JELENLEGI ÉS TÁVLATI TERMÉKENYSÉGI TRENDEK A GAZDASÁGILAG FEJLETT ORSZÁGOKBAN* D. V. GLASS

Átírás

1 JELENLEGI ÉS TÁVLATI TERMÉKENYSÉGI TRENDEK A GAZDASÁGILAG FEJLETT ORSZÁGOKBAN* D. V. GLASS Számos európai nemzet esetében éppen úgy, m int Észak-Amerikában, A usztráliában és Új-Zélandban a második világháború körüli időszakban törés következett be a szilárdan kialakult demográfiai helyzetben. Amit Hajnal európai házasságkötési szokásoknak nevezett, jellem ző volt N yugat- és K özép-európára: m agas korban kötötték az első házasságot és a férfiak és nők de különösen a nők jelentős részaránya nőtlen, illetve hajadon m aradt. E szokások kialakulása legalább a XVII. századig, de az is lehetséges, hogy egy még régebbi időre n yúlik vissza.1 V alam ennyi iparosított országot a csökkenő házas term ékenység története jellem ezte ez a csökkenés a legtöbb esetben az 1870-es vagy 80-as években kezdődött, az Egyesült Államokban és Franciaországban azonban a XIX. század elejéig vezethető vissza. Közös vonás volt, hogy az 1870-es évek óta a házas term ékenység 50 vagy m ég több százalékkal csökkent. Az utolsó h a r minc év alatt azonban a házasságkötési szokások számos országban megváltoztak és ugyanez történt a házas term ékenység trendjével is. Kölcsönös összefüggések észlelhetők e változások között, a változás egyik típusa azonban nem ad m egfelelő m agyarázatot egy m ásik típusú változásra. A term ékenység elemzésében a házasságra, m int változóra a háború előtt aránylag kevés figyelmet fordítottak. Ez nem is annyira irreális, m int ahogyan első pillantásra tűnik, ugyanis a házasságkötési arányszám esése nem adott komoly m agyarázatot a term ékenység csökkenésének hosszú időszakára. Az 1930-as évek óta azonban a legtöbb országban a házasságkötésben bekövetkezett változások közvetlen hatást gyakoroltak az általános term ékenységi szintre és egyes országokban ezeknek nagyobb jelentőségük volt. (1. és 2. tábla). K elet-európát, ahol alacsony a házasságkötési kor és több m int 90% annak valószínűsége, hogy a nők propagatív koruk végéig férjhez m ennek, ezek a változások kevésbé érintették, m int * A t a n u l m á n y m e g j e l e n t a P h ilo s o p h ic a l T r a n s a c t i o n s o f t h e R o y a l S o c ie ty o f L o n d o n, B. B io lo g ic a l S c ie n te s, V o lu m e 274, : 928 k ö te tb e n, 1976 m á r c i u s á b a n. A D e m o g r á f ia s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g a e z ú to n m o n d k ö s z ö n e t é t a s z e r z ő n e k é s a R o y a l S o c ie ty - n e k a z é r t, h o g y h o z z á j á r u l t a k a t a n u l m á n y m a g y a r n y e l v e n t ö r t é n ő m e g je l e n te t é s é h e z.

2 392 D. V. GLASS o r s z á g É v Férfiak k o r (év ) N 6 k A r á n y kor (év) (%o) F ' N A u sztria B elgium D ánia F innország F ran ciao rszág (40-49) (20-29) (40-49) (40-49) 37 (20-29) 9 (40-49) N SZK 1933* Írország H o llandia N orvégia Svédország S vájc A nglia és W ales G örögország (7) 65 (6) (45 54) I(45 54)

3 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK Ország ÉV Férfiak kor (év) Nők kor (év) Arány <%o) F N O laszország P o rtu g ália S panyolország B u lgária C sehszlovákia M agyarország NDK (24) (4+ ) 60 (9+ ) L engyelország (9) (40 49) 46 7 (40 49) --- R om ánia (3 ) 34 ( 4 - ) Jugoszlávia K anada USA A usztrália Ü j-z éland Ja p á n Szovjetunió

4 394 D. V. G L A S S N yugat-európát. Ennek ellenére, általában még ott is em elkedett a házasságot kötő fiatal nők száma Csehszlovákiában és M agyarországon különösen nagym értékben. Nyugaton még szembetűnőbbek voltak a változások, részben azért, m ert ezek kiindulási pontja sokkal alacsonyabb volt, részben pedig azért, m ert egyes esetekben az, ami történt, a korábbi szokások átalakulását jelentette. Anglia erre különösen kirívó példa ben a éves nőknek csupán 26% -a volt férjnél, illetve volt korábban házas, 1971-ben ez az arány 63% -ra em elkedett. Az Egyesült Á llam okban is b ár hagyom ányosan olyan ország volt, ahol viszonylag korán kötöttek házasságot hasonló fejlődés m ent végbe: az összehasonlítható arányok: 1930-ban 54% ban viszont 72%. m ajd 1970-ben ism ét 64%. Ez a jelen ség kihatott még az ír Köztársaságra is, am elyet a háború előtt m int az idősebb nőtlenek (és kisebb m értékben hajadonok) nem zetének te kintettek re a házasságot kötött fiatal nők aránya magasabb volt. m int A ngliában 1931-ben. Franciaországot é rin tetté k legkevésbé a változások, de ott m ár a XIX. századig visszanyúlóan elég korán kötöttek házasságot és nagy hajlandóságot m u ta tta k a házasságkötésre. Valóban, felm erült az a gondolat, hogy ezt azért leh etett fen n tartani. m ert korán elfogadták a term ékenység szabályozását.2 Az iparosított világ másik részén Japánban kivételesen ellenkező irányú mozgalom m ent végbe. Ez azonban hozzátartozott Jap án fejlődéséhez demográfiai átalakulásán keresztül, amely későn kezdődött, de nagyon felgyorsult a II. világháború u tán.3 A házasságkötésre alkalm as korban levő népesség nemi arán y á ban bekövetkezett változások hozzájárultak ehhez a fejlődéshez és segítséget ny ú jtan ak ahhoz, hogy m egm agyarázzuk, m iért növekedett a házasságkötési hajlam nagyobb m értékben a nőknél, m int a férfiaknál. A nemi arányt viszont befolyásolta a vándorlás, a háborús veszteségek, a férfiak és nők nem háborús halandósága közötti arány és a születések száma a különböző naptári években. Írországban, például a szokatlanul kis eltérések a férfiak és nők halandósága között a kivándorlási áram latokban észlelt ugyancsak szokatlan nőtöbblettel párosulva viszonylagos nőhiányt eredm ényeztek a házasságkötési piacon és aránylag több volt az idősebb nőtlen, m int hajadon.4 A nemi arány azonban bizonyára nem az egyedüli elem, és kedvezőtlenek voltak az arányok K elet-e urópában nagyon eltérő házasságkötési szokások m ellett. M indenesetre szerepet játszanak a társa dalmi és gazdasági tényezők, melyek befolyásolják a tényleges nemi arányt és am elyet nemcsak a m ár em lített a biológiai nemi arányra hatást gyakorló elemek határoznak meg, hanem az is, amit egy adott társadalom vagy réteg norm ális vagy elfogadható korkülönbségnek tart a férj és feleség között. Ezt azonban befolyásolhatja a demográfiai tényező, ugyanis a házasságkötési igény növekedésének kielégítésére a korábban elfogadott korkülönbségeknek meg kell változniok, ahogyan azok, Angliában például, m egváltoztak az 1930-as évek óta.5 A m ikor dem ográfiai és más tényezők segítségével a házasságkötési gyakoriság növekedése nagyon is látható arányokat öltött. ez esetleg továbbterjedő h atást v áltott ki. ugyanis a nem -háza

5 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK 395 sok igyekeztek utolérni házas kortársaikat.6 Pártában m aradni 19 vagy 20 éves korban egészen kellem etlen lehet, ha azonos korcsoporthoz tartozó barátaink közül sokan már házasságot kötöttek vagy legalábbis házasságkötésre készülnek.

6 O rsz á g * 1970* 1971* 1972* 1973* A usztria Belgium D ánia A nglia és W ales Finnország F ranciaország NSZK 16.3** 19.4* Írország H ollandia N orvégia Svédország Svájc G örögország (30.0) (26.5) (19.5) (19.3) O laszország P o rtugália Spanyolország Jugoszlávia B ulgária C sehszlovákia M agyarország L engyelország (28.9) (25.4) R om ánia II NDK 18.4Ц Szovjetunió * K anada USA A usztrália Ű j-z éland Ja p á n ß D. V. GLASS

7 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK 397 Ha egyébként azonos feltételek m ellett több házasságot kötnek és fiatalabb korban, akkor em elkedni fog a term ékenység általános szintje (és a nyers születési arány szám), csupán azért, m ert a népesség nagyobb része áll fiatal házaspárokból. Azonban maga az általános házas term ékenység is valószínűleg növekszik, ugyanis a fiatalabb korban férjhez m enő nők igyekeznek több gyerm eket szülni. H a illusztrációként Anglia és W ales adatait vesszük és összehasonlítjuk az és évi házassági kohorszokat, úgy a 10 éves házasság alatt a házas nőkre jutó átlagos élveszületési arányszám növekedésének körülbelül 30% -a a házasságkötési kor csökkenésével magyarázható, és ez a csökkenés 1956 után folytatódott. A többi 70% -ot azonban nem lehetett ennek a körülm énynek tulajdonítani, hanem ez annak a következm énye volt, hogy a term ékenység fokozódott úgyszólván m inden házasságkötési kor esetén. Én ennek kifejezésre kell jutnia a házaspárok által kívánt gyerm ekek számának emelkedésében, ugyanis ahogyan azt később látni fogjuk ez azalatt következett be, m ialatt a párok növekvő hányada alkalmazott születésszabályozást, ezt a házasélet korábbi szakaszában kezdte el és á tté rt a fogam zásgátlás kevésbé hatékony m ódszereiről a hatékonyabbakra. Angliában és W alesben 20 év alatt egy házas nőre jutó átlagos élveszületési szám abszolút növekedése (meg nem szakított első h á zasságok, a nők 45 éven aluli korban m entek férjhez) kb. 0.4 gyermek volt, ugyanis az évi házasságok 2.05-os gyermekszáma becslés szerint m integy 2.4-re em elkedett az évi házasságokban.7 A gyerm ektelen és egy-gyermekes házasságok gyakorisága csökkent és növekedett a két- és három gyerm ekes házasságok részaránya. Nem tértek vissza sokgyermekes családokhoz. Az ilyen fajta eltolódás alátám asztja Ryder állítását a term ékenységi trendekre vonatkozóan az Egyesült Állam okban egy összehasonlítható időszakban, mely szerint nem a családnagysággal kapcsolatos célkitűzések és norm ák változtak, hanem inkább a norm ák teljesítése, amelyeket, ha nem lett volna súlyos gazdasági depresszió, az 1930-as években kötött házasságok is m egvalósítottak volna.8 Ha ez így van, akkor ebből két következtetés vonható le. Először, hogy legalábbis ideiglenesen, a term ékenység hosszú ideig tartó csökkenése többé-kevésbé kim erült az 1930-as években és a családnagyságra vonatkozó célkitűzések legalábbis nagyjából m egfeleltek az időszak körülm ényeinek; és másodszor, hogy ahogyan ez Franciaországban a XIX. században tö rté n t a házasságkötési arányszám ok jelentősen em elkedhettek és ezt a növekedést fenn lehetett tartani azért, m ert a kis családnagyság normái határozottan kialakultak, ezeket hatékonyabb eszközökkel érték el és olyan társadalm i légkör jött létre, amelyben ezeknek az eszközöknek használata teljesen törvényessé vált. Az is kézenfekvőnek látszanék, hogy azokban a populációkban, amelyek az 1930-as évek depressziója idején m ár amúgyis alacsony norm áikat sem valósították meg, a term ékenység a legnagyobb m értékben és arányosan növekedne a háború után. Ez azonban túl egyszerű és fe-

8 398 D. V. G L A S S lületes általánosítás lenne, amely nem venné figyelembe a különböző országok sajátos körülm ényeit. L iv e births per 1000 w o m en aged years fo r selected periods ország A u sztria _ B elgiu m D ánia A n glia és W ales F in n ország F ran ciaország* N SZK ** Írorszá g H ollandia N orvégia S véd orszá g S v á jc G örögorsz á g O laszország P ortugália Span yolország j J u g oszlá via 132* B ulgária (95) C sehszlovákia (60)** M agyarország (75) L en gyelország 90** R om án ia (161)** (90) (60) 83 N D K K anada U SA A usztrália Ü j-z é la n d Japán 1341!!! M indam ellett az a helyzet, hogy számos országban, ahol az 1930-as években alacsony volt az általános term ékenység a háború után hasonló fejlődést észleltek, m int Angliában. Ezzel ellentétben, az olyan országokban, m int Hollandia, Olaszország, Görögország és Jugoszlávia, ahol aránylag magas volt a term ékenység a háború előtt, meglehetősen állandó és folyamatos csökkenés m ent végbe a háború óta. Á ltalában ez volt a helyzet K elet-e urópában és a Szovjetunió-

9 TERМÉKENYSЁGI TRENDEK 399 ban is. M agyarország a tartós és m eredek csökkenés példája kivéve az és éveket. Ha ezt nap tári éves arányszámokban fejezzük ki, az 1000 házas (15 49 éves) nőre jutó törvényes élveszületések száma 111 körül volt közvetlenül a háborút követő években; 1973-ra az arányszám 78-ra esett, alacsonyabb értékre, m int Angliában és Walesben. Az 1930-as években az időszak teljes term ékenységének arányszám a, valam ennyi családi állapotú nőre vonatkoztatva, m integy 2.8 élveszületés volt egy nőre szám ítva, és közvetlenül a háború után 2.6 körül volt ra ez az arányszám 1.93 körül mozgott, ami m ajdnem 25%-os csökkenésnek felel meg és az utánpótlás szintjét sem éri el. A teljes term ékenység Jugoszláviá év a latti házas nőre ju tó házasságon belüli élve szü le tések Легальные живорождения на 1000 замужних женщин в возрасте низке 50 лет L eg itim a te live births p er 1000 m arried w o m en u n d er 50 years of age O rs z á g rendelkezésre álló adat A u sztria _ 84 (116) _ 85 (1971) B elgium (1970) D ánia (1965) A nglia és W ales (1971) F innország (1970) F ran ciao rszág (119) (1968) N SZK (1967) Írország 210* (1966) H ollandia (1968) N orvégia (1970) Svédország (1970) ov áíc (1970) G örögország 205** (100) 85 (1971) O laszország (1967) P o rtu g ália (1968) S panyolország 142 Jugoszlávia B ulgária (160) (90) 71 (1965) C sehszlovákia (1967) M agyarország (71) 76 (1970) L engyelország R om ánia NDK 85 (1967) K an ad a (1971) USA 104 И (1970) A usztrália (1971) Ű j-z éland (1966) Ja p á n 191 II (1965)

10 400 D. V. GLASS ban még nagyobb m értékben csökkent: 1950-ben 1 nőre 3.7 és ben 2.3 élveszületés jutott. G örögország (20 44) 2.8 O laszország P o rtu g ália S panyolország (20 44) B ulgária M agyarország L engyelország R om ánia Jugoszlávia A házassági szokások változása nyugaton és a term ékenység ellentétes mozgása egyrészt Dél- és Kelet-Európa és m ásrészt a többi fejlett ország között azt eredm ényezte, hogy hasonlóvá vált a születési arányszám és házas term ékenységi arányszám regionális szintje. Némely esetben még szerepcsere is történt az egyes országok term ékenységében körül, például, a házas term ékenység arán y szám a A ngliában és W alesben m agasabb volt. m int Csehszlovákiában vagy Magyarországon. Még Jugoszlávia is, amely egyike volt azoknak az országoknak Európában, ahol a term ékenységi szint a legmagasabb volt az 1930-as években (kb. 132 élveszületés jutott éves nőre), m ajdnem ugyanazon a szinten állt, m int Anglia és Wales ben (kb. 76%o). Még további események járu ltak hozzá a konvergencia fenntartásához. K elet-e urópában a

11 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK 401 term ékenység továbbra is alacsony m aradt. Máshol, az USA-ban, K a nadában és Ausztráliában, valam int általában Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a háború utáni évek stabilizációját és emelkedését újabb csökkenés követte. Úgy látszik, hogy ennek egy része összefüggött a születések időzítésének változásaival. Az adatok azonban azt m utatják, hogy a végső családnagyságot is befolyásolta, m éghozzá igen nagy m értékben egyes olyan közösségekben, ahol addig a családnagyság m eglehetősen m agas szinten m aradt. A regionális szintek konvergenciájával párhuzam osan az országokon belül is nagyobb lett a hasonlóság és ez utóbbi jelenség részben m agyarázatot ad a regionális szintek egymáshoz való közeledésére. Kelet- és Dél-Európában ez összefügg az iparosítási folyam attal és az urbanizáció terjedő hatásával.9 Egyes országokban az iparosítási folyam attal párhuzam osan jelentősen csökkent az analfabetizmus. Jugoszláviában például az analfabéták részaránya a 10 éves és idősebb népesség körében 15% volt 1971-ben, míg 1948-ban 25% és 1931-ben 45%.10 A propagatív kor csúcs-éveiben levő nőknél különösen meglepő volt az analfabetizm us csökkenése, ahogyan az a 6. táblánál látható. Jugoszláviában ez 1931-ben 54% volt, 1971-ben pedig 9%. De még Belgiumban is, ahol magas szintű az urbanizáció és iparosítás, csökkentek a term ékenység regionális eltérései, a flamand és vallon csoportok közötti éles politikai konfliktusok ellenére is.11 Számos országban a házas term ékenység korábban észlelt társadalm i gazdasági eltérései általában csökkentek. A rendelkezésre álló adatok azt m utatják, hogy kisebbek lettek a különbségek bár a m e zőgazdasági népesség term ékenysége gyakran még m indig igen m a gas és hogy U-alakú vagy J-alakú görbével lehetne legjobban leírni az összefüggést a term ékenység és olyan változók között, m int az iskolai végzettség és a társadalm i-gazdasági státusz. Ezt állapították meg Angliában, Franciaországban és Svédországban, valam int Hollandiában. Az Egyesült Államokban is a fehér népesség körében a felső társadalm i-gazdasági csoportok befejezett term ékenysége 1970-ben m agasabb volt, m int a kereskedelm i és irodai dolgozók közbülső csoportjaiban.12 A felekezeti hovatartozás és a családnagyság között m ár nincs többé olyan szoros összefüggés. A m egfelelően ellenőrzött inform ációk m eglehetősen korlátozottak, ahol azonban rendelkezésre állnak hivatalos, illetve felvételi adatok, ezek világosan m egm utatják, hogy a katolikusok term ékenysége éppen úgy, mint a többi felekezeti csoportban csökkent és hogy az eltérés a katolikus és nem katolikus családok nagysága között m áris kisebb lett egyes országokban, és valószínűleg ugyanez következik be a jövőben a többi országban is.13 A családnagyságban és a szülések időzítésében az 1930-as évek óta észlelt ingadozásokból nyilvánvaló, hogy a term ékenységet elég erősen korlátozzák az iparosított világban. Az egyik jelentős eltérés a háború előtti és a háború utáni helyzet között abban áll, hogy m i lyen összefüggésben és m ilyen eszközökkel valósítják m eg ezt a szabályozást. M indenki tudja, hogy a term ékenység hosszú ideig csökkent a legtöbb iparosított országban az 1870-es és 1930-as évek kö

12 402 D. V. GL A S S zött, de talán nem annyira széles körben ism eretes az a tény, hogy ez a csökkenés kevéssé tulajdonítható a m odern technológiának. A gumi vulkanizálása és később a folyékony nyersgumi használata fontos volt a m echanikai fogamzásgátlók fejlesztése szempontjából. A szabályozás elsődleges eszköze azonban a coitus interruptus volt, amelyet az illegális abortusz egészített ki az egyes országok között valószínűleg eltérő m értékben. Nagyjában ez volt a helyzet még az 1930-as és 1940-es években is. Bár számos országban szervezett m ozgalmak voltak a születésszabályozás előm ozdítására mozgalmak, am elyek m ind közvetlenül vagy közvetve, a Bradlaugh-Besant per után N agy-britanniában alapított úttörő M althus Ligától szárm aztak a születésszabályozási gyakorlatot nem tám ogatták hivatalosan. Mind az anglikán, mind a római katolikus egyház ellenezte. Tiltakoztak ellene általában az orvosok és az állam a legjobb esetben közömbös volt, rendszerint azonban élesen szembehelyezkedett. Több országban törvényeket hoztak, am elyek m egtiltják, vagy legalábbis erősen korlátozzák a fogam zásgátlók árusítását és a születésszabályozással kapcsolatos ta nácsadást. Ez volt a helyzet például Svédországban 1910-ben és Hollandiában 1911-ben. Az Egyesült Államokban az évi Comstock törvény volt ilyen értelm ű. Azok az országok, amelyek pronatalista politika m ellett döntöttek, illetve ezt fokozták az első világháború után. hasonló, vagy gyakran még szigorúbb törvényt hoztak, így például Franciaország és Belgium. Olaszország a fasizm us alatt és Németország a nácizmus idején. M indenütt eltiltották az abortuszt, m int a term ékenység szabályozásának eszközét. Még a Szovjetunió is. amely eredetileg legalizálta az abortuszt a női emancipáció céljának m egfelelően, 1936-ban m egváltoztatta álláspontját. Egészen az 1930-as évekig nem változott a helyzet és akkor is csak néhány országban. N agy-b ritanniában néhány kiváló orvos elism erte a születésszabályozással kapcsolatos tanácsadás törvényességét és szükségességét, és a születésszabályozással foglalkozó klinikák kezdtek tám ogatást kapni a korm ánytól.14 Maga a születésszabályozási mozgalom, am elyet a C saládtervezési Társaság m egalakulása erősített. szakított a M althus-féle népesedéselm élettel és ezáltal általánosan vonzóvá vált a házaspárok körében. Svédországban a várható elnéptelenedéssel foglalkozó és évi Királyi Bizottságok az önként vállalt apaság, illetve anyaság prem isszáját fogadták el politikai ajánlásaik alapjául, és ugyanez az eset állt fenn az évi Brit Királyi Bizottságnál is. Ezek a változások azonban a csökkenő term ékenység időszakának végén következtek be. A csökkenés nem tulajdonítható ezeknek a változásoknak; inkább azt m ondhatjuk, hogy a csökkenés a term ékenység szabályozás tényének felism e rése és elfogadása okozta a változásokat. Ez a születésszabályozással foglalkozó klinikákra is vonatkozott. M indenesetre a házaspároknak csak nagyon kis részéhez ju to tt el, és az a fogamzásgátló, am e lyet főképpen tám ogattak, a diafragma, nem volt népszerű. Magát a csökkenést olyan módszerekkel valósították meg, amelyek egyéni szinten ugyan hatástalanok voltak, társadalm i szinten azonban n a

13 TE R M É K E N Y SÉG I TRENDEK 403 gyon hatásosak hogy m ilyen hatásosak az abból a tényből is lá t ható, hogy például N agy-britanniában az 1925-ben házasságot kötött pároknak körülbelül 17% -a 20 éves házasélet után m ég m indig gyerm ektelen volt. A második világháború után a helyzet gyökeresen megváltozott. Először, a term ékenység szabályozását m int tényt kellett elfogadni a fennálló intézményeknek. Elism erték a protestáns egyházak és a katolikus egyház is elfogadta a felelősségteljes apaság, illetve an y a ság elvét és a vitát az eszköz kérdésére korlátozta. Kelet-Európában, am ely hivatalosan anti-m althusianista. a term ékenység szabályozását fontosnak tek in tették a nők jogai és egészsége szem pontjából és segítségnek tartották a nagy m unkahiány leküzdéséhez. Még Franciaországban is, amely még mindig erősen pronatalista, egy új születésszabályozási mozgalom, am ely különvált a M althus-féle elmélettől, segítséget nyújtott annak a nyom ásnak a kifejtéséhez, am elynek következtében végül is h atály talan íto tták a korábbi korlátozó tö rv é n y t.15 Másodszor, az 1950-es és 1960-as években m ás té nyezők já ru lta k hozzá ahhoz, hogy nagyobb m értékben álljanak re n delkezésre hatékonyabb születésszabályozási módszerek. Egyre többet foglalkoztak a harm adik világban észlelt gyors népességnövekedéssel és ez segítséget n y ú jto tt ahhoz, hogy tiszteletben tartsá k a fogam zásgátlással kapcsolatos kutatásokat és az ilyen kutatások eredm ényeinek alkalm azását.16 A fogam zásgátlók gyártását elk erü lh etetlenül befolyásolta ez a hatás, de a k u tatás közvetlen eredm énye in kább a fejlett, m int a fejlődő országokba jutott el. A különböző orális fogamzásgátlók számos iparosított országban rövidesen a legszélesebb körben elfogadott születésszabályozási eszközök közé tartoztak. A harm adik világ úgynevezett népességrobbanása m iatti aggodalom azonban máshol is éreztette hatását, mind azért, m ert a nyers születési arányszám számos nyugati országban em elkedett az 1950-es években és az 1960-as évek elején, mind pedig azért, m ert ebben szerepet játszott a nem zetközi etika kérdése is. A közvélem ényt az ökológiai problém ák iránti érdeklődés kialakulása is ösztönözte. míg az arra irányuló igények, hogy a nőknek biztosítsák a jogot reprodukciós sorsuk szabályozásához, szerepet játszottak a születésszabályozási lehetőségek bővítését célzó nyom ásban és az abortusz legalizálásában. Azok az országok, am elyeknek törvényei még korlátozták a fogam zásgátlók forgalm azását, illetve a születésszabályozással kapcsolatos tanácsadást, most általában hatálytalanították ezeket a törvényeket vagy enyhítették alkalm azásukat úgy, hogy most m ár csak Spanyolország, Portugália és Írország tér el a többi állam gyakorlatától.17 B ővítették a születésszabályozási szolgáltatásokat N agy-britanniában ezt a feladatot a korm ány vállalta, az USA-ban a korm ány tám ogatást nyújtott speciális csoportoknak. Az abortusztörvényeket számos országban liberalizálták, illetve a gyakorlat lehetővé tette a törvény m egkerülését.18 Japán volt az első ország, mely legalizálta az abortuszt nem a korm ány m egfontolt kezdeményezéseként, hanem az általános nyom ásnak engedve.19 A szocialista országok jelentősen bővítették az abortusz indítékait és

14 404 D. V. G L A S S élvesziiletésre ju tó tö rvényes abortu szo k szám a az u tó b b i é vekb en I. K elet-e u ró p a II. M ás országok Легальные аборты на 1000 живорождений в последние годы Legal abortions p er 1000 live births in recen t years A r á n y : 1000 O r s z á g I d ő p o n t é l v e s z ü le t é s r e j u t ó a b o r t u s z B u lg ária C sehszlovákia M agyarország L engyelország R om ánia S zovjetunió D ánia A nglia és W ales (állandó lakosok) F innország N orvégia Svédország Jugoszlávia E gyesült Á llam ok K an ad a Ja p á n (n y ilv án tarto tt) (becsült) (n y ilv án tarto tt) (becsült) F o r r á s : A z U S A é s J a p á n k iv é te l é v e l a z a r á n y s z á m o k a t a k ö v e t k e z ő m u n k á b ó l v e t t ü k : C. T i e t z e D. D a w s o n, I n d u c e d a b o r tio n : a f a c t b o o k, R e p o r t s o n p o p u la tio n / f a m i ly p la n n in g, N e w Y o r k A z U S A - r a v o n a t k o z ó a n lá s d C. T ie t z e, F. S. J a f f e, J. G. D r y fo o s, L e g a l a b o r t i o n s in t h e U n ite d S ta t e s s in c e t h e 1973 S u p r e m e C o u r t D e c is io n s, F a m il y p la n n i n g p e r s p e c t iv e s, v o l. 7, n o. 1, J a n u a r y / F e b r u a r y 1975, p. 26. A s t a t i s z t i k a i a d a t o k e g y f e l v é te l e n a l a p u l n a k, é s f e l té t e le z z ü k, h o g y a f e l v é te l á l t a l f e l n e m ö le lt a b o r t u s z o k v a l a m e n n y i b e j e l e n t e t t a b o r t u s z ( ) 5 10% -a, a p r o b l é m á t u g y a n i s a z o k o z z a, h o g y ban n e m v o lt h iv a ta l o s b e j e le n t é s i m e c h a n iz m u s. V a n o ly a n b e c s l é s is, m e ly s z e r i n t a le g á lis a b o r t u s z o k s z á m a 1974-b en m e g k ö z e lí th e t te a t. J a p á n r a v o n a t k o z ó a n s z é l e s k ö r ű e n is m e r e te s, h o g y a b b a n a z o r s z á g b a n s o k k a l k e v e s e b b a b o r t u s z t j e l e n t e n e k a té n y le g e s n é l a z a d a t o k a k ö v e t k e z ő m ű b ő l s z á r m a z n a k : M. M u r a m a t s u, A n a n a ly s is o f F a c t o r s in f e r t i l i t y c o n t r o l in J a p a n a n u p d a t e d a n d r e v i s e d v e r s io n, B u l le t in o f th e in s t i t u t e o f p u b li c h e a lth, 22, 4, 1973, p p (A z o k a b e c s l é s e k, a m e l y e k c s a k h á z a s n ő k a b o r t u s z a i r a v o n a t k o z n a k, k o r á b b i b e c s l é s e k e l le n ő r z ö t t a d a ta i.) S z e m é ly e s b e s z é l g e té s s o r á n (1975. m á j u s 28.) D r. M u r a m a t s u k ö z ö lte, h o g y a b iz o n y íté k o k a r r a u t a l n a k, h o g y a z u tó b b i é v e k b e n c s ö k k e n t e k a z a b o r t u s z a r á n y s z á m o k, a m i ö s s z e f ü g g a k o n d o m m i n ő s é g i j a v u l á s á v a l. A m é h e n b e l ü li f o g a m z á s g á tló e s z k ö z ö k e t c s u p á n 1974-b en e n g e d é ly e z té k é s a z o r á l i s f o g a m z á s g á tló m é g n e m á ll r e n d e l k e z é s r e á l t a l á n o s h a s z n á l a t c é lja i r a.

