A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2008-ban (előzetes adatok)

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány május A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2008-ban (előzetes adatok) Tartalom...2 Táblázatok A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson, Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az országos és a megyék átlagának százalékában, A megyék fajlagos mutatói az egy főre jutó GDP megyei átlagától való eltérés szerinti csoportosításban, A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, Módszertani megjegyzések...11 Elérhetőségek

2 A bruttó hazai termék előzetes évi területi adatai szerint Magyarországon a regionális különbségek az elmúlt években tapasztalható folyamatoknak megfelelően tovább nőttek. Hazánk gazdaságának főváros-központúsága erősödött, azonban a lemaradó régiók országos átlaghoz viszonyított teljesítménye csökkent, kivéve Dél-Dunántúlt és Dél-Alföldet. 1. ábra Az egy főre jutó GDP a régiókban, az országos átlag százalékában 1995, 2008 % Közép- Magy arország Közép- Dunántúl Dél-Dunántúl Ny ugat- Dunántúl Észak- Magy arország Észak-Alföld Dél-Alföld A bruttó hazai termék (GDP) 2008-ban milliárd Ft volt folyó beszerzési áron; 48%-át Közép-Magyarországon, 26%-át a Dunántúlon állították elő; ugyanekkora arányt képviselt az Alföld és Észak nagyrégió is. A központi régión belül Budapest az ország bruttó hazai termékének 37,7%-át hozta létre, ennek súlya 1 százalékponttal nőtt 2007-hez képest. Az országrészek gazdasági fejlettségének különbségei a korábbi évekhez hasonlóan tovább nőttek. Az egyes régiók hozzájárulása alapján Közép-Magyarország részesedése az átlagot meghaladó ütemben, 1 százalékponttal nőtt; Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön 0,5, 0,3, illetve 0,1 százalékponttal csökkent; Nyugat- és Dél-Dunántúlon nem változott; a Dél-Alföld részesedése a GDP termelésében 0,1 százalékponttal emelkedett. 2. ábra A bruttó hazai termék (GDP) megoszlása régiónként, 2008 Közép- Magy arország 48,1% Dél-Alföld 9,0% Észak-Alföld 9,4% Észak- Magy arország 7,6% Dél-Dunántúl 6,5% Ny ugat-dunántúl 9,7% Közép-Dunántúl 9,7% 2

3 Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék értéke 2008-ban 2 millió 644 ezer forint volt, az egy évvel korábbi értéket folyó áron 117 ezer forinttal haladta meg. A évi 4,6%-os növekedés (folyó áron) a gazdasági válság miatt elmaradt a megelőző évi 7,1%-os bővüléstől. A változás a Dél-Alföldön 6 százalékpontos emelkedéssel volt a legnagyobb, közel azonos szinten maradt a Közép-Dunántúlon. A régiók rangsora az előző évihez képest kismértékben változott: a két legfejletlenebb régió, Észak-Magyarország és Észak-Alföld 2008-ban helyet cserélt. A két régióban az egy főre jutó GDP értéke mindössze 22 ezer forinttal különbözik. 3. ábra Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) régiónként, 2008, folyó áron, ezer Ft Az egy főre jutó GDP alapján a régiók közötti különbségek az előző évhez képest valamelyest nőttek. Az ország legfejlettebb térsége, Közép-Magyarország fajlagos mutatójának értéke 2008-ban 2,7-szerese volt Észak-Magyarországénak, 2007-ben pedig 2,6-szerese a rangsorban utolsó helyen álló Észak-Alföldének. A fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország adatát figyelmen kívül hagyva a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország között a különbség ennél lényegesen mérsékeltebb: 1,6-szeres, ez a szélső érték 2007-ben is hasonlóan alakult ban az egy főre jutó GDP alapján a megyék sorrendjében nem tapasztalható jelentős változás az előző évihez képest. Budapest kiemelkedő fajlagos mutatójának értéke továbbra is az országos átlag több mint kétszeresét teszi ki. Országos átlag feletti értékkel két dunántúli megye Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron rendelkezik, hasonlóan 2007-hez. A helycsere két dunántúli, három alföldi és két észak-magyarországi megyét érintett, Borsod-Abaúj-Zemplén megyénél az elmozdulás két hellyel való visszalépést jelentett. Az első három helyen álló megyék és az utolsó két helyen álló Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye pozíciója 2008-ban sem változott. A Budapest és Nógrád megye közötti különbség 4,8-szeres volt, folyamatosan nőtt a megelőző évekhez képest. A legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Győr-Moson-Sopron és a legkisebb értéket képviselő Nógrád megye között 2007-ben és 2008-ban egyaránt 2,4-szeres volt a különbség ban az egy főre jutó bruttó hazai termék a nemzetközi összehasonlításban használt vásárlóerő-egység paritáson PPS volt, 1,1%-kal emelkedett az előző évihez viszonyítva. A fajlagos mutató 2007-ben és 2008-ban is 37%-kal maradt el az uniós átlagtól. A központi régió fejlettségi szintje 2008-ban a főváros kimagasló 139%-nak köszönhetően az EU-tagországok átlagának 104%-át érte el, Észak-Magyarországé és Észak-Alföldé csupán a 39%-át. A többi négy régió közül a két legfejlettebb dunántúli régió fajlagos értéke az EU-27 átlagának 61 56%-át tette ki; Dél-Dunántúl és Dél-Alföld annak 43, illetve 42%-át. 3

