A VILÁG NÉPESEDÉSI AKCIÓTERV ALAPELVEI ÉS AZ EURÓPAI SZOCIALISTA ORSZÁGOK NÉPESEDÉSI POLITIKÁJA* DR. SZABADY EGON

Átírás

1 Bevezetés A VILÁG NÉPESEDÉSI AKCIÓTERV ALAPELVEI ÉS AZ EURÓPAI SZOCIALISTA ORSZÁGOK NÉPESEDÉSI POLITIKÁJA* DR. SZABADY EGON A Világ Népesedési A kcióterv elfogadása az évi Világ Népesedési Konferencián kétségtelenül a modern népesedéspolitika első nagy nemzetközi eseménye. Az Akcióterv az elfogadását megelőző viták eredm ényeképpen olyan dokumentum, amely gyakorlatilag m inden ország népesedéspolitikájának alapjául szolgálhat, ha elfogadják annak m egállapításait és szellemét. Bár az országok népesedéspolitikájának céljai és m ódszerei kisebb-nagyobb m értékben k ü lönböznek egymástól, m inden országnak figyelembe kell vennie az Akcióterv kettős követelm ényét: a népesedéspolitikának h u m an itáriusnak kell lennie és igazodnia kell az ENSZ-nek az em beri jogokról és a nők jogairól szóló deklarációihoz. A világ számos országában a népesedéspolitika m ár az évi B ukaresti K onferencia előtt is a fenti elveiken a la p u lt és bár sok országban a hivatalos népesedéspolitikát nem fogalm azták meg, a szociálpolitikai törvényhozás rendszere,.amely szintén hatással van a dem ográfiai jelenségekre, hasonlóképpen tekintetbe vette ezeket aiz elveket. Az Akcióterv jelentősége részben abban a tényben van, hogy felhívja az országok figyelm ét a népesedéspolitika megfogalmazásaniak fontosságára, -különösen, ha a demográfiai folyam atok akadályozzák a társadalm i -és gazdasági fejlődést, annak ütem ét, vagy m értékét. Nyilvánvaló, hogy a fejlődő országok egy részében viszonylagos túlnépesedés van, am inek a születésszabályozási program okkal való csökkentése elkerülhetetlen. M indazonáltal az ilyen megközelítés csak tüneti kezelést jelent, ezekben az esetekben a népesedéspolitikának az általános gazdaság- és társadalom politika integráns részévé kell válnia. A viszonylagos túlnépesedés csökkenése, a term ékenység m egállapodása azon a szinten, amely aztán elősegítheti a gazdasági fejlődést csak -a társadalm i-gazdasági stru k tú ra radikális változásával valósítható meg. * Ez a cik k szerzőnek a N ép ességtudom ányi Unió évi m exikói k o n fere n ciáján m eg v itato tt tan u lm án y án alapul.

2 390 d r. s z a b a d y e g o n A dem ográfiai helyzet tekintetében a legjobban fe jle tt és a fe j le tt országok alapvetően különböznek a m agas term ékenységű fejlődő országoktól. A fe jle tt országok egy csoportjában a nagyon alacsony term ékenységi színvonal bizonyos aggodalmat váltott ki, mivel a jövő gondokat okozhat a m unkaerő-piacon és olyan társadalm i és gazdasági feszültségeket eredm ényezhet, am elyeknek csak a körvonalait lehet jelenleg érzékelni. Az öregedési folyam at és a társadalmi értékrendszer lehetséges átalakulása úgy tűnik az egyik ilyen következm ény. Fontos felhívni a figyelm et a népesedéspolitika, a társadalom politika és a társadalm i-gazdasági fejlesztési politika közötti különbségekre. Mind a Világ Népesedési Akcióterv mind az Európai Régió Országainak Világ Népesedési Konferencia utáni Konzultációja bár különböző megközelítéssel, gyakorlatilag azonban azonos módon különbséget tesz a népesedéspolitika és a társadalompolitika, illetve a társadalm i-gazdasági fejlesztési politika koncepciója között és szükségesnek ta r tja az előbbi integrálását az utóbbival azokban az országokban, ahol szükség van önálló népesedéspolitika kialakítására. így a népesedéspolitikának a fejlesztési politika részét kell képeznie az adott országban. Az európai régió országainak nagy része ugyanis olyan társadalom politika kialakítására koncentrálta erőfeszítéseit, amely hozzájárulhat a szociális problémák