A Z A B O R T U SZ-N ÉP SZ A P O R O D Á S KÉRDÉS

Átírás

1 A Z A B O R T U SZ-N ÉP SZ A P O R O D Á S KÉRDÉS GA Z D A S Á G I V O N A T K O Z Á S A I* DR. ILLÉS GYÖRGY A z abortusz kérdésnek kettős arculata van. B arsy dr. tanulm ánya fogla lk ozott az abortuszok egészségügyi k övetkezm én yeivel. A z abortusz káros következm ényeinek közism ertté téte lév el széles körben kell propagálni a terhességm egelőzés gya k o rla tá t. It t az orvosokra, biológusokra v á r a feladat olyan terhességm egelőző eljárás kidolgozására, am ely a jelen leginél nagyobb, végső k övetelm én yk én t 100%-os, hatásfokú. E rre annál is inkább szükség van, m ert m inden fogam zóképes nő, m ég a sok gyerm ekes családanyák is, szabályozzák szüléseik szám át. A z abortusz kérdés m ásik arculata nem kevésbé súlyos p rob lém át v e t fel. A népesség reprodukciója a halandóság m ellett az élveszületések szám ának alakulásától függ. A népesség reprodu kciója k om p lex jelenség, sok tén yező b efolyásolja. E g y ik fő szabályozó tén yező a halandóság m indenkori színvonala. A z utolsó 100 év dem ográfiai fejlődése azt m utatja, h ogy az élveszületések szám át a halálozások szám a determ in álta dön tően : k ö zött a halandóság m eghaladta a 30 ezreléket, ehhez 40 ezrelék feletti élveszületési arány járult, 10 ezreléket vala m ivel m eghaladó term é szetes szaporodási aránnyal. A halandóságnak 1930-ig 20 ezrelék körüli értékre csökkenése hasonló arányú élveszületésszám csökkenéssel já r t együ tt va lam ivel 10 ezrelék alatti term észetes szaporodással ig a halandóságnak 10 ezrelékre való csökkenését az élveszületési arány o ly csökkenése kísérte, m ely 5 6 ezrelékes term észetes szaporodást eredm én yezett, k iv é v e az évek k özött az abortuszt tiltó rendelkezések hatására jelen t kező 10 ezrelék körüli term észetes szaporodási arányt. A családtervezés (születésszabályozás) tehát a századfordulót m egelőzően éppen úgy a reprodukció kísérő jelensége v o lt magas halandóság m ellett, magas születésszám m al, magas s e le jt aránnyal,m int jelenleg, lényegesen kisebb, 10 ezrelékes halandóság m ellett, lényegesen kisebb születésszám m al óta a m űvi vetélések m egkönnyítése követk eztéb en a azonban a születésszám, a 10 ezrelék körül kialaku lt állandó szintű halandóság m ellett, évről évre. csökken és m ély p o n tjá t 1962-ben érte el, Yunikor 12,8 ezrelékes élveszületési arányszám m ellett 10,8 ezrelékes halandóság következtében a term észetes szaporodás arányszám a mindössze 2 ezrelék * Hozzászólás a M T A D em ográfiai Elnökségi B izottságának június 7-i vitaülésén dr. Barsy Gyula és dr. Sárkány Jenő előadásához.

