KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben Budapest, 2004

2 Központi Statisztikai Hivatal Pénzügy-statisztikai főosztály Főosztályvezető: Gábriel Katalin Készítették: Bruckner Józsefné Farkasházi Lászlóné Gether Istvánné Buzás Miklósné A kiadvány megrendelhető: a KSH Marketingosztályán 1024 Budapest II. Keleti Károly u Telefon: , , , Fax: , , marketing.ksh@office.ksh.hu A kiadvány megvásárolható: a KSH Statisztikai Szakkönyvesboltjában, 1024 Budapest II. Keleti Károly u. 10. Telefon: KSH az interneten: Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! 2

3 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben Hazánk folyó beszerzési áron mért bruttó hazai terméke 2002-ben milliárd forint volt, ennek 45,6 százalékát Közép-Magyarországon, 27,3 százalékát Kelet-Magyarországon, 27,1 százalékát a Dunántúlon hozták létre. A központi régió részesedése évről évre nő, míg a keleti és a nyugati országrész GDP-hez való hozzájárulása az utóbbi két évben közel azonos volt, azonban mindkét terület súlya csökkent az előző évihez képest (0,7, illetve 0,9 százalékponttal). Magyarország régióit tekintve a területi fejlettségbeli különbségek a évi egy főre jutó GDP alapján mérve tovább növekedtek. A rangsorban továbbra is kiemelkedő helyen áll a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország. Ebben a régióban, valamint Nyugat- Dunántúlon az egy lakosra jutó GDP meghaladta az országos átlagot, a többi öt régióban elmaradt attól. A közép-dunántúli régióban jelentős változás következett be, az előállított hozzáadott érték részesedése 2002-ben 0,7 százalékponttal, a fajlagos mutató értéke pedig 5,5 százalékponttal volt kevesebb, mint az előző évben. A legelmaradottabb észak-magyarországi régió egy főre jutó GDP-je csupán 63,7 százaléka az országos átlagnak, amely értékhez legközelebb az észak-alföldi régióé áll, de a két déli régió fajlagos mutatója is lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. Az egy lakosra jutó GDP 2002-ben országos szinten 1 millió 648 ezer forint volt. A mutató területi értékével jellemzett fejlettségbeli eltérés a régiók között növekvő különbséget mutat. Közép-Magyarország fajlagos mutatójának értéke 2001-ben 2,44-szerese, 2002-ben 2,57- szerese volt az Észak-Magyarországinak. A második legfejlettebb Nyugat-Dunántúl és a legfejletlenebb régió közötti különbség mértéke lényegesen kisebb, 1,62-szeres volt mindkét évben. Az egy főre jutó GDP-adatok az országos átlag százalékában csak a fővárosban mutatnak növekedést, a megyékben (Baranya, Pest és Zala kivételével) nem, ami a gazdasági élet szereplőinek fokozódó fővárosi koncentrációját jelzi. Budapest az ország gazdaságilag legfejlettebb területe, átlagosnál nagyobb gazdasági fejlődése és lakossága közel 20 ezer fővel történő csökkenése eredményezte egy főre jutó GDP-jének 9,5 százalékpontos országos átlaghoz viszonyított növekedését. Az országon belül számottevő fejlettségbeli különbségek vannak a megyék között, amelyet a főváros elhagyásával számított megyei átlaghoz történő viszonyítással lehet jól érzékeltetni. A legfejlettebb Győr-Moson-Sopron, Vas és Fejér megyék 1994 óta az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték megyei átlagának 120%-a feletti sávjába tartoznak. Ebbe az élmezőnybe került Komárom-Esztergom megye is 2001-től, dinamikus gazdasági fejlődésének eredményeképpen. Annak ellenére, hogy Fejér megye fajlagos mutatója 2002-ben az előző évihez képest 9,5 százalékpontos visszaesést mutat, megőrizte élvonalbeli pozícióját. Gazdasági fejlődésének visszaesését a bruttó hazai termék előállításában meghatározó súlyt képviselő ipari termelés csökkenése okozta, amiben jelentős szerepet játszott egy gépipari multinacionális cég kivonulása a megyéből. 3