megoldásához. Ennek a társadalom politikának a megfogalmazása azonban anélkül történt, hogy figyelm et szenteltek volna a különböző dem ográfiai következm é nyeknek. Az ilyen társadalom politika elve pl. a társadalmi egyenlőség megvalósításának előmozdítása, az egyéni szabadság, a döntés jogának intézm ényes biztosítása. M agába foglalja azt az elvet is, hogy a házaspároknak joguk legyen korlátozás nélkül szabadon dönteni gyerm e keik számáról, és arról, hogy mikor szülessenek meg gyermekeik. Ebben az esetben a társadalom politikai intézkedések célja, hogy ennek a jognak a gyakorlását függetlenítse az anyagi nehézségektől és hogy ne alakuljon ki olyan helyzet, amelyben egy házaspár kényszerítve van világra hozni egy nem kívánt gyerm eket, m ert nem ismeri a különböző lehetőségeket. Nem kétséges, hogy a társadalom politikai intézkedéseknek ez a csoportja hosszú távon hozzájárulna a term ékenység csökkenéséhez és ez részben m ár be is következett. A szocialista országok népesedéspolitikai alapelvei A társadalom politikának az egyének és családok gazdasági és tá r sadalm i helyzetének m egjavításával és az egyéni szabadság intézm é nyes biztosításával kapcsolatos elveit teljes m értékben követik a szocialista országok is, m ivel ezek az elvek elválaszthatatlanok a szocialista társadalmi-gazdasági rendszertől. A szocialista országok még tovább m entek; nevezetesen a gazdasági fejlődés egyik alapvető követelménye volt a nők bevonása a gazdasági életbe, amely m egterem tette a férfiak és nők egyenlő jogainak gyakorlati lehetőségeit. Ilyen vonatkozásban a társadalom politikai intézkedések csökkentették a term e-

3 A VILÁG N ÉPESED ÉSI AKCIÓTERV 397 kenységet, m indenekelőtt azáltal, hogy általánossá v ált a nők m unkavállalása. A szocialista országok többségének gazdasági helyzetét a gyors iparosítás jellemezte, amely nagym értékű városiasodással já rt együtt, ugyanakkor a mezőgazdasági munkások, a falvakban élő személyek szám a és aránya jelentősen csökkent. A mezőgazdasági term elés nagyüzemi jellegűvé vált és a női foglalkoztatottság magas arányt ért el a népgazdaság m inden ágában. Ez a helyzet a term ékenységnek a v á rtnál sokkal nagyobb m értékű csökkenését eredm ényezte számos országban. A term ékenység alakulása és a demográfiai helyzet részletes elemzése, a term ékenységet befolyásoló tényezők szerepének és várt alakulásának vizsgálata a legtöbb szocialista országban azt m utatta, hogy a népesedéspolitikai intézkedések bevezetése nélkül a népesség reprodukciója valószínűleg nem biztosítható és term észetes fogyás fog bekövetkezni a távolabbi jövőben. A szakértők ism erték ezeket a tényeket gyakorlatilag m ár a hatvanas években, jóval a Bukaresti Világ Népesedési Konferencia előtt. A fent em lítettek alapján bevezetett népesedéspolitikai intézkedések országonként különböző jellegűek voltak, attól függően, hogy m ilyenek voltak az adott ország problémái, társadalm i, gazdasági helyzete. Az intézkedések azonban nem k e rü l hettek szem be és valójában nem is k erültek szembe a társadalom politika elveivel, az egyén szabad döntési jogát elismerő normákkal. Sőt ezek az intézkedések teljesen megfeleltek azon társadalompolitikai erőfeszítésnek, hogy az előnytelen helyzetben levő családok jövedelemszintje bizonyos m értékben független legyen a családban levő gazdaságilag aktív személyek számától. Nevezetesen, a szocialista országok egy részében a népesedéspolitikai intézkedések célja az volt, hogy javítsanak azoknak a családoknak az 'előnytelen pénzügyi helyzetén, am elyek több gyerm eket nevelnek, részben különböző ju tta tá sokkal, részben egyéb előnyök nyújtásával. Az utóbbiak főleg közvete tt előnyök, pl. bölcsődékben és óvodákban