A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok)

Átírás

1 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal május Tartalom A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok)... 2 Táblázatok A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), A megyék és régiók sorrendje az egy főre jutó GDP alapján, Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson, Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson, az EU 27 átlagának százalékában, Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az országos átlag százalékában, Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a megyék átlagának százalékában, A megyék fajlagos mutatói az egy főre jutó GDP megyei átlagától való eltérés szerinti csoportosításban, A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, Módszertani megjegyzések Elérhetőségek

2 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok) Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) előzetes, évi regionális adatai a régiók közötti különbségek és a hazai gazdaság főváros-központúságának további fokozódását jelzik. Az egy főre jutó GDP értéke az országos átlaghoz képest csökkent (0,5 1,8 százalékponttal) a lemaradó Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld régiókban az előző évihez képest. A fejlettebb Közép- és Nyugat-Dunántúl említett mutatójának értéke a évi 3,5 és 1 százalékpontos növekedés ellenére is a évi szint alatt maradt. 1. ábra Az egy főre jutó GDP a régiókban, az országos átlag százalékában, % Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld A bruttó hazai termék (GDP) 2010-ben milliárd forint volt piaci beszerzési áron, ennek 49,6%-át Közép-Magyarországon, 25,2%-át a Dunántúlon állították elő és ugyanekkora arányt képviselt az Alföld és Észak nagyrégió is. Az előző évihez képest a központi régió és a dunántúli országrész részesedése azonos mértékben (0,4 százalékponttal) nőtt, az alföldi és északi térségben lévő régiók részaránya pedig 0,8 százalékponttal csökkent között a GDP-hez való hozzájárulás közel azonos volt az ország két része között, kivéve 2009-et. Abban az évben a dunántúli országrész részesedésének 1,4 százalékpontos csökkenésével szemben a központi régió azonos mértékben növelte részarányát 2008-hoz képest. Az Alföld és Észak nagyrégió évi gazdasági teljesítményének mérséklődését, az Észak-Alföld feldolgozóipari termelésének ezen belül is leginkább az elektronikus fogyasztási cikk gyártásának visszaesése okozta. 2. ábra A bruttó hazai termék (GDP) megoszlása régiónként, 2010 Észak-Alföld 9,5% Dél-Alföld 8,5% Észak-Magyarország 7,2% Dél-Dunántúl 6,4% Közép-Magyarország 49,6% Nyugat-Dunántúl 9,3% Közép-Dunántúl 9,5% 2

3 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok) Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2010-ben országosan 2 millió 675 ezer forint volt, az egy évvel korábbi értéket folyó áron 119 ezer forinttal haladta meg. A fajlagos mutató értéke valamenynyi régióban növekedést mutatott, közülük a legjelentősebb a Közép- és a Nyugat-Dunántúl régióké volt, és amelyek 9,1 és 5,7 százalékponttal nőttek a gazdasági válság évi alacsony szintjéhez képest. 3. ábra Az egy főre jutó GDP régiók szerint, 2010 Ezer Ft Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Egy főre jutó GDP Országos átlag Az egy főre jutó GDP alapján a régiók közötti különbségek 2010-ben tovább nőttek, miközben a fejlettségi rangsoruk nem változott az előző évihez képest. Közép-Magyarország fajlagos mutatójának értéke 2008-ban 2,6-szerese, 2009-ben 2,7-szerese, 2010-ben pedig 2,8-szerese volt a 2008 óta utolsó helyen álló észak-magyarországinak. A vidéki régiók esetében a két szélső értéket képviselő Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország e mutatója közötti különbség lényegesen kisebb, 1,6-szeres volt 2010-ben. A megyék fejlettségi sorrendjében 2010-ben, az egy főre jutó GDP alapján nem volt jelentősebb mozgás; 7 megye megőrizte a helyét, 4 4 megye egy, 2 2 megye két helyet javított, illetve rontott pozícióján. A főváros országos átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP-je az országos átlagnak 2,3 szerese volt 2010-ben, amely 3,2, 11,1, illetve 14,6 százalékpontos növekedés 2009, 2008 és 2007-hez képest. Budapest mellett országos átlag feletti értékkel Győr-Moson-Sopron, és Komárom-Esztergom megyék rendelkeztek kivéve a évit. A gazdasági válság mélypontján, ben Komárom-Esztergom megye fajlagos mutató értéke 8 százalékponttal visszaesett az előző évihez képest, majd a 2010-es 7,4 százalékpontos növekedés ismét a megyei rangsor második helyére emelte. Pest megye egy főre jutó bruttó hazai terméke 2010-ben 79,7%-a volt az országos átlagnak, ami 13,4 százalékpontos csökkenés a évihez képest. A rangsor utolsó két helyén továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye osztozik, fajlagos mutatóértékük lemaradása az országos átlagtól 46,5 és 55,3%-os volt. Budapest és Nógrád megye közötti különbség az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték alapján tovább nőtt, 2009-ben 4,9-szeres, 2010-ben 5,2-szeres volt. E fajlagos mutató alapján rendezett megyei rangsor élén álló Győr-Moson-Sopron és az utolsó helyen álló Nógrád megye között 2,5-szeres volt a különbség 2010-ben, szemben a évi 2,3-szeres aránnyal. Az Európai Unió tagországainak egy főre jutó GDP adatai (vásárlőerő-paritáson) alapot adnak a hazai mutatók nemzetközi összehasonlítására. A évi magyarországi GDP ( euró) az 3