2 AZ ABORTUSZ NÉPSZAPORODÁS K ÉRDÉS 469 v o lt, m ely a háborús évek k iv é te lé v e l az eddigi legalacsonyabb m utató első 4 hónapja is to vá b b i csökkenést h ozott, s m ájus hó az első, am ely az előző évhez képest m ár ném i em elkedést jelen t a term észetes szaporodási arányszám nál. A m ű vi vetélések m egkönnyítése, am ely n agy jelentőségű a szakszerű feltételek m egterem tése k övetk eztében a ve télő nő egészségvédelm e érdekében, teh át újabb, halandóságon k ívü li tén yező jelentkezését te tte leh ető vé a születési m ozgalom ban. K érdés, m eg lehet-e jelöln i ezt a tén yező t. Ennek a kérdésnek a m egválaszolásához a K ö z p o n ti Statisztikai H iva ta ln a k a családtervezésről, születésszabályozásról és terhességm egszakításokról az évek m egfigyelési anyagából k észített tanulm ánya ad lehetőséget. A születésszabályozás in dítékait a tanu lm ány 3 fő csoportra osztja : 1. a m űvi vetélések 29% -a egészségügyi-biológiai term észetű okokra, % -a anyagi, gazdasági term észetű okokra, 3. 40% -a vegyes és szu bjek tív term észetű okokra v e z e th e ti vissza. A z egészségügyi, b iológiai term észetű okokra visszavezeth ető m űvi vetélések et, az é v i 180 ezer m ű vi vetélésb ő l m in tegy 50 ezret, indokoltnak kell tekintenünk. A z anyagi és gazdasági term észetű okok 31% -os arányához azonban (m elyb ől 18% anyagi nehézség, 7 % lakáshelyzet, 6 % m unkavállalás in d íték ú ) a szu b jek tív term észetű okok közül m ég a k ö vetk ezők et k ell sorolnunk: kevesebb gyerm ekkel em beribbnek gon d olja életét 15%, a gyerm ek jö v ő jé t fé lti 3 %, sok gyerm ek 5 %. A z an yagi és gazdasági term észetű okok tehát az egészségügyi-biológiai in d íték ok nélküli 71 % -b ól 5 4 % -o t tesznek ki (közel vetélés éven kén t), és a szu b jek tív term észetű okokra (terhességek k ö zö tti időszak m eghoszszabbítása 5 %, nem házas családi álla p ot 4 %, a férj nem k íván gyerm ek et 3 %, egyéb 5 % ), összesen 17% (éven k én t kb m ű vi vetélés) ju t csupán. A szu b jek tív term észetű okokon alapuló m ű vi vetélések egy része m eggyőzéssel, az abortusz rendelkezések bizonyos m ódosításával kiküszöbölhető, azaz az abortálás h elyett szülés érhető el. A m űvi m egszakításoknak több m in t fele, közel 100 ezer abortálás, azonban anyagi, gazdasági term észetű indokok eredm énye és ezen indokok m egszüntetése n yilván valóan kapcsolatban áll a gyerm ekes családok anyagi, gazdasági h elyzetének ja vításával. H o g y ez m ennyire íg y van, erre n ézve részben az e m lített tanulm ány, részben a népszám lálás anyaga alapján további adatokra utalhatunk. A tan u lm án y szerint a nők kétharm ada m ár a házasságkötés elő Lt m egtervezte szülései szám át, 12% egy gyerm ek et, 6 1 % k ét gyerm eket, 2 6 % bárom és töb b gyerm eket tervez és mindössze 1 % nem kíván gyerm eket. A 2 gyerm ek et te rv e ző k szám aránya stabil: a kivitelezésn él a te rv e z e tt egyezik a k ívá n t (a k iv ite le z e tt) gyerm ekszám m al. A 0 1 gyerm eket tervezők később 1 2 gyerm ekre em elik fel gy e r m ekeik szám át, a 3 és több gyerm ek et tervező k pedig később csökkentik a te rve zett gyerm ekszám ot. A z élveszületések túlnyom ó többsége házasságban élő n őktől szárm azik. Lén yeges kérdés tehát, h ogy a m ú lttal szemben a házasságban élők aránya 31 Dem ográfia