való elhelyezés, lak ásju t tatás és egyéb kedvezmények. A gazdaságilag aktív, sokgyermekes anyáknak nyújtott előnyök mellett, a legtöbb szocialista országban nagy figyelm et fordítottak arra, hogy mindenki szám ára biztosítsák a családtervezést, a szabad döntést elősegítő szolgáltatásokat és intézm é nyeket, a születésszabályozáshoz szükséges gyógyszerek és gyógyászati eszközök hozzáférhetőségét. így a népesedéspolitikai intézkedések teljesen összefonódtak és integrálódtak a társadalompolitikával, m indenekelőtt azzal a céllal, hogy elősegítsék a term ékenység normál szintjének fenntartását, oly módon, hogy a gyerm ekneveléssel kapcsolatos család-terheket, vagy a terhek egy részét a társadalom vállalja m agára, továbbá, hogy biztosítsák a családok szabad döntési jogát. A demográfiai háttér Az európai szocialista országok többségében a II. világháború után következő időszakban a születési arány viszonylag nagy em elke

4 398 DR. SZABADY EGON dése volt megfigyelhető. Ennek az oka többek között a háború alatt elhalasztott születések pótlása volt, csakúgy, m int a jelentős házassági mozgalom. A születési arány azonban nem érte el a háború előtti szintet kivéve két országot és a növekedés azokban az országokban volt a legnagyobb, ahol a születési arány a legalacsonyabb volt a háború előtt. A háború után az európai szocialista országokban a születési arány az években érte el a maximumot. Ezután fokozatos csökkenés következett be, először viszonylag lassan, m ajd az ötvenes évek végétől a születési a rá n y gyors csökkenése volt m egfigyelhető. Ebben az időszakban a születési arány legmagasabb és legalacsonyabb szintje közötti különbség leginkább Magyarországon, Romániában és Lengyelországban volt észlelhető. A születési arány trendjei B ulgáriában és az NLELban voltak viszonylag a legkiegyen súlyozottabbak. Az adatokat az 1. táb la m utatja. 1. N yers élveszületési arányszám ok (1000 lakosra) az európai szocialista országokban Общие коэф ф ициент ы эюивороэю даемост и (н а 1000 человек) в европейских социалист ических ст р а нах Crude live birth rates (per 1000 population) in th e E uropean socialist countries A születési arányhoz hasonlóan a term ékenység színvonala is közel volt a háború előtti értékekhez a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején. A hatvanas évek kezdetére és azok vége felé azonban a term ékenység (a születések száma ezer éves nőre) m ár igen alacsony szintre csökkent és alacsony m aradt egészen a hetvenes évek kezdetéig. M indennek az eredm ényeképpen a netto reprodukciós együttható értéke egy körül ingadozott vagy annál alacsonyabb volt. M agyarországon például a netto reprodukciós együttható egy alatt volt 1958 és 1973 között. (1974 óta egy fele tt van.) Az alacsony te r m ékenység kétségtelenül a fen t e m lített városiasodásnak, iparosításnak és ezzel párhuzamosan, igen nagy m értékben a nők gazdasági aktivitásának volt tulajdonítható. A 2. tábla nincs korra standardizálva. Ha a term ékenységet kor szerint vizsgáljuk, m egállapítható, hogy a fiatalabb korcsoportokban (15 és 24 év között) a term ékenység növekedett vagy többé-kevésbé stabil m aradt, míg a 25 évnél idősebb korcsoportokban m inden országban csökkent. A nagy csökkenés ezért valójában an n ak következm é nye volt, hogy a nők fokozatosan fiatal életkorukra, s ennek m egfe-