15 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK 405 lehetőségeit, m iután a Szovjetunió 1955-ben hatályon kívül helyezte az évi korlátozó törvényt.20 Most a nyugati országokon volt a sor Dánián, Finnországon, Norvégián, Nagy-Britannián, az NSZK-n (bár a B üntetőtörvénykönyv ism ert ának h atály talanítását alkotm ány-ellenesnek nyilvánították), Franciaországon, A usztrián, K anadán és az Egyesült Államokon. A legújabb változások közül talán a legjelentősebbek Franciaországban m entek végbe, olyan országban, am ely eddig rendszeresen azzal foglalkozott, hogy m egszigorítsa az abortusz betiltására irányuló jogi és adm inisztratív rendszabályokat;21 és az Egyesült Állam okban, ahol 1973-ban a Legfelsőbb Bíróság úgy határozott, hogy alkotm ányellenes megtagadni a nőktől azt a jogot, hogy abortáljanak, és hogy a terhesség első 3 hónapjában a döntés és a módszer csakis a nők és orvosaik ügye legyen. E törvény következtében új, egyszerűbb és kevésbé költséges abortuszm ódszereket alkalm aztak.22 A háború utáni és különösen az elm últ év alatt végbem ent fejlődés eredm ényeképpen az eddiginél sokkal könnyebben lehetett hatékonyabb születésszabályozási módszereket megvalósítani, és az ilyen módszereket szélesebb körben is alkalmazták. Kelet- E urópában és a Szovjetunióban nagyobb súlyt helyeznek az abortuszra, m int a fogam zásgátlásra. A m ikor az abortusztörvényeket ennek a régiónak az országai liberalizálták, hiányos volt az ellátás modern fogamzásgátlókból. Éppen úgy, m int Japánban közvetlenül a háború után, az abortusz alkalmazása általánossá vált, és ez a tény talán fékezte az átállást az abortuszról a fogam zásgátlásra. Más országokban a legális abortusz számos szociális ok alapján, illetve kérésre csak akkor következett, amikor m ár jól kialakult a fogamzás megelőzésének szokása és amikor m ár elég általánosan használták a születésszabályozás kémiai vagy mechanikai eszközeit. Ilyenképpen az abortusz valószínűleg kiegészítő módszer volt abban az esetben, ahol a fogamzásgátlás kudarcot vallott, bár úgy látszik, hogy ezt egyetlen m ódszerként alkalm azta a fiatal hajadon nők nem jelen ték telen hányada. Azt, hogy egy országban, m int amilyen Nagy-Britannia, m ennyire helyettesítették a legális abortuszok a korábbi illegális terhességmegszakításokat, lehetetlen megmondani, ugyanis a törvény m egváltoztatása előtt az illegális abortuszok számának becslései rendszerint kevéssé reális alapokon nyugszanak. Lehetséges azonban, hogy növekedett az abortuszok gyakorisága a fiatal hajadon lányoknál és esetleg még az idősebb házas nőknél is magasabb szülési sorszám ú fogam zás esetén.23 A 7. tábla jelentős eltérést m utat az abortuszok gyakoriságában az országok két csoportja között. Egyes kelet-európai országban több volt az abortusz, m int az élveszületés. A term ékenység szintje igen erősen süllyedt, és egyáltalán nem meglepő, hogy erőfeszítéseket te t tek az abortusz alkalm azása irán ti hajlam csökkentésére. R om ániában ez abban nyilvánult meg, hogy 1966 végétől a legális abortusz indítékait erősen korlátozták.24 M agyarországon is 1974 óta az abortusz engedélyezése szelektívebbé vált és ezenkívül a házasságkötés előtt a pároknak a fogam zásgátlásra vonatkozó orvosi tanácsadáson

16 laszolók % -áb an F ogam zásgátlást je le n leg alkalm azók: a) válaszolók % -ában b) a p ropagatív korú nők % -áb an Egyes fő m ódszereket jelenleg alkalm azók % - e orális kondom egyéb m echanikai és kém iai eszközök n ap tári m ódszer coitus in terru p tu s Egyéb módszerek** A felvétel időpontja a válaszolók (nők) szám a D. V. GLASS

17 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK 407 kell részt venniök. Ha nem tudnak igazolást felm utatni arról, hogy ez m egtörtént, akkor az anyakönyvvezető nem adhatja össze őket.25 K elet-európában most m ár pozitív rendszabályokat foganatosítanak annak érdekében, hogy a nőket szülésre ösztönözzék. A fogamzásgátlásról széles körű összehasonlító képet nyújt a tábla az 1960-as években és az 1970-es évek elején végrehajto tt reprezentatív felvételek eredm ényei alapján. V annak m ás felvételek is, am elyek nem illenek bele a tábla sém ájába, de mégis é r dekesek, m ert bővítik a közvetlen vizsgálat által felölelt területet. Hollandiában egy évi vizsgálat három házassági kohorsz m intáin alapult. Az évi házassági kohorszban a házaspárok 64%-a már gyakorolta a fogamzásgátlást és további 21% -ának szándékában állt ezt a jövőben alkalm azni.26 Az Ír K öztársaságban 1973-ban végreh ajto tt felvétel éves házas nők m in táját kérdezte ki, ezeknek 54% -a közölte, hogy alkalmazza, illetve alkalm azta a családtervezés valam elyik form áját. Amikor azonban a fogamzásgátlót nem használó nőktől azt kérdezték, vajon óvatos volt-e valaha, illetve tartózkodott-e a szexuális kapcsolatoktól házasságában a terhesség m egakadályozására, 35% igennel válaszolt. Ha ezt a töredéket is belevesszük, akkor a fogamzásgátlást valaha is alkalmazók részaránya 70% lesz.27 K ét felvétel Görögországban, ben és ben, azt m utatta, hogy igen széles körben korlátozták a term ékenységet, főképpen illegális abortusszal.28 Ahol voltak korábbi vizsgálatok Angliában és az USA-ban az eredm ények összehasonlítása rendszeres növekedést m u ta t azoknak a szám ában, akik valaha is alkalm aztak és akik jelenleg alkalm aznak fogamzásgátlást, és eltolódást állapít meg a hatékonyabb m ódszerek, különösen az orális fogam zásgátlók felé. Ez más felvételekből is látható belső elemzés segítségével például, házassági kohorszok szerint. így egy A ngliában v ég reh ajto tt évi fel- A z e b b e n a t á b l á b a n k ö z ö l t a d a t o k 50 é v e n a l u li h á z a s n ő k r e v o n a t k o z n a k, k iv é v e B e l g iu m o t (40 é v e n a lu li) é s L e n g y e lo r s z á g o t (50 é v e s ig ), U S A - t (45 é v e n a l u li), F r a n c i a o r s z á g o t (45 é v e n a lu li) é s A u s z t r á l i á t (45 é v e n a lu li). -j- K o p p e n h á g a k iv é te l é v e l. * K iv é v e a n e m v á l a s z o l t é s e g y é b e s e t e k e t a s z á m ítá s b ó l. K iv é v e a z o k a t a n ő k e t, a k i k t e r h e s e k v o lta k, s z ü lé s u t á n v o lta k, ill. a k i k ig y e k e z t e k te h e r b e e s n i. Ií K iv é v e a z o k a t a n ő k e t, a k i k t e r h e s e k v o lta k, t e h e r b e k í v á n t a k e s n i v a g y m e d d ő k v o lta k. * B e l e é r tv e a h á z a s p á r o k n a k 1 6 % -á t, a k i k k ö z ü l v a g y a f é r j e t v a g y a f e l e s é g e t s te r i liz á ltá k. + + B e l e é r tv e a n a p t á r i id ő s z a k é s c o i tu s i n t e r r e p t u s k o m b i n á c i ó já t. ** B e l e é r tv e a z i r r i g á l á s t é s ö n m e g t a r t ó z t a t á s t. A z ö s s z e s e n tö b b, m i n t 100%, u g y a n i s e g y e s n ő k e g y n é l tö b b m ó d s z e r t a l k a l m a z t a k é s m i n d e n e g y e s m ó d s z e r t k ü l ö n s z á m íto t tu k. F o r r á s : F r a n c i a o r s z á g a z i n f o r m á c ió G. C a lo t-tő i, a z IN E D ig a z g a tó j á tó l (P á r iz s ) s z á r m a z ik. U S A C. F. W e s t o f f, T h e m o d e r n iz a t io n o f U. S. c o n t r a c e p t i v e p r a c t i c e, F a m ily p l a n n i n g p e r s p e c t iv e s, v o l. 4, n o. 3, J u l y A u s z tr á l ia ( M e lb o u r n e ) J. C. C a ld w a ll, C. Y o u n g, H. W a r e, D. L a v is a n d A. D a v is, A u s t r a l i a : K n o w le d g e, a t t i t u d e s a n d p r a c t i c e o f f a m ily p la n n in g in M e lb o u r n e, 1971, S tu d i e s in f a m i l y p la n n i n g, v o l. 4, n o. 3, M a r c h A f e l v é te l k i t e r j e d t a 15 é v e s é s id ő s e b b h á z a s n ő k r e, d e a f e n t i e le m z é s a 45 é v e n a l u li n ő k r e k o r lá to z ó d i k. A s z e r z ő k ú g y v é lik, h o g y M e lb o u r n e r e p r e z e n t a t í v e g é s z A u s z t r á l i á r a. J a p á n T h e P o p u l a t i o n P r o b le m s R e s e a r c h C o u n c il, M a in ic h i N e w s p a p e r s, S u m m a r y o f 12th n a ti o n a l s u r v e y o n f a m ily p la n n in g, T o k y o E g y é b o r s z á g o k J. B e r e n t, F e r t i l i t y a n d f a m ily p la n n in g in E u r o p e a r o u n d (a P o p u l a t i o n A s s o c i a ti o n o f A m e r i c a é v i é r t e k e z l e te ) ; é s E u r ó p a i G a z d a s á g i B iz o tts á g, R e c e n t d e m o g r a p h ic t r e n d s i n E u r o p e a n d t h e o u tlo o k, u n t i l t h e y e a r 2000 (a z a u g u s z t u s á b a n B u k a r e s t b e n t a r t o t t N é p e s e d é s i V i lá g k o n f e r e n c i á r a b e n y ú j t o t t je le n t é s.)

18 408 D. V. GLASS az e g é s z m i n t a 1. h á z a s s á g u k a t k ö z ö t t k ö t ö t t é k 1. h á z a s s á g u k a t k ö z ö t t k ö t ö t t é k 1. h á z a s s á g u k a t k ö z ö t t k ö t ö t t é k é v i f e l v é te l é v i f e l v é te l F o g am zásg átlást v alah a is alk alm azó k a v á la szolók % -á b a n F ogam zásgátlást jelenleg alkalm azók a) a válaszolók % -á b a n b) a p ro p ag atív k o rú nők % -á b a n Az aláb b i m ó dszereket je lenleg alk alm azó k % -a orális kondom egyéb m ech anik ai és kém iai eszközök H n a p tá ri m ódszer coitus in te rru p tu s egyéb m ódszerek ** 107** 125** 117** A felv étel id ő p o n tja válaszolók (nők) szám a

19 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK * 1959* 1965* é v i f e l v é te l 1971* 1973* F ogam zásgátlást v alah a is alkalm azók a válaszolók % -áb an F ogam zásgátlást jelenleg alk alm azó k a válaszolók 0 jj-ában Egyes fő m ódszereket je le n leg alkalm azók % -a orális kondom egyéb m echanikai és kém iai eszközök n a p tá ri m ódszer coitus in te rru p tu s egyéb m ódszerek válaszolók (nők) szám a Ц 3750 vétel azt m utatta, hogy a valaha is használók részaránya 84.6%-ról 91.4% -ra növekedett az és az évi házassági kohorszok között, és 72.1%-ról 83.7% -ra em elkedett a felvétel idején fogamzásgátlást alkalmazók hányada (a nem terhes nők körében, akik valaha is alkalm aztak fogam zásgátlást). Az orális fogam zásgátlók használata a felvétel idején 5.8% -ról 28.0% -ra nőtt és azoknak a részaránya, akik kizárólag eszközök nélküli m ódszereket alkalm aztak. 32.3%-ról 21.3%-ra esett vissza.20 Együttesen véve, a táblákban szereplő adatok bizonyára alátám asztják azt a tényt, hogy a születésszabályozásban nagy szerepet játszik a fogam zásgátlás vagy az abortusz. illetve a kettő együtt. Kelet-Európában (beleértve Jugoszláviát) a coitus in terruptus, m int a fogam zásgátlás uralkodó form ájának szerepe megfelel annak a korábbi megállapításnak, hogy az abortusz n agyarányú alkalm azása azzal függött össze legalábbis a közel-

20 410 D. V. G L A S S A férj foglalkozása szellem i fizikai V allás+ nem -k ato lik u s k atolikus Feleség iskolai végzettsége J (nappali tagozaton) 15 évesig bezárólag éves és idősebb feh ér p ro testán s összesen összesen vezető beosztású főiskola szellem i középiskola (4) alacsonyabb beoszközépiskola (1 3) tású szellem i elem i iskola vezető beosztású feh ér katolikus fizikai összesen alacsonyabb beoszfőiskola tású fizikai középiskola (4) m ezőgazdasági középiskola (1 3) elem i iskola n em -feh ér összesen főiskola középiskola (4) középiskola (1 3) elem i iskola F o r r á s : N. B. R y d e r é s C. F. W e s to f f, R e p r o d u c tio n in th e U n ite d S ta t e s 19G. P r in c e to n, N. J f e je z e t.

21 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK 411 a nők születési időpontja összesen nem-katolikus katolikus (b) N agy-b ritannia, : m egsza kítá s n é lk ü li első házasságok, a n ő k 35 éven alul k ö tö tte k házasságot a házasságkötés időpontja nők, akik sohasem voltak nők, akiknek egy vagy terhesek: több terhességük volt: születésszabályozást az 1. terhesség előtt valaha is alkalmazók születésszabályozást %-os aránya alkalmazók %-os aránya (c) Japán 1950., 1965., és évi fe lv é te l: a születésszabályozást jelen leg a lka lm a zó k % -os m egoszlása a fogam zásgátlás alka lm a zá sá n a k kezd eti id őpontja szerin t Megkezdés ideje é v i felvétel m últig, hogy nem volt kielégítő az ellátás m odern fogam zásgátlókból.30 A fogamzásgátlás terjedésének következtében az alkalmazás m értékében csökkent az eltérés a népesség különböző rétegei között az egyes országokban. Ezt különösen jól illusztrálhatják az Egyesült Államokban ism ételten végrehajtott felvételek és Nagy-Britannia évi vizsgálatának kohorsz adatai és 1965 között az Egyesült Államokban az eltérés a fehérek és színesek között 22%- kal, 1955 és 1965 között a protestánsok és katolikusok között 9%-kal,

22 412 D. V. G L A S S a főiskolai végzettségű és elemi iskolai végzettségű nők között 10%- kal és a vezető beosztású szellemi foglalkozású férjek feleségei és az alacsonyabb beosztású fizikai dolgozó férjek feleségei között 12%-kal csökkent.31 A közelm últban program okat szerveztek annak érdekében, hogy m egkönnyítsék a szegényebb csoportok részére a születésszabályozás alkalmazását, és ez valószínűleg tovább csökkenti ezeket a különbségeket. Angliában jóform án teljesen megszűnt a különbség a születésszabályozást valaha is alkalmazók száma tekintetében a szellemi és fizikai foglalkozási csoportok között az évi vizsgálat által felölelt legújabb házassági kohorszokban: az ben házasságot kötött nők körében a fizikai dolgozóknak több. mint 91% -a és a szellemi dolgozóknak m ajdnem 93% -a m ár használta a fogam zásgátlás valam elyik form áját a felvétel idejéig. A relatív eltérés a protestánsok és katolikusok között nagyobb volt, mint az Egyesült Állam okban, de a katolikusok körében a valaha is alkalmazók tényleges elterjedtsége nem volt kisebb Angliában, m int az Egyesült Államokban.32 Az Egyesült Államokból és Angliából kapott adatok azt m utatják, hogy a fogamzásgátlást valaha is alkalmazók szám ának növekedése összefügg azzal a ténnyel, hogy a születésszabályozási gyakorlatot a házaséletben korábban kezdték el. Az Egyesült Államokban 1970-ben vizsgálatot hajtottak végre a éves korban házasságot kötött nőkre vonatkozóan és m egállapították, hogy a születésszabályozás első terhesség előtti alkalm azásának a ránya az ben született nőknél 64% volt, míg az ban születetteknél 43%.33 A ngliában az as vizsgálat során k a pott m egfelelő számok: 55% az ben házasságot kötött nőknél, míg azoknál, akik ben m entek férjhez 45%.34 Ezek a vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy nagyobb m értékű a mechanikai, illetve kémiai fogamzásgátlók alkalmazása a fiatalabb kohorszoknál. illetve az utóbbi években. Az Egyesült Á llam okban az 1970-ben születésszabályozást alkalmazók 34%-a használt orális fogamzásgátlói és 50% egyéb kém iai és m echanikai eszközöket évi házassági kohorszoknál N agy-britanniában 28% -a orális fogamzásgátlóval védekezett, m integy 40% pedig kémiai, vagy m echanikai m ódszereket alkalm azott. Hasonló fejlődés várható m áshol is, h a szabadon lehet választani a m odern fogam zásgátlók között.35 Az előbbiekben több tényezőt em lítettem, am elyek előm ozdították a születésszabályozásnak új jelentőséget adó jogi, adm inisztratív és technikai változásokat. Kétségtelen, hogy néhány ilyen tényező fontos volt az új eszközök használatának elősegítése szempontjából is. A születésszabályozás, abortusz, világnépesedési problém ák, valam int a népesedési problém ák és népesedéspolitika gyakori m egvitatása az újságokban, nők lapjaiban, rádióban és televízióban ugyancsak éreztette hatását, m ár csak azért is, m ert m egkönnyítette a h á zaspárok részére, hogy beszéljenek gyerm ekeik szám ának korlátozásáról. Valószínű, hogy a Hum anae Vitae enciklika közzététele ban nagyon hatékony volt ebben a tekintetben, bár bizonyára nem szándékosan. Segítséget n y ú jto tt ahhoz, hogy törés jö jjön létre a k a tolikusok vélem ényében, nem csak a világiak, hanem a papság köré

23 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK 413 ben is, és felhívta a figyelmet arra a körülm ényre, hogy létezik a papságnak egy olyan jelentős része, amely nem fogadhatta el az enciklika szigorú bírálatát a családkorlátozás mesterséges eszközeinek törvényességére vonatkozóan.36 Ezenkívül a törés nyom án talán csökkent az ellentét a katolikus és nem katolikus csoportok között olyan országokban, m int Hollandia, ahol a különböző közösségek népességnövekedésének relatív arányszám a politikai kérdés volt. A jogi és adm inisztratív akció és a fokozódó általános vita nem volt független más nagyobb társadalm i változásoktól, és ilyen változások nélkül nem valószínű, hogy számos országban ilyen széleskörűen használták volna ki az új lehetőségeket. Az egyik tényező az volt, hogy a háború után nagyobb m éreteket öltött a közép- és felsőfokú oktatás valam ennyi iparosított országban, a kapitalistákban és szocialistákban egyaránt. A fogam zásgátlási gyakorlat elég szoros összefüggésben áll az iskolai végzettséggel, különösen a nők iskolai végzettségével. A ngliában például k ap csolatban van a m egkezdés időpontjával, a szaktanácsadás szerepével és a mechanikai és kémiai eszközök elfogadásával. A középfokú oktatás terjedése és az a körülmény, hogy idősebb korban kerültek ki az iskolából, valószínűleg növelte azoknak a nőknek a hányadát, akik jobban ki tu d ják használni az új lehetőségeket.37 M ásodsorban, valószínű, hogy a házas nők foglalkoztatottságának növekedése amely a háború óta jellemző számos országra ösztönzött a születések szabályozására, legalábbis az időzítés tek in tetében. A történet nem egyszerű. A m unkaerőpiac szempontjából közvetlenül a háborút követő években a teljes foglalkoztatottság olyan lehetőségeket nyújtott, am elyeket csak akkor leh etett kihasználni tek in tettel arra, hogy változások következtek be a házasságkötési korban és a házasságkötés valószínűségében, ha a nők h á zasságkötésük u tán is tovább dolgoznak és illetve ha a szülés és gyermeknevelés után visszatérnek kereső foglalkozásukhoz. Kelet-Európában nem éppen a teljes foglalkoztatottság kérdéséről volt szó, hanem a háború utáni nagyarányú m unkaerőhiányról számos országban, am elyet csak a házas nők jelentős igénybevételével lehetett megoldani. Az 1960-as években a éves házas nők körében a keresők részaránya 85% volt Bulgáriában és 66% Magyarországon. Ez a szám sokkal alacsonyabb volt Lengyelországban 37.5%, az NDK-ban azonban 1964-ben a éves házas nőknek 65% -a volt gazdaságilag aktív.38 N yugaton is em elkedtek az arányok. Az Egyesült K irályságban 1971-ben a éves nők 44% -a dolgozott, míg 1951-ben csupán 29%.39

24 414 D. V. G L A S S f é r f i a k n ő k a r á n y N,F E gyesült K irály ság F ran ciao rszág I Íro rszág ' U H o llandia N orvégia I S vájc P o rtu g ália (9.0) (5.0) (4.0) (2.0) Ju goszlávia M agyarország L engyelország K an ad a USA A usztrália Ja p á n

25 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK 415 A usztria D ánia F ranciaország N SZK Írország Svédország Svájc E gyesült K irály ság G örögország B ulgária M agyarország R om ánia U SA (20 49) K an ad a A usztrália Ü j-z éland Ja p á n F o r r á s : U n ite d N a tio n s : D e m o g r a p h i c Y e a r b o o k, é s k ü lö n b ö z ő k i a d v á n ' 'o k. Ami a házas nők m unkaigényét illeti, a szegényebb rétegekhez tartozók szükségből dolgoznak, gyakran egyáltalában nem vonzó munkakörben. A szükség, legalábbis a házaspárok által kialakított életszínvonal vonatkozásában, ugyancsak fontos tényező a középosztályokban, de ezek általában tisztviselői m unkakörben dolgoznak. Az egyetemet végzett női szakembereknél a függetlenség és a karrier valószínűleg a fontosabb szempont.40 Azonban, kivéve, ha a m unkát otthon vagy az otthon közelében lehet végezni vagy ha az anyagi helyzet megengedi, hogy háztartási segítséget vegyenek igénybe, az eredm ény általában a családnagyság csökkenése. Ebben az eredményben van egy önkéntelen elem, mégpedig, hogy néhány nő azért folytatja kereső foglalkozását, m ert nem esik teherbe, ahelyett, hogy tudatosan elkerülné a terhességet. Az angliai adatok, például azt m u tatják, hogy az 1941 és 1965 között házasságot kötött nőknek körülbelül 24% -a m eddő volt, illetve term ékenysége tú l alacsony volt, és

26 416 D. V. GLASS hogy ezeknek a nőknek csupán 15% -a nem dolgozott házasságkötésük óta. míg a term ékeny nőknek 23%-a. Ha azonban csak a term é keny nőket vizsgáljuk, azoknak, akik házasságkötésük óta nem dolgoztak, átlagosan míg azoknak, akik dolgoztak, átlagosan 2.09 élveszülésük volt. Még ha a születésszabályozási gyakorlat tek in te tében nincs is jelentős eltérés a dolgozó és nem dolgozó feleségek között, az angliai adatok azt m utatják, hogy a dolgozó feleségek valószínűleg nagyobb m értékben alkalmazták a születésszabályozást, m int azok a feleségek, akik házasságkötésük óta nem dolgoztak.41 A nnak lehetősége, hogy elveszítenek egy m ásodik jövedelm et, illetve, hogy félbe kell szakítani a karriert, elég erős indok volt a nem tervezett terhességek elkerülésére. És ez különösen helytálló m egállapítás K elet-európában, ahol a feleség foglalkoztatottsága a családi jövedelem növelésének fontos eszköze. H arm adik tényező a népesség különböző csoportjai körülm é nyeinek legalábbis részbeni hom ogenizálása az iparosított országokban. A kifejezést itt nagyon általános értelem ben használom, ez vonatkozik széles társadalm i rétegekre és különböző vallási csoportokra egyaránt.42 Az olyan változások, m int az oktatás kiszélesedése, bővebb jóléti szolgáltatások n yújtása ism ert hiányosságaik ellenére valam int legszegényebb rétegek életszínvonalának em elkedése, csökkentették az eltérést az ilyen csoportok és a közösség többi része között. Ezzel nem akarom azt állítani, hogy m ár nincsenek n a gyobb különbségek vagy, hogy a dolgozó osztályok a nyugati k ap italista országokban,,burzsoák -ká váltak. Az adatok nem tám asztják alá az ilyen m egállapításokat. A dolgozó osztályok azonban m ár n in csenek olyan hátrányos helyzetben abszolút értelem ben a ta nulási lehetőség, életszínvonal, életstílus tekintetében, m int évvel ezelőtt. A népességnek m ár kevésbé elkülönített, egyedülálló alcsoportját képezik, m int az 1930-as években. Ez a változás elősegítette a családnagyságra vonatkozó norm ák és óhajok skálájának leszűkítését. Valóban, a term ékenység hosszú ideig tartó csökkenése m ár m egterem tette az alapot ehhez a fejlődéshez azáltal, hogy gyakorlatilag kiküszöbölte a sokgyermekes családokat számos országban és a term ékenységet 1 4, sőt 1 3 gyerm ekes családokra korlátozta.43 G yorsan ledőlhetnek azok a korlátok, am elyek korábban elkülönítették a közösség egyik részének reprodukciós viselkedését a m á sik részétől, amire igen érdekes példa Quebec. Quebec népességének túlnyomó többsége katolikus, amelynél hagyomány a sokgyermekes család és az egyház befolyása ben a francia anyanyelvű és elemi iskolai végzettségű katolikus valaha is házas, éves nők befejezett term ékenysége 7.8 élveszületés volt. Még azoknak is, akik városokban laktak és a középfoknál magasabb iskolai végzettségük volt, az átlaguk m eghaladta a 4-et (4.04) re az összehasonlítható számok 6.50-re, illetve 2.40-re csökkentek. Egész Quebecben az átlag 3.84 volt a éves nőknél és ez csak kissé süllyedt 3.76 értékre 1971-ig.44 Ezek az idősebb nők azonban a m últat tükrözték. Egy 1971-ben végzett felvétel m egállapította, hogy a 35 éven aluli