3 470 m iképpen v á lto z o tt ban a népszám lálás adatai szerint a 15 éven felü li népesség 67,8 % -a élt házasságban, m íg az évi népszám lálás szerint csak 58,5, 1949-ben csak 60,7%. A házassági m ozgalom teh át a házassági k or előretolódása k övetk eztéb en kedvezően alakul. K e d v e ző tle n arányban v á lto z o tt viszon t a házas nők gyerm ekein ek átlagos száma, m ely 1920-ban 3,62, 1949-ben 2,57 és 1960-ban 2,32 vo lt. M iért csökken a házas nők gyerm ekeinek szám a: nem szülnek gyerm e ket, v a g y viszon ylag kevesebb gyerm ek et szülnek, m int évtized ekk el előbb? U gyancsak népszám lálási adatok szerint a gyerm ek telen házas nők aránya 1920-ban 17,9, 1949-ben 18,3 és 1960-ban 15,1% v o lt. T eh á t a legutolsó népszám láláskor v o lt a gyerm ektelen házas nők aránya a legalacsonyabb. A házasságban élő nők teh át nem idegenkednek a gyerm ek től sőt, ma inkább (ham arabb) k íván n ak gyerm eket, m int évtized ek k el ezelőtt. Azon ban igen nagym értékben csökken a sok gyerm ekes házas nők aránya ban a 3 5 gyerm ekes házas nők arányszám a 27,5, 1949-ben 26,8, 1960-ban 25,7% v o lt. A 6 és több gyerm ekes házas nők aránya 25,5, 11,9 ill. 8 %. T eh á t am íg a 6 és töb b gyerm ekes házas nők aránya rohamosan csökken, a 3 5 gyerm ekes házas nők aránya viszo n yla g kism értékben csökken. E m elk ed ett ugyanakkor az 1 gyerm ekes házas nők arán ya: 16,6, 22,3, ill. 25,4%, és a 2 gyerm ekes házas nők arán ya: 12,5, 20,7, 25,8%. M íg ban a tipikus családnagyság a 3 5 gyerm ekes, addig 1960-ban m ár a 2 gyerm ekes. A m agyar születési m ozgalom ban tehát dekadens tén yezők nem já t szanak szerepet, egészséges a törekvés a korai házasságra, va la m in t a gy e r m ekszülés irányában, de m ind kevesebben kívánnak nagyszám ú családot (sok gyerm ekszám ú családok főképpen vallási tiltó okok, családi hagyom á n yok k övetk eztéb en keletkezn ek) és m ind többen jelö lik m eg 1, illető leg 2 gyerm ekben az ideális családnagyságot. A z átlagos gyerm ekszám csökkenés és az an yagi-gazdasági okok k ö zö tti összefüggés a háztartás-statisztika adataiból is n yilván valóan kitűnik. A z év folyam án m e g fig y e lt család (h áztartás) és ehhez tartozó fő keresete alapján a családok összes jövedelm e, a gyerm ekszám tól fü ggetlenül n agyjából azonos összeg, kb F t, és havonta az 1 főre ju tó átlagos jöved elem 828 F t vo lt. A zok b an a családokban, ahol nincsen gyerm ek, az 1 főre ju tó átlagos jö ved elem 1106 F t, az 1 gyerm ekes családoknál 837 F t a 2 gyerm ekes családoknál 668 F t a 3 gyerm ekeseknél 540 F t a 4 gyerm ekeseknél 449 F t az 5 gyerm ekeseknél 406 F t. A z 1 főre átlagosan ju tó jöved elem átlagon felü li a gyerm ekteleneknél, és az 1 gyerm ekes családokban nagyjáb ól m egegyezik az átlaggal. A 2 gyermekes családoknál m ár á tlag ala tti az 1 főre ju tó jö ved elem és az 1 főre ju tó á tlagjöved elem a gyerm ekek szám ának növekedésével párhuzam osan csökken. A gyerm ekek szám a és az 1 főre átlagosan ju tó jö ved elem k ö zö tt n egatív korreláció áll fenn, a 3 és töb b gyerm ekes családok életszínvonala roham osan csökken az átlagos életszínvonalhoz képest, és m ind kevesebben

4 471 vállalk ozn ak arra, h ogy a kb F t-os átlagos jö ved elem m e lle it 4, 5, 6 gyerm ek et n eveljenek fel. M ind nagyobb azon családfenntartók száma, akik csak 1 2 gyerm ek eltartására vállalk ozn ak ugyanezen öszszegből, ezáltal ők m aguk is és gyerm ek eik is az átlagos életszínvonalon, v a g y ehhez közel tudnak élni. H a figyelem b e vesszük, h ogy a feln ő tt szem ély fogyasztási egységigényéhez képest a 0 3 éves gyerm ekekre csak 4 0 % fogyasztási egységigény, 4 6 éves gyerm ekeknél 5 0%, a 7 10 éves gyerm ekeknél 60%, a éves gyerm ekeknél 80% -os fogya sztá si egységigén y szükséges, akkor az 1 fogyasztási egységigén yre ju tó átlagos jöved elem k én t kb. 900 F t - o t