1. Á ltalános bevezetés

Átírás

1 A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÁTALAKULÁS ÖT ÉVE LENGYELORSZÁGBAN - ÉSZLELHETJÜK-E MÁR ENNEK HATÁSÁT A DEMOGRÁFIAI FOLYAM ATOKRA?1 HOLZER JE R Z Y Z. 1. Á ltalános bevezetés Lengyelország népessége 1995 elején meghaladta a 38,6 milliót. Az újabb demográfiai előreszámítások, m elyek a népesség természetes növekedésének radikális csökkenésével szám olnak, kitolták azt az időpontot, am ikor Lengyelország ha valaha is túllépi a 40 milliós népességszámot elején az átlagos életkor a férfiaknál 32 év volt, a nőknél 35 év. Ez azt jelenti, hogy a lengyel népesség európai mérce szerint még mindig a meglehetősen fiatalok közé tartozik. A népesség 62 százaléka él városi, 38 százaléka falusi kö rn yezetben. A kor és nem szerinti összetétel szabálytalan (lásd az I. ábrát). A következő éveket az fogja jellem ezni, hogy csökken az általános iskolás korú gyermekek száma, nőni fog a középiskolás korú, valamint a felsőfokú oktatásban tanulókat jellemző korcsoportokban fiatalok száma. Nőni fog azoknak a száma, akik bekerülnek a munkaerőpiacra. U gyanakkor megfigyelhető az öregedési folyam at a munkaképes korúak között. A teljes népesség öregedési folyam ata különösen láthatóvá 2010 után válik. 2. T erm észetes szaporodás A természetes szaporodás m ind abszolút, mind relatív mércével mérve folyam atosan csökken az 1980-as évek eleje óta ben és 1983-ban a term é szetes szaporodás még mintegy 370 ezer volt évente, ami a népességre vetítve 1 Az évi német-magyar-lengyel demográfiai találkozón (Budapest, március ) elhangzott előadás rövidített változata. 2.,,,, *.. A teljes m unkaképes korú népességen belül növekszik az idősebbek, csökken a fiatalabbak száma (a Szerk.).

2 2 2 4 HOLZER, JERZY Z. körülbelül 10 ezreléknek felelt meg. A társadalmi-gazdasági átalakulás kezdetén (1989-ben) a természetes szaporodás körülbelül évi 181 ezer volt, ezer lakosra vetítve 4,8. Ez azt jelenti, hogy a 7 éves időszak alatt mintegy 50 százalékos csökkenést láthatunk. A következő évek a csökkenés felgyorsulását hozták, a természetes szaporodás 1994-re 95 ezerre, illetve 2,5 ezrelékre esett vissza; 1995-ben pedig 47 ezer, illetve az 1,2 ezrelék volt, ami további 50% csökkenést jelent egy rövid, 6 éves időszak alatt (II. ábra). Ne felejtsük el, hogy a nemzetközi vándorlási mérleg Lengyelországban az utóbbi 35 évben negatív (évente ezrelékes mértékben). Ennek is betudható, hogy a népesség egyre lassabban és lassabban növekedett, 1989 végére a teljes népesség száma a 38,0 milliót, 1995 végére a 38,5 milliót érte el. 3. Házasságkötés Komoly csökkenő tendencia figyelhető meg a házasságkötések számában annak ellenére, hogy a potenciális vőlegények és menyasszonyok száma nőtt. A megkötött házasságok száma (207,7 ezer 1993-ban és 207,7 ezer 1994-ben) és a felbomlott házasságok száma (208,4 ezer 1993-ban és 207,9 ezer 1994-ben) közötti egyenleg 1993-ban és 1994-ben is negatívvá vált ami Lengyelországban az első ilyen tapasztalat. Ha számításba vesszük a házas személyek nettó nemzetközi vándorlását, a mérleg negatív egyenlege 4,0 ezer volt ban. és 3,9 ezer 1994-ben (III. ábra).. Csökkenő tendenciát figyelhetünk meg a házasságkötések intenzitásában valamennyi korcsoportban 1993-ig, ezután pedig a 30 évesnél fiatalabb férfiak és a 25 évesnél fiatalabb nők körében. Felállíthatunk egy hipotézist, miszerint a társadalmi-gazdasági átalakulás hatására a fiatal generációk egyre későbbi életkorokra halasztják a házasság megkötését. A m enyasszonyok átlagos házasodási korának és az első-szülő nők átlagos életkorának enyhe emelkedése éppen 1993-ban kezdődött. Nagyon valószínű, hogy a legfiatalabb generációk előbb jobb gazdasági helyzetet igyekeznek terem teni m aguknak, és csak azután alapítanak családot és vállalnak gyerm eket (lásd IV. és V. ábra). A válási arányok (1000 lakosra, valamint ezer 20 éves és idősebb lakosra) csökkenő tendenciát m utattak között és enyhe emelkedést ben. A válások alapvető okai meglehetősen állandóak. Első helyen a hűtlenség áll (1994-ben 28%), a másodikon a jellem ek eltérősége (összeférhetetlensége) (1994-ben 27%), és a harmadikon az alkoholizmus (1994-ben 26%).

