J U G O SZ LÁ V IA G AZ D A S Á G I ÉS T Á RSA D A LM I FEJLŐDÉSÉNEK D E M O G RÁFIAI H A TÁ SA I

Átírás

1 J U G O SZ LÁ V IA G AZ D A S Á G I ÉS T Á RSA D A LM I FEJLŐDÉSÉNEK D E M O G RÁFIAI H A TÁ SA I DR. A. K JU R C IE V A második világháború óta Jugoszláviában kialakult új társadalmi viszonyok között a gazdasági élet gyorsan fejlődött os árakon számítva az ország nemzeti jövedelme az évi 965 milliárd dinárról 1960-ban 2,247 milliárd dinárra növekedett, azaz 133%-kal emelkedett.1ez az összeg a különböző gazdasági tevékenységből realizált jövedelmeket jelenti, amely ugyanezen időszakban a mezőgazdaságban 396 milliárdról 594 milliárdra, az erdőgazdaságban 38 milliárdról 39 milliárdra, az iparban 316 milliárdról 1029 milliárdra, a kisiparban 41 milliárdról 119 milliárdra, az építőiparban 61 milliárdról 99 milliárdra, a közlekedésben 41 milliárdról 142 milliárdra, a kereskedelemben pedig 73 milliárdról 225 milliárdra növekedett. Ezek az adatok nemcsak a nemzetgazdaság növekedésének gyors ütemét mutatják, hanem az abban létrejött nagyarányú szerkezeti változásokat is tükrözik ben ugyanis (és ugyanez a helyzet az ezt követő 2 esztendőben is) a nemzeti jövedelem legnagyobb részét a mező- és erdőgazdaság szolgáltatta az egész 45%-át, míg az ipar hozzájárulása 32,8%, az egyéb gazdasági ágazatoké pedig 22,2% volt ra ez a szerkezet nagymértékben megváltozott. Bár a mező- és erdőgazdaságból származó jövedelem 31,4%-kal növekedett, hozzájárulása az össz-nemzeti jövedelemhez 28,2%-ra csökkent, míg az iparé 45,8%-ra, a többi gazdasági ágé pedig 26 %-ra növekedett. Könnyen látható ebből, hogy a jugoszláv nemzetgazdaság rendkívül gyors növekedése elsősorban az ország iparosításának a következménye. Az ország gyors gazdasági fejlődéséhez hasonlóan fejlődésnek indultak a társadalmi élet más területei is : emelkedett a nép iskolázottsági és műveltségi színvonala, javult az egészségügyi ellátás, a személyi fogyasztás, valamint a nép életszínvonalának egyéb tényezői. Mindezek eredményeképpen ezeken a területeken ugyancsak nagy javulás volt észlelhető. A gazdasági és társadalmi élet változása természetesen további szerkezeti változásokat okozott a népességben és visszatükröződött természetes szaporodásának alakulásában is. A jelen dolgozat keretében megkíséreljük néhány olyan demográfiai mutató változásának bemutatását, amely számunkra különösen jelentős. 1Valamennyi külön nem jelzett adat a Jugoszláv Szövetségi Statisztikai Hivatal hivatalos kiadványaiból származik.