4 Táblázatok A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, tábla Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron, Főváros, megye, régió millió Ft Bruttó hazai termék megoszlása, % Budapest ,3 36,7 37,7 Pest ,0 10,4 10,4 Közép-Magyarország ,3 47,2 48,1 Fejér ,1 4,1 3,9 Komárom-Esztergom ,2 3,4 3,2 Veszprém ,6 2,8 2,6 Közép-Dunántúl ,9 10,2 9,7 Győr-Moson-Sopron ,0 5,0 5,0 Vas ,6 2,5 2,3 Zala ,3 2,3 2,4 Nyugat-Dunántúl ,9 9,7 9,7 Baranya ,9 2,9 2,8 Somogy ,0 2,0 2,0 Tolna ,6 1,7 1,6 Dél-Dunántúl ,5 6,5 6,5 Dunántúl ,3 26,5 25,9 Borsod-Abaúj-Zemplén ,7 4,7 4,4 Heves ,2 2,3 2,2 Nógrád ,0 1,0 1,0 Észak-Magyarország ,0 7,9 7,6 Hajdú-Bihar ,9 3,9 3,8 Jász-Nagykun-Szolnok ,6 2,6 2,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 3,1 3,0 Észak-Alföld ,6 9,5 9,4 Bács-Kiskun ,5 3,6 3,6 Békés ,2 2,2 2,2 Csongrád ,1 3,2 3,2 Dél-Alföld ,8 8,9 9,0 Alföld és Észak ,4 26,3 25,9 Összesen ,0 100,0 100,0 4

5 Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), tábla Főváros, megye, régió Az egy főre jutó bruttó hazai termék, a ezer Ft Sorrend az egy főre jutó GDP alapján Budapest Pest Közép-Magyarország I I I Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl III III III Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl II II II Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl IV IV IV Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország VI VI VII Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld VII VII VI Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld V V V Alföld és Észak Összesen a Az évközi lakónépességgel számítva. 5

6 Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson, tábla Az egy főre jutó GDP Főváros, megye, régió vásárlóerő-paritáson, PPS-ben az EU-27 átlagának a százalékában Budapest ,7 136,0 139,2 Pest ,8 55,3 54,3 Közép-Magyarország ,7 102,8 104,1 Fejér ,3 59,8 56,8 Komárom-Esztergom ,3 67,8 64,9 Veszprém ,8 47,8 45,9 Közép-Dunántúl ,3 58,1 55,6 Győr-Moson-Sopron ,6 70,3 70,3 Vas ,5 58,7 54,9 Zala ,0 50,3 52,5 Nyugat-Dunántúl ,6 61,4 61,1 Baranya ,8 45,4 45,1 Somogy ,5 38,6 39,8 Tolna ,6 43,7 43,3 Dél-Dunántúl ,9 42,7 42,8 Dunántúl ,8 54,3 53,4 Borsod-Abaúj-Zemplén ,0 41,1 39,7 Heves ,5 45,3 43,4 Nógrád ,3 28,8 28,7 Észak-Magyarország ,6 40,1 38,8 Hajdú-Bihar ,7 44,7 44,6 Jász-Nagykun-Szolnok ,6 40,7 41,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,6 33,5 32,9 Észak-Alföld ,1 39,4 39,3 Bács-Kiskun ,0 41,7 42,4 Békés ,6 36,2 37,0 Csongrád ,3 46,8 47,2 Dél-Alföld ,1 41,8 42,4 Alföld és Észak ,9 40,4 40,1 Összesen ,6 62,5 62,7 a A 2009 szeptemberében rendelkezésre álló uniós adatok alapján. 6