5 A VILÁG N ÉPESED ÉSI AKCIÓTERV T erm éken ység i a rá n yszá m o k az európai szocialista országokban ( éves nőre ju tó élveszü letések szám a) К оэф ф ициент ы плодовит ост и в европейских социалист ических ст р а н а х (число ж и во р о ж д ений н а т ы сячу ж енщ и н в возрасте л е т ) F ertility rates in the E uropean socialist countries (n u m b er o f liv e births per 1000 fem a les aged years) lelően 2 gyermekre, sőt kevesebbre korlátozták term ékenységüket. Ez látható abból is, ha az adatokat az élveszületési sorrend szerint vizsgáljuk. A h arm adik és m agasabb sorszám ú élveszületések hányada az összes születések között gyakorlatilag m inden európai szocialista országban csökkent, m ég azokban az időszakokban is, m ikor a te r mékenységi arányok időlegesen emelkedtek. Ügy tűnik, tehát, hogy gyakran a term ékenység átm eneti em elkedésének fő tényezője a születések közötti időtartam változása a fiatal házaspárok körében. Ez a jelenség tisztán megfigyelhető néhány olyan szocialista országban, ahol a harm adik és m agasabb sorszám ú élveszületések hányada fokozatosan csökkent. További jellegzetessége a szocialista országokban tapasztalt term ékenységi trendeknek a term ékenységi színvonal lassú kiegyenlítődése a gazdaságilag aktív és a nem dolgozó nők csoportja között. A demográfiai helyzet ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy ha a népesség jövőbeni nagyságát és korösszetételét kedvezően akarjuk befolyásolni, a születések számának bizonyos növekedése és valamivel magasabb term ékenységi szint m indenképpen kívánatos. A dolgozat következő részében m egkíséreljük az európai szocialista országok népesedéspolitikai törvényhozása fő jellemzőinek bem utatását. Újra hangsúlyozni kívánjuk, hogy e népesedéspolitika alapvető ideológiája teljesen egybevág az évi Világ Népesedési K onferencia aján lásaival és az Egyesült Nem zetek m egfelelő nyilatkozataival. A gazdaságilag aktív nőknek, m int anyáknak n yú jto tt támogatással és a családok megerősítésével kapcsolatos törvényhozás és intézkedések Egészen term észetes, hogy a szocialista országokban a társadalomés népesedéspolitika fő céljainak m egfogalm azásakor tek in te tte l vannak a dolgozó anyákra. Közismert, hogy a női aktivitás aránya m eg

6 400 DR. SZABADY EGON lehetősen magas ezekben az országokban, valójában a legmagasabb a világon. A 3. táblán, amely 7 szocialista országban m utatja a nők arányát a gazdaságilag alktív személyek között, jól látható, hogy a m unkaerő nem szerinti megoszlása meglehetősen kiegyenlített volt 1970-ben; a nők aránya m egközelítette vagy m eghaladta az 50 százalékot és m ég a legalacsonyabb arány is m eghaladta a 40 százalékot. 3. N ők százalékos aránya a gazdaságilag a k tív (kereső) népességben az európai szocialista országokban 1950, 1970 У дельны й вес ж ен щ и н ( % ) в самост оят ельном населении в европейских социалист ических ст р а н а х 1950, 1970 гг. P ercent ratio of fem a les in th e econom ically active population in th e E uropean socialist countries a) 1959; b) 1953; c) állam i, szövetkezeti és m ag án szek to r; d) 1966; e) m u n k áso k és alkalm azottak. A szocialista országok jogrendszere biztosítékokat tartalm az a férfi és nő közötti egyenlőség m egvalósítására a gazdasági és politikai életben. Vannak olyan jogszabályok am elyek a nők, kiváltképpen pedig a dolgozó а-nyák m unkakörülm ényeire vonatkoznak. Ezeknek a jogszabályoknak a jellemzői a munkaviszonyban levő nők szám ára a férfiakéval egyenlő lehetőség biztosítása és az anyák jogainak védelme, hogy m egtarthassák m unkahelyüket terhesség és szülési szabadság alatt. A nőket úgy is védik, hogy nem engedélyezik szám ukra a m unkát különösen megterhelő vagy veszélyes munkafolyamatokban. Bizonyos országokban m ég sajátos biztosítékok is vannak, pl. M agyarországon az egyedülálló, gyerm ekét (18 éves korig) nevelő nőt csak akkor lehet m unkahelyéről elbocsátani, ha valami sajátos ok áll fenn, Romániában ha a nő a gyerm ek 7 éves koráig csak részfoglalkozásban dolgozik, a teljes nyugdíj illeti