27 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK 417 házas nők 82% -a alkalmazott születésszabályozást és 75% a felvétel idején is alkalm azott (ez a szám magában foglalja a sterilizált nők hányadát is, am ely 3%).45 Azok között, akik a felvétel idején is használtak fogam zásgátlást, 43.5% orális fogam zásgátlót szedett és további 18% kémiai és mechanikai eszközöket alkalmazott (8.4% coitus interruptust és 29.2% vagy a naptár módszert, vagy teljes önm egtartóztatást). Az oktatás terjedése bizonyára szerepet játszott ebben az átalakulásban, ugyanis a fiatalabb nők ( ben születtek) 55% -ának középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettsége volt (több m int 12% járt egyetemre), míg a legidősebb nőknél (akik között születtek) ez csak 37% volt. Ezenkívül a házas nők valam enynyi korban arra törekedtek, hogy gyerm ekeiket iskoláztassák: 80% azt kívánta, hogy fia és 70% óhajtotta, hogy leánya egyetem re já r jon. Bár a nők 89% -a katolikus volt, kevesen érte tte k egyet az egyháznak a fogam zásgátlás m esterséges eszközeiről szóló d o k trín ájával: a fiatalabb nők (35 éven alul) három negyed része helytelenítette ezt a doktrínát, közel kétharm ada csupán két vagy három gyerm eket kívánt és 62% -a arra számított, hogy csak két vagy három gyerm eke lesz.46 A felvételről szóló jelentés szerzői valószínűnek tartották, hogy a québeci nők legfiatalabb nem zedékének 20 éven aluli nők 1971-ben átlagosan talán kb. 2.5 gyerm eke lesz. Ha ez igaz, akkor valam ennyi québeci nő term ékenységi szintje süllyedni fog körülbelül arra az értékre, amely 1961-ben a városban élő olyan katolikus nőkre volt jellemző, akiknek iskolai végzettsége magasabb volt a középiskolánál.47 E fejtegetés hátterének megfelelően helyes, ha m egállapítjuk, hogyan befolyásolhatja néhány, a vizsgálatba bevont fontos tényező a term ékenység alakulását az iparosított országokban a közeljövőben, azaz az elkövetkező m integy 10 év alatt. Először is vegyük a házasság kérdését. Japántól eltekintve amely még m indig a dem ográfiai átalakulás legvégén ta rt és nem az átalakulás utáni szakaszban, néhány országban megszűnt a minél korábbi házasságkötésre irányuló trend. E néhány ország közül az Egyesült Államokban a legjelentősebb, Kanadában (a nők körében) kevésbé nyilvánvaló a változás. M indkét országban rosszabbodott a nemek aránya a házasságra alkalmas korban csökkent a férfiaknak a nőkhöz viszonyított aránya, bár ez nem szükségszerűen az egyetlen vagy akár a legfontosabb ok.48 M indenesetre, a következő tíz év alatt a nem ek aránya javulni fog az Egyesült Á llam okban nagyobb m értékben m int K anadában. Ez számos más iparosított országra is vonatkozik Japán újra csak kivétel, különösen a házasságra alkalmas fiatalabb korokban (lásd a 16. és 17. táblát). Még ahol a nem ek ará nyai m eglehetősen kedvezőtlenek is, ez ellensúlyozható feltéve, ha elég erős a házasságkötési igény a m enyasszonyok és vőlegények elfogadható relatív korának m egváltoztatásával.49 Nem tudjuk, hogy m ilyen m értékben fognak a közeljövőben a házasságkötési arányszám ok reagálni a gazdasági ingadozásokra. Azonban, legalábbis elméletben, a term ékenység szabályozására és korlátozására irányuló képesség növekedésének csökkentenie kellene a házasság

28 418 D. V. G L A S S kötési arányszámok reagálóképességét. Előfordulhat ugyan, hogy a házasságkötési kor ismét emelkedik gazdasági nyomásra, de nincs okunk feltételezni, hogy visszatér az 1930-as évek helyzete a nyugati országokban, különösen azért, m ert számos korábbi korlátozó szokás megszűnt vagy legalábbis csökkent a hatása.50 A házas nők későbbi munkalehetőségei valószínűleg fontosak, m inthogy m egkönnyítik a házasságot, bár a házasságon belül ezáltal csökken a term ékenység.51 A házasságon belül a későbbi lehetőségeket két szempontból vizsgálhatjuk bár a kategóriák összefüggnek egym ással, m égpedig a term ékenység szabályozásának m echanikai tényezői, valam int a társadalm i és gazdasági tényezők szem pontjából, am elyek befolyásolhatják a kívánt gyerm ekszám indokait. A m echanikai tényezők vonatkozásában a lehetőségek nagym értékben kedveznek a hatékonyabb fogam zásgátlási m ódszerek te rje désének. Ez nem jelenti feltétlenül az orális fogamzásgátló általános és állandó használatát. Ez nem valószínű, és jelentős az orális fogam zásgátlókat alkalmazóknál az abbahagyok aránya. Azok a párok azonban, akik beszüntetik a tabletták szedését, nem valószínű, hogy visszatérnek a coitus interruptusra; nagyobb a valószínűsége annak, hogy más kém iai és m echanikai eszközökre térnek át. Bár ezek elm é letileg kevésbé hatékonyak, m int a tabletták, a kisebb elm életi h a té konyság ellensúlyozható egyrészt azzal az erősebb motivációval, hogy a tényleges használatnak inkább a szülés elkerülése és nem az időzítés a célja, m ásrészt azzal, hogy a korral csökken a megterm é- kenyülési képesség és a coitus gyakorisága.52 Az abortusz könnyű m egvalósítása is ellensúlyozhatja a sikertelenségi arányokat a m agasabb szülési sorszám ú fogam zásoknál. Az A ngliában és más országokban rendelkezésre álló adatok azt m utatják, hogy sokkal nagyobb az abortuszok élveszületésekhez viszonyított aránya olyan nőknél, akiknek előzőleg két vagy három élveszülésük volt. m int az alacsonyabb szülési sorszámm al rendelkező nőknél.53 Ezenkívül, a sterilizálás elég jelentős végső m ódszer lehet a családnagyság korlátozásában számos országban. Ez a helyzet m ár most is az Egyesült Államokban. ahol 1970-ben olyan házasságokban, ahol a feleség 45 éven aluli, sterilizálásra k erült sor az esetek 11%-ában, azaz vagy a férjet, vagy a feleséget sterilizálták.54 Valamennyi végrehajtott születésszabályozási felvétel világosan m egm utatta, hogy nagy a lehetőség a fogam zásgátlás alkalm azási h a tékonyságának fokozására. Angliában, például az évi felvétel m egállapította, hogy az ban házasságot kötött nőknél a m unkásosztályhoz tartozó feleségek terhességeinek 21% -a és a középosztályhoz sorolható feleségek terhességeinek 14% -a nem szándékosan következett be. A negyedik terhességeknél az arány 44 és 19% volt. Elég gyakran fordulnak elő "nem -kívánt terhességek, azaz a nők azt állították, hogy amikor teherbe estek, egyáltalában nem óhajtottak gyerm eket. Ugyanabban a házassági kohorszban a számok 17 és 9% valam ennyi terhesség és 41 és 14% a negyedik terhesség vonatkozásában.55 Az Egyesült Államokban 1965-ben végrehajtott felvétel elemzése kissé eltérő m egközelítésen alapul, de nagyjából

29 TEBMÉKENYSÉGI TRENDEK 419 hasonló következtetések vonhatók le az alábbi statisztikai adatokból. Ha azokat a nőket vesszük, akik óhajtották utolsó terhességüket, de nem kívánták, hogy valam ennyi terhességük minél korábban következzék be, m egállapíthatjuk, hogy 62% -nak legalább egy véletlen terhessége volt, azaz hiba történt az időzítésben. Ami a nem kívánt szüléseket illeti, azoknak a nőknek az aránya, akik nem kívánták utolsó terhességüket, 32% volt. Az eredm énytelenségnek ezek az arányai m agasabbak voltak az alacsonyabb iskolai végzettségű nőknél és nagyobbak a fekete, m int a fehér nőknél óta a fogam zásgátlási gyakorlat hatékonysága fokozódott az Egyesült Állam okban részben az orális fogamzásgátlók szélesebb körű használata m iatt, de részben azért is, m ert a házaspárok hatékonyabban alkalm azták a jelenleg használt különböző eszközöket. Ha összehasonlítjuk a sikertelenség arányait a nem szándékos terhesség kockázatának első évében, m egállapíthatjuk, hogy az arányok az és évi házassági kohorszokban 34%-ról 17% -ra csökkentek azoknál a pároknál, akik el akarták halasztani az újabb terhességet, és 23-ról 13% -ra az évi és évi kohorszok között azoknál, akik meg akarták akadályozni újabb terhesség előfordulását. M inden esetben a csökkenésnek körülbelül a fele vagy kissé n a gyobb része az orális fogam zásgátló alkalm azásának tu lajdonítható.57 Valószínű, hogy az Egyesült Á llam okban és A ngliában a fogam zásgátlás hatékonysága tovább fokozódik a következő évtizedben és ezáltal csökken m ajd a véletlen és nem -kívánt terhességek aránya.58 Hogy ez m ilyen m értékben fog ténylegesen bekövetkezni, részben a megfelelő fogam zásgátlási tanácsadás szerepétől függ, de nem kevésbé fontos szerepet játszik m ajd ebben a férjek és feleségek általános társadalmi-gazdasági színvonala és iskolai végzettsége. Olyan országokban, ahol legalábbis a közelm últig aránylag kezdetleges eszközök voltak túlsúlyban nevezetesen K elet-európában a hatékonyság igen jelentős m értékben fokozódhat, ha teljes lesz az ellátás m odern fogam zásgátlókból.59 A term ékenység általános szabályozására gyakorolt hatás azonban még attól is függ, hogy milyen m értékben helyettesíti a fogam zásgátlás az abortuszt, m int szabályozási eszközt. E lőfordulhat azonban és elő is fordult, hogy igyekeznek megszigorítani az abortusz végrehajtását. E törekvésekre a legjobb példa Románia esete. Világos, hogy Romániában a nők az abortuszt fő születésszabályozási eszközként alkalmazták és amikor a nyers születési arányszám igen alacsony szintre zuhant ban 14.3%o volt, a korm ány em iatti aggodalmában hatálytalanította az érvényben levő törvényt, nagym értékben m egszigorította az abortusz alkalm azását, és a születési arányszám 27.4-re szökött fel 1967-ben. Később azonban a nők nyilvánvalóan bizonyos fokig alkalm azkodtak az új helyzethez és más m ódszerekre tértek át re a születési arányszám 18.8-re esett. Hogy vajon ezek az egyéb m ódszerek éppen olyan hatékonyak lesznek-e m int amilyen az abortusz volt, azt csak bizonyos idő m úlva lehet m ajd m egállapítani. Ha azonban a fő módszer a coitus interruptus. akkor nem valószínű, hogy ilyen eset áll fenn.60

30 420 D. V. G L A S S körüli év A usztria B elgium D ánia F innország F ranciaország NSZK Írország H ollandia N orvégia Svédország S vájc E gyesült K irályság G örögország O laszország P o rtu g ália (1.270) Spanyolország Jugoszlávia B ulgária C sehszlovákia M agyarország L engyelország R om ánia NDK Szovjetunió K an ad a (1.131) USA A usztrália Ü j-z éland Ja p á n Ha rendelkezésre állnak a modern eszközök, akkor a házaspárok vajon milyen családnagyságra próbálják majd term ékenységüket korlátozni? A bizonyítékok itt m ár egyáltalában nem olyan nyilvánvalóak. Ami a m últat illeti, a tények nem kétségesek. M inden országban, ahol adatok állnak rendelkezésre, rendszeresen kiküszöbölik a sokgyerm ekes családokat. B ár az időzítés eltérő volt az egyes országok között, Norvégia és N agy-britannia adatai elegendők lesznek az általános tendencia kimutatásához. Ha a 20 éve tartó házasságokat vesszük Norvégiában, azoknak a pároknak a részaránya, akiknek

31 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK 421 m axim um 3 élveszülésük volt (beleértve a gyerm ektelen házaspárokat is) az 1900-ban házasságot kötötteknek 33.1% -át (viszont az 1941-ben házasságot kötötteknek 77.8% -át tették ki). Nagy-Britanniában (megszakítás nélküli első házasságok, a nők 45 éves koron alul kötöttek házasságot) az összehasonlítható számok 58.5% az évi házasságoknál és 86.7% az évi házasságoknál. A term ékenység háború utáni emelkedése alatt a gyerm ektelen és egygyermekes házasságok gyakorisága csökkent és kissé em elkedett a 4 gyerm ekes házasságok aránya. De még így is, 10 éves házasság alatt Angliában azoknak a pároknak az aránya, akiknek maximum 3 élveszülésük volt, alig tért el az évi házassági kohorszhoz am elynek igen alacsony volt az átlagos term ékenysége és az és évi kohorszokhoz viszonyítva a számok 90.5, 90.7, ill. 90.0%.61 Egyetlen iparosított országban sincs bizonyíték arra, hogy visszatér- 17. N em i a rányok (2): éves nőre ju tó éves fé r fi, Соотношение полов (2 ): мужчины в возрасте лет на 1000 женщин в возрасте лет; гг körüli év 1985 arány A usztria B elgium D ánia F innország F ranciaország N SZK Írország H ollandia N orvégia Svédország S vájc E gyesült K irályság G örögország O laszország P o rtu g ália (1.046) Spanyolország Jugoszlávia B ulgária C sehszlovákia M agyarország L engyelország R om ánia NDK Szovjetunió K an ad a (1.019) USA A usztrália Ű j-z éland Ja p á n

32 422 D. V. G L A S S nének a sokgyermekes családokhoz. A bizonytalanság főképpen a 0 3 közötti élveszülés tekintetében észlelhető. M egpróbáltak m agatartási kérdéseket felhasználni későbbi te r mékenységi trendek jelzésére, de ezek nem bizonyultak megfelelő előrejelzőknek. Az ideális családnagyság -ra vonatkozó kérdések arra szolgálnak, hogy illusztrálják a szóban forgó időszak és ország konvencióit, de m ajdnem változatlanul a gyerm ektelen és egy-gyermekes családoknak sokkal kisebb arányait m utatják, m int amennyi a valóságban előfordul.62 A v árt szülések teljes szám ára és a még további várható szülések szám ára vonatkozó kérdések idősebb nők te kintetében csak felesleges ismétlést jelentenek, ugyanis ezek nem térnek el lényegesen a m ár m egszületett gyerm ekek számától. Fiatal nők vonatkozásában ezek az előrejelzés bizonytalan alapját képezik, ugyanis valószínűleg ritkán fordul elő, hogy a végső családnagyságot határozottan m egtervezik már házasságkötéskor, vagy hogy a további szülésekkel kapcsolatos m agatartást egyáltalában ne befolyásolnák a házasság alatt szerzett tapasztalatok és a körülm ények változásai. Talán reálisabb eredm ényekre vezetne egy kom binált információ a születések kívánt számáról és arról, hogy vajon m inden egyes szülést határozottan kívánták-e vagy nem kívánták. Ahogyan azt Ryder és Westoff a term ékenységi és születésszabályozási gyakorlattal kapcsolatosan az USA-ban 1965-ben és 1970-ben végzett felvétele során megállapította, a módszer m egm utatta, hogy 1965 és 1970 között a term ékenység csökkenésének két komponense volt körülbelül azonos súllyal: a nem -kívánt term ékenység arányának csökkentése és a k í vánt szülések szám ának csökkenése. M egállapították, hogy ez a n é pesség valam ennyi részére vonatkozott.63 Az elemzés meggyőző és fontos abban a tekintetben, hogy m egm utatja, az Egyesült Állam okban az utóbbi időkben észlelt term ékenységcsökkenést nem lehet csakis a szülések időzítésében bekövetkezett változásokkal vagy a fogam zásgátlás szélesebb körű és hatékonyabb alkalm azásával m agyarázni. Nem lehetetlen, hogy m egfelelőbb születésszabályozási eszközöknek és a kisebb családokra irányuló óhajok m otivációjának kom binációja számos más iparosított országra is vonatkozik, amelyekben a term ékenység az 1960-as évek óta csökkent.64 Ez azonban újra csak a m últra, bár a közelm últra vonatkozik. A jövőt illetően csak találgatunk, és saját feltevéseim a következők. Előfordulhat, hogy az elkövetkező 10 vagy 15 év alatt további konvergencia észlelhető majd a családnagyság tekintetében az egyes országok között és országokon belül a vizsgált csoportokban. Az ilyen konvergencia nagyon valószínű, nem a középosztály értékeinek terjedése m iatt, hanem azért, m ert folytatódni fognak azok az általános társadalm i és gazdasági változások, am elyek befolyásolják a házaspárok m agatartását és viselkedését. Ezek a változások nemcsak abból állnak, hogy könnyebben lehet hozzáférni hatékonyabb születésszabályozási eszközökhöz, hanem abból is, hogy szélesebb körű lesz az oktatás és csökken az egyenlőtlenség a férfiak és nők iskolai végzettsége között, további eltolódás következik be a foglalkozási stru k tú ráb an a szakm unkás és szellemi m unkakörök felé, a nőknek

33 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK 423 általában és különösen a házas nőknek több m unkaalkalm uk lesz, és Dél- és K elet-európa kevésbé iparosított országaiban állandó lesz az átállás a m ezőgazdasági m unkáról ip arira és a falusi életm ódról a városira. A konvergencia valószínűleg bizonyos m értékű további csökkenést hoz létre a term ékenységben. Azonban, hacsak nem következik be nagyobb gazdasági válság, m int am ilyen az 1930-as évek elején volt, kétséges, hogy vajon nagyon nagy lesz-e az általános csökkenés. A gyakorlatban, úgy látszik, van egy alsó határ, am elyet az a körülm ény határoz meg, hogy a gyerm ektelenség sok házaspár szám ára nem vonzó és hogy az egy-gyermekes család sem népszerű.65 T ekintettel arra, hogy elkerülhetetlen a gyerm ektelen és egy-gyerm e kes családok bizonyos szám ú előfordulása, az egy házaspárra jutó á t lagos gyerm ekszám valószínűleg sokkal közelebb lesz a kettőhöz, m int a háromhoz. Lesznek azonban ingadozások. Ha jobban tudják a term ékenységet szabályozni, akkor a szülések időzítése kevésbé fog reagálni a gazdasági viszonyok változásaira, ez viszont befolyásolhatja az átlagos családnagyságot. Brass a népességelőreszámításról írt érdekes dolgozatában am ellett a feltevés m ellett döntött, hogy az időszaki term ékenységben ciklikus mozgások vannak Angliában és Walesben, azon az alapon, hogy ez a feltevés felelt meg a legjobban az utolsó 40 év tapasztalatainak.66 Valószínű azonban, hogy kölcsönhatás észlelhető az időszaki term ékenységi ingadozások ahogyan azt a szülések időzítése m utatja és a házasságok, illetve születési kohorszok végső átlagos családnagysága között. A szülések elhalasztása. mondjuk, a m unkanélküliség növekedése m iatt azt jelentheti, hogy egyes szüléseket, főképpen idősebb nőknél, bizonytalan időre halasztanak.67 Viszont ha a jó idők vagy kedvező távlatok m eggyőzik azokat a házaspárokat, akik két gyerm eket kívánnak, hogy csökkentsék az időközt a házasságkötés és az első szülés között vagy az első és második szülés között, ezek akciója, azáltal, hogy elnyújtják a kockázat időszakát a kétgyerm ekes célon túl, és még m indig olyan korban vannak, am ikor a m egterm ékenyülési képesség nagy, bizonyos további véletlen terhességeket eredm ényezhet, amelyek közül nem valószínű, hogy mindegyik abortusszal fejeződik be. Egyébként, eltekintve a sterilizálás végső m ódszerétől, nincs egyetlen olyan je lenleg rendelkezésre álló fogamzásgátlási módszer, amely teljesen hatékony lenne a gyakorlatban.68 M ostanáig még nem vették figyelem be, hogy egy határozott népesedéspolitika m ilyen esetleges h atást gyakorolhat a családnagyságra. Számos ország vonatkozásában ez most kevésbé tűnik fontosnak, m int ahogy néhány évvel ezelőtt várták. Amikor az 1950-es és 1960-as években m ég m indig elég m agasak voltak a születési a rá n y számok, a közvélem ény aggodalm a a népességnövekedés m iatt fokozódott és gyakran feltételezték, hogy az iparosított országokban, valam int a harm adik világban a növekedési arányszámok csökkentésére irányuló politikát kellene folytatni. Bár ezt a nézetet még mindig elég gyakran hangoztatják, a hivatalos érdek arra irányult, am it A ngliában alacsony profil -nak neveztek. A term ékenység újabb csökkenése m iatt ez a helyzet valószínűleg továbbra is fennm arad. Ilyen

34 424 D. V. GLASS körülm ények között, a várható intézkedések olyan típusúak lesznek, am elyet jogosan kívánatosnak tartanak, függetlenül dem ográfiai h a tásuktól, viszont ezek az intézkedések ugyancsak csökkenthetik a term ékenységet. A családtervezési szolgáltatások általánosítását N agy-b ritanniában és az abortuszok széles k örű alapon történő legalizálását példaként em líthetjük. K elet-e urópában viszont az intézkedéseknek valószínűleg a családot kell pártolniok és pronatalistának kell lenniök és m ár azok is.69 Á ltalában a két típus keveréke nem irreális lehetőség. Így a házas nők m unkalehetőségeinek fokozására több bölcsődét és napközi otthont lehetne létesíteni abból a célból, hogy csökkentsék a konfliktust a foglalkoztatottság és gyerm eknevelés között. Azonban, hacsak nem foganatosítanak radikális intézkedéseket például, eltiltják a fogamzásgátlást és a legális abortuszt csakis egészségügyi okokra korlátozzák a hatás valószínűleg csak jelentéktelen lesz, m int ahogyan az Franciaországban és Belgiumban történt a pronatalista politikát illetően. Még a radikális korlátozások sem hozhatják m eg a k ív án t eredm ényt, am ennyiben hatékony ellenm otiváció van a férjek és feleségek részéről.70 J E G Y Z E T E K 1J. H a jn a l: E u r o p e a n m a r r i a g e p a t t e r n s in p e r s p e c t i v e, 1965, a P o p u la t io n in h i s t o r y c. k ö t e t b e n ( s z e r k. D. V. G la s s é s D. E. E v e r s l e y ), 1965, L o n d o n, o ld. V o l t a k k ü lö n b s é g e k K e le t- E u r ó p á n b e l ü l is, m i n t p é l d á u l a b a l ti t e r ü l e t e k é s C s e h s z lo v á k ia, a h o l a h á z a s s á g k ö t é s e k v a l ó s z ín ű s é g e a l a c s o n y a b b é s a h á z a s s á g k ö t é s i k o r m a g a s a b b v o lt. v a l a m i n t R o m á n ia é s a B a l k á n k ö z ö t t, a h o l a h á z a s s á g k ö t é s i k o r a l a c s o n y é s a h á z a s s á g k ö té s v a l ó s z ín ű s é g e k ie m e l k e d ő e n m a g a s v o lt. A z e z e k k e l a z e l t é r é s e k k e l k a p c s o l a to s t é n y e z ő k r e v o n a t k o z ó a n l á s d J u n e L. S k l a r T h e r o le o f m a r r i a g e b e h a v i o u r in t h e d e m o g r a p h i c t r a n s i t i o n : t h e c a s e o f E a s t e r n E u r o p e a r o u n d 1900 c. c i k k é t a P o p u la tio n S t u d ie s s z á m á b a n, j ú l i u s, o ld. A S z o v je tu n ió p u b l i k á l t n é p s z á m lá l á s i s t a t i s z t i k á j a s a j n o s n e m t a r t a l m a z z a a v a l a h a is h á z a s, ille tv e a h á z a s s á g o t s o h a s e m k ö tö t t f é r f i a k é s n ő k r é s z a r á n y á t é s a r e n d e l k e z é s e m r e á lló le g ú ja b b a d a t o k a z é v r e v o n a t k o z n a k. J. B e r e n t ú r a z E u r ó p a i G a z d a s á g i B iz o tts á g t ó l a z o n b a n f e l h í v t a f ig y e lm e m e t a V e s z t n i k S z t a t i s z t i k i é v i 8. s z á m á b a n s z e r e p l ő a d a t o k r a é s e l is k ü l d t e n e k e m e z e k e t, a m e l y e k lé n y e g é b e n e g y n u p t i a l i t á s i t á b l á t a d t a k a n ő k r e a z é v e k re, a K ö z p o n ti S t a t i s z t i k a i H iv a t a l á l t a l 1960-b an v é g r e h a j t o t t te r m é k e n y s é g i v iz s g á la t a l a p j á n. A v iz s g á la t a z o k a t a m u n k á s, a l k a lm a z o tt i é s s z ö v e t k e z e t i p a r a s z t c s a l á d o k a t f o g la lta m a g á b a, a m e ly e k a r e n d s z e r e s h á z t a r t á s s t a t i s z t i k a i f e l v é te l e k b e n s z e r e p e lte k. (Ú g y t ű n i k, h o g y a t á b l a a b r u t t ó n u p t i a l i t á s r a v o n a t k o z ik v a g y i s n e m t a r t a l m a z z a a h a l á lo z á s o k a t, e z v is z o n t n e m l e h e t je l e n t ő s a k o r ú n ő k n é l, a k i k r e a t á b l a a d a t a i v o n a t k o z n a k. (A n n a k a v a l ó s z ín ű s é g e, h o g y v a l a k i n e m m e g y f é r j h e z v o lt 20 é v e s k o r b a n, v o lt 25 é v e s k o r b a n é s v o lt 50 é v e s k o r b a n é v e s h a j a d o n n ő r e s z á m ítv a. B á r e z e k a z a d a t o k m e g le h e t ő s e n m a g a s h á z a s s á g k ö t é s i h a j l a n d ó s á g r a u t a l n a k, a s z á m o k m á r n e m r e n d k í v ü l m a g a s a k A n g lia é s W a le s n u p t i a l i t á s á h o z v is z o n y í tv a a z 1960-as é v e k b e n. S z e m e l ő tt k e l l t a r t a n i a z o n b a n a z t, h o g y e g y j e le n l e g i n u p t i a l i t á s i t á b l a m i n d e n b iz o n y n y a l i r r e á l i s a n m a g a s h á z a s s á g k ö t é s i v a l ó s z ín ű s é g e k e t a d n a a n n a k e r e d m é n y e k é n t, h o g y r ö v id i d ő s z a k r a f o g la ln á ö s s z e a k ü lö n b ö z ő n ő i g e n e r á c ió k a d a ta it. 2 E. v a n d e W a lle : M a r r ia g e a n d m a r i t a l f e r t i l i t y a P o p u l a t i o n a n d s o c ia l c h a n g e c. k ö t e t b e n ( s z e r k.: V. G la s s é s R. R e v e lle ), L o n d o n, o ld. 3 A d e m o g r á f i a i á t m e n e t k i f e j e z é s t k iz á r ó la g le ír ó é r t e le m b e n h a s z n á l o m, o ly a n o r s z á g r a v o n a t k o z ó a n, a m e ly a m a g a s t e r m é k e n y s é g é s m a g a s h a l a n d ó s á g á l la p o t á b ó l az a l a c s o n y t e r m é k e n y s é g é s a l a c s o n y h a l a n d ó s á g á l l a p o t á b a j u t o t t e l. N e m te k i n t e m é r v é n y e s n e k a z t a h a g y o m á n y o s n é z e te t, a m e ly a te r m é k e n y s é g t ö r t é n e t i t á v ú v is s z a e s é s é t a h a l a n d ó s á g v i s s z a e s é s é n e k k é s l e l t e t e t t r e a k c i ó j a k é n t m a g y a r á z z a. A z e r r e a n é z e tr e v o n a t k o z ó m e g je g y z é s e im a M. C. S h e p s é s J. C. R i d l e y s z e r k e s z t é s é b e n m e g je l e n t P u b lic h e a l t h a n d p o p u la tio n c h a n g e, c í m ű ( P i t t s b u r g 1965) m u n k á b a n t a l á l h a t ó k. A z ú j a b b k u t a t á s o k k i m u t a t t á k, h o g y n in c s e n e k o ly a n e g y s z e r ű á l t a l á n o s í t á s o k, a m e ly e k k ie lé g ítő m a g y a r á z a t á t a d n á k a z á t m e n e t n e k é s h o g y t e k i n t e t b e k e l l v e n n i a z é r i n t e t t o r s z á g o k s p e c i á li s t ö r t é n e l m i k ö r ü l m é n y e i t. L á s d : A. J. C o a le : T h e d e m o g r a p h ic tr a n s i t i o n r e c o n -