2 472 DR. A. KJURCIEV VÁLTOZÁSOK A MEZŐGAZDASÁGI ÉS NEM-MEZŐGAZDASÁGI NÉPESSÉG ARÁNYÁBA N A nem-mezőgazdasági ágazatok növekedésének a mezőgazdaságiakénál sokkal gyorsabb üteme jelentősen megváltoztatta a mezőgazdasági és nemmezőgazdasági népesség számarányát az utóbbi javára. Ez a következő adatokból tűnik ki : Jugoszlávia mezőgazdasági és nem-mezőgazdasági népessége Év Népesség (1000 lakos) Százalékos megoszlás Mezőgazda- Nem mező- Mezőgazda- Nem mezősági gazdasági sági gazdasági ,8 21,2 1939* ,1 24, ,2 32, ,5 49,5 * Forrás : Dr. V. Stipetic : A népesség társadalmi-gazdasági szerkezete átalakulásának néhány kérdése Ekonomist A háború előtti időszakban a mezőgazdasági népesség aránya az össznépességhez viszonyítva igen lassú ütemben csökkent, 1921-től 1939-ig. azaz 18 év alatt nem egészen 4%-kal, míg a mezőgazdasági népesség abszolút száma 2,2 millió fővel növekedett.2ezzel a helyzettel ellentétben az évi és évi népszámlálások szerint a háború utáni időszakban a mezőgazdasági népességnek nemcsak az aránya az ösznépességhez viszonyítva csökkent gyorsan, hanem abszolút számát tekintve is. Ebben a 13 esztendős időszakban ugyanis a mezőgazdasági népesség aránya az össznépességhez viszonyítva 67,2%-ról 50,5%-ra csökkent, ami azt jelenti, hogy 1961-ben Jugoszlávia nem mezőgazdasági népessége majdnem ugyanakkora volt, mint a mezőgazdasági. Ennek következtében a mezőgazdasági népesség számának fővel történő csökkenése nemcsak egész természetes szaporodását mutatja, hanem azt is, hogy ugyanennek a népességnek egy része nem-mezőgazdasági ágazatokban talált alkalmazásra. A mezőgazdasági népesség relatív és abszolút számának csökkenése a nem-mezőgazdasági népesség javára pozitív hatást gyakorolt az ország gazdasági életére és népességére is. Így a mezőgazdasági népesség egy része felszívódott a mezőgazdaságilag túlnépesedett és gyengén fejlett területekről a mezőgazdasági munka termelékenységének növekedése miatt is, ami lehetővé tette e népesség munkaerejének felhasználását olyan más, általában termelékenyebb és jövedelmezőbb ágazatok növelésére, amelyek magasabb személyi jövedelmet biztosítanak. VÁLTOZÁSOK AZ AKTÍV NÉPESSÉG FOGLALKOZÁSI ÁGAK SZERINTI M E G O S Z LASÁBA N A nem-mezőgazdasági népesség arányának a mezőgazdaságihoz viszonyított növekedése a nem-mezőgazdasági ágazatok gyorsabb növekedése következtében észrevehetően megváltoztatta a népesség foglalkozási ágazatok 2 Dr. V. Stipetic : A népesség társadalmi-gazdasági szerkezete átalakulásának néhány kérdése. Ekonomist,

3 GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALM I FEJLŐ D ÉS JUGOSZLÁVIÁBAN 473 és foglalkozások szerinti szerkezetét. Így az aktív népesség aránya a mezőés erdőgazdaságban az ország egész aktív népességéhez viszonyítva az évi 80,4%-ról 1931-ben 76,3 %-ra, 1953-ban 62,5%-ra, 1961-ben pedig 52,9 %-ra csökkent, ugyanakkor a bányászatban, az iparban, a kisiparban és az építőiparban az aktív népesség aránya ugyanezen években 8,6%-ról 10,7%-ra, 14,3%-ra, illetve 20,4%-ra, az aktív népesség aránya a közlekedésben, a kereskedelemben, a szolgáltató iparokban, az állami és közszolgálatban, valamint az egyéb ágazatokban 11%-ról 13%-ra, 23,2%-ra, illetve 26,7%-ra növekedett. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a háború utáni időszakban az őstermelő szektorban (a mező- és erdőgazdaságban) dolgozó népesség aránya gyorsan csökkent, míg a népességnek a másik két szektorban dolgozó része arányosan növekedett (leginkább a bányászatban és iparban, ahol az évi 7,4%-ról 1961-ben 12,9%-ra növekedett). Tekintettel arra a különbségre, amely az őstermelő szektorban és a másik két szektorban dolgozók átlagos személyi jövedelme között fennáll, levonhatjuk azt a következtetést, hogy ez a változás pozitívan tükröződik vissza a népesség életszínvonalának alakulásában és ezzel végelemzésben magának a népességnek a fejlődésében. VÁLTOZÁSOK AZ AKTIV NÉPESSÉG FOGLALKOZÁS MEGOSZLÁSÁBAN SZERINTI Azokat a változásokat, amelyek az aktív népesség foglalkozási ágak szerinti megoszlásában jöttek létre, hasonló változások követték a népesség foglalkozási megoszlásában. Nyilvánvaló ez a két utolsó népszámlálás adataiból, mely időszakban a gazdasági növekedés és a népesség foglalkozási megoszlásának változásai viszonylag gyorsabbak voltak. 2. A z aktív népesség foglalkozás szerinti megoszlása Foglalkozási csoport Ezer fő Százalék Ezer fő Százalék M ezőgazdasági dolgozók , ,7 B ányászok, ip ari dolgozók és k isip aro so k ,7 K özlekedési dolgozók , ,8 K ereskedelm i dolgozók ,7 Szolgáltató iparban dolgozók ,3 341 V é d e r ő , ,1 1.6 Pénzügyi, h iv ata li és hasonló dolgozók ,5 A d m in isztratív v e z e tő k ,7 94 1,1 Szakértők és m űvészek , ,9 Összesen , ,0 Azokból az említett adatokból, melyek a nemzeti jövedelemnek a mezőgazdaságból, iparból és egyéb ágazatokból származó növekedésére vonatkoznak, valamint az aktív népesség foglalkozási megoszlásának változásait tükrözik világos, hogy az iparnak, valamint az egyéb nem-mezőgazdasági ágazatoknak a mezőgazdasághoz képest gyorsabb növekedése következtében az általuk foglalkoztatott személyek aránya a mezőgazdasági dolgozókhoz viszonyítva növekszik.

4 474 DR. A. K J U RCIEV A FALUSI NÉPESS É G V A N D O R L A S A A V A R O S O K B A Az iparban és az egyéb nem-mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak számának gyors növekedése és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenése okozza a falusi népesség vándorlását a városokba. A városok gazdasági dinamikájukkal és életviszonyaikkal állandó vonzást gyakorolnak a falusi népesség egy részére. Így az lakoson felüli települések népessége az ország össznépességéhez viszonyítva az évi március 31-i 24,7%-ról 1961 március 31-én 28,8%-ra növekedett, ami azt jelenti, hogy a népesség abszolút száma ezeken a településeken 8 év alatt 27,1%-kal növekedett. Ezek a százalékos arányok a több mint lakosú településeken megfelelően 18,1%, illetve 22,5% voltak. A falusi népesség vándorlása a városokba nemcsak a városok által megoldandó számos gazdasági és társadalmi problémát vetett fel, hanem változásokat okozott magában a népességben is. Ez a vándorlás az egyik oka a falusi és városi népesség kor-szerkezet változásának, az egy háztartáshoz tartozó személyek átlagos száma, a születések és halálozások arányszáma csökkenésének, valamint a válások, házasságon kívüli születések stb. számszerű növekedésének. Mindazonáltal a falusi népességnek a városokba történő jelentős vándorlása ellenére megállapíthatjuk, hogy a városiasodás üteme lényegesen kisebb, mint amely az ország társadalmi-gazdasági növekedésének megfelelne. A két legutolsó népszámlálás (1953 és 1961) között ugyanis a több mint lakosú települések lakosainak száma fővel növekedett, míg a nemmezőgazdasági népesség száma ugyanezen időszakban főre, azaz 2,2-szeresére emelkedett. Ennek a helyzetnek az okát elsősorban a városiasodás tudatos késleltetésében kell keresnünk, amelynek következtében többek között azoknak a személyeknek a kategóriája növekszik, akik falun élnek és a városba járnak dolgozni. Ez a tény viszonylag kisebb beruházásokat tett lehetővé a kommunális létesítmények építésében és a városok egyéb szükségleteinek kielégítésében, mint amely nagyobb mérvű városiasodás esetén volna szükséges ; ennek következtében viszont a gazdasági beruházások növekedtek. VÁLTOZÁSOK A NÉPESSÉG TERMÉSZETES S Z A P O R O D A S A N A K A L AKULÁSA B A N A gazdasági életviszonyoknak, az iskolázottsági színvonalnak és az egészségvédelemnek a javulása, valamint egyéb tényezők hatása következtében Jugoszlávia népességének természetes szaporodása a háború utáni időszakban a háború előttihez képest alacsonyabb születési és halálozási arányszámok szintéziseképpen alakult ki : a két kategória aránya kedvezőbb. 