A TÁ RSA D A LM I RÉTE G ENКÉNT DIFFERENCIÁLT T E R M É K E N Y S É G A LA K U L Á S A

Átírás

1 A TÁ RSA D A LM I RÉTE G ENКÉNT DIFFERENCIÁLT T E R M É K E N Y S É G A LA K U L Á S A M A G Y A R O R S Z Á G ON* DR. K L IN G ER A N D R Á S M agyarországon a legtöbb európai országhoz hasonlóan a te r m ékenység szintje a X X. század eleje óta (am ióta erre vonatkozóan megbízható adatokkal rendelkezünk) fokozatosan csökkent. Az 1000 propagatív korú nőre1 ju tó élveszületések szám a évtizedről-évtizedre 20 25% -kal csökkent és 1959-ben m ár csak 31%0-et ért el és kevesebb m int 40% -a volt a század első évei hasonló arányának. Az utolsó 10 évben 1949 óta a női term ékenység 20% -kal csökkent (bár az évtized első felében 1954-ig fokozatos emelkedés volt tapasztalható : 1954-ben ezer éves nőre 88 élveszületés ju to tt, 16% -kal több m int 1949-ben, ehhez képest 1959-ig 33% -os v o lt a csökkenés). A term ékenység általános csökkenésében csak kis szerepet já tsz o tt a női népesség korm egoszlásának az öregedés irán y áb an tö rtén ő fokozatos eltolódása. E nnek következm énye abban m utatk o zik meg, hogy a korm egoszlás változásának hatásait kiküszöbölő standardizált arányszám ok csökkenése valam ivel kisebb m érvű volt, m in t a nyers arányszám oké ben a standard arányszám ban hez viszonyított csökkenés m értéke 51% a nyers arányszám 57% -os csökkenésével szemben. A term ékenység alakulásában jelentős szerepet játszik a különböző társadalm i rétegek eltérő term ékenysége. Hosszabb id ő távlatb an fogalmi eltérések m ia tt általában nehézségekbe ütközik a társadalm i rétegenként differenciált term ékenység szintjének m egrajzolása, különösen tú lzo ttan részletezetten. N agyobb társadalm i-gazdasági csoportok vonatkozásában azonban m ár mód nyílik a század elejétől kezdődően vizsgálat tárg y áv á tenni a term ékenység differenciálódását. Ez nem csak a term ékenységben az egyes időszakokban m utatkozó társadalm i különbségekre m u ta t rá, hanem alkalm as arra is, hogy m egállapítsuk a népesség társadalm i-gazdasági eltolódása, ill. az egyes társadalm i-gazdasági rétegek term ékenységének m ódosulása hogyan já ru lt hozzá az általános term ékenység m egváltozásához. * A Nemzetközi Népességtudományi Unió évi New York-i konferenciáján m egvitatott tanulmány. 1 Propagativ korúak alatt itt és a továbbiakban a éves nőket értjük. 2 Az évi női népesség kormegoszlása alapján számítva.

2 422 DR. KLINGER ANDRÁS A differenciális term ékenység vizsgálatára alkalm as adatok is a század eleje óta állnak rendelkezésre M agyarországon.3 A term ékenységi arán y szám ok a nők foglalkozási viszonya, illetve foglalkozási ága alapján vannak kiszám ítva olymódon, hogy a kereső nőket a saját, az e lta rto tta k a t eltartó ik foglalkozási viszonya, illetve foglalkozási ága alapján csoportosíto ttuk. A X X. század első 60 évének differenciális term ékenységében elsősorban a z t kell megfigyelni, hogy jelentős eltolódás k ö v etk ez ett be a mezőgazdasági és az egyéb (nem m ezőgazdasági) női népesség egym áshoz viszon y íto tt term ékenységi szintjében. A század első évtizedeiben a mezőgazdasági foglalkozású nők term ékenysége 30 40% -kal haladta meg az egyéb foglalkozásúakét. Ez a különbség a k ét világháború közötti időszakban csak fokozódott (ekkor m ár a mezőgazdasági népesség term ékenysége felévelkétharm adával volt m agasabb a nem m ezőgazdaságiakénál). Ezzel szemben a m ásodik világháború óta ez a különbség m egszűnt, illetve visszájára f o r d u lt: a 40-es évek végén a k ét nagy réteg term ékenysége gyakorlatilag azonos volt, 1959-ben pedig m ár a nem mezőgazdasági foglalkozású nők term ékenysége m eghaladta a mezőgazdasági foglalkozásúakét; ezer nem mezőgazdasági foglalkozású nőre m ár több m int 