35 TERMÉKENYSÉGI TRENDEK 425 s i d e r e d c í m ű d o lg o z a tá t a z IU S S P, I n te r n a t io n a l P o p u l a tio n C o n fe r e n c e, L ie g e, k ö t e t o ld a la in. 4 A z í r o r s z á g i h á z a s s á g i é s te r m é k e n y s é g i t r e n d e k r ő l m e g je l e n t le g s z é le s e b b k ö r ű ta n u l m á n y R. E. K e n n e d y j r. - é : T h e I r i s h. E m ig r a t io n, m a r r ia g e, a n d f e r t i l i t y c ím m e l, B e r k e le y, L o s A n g e le s, L o n d o n, A le g ú ja b b t r e n d e k t á r g y a l á s á t lá s d В. M. W a ls h I r e l a n d s p o p u l a t i o n p r o s p e c t s c i k k é b e n, S o c ia l S tu d i e s, 3. N o. 3., j ú n i u s, o ld., t o v á b b á u g y a n c s a k W a ls h k é t to v á b b i d o lg o z a tá b a n : I r e l a n d s d e m o g r a p h ic t r a n s i t i o n a T h e E c o n o m ic a n d s o c ia l r e v i e w, 3. N o j a n u á r é s T r e n d s in a g e a t m a r r i a g e in p o s tw a r I r e l a n d, D e m o g r a p h y 9, N o. 2., m á ju s. W a ls h ú g y v é li, h o g y a h á z a s s á g k ö t é s e k s z e r k e z e té n e k m e g v á lt o z á s a Í r o r s z á g b a n le g a lá b b i s r é s z b e n k a p c s o l a tb a n á l l a s z ü le té s s z a b á l y o z á s a l k a lm a z á s á v a l. A n ő tl e n f é r f i a k á l t a l k é p v i s e lt, a l a i k u s e l e m e k c ö l i b á t u s á n a k f e n n t a r t á s á t tá m o g a t ó t á r s a d a l o m s z e r e p é t a m ú l tb e l i Í r o r s z á g b a n a L. N e w m a n s z e r k e s z t é s é b e n m e g j e l e n t : T h e L i m e r i c k r u r a l s u r v e y tá r g y a l j a, T ip p e r a r y, 1964, k ü lö n ö s e n a é s o ld a la k o n b a n a n ő tl e n f é r f i a k k a l h á z a s s á g o t k ö t ö t t h a j a d o n o k é s a h a j a d o n o k k a l h á z a s s á g o t k ö t ö t t n ő tl e n f é r f i a k á t la g o s é l e t k o r a k ö z ö t ti k ü lö n b s é g 2.08 é v v o lt ( ben 1.74 é v ) b an e z 2.64 é v r e e m e lk e d e tt. A z u tá n 1975-b en 2.17 é v r e c s ö k k e n t ( R e g i s t r a r G e n e r a l s s t a t i s t i c a l r e v ie w o f E n g l a n d a n d W a le s , P a r t II. T a b le s, P o p u la t io n, L o n d o n 1974, 63. o ld a l, L. tá b la ). 6 A P o p u l a t i o n I n v e s ti g a ti o n C o m m itte e 1959/60. é v i o r s z á g o s, a z a n g l ia i h á z a s s á g k ö té s e k k e l é s a s z ü le té s s z a b á l y o z á s g y a k o r l a t á v a l f o g la lk o z ó r e p r e z e n t a t í v f e l v é t e l é n e k a d a ta i a z t m u t a t j á k, h o g y f ig y e lm e n k ív ü l h a g y v a a h á b o r ú s r e n d k í v ü l i é v e k e t, a z o k n a k a h á z a s p á r o k n a k a z a r á n y a, a k i k a h á z a s s á g m e g k ö té s e e l ő tt 2 é v n é l r ö v id e b b id e ig i s m e r t é k e g y m á s t, lé n y e g e s e n m a g a s a b b v o lt a z k ö z ö t ti h á z a s s á g o k n á l, m i n t a z k ö z ö t tie k n é l. A z o k n á l a n ő k n é l, a k i k 25 é v e s k o r u k e l ő tt k ö t ö t t e k h á z a s s á g o t, b e n a z a r á n y 31 v o lt, m íg b e n 16, é s a v á l to z á s lé n y e g e s e n e r ő s e b b e n n y i l v á n u l t m e g a z id ő s e b b a h á z a s s á g k ö t é s i d ő p o n t j á b a n é v e s k o r ú n ő k n é l : a m u t a t ó 25% v o lt a z é v i h á z a s s á g o k n á l, s z e m b e n a z é v i h á z a s s á g k ö t é s e k n é l t a p a s z t a l t 11% -o s r é s z a r á n n y a l. B á r e z e k a z e r e d m é n y e k n e m b í r n a k a k a t e g o r i k u s b iz o n y o s s á g k i f e j e z ő e r e j é v e l, m é g is a r r a u t a l n a k, h o g y a h á z a s s á g k ö t é s i b o o m a l a t t k e v e s e b b t é t o v á z á s m u t a t k o z o t t a b b a n, h o g y m á r r ö g t ö n a t a l á l k o z á s u t á n h á z a s s á g o t k ö s s e n e k. A z é v i f e l v é te l b ő l s z á r m a z ó a d a t o k o n a l a p u ló, a z a n g l ia i h á z a s s á g k ö t é s e k r e v o n a t k o z ó, n é h á n y á l t a l á n o s m e g á l l a p í t á s t l á s d E. G r e b e n ik é s G. R o w n t r e e F a c t o r s a s s o c ia te d w ith a g e a t m a r r i a g e in B r i t a i n c ím ű, a P r o c. R. S o c. В 159, 974, 1963 d e c e m b e r 10-i s z á m á b a n m e g j e l e n t c ik k é b e n. 7 A z a d a t o k a R e g i s t r a r G e n e r a l s S ta t i s t i c a l R e v ie w o f E n g l a n d a n d W a lle s Q.Q (b ) t á b l á j á b ó l, 176. o ld. s z á r m a z n a k. 8 N. B. R y d e r : T h e ti m e s e r ie s o f f e r t i l i t y in t h e U n ite d S ta t e s, I. U. S. S. P., I n t e r n a tio n a l P o p u l a tio n C o n fe r e n c e, L o n d o n, I. k ö te t. 9 A z E N S Z b e c s l é s e i a v a g y e n n é l t ö b b l a k o s s a l r e n d e l k e z ő te l e p ü l é s e k ö s s z n é p e s s é g é n e k s z á z a l é k a r á n y á r ó l a k ö v e t k e z ő k : (elő reszái É s z a k - E u r ó p a N y u g a t- E u r ó p a D é l- E u r ó p a K e l e t - E u r ó p a S z o v je tu n ió F o r r á s : A z E N S Z G r o w th o f th e W o r ld s u r b a n a n d r u r a l p o p u la tio n, c. k ia d v á n y a, U. N. N e w Y o r k, 1969, 56. t á b l a 124. o ld. 10 A D e m o g r á f i a i K u ta t ó K ö z p o n t, B e l g r a d : T h e d e v e lo p m e n t o f Y u g o s l a v ia s p o p u la tio n in t h e p o s t - w a r p e r i o d с. p u b li k á c i ó ja, B e lg r a d, 1974, 37. o ld b en a t e r m é k e n y s é g a le g m a g a s a b b a z o n a t e r ü l e t e n v o lt, a h o l a z í r á s t u d a t l a n o k a l e g n a g y o b b s z á z a l é k a r á n n y a l s z e r e p e l t e k : K o s o v o b a n, S z e r b i á b a n. E z e n a t e r ü l e t e n v o lt a le g m a g a s a b b a m e z ő g a z d a s á g i f o g la lk o z t a to tt s á g s z á z a l é k a r á n y a is, v is z o n t i t t v o lt a le g a la c s o n y a b b a n ő k r é s z e s e d é s e a z a k t í v k e r e s ő k ö n b e lü l. 11 L á s d : G. M a s u y S tr o o b a n t A B C d e la D e m o g r a p h i e B e ig e с. m u n k á j á t, B r ü s z - szel, 1974, o ld. 12 A t e r m é k e n y s é g é s a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i s t á t u s z (é s a v a llá s ) k ö z ö t ti k a p c s o l a t e g y, a z e u r ó p a i te r m é k e n y s é g i t r e n d e k k e l f o g la lk o z ó k o r á b b i v iz s g á la t tá b l á i t a r t a l m a z z á k (D. V. G la s s : F e r t i l i t y t r e n d s i n E u r o p e s in c e th e s e c o n d W o r ld W a r c ím ű ta n u lm á n y a, P o p u l a tio n S tu d i e s 22, N o m á r c iu s, o ld a l). A t é m a t o v á b b i t á r g y a l á s á t l á s d : E. B e r n h a r d t: T r e n d s a n d v a r i a t i o n s in S w e d is h f e r t i l i t y a c o h o r t s t u d y. S to c k h o lm 1971; G. C a lo t é s J. C. D e v ille, N u p ti a li té e t f é c o n d i té s e lo n le m ilie u s o c i o - c u l t u r e l, E c o n o m ie e t S ta t is tiq u e, n o. 27. O c to b e r 1971: L. T a b a h. R a p o r t s u r le s R e l a ti o n s e n t r e la F é c o n d i té e t la C o n d itio n S o c ia le E c o n o m iq u e d e la F a m i lie e n E u r o p e, C o u n c il o f E u r o p e, 2 n d E u r o p e a n P o p u l a t i o n C o n f e r e n c e, S t r a s b o u r g 1971; C. V. K is e r, W., H. G r a b ili é s A. A. C a m p b e ll. T r e n d s a n d v a r i a t i o n s in f e r t i l i t y in th e U n ite d S ta te s, C a m b r id g e. M a s s., A z a u s z t r á l i a i t r e n d e k r e v o n a t k o z ó a n lá s d (W. D. B o r r ie ) P o p u l a t i o n a n d A u s t r a l i a í F i r s t R e p o r t o f t h e N a tio n a l P o p u l a t i o n I n q u ir y ) C a m b e r r a, 1975, v o l o ld.

36 426 D. V. G L A S S 13A h o lla n d ia i h e l y z e t v á l t o z á s á r a v o n a t k o z ó a n l á s d : H. G. M o o r s : C h ild s p a c in g a n d f a m ily s iz e in t h e N e t h e r l a n d s L e id e n A n g liá r a é s a z E g y e s ü l t Á lla m o k r a n é h á n y a d a t o t k é s ő b b, a f o g a m z á s g á tl á s a l k a l m a z á s á v a l f o g la lk o z ó r é s z b e n k ö z lö k. A z U S A id e á lis c s a l á d n a g y s á g g a l f o g la lk o z ó f e l v é te l e in a l a p u ló e r d e k e s f e j t e g e t é s e k t a l á l h a t ó k J. B l a k e : T h e A m e r i c a n iz a tio n o f C a th o lic r e p r o d u c t i v e i d e a l s c ím ű, a P o p u l a tio n S tu d i e s 20, 196(5. j ú l i u s i s z á m á b a n ( o ld.) m e g je l e n t d o lg o z a tá b a n. L á s d t o v á b b á A n g liá r a v o n a t k o z ó a n R. C. C h o u é s S. B r o w n : A c o m p a r is o n o f th e s iz e o f f a m ili e s o f R o m a n C a th o lic s a n d n o n - C a t h o lic s i n G r e a t B r i t a i n, c. c i k k é t a P o p u l a tio n S t u d i e s 22., p a r t 1, m á r c i u s i s z á m á b a n, o ld. 14 A z o r v o s o k m a g a t a r t á s á r a v o n a t k o z ó a n l á s d J. P e e l: C o n t r a c e p t io n a n d t h e m e d i c a l p r o f e s s io n c ím ű d o lg o z a tá t a P o p u l a tio n S t u d i e s 18, p a r t n o v e m b e r i s z á m á b a n, o ld. A s z ü le té s s z a b á l y o z á s e s z k ö z e i á l t a l á n o s f e j l ő d é s é r e N y u g a t - E u r ó p á b a n lá s d F a m ily p la n n in g p r o g r a m m e s a n d a c tio n is W e s t e r n E u r o p e c i m ü ta n u l m á n y o m a t a P o p u l a tio n S t u d i e s 19, 3. s z á m á b a n, o ld. 15 A t ö r v é n y t é s a n n a k v á l t o z á s a i t F r a n c i a o r s z á g b a n J. D o u b le t é s H. d e V i lle d a r y t á r g y a l j a a L a w a n d p o p u la tio n g r o w th i n F r a n c e с. m u n k á b a n, T u f t s U n iv e r s ity, M e d f o r d, M a s s. U S A, A k o r á b b i, a z é v i s z ig o r ú tö r v é n y i d e jé n a k o n d o m o t n e m ti l t o t t á k, m iv e l a z t n e m ib e t e g s é g e k e lle n i v é d e k e z é s i e s z k ö z k é n t é s n e m f o g a m z á s g á tló k é n t h a t á r o z t á k m e g. D e t a l á n e z a n e m ib e t e g s é g e k k e l v a ló ö s s z e k a p c s o lá s m a g y a r á z z a m e g a z t a té n y t, h o g y a k o n d o m n e m v o lt é s m a s e m n é p s z e r ű a h á z a s p á r o k k ö r é b e n F r a n c i a o r s z á g b a n, s o k k a l k e v é s b é a z, m i n t a c o i tu s i n t e r r u p t u s. M e g k e l l je g y e z n i a z o n b a n, h o g y F r a n c i a o r s z á g b a n a X IX. s z á z a d b a n a k a t o l i k u s e g y h á z f o n to s s z e r e p e t j á t s z o t t a z á lta l, h o g y e l f o g a d t a a h e l y z e t r e a l i t á s á t é s n e m k é r d e z te a h á z a s p á r o k a t a r r ó l, h o g y a l k a lm a z z á k - e a c o i tu s i n t e r r u p t u s t. A k a t o l i k u s e l v e k s z ig o r ú b b a l k a l m a z á s a f e le v a ló e l to ló d á s a m e s t e r s é g e s f o g a m z á s g á tló k h a s z n á l a t á v a l é s a n é p e s s é g c s ö k k e n é s é n e k f e n y e g e tő k i l á t á s a i v a l k ö v e t k e z e t t b e. A z ú j m o z g a lo m, a m e ly e t V e r m e e r s c h a t y a é s M e r c ie r k a r d i n á l i s i n d í t o t t e l B e l g iu m b a n 1909-b en, v é g ü lis a z é v i C a s ti c o n n u b i i e n - c i k lik á h o z v e z e te t t. L á s d : J. S t e n g e r s : L e s P r a t i q u e s a n t ic o n c e p tio n n e lle s d a n s le m a r ia g e a u X IX е e t a u X X е s ié c le : p r o b lé m e s h u m a i n s e t a t t i t u d e s r e l i g i e u s e s c. m u n k á j á t a R e v u e b e ig e d e P h ilo lo g ie e t ď h i s t o i r e, X L IX, 2. é s 4. r é s z é b e n, A V o lp a r v o lt ta lá n a z e ls ő m o d e r n f o g a m z á s g á tl ó, a m i t a II. v ilá g h á b o r ú e l ő tt g y á r t o t t a k A n g liá b a n. A V o lp a r a n n a k a k u t a t á s n a k v o lt a z e r e d m é n y e, a m it J. R. B a k e r, a R o y a l S o c ie ty t a g j a v é g z e tt a S z ü le té s s z a b á l y o z á s i K u t a t á s i B iz o tts á g tá m o g a t á s á v a l. B a k e r a z O x f o r d - i E g y e te m Z o o ló g iá i t a n s z é k é n k e z d te m e g k u t a t á s a i t, d e k é s ő b b, a m ik o r k id e r ü l, h o g y k u t a t á s a i a f o g a m z á s g á t l á s r a i r á n y u l n a k, m e g t a g a d t á k tő l e a la b o r a tó r iu m o k h a s z n á l a tá t. B a k e r t H o w a r d F lo r e y p r o f e s s z o r, a R o y a l S o c ie ty t a g j a ( k é s ő b b a R o y u l S o c ie ty e ln ö k e ) v e t t e m a g á h o z a P a to l ó g ia i t a n s z é k r e é s o tt f e j e z te b e k u t a t á s á t. (I. P e e l, lá s d a 14. j e g y z e te t). 17 A z t m o n d j á k, h o g y m i n d a c o i tu s i n t e r r u p t u s, m i n d a z ille g á lis m ű v i v e té lé s m e g le h e tő s e n e l t e r j e d t S p a n y o lo r s z á g b a n é s h o g y a z o r á l is f o g a m z á s g á tl ó k h a s z n á l a t a is e g y r e in k á b b n ö v e k e d e tt a l e g u tó b b i é v e k b e n. S p a n y o lo r s z á g b a n n in c s e n e k f e l v é te l e k a s z ü le té s s z a b á l y o z á s g y a k o r l a t á r ó l, d e v a n n a k a f o g a m z á s g á tlá s i m a g a t a r t á s r a v o n a t k o z ó v iz s g á la to k, a m e ly e k m in d m e g le h e t ő s e n k o n z e r v a tív n é z e t e k e t t ü k r ö z n e k. í g y e g y é v i v iz s g á la t k ö z ö lte a h á z ia s s z o n y o k v é l e m é n y é t a f o g a m z á s g á tló t a b l e t t á k a l k a lm a z á s á r ó l, a m e n n y ib e n a z e g y h á z m e g e n g e d n é a n n a k h a s z n á l a t á t é s m é g íg y is c s a k 16 s z á z a lé k v o lt a z o k n a k a z a r á n y a, a k i k a z t v á l a s z o ltá k, h o g y h a s z n á l n á k a t a b l e t t á t. M in d a z o n á lta l m iv e l a d v a v a n a t e r m é k e n y s é g s z in t je é s i s m e r e t e s e k a r é g i ó k é s a tá r s a d a l m i r é t e g e k k ö z ö t ti k ü lö n b s é g e k, n y ilv á n v a l ó a t e r m é k e n y s é g s z a b á l y o z á s a. (C. F. G a lla g h e r : R e lig io n, c l a s s a n d f a m ily in S p a in, P a r t II, m e g j e l e n t a z A m e r i c a n U n iv e r s itie s F ie ld S ta f f R e p o r ts, W e s t E u r o p e S e r ie s 1973, V o l s z á m á b a n ) ben J u a n D ié z N ic o lá s p r o f e s s z o r h a j t o t t v é g r e S p a n y o lo r s z á g b a n e g y ú j r e p r e z e n t a t í v f e l v é te l t a c s a l á d t e r v e z é s r e v o n a t k o z ó is m e r e t e k r e é s m a g a t a r t á s o k r a (K A P v iz s g á la t ), d e a z e r e d m é n y e k e t m é g n e m p u b l i k á l t á k e c i k k m e g í r á s á n a k i d ő p o n t já b a n. P o r t u g á l i á n a k v a n e g y C s a lá d te r v e z é s i T á r s a s á g a, a m e ly a z I P P F - h e z k a p c s o l ó d ik, e z a T á r s a s á g 16 c s a l á d te r v e z é s i r e n d e l ő i n t é z e t ú t j á n n y ú j t j a s z o lg á lta tá s a it. A T á r s a d a lm i Ü g y e k M in is z t é r iu m á b a n l é t r e h o z t a k e g y t á r c a k ö z i n é p e s e d é s p o litik a i b iz o tts á g o t, a m e l y n e k f e l a d a t a a c s a l á d te r v e z é s t á m o g a t á s a P o r t u g á l i á b a n. ( I P P F N e w s, é v i 4. s z á m.) Í r o r s z á g b a n a z é v i b ü n t e t ő t ö r v é n y t m ó d o s ító r e n d e l k e z é s é r t e lm é b e n ti lo s a f o g a m z á s g á tló k e l a d á s a, b e h o z a ta l a é s h ir d e té s e b an a L e g f e ls ő b b B ír ó s á g ú g y r e n d e l k e z e t t. h o g y a z i m p o r t m e g til tá s a m e g s é r t e t t e a s z e m é ly e s jo g o k a t é s a l k o tm á n y e lle n e s v o lt. D u b lin b a n v a n n a k c s a l á d te r v e z é s i r e n d e l ő in t é z e t e k é s a s z ü le té s s z a b á l y o z á s i e s z k ö z ö k e t f o r g a l m a z z á k p o s ta i ú to n. E d d ig a z o n b a n n e m j á r t a k s i k e r r e l a z é v i r e n d e l e t m ó d o s í t á s á r a ir á n y u l ó t ö r e k v é s e k. (K. W ils o n D a v is : T h e c o n t r a c e p t i v e s i t u a t i o n in t h e I r is h R e p u b lic, m e g je l e n t a J o u r n a l o f B io s o c ia l S c i e n c e s é v i 6. s z á m á b a n ) 18 E z a h e l y z e t á l lító la g H o lla n d iá b a n é s je le n t ő s m é r t é k b e n S v á jc b a n. F r a n c i a o r s z á g b a n a tö r v é n y le g ú ja b b v á l to z á s a e l ő tt a z ille g á lis m ű v i v e t é lé s s z é l e s k ö r ű e n e l t e r j e d t v o lt. G ö r ö g o r s z á g b a n a z il le g á lis m ű v i v e t é lé s a t e r m é k e n y s é g k o r l á t o z á s á n a k fő e s z k ö z e v o lt é s m a is a z. E g y, a h á z a s n ő k r e v o n a t k o z ó é v i m i n ta v é te l (a m e ly a f e ls ő b b t á r s a d a l m i- g a z d a s á g i r é t e g e k e t le f e lé t o r z ítv a é s a v á r o s i n é p e s s é g e t f e l f e lé t o r z ítv a r e p r e z e n tá lja ) m e g á ll a p ítá s a s z e r i n t a m e g k é r d e z e t t 6502 n ő b ő l 2266 e l is m e r t e, h o g y v o lt m ű v i v e t é lé s e : a z ö s s z a r á n y s z á m 34 a b o r t u s z v o lt 100 é l v e s z ü le t é s r e é s 216 a b o r t u s z 100 o ly a n n ő r e. a k i e l is m e r t e, h o g y v o lt m á r a b o r t u s z a. U g y a n a k k o r, a s z e r z ő k b e i s m e r ik, h o g y v i z s g á l a t u k é s e z a h e l y z e t á l t a l á n o s s á g b a n a z o ly a n f e l v é te l e k n é l, a m e ly e k k é r d é s e k e t te s z n e k f e l a n ő k n e k a z a b o r t u s z a l k a lm a z á s á r ó l, m é g a z o k b a n a z o r s z á g o k b a n is, a h o l a tö r v é n y k é r é s a l a p j á n e n g e d é ly e z i a m ű v i v e t é l é s t a l á b e c s ü lt e a m ű v i v e t é lé s e k g y a k o r is á g á t. (V. V a la o r a s. A. P o l y c h r o n o p o u lu é s D. T r i c h o p o u l o s :..A b o r tio n in G r e e c e a