7 4. tábla Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az országos és a megyék átlagának százalékában, Egy főre jutó bruttó hazai termék Főváros, megye, régió az országos átlag százalékában a megyék átlagának százalékában Budapest 221,3 217,4 221,9 293,4 285,6 295,8 Pest 86,2 88,4 86,5 114,3 116,1 115,3 Közép-Magyarország 166,2 164,4 165,9 220,4 215,9 221,2 Fejér 96,4 95,6 90,5 127,8 125,5 120,7 Komárom-Esztergom 102,7 108,4 103,5 136,1 142,4 138,0 Veszprém 72,1 76,4 73,3 95,6 100,3 97,7 Közép-Dunántúl 90,2 92,9 88,6 119,6 122,0 118,1 Győr-Moson-Sopron 114,2 112,3 112,1 151,4 147,5 149,5 Vas 98,3 93,9 87,5 130,3 123,4 116,7 Zala 80,2 80,4 83,7 106,4 105,6 111,5 Nyugat-Dunántúl 100,0 98,1 97,4 132,6 128,9 129,8 Baranya 72,1 72,6 71,9 95,6 95,3 95,9 Somogy 62,1 61,7 63,4 82,3 81,0 84,5 Tolna 67,1 69,9 69,0 88,9 91,9 92,0 Dél-Dunántúl 67,4 68,2 68,3 89,4 89,6 91,1 Dunántúl 86,2 86,9 85,1 114,3 114,1 113,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 66,1 65,8 63,2 87,6 86,4 84,3 Heves 68,4 72,4 69,2 90,7 95,1 92,3 Nógrád 49,3 46,0 45,8 65,4 60,4 61,1 Észak-Magyarország 63,8 64,1 61,8 84,6 84,2 82,4 Hajdú-Bihar 71,9 71,4 71,2 95,4 93,8 94,9 Jász-Nagykun-Szolnok 65,5 65,0 65,5 86,8 85,4 87,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 52,9 53,5 52,4 70,2 70,3 69,9 Észak-Alföld 63,0 63,0 62,6 83,6 82,7 83,5 Bács-Kiskun 66,1 66,7 67,7 87,7 87,7 90,2 Békés 57,5 57,9 59,0 76,3 76,0 78,7 Csongrád 74,4 74,8 75,2 98,6 98,3 100,3 Dél-Alföld 66,3 66,8 67,6 87,9 87,7 90,2 Alföld és Észak 64,3 64,6 64,0 85,3 84,8 85,3 7

8 5. tábla A megyék fajlagos mutatói az egy főre jutó GDP megyei átlagától való eltérés szerinti csoportosításban, Megye Egy főre jutó bruttó hazai termék, ezer Ft, 2007 Megye Egy főre jutó bruttó hazai termék, ezer Ft, 2008 A megyei átlag 120 %-a felett Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Fejér Fejér Vas A megyei átlag %-a között Vas Pest Pest Zala Zala A megyei átlag %-a között Csongrád Csongrád Veszprém Veszprém Baranya Baranya Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Heves Heves Tolna Tolna A megyei átlag 90%-a alatt Bács-Kiskun Bács-Kiskun Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Somogy Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád Nógrád

9 A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, tábla Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Ipar Építőipar Szolgáltatások (millió forint) Ágazatok összesen (alapáron) A,B C,D,E F G O A O Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