10% -kal több élvesziiletés ju to tt, m int ugyanennyi m ezőgazdasági foglalkozásúra. E különbségek m ellett figyelem rem éltó az is, hogy a mezőgazdasági foglalkozású nők term ékenysége nagyobb m értékben csökkent, m int az egyéb foglalkozásúaké : 1959-ben az előbbiek term ékenysége 67% -kal, az utóbbiaké 52% -kal volt alacsonyabb m int a század elején ; az utóbbi 10 évben a csökkenés 25, illetve 16% volt. A k ét alapvető foglalkozási réteg (mezőgazdaság, nem mezőgazdaság) eltérő term ékenysége m ellett érdem es m egvizsgálni a term ékenység foglalkozási viszony szerinti differenciálódását, am ely még inkább m agán viseli a társadalm i eltérések hatását. Különösen jellemző a term ékenységi differencia a fizikai és a szellemi m u n k át végző nők között.4 A század elején a fizikai foglalkozási viszonyhoz tartozó nők term ékenysége kétharm adávalhárom negyedével volt m agasabb a szellemiekénél. A k é t világháború közötti időszakban a különbség még fo k o zó d o tt: a fizikai dolgozók term ékenysége ekkor m ár háromszorosa volt a szellemiekének. A m ásodik világháború u tán elsősorban annak hatására, hogy e k é t réteg között eltűntek az életviszonyokban m utatkozó jelentősebb eltérések e különbség jelentős m értékben c sö k k e n t: ezer propagatív korú fizikai dolgozó nőre 1959-ben m ár csak alig valam ivel több m int másfélszer annyi élveszületés ju to tt, m in t ugyanannyi szellemi dolgozóra. A term ékenységi differenciák, illetve azok elt érő módon tö rté n t alakulása bizonyos m értékig hozzájárult az általános term ékenység szintjének csökkenéséhez is. Így a propagatív korú női népesség társadalm i-gazdasági eltolódása az általános term ékenység szintjének tulajdonképpeni emelkedéséhez vezetett, vagyis, ha jelenleg azonos lenne a női népesség foglalkozási ági összetétele a század elejeivel, az ezer éves korú nőre ju tó élve- 3 Az összehasonlítást csak kis mértékben befolyásolja, hogy az előtti adatok Magyarországnak nem a jelenlegi, hanem az első világháború előtti területére vonatkoznak óta minden adat a jelenlegi országterületre vonatkozik. 4Természetesen ebben a vonatkozásban is együtt vizsgáljuk a kereső és eltartott nőket, az e lta rto tta k a t eltartóik foglalkozási viszonya alapján besorolva.

3 A DIFFERENCIÁLIS TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA 423 születések száma a jelenlegi 61-gyel szemben csak 59 lenne, a foglalkozási viszony szerinti összetétel változatlan m aradása esetén pedig csupán 55. Társadalmi-gazdasági csoporl1(1) Kzer éves nőre ju t élveszületés (2) = 1910 I I Önálló és segítő családtag 2. M ezőgazdaság E gyéb E g y ü l i F izik a i dolgozó M ezőgazdaság Ip ar- és építő ip ar K özlekedés E gvéb E g y ü t t... 16S Szellemi dolgozó Összesen E b b ő l : 2. M ezőgazdaság Nem mezőgazd A keresők saját, az eltartottak az eltartó foglalkozási ága és foglalkozási viszonya alapján 2 Magyarország 1920 előtti területén. 3 Az alkalmazásban állók és a termelőszövetkezeti tagok együtt. Горизонтальная графа : (1) Общественно-экономические группы ; (2) живорождения на 1000 женщин в возрасте лет. Вертикальная графа : 1. Самостоятельные и помогающие им члены семьи ; 2. сельское хозйствоя ; 3. прочие ; 4. вместе ; 5. работники физического труда ; 6. промышленность и строительная промышленность ; 7. транспортное хозяйство ; 8. работники умственного труда ; 9. всего ; 10. в том числе ; 11. несельское хозяйство. Heading : (1) Socio-economic groups, (2) live births per 1000 females aged Lateral te x t: 1. Independents and unpaid family w orkers; 2. agricultural; 3. others; 4. to ta l; 5. manual workers ; 6. industry and building; 7. transport and communication ; 8. nonmanual w orkers; 9. grand to ta l; 10. of which: 11. non-agricultural. A term ékenységben m