37 T E R M É K E N Y S É G I T R E N D E K 427 " S o c ia l d e m o g r a p h y a n d m e d ic a l r e s p o n s i b i l i t y c ím ű k ö t e t b e n ( C o n f e r e n c e P r o c e e d i n g s, T h e s i x t h c o n f e r e n c e o f t h e E u r o p e a n d N e a r E a s t R e g io n o f t h e I n t e r n a t i o n a l P a r e n t h o o d F e d e r a t io n, B u d a p e s t, S e p te m b e r, 1969), L o n d o n ЗГ 44. o ld. 19 A z é v i E u g e n e ti k á i V é d e lm i T ö r v é n y a l a p j á n, a z é v i m ó d o s ítá s s z e r i n t a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s, a m e ly a n é p e s s é g n e k m in te g y 70 s z á z a l é k á r a t e r j e d k i, ig e n o lc s ó a b o r t u s z t e n g e d é ly e z e tt, e g é s z s é g ü g y i o k o k b ó l, (J. v a n d e r T a h :,,A b o r tio n, f e r t i l i t y, a n d c h a n g in g le f i s l a t i o n : a n i n t e r n a t i o n a l r e v i e w L e x in g to n, M a s s. 1974, o ld.). 20 A S z o v j e t u n i ó r a v o n a t k o z ó a n lá s d H. P. D a v id : F a m ily p la n n in g a n d a b o r t io n i n t h e s o c ia lis t c o u n t r i e s o f C e n t r a l a n d E a s t e r n E u r o p e T u f t s U n iv e r s it y, M e d f o r d, M a s s é s H, P. D a v id : A b o r ti o n a n d f a m ily p la n n in g in t h e S o v ie t U n io n : p u b lic p o lic ie s a n d p r iv a te b e h a v i o u r a J o u r n a l o f B io s o c ia l S c i e n c e s é v i 6. s z á m á b a n o ld. 21 A z a b o r t u s z e lle n i r á n y u l ó s z is z t e m a t ik u s e r ő f e s z í té s e k t ö r t é n e t e F r a n c i a o r s z á g b a n a X V I. s z á z a d ig v e z e th e t ő v is s z a, a m ik o r k ö te le z ő v é t e t t é k a t e r h e s s é g e k n y i l v á n t a r t á s á t a b b ó l a c é lb ó l, h o g y e l r e t t e n t s é k a n ő k e t a t tó l, h o g y a b o r t u s z t a l k a lm a z z a n a k, v a g y g y e r m e k g y ilk o s s á g o t k ö v e s s e n e k e l. A X IX. s z á z a d b a n é s a X X. s z á z a d e l e jé n a m ű v i v e t é lé s t b ű n c s e l e k m é n y n e k t e k i n t e t t é k a b ü n te tő t ö r v é n y k ö n y v a l a p j á n. E z a z o n b a n b ír ó s á g i t á r g y a l á s t v o n t m a g a u t á n é s k e v é s v á d l o t t a t t a l á l t a k b ű n ö s n e k. K é s ő b b a n n a k é r d e k é b e n, h o g y n ö v e l jé k a b ű n ö s n e k t a l á l t a t o t t í t é l e t e k v a l ó s z ín ű s é g é t, a m ű v i v e t é l é s t v é t s é g k é n t h a t á r o z t á k m e g. a m i c s a k a m a g i s z t r á t u s v iz s g á la t i h a t á s k ö r é b e t a r t o z o t t. " G y o r s j á r ő r k ü l ö n í t m é n y e k e t s z e r v e z te k a z z a l a c é lla l, h o g y a h i v a t á s o s m a g z a t e l h a j t ó k a t in f la g r a n ti é r j é k, é s a P e t a i n k o r m á n y z a t a l a t t a h i v a t á s o s m a g z a t e l h a j t ó k a t h a l á l b ü n t e t é s f e n y e g e tte. A k é t h á b o r ú k ö z ö t ti id ő s z a k b a n s z é l e s k ö r ű e n e l t e r j e d t a z a n é z e t, h o g y f ő k é n t a b á b á k a h iv a tá s o s m a g z a t e l h a j t ó k. d e s o k v o lt a z o ly a n m ű v i v e t é lé s is, a m i t a t e r h e s e k s a já t m a g u k h a j t o t t a k v é g r e. A z ú j f r a n c i a tö r v é n y, a m e ly j a n u á r j á b a n l é p e t t é le tb e, b iz to s ítja a n ő k n e k a m ű v i v e t é lé s h e z v a ló jo g o t a te r h e s s é g e ls ő 10 h e t é b e n. A m ű v i v e té lé s a z o n b a n n e m k ö n n y e n e l é r h e tő. A s z ü lé s z f ő o r v o s o k, a k i k d ö n te n e k a f e lő l, h o g y a m ű v i v e t é l é s t v é g r e h a j t s á k - e, g y a k r a n k o n z e r v a t í v a k é s e l le n s é g e s e k a m ű v i v e t é lé s s e l s z e m b e n, k iv é v e a s z ig o r ú a n v e t t t e r á p i á i o k o k a t. E m e lle tt k e v é s a r e n d e l k e z é s r e á lló k ó r h á z i á g y, a f o ly a m o d á s i r e n d s z e r k é s e d e l m e k e t o k o z : a k ö lt s é g e k j e le n l e g m a g a s a k é s a z o k a t n e m fe d e z i a b e t e g s é g i b iz to s ítá s. R e m é li k a z o n b a n, h o g y s i k e r ü l a k ö lts é g e k e t m a x im u m 400 f r a n k r a c s ö k k e n t e n i 12 ó r á s k ó r h á z i t a r t ó z k o d á s s a l, a l t a t á s n é lk ü l. ( P e o p le, 2. n o é s 42. o ld a l.) 22 E b b e n a z e s e t b e n a h a r m a d i k v ilá g v o lt a z, a m e l y n e k a z ú j í t á s a v a c u u m - e ls z í - v á s o s e l j á r á s k ö s z ö n h e t ő : a m ó d s z e r t, a m e ly e t m a s z é l e s k ö r ű e n h a s z n á l n a k N y u g a to n. K ín á b a n t a l á l t á k f e l é s f e j l e s z t e t t é k k i. A z a b o r t u s z s z e r e p é r ő l a t e r m é k e n y s é g k o r l á t o z á s á b a n lá s d C. T i e t z e é s J. B o r n g a a r ts..f e r t i l i t y r a t e s a n d a b o r t io n r a t e s : s im u l a ti o n s o f f a m ily l i m i t a t i o n c. d o lg o z a tá t a S tu d i e s in f a m i l y p la n n i n g, V o l m á j u s i 5. s z á m á b a n. A s z e r z ő k f ig y e le m b e v e s z ik a f o g a m z á s g á tl á s t, d e n e m v e s z i k f ig y e le m b e a m e g t a r t ó z t a t á s t. 23 A n g liá b a n ben a z a b o r t u s z o k a r á n y a a z é lv e s z ü le té s e k é h e z. v is z o n y í tv a 81% v o lt a n e m h á z a s n ő k n é l é s 30n/o k ö r ü l a z o k n á l a h á z a s n ő k n é l, a k i k n e k 4 v a g y tö b b e lő z ő é l v e s z ü lé s ü k v o lt. (A z I P P F E u r o p e s z e r k e s z t é s é b e n m e g je l e n t L e g a l A b o r tio n in B r ita in. O c to b e r, 1973, 7. o ld tá b la.) A z u t ó b b i n ő k n é l a z a b o r t u s z t a z e s e t e k j e l e n t ő s r é s z é b e n s te r i liz á c ió k ö v e t te a m e l y n e k a r á n y á t a s z a k k é p z e t t f iz ik a i m u n k á s o k f e le s é g e in é l 4 g y e r m e k e s e t é n 5 2 o -b a n, a 7 é s t ö b b g y e r m e k e s n ő k n é l 70 /n-ban á l l a p í t o t t á k m e g. L á s d m é g R. L e e t e : S o m e c o m m e n t s o n t h e d e m o g r a p h ic a n d s o c ia l e f f e c ts o f t h e 1967 A b o r tio n A c t d o k to r i d is s z e r t á c ió L o n d o n S c h o o l o f E c o n o m ic s F i n o r s z á g b a n é s D á n iá b a n is m a g a s a z a b o r t u s z u t á n i s te r i liz á c ió a r á n y a. A m i a f ia ta l n e m h á z a s n ő k e t ille ti, m e g le h e tő s e n n a g y a n e m v é d e t t é r i n tk e z é s. A z E g y e s ü l t Á lla m o k b a n p é l d á u l a é v e s k o r ú s z e x u á l is t a p a s z t a l a t o k k a l r e n d e l k e z ő l á n y o k n a k m i n te g y n é g y ö t ö d e é r i n t k e z e t t fo g a m z á s g á tl ó h a s z n á l a t a n é l k ü l. A n é g e r l á n y o k n a k c s a k 15% -a, é s a f e h é r l á n y o k n a k c s a k 21% -a h a s z n á l t m in d ig f o g a m z á s g á tló t. (M, Z e l n i k é s J. F. K a n tn e r : S e x u a lit v. c o n t r a c e p t io n a n d p r e g n a n c y a m o n g y o u n g u n w e d f e m a le s in t h e U n ite d S t a t e s. C o m m is s io n o n P o p u l a t i o n G r o w t h a n d t h e A m e r ic a n F u t u r e. R e s e a r c h R e p o r t, s z e r k e s z t e t t e G. F. W e s to f f é s R. P a r k e. J r. 1. k ö te t. D e m o g r a p h i c a n d s o c ia l a s p e c t s o f p o p u la tio n g r o w th, W a s h in g to n. D. C o ld.) A z A n g liá r a v o n a t k o z ó b e c s l é s e k s z e r i n t a h a j a d o n n ő k V-a a n e m v é d e t t é r i n tk e z é s á l t a l i d ő r ő l - i d ő r e k i v a n té v e a f o g a m z á s je le n t ő s k o c k á z a t á n a k k ü lö n ö s e n é r v é n y e s e z a f iz ik a i m u n k á s o k l e á n y a i r a. (M. B o n e : F a m i ly p la n n in g in E n g l a n d a n d W a le s, L o n d o n. 1973, 62. o ld. A f e l v é te l b e n s z e r e p l ő h a j a d o n n ő k é v e s k o r ú a k v o lta k.) 24 M. S. T e i t e l b a u m : F e r t i l i t y e f f e c ts o f t h e a b o l iti o n o f le g a l a b o r t i o n in R o m a n i a c. c i k k e a P o p u l a tio n S t u d i e s 26, p a r t 3, n o v e m b e r i s z á m á b a n o ld. é s J. v a n d e r Т а к (19. je g y z e t) 45. o ld. T o v á b b á a z a b o r t u s z in t é z k e d é s e k e n k ív ü l m e g s z ü n t e t t é k az T. U. D.- k é s a z o r á l i s f o g a m z á s g á tl ó k i m p o r t j á t is. L á s d m é g : I. C e te r c h i é s s z e r z ő t á r s a i : L e d r o i t e t la c r o i s s a n c e d e la p o p u la tio n e n R o u m a n ie, B u k a r e s t, á b r a. 25 A M i n is z t e r ta n á c s o k t ó b e r 18-i n é p e s e d é s n o l iti k a i h a t á r o z a t a. A h a t á r o z a t a z o n b a n t o v á b b r a is e n g e d é ly e z i a m ű v i v e t é l é s t s z o c i á li s - g a z d a s á g i in d o k o k a l a p j á n és g o n d o s k o d ik a c s a l á d te r v e z é s i is m e r e t e k s z é l e s k ö r ű o k t a t á s á r ó l. 26 H. G. M o o r s (13. je g y z e t), 105. o ld. 27 A f e l v é te l 766 h á z a s n ő r e t e r j e d k i. N e m m e g le p ő, h o g y a j e le n l e g i f o g a m z á s g á tlá s i g y a k o r l a t n a g y r é s z é t (62% - á t ) a n a p t á r i m ó d s z e r te s z i k i, m íg a z o r á l is f o g a m z á s g á tló k % -k al é s a c o i tu s i n t e r r u p t u s 1 3 % -k a l s z e r e p e lt. A t i l t o t t m ó d s z e r e k 38% - o s r é s z a r á n y

38 428 D. V. G L A S S n y a l s z e r e p e l t e k a je le n l e g i g y a k o r l a t b a n. (K. W ll s o n - D a v i s : I r i s h a t t i t u d e s to f a m ily p l a n n i n g с. c i k k e a S o c ia l S tu d i e s 3., n o j ú n i u s i s z á m á b a n o ld.) A N e m z e tk ö z i E g é s z s é g ü g y i A la p í tv á n y ( I n t e r n a t i o n a l H e a l th F o u n d a tio n ) b en s z á m o s s z ü le té s s z a b á l y o z á s i v iz s g á la t o t t á m o g a t o t t O la s z o r s z á g b a n, B e l g iu m b a n, F r a n c i a o r s z á g b a n, A n g liá b a n é s a N é m e t S z ö v e ts é g i K ö z tá r s a s á g b a n. E z e k a f e l v é t e l e k k v ó ta - m in t a v é te le n a l a p u l t a k é s je l e n t ő s f e l f e lé t o r z í t á s t m u t a t n a k a 25 é v e s k o r a l a t t i h á z a s n ő k n é l. A 45 é v e s k o r a l a tt i, a f o g a m z á s g á tl á s t f o l y a m a t o s a n a l k a lm a z ó h á z a s n ő k r é s z a r á n y a 6 5 % -tó l (O la s z o r s z á g ) 81% -ig (B e lg iu m ) t e r j e d t A n g liá b a n 77%, F r a n c i a o r s z á g b a n 75% é s a z N S Z K - b a n 73% v o lt. A z o r á l is f o g a m z á s g á tl ó k le g e l t e r j e d t e b b a l k a l m a z á s á t a z N S Z K - b ó l j e l e n t e t t é k (34% ), a n a p t á r i m ó d s z e r B e l g iu m n á l (24% ), a c o i tu s i n t e r r u p t u s é t O la s z o r s z á g r ó l (32%) é s F r a n c i a o r s z á g r ó l (30% ). A k o n d o m h a s z n á l a t a A n g liá b a n v o lt a le g g y a k o r ib b (29% ). ( I n t e r n a t io n a l H e a l th F o u n d a tio n, F a m i ly p la n n in g, G e n e v a, o ld.) 28 L á s d a 18. je g y z e te t. 29 С. M. L a n g fo r d F e r t i l i t y a n d c o n t r a c e p t i v e p r a c t ic e in G r e a t B r i t a i n c., m e g je l e n é s a l a t t á lló m u n k á j a. A v iz s g á la t, a m e ly a N é p e s s é g k u ta t ó B iz o tts á g m u n k a p r o g r a m j á n a k r é s z e 2309 a z E g y e s ü l t K ir á l y s á g b a n 1907-b en v a g y k é s ő b b s z ü l e t e t t o ly a n h á z a s n ő m i n t á j á n a l a p u lt, a k i k le g a lá b b 45 é v e s k o r u k i g e ls ő f é r j ü k k e l é l t e k h á z a s s á g b a n é s f é r j ü k is a z E g y e s ü l t K ir á l y s á g b a n s z ü le te t t. A f ő b b e l e m z é s e k b e l e é r t v e a f e n t h iv a tk o z o t t e l e m z é s t is o ly a n n ő k a l a p j á n k é s z ü l te k, a k i k n e k a z é l e t k o r a a h á z a s s á g k ö t é s i d ő p o n t j á b a n 35 é v a l a t t v o lt é s a k i k e ls ő h á z a s s á g u k a t 1941 é s 1965 k ö z ö t t k ö tö t té k. (E z e k a k o r l á to z á s o k a z é r t v o l t a k s z ü k s é g e s e k, h o g y a m i n im u m r a c s ö k k e n t s é k a h á z a s s á g k ö t é s id ő p o n t j á b a n b e t ö l t ö t t é l e t k o r b a n m u t a tk o z ó t o r z í t á s o k a t a k ü lö n b ö z ő k o h o r s z o k n á l.) 30 E z m e g v á lt o z o tt. M a g y a r o r s z á g o n p é l d á u l a z o r á l is f o g a m z á s g á tl ó k é v i e l a d á s a a g y ó g y s z e r t á r a k b a n a z é v i 1,79 m illió c s o m a g r ó l 4,53 m i llió r a e m e l k e d e t t 1974-ben, a m i a z t je l e n t i, h o g y a z e l a d o t t m e n n y is é g 1974.b e n 149 v o lt é v e s k o r ú n ő r e s z á m ítv a. A z o r á l i s f o g a m z á s g á tl ó k a l k a l m a z á s a h o z z á j á r u l t a z a b o r t u s z o k s z á m á n a k a z é v i rő l 1974-ben re t ö r t é n t c s ö k k e n t é s é h e z. (D r. S z a b a d y E g o n tó l á p r i l i s 6 -á n k a p o t t in f o r m á c ió.) A j a p á n v iz s g á la t o k s o r o z a t a (10. tá b la ) f o ly a m a t o s n ö v e k e d é s t m u t a t k i a f o g a m z á s g á t l á s t v a l a h a is a l k a lm a z ó k r ó l, d e e z n e m j e l e n t i a z o r á l i s f o g a m z á s g á tl ó k r a v a ló á t l e n d ü l é s t, m iv e l e z e k á l t a l á b a n v é v e n e m á l l n a k r e n d e l k e z é s r e. A c o n d o m, a m i a f ő s z e r e p e t j á t s s z a a f o g a m z á s g á tlá s g y a k o r l a t á n a k e l t e r j e d é s é b e n j a v u l t m in ő s é g é b e n i.c é s in t e n z í v e b b é v á l t a m a r k e t i n g te v é k e n y s é g. A M a in ic h i P r e s s e g y m á s i k v iz s g á la t á t a s z ü le té s s z a b á l y o z á s r ó l J a p á n b a n (a k é t é v e n k é n t i s o r o z a t 13. ta g ja ) m á j u s j ú n i u s b a n h a j t o t t á k v é g r e, a f e l v é te l é v e s k o r o n a l u li h á z a s n ő r e t e r j e d t k i. A z e lő z e te s j e l e n té s r á m u t a t a r r a, h o g y a z o k n a k a n ő k n e k a z a r á n y a, a k i k s o h a s e m a l k a l m a z t a k f o g a m z á s g á t lá s t, t o v á b b e s e t t % -ra, é s a z o k n a k a r é s z a r á n y, a k i k je le n l e g f o g a m z á s g á tl á s t a l k a l m a z n a k, 60% f e l e t t v o lt. M ég m in d ig a k o n d o m v o lt a le g f ő b b f o g a m z á s g á tló, e z t k ö v e t te a n a p t á r i m ó d s z e r. A z I. U. D. 8.6 % -á t t e t t e k i a z a l k a l m a z o t t m ó d s z e r e k n e k, a s te r i liz á c ió r é s z e s e d é s e 4.7%, a z o r á l is f o g a m z á s g á tló k é 3% v o lt. ( M a in ic h i D a ily N e w s j ú n i u s o ld. a z ú j s á g o t d r. T o s h i o K u r o d a, a t o k i ó i E g é s z s é g ü g y i é s J ó l é t i M in is z té r iu m N é p e s e d é s i I n t é z e t é n e k ig a z g a tó j a k ü l d t e m e g n e k e m.) 31 N. B. R y d e r é s C, F. W e s t o f f : R e p r o d u c tio n in t h e U n ite d S t a t e s P r in c e to n. N. J., á b r a ben a z o k n a k a h á z a s p á r o k n a k a z a r á n y a (a f e l e s é g e k 45 é v n é l f i a t a l a b b a k v o lta k ), a k i k m é g s o h a s e m a l k a l m a z t a k f o g a m z á s g á tl á s t, 15.9% v o lt, s z e m b e n a z é v i 17.1 % -o s r é s z a r á n n y a l. A f e k e t é k n é l b iz o n y o s f o k ig n ö v e k e d e t t a z o k n a k az a r á n y a, a k i k s o h a s e m a l k a l m a z t a k f o g a m z á s g á t l á s t : % -ró l % -ra, a m in e k a z a m a g y a r á z a ta, h o g y a f i a t a l a b b h á z a s p á r o k n á l a v a l a h a is f o g a m z á s g á t l á s t h a s z n á l ó k r é s z a r á n y a c s ö k k e n t. (C. F. W e s t o f f T h e m o d e r n iz a t io n o f U. S. c o n t r a c e p t i v e p r a c t i c e c. c ik k e a F a m il y P l a n n in g P e r s p e c t iv e s 4., n o j ú l i u s i s z á m á b a n, o ld.) 32 C. M. L a n g fo r d (lá s d a 29. j e g y z e te t), 6. á b r a ben a z U S A - b a n a k a t o lik u s o k 78% -a é s a p r o t e s t á n s o k 87% -a a l k a l m a z o t t f o g a m z á s g á tlá s t. A n g liá b a n a z é v i h á z a s s á g i k o h o r s z n á l a m e g f e le lő r é s z a r á n y o k 80, ille tv e % -o t t e t t e k k i. M o o r H o lla n d i á r a v o n a t k o z ó v iz s g á la t á b a n m e g á ll a p íto t ta, h o g y a z é v i h á z a s s á g i k o h o r s z n á l a z o k n a k a h á z a s p á r o k n a k a r é s z a r á n y a, a k i k f o g a m z á s g á t l á s t a l k a l m a z n a k v a g v a l k a l m a z n i f o g n a k, a f e l e s é g v a l lá s a s z e r i n t o s z tá ly o z v a 73% v o lt a r e f o r m á t u s o k. 78% a k a to l ik u s o k é s 76% a h o lla n d r e f o r m á l t e g y h á z h o z t a r t o z ó k n á l. A z é v i k o h o r s z n á l is ig e n k i c s i k v o l t a k a z e l té r é s e k, d e a z á l t a l á n o s s z in t s o k k a l a l a c s o n y a b b v o lt (lá s d a 110. o l d a lt). A le g n a g y o b b k ü lö n b s é g e k a la k ó h e l y s z e r i n t m u t a t k o z t a k p é l d á u l a f a lu s i t e r ü l e t e k é s a h á r o m n a g y v á r o s k ö z ö tt. 33 R. R i n d f u s s é s C. F. W e s t o f f : T h e in i t i a t i o n o f c o n t r a c e p t i o n с. c i k k e a D e m o g r a p h y i i. n o. 1., f e b r u á r i s z á m á b a n o ld a l. Ü g y t ű n i k, h o g y a s z á z a lé k o k, a m e ly e k c s e k é l y m é r t é k b e n e l t é r n e k a 13. t á b l á b a n k ö z ö l te k t ő l, a z ö s s z e s v a l a h a is h á z a s n ő r e f e h é r é s f e k e t e b ő r ű e k r e e g y a r á n t v o n a t k o z n a k. 34 С. M. L a n g fo r d ( lá s d a 29. je g y z e te t). A z a d a t o k a k o h o r s z b a n s z e r e p l ő ö s s z e s n ő r e v o n a t k o z n a k, f ü g g e t le n ü l a t tó l, h o g y v o lt v a g y n e m v o l t t e r h e s s é g ü k a k i k é r d e z é s ü k id ő p o n t já i g. (35 é v e n a l u li k o r b a n h á z a s s á g o t k ö t ö t t n ő k.) F r a n c i a o r s z á g b a n a r é s z a r á n y s o k k a l a l a c s o n y a b b n a k tű n i k a z é v i v iz s g á la t s z e r i n t. A z o k a n ő k, a k i k ban k ö t ö t t e k h á z a s s á g o t é s h á z a s s á g k ö t é s ü k i d ő p o n t j á b a n 27 é v n é l f i a t a l a b b k o r ú a k v o lta k, c s a k 2 6 % -o s r é s z a r á n y b a n a l k a l m a z t a k f o g a m z á s g á tl á s t e ls ő t e r h e s s é g ü k e l ő tt. E z e l t é r é s e k r e u t a l h a t a g y e r m e k s z ü l é s e k ü te m e z é s é n e k s z e r k e z e té b e n. 35 G y a k o r la t il a g b e h o z a ta l i tila lo m á l l h a t f e n n. ille t v e h iá n y m u t a t k o z h a t e g y e s o r s z á g o k b a n b iz o n y o s f o g a m z á s g á l ó k r a v o n a t k o z ó a n. J a p á n b a n p é l d á u l a z o r á l is f o g a m z á s g á t l ó k n e m á l l n a k r e n d e l k e z é s r e á l t a l á n o s h a s z n á l a t r a é s a z I.U.D. b e v o lt t i l t v a 1974-ig. h a b á r a j e l e n t é s e k s z e r i n t m i n te g y 1 m illió j a p á n n ő h a s z n á l j a a z Ó ta g y ű r ű t.

39 T E R M É K E N Y S É G I T R E N D E K A z U S A - b a n e g y é v i v iz s g á la t, a m e ly a k a t o l i k u s p a p s á g v é l e m é n y é t k é r d e z te, ú g y ta l á l t a, h o g y a z o k, a k i k m i n d e n m e s t e r s é g e s f o g a m z á s g á tl á s t m o r á lis a n h e l y t e l e n n e k t a l á l t a k, v a g y a z o k, a k i k b iz o n y ta l a n o k v o l t a k v é l e m é n y ü k b e n, d e m i n d e n e s e t r e ú g y v é l té k, h o g y a h i v ő k n e k k ö v e t n i ö k k e l l a z e g y h á z t a n í t á s a i t, a v á l a s z a d ó k n a k c s u p á n 3 8 % -á t t e t t é k k i. (M. J. M o o r e : D e a th o f a d o g m a? T h e A m e r i c a n C a th o lic C le g y s v ie w s o f c o n t r a c e p t io n, C h ic a g o, 1973.) Ü g y lá ts z ik, h o g y a z e n c ik li k a k i a d á s a á l t a l n e m c s ö k k e n t a z o r á l i s f o g a m z á s g á tl ó k h a s z n á l a t a a k a t o l i k u s h á z a s p á r o k n á l a z U S A - b a n. (N. B. R y d e r : T im e s e r ie s o f p il l a n d i.u.d. u s e : U n ite d S ta te s, a S t u d i e s in F a m ily P l a n n in g 3. n o o k tó b e r i s z á m á b a n.) A s z ü le té s s z a b á l y o z á s k a t o l i k u s t a n í t á s a i n a k t ö r t é n e t é r e v o n a t k o z ó a n l á s d : J. T. N o o n a n, J r. C o n t r a c e p t io n. A h i s t o r y o f its t r e a t m e n t b y t h e C a th o lic T h e o lo g ia n s a n d C a n o n is ts, C a m b r id g e, M a s s é s J L. F la n d r in : L É g lis e e t le c o n t r ő le d e s n a i s s a n c e s P á r i z s, A n ő k is k o lá z o tts á g a, v á l á s a i é s m ű v i v e té lé s e i k ö z ö tti ö s s z e f ü g g é s t D. P. M a z u r v iz s g á lja S o c i a l a n d d e m o g r a p h ic d e t e r m i n a n t s o f a b o r t io n in P o l a n d, a P o p u la tio n S tu d i e s 29. n o m á r c i u s i s z á m á b a n ( o ld a l) m e g je l e n t c i k k é b e n. A n ő k is k o lá z o tts á g a é s m ű v i v e t é lé s e k ö z ö t ti ö s s z e f ü g g é s k ü lö n b ö z ő le h e t a z o ly a n o r s z á g o k b a n, a h o l r e n d e l k e z é s r e á l l a v á l a s z t á s a m o d e r n f o g a m z á s g á tl ó k é s a z a b o r t u s z, m i n t k i s e g ít ő m ó d s z e r k ö z ö tt, m á s r é s z t a z o ly a n o r s z á g o k b a n is, a h o l n e m ig e n á l l n a k r e n d e l k e z é s r e a f o g a m z á s g á tló k, é s a m e ly e k b e n a m ű v i v e t é lé s a t e r m é k e n y s é g s z a b á l y o z á s á n a k e l s ő d le g e s m ó d s z e r e. 38 J. B e r e n t: S o m e d e m o g r a p h ic a s p e c t s o f f e m a le e m p lo y m e n t in E a s t e r n E u r o p e a n d t h e U.S.S.R. c. c i k k e a z I n te r n a t io n a l L a b o u r R e c ie w 101., n o j a n u á r i s z á m á b a n, o ld. é s J. B e r e n t - t ő l : C a u s e s o f f e r t i l i t y d e c lin e in E a s t e r n E u r o p e a n d th e S o v ie t U n io n a P o p u l a tio n S t u d i e s 24., n o s m á r c i u s é s j ú l i u s i s z á m á b a n, és o ld. 39 A n g liá b a n é s W a le s b e n, 1971-ben a h á z a s n ő k k o r s p e c i f i k u s a k t i v i t á s i a r á n y s z á m a i a k ö v e t k e z ő k v o l t a k : 25 é v a l a t t 46%, é v k ö z ö t t 40% é s é v k ö z ö t t 56%. L á s d : K. E. G a le s é s P. H. M a r k s : T w e n t ie t h c e n t u r y t r e n d s in t h e w o r k o f w o m e n in E n g l a n d a n d W a le s, a J o u r n a l o f th e R o y a l S ta t is tic a l S o c i e ty A. s o r o z a t, 197. r é s z ben, 67. o ld a l. /40 L á s d J. M o r s a é s G. J u l e m o n t : U n e e n q u é te n a t i o n a l e s u r la f é c o n d i té, IV. a P o p u la t io n e t fa m il ie, n o d e c e m b e r i s z á m á b a n, o ld., k ü lö n ö s e n p e d ig a z o ld a lo n. A s z e lle m i p á l y á n m ű k ö d ő n ő k f o g l a l k o z t a t o t t s á g á n a k k é r d é s é v e l k a p c s o la t b a n l á s d : R. S. C o o n e y : F e m a le p r o f e s s io n a l w o r k o p p o r t u n i t i e s : a c r o s s - n a ti o n a l s tu d y, a D e m o g r a p h y 12. n o f e b r u á r i s z á m á b a n, o ld a l. 41 A z A n g liá r a v o n a t k o z ó a d a t o k a N é p e s s é g k u ta t ó B iz o tts á g é v i v iz s g á la tá b ó l s z á r m a z n a k. C s u p á n a t e r m é k e n y n ő k e t v é v e s z á m ítá s b a (a m e d d ő s é g m e g á lla p ít á s a a n ő k á l t a l a d o t t t á j é k o z t a t á s a l a p j á n t ö r t é n t ), a f o g a m z á s g á tl á s v a l a h a is t ö r t é n t a l k a l m a z á s a é s a h á z a s s á g k ö t é s ó ta t ö r t é n t k e r e s ő t e v é k e n y s é g k ö z ö t ti k a p c s o l a t o t a z a l á b b i t á b l a m u t a t j a : S z ü le té s s z a b á l y o z á s t v a l a m i k o r is a l k a l m a z o t t h á z a s n ő k s z á z a lé k o s a r á n y a h á z a s s á g k ö t é s ó ta h á z a s s á g k ö t é s id ő p o n t ja m u n k á b a n t ö l t ö t t é v e k s o h a s e m d o lg o z o tt é s tö b b 86 A z b en h á z a s s á g o t k ö t ö t t 11 é v é s t ö b b k a t e g ó r i a k iv é te l é v e l a z ö s s z e f ü g g é s k i e g y e n l í t e t t a z e g é s z m i n tá n b e lü l. B e lg iu m e s e t é b e n a z o r s z á g o s f e l v é te l n e m m u t a t o t t k i n a g y e l t é r é s t a m u n k a v i s z o n y b a n á lló é s n e m á lló f e l e s é g e k k ö z ö tt. J e a n M o r s a p r o f e s s z o r a z o n b a n k é s z í t e t t e g y k ü lö n tá b la f e l d o lg o z á s t r é s z e m r e, a m e ly c s a k a t e r m é k e n y n ő k r e v o n a t k o z ik é s ö s s z e h a s o n lít h a tó A n g lia f e n t k ö z ö l t t á b l á j á v a l. A z e r e d m é n y e k e t a k ö v e t k e z ő t á b l a f o g la lja ö s s z e : B e l g iu m : s z ü le té s s z a b á l y o z á s t v a l a m i k o r is a l k a lm a z ó h á z a s n ő k s z á z a lé k o s a r á n y a h á z a s s á g k ö t é s ó t a a h á z a s s á g i d ő t a r t a m a (é v e k ) m u n k á b a n t ö l t ö t t é v e k 5 é v a l a t t é s tö b b s o h a s e m d o lg o z o tt é v n é l k e v e s e b b é v a la tt é v é s t ö b b B e l g iu m b a n is a z e r e d m é n y e k á l t a l á b a n m e g f e le l n e k a n n a k a k ö v e t k e z te té s n e k, h o g y a z o k a h á z a s n ő k, a k i k k e r e s ő t e v é k e n y s é g e t f o l y t a t n a k, i n k á b b a l k a l m a z n a k f o g a m z á s g á t l á s t s z ü lé s e ik id ő z íté s é r e, v a g y k o r l á t o z á s á r a (J. M o r s a p r o f e s s z o r m á j u s 22-i le v e le ). É s a b e l g a a d a t o k t o v á b b i a l á t á m a s z t á s á t a d j á k a n n a k, h o g y a v á r t s z ü lé s e k s z á m a k ö v e t k e z e t e s e n a l a c s o n y a b b v o l t a k e r e s ő n ő k n é l, m i n t a n e m k e r e s ő k n é l, v a g y a z o k n á l,