4 A középmezőnyben, a megyei átlag %-os sávjában négy megye található, amelyeknél az egy főre jutó bruttó hazai termék szélső értékei közötti eltérés a évi 117 ezer forintról 2002-re 161 ezer forintra nőtt, Zala és Tolna megyék országos átlagnak megfelelő gazdasági növekedése, míg Veszprém megye teljesítményének alacsonyabb ütemű fejlődése következtében. Pest megye fajlagos mutatója 1999-ben érte el a megyei átlagot, amely az azt követő három évben folytatódó gazdasági fejlődésének következményeként 2002-ben 14,4 százalékponttal haladta azt meg. Ehhez a teljesítményhez nagymértékben hozzájárult a sajátlakásszolgáltatás hozzáadott értékének új módszer szerinti számbavétele is. a) Csongrád megye az egy főre jutó GDP-t tekintve a megyei átlagot képviseli. Rajta kívül az egymástól alig eltérő fejlettségű Baranya, Heves és Hajdú-Bihar megyék az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték megyei átlagának %-a közötti sávjában találhatók, fajlagos mutatójuk közötti legnagyobb különbség csupán 19 ezer forint volt. A megyék közötti rangsorban hét megye fajlagos mutatója volt 2002-ben a megyei átlag 90%- a alatt. Ebben a csoportban tovább nőtt az egy főre jutó GDP szélső értékei közötti különbség, a évi 206 ezer forintról 2002-re 225 ezer forintra emelkedett. Közülük öt megye fajlagos mutatója a 80-88%-os sávba esett, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék teljesítménye átlagos mértékben nőtt, míg Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyéké elmaradt attól. A rangsor utolsó két helyén továbbra is Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye osztozik, fajlagos mutatóértékük lemaradása a megyei átlagtól közel 30%-os volt ben az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson PPS, az EU-15 átlagának 53,4%-a volt. Pozíciónk az előző évihez képest 1,9%-kal javult. Ezen belül a központi régió fejlettségi szintje az unió átlagának 87,5%-át érte el, míg Észak-Magyarország megfelelő mutatója csupán a 34%-át. Az Európai Unióba májusban belépő tíz ország NUTS 2 szintű régiói közül 2001-ben két régió egy főre jutó GDP-je (vásárlóerő-paritáson számítva) haladta meg az EU átlagát (Prága 135%, Pozsony 102%), Közép-Magyarország 81%-on, Ciprus 78%-on állt. Ugyanakkor hat régió mindegyik Lengyelországban található egy főre jutó GDP-je az EU átlagának harmadát sem érte el. a) A évi területi GDP számítása során átdolgozásra kerültek a lakásszolgáltatás adatai (2001-ig visszamenőleg), ezért egyes megyék adatai jelentős mértékben módosultak. A változtatás részletes leírása a Módszertani megjegyzésekben található. 4

5 TÁBLÁZATOK 5

6 1. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában, Főváros, megye, régió (%) Budapest 183,6 188,7 191,1 190,8 196,1 202,7 202,5 212,0 Pest 72,6 72,8 77,5 77,3 80,3 78,3 87,4 88,1 Közép-Magyarország 145,7 148,4 151,0 150,0 153,6 156,1 158,6 163,9 Fejér 99,7 104,1 118,1 124,9 115,2 119,0 103,7 94,1 Komárom-Esztergom 86,6 89,5 86,2 84,1 82,4 83,5 92,7 92,5 Veszprém 84,6 81,2 80,6 80,9 80,9 84,2 84,5 79,3 Közép-Dunántúl 90,9 92,3 96,5 98,6 94,4 97,3 94,2 88,7 Győr-Moson-Sopron 108,5 110,2 109,1 120,3 130,2 134,2 121,6 117,6 Vas 106,8 109,8 114,6 117,0 118,3 114,3 101,4 98,7 Zala 91,3 92,8 90,5 89,7 88,8 83,8 86,3 86,6 Nyugat-Dunántúl 102,8 104,8 105,0 110,2 114,6 113,8 105,6 103,4 Baranya 79,7 77,6 79,8 78,3 78,0 75,7 73,4 74,3 Somogy 75,9 74,5 69,8 68,4 68,3 67,1 69,7 67,7 Tolna 91,5 89,8 83,2 85,2 87,9 81,3 79,5 78,3 Dél-Dunántúl 81,4 79,6 77,2 76,7 77,2 74,2 73,7 73,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 75,4 69,9 68,7 68,2 66,2 64,1 63,4 62,2 Heves 74,5 73,8 72,2 72,9 72,3 71,0 74,6 73,4 Nógrád 59,2 56,9 52,4 56,3 54,4 54,1 56,0 54,5 Észak-Magyarország 72,4 68,7 66,8 67,3 65,7 64,1 65,0 63,7 Hajdú-Bihar 77,5 77,9 76,1 75,4 71,4 71,2 73,6 73,2 Jász-Nagykun-Szolnok 77,0 75,2 74,7 71,7 67,0 66,3 70,1 67,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 60,2 58,6 57,1 56,0 53,8 53,5 56,4 54,1 Észak-Alföld 70,9 70,0 68,6 67,1 63,6 63,2 66,2 64,4 Bács-Kiskun 78,3 75,1 72,5 70,8 69,1 66,4 68,3 67,7 Békés 77,7 75,8 71,1 68,5 67,4 65,6 64,6 61,9 Csongrád 92,6 91,9 88,7 88,0 85,1 82,4 79,4 77,0 Dél-Alföld 82,6 80,6 77,2 75,5 73,6 71,1 70,7 68,9 6