utatkozó társadalm i-gazdasági differenciák vizsg á la tá t még a tekintetben is szükséges elvégezni, hogy egyes rétegeken belül hogyan alakul a kereső és az e lta rto tt nők term ékenysége, vagyis annak megfigyelése, hogy milyen befolyással van a női term ékenységre az a tény, hogy a nő részt vesz az ak tív gazdasági tevékenységben. E zt az összehasonlítást csupán a nem mezőgazdasági foglalkozású nők vonatkozásában lehetséges elvégezni, m iután a m ezőgazdasági népességen belül nem vonh ató éles h atár a kereső és az e lta rto tt nők között, m iután nehéz m egállap ítani a különbséget a kereső segítő családtagok és a házim unkát végző

4 424 DR. KLINGER ANDRÁS három és félszerese volt a keresőkének, 1959-ben pedig az előbbiek te r m ékenysége m ár csupán 86% -kal haladja meg az u tó b b iak ét. Figyelem rem éltó, hogy am íg az utóbbi 10 évben az általános term ékenység és azon belül a nem mezőgazdasági foglalkozású nők term ékenysége csökkent, addig a kereső nők term ékenysége n ő tt. A k é t alapvető foglalkozási viszonyhoz tarto zó nők term ékenységében is jelentős eltéréseket tap a sz ta lu n k : 1949-ben még a szellemi foglalkozású kereső nők term ékenysége több m int egyharm adával m eghaladta a fizikaiakét. Jelenleg azonban a fizikai keresők term ékenysége m agasabb és 10 év a la tt közel három negyedével növekedett. 2. A kereső és eltartott nők termékenysége társadalm i rétegenként, Плодовитость самодеятельных и несамодеятельных женщин по общественным слоям в гг.. Fertility of Female Earners and Dependants by Social Strata, Társadalmi réteg1 (1) Ezer éves nőre jut élveszületés (2) %-ában (3) 1. M ezőgazdaság N em mezőgazdaság 3. Kereső 4. f iz ik a i szellem i E g y ü t t E lta rto tt 4. f iz ik a i szellem i E g y ü t t Kereső és e lta rto tt 4. f iz ik a i szellem i E g y ü t t Ső 9. Összesen Jelenleg jóval m agasabb a p ro pagatív k o rú nem m ezőgazdasági foglalkozású nőkön belül a keresők aránya, m in t 1949-ben. H a az évi kereső-eltartott arány változatlan m arad t volna, ezer éves nem mezőgazdasági foglalkozású nőre a jelenlegi 64-gyel szemben 70 élveszületés ju to tt volna, vagyis a kereső nők szám ának növekedése a term ékenység 9% -os csökkenését vonta m aga u tá n. U gyanakkor, m int lá ttu k a

5 A DIFFERENCIÁLIS TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA 425 kereső nők term ékenysége ez a la tt az idő a la tt jelentősen növekedett és az eddigiekhez hasonló emelkedés esetén a keresők term ékenysége valószínűleg m egközelíti az e lta rto tta k é t és így a kereső nők szám ának további emelkedése m ár kevésbé fog a term ékenység csökkenése irányában hatni. K ülönösen valószínű ez azért, m ert jelentős korm ányintézkedések segítik elő m ár jelenleg is a dolgozó nők szüléseit (fizetett szülési szabadság, csecsemőkelengye ju tta tá s, bölcsődei és óvodai hálózat stb.). Az évre vonatkozóan m ódunkban volt kiszám ítani a korcsoporto n k én ti differenciált term ékenységi arányszám okat. E vizsgálat a z t m u ta tja, hogy a mezőgazdasági foglalkozású nők term ékenysége 20 éven alul jelentősen alacsonyabb, éves korban lényegében azonos, 30 éven felül pedig jelentős m értékben m agasabb m in t a nem m ezőgazdasági foglalkozásúaké. E korcsoportok szerinti vizsgálat arra is rám u tat, hogy az általános term ékenység differenciája e k é t alapvető réteg között csupán látszólagos és a propagatív korú mezőgazdasági, illetve egyéb foglalkozási ágba tartozó nők eltérő korm egoszlása indokolja. A korm egoszlás eltéréseit kiküszöbölő standard arányszám m indkét rétegnél egyaránt 61 %0, vagyis a m ezőgazdasági foglalkozásúak korm egoszlása negatív, az egyéb foglalkozásúaké pozitív hatással van term ékenységük alakulására. Társadalmi réteg (1) éves nőre jut élveszületés (2) összes M ezőgazdaság N em mezőgazdaság 3. K ereső 4. f iz ik a i '47 5. szellem i E q y ü l l E lta r to tt 4. f iz ik a i szellemi E g y ü t t K ereső és e lta rto tt 4. f iz ik a i szellemi E g y ü t t Összesen