40 430 D. V. G L A S S a k i k c s a k r ö v id id e ig á l l t a k m u n k a v is z o n y b a n. (J. M o r s a é s G. J u l é m o n t, l á s d a 40. j e g y z e te t o ld a l). N e m v o lt le h e tő s é g ö s s z e h a s o n lí tó t á b l a k i d o l g o z á s á r a a z évi E g y e s ü l t A lla m o k - b e l i f e l v é te lb ő l, m e r t n e m t a r t a l m a z o t t k é r d é s e k e t a h á z a s s á g k ö t é s u t á n m u n k á b a n t ö l t ö t t é v e k r e. E h e l y e t t a f e l v é te l r e v o n a t k o z ó, p u b l i k á l á s e l ő tt á lló j e l e n t é s e k e g y f e j e z e t e a k í v á n t t e r m é k e n y s é g é s a f o g la lk o z t a to tt s á g k ö z ö t ti k a p c s o l a t o t e l e m z i ( k ív á n t t e r m é k e n y s é g = é l v e s z ü le t é s e k + t o v á b b i t e r v e z e t t s z ü lé s e k n e m k ív á n t s z ü lé s e k ) a 45 é v e n a l u li j e le n l e g h á z a s n ő k n é l. A z e r e d m é n y e k a z t m u t a t j á k, h o g y b á r a t e r m é k e n y s é g i e l t é r é s e k á l t a l á b a n a v á r t i r á n y z a t o t t ü k r ö z i k a je le n l e g i f o g l a l k o z t a t o t t s á g i v á l to z ó k h o z v is z o n y ítv a, a z o n b a n je l e n t ő s e l t é r é s e k e t m u t a t n a k a k ü lö n b ö z ő a l c s o p o r t o k n á l é s n e m n a g y o n n a g y o k a f e h é r e k n é l. ( M á s r é s z t a n ő i s z e r e p i r á n t i a t t i t ű d ö k j e l e n t ő s e n t e r m é k e n y s é g - o r i e n t á c i ó j ú a k a c s a k n e m r é g e n h á z a s f e h é r e k n é l.) A h á z a s n ő k t e r m é k e n y s é g e é s k e r e s ő t e v é k e n y s é g e k ö z ö t ti k a p c s o l a t v iz s g á la t a n y il v á n v a l ó a n r é s z l e te s e b b k u t a t á s t k ív á n m e g, é s R y d e r é s W e s t o f f a z t j a v a s o l j á k, h o g y e z a z 1970-es f e l v é t e lb e n s z e r e p lő n ő k e g y a l m i n t á j á n a k ú jb ó l i k i k é r d e z é s e ú t j á n t ö r t é n j é k m e g. ( W e s to f f p r o f e s s z o r s z e m é ly e s t á jé k o z t a tá s a.) 42 V a llá s i c s o p o r to k, a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k h e z h a s o n ló a n g e t t ó h e l y z e te k b e n t a l á l h a t j á k m a g u k a t, s ő t n é h a r é s z b e n ö n k é n t v á l l a l j á k e z t. M ég h a n in c s e n e k is fiz ik a i é r t e le m b e n e l k ü lö n ít v e, e s e tle g t á r s a d a l m i l a g é s g a z d a s á g ila g v a n n a k k ü l ö n v á l a s z t v a a z á l ta l, h o g y e l té r ő a z o k t a t á s i r e n d s z e r ü k, m á s t á r s a d a l m i s z o l g á l t a t á s o k a t v e s z n e k ig é n y b e é s k ü lö n b ö z ik a z e g y e s f o g la lk o z t a tá s i l e h e tő s é g e k h e z v a ló h o z z á ju tá s u k. E b b e n a z é r t e le m b e n a k a t o l i k u s o k é s p r o t e s t á n s o k f e l t é t l e n ü l s z e p a r á l v a v o l t a k a m ú l tb a n H o lla n d iá b a n. A z E g y e s ü l t Á lla m o k b a n is m e g f ig y e l h e tő a m e g k ü lö n b ö z t e té s a k a t o lik u s o k f o g la l k o z t a t á s á n á l. L á s d : H. J. A b r a m s o n : E t h n ic d iv e r s i ty in C a th o lic A m e r ic a, N e w Y o rk. L o n d o n, S id n e y, T o r o n t o 1973, k ü lö n ö s e n a 39. o ld a lo n, h a b á r n e h é z m e g íté ln i a je le n s z á z a d b a n t ö r t é n t v á l to z á s t a z o t t b e m u t a t o t t a d a t o k a l a p j á n, a m e ly e k a z é s i960, é v i o r s z á g o s m u n k a e r ő s t a t i s z t i k á t h a s o n l í t j á k ö s s z e a z é v i r e p r e z e n t a t í v f e l v é te l n e k a f é r f i k a t o l i k u s v á l a s z a d ó k r a é s a z o k a p j á r a v o n a t k o z ó a d a ta iv a l. A z a p á k a d a t a i t o r z í t o t t m i n t á t k é p v i s e ln e k, tú l s á g o s a n m a g a s a n r e p r e z e n t á l j á k a te r m é k e n y e b b a p á k a t (és t e r m é s z e t e s e n, t e lje s e n k ih a g y j á k a s e m a m ú l tb a n, s e m a j e le n l e g n e m h á z a s c s a lá d i á l la p o t ú é s a g y e r m e k t e l e n f é r f i a k a t ). A m it a z a d a t o k a z o n b a n m e g m u t a t n a k, a z a t i s z t v is e lő i m u n k a k ö r ö k b e n te v é k e n y k e d ő f é r f i a k je l e n t ő s n ö v e k e d é s e a g y e r m e k e k g e n e r á c i ó já b a n 43% a z a p á k g e n e r á c i ó j á n á l r e g i s z t r á l t 24 s z á z a lé k k a l s z e m b e n. 43 N e m f o g la lk o z o m i t t a z i l y e n f a j t a tá r s a d a l m i - g a z d a s á g i f e j lő d é s é s a d e m o g r á f ia i á t m e n e t ü te m e z é s e é s g y o r s a s á g a k ö z ö t ti le h e ts é g e s k o r r e l á c ió v a l. A m in t a d o lg o z a tb a n m á r k o r á b b a n e m líte tte m, n in c s s z o r o s k o r r e l á c ió. P é l d á u l a m ű v e lts é g m i n d S p a n y o l o r s z á g b a n, m i n d G ö r ö g o r s z á g b a n a l a c s o n y s z in t e n á llt, d e a z u t ó b b i o r s z á g b a n m in d az a b o r t u s z, m in d a c o i tu s i n t e r r u p t u s a l a c s o n y a b b s z in t r e c s ö k k e n t e t t e a te r m é k e n y s é g e t, m i n t S p a n y o lo r s z á g b a n. H a s o n ló k é p p e n, n y o m o n le h e t k ö v e t n i a t e r m é k e n y s é g s z a b á l y o z á s á n a k tö r t é n e t i k e z d e te i t a n é p e s s é g je le n t ő s r é s z e i n é l n a g y o n e l té r ő tá r s a d a l m i - g a z d a s á g i k ö r ü l m é n y e k k e l r e n d e l k e z ő k ö z ö s s é g e k b e n F r a n c i a o r s z á g f a l u s i r é s z e in, a g e n fi p o lg á r s á g k ö r é b e n, B e c s b e n. M a g y a r o r s z á g e g y e s r é s z e in. B iz o n y o s k o r r e l á c ió f e llé p lá s d p é l d á u l a t e r m é k e n y s é g N é m e to r s z á g b a n t ö r t é n t c s ö k k e n é s é n e k é r d e k e s e le m z é s é i J. E. K n o d e l T h e d e c lin e o f f e r t i l i t y in G e r m a n y, с. k ö n y v é b e n, P r in c e to n. N. J á b r a. A h a n g s ú l y a z o n b a n i t t a z o n v a n, h o g y a t e r m é k e n y s é g á l t a l á n o s s á g b a n j e le n l e g v is z o n y l a g a l a c s o n y a v á r o s o k n a k, a n é p e s s é g m ű v e lte b b c s o p o r tj a in á l, a z o ly a n c s a l á d o k b a n, a m e ly e k b e n a f e l e s é g e k a l k a lm a z á s b a n á l l n a k h á z a s é l e t ü k m e g le h e tő s e n n a g y r é s z é b e n, a h o l a c s o p o r to k b e é p ü l n e k a s z é le s e b b tá r s a d a l o m b a ú g y. h o g y a z á l t a l á n o s n o r m á k e l t e r j e d h e t n e k, a h o l n e m m a g a s a v a l lá s o s s á g f o k a. a h o l a f o g la l k o z á s i s t r u k t ú r á b a n t ö r t é n t v á l to z á s o k je l e n t ő s e l to ló d á s t e r e d m é n y e z t e k a p r i m e r f o g l a l k o z t a t á s b ó l a t e r c i e r f o g la lk o z t a tá s b a. A m e n n y i b e n e z e k a k ö r ü l m é n y e k f e l te h e t ő e n h a t á s s a l v a n n a k a z i p a r i t á r s a d a l m a k n é p e s s é g é n e k e g y r e n ö v e k v ő r é s z é r e, a z e g y e s t á r s a d a l m a k o n b e l ü li t e r m é k e n y s é g i k ü lö n b s é g e k k o n v e r g á l n i f o g n a k. 44 J. H e n r ip in : T e n d e n c e s e t f a c t e u r s d e la f é c o n d i té a u C a n a d a O tta w a, é s 52. o ld. és C e n s u s o f C a n a d a, P o p u la t io n. C a ta lo g u e , v o l. 1. p a r t 2 ( b u lle tin ), , 27. é s 28. tá b la. 45 J. H e n r ip in é s E. L a p i e r r e - A d a m c y k, P. F e s t y k ö z r e m ű k ö d é s é v e l : L a f in d e la r e v a n c h e d e s b e r c e a u x : q u e n p e n s e n t le s Q u é b é c o is e s? M o n tr e a l, A v iz s g á la t 1745 v a l a h a is h á z a s k ö z ö t t s z ü l e t e t t q u é b e c i n ő r é t e g e z e t t v é l e tle n m i n t á j á t f o g la lta m a g á b a n. 46 E z e k r e a n ő k r e a v á r h a t ó á t la g o s s z á m 2.96 g y e r m e k v o lt, d e e z f e l d u z z a s z t o tt s z á m, m iv e l a n ő k n e k c s a k 2.2 % -a v o lt v á r h a t ó a n g y e r m e k te l e n. H a a g y e r m e k te l e n h á z a s s á g o k a t r e á l i s a b b a n 10% k ö r ü l b e c s ü l jü k, a z á t la g o s g y e r m e k s z á m m i n te g y 2.7 -re c s ö k k e n t. 47 J. H e n r ip in : T e n d a n c e s, 196. o ld. A é v k ö z ö t ti v a l a h a is h á z a s n ő k b e n : v á r o s i f r a n c i a a n y a n y e l v ű : 2.40 é l v e s z ü le t é s : a n g o l a n y a n y e l v ű A z 1971, é v i f e l v é te l a d a t a i n a k e g y t o v á b b i e l e m z é s e m e g v iz s g á lta a h á z a s n ő k f o g l a l k o z t a t á s á n a k t r e n d je i t. K iz á r ó l a g a z o k a t a n ő k e t f ig y e le m b e v é v e, a k i k r e n d s z e r e s e n d o lg o z ta k a h á z a s s á g k ö t é s ü k ó ta (a m e g h a t á r o z á s a z o k r a v o n a t k o z ik, a k i k a h á z a s s á g k ö t é s ü k ó ta a f e l v é te l id ő p o n t já i g m e g s z a k ítá s n é l k ü l d o lg o z ta k, k iv é v e a t e r h e s s é g g e l ö s s z e f ü g g é s b e n á lló 4 h ó n a p o t m e g n e m h a l a d ó i d ő s z a k o k a t), je l e n t ő s n ö v e k e d é s v o lt t a p a s z t a l h a t ó a n ő k r é s z a r á n y á b a n a z é s b e n s z ü l e t e t t g e n e r á c ió k k ö z ö tt. (E z t a k ö v e t k e z t e t é s t a z o n b a n b e f o l y á s o lja a z a té n y, h o g y a k é t c s o p o r t h á z a s s á g a i n a k i d ő t a r t a m a s z ü k s é g s z e r ű e n l é n y e g e s e n e lté r ő.) H a a z é v i g e n e r á c ió t v e s s z ü k, a r e n d s z e r e s e n d o l g o z ó k r é s z a r á n y a a l e g m a g a s a b b (40%) a z e g y e te m i k é p z e tts é g ű n ő k n é l v o lt. A..r e n d s z e r e s f o g la lk o z t a tá s m é r t é k e á l t a l á b a n p o z i tív k o r r e l á c i ó b a n v o lt a z i s k o lá z o tts á g s z in t

41 T E R M É K E N Y S É G I T R E N D E K 431 jé v e l é s n e g a tív k o r r e l á c i ó b a n a g y e r m e k e k s z á m á v a l. I s m é t c s a k h a n g s ú ly o z n i k e l l a z ö s s z e f ü g g é s b o n y o lu l ts á g á t. A m a g a s a b b f o k ú is k o lá z o tt s á g g a l r e n d e l k e z ő n ő k i n k á b b a l k a lm a z z á k a f o g a m z á s g á t l á s t é s i n k á b b k ív á n n a k d o lg o z n i j á r n i. ( L á s d D.. G r a in g e r é s E. L a p i e r r e - A d a m c y k : L e s t a u x d a c tiv i té c h e z le s Q u é b é c o is e s f r a n c o p h o n e s, a P o p u la t io n e t f a m i l i e s z á m á b a n, o ld.) A d á n v iz s g á la t m á s r é s z t, a m e ly é v e s k o r ú h á z a s n ő é v i f e l v é te l é n a l a p u lt, a z t á l l a p í t o t t a m e g, h o g y a n ő k f o g la l k o z t a t á s á n a k a g y e r m e k e k v á r t s z á m á r a g y a k o r o l t b e f o l y á s a c s a k a n a g y 4 v a g y t ö b b g y e r m e k k e l r e n d e l k e z ő c s a l á d o k s z in t jé n é r v é n y e s ü l t. A 2 v a g y 3 g y e r m e k e s c s a lá d o k e l ő f o r d u lá s a a n n y i r a á l t a l á n o s v o lt, h o g y c s a k k e v é s i n g a d o z á s v o l t t a p a s z t a l h a t ó a z o ly a n té n y e z ő k te k i n t e t é b e n, m i n t a z is k o lá z o tts á g, a t á r s a d a l m i h á t t é r v a g y a c s a lá d jö v e d e lm e. (O. B e r t e ls e n é s J. U s s in a : F a m i l i e s t o r r e l s e o g liv s s til, K o p p e n h á g a a n g o l n y e l v ű k iv o n a t é s o ld.) 48 A g a z d a s á g i é s d e m o g r á f ia i f lu k t u á c i ó k k ö z ö t ti k ö lc s ö n ö s ö s s z e f ü g g é s r e v o n a t k o z ó a n lá s d R. E a s te r l in T h e A m e r i c a n b a b y b o o m in h i s t o r i c a l p e r s p e c t i v e, N e w Y o r k a N a tio n a l B u r e a u o f E c o n o m ic R e s e a r c h O c c a s io n a l P a p e r s s o r o z a t a, 79. s z á m ). E a s te r lin m u n k á j á t é s m á s h a s o n ló m u n k á t is f ig y e le m b e v e s z i R., L e e, a F o r m a i d y n a m ic s o f c o n t r o lle d p o p u la tio n s a n d t h e e c h o, t h e b o o m a n d t h e b u s t c. c i k k é b e n a m e ly a D e m o g r a p h y 11. n o n o v e m b e r i s z á m á b a n j e l e n t m e g, o ld a l. L e e o ly a n m o d e lle k e t s z e r k e s z t, a m e ly e k a z o ly a n s z a b á ly o z o t t n é p e s s é g e k b e n f e llé p ő v á l t o z á s o k a t v iz s g á ljá k, a m e ly n é p e s s é g t e r m é k e n y s é g é t g a z d a s á g i té n y e z ő k b e f o l y á s o ljá k, a r e l a t í v k o h o r s z n a g y s á g, a m e ly a m u n k a e r ő p o t e n c i á l t m e g h a tá r o z z a, v a g y a m u n k a e r ő n a g y s á g a, a m e ly a t e r m é k e n y s é g i d ő s z a k á r a v a n h a t á s s a l. Ü g y ta l á l j a, h o g y a z u t ó b b i h a t á s a z, a m e ly i n k á b b m e g f e le l a X X. s z á z a d b e li U S A t a p a s z t a l a t a i n a k. D e le h e t s é g e s o ly a n k ö l c s ö n h a t á s is, a m e ly a d e m o g r á f ia i v á l t o z á s o k n a k a g a z d a s á g i h e l y z e tr e g y a k o r o l t e s e tle g e s b e f o l y á s á b ó l e r e d. E g y k o r a i p r ó b á l k o z á s t a l á l h a t ó a k a p c s o l a t v i z s g á l a t á r a A. L ö s c h : B e v ö l k e r u n g s w e l le n u n d W e c h s e lla g e n, с. m u n k á j á b a n, J e n a, A h á z a s s á g k ö t é s i k o r le g ú ja b b e m e lk e d é s é r e a z U S A - b a n lá s d P. G. G lic h : S o m e r e c e n t c h a n g e s in A m e r i c a n f a m ili e s, C u r r e n t p o p u la tio n r e p o r t s, S e r ie s P 23, N o. 52. W a s h in g to n, D. C. (1975), 3 4. o ld. 49 A m ú l t b a n a f é r j é s f e le s é g k ö z ö t ti k o r k ü l ö n b s é g e t f e l te h e t ő e n m in d a g a z d a s á g i, m in d p e d ig a b io ló g ia i s z e m p o n to k is b e f o l y á s o l t á k a f é r f i n e k a z ig é n y e, h o g y m u n k á j á b a n e l é r h e s s e n e g y o ly a n p o n th o z, a m e ly e n e l t u d j a t a r t a n i f e l e s é g é t é s c s a l á d j á t é s a f é r f i n e k a z a v á g y a, h o g y o ly a n f e le s é g e le g y e n, a k i e lé g f i a t a l a h h o z, h o g y g y e r m e k e k e t s z ü ljö n. ( L e g a lá b b is e l m é le tile g a ta n o n c id ő r e n d s z e r e s e g í t e t t a m i n im á lis k o r t m e g s z a b n i a f é r f i s z á m á r a a z a z a t a n o n c id ő b e f e j e z é s e k o r b e t ö l t ö t t k o r t.) L e g a l á b b e g y o r s z á g r a b i z o n y s á g g a l r e n d e l k e z ü n k a r r ó l, h o g y a s z e g é n y e b b f é r f i a k id ő s e b b n ő t v á l a s z t a n a k c s a k a z é r t, h o g y a z o k é l e t k o r a e s e tle g f e ls ő h a t á r t s z a b a z ő t e r m é k e n y s é g ü k n e k e z v o l t a h e l y z e t N o r v é g iá b a n a X IX. s z á z a d b a n ( lá s d : M. D r a k e : F e r ti lit y c o n t r o ls in p r e - i n d u s t r i a l N o r w a y a D. V. G la s s é s R. R e v e lle á l t a l s z e r k e s z t e t t P o p u la tio n a n d s o c ia l c h a n g e c. k ö te tb e n, L o n d o n, 1972, 185. o ld.) N e m t u d j u k m e n n y i r e á l t a l á n o s v o lt a z ily e n g y a k o r l a t a z ip a r o s í t á s e l ő tti i d ő k b e n. M a m é g m in d ig e r ő s e n é r v é n y e s ü l a z a f e lf o g á s, h o g y a f é r f i le g y e n i d ő s e b b a f e le s é g é n é l v a g y le g a lá b b i s n e le g y e n f i a t a l a b b, m i n t a fe le s é g e. A N é p e s s é g k u ta t ó B i z o t ts á g é v i f e l v é te l é b e n a v á l a s z a d ó k a t m e g k é r d e z t é k a f é r j é s a f e l e s é g k ö z ö t ti i d e á l i s k o r k ü lö n b s é g r ő l. A z e r e d m é n y e k a k ö v e t k e z ő k v o l t a k : a f é r j l e g y e n id ő s e b b, m i n t a f e l e s é g e a f é r j l e g y e n e g y id ő s a f e le s é g é v e l a f é r j l e g y e n f ia ta l a b b, m i n t a f e l e s é g e n e m v á l a s z o lt é s n e m t u d j a (N = 1136) (N = 1200) A z o k k ö z ü l, a k i k ú g y g o n d o ltá k, h o g y a f é r j l e g y e n id ő s e b b a f e l e s é g é n é l, a k í v á n a t o s á t la g o s k o r k ü l ö n b s é g e t 3.3 é v b e n je l ö l t é k m e g a f é r f i v á l a s z a d ó k é s 3.5 é v b e n a n ő i v á l a s z a d ó k. A z o k a g a z d a s á g i é s d e m o g r á f ia i t é n y e z ő k, a m e l y e k e z t a t r a d í c i ó t a l á t á m a s z t j á k, m a m á r f e l te h e t ő e n k e v é s b é f o n to s a k. A n ő k e r e s ő t e v é k e n y s é g e a h á z a s s á g o k j e le n t ő s r é s z é b e n g a z d a s á g i t á m o g a t á s t n y ú j t é s a k is c s a l á d o k c é lu l v a ló k itű z é s é v e l (é s a z ig e n a l a c s o n y a n y a - é s c s e c s e m ő h a la n d ó s á g g a l) a f e le s é g é l e tk o r a is k e v é s b é k r i t i k u s a k í v á n t c s a l á d n a g y s á g m e g v a ló s ít á s a s z e m p o n tjá b ó l, le g a lá b b i s a k ö r ü l b e l ü l 30 é v e s k o r e lé r é s é ig. E z b e m u t a t h a t ó a z é v i a n g l ia i é s w a le s i n é p s z á m lá l á s te r m é k e n y s é g i a d a t a i á l ta l. A k ö v e t k e z ő t á b l a a z e g y h á z a s s á g r a j u t ó é lv e s z ü le t é s e k á t la g o s s z á m á t m u t a t j a ben f e n n á l ló, é s é v e s i d ő t a r t a m ú h á z a s s á g o k r a, a m e ly e k b e n a f é r j é s f e le s é g e g y m á s h o z v i s z o n y í to tt é l e t k o r a ig e n e l té r ő v o lt, to v á b b á a f e l e s é g h á z a s s á g k ö té s i é l e t k o r á n a k k é t k o r c s o p o r t j á r a.

42 432 D. V. G L A S S 13 és tö b b év v e l év v e l é v v e l A f e le s é g 2 é v v e l f ia ta l a b b, i l le tv e 2 é v v e l id ő s e b b a f é r j é n é l A f e le s é g id ő s e b b a f é r j é n é l 3 7 év v e l év v e l * O ly a n m e g s z a k ítá s n é l k ü li e ls ő h á z a s s á g o k, a m e ly e k n é l a f e l e s é g e k e t a f é r j ü k k e l e g y ü t t í r t á k ö s s z e. A k ü l ö n b s é g e k k ic s ik. A k ü lö n b s é g e k e g y r é s z e n e m v á r t i r á n y b a n m u t a tk o z ik a z a z a z id ő s e b b f e l e s é g e k n é l n a g y o b b t e r m é k e n y s é g m u t a t k o z o t t. A m e n n y i b e n e z e k a m a g a s a b b á t l a g o k s z ig n i f ik á n s a k, t a l á n a h á z a s s á g e l ő tti t e r h e s é g e k k e l m a g y a r á z h a tó k. T e r m é s z e t e s e n a g a z d a s á g i é s b io ló g ia i té n y e z ő k s e m m ik é p p e n s e m a z e g y e d ü li t é n y e z ő k, a m e ly e k b e f o l y á s o l j á k a v is z o n y la g o s k o r k ü l ö n b s é g e k n é p s z e r ű s é g é t ( C e n s u s 1961, E n g l a n d a n d W a le s F e r t i l i t y ta b le s, L o n d o n 1966, 15. tá b l a ). T u l a j d o n k é p p e n a z o k a h á z a s s á g o k, a m e ly e k b e n a f e l e s é g id ő s e b b a f é r j n é l, n e m r i t k á k m a n a p s á g A n g liá b a n. K e v é s b é g y a k o r i a k a n ő t l e n e k n e k h a j a d o n o k k a l k ö t ö t t h á z a s s á g a ib a n 1973-b an A n g liá b a n é s W a le s b e n a m e n y a s s z o n y o k 6.3 % -a le g a lá b b e g y 5 é v e s k o r c s o p o r t t a l id ő s e b b v o lt a v ő le g é n y é n é l. A h o l a z o n b a n a k á r a m e n y a s s z o n y, a k á r a v ő le g é n y m á r k o r á b b a n is h á z a s v o lt, a m e g f e le lő a r á n y 19.6% v o lt. A z ú j r a h á z a s o d á s o k, a m e ly e k b e n l e g a lá b b az e g y i k f é l m á r k o r á b b a n is h á z a s v o lt, ban 2 8 % -át t e t t é k k i a z ö s s z e s h á z a s s á g o k n a k A n g liá b a n é s W a le s b e n, s z e m b e n a z é v i 1 5 % -o s é s a z é v i 9 % -o s a r á n n y a l : az 1930-as é v e k ó ta t ö r t é n t n ö v e k e d é s a v á l á s i a r á n y s z á m e m e lk e d é s é v e l é s a v á l á s s a l k a p c s o la to s m a g a t a r t á s m e g v á lto z á s á v a l v o lt ö s s z e f ü g g é s b e n. (A s z á m ítá s o k a R e g i s t r a r G e n e r a l s s t a t i s t i c a l r e v ie w f o r E n g l a n d a n d W a l e s , П. r é s z, t á b l á k, N é p e s s é g 59 60: 1960, П. r é s z, T á b lá k, N é p e s s é g. 64. o ld. é s 1938, T á b lá k, P o lg á r i, 49. o ld. a d a t a i n a l a p u l n a k. A k o r s z e r i n t i s z á m ítá s 5 é v e s k o r c s o p o r t o k r a t ö r t é n t, é s a b b a n a z e s e tb e n t e k i n te t t e m a m e n y a s s z o n y o k a t i d ő s e b b n e k a v ő le g é n y ü k n é l, h a a k ö v e t k e z ő é s m in d e n t o v á b b i m a g a s a b b k o r c s o p o r t b a t a r to z t a k.) B á r e z a n e m tr a d ic i o n á lis k o r - v is z o n y u l á s a h á z a s s á g m e g k ö té s e k o r s o k k a l g y a k o r i b b v o lt a z ú j r a h á z a s u l ó k n á l b an. a z ú j r a h á z a s o d á s o k s z á m á n a k 1938 ó ta t ö r t é n t e m e lk e d é s e n e m ig e n n ö v e l te a z il y e n n e m t r a d i c io n á lis h á z a s s á g o k g y a k o r i s á g á t. A z ö s s z e s h á z a s s á g o t a l a p u l v é v e, t e k i n t e t n é l k ü l a k o r á b b i c s a l á d i á l l a p o t r a, a z o k n a k a h á z a s s á g o k n a k a z a r á n y a, a m e ly e k b e n a m e n y a s z - s z o n y id ő s e b b v o lt a v ő le g é n y n é l 10.4% v o l t ban é s 10% 1973-b an. A m a g y a r á z a t a b b a n r e j l i k, h o g y a z o k a f é r f ia k, a k i k é v e s e k v o l t a k a h á z a s s á g k ö t é s i d ő p o n t já b a n, s o k k a l k e v é s b é v o l t a k h a j l a n d ó k id ő s e b b n ő k e t f e le s é g ü l v e n n i 1973-b an. m i n t 1938-ban. é s f o r d í t o t t v o lt a z e s e t a z id ő s e b b é l e t k o r o k n á l. A f e n t k ö z ö lt a d a t o k v a l ó j á b a n a t é n v - le g e s n é l k i s e b b m é r t é k b e n t ü n t e t i k f e l a n e m t r a d i c i o n á l i s k o r - v i s z o n y u l á s o k g y a k o r i s á g á t. m iv e l a z e le m z é s le g a lá b b e g v ö té v e s k o r c s o p o r t o t m a g á b a n f o g la ló e l té r é s e n a l a p u l. A n ő tle n e k é s h a j a d o n o k k ö z ö tti h á z a s s á g o k p o n to s a b b b e c s l é s e n y e r h e t ő a N é p e s s é g k u t a t ó B iz o tts á g e g y s p e c i á lis f e lv é te lé b ő l, a m e ly a G e n e r a l T e g is te r O f f ic e - n a k a z A n g liá b a n é s W a le s b e n 1951-ben k ö t ö t t h á z a s s á g o k r a v o n a t k o z ó a n y a k ö n y v i n v i l v á n t a r - tá s a ib ó l s z á r m a z ó o r s z á g o s m i n t á n a l a p u l. A m i n t á b a n 4108 e ls ő h á z a s s á g v o lt. 10.4% - n á l a v ő le g é n y m e g k ö z e lítő le g a z o n o s k o r ú v o lt a m e n y a s s z o n n y a l ( a z a z k e v e s e b b, m i n t e g v é v v o lt k ö z t ü k a k o r k ü lö n b s é g ) % -n ál a v ő le g é n y v o lt a z id ő s e b b é s a h á z a s s á g o k % -á n á l a v ő le g é n y v o lt a f ia ta l a b b. 50 A I I. v il á g h á b o r ú e l ő tt g y a k r a n v o l t a k o ly a n s z o k á s o k, a m e ly e k a k a d á l y o z t á k a h á z a s s á g o t. A n g liá b a n p é l d á u l, a n ő i t a n e r ő k n e k á l t a l á b a n m e g k e l l e t t v á l n i á l lá s u k tó l, h a f é r j h e z m e n te k é s e z m é g e r ő s e b b e n é r v é n y e s ü l t a k ö z s z o l g á la t b a n. A B a n k o f E n g la n d é s a b a n k o k tö b b s é g e n e m a l k a l m a z o t t h á z a s n ő k e t é s u g y a n e z v o n a t k o z o t t a v a s - u t a k r a. a z A n g o l R á d i ó t á r s a s á g r a é s a z U n ile v e r r e. a z T.C.I.-re é s a R o w n tr e e - r e. A b a n k o k n á l is v o l t a k o ly a n k o r lá to z á s o k, a m e ly e k a f é r f i a l k a l m a z o t t a k h á z a s o d á s i k o r á t é r i n t e t t é k. L á s d a R o y a l C o m m is s io n o n P o p u la t io n n o v e m b e r 9-i ü lé s é t (R C 59) é s a M a r r ia g e b a r in t h e C iv il S e r v ic e : L e t t e r a n d M e m o r a n d u m f r o m t h e C o u n c il o f W o m e n C iv il S e r v a n t s á p r i l i s 27. E z e k e t a k o r l á t o z á s o k a t n a g y r é s z t f e l o ld o tt á k a TI. v ilá g h á b o r ú a l a t t, ille t v e u t á n. A z é v i c s a l á d jo g i r e f o r m r e n d e l e t, a m e ly a n a g y k o r ú s á g i k o r t 18 é v r e s z á l lít o tta le, u g y a n c s a k m e g k ö n n y íti a k o r a i h á z a s s á g o t. 51 A n é p e s s é g n ö v e k e d é s i ü te m e s z a b á l y o z á s á n a k k o m p o n e n s e k é n t i d ő n k é n t j a v a s o ltá k a l t e r n a t í v k a r r i e r e k b i z t o s í t á s á n a k le h e tő s é g é t a h á z a s s á g g a l s z e m b e n a f e j le t t