4 EU átlagánál 35,2%-kal kevesebb. A fajlagos mutató vásárlóerő paritáson mért értéke 3,3 százalékponttal haladta meg a évit. Eszerint a gazdasági válság éveiben lelassult Magyarország gazdasági felzárkózása az európai uniós átlaghoz ben régiós szinten egyedül Közép-Magyarország mutatója haladta meg (8,5%-kal) a közösség átlagát, a két legfejlettebb régióé Közép- és Nyugat-Dunántúl több mint a felét (56,2, illetve 61,0%) érte el, míg a négy kevésbé fejlett régió teljesítménye az átlag négytizede körül szóródott (39,2 43,8%). Az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának százalékában, ábra % EU-27= Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

5 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok) TÁBLÁZATOK 5

6 1. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, Főváros, megye, régió A bruttó hazai termék piaci beszerzési áron, millió Ft Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

7 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok) 1. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, (folytatás) A bruttó hazai termék megoszlása, % Főváros, megye, régió 36,4 37,3 38,9 39,8 Budapest 11,0 10,5 10,3 9,8 Pest 47,4 47,8 49,2 49,6 Közép-Magyarország 4,1 4,0 3,5 3,7 Fejér 3,4 3,3 3,1 3,3 Komárom-Esztergom 2,6 2,6 2,4 2,5 Veszprém 10,1 9,9 9,0 9,5 Közép-Dunántúl 5,0 5,0 4,8 5,0 Győr-Moson-Sopron 2,4 2,3 2,1 2,1 Vas 2,4 2,5 2,4 2,2 Zala 9,8 9,8 9,3 9,3 Nyugat-Dunántúl 2,8 2,8 2,7 2,6 Baranya 2,0 2,0 2,0 2,0 Somogy 1,6 1,7 1,8 1,8 Tolna 6,4 6,5 6,5 6,4 Dél-Dunántúl 26,3 26,2 24,8 25,2 Dunántúl 4,7 4,5 4,3 4,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 2,3 2,2 2,2 2,1 Heves 1,0 1,0 0,9 0,9 Nógrád 8,0 7,7 7,4 7,2 Észak-Magyarország 3,9 3,8 4,0 4,0 Hajdú-Bihar 2,5 2,6 2,7 2,5 Jász-Nagykun-Szolnok 3,1 3,0 3,1 3,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 9,5 9,4 9,8 9,5 Észak-Alföld 3,5 3,6 3,5 3,4 Bács-Kiskun 2,2 2,2 2,1 2,0 Békés 3,1 3,1 3,2 3,1 Csongrád 8,8 8,9 8,8 8,5 Dél-Alföld 26,3 26,0 26,0 25,2 Alföld és Észak 100,0 100,0 100,0 100,0 Összesen 7