6 426 DR. KLINGER ANDRÁS A nem mezőgazdasági népességen belül a fizikai m u n k át végző nők term ékenysége a legfiatalabb korcsoportokban haladja meg leginkább a szellemi dolgozókét. Így például ezer éves fizikai dolgozó nőre (keresőre és eltarto ttra) több m int k é t és félszer annyi élveszületés ju t, m in t ugyanannyi szellemire, a éves korcsoportban a különbség 60% -os, a évesben pedig m ár nem éri el a 25% -ot sem. Lényegében hasonlók a különbségek a kereső nők korcsoportjaiban is, csupán az figyelem rem éltó, hogy az eltarto ttak n ál a éves szellemiek term ékenysége jelentősen m eghaladja a fizikaiakét. A keresők és e lta rto tta k term ékenységi eltérései a legfiatalabb és a legidősebb propagatív korcsoportokban a legjelentősebb, a éves korú nőknél viszonylag a legalacsonyabb. Az egyes társadalm i rétegek term ékenységi differenciái term észetesen reprodukciójuk eltérésében is jelentkezik ben a m ezőgazdasági foglalkozásúak nettó reprodukciós arányszám a 0,950, a nem mezőgazdasági fizikai dolgozóké 1,042, a nem m ezőgazdasági szellemieké pedig 0,694 volt. Ez más szóval annyit jelent, hogy csupán a nem mezőgazdasági fizikai dolgozók reprodukciója tek in th e tő potizívnak, a m ezőgazdasági foglalkozásúaké egy árn y alattal a növekedés szintje a la tt van, a szellemieké azonban jelentős csökkenésre utal. A m ennyiben válto zatlan n ak tételezzük fel a jelenlegi női kereső-elta rto tt arányt és abból indulunk ki, hogy valam ennyi jelenleg kereső nő egész propagatív kora a la tt kereső és valam ennyi e lta rto tt nő e lta rto tt m arad, m ódunkban áll kiszám ítani a nem mezőgazdasági keresők, illetve e lta rto tta k reprodukciós arányszám át. E szám ítás eredm énye azt m u tatja, hogy a nem mezőgazdasági e lta rto tta k nettó reprodukciós arányszám a több m in t kétszerese (1,355) a keresőkének (0,654). A term ékenységi differenciák nem csupán a különböző társadalm i réteghez tartozó nők élveszületési gyakoriságában m utatkoznak meg, hanem fennállanak az ezektől összesen született gyerm ekek szám ának átla g á ban is óta nyom on kísérhetjük a különböző társadalm i rétegekhez ta rto zó házas nők átlagos gyerm ekszám ának alakulását.5 Az erre vonatkozó adato k nem ugyanazokat a különbségeket m u tatják, m int am elyeket az élveszületési arányszám ok vonatkozásában m egállapítottunk. A házas nők átlagos gyerm ekszám a a m ezőgazdasági foglalkozású nőknél még jelenleg is m agasabb, m int a nem mezőgazdasági foglalkozásúaknál. E zt az okozza, hogy a mezőgazdasági népesség alacsonyabb term ékenysége csupán a legutóbbi években jelen tk ezett és még az ötvenes évek elején is élveszületési gyakoriságuk m agasabb volt a nem m ezőgazdasági foglalkozásúakénál. A k é t alapvető foglalkozási réteg közötti különbség azonban csökkent : amíg 1949-ben száz m ezőgazdasági foglalkozású propagatív korú nőnek 42% -kal több gyerm eke sz ü letett, addig ez a különbség 1960-ra m ár 32% -ra csökkent. A k é t alapvető foglalkozási réteg átlagos gyerm ekszám ának eltérő alakulására m u tat rá az is, hogy amíg az elm últ 11 év a la tt a mezőgazdasági népesség átlagos gyerm ekszám a 9 /0-kal csökkent, addig a nem mezőgazdasági népességé lényegében változatlan m aradt. A nem mezőgazdasági népességen belül a fizikai és a szellemi dolgozók átlagos gyerm ekszám a A számítások alapjául a népszámlálások ún. házas termékenységi adatgyűjtései szolgáltak, amelyek számbavették a házas nők összesen született gyermekeinek számát. A vizsgálat itt is csupán a propagatív (15 49 éves) korú nőkre terjedt ki.