43 T E R M É K E N Y S É G I T R E N D E K 433 o r s z á g o k b a n. D e a h á z a s s á g g a l s z e m b e n i le g v a ló s z í n ű b b a l t e r n a t í v a a h á z a s s á g o n k ív ü li e g y ü t té l é s. L e h e ts é g e s, h o g y e z m á r á l t a l á n o s a b b m i n t h a r m in c, n e g y v e n é v v e l e z e lő tt v o lt, d e a h á z a s s á g n é p s z e r ű s é g e n e m c s ö k k e n t e z á lta l. É s a v á l á s o k n ö v e k e d é s e a z ú j r a - h á z a s o d á s i a r á n y s z á m o k e m e lk e d é s é v e l p á r h u z a m o s a n m e n t v é g b e. D á n iá b a n v é le tle n m i n t á n a l a p u ló f e l v é t e l e k s o r o z a t á t h a j t o t t á k v é g r e b an a é v e s k o r ú f é r f i a k é s n ő k r e v o n a t k o z ó a n é s e z e k b iz o n y o s a n y a g o t s z o l g á l t a t n a k a z e g y ü t té l é s m é r t é k é r e (a l e g u tó b b i é v e k b e n c s ö k k e n t D á n iá b a n a h á z a s s á g k ö t é s i a r á n y s z á m ). A z e g y e d ü lá lló k 2 7 % -a e g y ü t té l ö v o lt ; a z 1972-b en e l v á lt f é r f i a k é s n ő k 3 4 % -a m á s v a la k i v e l é lt e g y ü t t ; és a z o k n a k a h á z a s p á r o k n a k, a k i k 1972-ben h á z a s s á g o t k ö t ö t t e k, m i n te g y 80% -a e g y ü t t é i t a h á z a s s á g k ö t é s e l ő tt ( k ö r ü lb e lü l k é t h a r m a d r é s z ü k t ö b b m i n t 6 h ó n a p i g é l t e g y ü t t ). L á s d : I n g e r K o c h - N i e ls e n : A e g t e s k a b e t o g lo v e n, K o p p e n h á g a, 1974, a n g o l n y e l v ű k iv o n a t, o ld. A f e j lő d ő o r s z á g o k b a n a n ő k is k o lá z o tt s á g i é s f o g l a l k o z t a t á s i le h e tő s é g e i m a g a s a b b h á z a s s á g k ö t é s i k o r r a l t á r s u l n a k. 52 A z é v i U S A f e l v é te l is m e g á ll a p íto t ta, h o g y a f o g a m z á s g á t l á s t h a t é k o n y a n a l k a l m a z t á k a g y e r m e k s z ü l é s e k b e s z ü n t e t é s é r e é s a h á z a s é l e t g y a k o r i s á g a is a l a c s o n y a b b v o lt a z o k b a n a z e s e t e k b e n, a m i k o r a s z ü l e t é s k o r l á t o z á s t e c é l é r d e k é b e n a l k a l m a z t á k (C. F. W e s t o f f :,,T h e y ie ld o f t h e im p e r f e c t : t h e 1970 n a t i o n a l f e r t i l i t y s u r v e y e l n ö k i f e l s z ó la lá s a z A m e r i k a i N é p e s e d é s i t á r s a s á g ü lé s é n.) 53 L á s d : C. T i e t z e é s D. D a w s o n : I n d u c e d a b o r t i o n : a f a c t b o o k, R e p o r t s o n P o p u la tio n F a m i ly P l a n n i n g P o p u la t io n C o u n c il, N e w Y o r k, d e c e m b e r, I P P F E u r o p e ( lá s d a 23. j e g y z e t e t ). R. L e e t e ( lá s d a 23. j e g y z e t e t ). A n g liá b a n é s W a le s b e n b en a m ű v i v e t é l é s n e k a z ö s s z e s h á z a s n ő s z ü lé s e ih e z v is z o n y í t o t t a r á n y a 12% v o lt a 2 e lő z ő s z ü lé s s e l r e n d e l k e z ő n ő k n é l, d e 24% a 3 é s 33% a 4 e lő z ő s z ü lé s s e l r e n d e l k e z ő n ő k e s e t é b e n. E g y e s o r s z á g o k b a n a z a r á n y c s ö k k e n a n a g y o n m a g a s s z á m ú s z ü lé s i s o r r e n d n é l, a m i a r r a m u t a t, h o g y v a n a n ő k n e k e g y o ly a n k is r é t e g e, a m e ly k ü lö n b ö z ő o k o k n á l f o g v a e l u t a s í t j a a m ű v i v e t é l é s t v a g y k é p t e le n a r r a, h o g y a z t a l k a lm a z z a. 54 H. B. P r e s s e r é s L. L. B u m p a s s D e m o g r a p h ie a n d s o c ia l a s p e c t s o f c o n t r a c e p t i v e s te r i liz a tio n in t h e U n ite d S t a t e s : , m e g j e l e n t a C o m m is s io n o n P o p u la t io n G r o w t h a n d t h e A m e r i c a n F u t u r e, R e s e a r c h R e p o r t s s o r o z a t á b a n, v o l. 1. D e m o g r a p h ic a n d s o c ia l a s p e c t s o f p o p u la tio n g r o w t h, s z e r k e s z t e t t e C. F. W e s t o f f é s R. P a r k e J r., W a s h in g to n, D. C. 1972, 533. é s 537. o ld a l: 11% a f e h é r e k n é l é s 12% a f e k e t é k n é l, a r é s z a r á n y o k n ö v e k e d n e k a z é l e t k o r r a l b en a é s é v e s k o r ú f e l e s é g e k n é l a r é s z a r á n y o k a k ö v e t k e z ő k v o l t a k : f e h é r e k 18 é s 16% ; f e k e t é k 20 é s 21%. (A f e k e t é k k ö z ö t t f ő k é n t n ő i s te r i liz á lá s.) 1971-ben a z A m e r i k a i K ö z e g é s z s é g ü g y i T á r s a s á g j ó v á h a g y t a a s t e r i l i z á l á s t m i n t a s z ü l e t é s k o r l á t o z á s v é g s ő m ó d s z e r é t é s a z é v i, a c s a l á d n ö v e k e d é s r e v o n a t k o z ó o r s z á g o s f e l v é te l m e g á ll a p íto t ta, h o g y a z o k n á l a h á z a s p á r o k n á l, a k i k m á r e l é r t é k a k í v á n t g y e r m e k s z á m o t, a f é r j n e k v a g y a f e l e s é g n e k 2 9 % -b a n v o lt f o g a m z á s g á t l á s t s z o lg á ló s t e r i l i z á l á s a ( I n t e r n a t i o n a l f a m ily p la n n in g d ig e s t, v o l. 1. n o. 2., j ú n i u s 7. o ld.). A n g liá r a é s W a le s r e a z é v i f e l v é te l a z t á l l a p í t o t t a m e g, h o g y v a l a m e n n y i, a f e l v é te l b e n s z e r e p l ő h á z a s n ő t te k in tv e, a z e s e t e k 4 % -á b a n v a g y a f e l e s é g n e k v a g y a f é r j n e k v o l t s te r i liz á c ió j a a t o v á b b i t e r h e s s é g e k m e g a k a d á l y o z á s a é r d e k é b e n. A n ő k n é l a 4. p a r i t á s m u t a t ó j á n á l a r é s z a r á n y 12% v o l t é s a z 5. v a g y m a g a s a b b s z ü lé s i s o r r e n d n é l a h á n y a d 24% v o lt ( M a r g a r e t B o n e ) lá s d a 23. j e g y z e te t, (23. o ld. R tá b la ). 55 C. M. L a n g fo r d ( lá s d a 29. j e g y z e t e t ), 6. á b r a. 56 N. B. R y d e r é s C. F. W e s t o f f : R e p r o d u c tio n in t h e U n ite d S ta t e s, P r in c e to n. N. J. 1971, IX 2. t á b l a, 228. o ld. 57 N. B. R y d e r C o n t r a c e p t iv e f a i l u r e in th e U n ite d S t a t e s c. d o lg o z a ta a F a m ily P la n n in g P e r s p e c t iv e s, v o l. 5. n o. 3. s u m m e r, s z á m á b a n, 142. o ld. L á s d m é g F. S. J a f f e k o m m e n t á r j á t is u g y a n e b b e n a s z á m b a n. 58 A h á z a s s á g o n k ív ü l i s z ü le té s e k a r á n y s z á m a i t, a m e ly e k m o s t g y a k r a n j e le n t ő s e n m a g a s a b b a k m i n t a z 1930-as é v e k b e n, b e f o l y á s o l h a t j á k a jo b b m ó d s z e r e k é s k ü lö n ö s e n a m ű v i v e t é lé s jo b b h o z z á f é r h e t ő s é g e ( A n g liá b a n é s W a le s b e n p é l d á u l 1971-ben a m ű v i v e t é l é s e k n e k a s z ü le té s e k h e z v is z o n y í to tt a r á n y a 78% v o l t a n e m h á z a s n ő k n é l.) A z A n g l i á b a n é s a z U S A - b a n t ö r t é n t h á z a s s á g o n k ív ü l i s z ü le té s e k k ö z ü l s o k..n e m t e r v e z e t t v o lt, d e n e m v é l e t l e n e z e k n e m a f o g a m z á s g á tl á s h i b á j a m i a t t t ö r t é n t e k, h a n e m a z é r t, m e r t n e m h a s z n á l t a k f o g a m z á s g á tl á s t. L á s d a 23. j e g y z e tb e n s z e r e p l ő h i v a t k o z á s o k a t é s P. O u tr ig h t I l le g i tim a c y in t h e U n ite d S t a t e s : c. d o lg o z a tá t C. F. W e s t o f f é s R. P a r k e J r. k ö n y v é b e n ( lá s d a 23. j e g y z e te t, é s o ld.) 59 A z o n b a n h a j e l e n t ő s n ö v e k e d é s t ö r t é n n e a n é p e s s é g s z e g é n y e b b é s k e v é s b é m ű v e l t r é t e g e in é l a f o g a m z á s g á tl á s g y a k o r l a t á b a n ( t ö r t é n j é k e z a f e j lő d é s b á r m i l y e n m ó d o n is ), k e z d e tb e n á l t a l á n o s c s ö k k e n é s m u t a t k o z n a a z a l k a lm a z á s h a t é k o n y s á g á b a n. 60 L e h e ts é g e s, h o g y K e l e t - E u r ó p á b a n k o r l á t o z á s o k l e s z n e k a m ű v i v e t é l é s e k h o z z á f é r h e tő s é g é b e n e z t ö r t é n t m á r R o m á n iá b a n, M a g y a r o r s z á g o n é s C s e h s z lo v á k iá b a n. A n y u g a t i o r s z á g o k b a n n y o m á s f o g m e g n y ilv á n u ln i a l i b e r a l i z á l á s é r d e k é b e n a z o k b a n a z o r s z á g o k b a n, a m e l y e k b e n m é g a r é g e b b i n e m l i b e r á l i s t ö r v é n y e k é r v é n v e s ü l n e k. P é l d á u l O la s z o r s z á g b a n k a m p á n y f o ly i k a b ü n t e t ő tö r v é n y k ö n y v f e n n á l ló c i k k e lv e i n e k h a t á l y t a l a n í t á s á é r t é s b iz o n y o s r e n d e l k e z é s e k e t m á r a l k o t m á n y e l l e n e s n e k m i n ő s í te t te k. A z ille g á lis m ű v i v e t é l é s e k e t t e lje s e n m e g s z o k o ttn a k t e k i n t i k. S p a n y o lo r s z á g f e l te h e t ő e n a k o n z e r v a tiv i z m u s u to l s ó b á s t y á j a le s z a z a b o r t u s z r a v o n a t k o z ó t ö r v é n v e k te k i n t e t é b e n. M á s r é s z t, o ly a n o r s z á g o k b a n, a h o l..l i b e r a l i z á l t á k a t ö r v é n y t, k ü lö n b ö z ő c s o p o r t o k k o r l á t o z á s o k a t k ív á n n a k m a jd k e r e s z t ü l v i n n i il y e n p é l d á u l a z A n g liá b a n f o ly t a t o t t k a m p á n y é s a z é v i r e n d e l k e z é s m ó d o s ít á s á t c é lz ó t ö r v é n y j a v a s l a t (a W h ite B ill). A L a n e

44 434 D. V. G L A S S B iz o tts á g k ü lö n b ö z ő j a v a s l a t o k a t t e t t a t ú l k a p á s o k m e g a k a d á l y o z á s á r a é s a m e g le v ő s z o l g á l t a t á s o k j a v í t á s á r a b e l e é r tv e a m ű v i v e t é lé s s e l k a p c s o l a to s n a p i g o n d o z á s k i f e j le s z té s é t, a m i v is z o n y l a g o lc s ó l e n n e ( R e p o r t o f t h e c o m m itte e o n t h e w o r k in g o f th e a b o r t io n a c t, C m n d 5579, L o n d o n, 1974). A z é v i W h ite B ill o ly a n v á l to z t a tá s o k a t j a v a s o l ( k ü lö n ö s e n a z 1., 3. é s 5. c i k k e l y e k te k i n t e t é b e n ), a m e ly e k n e h e z e b b é t e n n é k a m ű v i v e t é lé s h e z v a g y a t a n á c s a d á s h o z v a ló h o z z á j u t á s t é s f e l te h e t ő e n le g a lá b b i s k é s le l t e t n é k a z a b o r t u s z e l é r h e tő s é g é t. ( L á s d M e m o r a n d u m o n t h e b ill f r o m t h e t r u s t e e s o f th e B r itis h p r e g n a n c y s e r v ic e, m á r c iu s.) 61 D. V. G la s s : F e r t i l i t y t r e n d s in E u r o p e s in c e t h e S e c o n d W o r ld W a r, 117. o ld.; R e g i s t r a r G e n e r a l s s ta t i s t i c a l r e v ie w o f E n g l a n d a n d W a le s , P a r t I I. T a b le s, P o p u la tio n, L o n d o n, 1972, Q Q (c ), t á b l a a 182. o ld a lo n. A z é v i h á z a s s á g o k a d a t a i N a g y - B r i t a n n i á r a v o n a t k o z n a k, m íg a z é s é v i a d a t o k A n g liá r a é s W a le s r e. 62 P é l d á u l 1973 o k tó b e r é b e n a z a n g o l G a ll u p I n t é z e t m e g k é r d e z t e a z id e á li s c s a l á d n a g y s á g r a ( a z a z f é r j, f e le s é g é s h á n y g y e r m e k? ) v o n a t k o z ó v é l e m é n y e k e t. A v á la s z o k m e g o s z lá s a a k ö v e t k e z ő v o lt : 0 g y e r m e k 2%, 1 g y e r m e k 4%, 2 g y e r m e k 59%, 3 g y e r m e k 18%, 4 g y e r m e k 12%, 5 é s tö b b g y e r m e k 3%, n e m t u d j a 2%. A m e n n y i b e n f ig y e lm e n k ív ü l h a g y j u k a n e m t u d j a v á l a s z o k a t é s f e l té t e le z z ü k, h o g y a z 5 é s tö b b a n n y i m i n t 6, a z á t la g 2,5 g y e r m e k. D e m in d a n u ll a, m in d a z e g y - g y e r m e k e s v á l a s z o k tá v o l á l l n a k a n o r m á lis v a l ó s á g tó l. H a 10% 0 g y e r m e k e s c s a l á d o t t é t e l e z ü n k fe l, a z á t l a g 2,25 le n n e é s m é g a l a c s o n y a b b s z á m jö n n e k i. h a te k i n t e t b e v e n n é n k a z e g y - g y e r m e k e s c s a l á d o k a t is. (S z á m o s o r s z á g l e g ú ja b b v iz s g á la t a ib a n a z i d e á lis s z á m o t 0 -b a n m e g je l ö lő k a r á n y a lé n y e g e s e n e m e lk e d e tt.) E z z e l n e m a z t a k a r o m m o n d a n i, h o g y a z id e á li s c s a l á d n a g y s á g r a v o n a tk o z ó k é r d é s e k h a s z n a v e h e te tle n e k. É p p e n e lle n k e z ő le g, h a s z n o s a k, m e r t m e g m u t a t j á k a z a d o tt o r s z á g b a n, e g y a d o t t i d ő p o n t r a r ö g z í t e t t s z te r e o tip tá r s a d a l m i k o n v e n c i ó k a t é s e g y id ő s o r h a s z n o s i n f o r m á c i ó k k a l s z o lg á lh a t e z e k v á l t o z á s á n a k m ó d j a ir ó l. N e m é r d e k t e l e n p é l d á u l. h o g y a z,.id e á l e ls ő k o n c e n tr á c i ó s f o k a a 2 g y e r m e k e s c s a l á d é s a 0 3 g y e r m e k e s k ö z. a m e ly b e a v á l a s z a d ó k 83% -a ta r t o z i k, n e m e s ik j e le n t ő s e n tá v o l a v a ló s á g tó l. D e a s z te r e o tip v á l to z á s a i n e m jó e l ő r e je l z ő i a r e p r o d u k c i ó s m a g a t a r t á s n a k. A k ü lö n b ö z ő o r s z á g o k b ó l s z á m o s b e s z á m o ló á ll r e n d e l k e z é s r e a z..id e á lis c s a l á d n a g y s á g r a v o n a t k o z ó a n. K e le t- E u r ó p á b ó l p é l d á u l r e n d e l k e z é s r e á l l n a k a d a t o k M a g y a r o r s z á g r ó l 1966-ra. L e n g y e l o r s z á g b ó l 1972-re é s a S z o v je tu n ió r ó l 1969-re. A z á t la g o k a k ö v e t k e z ő k : M a g y a r o r s z á g. L e n g y e lo r s z á g S z o v je tu n ió * v á r o s i fa lu s i * A z a d a t o k n e m t a r t a l m a z z á k a t e r m e l ő s z ö v e tk e z e te k d o lg o z ó it. (A z a d a t o k I. F r e n k e l: A t t i t u d e s to w a r d s f a m i l y s iz e in s o m e E a s t E u r o p e a n c o u n t r i e s c ím ű, a P o p u la tio n S t u d i e s -Ъ е п m e g je l e n ő c i k k é b ő l v a l ó k. F r e n k e l ú g y v é li. h o g \ a S z o v je tu n ió á z s i a i t e r ü l e t e i k iv é te l é v e l, a le g tö b b c s a l á d v is z o n y l a g k is c s a l á d n a g y s á g o t k ív á n, k ü lö n ö s e n v o n a t k o z ik e z a m a g a s a b b i s k o la i v é g z e tts é g ű n ő k r e, a v á r o s l a k ó k r a é s a k e r e s ő t e v é k e n y s é g e t f o l y t a t ó k r a, k ü lö n ö s e n a s z e lle m i m u n k á t v é g z ő k r e é s h o g y ez a m a g a t a r t á s g y o r s a n te r je d, f ő k é n t a f i a t a l a b b g e n e r á c ió k k ö r é b e n.) A n y u g a t i o r s z á g o k r a a l e g ú ja b b n e m z e tk ö z i G a llu p a d a t o k m á ju s á b ó l v a ló k, a m e n n y i r e e z t m e g tu d t a m á l l a p í t a n i. A z e r e d m é n y e k a z a l á b b i a k : Á tla g o s id e á lis g y e r m e k s z á m A n g lia 2.8 A u s z tr ia 2.5 F in n o r s z á g 2.6 H o lla n d ia 2.9 S v é d o r s z á g 2.7 S v á jc 2.6 A z E g y e s ü l t Á lla m o k r a a k ö z v é le m é n y k u ta t ó s o k a d a t a á ll r e n d e l k e z é s r e a z id e á lis c s a l á d n a g y s á g r a v o n a t k o z ó a n é s s z á m o s ta n u l m á n y k é s z ü l t e z e k n e k a z a d a t o k n a k a z a l a p j á n : p é l d á u l J u d i t h B l a k e d o lg o z a ta. L á s d p é l d á u l..f a m i ly s iz e in t h e 1960-s a b a f f l in g f a d? a E u g e n ic s Q u a tte r l y 14. n o m á r c iu s i s z á m á b a n, o ld a l. (S o k a d a t v a n A n g liá r a v o n a t k o z ó a n is, d e a z a d a t o k a t n e m ig e n h a s z n á l t á k f e l. U ta l n é k p l. itt t a n u l m á n y o m r a a C. V. K is e r s z e r k e s z t é s é b e n m e g je l e n t,,r e s e a r c h in f a m ily p l a n n i n g с. k ö te tb e n, P r in c e to n, N. Y ) A z u t ó b b i é v e k b e n n a g y f ig y e lm e t f o r d í t o t t a k a z U S A - b a n a..v á r h a t ó s z ü l e t é s e k r e é s m o s t a n á b a n a B u r e a u o f t h e C e n s u s h a j t v é g r e e z e k r e v o n a t k o z ó a n f e l v é te l e k e t. A le g ú ja b b k i a d v á n y a z é v i f e l v é te l e r e d m é n y e i t (e f e l v é te l s o r á n m e g k é r d e z t é k a h á z a s n ő k tő l, h o g y v á r h a t ó a n h á n y g y e r m e k ü k le s z 1972-ben) h a s o n l í t j a ö s s z e a z a b b a n a z id ő p o n tb a n h á z a s n ő k ( o ly a n e ls ő h á z a s s á g b a n é lő n ő k. a k i k 5 v a g y tö b b é v v e l k o r á b b a n k ö t ö t t e k h á z a s s á g o t ) á l ta l b e m o n d o t t té n y le g e s g y e r m e k s z á m m a l. C s a k n e m a z ö s s z e s n a g y c s o p o r t b a n a v á r t s z á m o k n a g y o b b a k v o l t a k a t é n y le g e s s z á m o k n á l é s a z e l té r é s n a g y o b b v o lt a f i a t a l a b b n ő k n é l ( f e h é r e k é s f e k e t é k e g y ü t t).

45 T E R M É K E N Y S É G I T R E N D E K 435 é l e tk o r 1967-ben (a) é v i f e l v é te l 1000 f e l e s é g r e ju t ó v á r h a t ó g y e r m e k s z á m 1972-ben (b) é v i f e l v é te l 1000 a b b a n a z id ő p o n t b a n h á z a s n ő r e j u t ó t é n y le g e s g y e r m e k s z á m (c) a r á n y b /a , A k i a d v á n y e le m z i t o v á b b á a z 1967 ó t a v é g r e h a j t o t t f e l v é te l e k e r e d m é n y e i t a n ő k á l ta l e g é s z é l e t ü k r e v o n a t k o z ó a n v á r t g y e r m e k s z á m t e k i n t e t é b e n. C s u p á n a z o k a t a n ő k e t v é v e, a k i k a f e l v é te l e k i d ő p o n t j á b a n é v e s e k v o l t a k, a z e r e d m é n y e k a k ö v e t k e z ő k ( f e h é r e k é s f e k e t é k e g y ü t t ) : ö s s z e s v á r h a t ó s z ü l e t é s e k : s z á z a lé k o s m e g o s z lá s n e m tö b b m i n t 2 a f e l v é te l ( b e l e é r tv e 3 4 é s tö b b ö s s z e s e n id ő p o n t ja a 0 s z ü le té s e k e t) A m e n n y i b e n e z e k a v á r a k o z á s o k r e á l is a k, m i n d e n b iz o n n y a l a t e r m é k e n y s é g to v á b b i c s ö k k e n é s é t m u t a t j á k (U S D e p a r t m e n t o f C o m m e r c e C u r r e n t P o p u la t io n R e p o r ts, s e r ie s P 20. n o. 277, F e r t i l i t y E x p e c ta t io n s o f A m e r i c a n W o m e n : J u n e 1974, W a s h in g to n, D. C f e b r u á r ). J a p á n r a a le g ú j a b b ö s s z e h a s o n lí th a t ó in f o r m á c i ó t a z é v i, a s z ü le té s s z a b á l y o z á s i g y a k o r l a t r a v o n a tk o z ó f e l v é te l ú t j á n g y ű j t ö t t é k b e ( a m ir e m á r h i v a t k o z á s t ö r t é n t ), a z e r r ő l s z ó ló b e s z á m o ló ta r t a l m a z z a a z é s é v i f e l v é te l e k e r e d m é n y é t is. A z á t la g o k f e l d u z z a s z t o t t a k, m iv e l i r r e á l i s a n a l a c s o n y a z o k n a k a n ő k n e k a r é s z a r á n y a, a k ik 0 - b a n é s 1- b e n j e l ö l t é k m e g a s z e r i n t ü k i d e á lis g y e r m e k s z á m o t (0,7% é s 2.5% a z év i f e l v é te l b e n ). A z 1969., é s é v i á t l a g o k ( a m e ly e k n e m t a r t a l m a z z á k a z is m e r e tle n g y e r m e k s z á m o t é s 9 - n e k v e s z i k a 8 é s tö b b g y e r m e k e t) 2.79, 2.75 é s T a lá n k if e je z ő b b a z o k n a k a n ő k n e k a r é s z a r á n y a, a k i k a z id e á li s g y e r m e k s z á m o t a z 1 2 v a g y 1 3 g y e r m e k b e s o r o l á s b a e s ő e n l á t j á k. A r é s z a r á n y t a n ő k é l e t k o r a s z e r i n ti o s z tá ly o z á s b a n a z a l á b b i a d a t o k m u t a t j á k a z é v i f e l v é te l n é l: id e á li s a f e l e s é g é l e tk o r a (é v e k b e n ) g y e r m e k s z á m A z a d a t o k k ö v e t k e z e t e s e n n e g a tív k a p c s o l a t o t m u t a t n a k a z é l e t k o r é s a z id e á lis g y e r m e k s z á m k ö z ö tt. A m e n n y i b e n a le g f ia t a la b b n ő k s z te r e o tip v á l a s z a k if e je z i s z á n d é k u k a t, a t e r m é k e n y s é g b iz o n y o s a n a l a c s o n y s z in t e n m a r a d. U g y a n a k k o r a z o n b a n m e g k e l l je g y e z n i, h o g y a z i d e á li s s z á m n e m c s u p á n a z é l e tk o r i n v e r z f ü g g v é n y e, h a n e m a té n y le g e s g y e r m e k s z á m d i r e k t f ü g g v é n y e is a m e ly jó l je lle m z i a r e á l i s n a k a z i d e á li s b a n v a ló k if e je z h e tő s é g é t. É p p e n e z é r t e z i n k á b b id ő b e li ö s s z e h a s o n lítá s, m i n t o ly a n k o r ö s s z e h a s o n lítá s, a m e ly m é r h e t n é a s z te r e o tip s z á m v á l to z á s á t. J u d i t h B l a k e..c a n w e b e l ie v e r e c e n t d a t a o n b i r t h e x p e c t a t i o n s in t h e U n ite d S t a te s? c ím ű c i k k é b e n, a m e ly a D e m o g r a p h y 11. n o f e b r u á r i s z á m á b a n ( o l d a l) j e l e n t m e g, k é t s é g e it f e j e z te k i a z id e á lis g y e r m e k s z á m m a l é s a v á r h a t ó s z ü l e t é s e k k e l k a p c s o l a to s v iz s g á la t o k t a r t a l m á n a k r e a l i t á s a fe lő l. K ü lö n ö s e n f e l h ív ta a f ig y e lm e t az o ly a n s p e c i á lis m a g a t a r t á s o k m e g e g y e z é s é n e k h i á n y á r a, a m e ly m a g a t a r t á s o k a b b a n a z e s e t b e n v á r h a t ó k, h a a z a l a c s o n y t e r m é k e n y s é g te l j e s e n e l f o g a d o tt n o r m á v á v á l t. D e lá s d m é g L. L. B u m p a s s m e g je g y z é s é t is ( C o m m e n t, a D e m o g r a p h y 12. n o f e b r u á r i s z á m á b a n, o ld a l). A z i d e á lis c s a l á d n a g y s á g f o g a l m á n a k k o r l á t a i t é s f e l h a s z n á l h a t ó s á g á t á l t a l á n o s s á g b a n t á r g y a l j a. H. W a r e I d e a l f a m i l y s iz e с. d o lg o z a ta. W o r ld F e r t i l i t y S u r v e y, O c c a s io n a l P a p e r n o. 13, H á g a, o k tó b e r. 63 N. В. R y d e r é s C. F. W e s t o f f W a n te d a n d u n w a n t e d f e r t i l i t y in t h e U n ite d S t a t e s : 1965 a n d а C. F. W e s to f f é s R. P a r k e J r. s z e r k e s z t é s é b e n m e g je l e n t k ö te tb e n ( lá s d a 23. j e g y z e te t), k ü lö n ö s e n a o ld a lo n. 64 A m e n n y i r e tu d o m, il y e n e l e m z é s t n e m v é g e z te k m é g s e m m ily e n m á s i p a r i o r s z á g r a s e m. S z á m o s o r s z á g r a a z o n b a n a h a t é k o n y a b b m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s á t jó l b e l e h e t m u t a t n i a s z ü le té s i v a g y a h á z a s s á g i k o h o r s z o k n a k a z o r s z á g r a v o n a t k o z ó e l e m z é