7 2. A megyék és a régiók sorrendje az egy főre jutó GDP alapján, Főváros, megye, régió Budapest Pest Közép-Magyarország I I I I I I I I Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl III III III III III III III III Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl II II II II II II II II Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl V V IV IV IV IV IV IV Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország VI VII VII VI VI VI VII VII Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld VII VI VI VII VII VII VI VI Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld IV IV V V V V V V 7

8 3. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, Főváros, megye, régió Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron, Szerkezet, % millió Ft Budapest ,8 36,1 Pest ,3 9,5 Közép-Magyarország ,1 45,6 Fejér ,4 4,0 Komárom-Esztergom ,9 2,9 Veszprém ,1 2,9 Közép-Dunántúl ,4 9,7 Győr-Moson-Sopron ,2 5,1 Vas ,7 2,6 Zala ,5 2,5 Nyugat-Dunántúl ,4 10,2 Baranya ,9 3,0 Somogy ,3 2,2 Tolna ,0 1,9 Dél-Dunántúl ,2 7,1 Borsod-Abaúj-Zemplén ,7 4,6 Heves ,4 2,4 Nógrád ,2 1,2 Észak-Magyarország ,3 8,1 Hajdú-Bihar ,0 4,0 Jász-Nagykun-Szolnok ,9 2,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,3 3,1 Észak-Alföld ,1 9,9 Bács-Kiskun ,7 3,6 Békés ,5 2,4 Csongrád ,3 3,2 Dél-Alföld ,6 9,3 ÖSSZESEN ,0 100,0 8

9 4. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), Főváros, megye, régió Az egy főre jutó b) bruttó hazai termék ezer Ft-ban A megyék átlagának százalékában Budapest ,2 275,3 Pest ,0 114,4 Közép-Magyarország ,4 212,3 Fejér ,7 122,2 Komárom-Esztergom ,8 120,2 Veszprém ,3 103,0 Közép-Dunántúl ,6 115,2 Győr-Moson-Sopron ,4 152,7 Vas ,7 128,8 Zala ,5 112,5 Nyugat-Dunántúl ,1 134,2 Baranya ,2 96,5 Somogy ,5 87,9 Tolna ,9 101,7 Dél-Dunántúl ,6 94,9 Borsod-Abaúj-Zemplén ,6 80,8 Heves ,7 95,3 Nógrád ,1 70,7 Észak-Magyarország ,5 82,7 Hajdú-Bihar ,4 95,0 Jász-Nagykun-Szolnok ,0 87,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,7 70,2 Észak-Alföld ,0 83,7 Bács-Kiskun ,8 87,9 Békés ,1 80,4 Csongrád ,9 100,0 Dél-Alföld ,8 89,5 ÖSSZESEN Ab) Az évközi lakónépességgel számítva. 9