kellene elérni m inden családban, h o g y az átlagos életszín von alon éljen valam en n yi család. A jelen legi családi p ó tlék rendszer m ellett 1 gyerm ek után csak az egyedü l álló b izto s íto tt nő kap ellátást, 2 gyerm ek után 75 F t a családi pótlék, 3 gyerm ektől k ezdve gyerm ekenként 120 F t, jut. A term előszövetkezeti családok csak 3 gyerm ek után kapnak családi pótlék ot, gyerm ekenként 70 F t-o t, az 1 2 gyerm ekes egyedü lálló nők k iv é te lé v e l és az általános éves korhatárral szemben csak a gyerm ek 10 éves életkorának betöltéséig. H a a töb b gyerm ekes családok helyzetén o ly értelem ben kívánnánk segíteni, h ogy az 1 főre ju tó jöved elem elérje, ill. m egközelítse az átlagos jövedelem szín von alát, abban az esetben az 1 gyerm ekes családoknál családi p ótlék kiegészítésre nincs szükség, a 2 gyerm ekes családoknál gyerm eken kén t 210, a 3 gyerm ekes családoknál 400, a 4 5 gyerm ekes családoknál 460, a 6 és töb b gyerm ekes családoknál 520 F t-o t kellene gyerm ekenként fo lyósítan i. A jelen legi családi p ótlék ennek a jöved elem n ek kb % -á t éri el. A rendezés, a term elő szö vetk ezeti családoknál is arányos rendezést figyelem b e véve, m in tegy 4,5 m illiárd F t- o t igényelne. E g y m ásodik m egoldási v á lto za t szerint m inden egyes gyerm ek részére m egadjuk az eltartásához szükséges teljes forin tösszeget a K S H által a gyerm ekek részére szám ított fogyasztási egység alapján. A z 1 fogyasztási egységre ju tó átlagos forin tösszeget 898 fo rin to t figyelem b e v é v e a különböző korú gyerm ekek eltartásához havonta szükséges családi p ótlék összege: 0 3 éves korú gyerm ek ek részére 360 F t 4 6 éves korú gyerm ekek részére 450 F t 7 10 éves korú gyerm ekek részére 540 F t éves korú gyerm ek ek részére 720 F t gyerm ekenként. A z 1 gyerm ekre ju tó átlagos 31* fogya sztási egységigén y 1 gyerm ek esetén 0,561 2 gyerm ek esetén 0,577 3 gyerm ek esetén 0,595 4 gyerm ek esetén 0,594 5 gyerm ek esetén 0,593 6 gyerm ek esetén 0,594 7 gyerm ek esetén 0,595 Á tlagosan: 0,578

5 472 A családon belüli gyerm ekszám növekedése csak a 2 3 gyerm ekes családnál jelen t az átlagos fogyasztási egységigén y tekintetében kism érvű em elkedést. 3 gyerm ek től felfelé az egységigén y nem vá lto zik. Célszerűségi szem pontok a 0,578 átlagos érték alkalm azását in d ok olják a családban levő gyerm ekek szám ától függetlenül. íg y a 898 Ft-os átlagos jövedelem szin tet, valam in t az 1 gyerm ekre ju tó átlagos fogyasztási egységigén yt fig y e lem be véve, 1 gyerm ek átlagos eltartási költsége havonta 520 forint. G yerm ekenként és h avonta átlagosan 520 F t családi p ó tlék ot (eltartási k öltséget) szám ítva a családi p ótlék é v i összege m egk özelítőleg 12 m illiárd forin t lenne. Jelenleg az állam 1,4 m illiárd F t-o t fizet családi pótlékként, m elyhez m ég 1,2 m illiárd F t értékű term észetbeni ju ttatást n yú jt bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, m enzák, tanulószobák fenntartása útján. E z utóbbi szolgáltatást azonban férőh ely hiány (főképpen bölcsődéknél) következtében nem m inden család veszi igénybe, és a bölcsődékben is elsősorban azok gyerm eke kerül elhelyezésre, ahol m indkét szülő dolgozik, tehát főképpen azon családok veszik ezt a szolgáltatást igénybe, ahol gyakran csupán 1 gyerm ek lévén jövedelem -kiegészítésre az átlagos színvonal elérése céljából tulajdonképpen szükség sem lenne. E z a h elyzet az életszínvon al további differenciálódásához vezet, m ert az 1 gyerm ekes házaspár a térítés összegétől függően havi F t többletjövedelem h ez jut. Term