7 A DIFFERENCIÁLIS TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA 427 óta egyaránt változatlan m aradt, az előbbiek gyerm ekszám átlaga jelenleg 31% -kal h alad ta meg az utóbbiakét. E z a különbség 1940-ben még 59% volt. 4. A z összesen született gyermekek száma társadalmi rétegenként, Численность всех родившихся детей по общественным слоям и возрастным гриппам в гг. Total Number of Children Born by Social Strata, Társadalmi réteg (1) Száz éves házas nőre jut összesen született gyermek (2) X II I I. IÁ 1. M ezőgazdaság N em mezőgazdaság 3. fizikai szellem i E g y ü t t Összesen Az 1 %-os képviseleti minta adatai. Горизонтальная графа : (1) Общественные слои ; (2) число всех родившихся детей на 100 замужних женщин в возрасте лет. Вертикальная, графа: 1. Сельскоэ хозяйство ; 2. из сельское хозяйство ; работницы 3. физического ; 4. умственного труда ; 5. вместе ; 6. итого. Heading : (1) Social strata, (2) total number of children born per 100 married women aged Lateral text : 1. Agricultural ; 2. non-agricultural ; 3. manual ; 4. non-manual workers 5. total ; 6. grand total. K orcsoportonként vizsgálva az egyes társadalm i rétegek átlagos gyerm ekszám át, azt tapasztaljuk, hogy 1949-hez viszonyítva a mezőgazdasági foglalkozású házas nők átlagos gyerm ekszám a 30 éves kor a la tt em elkedett, ezen felül m inden korcsoportban csökkent. A nem m ezőgazdasági foglalkozású nőknél ugyanez az arányszám kissé fo rd íto tt módon alakult a legfiatalabb (25 éven aluli) korcsoportokban és az idősebb (40 éves és idősebb) korcsoportokban kis m érvű csökkenés, a többi (25 39 éves) korcsoportban pedig em elkedés tapasztalh ató. A mezőgazdasági foglalkozású nők átlagos gyerm ekszám a még 1960-ban is m inden korcsoportban m agasabb a nem mezőgazdasági foglalkozásúakénál. A különbség a éveseknél a legjelentősebb, a éveseknél viszonylag a legalacsonyabb. A k é t alapvető réteg korm egoszlási különbségeinek kiküszöbölése esetén (a propagatív korú nők általános korm egoszlására standardizálva) száz m ezőgazdasági foglalkozású nőre 229, ugyanannyi nem m ezőgazdasági foglalkozású nőre 182 összesen született gyerm ek ju tn a. Ebben az esetben te h á t az előbbiek átlagos gyerm ekszám a 26% -kal lenne m agasabb az utóbbiakénál. A kormegoszlás te h á t a mezőgazdasági foglalkozásúaknál pozitív irányban, az egyéb foglalkozásúakénál negatív irán y b an járu l hozzá a gyerm ekszám alakulásához. A nem mezőgazdasági foglalkozású propagatív korú nők esetében m ódunkban áll a keresők és e lta rto tta k eltérő gyerm ekszám át is megfigyelni ban száz éves nem mezőgazdasági kereső nőre 143 összesen szü le te tt gyerm ek ju to tt, ugyanannyi e lta rto ttra pedig 193. Az el

8 428 DR. KLINGER ANDRÁS csoportonként vizsgálva az e lta rto tta k m agasabb gy erm ekszám át, azt állap íth atju k meg, hogy ez. a differencia a korral párhuzam osan csö k k en: am íg a 20 éven aluli e lta rto tt nők átlagos gyerm ekszám a több m int 80, a éveseké pedig közel 60% -kal m agasabb az ugyanilyen korú keresőkénél, addig az idősebb korcsoportokban ez a különbség csupán 40 50% -os. Ez azzal m agyarázható, hogy az idősebb korú jelenleg kereső nők fiatalabb korukban még e lta rto tta k voltak, am ikor szülési gyakoriságuk m agasabb volt. 5. A z összesen született gyermekek száma társadalmi rétegenként, korcsoportonként, Численность всех родивщихся детей по общественным слоям в гг. Total Number of Children Born, by Social Strata and Age Groups, Korcsoport (1) mezőgazdasági (4) nem mezőgazdasági (5) fizi kai (6) szellemi (7) öszszes (8) mezőgazdasági (4) nem mezőgazdasági (5) Tizikai (6) szellemi (7) házas nőre jut összesen született gyermek (2) 1949 I I. 1.» ösz éves éves éves éves éves éves éves Összesen laz 1 %-os képviseleti m inta adatai. Горизонтальная