8 2. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), Főváros, megye, régió Az egy főre jutó bruttó hazai termék, ezer Ft a Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen a Az évközi lakónépességgel számítva. 8

9 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok) 3. A megyék és régiók sorrendje az egy főre jutó GDP alapján, Főváros, megye, régió Budapest Pest Közép-Magyarország I I I I Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl III III III III Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl II II II II Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl IV IV IV IV Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország VI VII VII VII Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld VII VI VI VI Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld V V V V 9

10 4. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson PPS-ben, Főváros, megye, régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

11 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok) 5. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő paritáson az EU 27 átlagának százalékában,* (%) Főváros, megye, régió Budapest 132,4 139,9 146,7 149,1 Pest 57,2 56,0 54,9 51,7 Közép-Magyarország 101,5 105,2 108,5 108,5 Fejér 58,9 60,4 54,4 56,4 Komárom-Esztergom 67,0 67,7 63,4 68,3 Veszprém 45,8 46,7 44,6 45,3 Közép-Dunántúl 56,9 58,0 53,8 56,2 Győr-Moson-Sopron 69,5 72,2 69,2 72,7 Vas 55,8 55,4 52,9 53,8 Zala 49,7 53,1 53,2 49,3 Nyugat-Dunántúl 60,1 62,2 60,3 61,0 Baranya 43,7 45,1 44,8 43,1 Somogy 38,6 40,6 41,1 40,7 Tolna 43,1 46,0 48,8 49,4 Dél-Dunántúl 41,8 43,8 44,6 43,8 Dunántúl 53,2 54,9 53,0 53,9 Borsod-Abaúj-Zemplén 40,3 40,6 39,9 39,8 Heves 44,1 45,1 45,1 44,9 Nógrád 28,3 29,7 29,8 28,9 Észak-Magyarország 39,3 39,9 39,5 39,2 Hajdú-Bihar 43,8 45,4 47,5 47,4 Jász-Nagykun-Szolnok 39,6 41,7 43,9 40,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 33,1 34,3 35,2 34,7 Észak-Alföld 38,6 40,2 41,9 40,9 Bács-Kiskun 40,5 43,4 42,9 41,3 Békés 36,3 37,8 36,3 35,8 Csongrád 44,7 47,3 48,2 47,3 Dél-Alföld 40,6 43,1 42,8 41,7 Alföld és Észak 39,5 41,1 41,5 40,7 Összesen 61,5 63,9 64,6 64,8 * A 2012 áprilisában rendelkezésre álló európai uniós adatok alapján. 11

12 6. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az országos átlag százalékában, Főváros, megye, régió (%) Budapest 215,5 219,0 226,9 230,1 Pest 93,1 87,6 84,9 79,7 Közép-Magyarország 165,2 164,7 167,8 167,5 Fejér 95,8 94,5 84,2 87,1 Komárom-Esztergom 109,0 106,0 98,0 105,4 Veszprém 74,4 73,1 69,0 69,9 Közép-Dunántúl 92,6 90,8 83,2 86,7 Győr-Moson-Sopron 113,1 113,0 107,0 112,2 Vas 90,7 86,7 81,8 83,0 Zala 80,8 83,1 82,3 76,1 Nyugat-Dunántúl 97,8 97,4 93,2 94,2 Baranya 71,1 70,6 69,4 66,6 Somogy 62,8 63,5 63,6 62,8 Tolna 70,1 72,0 75,5 76,2 Dél-Dunántúl 68,0 68,6 68,9 67,7 Dunántúl 86,6 86,0 82,0 83,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 65,6 63,5 61,7 61,4 Heves 71,8 70,6 69,7 69,2 Nógrád 46,0 46,5 46,1 44,7 Észak-Magyarország 63,9 62,5 61,1 60,6 Hajdú-Bihar 71,3 71,0 73,5 73,1 Jász-Nagykun-Szolnok 64,4 65,2 67,9 63,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 53,8 53,6 54,5 53,5 Észak-Alföld 62,9 62,9 64,9 63,2 Bács-Kiskun 65,9 67,9 66,4 63,8 Békés 59,1 59,1 56,2 55,3 Csongrád 72,7 74,1 74,6 73,1 Dél-Alföld 66,1 67,4 66,2 64,4 Alföld és Észak 64,2 64,3 64,2 62,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 12