10 5. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson, Főváros, megye, régió Az egy főre jutó GDP, PPS Az egy főre jutó GDP az EU 15 átlagának százalékában c) Budapest ,2 113,2 Pest ,0 47,0 Közép-Magyarország ,6 87,5 Fejér ,3 50,2 Komárom-Esztergom ,7 49,4 Veszprém ,5 42,3 Közép-Dunántúl ,4 47,4 Győr-Moson-Sopron ,6 62,8 Vas ,2 52,7 Zala ,4 46,3 Nyugat-Dunántúl ,3 55,2 Baranya ,8 39,7 Somogy ,9 36,1 Tolna ,9 41,8 Dél-Dunántúl ,9 39,0 Borsod-Abaúj-Zemplén ,6 33,2 Heves ,4 39,2 Nógrád ,8 29,1 Észak-Magyarország ,4 34,0 Hajdú-Bihar ,9 39,1 Jász-Nagykun-Szolnok ,1 36,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 28,9 Észak-Alföld ,1 34,4 Bács-Kiskun ,2 36,2 Békés ,3 33,1 Csongrád ,9 41,1 Dél-Alföld ,4 36,8 ÖSSZESEN ,5 53,4 c) A jelenleg rendelkezésre álló uniós adatok alapján. 10

11 6. A megyék fajlagos mutatói a évi egy főre jutó GDP megyei átlagától való eltérés szerinti csoportokban, Megye Egy főre jutó bruttó hazai termék (ezer Ft) A megyei átlag 120 %-a felett Győr-Moson-Sopron Vas Fejér Komárom-Esztergom A megyei átlag %-a között Pest Zala Veszprém Tolna A megyei átlag %-a között Csongrád Baranya Heves Hajdú-Bihar A megyei átlag 90 %-a alatt Bács-Kiskun Somogy Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg

12 7. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak főbb csoportjai, megyék és régiók szerint, 2001 (folyó áron, millió Ft) Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatások Ágazatok összesen (alapáron) A, B C, D, E F G O A O Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld ÖSSZESEN

13 8. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak főbb csoportjai, megyék és régiók szerint, 2002 (folyó áron, millió Ft) Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatások Ágazatok összesen (alapáron) A, B C, D, E F G O A O Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld ÖSSZESEN

14 14

15 ÁBRÁK 15

16 Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) megyénként, 2002 (folyó áron, ezer Ft) Borsod-A.-Z. Nógrád Heves Szabolcs-Sz.-B. Gyõr-M.-S. Komárom-E. Hajdú-Bihar Vas Veszprém Fejér Pest Jász-N.-Sz. Zala Somogy Baranya Tolna Bács-K. Csongrád Békés Jelmagyarázat Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) régiónként, 2002 (folyó áron, ezer Ft) Észak-Magyarország Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Jelmagyarázat

17 A bruttó hazai termék (GDP) megoszlása régiónként, Észak-Alföld 10,1% Észak-Magyarország 8,3% Dél-Alföld 9,6% Közép-Magyarország 44,1% Dél-Dunántúl 7,2% Nyugat-Dunántúl 10,4% Közép-Dunántúl 10,4% 2002 Észak-Alföld 9,9% Észak-Magyarország 8,1% Dél-Alföld 9,3% Közép-Magyarország 45,6% Dél-Dunántúl 7,1% Nyugat-Dunántúl 10,2% Közép-Dunántúl 9,7% 17