графа: (1) Возрастные группы ; (2) число всех родившихся детей на (3)100 замужних женщин, общественный слой которых (4) сельское хозяйство, (5) несельское хозяйство ; работницы (6) физического, (7) умственного труда; (8) всего. Heading : (1) Age groups; (2) total number of children born per, (3) 100 married women» the social stratum of which being (4) agricultural, (5) non-agr(cultural, (6) manual, (7) non-manual workers, (8) total. A születésszabályozásra vonatkozó reprezentatív vizsgálat6 ad atai arra m u tatn ak rá, hogy nem véletlen, hogy csupán a legutóbbi években csökkent kis m értékben a m ezőgazdasági népesség term ékenysége a nem m ezőgazdasági népesség term ékenysége alá és hogy ez utóbbiakon belül a szellemi foglalkozásúak term ékenysége az alacsonyabb. A m ezőgazdasági népességen belül ugyanis a születésszabályozással nem élők arán y a 29%, a nem mezőgazdasági népesség 22%-os hasonló arán y áv al szem ben. A születésszabályozókon belül pedig az összes nőkhöz viszonyítva a csak védekezők, illetve a védekezők és terhesség m egszakítással élők arán y a az előbbi csoporthoz tartozóknál 49, az utóbbi csoporthoz tarto zó k n ál pedig 60%. U gyanez az arán y a fizikai dolgozóknál 56, a szellemi dolgozóknál 68%. Az a tén y, hogy a keresők term ékenysége alacsonyabb az e lta rto tta kénál a születésszabályozás gyakoriságában is m egm u tatkozik. Az eltar-

9 A DIFFERENCIÁLIS TERMÉKENYSÉG ALA КU LÁSA 429 to tt nők 23% -a nem szabályozza szüléseinek szám át, ugyanez az arány a keresőknél kevesebb m int 20%. Ez utóbbiak 62% -a él védekezéssel, vagy védekezéssel és abortusszal, az előbbieknél ezeknek arán y a 59%. 6. A születésszabályozás társadalm i rétegenként1 Регулирование рождаемости но общественным слоям Birth Control by Social Strata Társadalmi réteg (1) nem (3) csak védekezéssel (4) csak terhességmegszakí Lássál (5) szabályozza m indkét módon (6) ismeretlen módon (7) M ezőgazdaság N em mezőgazdaság 3. f iz ik a i szellemi E g y ü t t E b b ő l: 7. k e re s ő e l t a r t o t t Összesen IS A termékenységre és a születésszabályozásra vonatkozó reprezentatív adatgyűjtés adatai alapján. Горизонтальная графа : (1) Общественные слои; (2) регулирование родов 100 женшпн в возрасте лет : (3) регулирования нет, (4) только защитой, (5) только прекращением беременности, (6) обоими способами, (7) неизвестными способами. ^ _ Вертикальная графа : 1. Сельское хозяйство ; 2. несельское хозяйство ; работницы 3. фи зического, 4. умственного труда ; 5. вместе ; 6. в том числе ; 7. самодеятельные ; 8. иждивенцы» 9. итого. Heading : (1) Social strata; (2) from among 100 women aged 15 39, birth control is practised: (3) not a t all, (4) only by protective measures, (5) by abortion only, (6) by both methods, (7) by using unknown methods. Lateral text: 1. Agricultural; 2. non-agricultural ; 3. m anual; 4. non-manual workers; 5. together ; 6. of which ; 7. earners ; 8. dependants ; 9. total. F eltűnő, hogy a születésszabályozással nem élő m ezőgazdasági foglalkozású nők 51 %-a kívánja szüléseinek szám át befolyásolni, am ikor ugyanez az arány a nem m ezőgazdasági foglalkozásúaknál 48%. Ez arra m u tat, hogy a mezőgazdasági foglalkozású nők viszonylag alacsonyabb születésszabályozása elsősorban a születésszabályozási módszerek nem ism eréséből ered, és az egészségügyi k u ltú ra e vonatkozású to vábbi elterjedése esetén a k é t alapvető rétegnél a születésszabályozásban résztvevők aránya lényegében kiegyenlítődik, am i azután a term ékenységi differenciák csökkenésének irányában h at. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg a jövőben még fokozódni fog az a tendencia, am elynek a m ásodik világháború óta tan ú i vagyunk, t. i. a mezőgazdasági népesség term ékenysége nagyobb a rányú csökkenésének.