13 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok) 7. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a megyék átlagának százalékában, Főváros, megye, régió (%) Budapest 281,6 289,7 307,6 316,0 Pest 121,6 115,9 115,0 109,5 Közép-Magyarország 215,8 217,8 227,5 230,0 Fejér 125,2 125,0 114,1 119,6 Komárom-Esztergom 142,4 140,2 132,9 144,7 Veszprém 97,3 96,7 93,5 96,0 Közép-Dunántúl 121,0 120,1 112,7 119,1 Győr-Moson-Sopron 147,8 149,5 145,0 154,1 Vas 118,5 114,6 110,9 114,0 Zala 105,6 109,9 111,5 104,4 Nyugat-Dunántúl 127,8 128,8 126,4 129,3 Baranya 92,9 93,4 94,0 91,4 Somogy 82,1 84,0 86,2 86,2 Tolna 91,6 95,2 102,3 104,7 Dél-Dunántúl 88,9 90,7 93,4 92,9 Dunántúl 113,1 113,7 111,2 114,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 85,8 84,0 83,6 84,3 Heves 93,8 93,4 94,5 95,1 Nógrád 60,1 61,5 62,5 61,3 Észak-Magyarország 83,5 82,6 82,8 83,2 Hajdú-Bihar 93,2 94,0 99,6 100,4 Jász-Nagykun-Szolnok 84,2 86,2 92,1 86,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 70,3 70,9 73,9 73,5 Észak-Alföld 82,2 83,2 88,0 86,7 Bács-Kiskun 86,1 89,8 90,1 87,6 Békés 77,2 78,2 76,2 75,9 Csongrád 95,0 98,0 101,1 100,3 Dél-Alföld 86,4 89,1 89,7 88,5 Alföld és Észak 83,9 85,0 87,0 86,2 Összesen 130,7 132,3 135,6 137,3 13

14 8. A megyék fajlagos mutatói az egy főre jutó GDP megyei átlagától való eltérés szerinti csoportosításban, (ezer Ft) Megye Egy főre jutó bruttó hazai termék, 2009 Megye Egy főre jutó bruttó hazai termék, 2010 A megyei átlag 120 %-a felett Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom A megyei átlag %-a között Pest Fejér Fejér Vas Zala Pest Vas Tolna Tolna Zala Csongrád A megyei átlag %-a között Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Heves Csongrád Baranya Veszprém Veszprém Heves Jász-Nagykun-Szolnok Baranya A megyei átlag 90%-a alatt Bács-Kiskun Bács-Kiskun Somogy Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Békés Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád

15 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok) 9. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, 2007 Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatások (millió Ft) Gazdasági ágak összesen (alapáron) A B-E F G-U A-U Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

16 10. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, 2008 Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatások (millió Ft) Gazdasági ágak összesen (alapáron) A B-E F G-U A-U Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

17 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok) 11. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, 2009 Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatások (millió Ft) Gazdasági ágak összesen (alapáron) A B-E F G-U A-U Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

18 12. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, 2010 (millió Ft) Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatások Gazdasági ágak összesen (alapáron) A B-E F G-U A-U Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