észetesen felteh ető a kérdés, h ogy a családi pótlék ilyen irányú rendezése m egállítaná-e a sokgyerm ekes családok szám ának a csökkenését. N y ilv á n v a ló a n nem, de fékező erőt jelentene a csökkenés dinam ikáját illetően, a nem te rv e z e tt h arm adik-negyedik gyerm ek is m egszületnék, ha eltartása közösségi tám ogatás k övetk eztéb en n agyjából b izto sítva lenne, ill. nem terhelné a m ár m eglevő gyerm ekek nevelésére rendelkezésre álló jöved elm et. T e k in te tte l arra, h ogy a népesség reprodu kciója nemcsak egyéni, de alapvetően közösségi kérdés is, a közösséget n yilván valóan k ötelezettség terh eli az új generáció feln evelésével kapcsolatban. A b b an az esetben, ha az anyagi feltételek nagyjából b iztosítva vannak, a m űvi vetélésre von atkozó rendelkezések is könnyebben m ódosíthatók. A z életszínvonal emelésének kongresszusi határozatta] elfogadott új irán yzata szerint a szükségleteknek alapokból történ ő kielégítése nagyobb arányban fejlesztendő, m int a nom inal bérszint. A családi p ótlék alapnak jelentős fejlesztése csak helyesléssel találkozn ék a nem érin tett dolgozóknál is. A m ásodik 5 éves tervb en előirá n yzott életszínvonal emelés jelentős részét, a bérarányok szükséges korrekcióján felül, a családi p ótlék rendezésére lehetne felhasználni. T e k in te tte l arra, h ogy n agy összegről v a n szó, a rendezés csak töb b lépésben valósíth ató meg. Term észetesen tovább kell fejleszteni a család-, gyerm ekvédelm i in tézm ények hálózatát is és m indent m eg kell tenni a sokgyerm ekes anyák tehermentesítése, kulturális igényeinek kielégítése slb. tekintetében.

6 473 Э К О Н О М И Ч Е С К И Е AC11EK T Ы ВОПРОС A О СВЯЗИ А Б О Р Т О В С П Р И Р О С Т О М Н А Р О Д О Н А С Е Л Е Н И Я Резюме Вопрос об абортах имеет два аспекта. С точки зрения здоровья аборт оказывает воздействие на ж енщ ину, j пар аллельн о с ростом числа абортов возрастает частота преждевремепны х родов и рождений менее жизнеспособных детей. Второй аспект абор- I тов оказание неблагоприятного воздействия на воспроизводство населе- ния путем сокращения числа живорождений. Согласно обследованию, J проведенному Ц ентральным Статиститечским Управлением 29% абортов объясняется биологическими факторами и состоянием здоровья, 54% материальными соображениями и 17% субъективными причинами. Таким образом из числа примерно 180 ООО абортов производимых ежегодно в Венгрии 50 тысяч можно считать обоснованными с точки зрения здоровья, в случае 30 тысяч, производимых по субъективным причинам, можно в больш ей или меньшей мере сделать попытку оказать влияние в направление отказа от аборта, а в случае 100 тысяч, которые вызваны матер и а л ь Л пыми причинами, можно попытаться добиться снижения путем улучш ения 1 м атериальных условий. Согласно данным переписи населения из среды лиц старше 15 лет удельны й вес ж ивущ их в браке был наиболее высоким в 1960 году (67,8% ), ii в тот же самый период д о ля состоящ их в браке бездетных женщин бы ла наиболее низкой (15,1% ). Состоящие в браке женщины, таким образом, не отказываются иметь детей, даже хотят детей раньше, чем в течение предыдущ их десятилетий, но, однако, рождают меньше детей, в виду чего среднее число детей сократилось с 3,62 в 1920 году до 2,32 в 1960 году. Типичная величина семьи в 1920 году бы ла 3 5 ребенка, а в 1960 году два ребенка. Снижение среднего числа детей может быть сведено в значи-\ тельной мере к материальным причинам. Согласно статистике семей- \ ны х бюджетов за 1959 год доход на одного человека составлял в среднем 828 форинтов, в бездетных семьях 1106 