meg e rre az időre is 1967 óta. Továbbá a m unka- és életkörülm ényeket javító jogszabályok m ellett, számos olyan intézkedés van érvényben és sok olyan intézm ény m űködik az európai szocialista országokban, am elyek m egkönnyítik a dolgozó nők, m int anyák funkcióját és növelik a társadalom részvételét a gyerm ekek nevelési költségeinek fedezésében, azaz csökkentik a gyerm eket nevelő családok terheit, hogy anyagi viszonyaikban, életszínvonalukban ne legyenek hátrányos helyzetben a gyerm ektelen családokkal szemben. A törvény nagy tám ogatást nyújt azoknak az anyáknak is, akik egyedül nevelik gyerm ekeiket. A dolgozó anyák fizetett szülési szabadsága országonként váltó

7 A VILÁG N ÉPESED ÉSI AKCIÓTERV 401 zik (pl. Csehszlovákiában 26 hét, abban az esetben, ha az anya egyedül neveli gyermekeit, vagy többes szülése van 35 hét, Lengyelországban 16 hét az első gyerm ek és 18 hét a következő gyerm ek vagy többes szülés esetén, B ulgáriában az első gyerm ek esetében 120 nap, a m á sodik gyerm ek esetében 150 nap, a harm adik gyerm ek esetében 180 nap, míg a további gyerm ekek esetében 120 nap, M agyarországon 20 hét, az N D K b an 26 hét, Romániában 112 nap, amelyből 52 napot a szülés előtt kell kivenni). Л szülési szabadság tartam a általában meghosszabbodott és utóbbi években (Magyarországon pl előtt a szülési szabadság tartam a csak 12 hét volt). A szülési szabadság után különböző kedvezm ények könnyítik meg a dolgozó nőknek, m int anyáknak a funkcióját (a m unkaidő csökkentése a csecsemő szoptatása idején, táppénzre vétel a beteg gyerm ek gondozása érdekében stb.). E kedvezm ények m ellett a törvény számos más juttatást is nyújt a gyerm eküket nevelő anyáknak (anyasági segély, ingyenes csecsemő kelengye, ingyenes csecsemőtej, stb.). Term észetesen a ju ttatáso k szám a és m értéke országonként változhat 'és függhet a gyerm ekek számától is (pl. népesedéspolitikai motívumok m iatt az anyasági segély a születési sorrend szerint változhat). A kisgyerm ekek gondozását elősegítő intézmények egyre bővülő hálózata jelentősen m egkönnyíti a dolgozó nők, m int anyák funkciójának kiteljesedését. Hozzátehetjük ehhez m ég azt is, hogy a gyerm ek felvétele a bölcsődébe vagy óvodába a családot pénzügyileg is segíti, m ivel ezeket az intézm ényeket az állam nagy m értékben szubvencionálja. Az iskoláskorú gyerm ek esetében a napközi otthonos iskolák oly m ódon segítik a dolgozó nőket, hogy biztosítják a gyerm ekek felügyeletét és étkeztetését az iskolaórák után. M indezen erőfeszítés ellenére a családon belüli és kívüli tevékenység konfliktusa érezhető. A gyerm ekintézm ények hálózata, a nők részére biztosított sajátos m unkafeltételek és egyéb társadalom jóléti intézkedések könnyíthetnek a problém án, de csak kivételes esetben oldhatják azt meg. Abból a célból, hogy enyhítsenek a gondokon 1967-ben M agyarországon bevezették a gyermekgondozási segélyt. A segély bevezetését követően a gazdaságilag aktív nők term ékenysége emelkedett, míg az eltarto ttak é a korábbi trendnek m egfelelően tovább csökkent. A gyermekgondozási segély fix összeg, jelenleg havonta 800, F t az első, 900, F t a m ásodik és 1000, - F t a harm adik és további gyerm ekek esetében. A nő jogosult a segélyre, ha az öthónapos, teljes fizetéssel járó szülési szabadság után nem kíván visszatérni a m unkába és fizetésnélküli szabadságot vesz ki, míg fenntartja m unkaviszonyát azzal a vállalattal, ahol dolgozik. Ez a szabadság a gyerm ek harm adik születésnapjáig terjedhet. A segély népszerű és a jogosultaknak m integy kétharm ada él a lehetőséggel. A többség azonban nem veszi azt igénybe a lehetőség határáig, azaz 3 évig, hanem valam ivel korábban visszatér dolgozni.