3 LENGYELORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE E lveszületés és term ék enység Az összes élveszületések száma lokális csúcsot ért el 1983-ban, 724 ezer gyerm ekkel. A társadalmi-gazdasági átalakulás kezdetén az élveszületések száma 1989-ben lecsökkent 564 ezerre (22%-os csökkenés), majd 481 ezerre 1994-ben, és 433 ezerre 1995-ben (újabb 21%-os csökkenés). U gyanakkor megfigyelhetjük a házasságon kívül született gyerm ekek arányának növekedését, az évi 5,8%-ról 1994-ben 9,0%-ra. Ez az arány a városokban 11,5%, vidéken 6,1% volt 1994-ben. Ha ez a trend folytatódna, ezt úgy tekinthetnénk, mint a term ékenység "nyugati" típusú átalakulásának jelét. A teljes termékenységi arányszám gyors csökkenést mutat, minthogy az évi, a éves nőkre eső 2,08 gyermekszám 1994-re 1,80-ra esett vissza. A jelenlegi arányok nem biztosítják a népesség reprodukciójához szükséges szintet. Még sokkal alacsonyabb szintet figyelhetünk meg a városokban, ahol a teljes termékenység 1989-ben 1,82 volt, 1994-ben pedig 1,56-ot ért el. A vidéki területeken ez az arány többnyire még m egközelíti az utánpótlás szintjét, 1994-ben 2,19-et m utatott. Az 1959-es és korábbi kohorszok befejezett term ékenysége még biztosította az utánpótlást, az 1960-as és későbbi születési évjáratok term ékenysége viszont már nem. Az 1964-ben született nők 1994-ben 30 évesek voltak, term é kenységük jelentős visszaesést m utat korábban született kohorszokkal összehasonlítva (lásd VI. ábra). Érdekes változás m utatkozik a reproduktív korú nők korösszetételében az utóbbi 5 év során. Nőtt a nők aránya a két első korcsoportban (15 19, évesek) és a két utolsóban (40 44, évesek). A középső korcsoportok létszám a viszont csökkent. Ez a korfában meglévő szabálytalanságoknak tudható be. M indenesetre azt látjuk, hogy a naptári időszakokra vonatkozó term é kenységi arányok az utánpótlási szint alatt vannak a városokban és országosan is a társadalm i-gazdasági átalakulás teljes időszakában. Ez a kihívás mindenképpen a társadalm i-gazdasági átalakulásnak tulajdonítható, mivel a legtöbb gyerm ek házasságból születik, és új házasságot nem olyan intenzitással kötnek, m int az átalakulás előtt. Ezen fölül a két első korcsoport (15 24 évesek) jelentős csökkenést m utat a ko r szerinti term ékenységi arányok tekintetében. Valószínűleg a termékenység sémája változásának vagyunk tanúi, de időre van még szükségünk, hogy az ezzel összefüggő em lített hipotézisünket bizonyíthassuk (lásd VII. ábra).