3. N épm ozgalm i m utátok alakulása egyes kiemelt években Év É lveszületések j Halálozások Természetes szaporodás 1000 lakosra ,7 20,9 15, ,6 19,8 13, ,1 13,5 14, ,4 12,4 16, ,6 9,0 13,6

5 GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FEJLŐ D ÉS JUGOSZLÁVIÁBAN 475 Mint látható, a természetes szaporodás arányszáma 1961-ben az év szintjén maradt, míg a születési arányszám ugyanebben az időszakban 33,6-ról 22,6-ra, a halálozási arányszám pedig 19,8-ról 9,0-ra csökkent ban és 1953-ban a természetes szaporodás arányszáma az évi nagyobb születési arányszám miatt (amely a háború alatt bekövetkezett csökkenés kompenzációjának tűnik) még nagyobb is volt, bár a halálozási arányszám is magasabb volt ezekben az években, mint 1961-ben. Bár a halálozási arányszám 1961-ben 9-re csökkent, ez nem jelenti azt, hogy további csökkenésére nincs lehetőség, és hogy a természetes szaporodás arányszámát a jövőben csak a születési arányszám csökkenő tendenciája fogja befolyásolni. A jövőben a népesség természetes szaporodásának aránya elsősorban a születési mozgalomtól fog függeni, figyelembe kell azonban vennünk azt a tényt, hogy a többi európai országhoz képest Jugoszlávia népessége viszonylag fiatal és a csecsemőhalandósági arányszám jelenleg még mindig magas. Így 1961-ben minden élveszülöttből 82,2 csecsemő halt meg (ami az összes halálozások 20,7%-a), míg az európai országok többségében ez az arányszám sokkal alacsonyabb (1959-ben Svédországban 16,4, Hollandiában 16,8, Franciaországban 29,8, Magyarországon 52,4 stb. volt). A gazdasági életviszonyok, az iskolázottság foka és az egészségvédelem javulása jó reményekre jogosít fel további pozitív eredmények elérésére ezen a területen. Végül megemlítjük, hogy Jugoszlávia népessége születési és halálozási arányszámának csökkenése változást okozott a népesség kor-szerkezetében is : a fiatalok aránya csökkent, míg a dolgozó és idősebb csoportok aránya viszonylag növekedett. Ez a változás nem értékelhető kedvezőtlenül, legalább is nem a jelenre és a közeljövőre vonatkozóan. ДЕМОГРАФИЧЕСКИЕ ЭФФЕКТЫ ЭКОНОМИЧЕСКОГО И ОБЩЕСТВЕННОГО РАЗВИТИЯ В ЮГОСЛАВИИ Резюме Экономическое и общественное развитие Югославии после второй мировой войны вызвало несколько изменений в структуре населения и отразилось и в динамике его естественного прироста. В настоящей работе освещаются некоторые из создавшихся в этом отношении более важных изменений. Гораздо более быстрый темп развития промышленности и других отраслей по сравнению с темпом развития сельского хозяйства имело своим результатом, что доля сельскохозяйственного населения в общем населении сократилась с 67,2% в 1948 году до 50,5% в 1960 году, а его абсолютное число сократилось за этот же период на лиц. Таким образом определенная часть сельскохозяйственной рабочей силы абсорбировалась из перенаселенных в отношении сельского хозяйства слаборазвитых областей и открылась возможность занять эту часть населения в интересах развития таких других областей, в которых, обычно, заработок является большим. В результате этого, аналогичные изменения имели место и в распределении активного населения но отраслям занятий и по профессиям. Быстрый рост числа занятых в промышленности и в других несельскохозяйственных отраслях вызвал, в дальнейшем, миграцию значительного размера сельского населения в города.