10 A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, tábla Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Ipar Építőipar Szolgáltatások (millió forint) Ágazatok összesen (alapáron) A,B C,D,E F G O A O Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

11 Módszertani megjegyzések A korábbi gyakorlat szerint - a termelési számla adatrevízióit fi gyelembe véve végleges területi GDP adatokat a Magyarország nemzeti számlái c. kiadványban publikáltunk től a nemzeti számla adatok felülvizsgálati és tájékoztatási rendje megváltozott: a végleges GDP-adatok öszszeállítása t+21 hónapra történik, ezért a jelen kiadványban közölt évi területi GDP-adatok előzetesek, a 2009 októberében publikált előzetes 2008-as nemzetgazdasági GDP-értékkel egyezőek. Az előzetes adatok becslésekor a számításokhoz szükséges adatforrások csak részlegesen álltak rendelkezésre, ezért az adatok még változhatnak. A végleges évi területi GDP-adatok felülvizsgálatára, publikálására 2010 novemberében kerül sor. A kiadvány az EU-előírásoknak megfelelően TEÁOR 03 szerinti bontásban tartalmazza az adatokat. 1.) Fogalmi meghatározások A KSH a nemzeti számlák számításánál az ENSZ 1993-ban elfogadott nemzeti számlák rendszere (SNA 93) nemzetközileg egyeztetett ajánlásait veszi alapul. Ez megfelel az Európai Unióban kötelezően alkalmazott ESA 1995 előírásainak. Bruttó hazai termék (GDP): az ágazatok vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek összege és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlege. A GDP tehát piaci áron értékelt mutató. Bruttó hozzáadott érték: a gazdasági egységek által létrehozott bruttó kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelőfelhasználás) különbsége. A bruttó hozzáadott értéket alapáron értékeljük. Alapár: az az ár, amennyit a termelő egységnyi termék vagy szolgáltatás értékesítésekor realizál. (Azaz az értékesítési árból le kell vonni a termelő által befi zetett termékadókat, és hozzá kell adni az értékesítéshez kapcsolódó terméktámogatásokat.) Piaci beszerzési ár az az ár, amennyit egységnyi termék vagy szolgáltatás igénybevételéért a felhasználó ténylegesen fi zet. (Tehát nem tartalmazza a termelő célú felhasználáshoz vásárolt termékek és szolgáltatások után visszaigényelhető áfát, valamint a terméktámogatások értékét). PPS: A vásárlóerő-paritás szerepe egyrészt a volumenarányok képzése, másrészt a nemzeti valutában kifejezett adatok átszámítása valamilyen közös valutára. A közös valutában kifejezett adatokat általában reálértéknek is nevezik. Az Európai Unióban végzett összehasonlítás mértékegysége a PPS, ami nagyságrendileg az eurónak felel meg. Az unió egészére (EU-27) számított GDP reálértéke, azaz a PPS-ben és az euróban számított értéke ugyanaz. Az egyes országok GDP-jére azonban ez az egyezőség már nem áll fenn. 2.) A GDP területi megoszlásának becslési módszere A területi számlák a gazdaság egészére vonatkozó számlák regionális megfelelői. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlását a termelés oldaláról becsüljük kivéve a kormányzati szektort, ahol a jövedelmekből kiindulva történik a megyei/regionális adatok meghatározása. Az egyes szektorokban a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően az alábbi becslési módszereket alkalmazzuk. A vállalati szektorban a bruttó hozzáadottérték-adatokat a megyébe tartozó egyes vállalkozások adataiból összesítjük ben 1245, 2008-ban 1353 vállalatnak volt több megyében telephelye. A több telephellyel rendelkező szervezetek esetében a bruttó hozzáadott értéket a megyei bérek és keresetek arányában osztjuk fel az érintett megyék között. A többi szervezetet a szék- 11