19 A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok) Módszertani megjegyzések A jelen kiadványban közölt évi területi GDP-adatok előzetesek, a 2011 októberében publikált előzetes 2010-es nemzetgazdasági GDP-értékkel egyezőek. Az előzetes adatok becslésekor a számításokhoz szükséges adatforrások csak részlegesen álltak rendelkezésre, így az adatok még változhatnak ben a KSH a végrehajtott nemzeti számlás nagyrevízió során több módszertani fejlesztést épített be a számításokba. A korábbi évekre vonatkozó felülvizsgált és módszertanilag összehasonlíthatóvá tett területi adatok az EU-előírásoknak megfelelően 2007-től állnak rendelkezésre TEÁOR 08 szerinti bontásban. A végleges évi területi GDP-adatok és a 2000-ig történő visszavezetés publikálására október második felében kerül sor. 1.) Fogalmi meghatározások A KSH a nemzeti számlák számításánál az ENSZ 1993-ban elfogadott nemzeti számlák rendszere (SNA 93) nemzetközileg egyeztetett ajánlásait veszi alapul. Ez megfelel az Európai Unióban kötelezően alkalmazott ESA 1995 előírásainak. Bruttó hazai termék (GDP): az ágazatok vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek összege és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlege. A GDP piaci áron értékelt mutató. Bruttó hozzáadott érték: a gazdasági egységek által létrehozott bruttó kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelőfelhasználás) különbsége. A bruttó hozzáadott értéket alapáron értékeljük. Alapár: az az ár, amennyit a termelő egységnyi termék vagy szolgáltatás értékesítésekor realizál. (Azaz az értékesítési árból le kell vonni a termelő által befi zetett termékadókat, és hozzá kell adni az értékesítéshez kapcsolódó terméktámogatásokat.) Piaci beszerzési ár az az ár, amennyit egységnyi termék vagy szolgáltatás igénybevételéért a felhasználó ténylegesen fi zet (tehát nem tartalmazza a termelő célú felhasználáshoz vásárolt termékek és szolgáltatások után visszaigényelhető áfát, valamint a terméktámogatások értékét). PPS: a vásárlóerő-paritás szerepe egyrészt a volumenarányok képzése, másrészt a nemzeti valutában kifejezett adatok átszámítása valamilyen közös valutára, amelyet általában reálértéknek is neveznek. Az Európai Unióban végzett összehasonlítás mértékegysége a PPS, ami nagyságrendileg 1 eurónak felel meg. Az unió egészére (EU-27) számított GDP reálértéke, mind PPS-ben, mind euróban kifejezett értéke ugyanaz. Az alkalmazott vásárlőerő-paritás forrása az Eurostat. 2.) A GDP területi megoszlásának becslési módszere A területi számlák a gazdaság egészére vonatkozó számlák regionális megfelelői. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlását a termelés oldaláról becsüljük, kivéve a kormányzati szektort, ahol a jövedelmekből kiindulva történik a megyei/regionális adatok meghatározása. Az egyes szektorokban a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően az alábbi becslési módszereket alkalmazzuk. A vállalati szektorban a bruttóhozzáadottérték-adatokat a megyébe tartozó egyes vállalkozások adataiból összesítjük ben 1472, 2010-ben 1501 vállalatnak volt több megyében telephelye. A több telephellyel rendelkező szervezetek esetében a bruttó hozzáadott értéket a megyei bérek és keresetek arányában osztjuk fel az érintett megyék között. A többi szervezetet a székhely szerinti megyéjükben számoljuk el, azt feltételezve, hogy tevékenységüket a bejegyzés szerinti megyében végzik. A pénzügyi vállalatok szektora esetében a bruttó hozzáadott értéket a vállalati szektorral azonos módon számoljuk el, azaz a többmegyés pénzügyi vállalatok egyedi bruttóhozzáadottértékadatait a kereseti arányok alapján rendeljük a megyékhez, illetve régiókhoz. A kormányzati szektor hozzáadott értéke a bruttó munkavállalói jövedelem, a termelési adók és támogatások egyenlegének és a bruttó működési eredménynek (amelynek nagy része az értékcsökkenés) az összegeként áll elő. Az első két tétel intézményi szinten, az éves intézményi beszámolók alap- 19