18 18

19 Módszertani megjegyzések A kiadványban a évre vonatkozó adatok nem egyeznek meg a korábban publikált értékekkel: - egyrészt a magyar nemzeti számlák évi végleges számításai során több módszertani változtatásra is sor került az Európai Unió előírásainak való megfelelés, valamint a számlák konzisztenciájának, minőségének javítása érdekében. A területi számlákat is érintő változások visszamenőleg a évet is érintik (lásd: A bruttó hazai termék 2002-ben, Budapest, április, Módszertani megjegyzések). - másrészt változott a sajátlakás-szolgáltatás becslési módja (lásd: alább, a háztartási szektor leírásánál). A) Fogalmi meghatározások A KSH a nemzeti számlák számításánál az ESA 95 előírásait követi, mely alapvetően összhangban van az ENSZ nemzeti számláinak rendszerével (SNA 1993). Bruttó hozzáadott érték: a gazdasági egységek által létrehozott bruttó kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelőfelhasználás) különbsége. A bruttó hozzáadott értéket alapáron értékeljük. Bruttó hazai termék (GDP): a gazdasági egységek által létrehozott bruttó hozzáadott érték, az ágazatokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlegének összege, levonva a pénzközvetítés ágazatokra és szektorokra fel nem osztott szolgáltatási díját. Alapár: az az ár, amennyit a termelő egységnyi termék vagy szolgáltatás értékesítésekor realizál, azaz az értékesítési árból le kell vonni a termelő által befizetett termékadókat, és hozzá kell adni az értékesítéshez kapcsolódó terméktámogatásokat. PPS (Purchasing Power Standard) A vásárlóerő-paritás szerepe egyrészt volumenarányok képzése, másrészt a nemzeti valutában kifejezett adatok átszámítása valamilyen közös valutára. A közös valutában kifejezett adatokat általában reálértéknek is nevezik. Az Európai Unióban végzett összehasonlítás mértékegysége a PPS, ami nagyságrendileg az eurónak, illetőleg 1998-ig az ECU-nek felel meg. Az unió egészére (EU-15) számított GDP reálértéke, azaz a PPS-ben számított és az euróban, illetőleg 1998-ig ECU-ben számított értéke ugyanaz. Az egyes országok GDP-jére azonban ez az egyezőség már nem áll fenn. B) A GDP területi megoszlásának becslési módszere A bruttó hazai termék (GDP) megyei adatainak meghatározásakor az egyes nemzetgazdasági szektorokban a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően az alábbi becslési módszereket alkalmaztuk. A vállalati szektorban a hozzáadottérték-adatokat a megyébe tartozó egyes vállalkozások adataiból összesítettük ben 1127 vállalatnak volt több megyében telephelye. Ezeknél a szervezeteknél a keresetek arányában osztottuk fel a hozzáadott értéket a termelés helye 19

20 szerint. Az 50 fő alatti vállalatok és a mezőgazdaságba sorolt szervezetek esetében azt feltételeztük, hogy a székhely szerinti megyében működtek. A vállalati szektorban számoltuk el a társasági adót fizető, egyszeres könyvvitelt vezető, jogi személyiség nélküli vállalkozásokat is. E kör bruttó hozzáadott értékének meghatározásához a kibocsátást a társasági adóbevallás adataiból számítottuk ki, míg a folyó termelőfelhasználás meg-állapításánál a kft-k anyaghányadából indultunk ki. A számításokat megyei-ágazati bontásban végeztük el. Ezen szervezetek bruttó hozzáadott értékét a társasági adó-bevallásban megjelölt székhely szerinti megyében számoltuk el. A pénzügyi vállalatok szektora esetében a bruttó hozzáadott értéket a vállalati szektorral azonos módon számoltuk el, azaz a pénzügyi vállalatok egyedi hozzáadottérték-adatait osztottuk fel a keresetek arányában a megyék, illetve a régiók között. A háztartási szektorban az egyéni vállalkozásokon kívül azoknak a háztartásoknak a termelését is elszámoltuk, melyek e tevékenységükről nem nyújtanak be jelentést. Itt számoltuk el, pl. a háztartások saját fogyasztásra, illetve piaci értékesítésre történő mezőgazdasági kistermelését, a magánlakások becsült bérleti díját, a házilagos építés és felújítás saját munka értékét, a magánszállás-szolgáltatásból származó jövedelmet, valamint a hálapénz becsült összegét. Az egyéni vállalkozások termelési mutatóinak becslése megyei és szakágazati bontásban történt, így nem volt szükség regionalizálásra. Az egyéni vállalkozások bruttó hozzáadott értékének megyei megoszlása alapján osztottuk fel az adóbevallásokból külön meg nem állapítható olyan vállalkozói jövedelemszerző tevékenységeket, mint pl.: a háztartási (bejárónői) szolgáltatás, nem elszámolt magánorvosi, magánoktatói, művészi tevékenység stb. A mezőgazdasági kistermelés hozzáadott értékének területi felosztása megyei szinten megállapított termésmennyiségeken alapul. Ezekből kiindulva az országos átlagárakkal határoztuk meg a növénytermelés és az állattenyésztés bruttó termelési értékét, majd a két fő ágazatra az országos szinten számított hozzáadott érték/bruttó termelési érték arányt felhasználva állapítottuk meg a növénytermelés és az állattenyésztés megyénkénti becsült hozzáadott értékét. A sajátlakás-szolgáltatás, azaz a tulajdonos által lakott lakás becsült bérleti díjának, valamint a magánszemélytől bérelt lakások valós bérleti díjának regionalizálása a és évekre vonatkozóan új módszer alkalmazásával történt. A korábbiakhoz képest az a változás, hogy a jan. 1-jei népszámlálásból származó megyénkénti lakás-alapterületek, valamint a megyei piaci lakásárak adatait használtuk fel, ezáltal egyszerűsítettük és egyben pontosítottuk a megyei súlyokat. (A szorzatból adódó piaci árat alkalmaztuk megoszlási kulcsként az ágazati érték megyei szétosztásához.) 2000-ig az 1990-es népszámlálásból továbbvezetett alapterületekkel számoltunk és azért volt szükség a komfortfokozatot, munkanélküliségi rátát és egyéb lakáskereseti mutatót figyelembe vevő komplikáltabb számítási módszerre, mert nem álltak rendelkezésre a piaci lakásárak megyénkénti bontásban. A házilagos építkezés és felújítás sajátmunka értékének regionalizálásakor az épített lakások megyénkénti számának és átlagos alapterületének, valamint a szintén megyénkénti bontásban rendelkezésre álló fajlagos építési költség szorzatának, azaz az összes költségnek az arányában osztottuk fel az országos értéket. A magánszállások kiadásából származó jövedelem területi megoszlásának becsléséhez közvetett indikátort alkalmaztunk, nevezetesen a kereskedelmi szálláshelyek megyénkénti összes 20