8 402 DR. SZABADY EGON A rendszeres ju ttatáso k közé tartozik a családi pótlék. Ezzel k ap csolatban fokozódó hangsúlyt k ap o tt az az elgondolás, hogy csökkenteni kell a családi terhek egyenlőtlenségét; így a régió legtöbb szocialista országában továbbfejlesztették a családi pótlékok rendszerét és összegét m egnövelték. Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romániában m ár az első gyerm ek esetében is fizetnek családi pótlékot. M agyarországon csak az egyszü lős családok (özvegy, elvált szülők, egyedülálló nők) kapnak családi pótlékot egy gyerm ek esetében, ha a szülő e lta r tója a gyermeknek, egyébként családi pótlék csak a m ásodik gyerm ektől kezdve jár. N éhány szocialista ország családi pótlék rendszerét a 4. tábla m utatja. 4. A családi p ó tlék nagysága n em zeti valu tá kb a n (1975-ben, ill ban rendelkezésre álló adatok) В еличина семейной н а д б а вк и в н а ц и о н а льн ы х валю т ах ( данны е, имею щ иеся в расп о р яж ен и и в и 1976 гг.) A m o u n t of fa m ily allow ance in national currencies (data available in 1975 and 1976, respectively) 1 H a az egy fő re ju tó jövedelem a család b an (háztartásban) a) 1400 zloty alatt b) 1400 zloty vagy a fölött. 2 V árosokban, olyan családok részére, am elyeknek havi jövedelm e lei közö tt van. A családi p ótlék a család jövedelem n ag y ság re n d je és v áro si/v id ék i telep ü lés szerin t változik. 3 Egy szülős család o k esetében, és olyan családokban, ahol a g y erm ek ek közül csak egy g y erm ek v an családi p ó tlé k ra jogosító életk o rb an, a p ó tlék összege egy gyerm ek re 360 Ft. A fent em lített juttatások m ellett számos egyéb kedvezmény is szolgálja a családok pénzügyi tám ogatását és az életszínvonal em elését a kelet-európai szocialista országokban (pl. a lakás- és házépítés m egkönnyítése, lakáselosztás, néhány országban a gyerm ekek szám á tól függően az adók elengedése, stb.). A jelenlegi népesedéspolitika a szocialista országokban Azt m ondhatjuk, hogy a legtöbb európai szocialista ország népesedéspolitikájának fő, közös jellegzetessége, hogy ezek az országok a term ékenység bizonyos növekedésére törekednek. Ilyen értelemben ez a politika m inden bizonnyal pronatalistának nevezhető. Az úgynevezett pronatalista trenden belül, am ely általában jel

9 A VILÁG N ÉPESED ÉSI AKCIÓTERV 403 lem-zi az európai szocialista országok népesedéspolitikáját, a demográfiai helyzet különbözősége következtében ez ia politika más-más -módon valósul meg a különböző -országokban, sőt számos esetben még az országokon belül its változik, régiók szerint. A népesedéspolitika fontos közös jellemzője a család védelme, a család stabilitásának biztosítása. A társadalmi-gazdasági fejlődésben bizonyos m értékben megváltozott a család szerepe: a család term elő egységből fogyasztó egységgé vált. Dem ográfiai (reproduktív), társa dalm i -és erkölcsi vonatkozásban azonban nem változott a család szerepe. A társadalom nak ennek megfelelően el kell ism ernie a nőknek, m int anyáknak a szerepét. A nőknek a gazdasági és társadalm i -életben való fokozott részvétele alapján pedig a családban új helyzet, új m unkamegosztás és kiegyenlítődés jön létre. A népesedéspolitika fontos vonatkozása -a családtervezés. Megjegyzendő, hogy az európai szocialista országokban családtervezésen nem -szűk