20 ján kiszámítható. Azon intézmények esetében, amelyek nem rendelkeznek a megyehatáron kívül eső telephellyel, a megyei szintű adatok az egyedi intézményi adatok összesítésével előállíthatók. A több megyében telephellyel rendelkező intézmények esetében az adatokat a munkaügyi statisztika segítségével osztjuk fel az érintett megyék között. Az értékcsökkenés számítása újrabeszerzési áron történik, ezért az éves intézményi beszámolók adatait nem tudjuk közvetlenül felhasználni. Az országos szinten kiszámított, ágazati felosztású adatok a tárgyi eszközök és az immateriális javak záróállományának arányában vannak felosztva a megyék közt. A fegyveres testületek intézményeire sem egyedi intézményi beszámolók, sem munkaügyi adatok nem állnak rendelkezésre, ezért hozzáadott értéküket az öszszes többi tevékenység hozzáadott értékének arányában csoportosítjuk a megyék között. A háztartási szektorban az egyéni vállalkozások termelési mutatóinak becslése megyei és szakágazati bontásban történik, így nincs szükség regionalizálásra. A mezőgazdasági kistermelés és a saját fogyasztásra történő termelés hozzáadott értékének területi felosztása a regionális mezőgazdasági számlarendszer vonatkozó arányai alapján történik. A sajátlakás-szolgáltatás regionalizálása során a népszámlálásból, illetve a mikrocenzusból származó megyénkénti lakás-alapterületeket, valamint a Lakásstatisztikai osztály felvételéből származó megyei piaci lakásárak adatait használjuk fel. A házilagos építkezés és felújítás sajátmunka értékének területi becslésekor az épített lakások megyénkénti számának és átlagos alapterületének, valamint a szintén megyénkénti bontásban rendelkezésre álló fajlagos építési költségnek az arányában osztjuk fel az országos értéket. A magánszállások kiadásából származó jövedelem megyei megoszlásának becsléséhez közvetett indikátorként a magánszállásokon eltöltött vendégéjszakák számát alkalmazzuk. Az egészségügyi dolgozóknak adott hálapénz összege megyénkénti megoszlása alapjául az egészségügy-statisztika járóbeteg-forgalomra, valamint kórházi ápolási napokra vonatkozó megyei bontású adatai szolgálnak. Az illegális tevékenységek közé tartozó kábítószertermelés és kereskedelem becsült hozzáadott értékének regionalizásására kábítószerfogyasztók megyénkénti számát használjuk, mely az egészségügy-statisztikából származik. A prostitúció becsült értékének regionalizálására egy, a területi statisztikából származó közvetett indikátort alkalmazunk. A háztartások kisegítő tevékenységének másik csoportjának esetében, mint pl. a háztartási szolgáltatások, oktatási, művészeti tevékenységek és egyéb szolgáltatások nem állnak rendelkezésre a regionalizáláshoz megfelelő területi indikátorok, ezért ezen esetekben az adott ágazatba tartozó egyéni vállalkozók hozzáadott értékének területi arányát vetítjük rá a szakértői becslésen alapuló országos értékekre. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények reprezentatív adatgyűjtése a működés helyére is kiterjed. A statisztikai beszámolókból teljes körre becslési eljárással valósul meg a megyei szintű elemi adatok képzése, ami a számítás alapjául szolgál. A többi intézmény esetén pl. a politikai pártoknál a nonprofi t szektor már felosztott adatainak arányát vesszük alapul. A termékadók és -támogatások egyenlegét az alapáras bruttó hozzáadott értékek arányá ban bontjuk meg a megyék között. Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Szabó Péter főosztályvezető További információ: Bruckner Józsefné osztályvezető, Telefon: (+36-1) , Jozsefne.Bruckner@ksh.hu Pábli Hajnalka, Telefon: (+36-1) , Hajnalka.Pabli@ksh.hu Információszolgálat, telefon: (+36-1) , fax: (+36-1)