21 szállásdíj bevételéből és a vendégéjszakák számából adódó egy éjszakára vonatkozó szállásdíjjal szoroztuk meg a magánszállásokon töltött vendégéjszakák megyei adatát, mivel az idegenforgalmi statisztikának sem volt közvetlen adata a magánszállások szállásdíj-bevételére. Az egészségügyi dolgozóknak adott hálapénz összegét szakértői becsléssel határoztuk meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott fekvőbeteg-ellátás esetszámai és számos szakmai tanulmány alapján. A megyénkénti megoszlás alapjául az egészségügystatisztika járóbeteg-forgalomra, valamint kórházi ápolási napokra vonatkozó megyei bontású adatai szolgáltak. A kormányzati szektor hozzáadott értéke a bruttó munkajövedelmek, a termelési adók és támogatások egyenlegének és az értékcsökkenésnek az összegeként áll elő. Az első két tétel intézményi szinten, az éves intézményi beszámolók alapján kiszámítható. Azon intézmények esetében, amelyek nem rendelkeznek a megyehatáron kívül eső telephellyel, a megyei szintű adatok az egyedi intézményi adatok összesítésével előállíthatók. A több megyében telephellyel rendelkező intézmények esetében az adatokat a munkaügyi statisztika segítségével osztjuk fel az érintett megyék között. Az értékcsökkenés számítása újrabeszerzési áron történik, ezért az éves intézményi beszámolók adatait nem tudjuk közvetlenül felhasználni. Az országos szinten kiszámított, ágazati felosztású adatokat a tárgyi eszközök és az immateriális javak záróállományának arányában osztjuk fel a megyék között. Ez alól kivételek a hosszú élettartamú eszközök (utak, hidak), amelyeknél a naturális mutatók szolgálnak a felosztás alapjául. A fegyveres testületek intézményeire sem egyedi intézményi beszámolók, sem munkaügyi adatok nem állnak rendelkezésre, ezért hozzáadott értéküket az összes többi tevékenység hozzáadott értékének arányában osztjuk fel a megyék között. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények közül azoknál, amelyeknél a statisztikai beszámolóból meghatározható a működés helye, ezt az ismérvet használtuk a megyei számításoknál. A többi intézmény esetén, mint pl. a politikai pártoknál, a nonprofit szektor már felosztott adatainak arányát vettük alapul. A termékadók és támogatások egyenlegét, valamint a pénzközvetítés fel nem osztott szolgáltatási díját az alapáras bruttó hozzáadott értékek arányában bontottuk meg a megyék között. 21