4 2 2 6 HOLZER, JERZY Z. 5. H alandóság Lengyelország azokhoz az állam okhoz tartozik, ahol az egyéb fejlett országokhoz képest viszonylag magas a halandóság szintje. A férfiak születéskor várható átlagos élettartam a csökkenő tendenciát mutatott az 1960-as <?vek közepétől az 1990-es évek elejéig. A tendencia változását 1992-ben észleltük. A nők várható élettartama viszont a legmagasabb értéket ben érte el, am it azután egy lényeges csökkenés követett, majd enyhe javulás m utatkozott 1993 és 1994-ben (lásd VIII. ábra). A korspecifikus halálozási arányok Lengyelországban is tipikus görbét követnek. Ha a halandóságot a férfiak és nők halálozási arányainak viszonylatában vizsgáljuk, m egállapítható, hogy: a éves férfiak ötéves korcsoportonként 2 4-szer magasabb halálozási arányokat m utatnak, mint a nők, ez szembetűnőbb a vidéki területeken, bár az itt elvégzett morbiditási elemzés azt állapította meg, hogy általában rosszabb a nők egészségi állapota mint a férfiaké (P ro f B. Skretowicz vizsgálata, 1995). A három fő halálok szerepe ugyanolyan, mint a többi fejlettebb országban, de az intenzitás szintje sokkal magasabb: a szív- és érrendszeri betegségek (1994-ben az összes elhalálozások 51%-a), daganatok (rák) (1994-ben az összes elhalálozások 20%-a), a külső ok szerinti sérülések és mérgezések (balesetek, mérgezés, öngyilkosság és emberölés) az összes halálozás 8%-át tette ki ben. Érdemes m egem líteni, hogy a szív- és érrendszeri betegségek okozta specifikus halálozási arányok jelentős csökkenést mutatnak 1993 és 1994-ben mind a 20 44, mind a éves korú férfiak és nők körében. A közúti balesetek emelkedését az átalakulásnak lehet betudni. E halálok következtében történt elhalálozások gyorsan növekedtek (1988-hoz képest 1994-re 40%-kal). U gyanakkor a személysérülés miatti halálozások száma majdnem 50%-os növekedést mutat. Az ezer lakosra számított öngyilkosságok száma enyhén csökkenő az utolsó 3 évben: 14,9, 14,6, 14,3. A z öngyilkosságok 56%-át éves személyek követték el, ám vészesen emelkedett a 20 24, éves, valam int a éves népesség öngyilkossági hajlam a ben 1148 gyilkosság történt, ezek közül 21 esetben 0 4 éves korú gyerm ek volt az áldozat. Növekszik a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma. A csecsemőhalálozás általában csökkenő tendenciát mutatott, elérve ben az 1000 élveszületésre jutó 15,1 halálozást. Az utolsó 3 év enyhe csőkké-

5 LENGYELORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE nést m utat az újszülött halálozások (az élet napján bekövetkezett halálozások) részarányában is: 1990: 77,3%, 1993: 76,6% és 1994: 74,6%. 6. Vándorlás A belső vándorlás csökkenő tendenciát m utat minden irányban. A vidékekről a városi területekre történő beáramlás elérte az 1000 lakosra eső 5,4-es szintet, ami éppen fele az átalakulás előtti szintnek és harmada-negyede a két évtizeddel ezelőttinek. U gyanilyen csökkenést tapasztalunk a városból városba történő vándorlások intenzitásában is. A Lengyel Központi Statisztikai H ivatal a ki- és bevándorlást csak az állandó lakh ely szerint tartja nyilván. A Lengyelországból elvándorlás csökkenő tendenciája és a Lengyelországba való bevándorlás növekvő tendenciája mutatkozik az utóbbi években között a kivándorlók száma az egymás után következő években 26,6, 18,4, 21,0, 18,1, 21,3, 25,9 ezer fő volt, míg a bevándorlóké 2,2, 2,6, 5,0, 6,5, 5,9, 6,9 ezer fő. Okólski (1994) közöl bizonyos becsléseket, miszerint 1993-ban ezer külföldi volt alkalmazásban Lengyelországban. Azok közül a személyek közül, akiknek formális munkavállalási engedélyük volt 1993 első felében, 47% a korábbi Szovjetunióból való (Ukrajnából 15%, Oroszországból 14% és Fehéroroszországból 13%), 24% Ázsiából, 4% az A m erikai Egyesült Á llam okból, 4% Németországból, 3% az Egyesült Királyságból érkezett. Mostanában van egy újfajta átmeneti vándorlás, ami néha kapcsolatban van a turista jellegű vándorlással ben 7 millió, a volt Szovjetunióból való szem ély látogatta meg Lengyelországot. A Központi Statisztikai Hivatal éppen csak a határátlépések számát közölte, amiben benne vannak a határt átlépő lengyelek és nem lengyelek is, m indkét irányban. Az adatok a vándorlások magas szintjét mutatják. Az 1994 és 1996 év második negyedében a számok a következők voltak: 52,7 millió, 57,4 millió és 62,9 millió. Becslések szerint 1993-ban ezer illegális vándorló maradt Lengyelországban. 6. Ö sszefoglaló. K onklúziók N agyon nehéz hiteles választ fogalmazni arra a kérdésre, hogy érzékelhető-e már a társadalmi-gazdasági átalakulás hatása a demográfiai trendekre Lengyelországban. Csak néhány kérdés formájában megfogalmazott hipotézist lehet felállítani:

6 2 2 8 HOLZER, JERZY Z. 1. a házasságkötések gyakoriságának létező csökkenése különösen a legfiatalabb generációk esetében tulajdonítható-e a társadalm i-gazdasági változásoknak (a relatíve magas munkanélküliségi szintnek, annak hogy az életszínvonal egyre jobban kapcsolódik az iskolázottság szintjéhez, jobban, mint amit a tervgazdálkodás idején megfigyeltek, s a legtöbb társadalm i és gazdasági eredm ény most az egyéni energiától, képzettségtől és a saját felelősségtől függ, de nem az állam felelőssége). 2. az első gyerm ek születési idejének eltolása a családban tulajdonítható-e az átalakulásnak, s ha ez a magatartás folytatódik, várható-e, hogy a tendencia korlátozni fogja az összesen szült gyerm ekek számát, ami a családnagyság radikális korlátozásához vezet (a term ékenység csökkenő tendenciája hosszabb ideje észlelhető, azonban a csökkenő tendencia jelentős felgyorsulását figyeltük meg az utolsó 5 év során). 3. a halandóság általános változásai a korábbi trendeket követik az es évek elejéig, ezért nehéz most ítéletet mondani, kivéve a közúti balesetek gyors emelkedését (motorizáció), valamint a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások csökkenését. Ez utóbbi tulajdonítható-e a táplálkozásbeli változásoknak, ami megnyilvánul a vajfogyasztás csökkenésében és a főzelékfélék fogyasztásának jelentős növekedésében, vagy esetleg a dohányzás elleni kam pánynak? Vannak olyan hipotézisek is, hogy a társadalmi-gazdasági változások hatása bizonyos esetekben csak bizonyos idő távlatából lesz majd látható (például a munkanélküliség hatása, ami stresszt okozva hatással lehet a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozási növekedésre). 4. a belső vándorlás nyilvánvaló csökkenése, valamint a rövid távú nemzetközi vándorlások számának gyors növekedése egyértelműen a társadalmi-gazdasági átalakulásnak tulajdonítható ami még mindig tart, folytatódik.

7 LENGYELORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE I. L engyelország népessége nem és kor szerint, decem ber 31. Population o f Poland by sex an d age, 31 D ecem ber, 1994

8 230 HOLZER, JERZY Z. III. Házasságok m egszűnése D issolution o f m arriages

9 LENGYELORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE 231 V M ennyasszonyok száma, L engyelország Brides, P oland

10 232 HOLZER, JERZY Z. VI. Kohorsz term ékenység kiválasztott kohorszokban 1994-ben C ohort TFR in selected cohorts in 1994 VII. K orspecifikus term ék enységi arányok L engyelországban A ge-specific fertility rates in Poland

11 LENGYELORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE 233 FIVE YEARS OF SOCIO-ECONOMIC TRANSFORMATION IN POLAND - CAN WE OBSERVE ITS IMPACT ON DEMOGRAPHIC PROCESSES ALREADY?