12 hely szerinti megyéjükben számoljuk el, azt feltételezve, hogy tevékenységüket a bejegyzés szerinti megyében végzik. A pénzügyi vállalatok szektora esetében a bruttó hozzáadott értéket a vállalati szektorral azonos módon számoljuk el, azaz a többmegyés pénzügyi vállalatok egyedi bruttó hozzáadottértékadatait a kereseti arányok alapján rendeljük a megyékhez, illetve régiókhoz. A kormányzati szektor hozzáadott értéke a bruttó munkavállalói jövedelem, a termelési adók és támogatások egyenlegének és a bruttó működési eredménynek (amelynek nagy része az értékcsökkenés) az összegeként áll elő. Az első két tétel intézményi szinten, az éves intézményi beszámolók alapján kiszámítható. Azon intézmények esetében, amelyek nem rendelkeznek a megyehatáron kívül eső telephellyel, a megyei szintű adatok az egyedi intézményi adatok összesítésével előállíthatók. A több megyében telephellyel rendelkező intézmények esetében az adatokat a munkaügyi statisztika segítségével osztjuk fel az érintett megyék között. Az értékcsökkenés számítása újrabeszerzési áron történik, ezért az éves intézményi beszámolók adatait nem tudjuk közvetlenül felhasználni. Az országos szinten kiszámított, ágazati felosztású adatok a tárgyi eszközök és az immateriális javak záróállományának arányában vannak felosztva a megyék közt. A fegyveres testületek intézményeire sem egyedi intézményi beszámolók, sem munkaügyi adatok nem állnak rendelkezésre, ezért hozzáadott értéküket az összes többi tevékenység hozzáadott értékének arányában csoportosítjuk a megyék között. A háztartási szektorban az egyéni vállalkozások termelési mutatóinak becslése megyei és szakágazati bontásban történik, így nincs szükség regionalizálásra. A mezőgazdasági kistermelés és a saját fogyasztásra történő termelés hozzáadott értékének területi felosztása a regionális mezőgazdasági számlarendszer vonatkozó arányai alapján történik. A sajátlakás-szolgáltatás regionalizálása során a népszámlálásból, illetve a mikrocenzusból származó megyénkénti lakás-alapterületeket, valamint a Lakásstatisztikai osztály felvételéből származó megyei piaci lakásárak adatait használjuk fel. A házilagos építkezés és felújítás sajátmunka értékének területi becslésekor az épített lakások megyénkénti számának és átlagos alapterületének, valamint a szintén megyénkénti bontásban rendelkezésre álló fajlagos építési költségnek az arányában osztjuk fel az országos értéket. A magánszállások kiadásából származó jövedelem megyei megoszlásának becsléséhez közvetett indikátorként a magánszállásokon eltöltött vendégéjszakák számát alkalmazzuk. Az egészségügyi dolgozóknak adott hálapénz összege megyénkénti megoszlása alapjául az egészségügy-statisztika járóbeteg-forgalomra, valamint kórházi ápolási napokra vonatkozó megyei bontású adatai szolgálnak. Az illegális tevékenységek közé tartozó kábítószertermelés és kereskedelem becsült hozzáadott értékének regionalizásására kábítószerfogyasztók megyénkénti számát használjuk, mely az egészségügy-statisztikából származik. A prostitúció becsült értékének regionalizálására egy, a területi statisztikából származó közvetett indikátort alkalmazunk. A háztartások kisegítő tevékenységének másik csoportjának esetében, mint pl. a háztartási szolgáltatások, oktatási, művészeti tevékenységek és egyéb szolgáltatások nem állnak rendelkezésre a regionalizáláshoz megfelelő területi indikátorok, ezért ezen esetekben az adott ágazatba tartozó egyéni vállalkozók hozzáadott értékének területi arányát vetítjük rá a szakértői becslésen alapuló országos értékekre. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények reprezentativ adatgyűjtése a működés helyére is kiterjed. A statisztikai beszámolókból teljes körre becslési eljárással valósul meg a megyei szintű elemi adatok képzése, ami a számítás alapjául szolgál. A többi intézmény esetén pl. a politikai pártoknál a nonprofi t szektor már felosztott adatainak arányát vesszük alapul. A termékadók és -támogatások egyenlegét az alapáras bruttó hozzáadott értékek arányában bontjuk meg a megyék között. 12

13 Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Szabó Péter főosztályvezető További információ: Bruckner Józsefné Telefon: (+36-1) , Információszolgálat, telefon: (+36-1) , fax: (+36-1)