6 476 D R. A. K J U R C I E V Этот факт является прежде всего причиной того что только в течение прошлых 8 лет число населения увеличилось в поселках с числом жителей более чем 5000 чел. на 27,1%, а в поселках с числом жителей более чел. на 35,5%. Этим процессом миграции был вызван не только целый ряд экономико-общественных проблем, разрешаемых в городах, но он явился и одной из причин изменений, создавшихся в возрастном составе сельского и городского населения, снижения среднего числа членов домохозяйств, снижения числа рождений и смертей, повышения числа разводов, незаконных рождений и т. д. Улучшение жизненных условий и здравоохранения, а также повышение степени образованности населения имело помимо воздействия других факторов своим результатом, что естественный прирост населения в 1961 году остался на уровне 1931 года, и коэффициент рождаемости за этот же период снизился с 33,6 до 22,6, а коэффициент смертности сократился с 19,8 до 9,0. Из-за снижения числа рождений и смертей, однако, в возрастном составе населения доля молодых снизилась, в то же время доля трудоспособных и старших возрастных групп сравнительно увеличилась. Этот факт нельзя считать отрицательным изменением, по крайней мере не в отношении настоящего и недалекого будущего. T H E D E M O G R A PH IC E FFE C T S OF THE ECONOMIC AND SOCIAL D E V E L O PM E N T OF YUGOSLAVIA Sum m ary Since W orld W ar II th e econom ic and social developm ent of Y ugoslavia has caused several changes in the structure of th e population and has been reflected in the developm en t of its n a tu ra l increase. In th e presen t stu d y we shall try to expound some m ajor changes th a t have taken place in this field. T he m uch faster ra te of grow th of th e in d u stry and of th e o th er noil-agricultural activities, as com pared w ith th a t of the agriculture, decreased th e share of the agric u ltu ral population w ithin th e to ta l population from 67,2% in 1948 to 50,5% in 1961 ; during th e sam e period th e absolute num b er of th e agricultu ral p opulation decreased b y In this way, a p a rt of th e agricultu ral population was adsorbed from th e ag ricultu rally over-populated an d under-developed regions and th e possibility ensued to em ploy this p a rt of th e population to develop such o th er activ ities in w hich as a rule, earnings are higher. Sim ilarly, as a resu lt of th is fact, changes cam e about in th e stru ctu re of the population by econom ic activities and by profession. T he rapid increase of th e num ber of persons engaged in in d u stry and in o th er n o n -agricultural activities bro u g h t ab o u t a m igration of considerable e x te n t of th e ru ral p opulation into tow ns. It is due, first of all, to th e fact th a t during th e last eight years th e population of settlem ents w ith m ore th a n 5000 in h ab itan ts has increased by 27,1 %, w hereas th a t of th e settlem ents w ith m ore th an in h ab itan ts has increased by 35,5 %. T his m igration has n o t only created a series of econom ic and social problem s to be settled in th e tow ns b u t has been one cause of th e changes in th e age stru c tu re of th e ru ral and urb an population, of th e decrease of b irth an d d eath rates and of th e increase of divorces and illegitim ate b irth s etc. As a re su lt of th e im provem ent of th e econom ic conditions of life, as well as of th e educational level and of th e h ealth protection of th e population, beside th e im pact of o th er factors, th e n a tu ra l increase of the p opulation rem ained in 1961 a t th e level of 1931, wh ile th e b irth ra te during th e sam e period decreased from 33,6 to 22,6 and th e d eath ra te from 19,8 to 9,0. The decrease of th e b irth and d eath rates, how ever, caused a decrease in th e share of young people w ithin the to ta l p opulation w hile th e working and older age groups received a relatively greater significance. This change cannot be estim ated unfavourably, a t least for th e present and the near future.