A VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE

Átírás

1 A VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE Bleier Norbert, Bíró Zsolt és Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllô, Páter u. 1. Bevezetés A hazai vadgazdálkodás a 2003/2004-es vadászati évet országos szinten veszteséggel zárta (1.ábra). A korábbiakban is volt, illetve voltak veszteségesen gazdálkodó megyék i, azonban ez volt az elsô olyan év, amikor az országos összesítés után is negatív az egyenleg. Egy Somogy megyére vonatkozóan végzett ökonómiai elemzés szerint, a veszteség alapvetô oka a kiadások és a bevételek 1994 óta eltérô növekedési üteme, mely szerint a kiadások (1998 kivételével) minden évben nagyobb arányban nôttek a bevételeknél (Bleier, 2004). Az ilyen irányú vizsgálatokat azonban szükséges is árnyalni, és fontos megvizsgálni azt, hogy a kiadásokon és a bevételeken belül az egyes tételek milyen arányt képviselnek, továbbá azt, hogy ez az a- rány hogyan változik az évek folyamán. Ezzel az alapszintû elemzéssel már láthatóvá válnak azok a változások, amelyek a gazdálkodás ökonómiai oldalát jellemzik. Jelen vizsgálat a vadgazdálkodás kiadásait és bevételeit elemzi a megyei összesítések szintjén, és a következô kérdésekre keresi a választ: 1. Mi jellemzi a kiadások és bevételek megoszlását? 2. Ez hogyan változik az egyes években? Anyag és módszer A felhasznált adatok (megyei szintû bevételek és kiadások) az Országos Vadgazdálkodási A- dattártól származnak (Csányi, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004). Az adatsor lényegében egységes, kivéve, hogy 2003-tól kezdôdôen, új bevételi tételt jelent a pályázat és támogatásból származó pénzösszeg. Ezt a korábbi évekkel történô összehasonlíthatóság érdekében az egyéb kategóriába számítottuk be. A 19 megye bevételeinek és kiadásainak tételenkénti megoszlását Chi 2 (P 2 ) homogenitás teszttel, Microsoft Excel táblázatkezelô programmal elemeztük. Eredmények és értékelés A kiadások megoszlásának homogenitása: A kiadások megoszlása az évek során, a vizsgált 19 megyébôl egyedül Bács-Kiskun (P 2 = 65,507; df=36; p<0,01) megyénél (3. ábra) mutatott szignifikáns eltérést. Ez jól láthatóan az i Somogy megye 1999 óta veszteséggel zárta az egyes vadászati éveket. A deficit mértéke folyamatosan emelkedett, a 2003/2004. vadászati évben már elérte a 250 millió forintot. 100 Vadbiológia 11 (2004)

2 1997-tôl drasztikusan lecsökkent mezôgazdasági vadkár miatt van. A többi megye esetében nem volt szignifikáns eltérés, a kiadáson belül az egyes tételeknek az összes kiadáshoz mért aránya a vizsgált idôszak alatt közel azonos, vagy nagyon hasonló nagyságot képviselt. A gazdálkodás kiadási oldalát stabil arányok jellemezték. 1. ábra A bevétel megoszlásának homogenitása: A bevételek megoszlása a 19 megyébôl 12-nél szignifikáns eltérést mutatott (21, 22, 24, 26, 27, 28, 29, 30, 32, 33, 38, 39. ábra), a bevételen belül az egyes tételek aránya az évek között változott. Ez túlnyomó többségben a bérvadászatból és a szolgáltatásból (külföldi és belföldi) származók változását jelentette. Példaként ismét Bács-Kiskun megyét kiemelve (22. ábra), a külföldi bérlelövésbôl és szolgáltatásból származó bevétel aránya csökkent, a 12 szignifikáns eltérést mutató megyébôl ez 6 esetében (21, 22, 24, 26, 30, 38. ábra) figyelhetô meg. Kis eltolódással, de az elôzôeket mintegy kompenzálva a belföldi bérlelövés és szolgáltatás aránya emelkedett, azonban mindennek ellenére az együtt számított részesedésük mégis csökkent. A belföldrôl származó bevételek jellemzôen 1996 után mutatnak változást (39. ábra), ami a legtöbb esetben növekedést jelent. Hevesnél (29. ábra) a külföldi bérlelövés egy kezdeti csökkenés után közel állandó részt képvisel, a szolgáltatásból származó bevétel viszont az induló arány felére csökkent. A belföldi bérlelövésbôl folyamatosan egyre nagyobb bevétel jelentkezik, és ha a szolgáltatást is hozzávesszük, akkor elmondható, hogy a bérlelövésekbôl és szolgáltatásokból származó együttes bevételek Heves megyében, közel állandó szinten vannak. Vadbiológia 11 (2004) 101

3 2. ábra 3. ábra 102 Vadbiológia 11 (2004)

4 4. ábra 5. ábra Vadbiológia 11 (2004) 103

5 6. ábra 7. ábra 104 Vadbiológia 11 (2004)

6 8. ábra 9. ábra Vadbiológia 11 (2004) 105

7 10. ábra 11. ábra 106 Vadbiológia 11 (2004)

8 12. ábra 13. ábra Vadbiológia 11 (2004) 107

9 14. ábra 15. ábra 108 Vadbiológia 11 (2004)

10 16. ábra 17. ábra Vadbiológia 11 (2004) 109

11 18. ábra 19. ábra 110 Vadbiológia 11 (2004)

12 20. ábra 21. ábra Vadbiológia 11 (2004) 111

13 22. ábra 23. ábra 112 Vadbiológia 11 (2004)