форинтов, в семьях с одним ребенком 837 форинтов, в семьях с двумя детьми 665 форинтов и в сем ьях с пятыо детьми уж е только 406 форинтов. Общей тенденцией является то, что люди стремятся иметь средний или близкий к нему уровень жизни, и таким образом все меньшее число людей принимают на себя сопряж енную с материальными трудностями заботу о многочисленной семье. В оспроизводство населения является не только частным, но также и общ ественным вопросом. П оэтом у является необходимым, чтобы многодетные семьи получали от общества помощь в виде пособия но многодетности. Д ва варианта: 1) Е сли семьям, имеющим два ребенка или больш ее число детей, предоставить такое пособие по многодетности, которое обеспечит им средний жизненный уровень, потребуется 4,5 млр. форинтов. 2. Е сли предоставить семьям сумму, необходимую д л я содержания каждого ребенка, потребуется 12 млрд. форинтов. T H F. ECONOMIC A S Р К С T S OF T H Е А Б О R T ION- F Е R Т Г Г. I TY PROBLEM Summary The abortion problem has tw o aspects. From the medical point ot view it has an adverse efi'ect on the health of the aborting w om an; w ith the number of abortions also the frequency of prem ature and of less viab le birlhs is increasing. T he other aspect of abortions is: through the dim inishing of live-births il adversely influences t lie reproduc-

7 474 lion of the population. According to a paper drawn up b y the Hungarian Central Statistical O ffice 29 p. c. of induced abortions can be attributed to m edical-biological reasons, 54 p. c. to econom ic-m aterial and 17 p. c. to subjective reasons. Thus out of the 180 thousand annual induced abortions in H ungary 50 thousand can be ju stified on m edical grounds, 30 thousand can be more or less influenced through subjective m otives whereas 100 thousand can be traced back to econom ic-m aterial causes and can thus be reduced through the im provem ent of econom ic-m aterial conditions. According to census data the ratio of the population above 15 years of age liv in g in m arriage was highest in 1960 (67.8 p. c.) and at the same tim e the ratio of childless m arried women was the lowest (15.1 p. c.). It follow s th at married wom en are not reluctant to have children, in fact th ey w ant children earlier than in the course of earlier decades but th ey bear few er children and the average number of children decreased between 1920 and 1960 from 3.62 lo The ty p ical fam ily size was 3 5 children in 1920 and tw o children in T he fall in the average number of children can be ascribed considerably to m aterial reasons. A ccording to fa m ily budget statistics of 1959 the m onthly incom e per head was <828 F t on average, in childless fam ilies it was 1106 F t, in the one-child fam ilies 837 F t, in the tw o-children fam ilies 665 F t and in the five-children fam ilies not m ore than 406 Ft. It is a general tendency th at people endeavour to live on an average standard of livin g or on one approaching it and ever few er people undertake to keep a m ulti-children fa m ily in volvin g d ifficu lt liv in g conditions. The reproduction of the population is not only an individual but also a com m unity problem. This makes it necessary th at fam ilies w ith children be granted aid in form of fam ily allowance. Of this tw o variants are given herebelow : 1. I f fam ilies w ith tw o and m ore children are given an allowance ensuring them the average standard of livin g the sum of 4.5 billion Ft. is required. 2. If the state gives after each child the am ount needed for its m aintenance 12 b ilion F t. are necessary.