10 430 DR. KLINGER ANDRÁS m últban sokkal jelentősebbek voltak, különösen a mezőgazdasági nem mezőgazdasági foglalkozási ághoz, illetve a fizikai-szellemi foglalkozási viszonyhoz tartozó nők között. A legutóbbi időben a különbségek nagy m értékben csökkentek, illetve bizonyos vonatkozásban meg is fordultak. A legjelentősebb változás e te k in tetb en az, hogy jelenleg m ár a mezőgazdasági foglalkozású nők term ékenysége alacsonyabb a többi foglalkozási ághoz tartozókénál. A differenciális term ékenységi arányok k ö zö tti különbségek csökkenését elsősorban az egyes társadalm i rétegek életviszonyának a legutóbbi időkben tö rté n t közelebb kerülése idézte elő. ДИНАМИКА ПЛОДОВИТОСТИ В ВЕНГРИИ В РАСПРЕДЕЛЕНИИ ПО ОБЩЕСТВЕННЫМ СЛОЯ М Резюме В Венгрии подобно большинству европейских стран в X X столетии произошло постепенное сокращение плодовитости. Число живорожденных в расчете на 1000 женщин в возрасте от 15 до 49 лет в 1959 году было на 60% ниже, чем в начале века. Плодовитость различных общественных слоев в пределах общего уровня плодовитости является в определенной степени неоднородной. С начала века плодовитость женщин заняты х в сельском хозяйстве сократилась в большей мере, чем плодовитость женщин, имеющих иной род зан я тий. С этим обстоятельством было сопряжено то явление, что в то время как до сих пор плодовитость женщин, занятых в сельском хозяйстве, была значительно выше, чем плодовитость женщин вне сельского хозяйства (перед первой мировой войной на 30 40%, а в период между двумя войнами на 50 60%), то теперь, в период после второй мировой войны, это различие исчезло, или, соответственно, превратилось в свою противоположность, поскольку в 1959 году плодовитость женщин, занятых вне сельского хозяйства уж е более чем на 10% превысила таковую у женщин, занятых в сельском хозяйстве. Значительные различия наблюдаются в плодовитости женщин, зан я тых в области физического и умственного труда. Плодовитость женщин, занятых в области физического труда, является более высокой. Между тем это различие в последнее время тоже уменьшилось, так что в настоящее время плодовитость женщин, занятых в области физического труда лишь в полтора раза превышает плодовитость женщин, занятых в области умственного труда. Различия в области плодовитости имеют место такж е и в среде несельскохозяйственного женского населения между самодеятельными женщинами и женщинами, находящимися на иждивении. Более высокая плодовитость женщин, находящихся на иждивении, в течение последних лет в значительной степени сократилась : еще в 1949 году плодовитость находящихся на иждивении женщин вне сельского хозяства почти-что в три с половиной раза превышала таковую у самодеятельных женщин, а в 1959 году плодовитость первых лишь на 86% превышала плодовитость последних. Расхождения в плодовитости между отдельными общественными слоями проявляются такж е и в различии в области воспроизводства. В 1959 году чистый коэффициент воспроизводства у сельскохозяйственного населения составлял 0,950, у физических работников вне сельского хозяйства 1,042 и у работников умственного труда 0,694. Расхождения между различными общественными слоями имеются и в области так называемой переписной плодовитости, то есть в области сред

11 A DIFFERENCIÁLIS TER M ÉKEN YSÉG ALAKUL A S A него числа всех рожденных детей. Среднее число детей у зам уж них женщин рождаюшего контингента еще в 1960 году был на 32% выше у женщин, занятых в сельском хозяйстве, чем у женщин, занятых вне сельского хозяйства. Это соотношение, однако, в течение последних 11 лет сократилось, поскольку среднее число детей у сельскохозяйственного населения в этот период уменьшилось на 9%, в то время как у несельскохозяйственного населения в этой области по сути дела не произошло перемен. Н а основании данных выборочного обследования регулирования