14 24. ábra 25. ábra Vadbiológia 11 (2004) 113

15 26. ábra 27. ábra 114 Vadbiológia 11 (2004)

16 28. ábra 29. ábra Vadbiológia 11 (2004) 115

17 30. ábra 31. ábra 116 Vadbiológia 11 (2004)

18 32. ábra 33. ábra Vadbiológia 11 (2004) 117

19 34. ábra 35. ábra 118 Vadbiológia 11 (2004)

20 36. ábra 37. ábra Vadbiológia 11 (2004) 119

21 38. ábra 39. ábra 120 Vadbiológia 11 (2004)

22 Következtetések és javaslatok A bemutatott adatok alapján valószínûsíthetô, hogy nincs egységes, sablonszerû, nyereségre vezetô gazdálkodási modell (annak ellenére, hogy négy, a vizsgált idôszakban mindvégig nyereséges megye közül, háromnál a kiadás arányai nagyon hasonlóak). Nyereséges lehet a gazdálkodás akkor is, ha változnak a bevételtermelés lehetôségei (Gyôr és Pest), továbbá azonos arányok mellett is fenntartható a profit (Tolna és Nógrád). Nem feltétlenül a bérlelövések magas aránya biztosítja a nyereséget egy vadgazdálkodó számára (pl. Somogyban átlagosan a bevételek 50-55%-a származik ebbôl, a gazdálkodás mégis veszteséges), ugyanakkor a megyék túlnyomó többségében a szolgáltatásból származó bevételek (melyek fôként a bérvadásztatáshoz kapcsolódnak) rendkívül alacsonyak! Ez jellemzô a magyar gazdaság egészére vonatkozóan is, ami kedvezôtlen, hiszen minden fajta turizmus alapvetôen a szolgáltatásokra épít (Kovács, 2005). Hozzá kell tenni, hogy jelentôs nagyságú lehet az a szolgáltatás, ami a bérvadászathoz kapcsolódik, de nem a vadgazdálkodó nyújtja, tehát a bevétel nem itt jelenik meg. Bizakodásra ad okot a vadgazdálkodás kiemelt résztvevôinek véleménye, miszerint a szolgáltatások kínálata és szerepe a jövôben növekedni fog (Anonymus, 2004). A kérdés az, hogy mikor? A bérvadászat iránt növekvô, fizetôképes belföldi kereslet mutatkozik, mely várhatóan a jövôben is folytatódni fog. Véleményünk szerint az ágazat azért veszteséges, mert a kiadások 1998 óta nagyobb arányban növekedtek, mint a fedezetül szolgáló bevételek. Indokoltnak tartjuk az ágazat egészének felülvizsgálatát a veszteséges árutermelô ágazatok racionalizálásának módszertana alapján. Továbbá úgy gondoljuk, hogy SWOT analízissel (Bleier, 2003, 2004), a kellô alaposságú helyzetfeltárás elvégezhetô gazdálkodói-, regionális- és országos szinten. Erre, valamint egy nemzeti vadgazdálkodási koncepcióra alapozva a helyi stratégiák megtervezhetôk és megvalósíthatók lennének! Summary Analysis of incomes and cost of game management in Hungary We have analyzed the incomes and costs of game management on the level of 19 counties of Hungary. The analysis was focused on the changes in main categories of incomes and costs as well as to reveal how the proportions of these categories changed from 1994 to According to our findings the proportions showed considerably stability and changed gradually. In the income categories the proportion of foreign fee hunters (fees and services) declined meanwhile the proportion of domestic hunters (fees and services) increased. The proportion incomes related to domestic hunters had started to increase in Since 1998 the growth rate of costs is higher than that of the incomes. This resulted in a negative balance of incomes and cost in 2003 on country level and in several counties. Although, some common patterns of changes can be identified a general model cannot be found. Figure 1. The incomes and costs of game management in Hungary, Figure The proportions of main cost items for the 19 counties of Hungary Figure The proportions of main income items for the 19 counties of Hungary Vadbiológia 11 (2004) 121

23 Hivatkozások Anonymus (2004): A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata. tanulmány, Budapesti Agrárkamara Bleier, N. (2003): A dél-dunántúli régió vadgazdálkodásának fejlesztési lehetôségei az Európai Unióhoz történô csatlakozás során. Diplomamunka, SZIE GTK, Gödöllô. 42.o. Bleier, N. (2004): A mezôgazdasági vadkár áttekintô értékelése Somogy megyében. Szakdolgozat, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllô. 32.o. Csányi, S. (szerk.) (1999): Vadgazdálkodási Adattár, GATE VVT, Gödöllô Csányi, S. (szerk.) (2000): Vadgazdálkodási Adattár, 1999/2000 vadászati év. Országos Vadgazdálkodási Adattár, SZIE VVT, Gödöllô Csányi, S. (szerk.) (2001): Vadgazdálkodási Adattár, 2000/2001 vadászati év. Országos Vadgazdálkodási Adattár, SZIE VVT, Gödöllô Csányi, S. (szerk.) (2002): Vadgazdálkodási Adattár, 2001/2002 vadászati év. Országos Vadgazdálkodási Adattár, SZIE VVT, Gödöllô Csányi, S. (szerk.) (2003): Vadgazdálkodási Adattár, 2002/2003 vadászati év. Országos Vadgazdálkodási Adattár, SZIE VVT, Gödöllô Csányi, S. (szerk.) (2004): Vadgazdálkodási Adattár, 2003/2004 vadászati év. Országos Vadgazdálkodási Adattár, SZIE VVT, Gödöllô Kovács, R. (2005): Gyenge hazai szolgáltató szektor. Világgazdaság 37(3): Vadbiológia 11 (2004)