értelem ben vett születésszabályozást értenek, hanem azt, hogy a gyerm ekek a házaspárok tudatos m agatartása eredm ényeképpen szülessenek meg, valam int, hogy -akkor szülessenek meg, amikor e rre -az időt a házaspár a legalkalm asabbnak találja. A családtervezés egyik legvitatottabb kérdése az abortusz. A szocialista országokban meglehetősen liberális abortusz rendelkezéseket vezettek be az ötvenes évek közepén, abból a célból, hogy csökkentsék és ha lehetséges, m egszűntessék az illegális abortuszok gyakorlatát. A születésszabályozás egyéb módszereinek meglehetősen elm aradott állapota következtében, abban az időben a szabiad abortusz rendszer úgy is segítette a családokat, hogy lehetővé tette szám ukra -a családnagyság szabályozását év után azonban világossá vált, hogy a terhességimegszakítások m eglehetősen kom oly egészségügyi kockázattal járnak, különösen azokra a gyerm ekekre nézve, akiknek az anyja m ár egy vagy több abortuszon esett keresztül. Ez a m egállapítás és a m odern fogamzásgátló m ódszerek és technikák hozzáférhetősége és gyors elterjedése néhány országban a m űvi abortusszal k ap csolatban új politika bevezetésére vezetett. A terhességm egszakítás iránti kérelm et továbbra is egészségügyi és szociális javallatok alap ján bírálják el, de n éhány országban a szociális javallatokat szigorúbban mérlegelik, m int korábban. Fokozott gondossággal járnak el -azoknak a nőknek -az esetéiben, akiknek társadalmi-gazdasági helyzete előnytelen, illetve akiknek m ár vannak gyerm ekeik. Ezeknél engedélyezik a m űvi abortuszt, ha azt kérelmezik. Hasonló megfontolások vannak érvényben -akkor is, ha a nőnek nehézségeket jelentene a te r hesség kihordása családi állapota -miatt. Az abortuszok száma csökkent azokban -az országokban, -amelyek m egváltoztatták az erre vonatkozó rendelkezéseket, de az az általános vélekedés -alakult ki, hogy a jelen helyzet sokkal -előnyösebb a jelen és jövő generációk szem pontjából.

10 404 DR. SZABADY EGON K övetkeztetések A z európai szocialista országok népesedéspolitikája m ár a Világ' Népesedési A kcióterv előkészítésének szakaszában az abban foglalt elveken alapult. Ennek a politikának a létezése és a különböző, fejlődő és fe jle tt országok szakértőinek számos megbeszélése m inden bizonynyal hozzájárult a Világ Akciótervben kifejtett eszmék és felfogások kikristályosodásához. Ez érződött a Bukarestben lefolyt viták idején is és azokban a válaszokban is, am elyeket a szocialista országok képviselőinek m egállapításaira adtak. Az a vélekedés, hogy a szocialista o r szágok népesedéspolitikája jelenleg összhangban van a Tervvel és azon az elven alapul, hogy a családok szabad elhatározásától függ a gyerm ekeik szám a és születésük időpontja, valam int azon, hogy erősíteni kell a családot m ind gazdásági, mind társadalm i értelemben, hogy képes legyen ellátni funkcióját, m int a társadalom alapegysége. Ebben az értelem ben is m egfelelnek a népesedéspolitika elvei a tá r sadalompolitika alapvető eszméinek. A népesedéspolitika demográfiai célja a népesség lassú, term észetes szaporodásának elérése, a reprodukció hosszú távú biztosítása és olyan korstruktúra kialakítása, amely kiegyenlítettebb, abban az értelem ben, hogy az egym ást követő nem zedékek kohorszainak nagysága m egfeleljen a norm ális kor-piram isnak.