рождений можно установить общественные различия доли женщин, принимающих участие в регулировании рождений. В рам ках сельскохозяйственного населения доля не применяющ их регулирование рождений составляет 29% по сравнению с 22% у несельскохозяйственного населения. В рамках последнего доля физических работников равна 24% и доля умственных работников 18%. Все это вместе взято обуславливает наличие различий в области плодовитости между тремя общественными слоями. TRENDS OF DIFFERENTIAL FERTILITY BY SOCIAL STRATA IN HUNGARY Sum m ary In H ungary, sim ilar to m ost E uropean countries, fertility has been steadily dim i nishing since th e beginning of th e 20th century. In 1959 th e num b er of live b irth s per 1000 wom en betw een w as 60 per cent less th a n a t th e beginning of th e century. W ith in th e general level of fe rtility th a t of th e different social stra ta has show n so m ew h at different tren d s. Since th e beginning of th e cen tu ry th e fe rtility of wom en engaged in agricultu ral occupations has gone back a t a higher ra te th a n th a t of fem ales in o ther occupations. It involved th a t w hereas th e fe rtility of wom en belonging to agric u ltu ra l occupations had surpassed th a t of th e non-agricultu ral wom en by per cen t before W orld W ar I. an d b y per cen t in th e in tra-w ar period since th e Second W orld W ar, this difference has ceased and has even been reversed so th a t in 1959 th e fe rtility of non-agricultu ral wom en surpassed th a t of wom en of agricultu ral o ccu p atio n s by m ore th an 10 per cent. C onsiderable disparities could be observed in th e fe rtility of wom en belonging to m an u al and n o n-m anual occupations, in favour of th e form er. In th e recent tim es also th is difference has dim inished and at presen t th e fe rtility of m an u al fem ale w orkers is no t m ore th an 1,5-fold of th a t of non-m anual w orkers. F e rtility differentials can be registered am ong earning and depen d ant wom en of non-agricultural occupations. The higher fe rtility of dependants has considerably decreased over th e last years : w hereas in 1949 th e fe rtility of n on-agricultural depen d ant w om en was n early 3,5-fold th a t of the earners in 1959 th e fe rtility of th e form er surpasses th a t of th e la tte r by only 86 per cent. The fertility differentials of the single social stra ta can be seen also in th eir differe n t rates of reproduction : in 1959 th e n e t ra te of reproduction of fem ales belonging to agricultu ral occupations w as 0,950, th a t of non-agricultu ral m an u al w orkers w as 1,042 and of in tellectual ones 0,694. Also th e so-called census fe rtility of th e different social stra ta shows discrepancies i. e. th e average of th e to ta l num b er of children born. T he average num b er of children born by m arried fem ales in th e age of reproduction w as 32 per cent higher for wom en belonging to ag ricu ltu ral occupations even in 1960 th an in case of women of non-agric u ltu ra l occupations. T his ratio, how ever, h as decreased over th e last 11 years because w hereas th e average n u m b er of children of th e agricultu ral population fell b y 9 per cen t th a t of th e non-agricultural population rem ained actu ally constant. A ccording to th e sam ple survey re la tin g to b irth control th e social differences expressed by th e ratio of w om en p ractisin g b irth control can be established. W ith in th e agricultu ral p opulation th e ratio of w om en n o t p ractisin g b irth control is 29 per cent as against 22 per cent in case of th e n o n -agricultu ral population. A m ong these la tte r th e ra tio is 24 for m an u al w orkers and 18 per cent for non-m an u al ones. All this explain s th e fe rtility differentials am ong th e th ree stra ta.