11 A VILÁG NÉPESED ÉSI AKCIÓTERV 405 ОСНОВНЫЕ ПРИ Н Ц И П Ы ВСЕМИРНОГО ПЛАНА ДЕЙСТВИЯ В ОБЛАСТИ НАРОДОНАСЕЛЕНИЯ И ПОЛИТИКА НАРОДОНАСЕЛЕНИЯ ЕВРОПЕЙСКИХ СОЦИАЛИСТИЧЕСКИХ СТРАН Резю ме П о л и ти к а н ародон асел ен и я ев р о п ей ск и х со ц и ал и сти ч еск и х стр ан обосн о в ал ась п а п р и н ц и п ах В сем и рного п л а н а д ей ств и я в о б л асти н ар о д о н а- с е л е н и я у ж е в ф азе п о дготовлен и я этого П л ан а. С ущ ествован ие этой п оли ти ки и м н огочислен н ы е со в ещ ан и я эксп ер то в р азн ы х, р а зв и в а ю щ и х с я и р а з в и т ы х стр ан вер о ятн о сп особствовали в ы к р и стал л и зо в ан и ю и зл о ж е н н ы х во В сем и рном п л ан е дей ствий идей и в згл я д о в. Это ч у в ств о в ал о сь п р и п р е н и я х в Б у х а р е с т е, а т а к ж е в о тветах, д ан н ы х на в ы сту п л ен и я п р ед став и тел ей соц и ал и сти ч еск и х стран. С оздалось м нение, что в н асто ящ ее в р е м я п о л и ти к а н ародон асел ен и я со ц и ал и сти ч еских стр ан соответствует П л а н у и основ ы в ается н а п ринципе, что число детей и срок и х р о ж д ен и я за в и с я т от свободного р еш ен и я семей, дал ее, что необходим о у к р е п л я т ь семей к а к в экономическом, т а к и в социал ьн ом отн о ш ен и ях, чтобы сд ел ать и х способны м и к вы п олнен ию ф ункц и й в к ачестве осн овн ой единицы общ ества. Т а к ж е и в этом см ы сле п ри н ц и п ы п оли ти ки н ародон асел ен и я соответствую т основны м и деям со ц и ал ьн о й п о л и ти к и. Д ем ограф и ч еск и м и ц елям и п о л и ти к и н ар о д о н асел е н и я счи таю тся дости ж ен и е м едленного естествен н ого п р и р о ста н асел ен и я, обеспечение восп р о и зв о д ства н а д л и тел ьн ы й п ериод и созд ан и е в о зр астн о й с тр у к т у р ы, боле евы равнен н ой в том отн ош ении, чтобы в ели ч и н а к о го р то в п о колен и й, сл едую щ и х д р у г за другом, со о тветств о вал а н о р м ал ьн о й в о з р астн о й п ирам иде. BASIC PRINCIPLES OF THE WORLD POPULATION PLAN OF ACTION AND POPULATION POLICY OF THE EUROPEAN SOCIALIST COUNTRIES S u m m a ry T he population policy of the E uropean socialist countries w as based on th e principles of th e W orld Population P lön of A ction alread y in th e p h ase of p re p a ra tio n of th is P lan. T he existence of th is policy and th e lot of discussions of experts of different, developing and developed countries co n trib u ted su rely to th e crystallization of th e ideas and view s expounded in th e W orld P opulation P lan of A ction. T his w as felt a t th e discussions in B u ch arest and in th e replies given to th e statem en ts of th e rep resen tativ es of th e socialist countries. It is th o u g h t th a t a t p resen t th e population policy of th e socialist countries corresponds to th e P lan a n d is based on th e principle th a t th e n u m b er of children and th e date of th e ir b irth depends on th e free decision of fam ilies an d th a t fam ilies should be stren g th ened tooth in econom ic an d in social respects in o rd er to m ake th e m a b le to fu lfil th e ir function as th e basic u n it of society. In this sense, too, th e principles of population policy correspond to th e basic id eas of social policy. T he dem ographic aim of population policy is to reach a slow n a tu ra l g ro w th of population, en su re th e rep ro d u ctio n a t long ran g e and to develop a n ag e-stru c- tu re m o re balanced in th e sense th a t th e size of th e cohorts of generations fo l low ing one a n o th e r should correspond to th e n orm al age pyram id.