46 436 D. V. G L A S S s é v e l, v a g y is m é t e l t f e l v é te l e k ú t j á n. B e lg iu m e s e t é b e n p é l d á u l a z 1966-b an k ik é r d e z e t i n ő k e g y a l m i n t á j á n a k ben t ö r t é n t ú j r a k i k é r d e z é s e m e g m u t a t t a, h o g y m íg 1966 v é g é n a n ő k 12% -a h a s z n á l t o r á l is f o g a m z á s g á tló t, ez a z a r á n y 1971 e l e jé n 26% v o lt. J e le n tő s e n c s ö k k e n a z o r á l is f o g a m z á s g á tló k e l t e r j e d t s é g e k ö z ö t ti k ü lö n b s é g a f r a n c i a é s a v a llo n t e r ü l e t e k k ö z ö tt. A k é t t e r ü l e t e n a z o r á l is f o g a m z á s g á tl ó k a t v a l a h a is h a s z n á l ó n ő k ö s z - s z e h a s o n l íth a t ó a r á n y a 1966-b an 8, ille t v e 15% v o lt, d e 1971-b en 23 é s 28%. (J. M o r s a é s G, J u l é m o n t : U n e e n q u é te n a t i o n a l e s u r le f é c o n d i té c. c i k k e a P o p u l a tio n e t fa m i l i e é v i 25. s z á m á b a n o ld a l.) 65 E g y k é t s é g b e e s e t t le v e lé b e n ( T h e T im e s, m á j u s 14.) I v o r M ills p r o f e s s z o r e z t í r t a :,,A tá r s a d a l o m e g é s z s é g é n e k e g y i k le g é r z é k e n y e b b m u t a t ó j a a s z ü le té s i a r á n y s z á m. E z m o s t o ly a n g y o r s a n c s ö k k e n, h o g y n é p e s s é g ü n k tö b b é n e m r e p r o d u k á l ó d i k. U g y a n a k k o r a m e d d ő s é g g e l f o g la lk o z ó s z a k r e n d e lő in k z s ú f o lá s i g te le v a n n a k o ly a n k é t s é g b e e s e t t e m b e r e k k e l, a k i k s z e r e t n é n e k s z ü lő k le n n i. N e m s z e r e t n é k M ills p r o f e s s z o r r a l v it á b a s z á lln i a c s ö k k e n ő s z ü le té s i a r á n y s z á m t á r s a d a l m i j e le n t ő s é g é r ő l te r m é s z e t e s e n v a n n a k o ly a n o k, a k i k s o k k a l v e s z é l y e s e b b n e k l á t j á k a t á r s a d a l o m s z e m p o n tjá b ó l a m a g a s s z ü le té s i a r á n y s z á m o t a h a r m a d i k v ilá g b a n. D e m e g je g y z é s e a k é t s é g b e e s e t t e m b e r e k r ő l, a k i k s z e r e t n é n e k s z ü lő k le n n i n e m k é p e z i a z i n v o l u n t a r i s t a te r m é k e t l e n s é g n ö v e k e d é s é n e k s z á m s z e r ű k if e je z é s é t. É s a m i a s t a t i s z t i k á t ille ti, m a g a a g y e r m e k te l e n s é g m a s o k k a l k e v é s b é g y a k o r i, m i n t a z 1930-as é v e k h á z a s s á g a i b a n v o lt. A n g liá b a n é s W a le s b e n ban 12 é v e s h á z a s s á g i i d ő t a r t a m n á l ( c s a k a z e ls ő h á z a s s á g o k a t f ig y e le m b e v é v e ) a z é v b e n h á z a s s á g o t k ö t ö t t é s a h á z a s s á g k ö t é s id ő p o n t j á b a n 45 é v a l a t t i k o r b a n le v ő n ő k n e k c s a k 8.7 % -a v o lt g y e r m e k te l e n, é s e z a z a r á n y a h á z a s s á g k ö t é s i d ő p o n t já b a n é v e s k o r ú n ő k n é l 6.3% v o lt. A z 1953-b an h á z a s s á g o t k ö t ö t t n ő k n é l a z a r á n y 12.6%, ille tv e 10.5% v o lt ( R e g i s t r a r G e n e r a l s s t a t i s t i c a l r e v ie w , P a r t П., T a b le s. P o p u l a tio n, 168. é s 170. o ld a l: P a r t П. T a b le s, P o p u la t io n, 176. é s 178. o ld a l.) A z u tó b b i n é h á n y é v b e n e z e k a z a r á n y o k k is s é e m e lk e d t e k. D e a n ö v e k e d é s a k k o r t ö r t é n t, a m i k o r a z o r á l is f o g a m z á s g á tló k k e z d te k á l t a l á n o s a n e l t e r j e d n i. A k e t t ő n y ilv á n ö s s z e f ü g g. B á r h o g y a n is, a n ö v e k e d é s i n k á b b a g y e r m e k e k ü te m e z é s é n e k v a g y (ille tv e é s) a v é g s ő c s a l á d n a g y s á g s z á n d é k o s m e g v á l t o z t a t á s á n a k e r e d m é n y e, m i n t a b io ló g ia i té n y e z ő k é. A m i a m e d d ő s é g i s z a k r e n d e l ő k s e g íts é g e i r á n t i i g é n y e k e t ille ti, e z e k a z ig é n y e k v a l ó s z ín ű le g n e m a n e m s z á n d é k o s i n f e r t i l i t á s n a g y s á g á t tü k r ö z ik, h a n e m a z t is, h o g y a h á z a s p á r t u d a t á b a n v a n a n n a k, h o g y l é te z i k ily e n k e z e lé s is, é s h o g y a h á z a s p á r h a j l a n d ó ily e n k e z e lé s t ig é n y b e v e n n i b e l e é r tv e a f é r j h a j l a n d ó s á g á t is a n n a k e l is m e r é s é r e, h o g y e s e t le g ő is h o z z á j á r u l a t e r m é k e t le n s é g h e z. 66 W. B r a s s : P e r s p e c t iv e s in p o p u la tio n p r e d i c t i o n : i l l u s t r a t e d b y t h e s t a t i s t i c s o f E n g l a n d a n d W a le s. J o u r n a l o f t h e R o y a l S ta t is tic a l S o c i e ty, S e r ie s A, 137. p a r t , o ld. A b e c s l é s s e l k a p c s o l a to s n e h é z s é g a z, h o g y a z ö n m a g á b a n v é v e n e m a d m a g y a r á z a t o t a jö v ő b e li f o l y t a t ó d á s r a é s n e m is b i z o n y ítj a a z t. S o k m á s k v a n t i t a t í v m e g f o g a lm a z á s h o z h a s o n ló a n ez p o s t h o c, e g y o l d a lú h ip o té z is, a m i e s e tle g ö s s z e o m lik a j ö v ő b e n, m i n t a h o g y a n e z a h e l y z e t m á s f e l te v é s e k n é l is. T e r m é s z e t e s e n, n a g y o n r ö v id tá v ú e l ő r e s z á m í tá s o k n á l b á r m e l y é s s z e r ű h ip o té z is h a s z n o s e r e d m é n y e k e t a d h a t. H o s s z a b b t á v r a é s c s a k 30 é v ig t e r j e d ő i d ő s z a k r a g o n d o lo k n e m s z ív e s e n f o g a d n é k e l o ly a n f e l te v é s e k e t, a m e ly e k n e m a t e r m é k e n y s é g f e l t é t e l e z e t t m e n e té n e k k i f e j t é s é n a l a p u ln a k k iz á r ó la g o s m ó d o n p é l d á u l a z o ly a n m e c h a n iz m u s o n, m i n t a h o g y a n a z t R. L e e t á r g y a l j a ( lá s d a 48. je g y z e te t). 67 A n g liá b a n é s W a le s b e n p é l d á u l a t a r t a m - s p e c i f ik u s t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o k (a m e g s z a k ítá s n é l k ü l i e ls ő h á z a s s á g o k n á l) k ö v e t k e z e t e s e n c s ö k k e n t e k a h á z a s s á g o k k é s ő b b i i d ő t a r t a m a i n á l é s a z é v i é s ú j a b b h á z a s s á g o k n á l. D e a z a l a c s o n y a b b i d ő t a r t a m o k n á l a z a r á n y s z á m o k t o v á b b r a is n ö v e k e d te k é s a z é v i k o h o r s z o k n á l t ö r t é n t m e g a z. h o g y a z á t la g o s t e r m é k e n y s é g c s ö k k e n i k e z d e t t a z 5 é v e s i d ő t a r t a m n á l. K o r á b b i c s ö k k e n é s t n e m le h e t p ó to ln i k é s ő b b i i d ő t a r t a m o k n á l. 68 C. F. W e s t o f f a z A m e r i k a i N é p e s e d é s i T á r s a s á g b a n t a r t o t t, k o r á b b a n i d é z e tt e l n ö k i b e s z é d é b e n m e g je g y e z te, h o g y a z E g y e s ü l t Á lla m o k b a n f o n t o s é s t a l á n e lé g s é g e s v á l to z á s t l e h e t n e v é g r e h a j t a n i a n e m k í v á n t s z ü le té s e k m e g a k a d á l y o z á s a á l ta l... és. h o g y..é r d e k e s n e k, s ő t i r ó n i k u s n a k lá ts z ik, h o g y h a a n e m k í v á n t t e r m é k e n v s é g m a n e m lé te z ő le n n e... a z U S A je le n l e g i te r m é k e n y s é g e a z u t á n p ó t l á s i s z in t a l a t t á l l n a. ö a z o n b a n n e m v o n ta le a z t a k ö v e t k e z te té s t, h o g y a z e g é s z n e m k í v á n t te r m é k e n y s é g e t k i le h e t k ü s z ö b ö ln i a m o d e r n f o g a m z á s g á tlá s i m ó d s z e r e k a l k a lm a z á s á v a l é s c s a k - u g v a n ez v a l ó s z ín ű tle n is l e n n e. N e m m in d e n..v é l e tle n te r h e s s é g v é l e tle n e g é s z b e n v é v e, s u g y a n í g y n e m m in d e n f o g a m z á s r a c i o n á li s d ö n té s e r e d m é n y e. H a a z a n g lia i é v i PTC s z ü le té s s z a b á l y o z á s i v iz s g á la t o t v e s s z ü k, k iv á la s z t h a t j u k b e lő le a z é v i h á z a s s á g i k o h o r s z o t. a m e l y n e k a te r m é k e n y s é g e lé n y e g é b e n te lje s v o lt a f e l v é te l id ő p o n t já b a n. A l e g a lá b b 1 te r h e s s é g g e l r e n d e l k e z ő n ő k n e k á t la g o s a n 2.9 te r h e s s é g ü k v o lt. A v é l e tle n te r h e s s é g e k a z ö s s z e s t e r h e s s é g e k n e k m i n te g y 1 6 % -á t t e t té k k i é s a n e m k í v á n t te r h e s s é g e k a r á n y a 10% v o lt a z ö s s z e s h e z v i s z o n y í tv a. A n e m k í v á n t te r h e s s é g e k te l j e s k ik ü s z ö b ö l é s e a s z á m ítá s b ó l 2.6 -ra c s ö k k e n t e t t e v o ln a a z á t la g o t. f e lté te le z v e, h o g y a k o h o r s z b a n le v ő h á z a s n ő k 10% - á n a k n e m l e t t v o ln a te r h e s s é g e, a z ö s s z á tla g 2.34 k ö r ü l le t t v o ln a. D e e z n e m r e á l is s z á m ítá s, h a b á r le h e ts é g e s, h o g y a n ő k tú l a l a c s o n y s z á m b a n j e l ö l t é k m e g n e m k í v á n t te r h e s s é g ü k e t. H a s o n ló k é p p e n, a z ö s s z e s v é le tle n te r h e s s é g k i k ü s z ö b ö l é s e a s z á m ítá s b ó l 2.16 t e r h e s s é g r e c s ö k k e n t e t t e v o ln a a z á t la g o t é s a m e n n y ib e n 10% - r a b e c s ü l n é n k a z o k a t a n ő k e t, a k i k n e k n e m v o lt te r h e s s é g ü k é s e z t l e v o n n á n k a s z á m ítá s s o r á n, a z á t l a g t o v á b b c s ö k k e n n e re. D e e z m é g ir r e á l i - ^ b b v o ln a, m iv e l a v é l e t l e n e k e g v r é s z e c s a k a z ü te m e z é s t e k i n t e t é b e n v o lt v é le tle n. M in d a z o n á lta l, h a a z ö s s z e s ü te m e z é s i v é l e tl e n t f ig y e lm e n k ív ü l is h a g y n á n k, a b e f e j e z e tt t e r m é k e n y s é g r e g y a k o r o l t h a t á s e s e t le g a k k o r is é r v é n y e s ü l n e. 69 A r o m á n n é p e s e d é s p o l i t i k á r a v o n a t k o z ó i n f o r m á c i ó k J. C e te r c h i é s s z e r z ő t á r s a i (lá s d a 24. je g y z e te t) m u n k á j á b ó l v a ló k. M a g y a r o r s z á g r a a M in is z t e r ta n á c s 1040/1973. s z á m ú

47 T E R M É K E N Y S É G I T R E N D E K 437 h a t á r o z a t a a z i n t é z k e d é s e k s z é le s k ö r é t t a r t a l m a z z a, b e l e é r tv e a c s a l á d i p ó tl é k o t, a z a n y a s á g i j u t t a t á s o k a t, k e d v e z m é n y e k e t a s z a b a d n a p o k t e k i n t e t é b e n, to v á b b á a z a b o r t u s z r a é s a f o g a m z á s g á t l á s r a v o n a t k o z ó r e n d e l k e z é s e k e t. A C s e h s z lo v á k iá b a n é r v é n y b e n le v ő r e n d e l k e z é s e k e t M. K u c e r a é s s z e r z ő t á r s a i t á r g y a l j á k a,» P o p u la tio n p o lic y in C z e c h o s lo v a k i a с. p u b li k á c i ó b a n, P r á g a, A b o l g á r n é p e s e d é s p o l iti k a i r á n y v o n a l a i t N. N a u m o v é s s z e r z ő t á r s a i i s m e r t e t t é k,,l a p o p u l a t i o n d e la B u ł g a r i e c í m ű k ö te t ü k b e n, S z ó fia, 1974., e h. 7. ( m e g je l e n t a C IC R E D s o r o z a t á b a n ). A K e l e t - E u r ó p a e g é s z é r e (a S z o v je tu n ió k iv é te lé v e l) v o n a t k o z ó n é p e s e d é s p o l iti k a á t t e k i n t é s é t, a m e ly p á r o s u l a te r m é k e n y s é g i t r e n d e k e t b e f o l y á s o ló t á r s a d a l m i é s g a z d a s á g i té n y e z ő k é r d e k e s v iz s g á la t á v a l, ta r t a l m a z z a S z a b a d y E g o n I n t e r d e p e n d e n c e b e t w e e n c h a n g e s in f e r t i l i t y a n d t h e s o c io - e c o n o m ic d e v e l o p m e n t o f E a s t e r n E u r o p e a n c o u n t r i e s c í m ű d o lg o z a ta, a m e ly a P o p u l a tio n R e v ie w é v i 1 2. j a n u á r d e c e m b e r i s z á m á b a n j e l e n t m e g. A z e g y e s o r s z á g o k tr e n d j e i v e l f o g la lk o z ó o ly a n t a n u l m á n y o k r a, a m e l y e k r e a m o s t a n i d o lg o z a to m n e m t a r t a l m a z u t a l á s o k a t, h i v a t k o z á s o k t a l á l h a t ó k a P o p u l a tio n S t u d i e s b a n k o r á b b a n m e g j e l e n t m u n k á m b a n, a m e ly r ő l m á r e m líté s t ö r t é n t. H a s z n o s i n f o r m á c i ó k a t n y ú j t a n a k a C IC R E D s o r o z a t á n a k k ö t e t e i i s : lá s d k ü lö n ö s e n R. P r e s s a t é s s z e r z ő t á r s a i : L a p o p u la tio n d e la F r a n c e, P á r iz s, 1974, (ez a P o p u l a tio n c ím ű f o l y ó i r a t j ú n i u s i k ü l ö n k i a d á s a v o lt ), a H. S c h u b n e l l s z e r k e s z t é s é b e n m e g j e l e n t T h e p o p u l a t i o n o f t h e F e d e r a l R e p u b lic o f G e r m a n y, W ie s b a d e n 1974: S z a b a d y E g o n : T h e p o p u l a t i o n o f H u n g a r y c. k ö te te, B u d a p e s t, 1974; é s J. C ip r ia n i é s s z e r z ő t á r s a i t ó l L a p o p u l a t i o n d e la S u is s e ( B e r n ), A N é m e t S z ö v e ts é g i K ö z t á r s a s á g r a lá s d m é g H. S c h u b n e l l : D e r G e b u r t e n r ü c k g a n g in d e n B u n d e s r e p u b l i k D e u ts c h l a n d, S t u t t g a r t, B e r lin, K ö ln, M a in z, A z in E D - n e k a f r a n c i a d e m o g r á f i a i h e l y z e t r ő l s z ó ló é v e s j e l e n t é s e i is g y a k r a n t a r t a l m a z n a k ö s s z e h a s o n lí tó a n y a g o t l á s d p é l d á u l : R a p p o r t s u r la s itu a tio n d é m o g r a p h i q u e d e la F r a n c e e n 1973, P á r i z s, A z i p a r ila g f e j l e t t o r s z á g o k t r e n d j e i r e v o n a t k o z ó l e g ú ja b b é r d e k e s t a n u l m á n y A. C a m p b e ll B e y o n d t h e d e m o g r a p h ic t r a n s i t i o n c ím ű, a D e m o g r a p h y 11, n o n o v e m b e r i s z á m á b a n, o ld a l m e g je l e n t c i k k e. A z e u r ó p a i o r s z á g o k r a v o n a t k o z ó h o s s z a b b é s á l t a l á n o s a b b t a n u l m á n y : L. T a b a h a z E u r ó p a T a n á c s r é s z é r e k é s z í t e t t m á r e m l í t e t t m u n k á j a. 70 S z e r e t n é k k ö s z ö n e t é t m o n d a n i d r. S a v i tr i T h a p a r n a k, M r s. C h r is tin e M c l l r o y n a k é s M r s. S te lla W i l k s n e k, a k i k s z á m o s, a d o lg o z a tb a n s z e r e p l ő t á b l a e l k é s z íté s é v e l s e g ít s é g e t n y ú j t o t t a k s z á m o m r a. FÜGGELÉK E függelék táblái a term ékenység m érésének 3 különböző csoportját m utatják be. Az A1 tábla konvencionális bruttó reprodukciós arányszámok gyűjtem ényét tartalm azza az 1930-as évek elejétől az 1960-as, illetve 1970-es évekig. A bruttó reprodukciós arányszám szintetikus index, m int az általános halandósági tábla, amely egy számban egyesíti a nők különböző nemzedékeinek egy év (vagy más rövid időszak) alatt észlelt term ékenységét. Figyelm en kívül hagyja a k o rstru k tú ra változásait, illetve eltéréseit és ezáltal nagyobb összehasonlíthatóságot tesz lehetővé időben és térben, m int a nyers születési arányszám. Tekintettel arra, hogy úgy fejezik ki, m int egy nő leányainak szám át, akik életben m aradnak a reprodukciós időszakban, szociológiai szempontból jelentős. Azonban befolyásolják az olyan átm eneti változások és ezeket túlzottan tükrözi, m int a szülések időzítésében rövid ideig tartó ingadozások. A b ru ttó rep ro dukciós arányszám évről évre végbem enő mozgásai nem okoznak feltétlen változást a befejezett term ékenységben. Hosszú időszakon keresztül azonban a b ru ttó reprodukciós arányszám hasznos kezdeti ú t m utatást ad a term ékenységi trendhez. Az A2 tábla születési kohorszok, illetve nem zedékek teljes term ékenységi arányszám ainak sorozatát tartalm azza. A bruttó reprodukciós arányszámhoz hasonlóan, a teljes term ékenységi arányszám összegezi a reprodukciós időszak egymás utáni szakaszaiban észlelt term ékenységet, de összes születés

48 438 D. V. G L A S S ben, nem csak a leányokéban kifejezve. A generációs arányszám sokkal reálisabb, m int a konvencionális időszaki arányszám, ugyanis a nők egy csoportjának tényleges tapasztalatain alapul, ahogyan keresztüljutnak a propagatív időszakon, ahelyett, hogy összefoglalná a nők különböző csoportjainak term ékenységgel kapcsolatos tapasztalatait. Az arányszám kiszám ításánál magától értetődő feltevés, hogy azok a nők. akik életben m aradnak a propagatív időszak egymás utáni korcsoportjaiban, nincsenek " kiválasztva a term ékenység, illetve a term éketlenség szempontjából. Olyan időszakokban, amikor magas a halandóság, az ilyen feltevés talán nem reális. Ma azonban a éves nők halandósága igen alacsony és bárm ilyen szelekciónak kism érvűnek kell lennie. Egy nemzedék teljes term ékenységének arányszám a valamennyi családi állapotú nő adatain alapul és felöleli m ind a házasságon belüli, m ind a házasságon kívüli születéseket. Az arányszám ot befolyásolhatják a házassági struktúrában bekövetkező változások, de nem m utatja ki, hogy milyen m értékben tekinthető bizonyos növekedés, illetve csökkenés az ilyen változások eredm ényének. M ásrészt, következtetni lehet a szülések időzítésének változásaira, olyképpen, hogy kiszám ítjuk úgy, m int az A2 táblában a bizonyos korokra elért befejezett term ékenység arányát. Anglia és Wales esetében például nyilvánvaló a szülések sűrítése a propagatív időszak korai szakaszára. Míg az egy nőre jutó term ékenység az es nemzedékben 1.8 szülés volt, addig ez az érték 2.4-re em elkedett az es generációban, e term ékenység növekvő hányada 30 éves koron alul következett be és ugyanakkor ebben az időszakban csökkent a házasságkötési kor. M inthogy a generációs arányszám a tényleges tapasztalatokat összegezi, ezt a nem túl közeli m últ körülm ényei befolyásolják. Nem..naprakész olyan értelem ben, m int am ilyen a konvencionális időszaki arányszám. Azonban előreszám ításokkal az arányszám okat közelebb lehet hozni a jelenlegihez bizonyára elég reális 35 éven túl, amely korra a végső term ékenységnek több m int 90 százalékát m ár m egvalósították, és nem túl önkényes a 30 éves koron túl végzett előreszám ítás sem. A term ékenység harm adik m értékét a kum ulatív időtartam ra vonatkozóan specifikus házas term ékenységi arányszám ot az A3 táblában m utatjuk be. A generációs term ékenységi arányszámhoz hasonlóan, a harm adik m érték az élveszületések átlagos száma m eghatározott házassági időtartam ok szerint tényleges tapasztalatokon alapul, nevezetesen azoknak a nőknek a termékenységén, akik a propagatív időszak vége előtt k ötöttek házasságot és megszakítás nélkül házasságban éltek. (A házasságkötési időpontok a táb lában az első házasságkötés dátum ai és csak a megszakítás nélküli első házasságok tapasztalatait kell figyelembe venni.) Az eredm ény a házas term ékenység m értéke, autom atikusan standardizálva a házasság időtartam ára. Bármely két házassági kohorsz term ékenysége összehasonlítható azonos házassági időtartam ok esetén. Az adatok m inden egyes házasságkötési korra vonatkozóan (rendszerint ötéves

49 T E R M É K E N Y S É G I T R E N D E K 439 csoportokban) külön tü n teth ető k fel és a házasságkötési kor változásainak hatásai kim utathatók és m egkülönböztethetők a különböző házasságkötési korcsoportok term ékenységében bekövetkező változások hatásaitól. A szülések időzítési sém áinak változásaira következtetni lehet bizonyos házassági időtartam ig elért teljes term ékenység töredékének variációiból vagy az időtartam -specifikus term ékenységi arányszám ok variációiból. Az időtartam -specifikus házas term ékenységi arányszám ok és ezek kum ulált átlagai a házas term ékenységnek reális és szociológiailag jelentős mértékei. A nemzedéki term ékenységi arányszámokhoz hasonlóan, ezeket is befolyásolja a m últ, de nem olyan nagym értékben, ugyanis jelenleg a teljes házas term ékenység nagy részét 10 éves házasság alatt m ár elérik. A folyó népmozgalmi statisztikából vett arányszámok közös keretbe illeszthetők a házas term ékenységről szóló népszámlálási adatokkal, ha a term ékenységre vonatkozóan a népszámláláskor feltett kérdések tartalm azzák m inden egyes élveszülött gyerm ek születési időpontját. Másrészt ezeknek a kum ulatív házassági kohorsz arányszám oknak h átrán y ai vannak. Először is, ahhoz, hogy ilyen arányszám okat a folyó népm ozgalmi statisztikából levezessünk, részletesen fel kell becsülni a kockázatnak kitett népességet, és ez azt jelenti, hogy nemcsak a születés anyakönyvezésekor, hanem váláskor és halálozáskor is kiegészítő kérdéseket kell feltenni, ugyanakkor meg kell különböztetni az első házasságokat az ism ételt házasságkötésektől. M ostanáig aránylag kevés ország végezte el a szükséges becsléseket, am elyeket m indenesetre időszakonként korrigálni kellene olyképpen, hogy megfelelő kérdéseket veszünk bele a népszám lálásba. Az A3 táblában több szám ítás nettó becslés, am elyet úgy kaptunk meg, hogy az előfordulás naptári éve és a házasságkötés nap tári éve szerint osztályozott házasságon belüli születéseket egy bizonyos naptári évben m egkötött házassághoz viszonyítottuk. Ez kevésbé kielégítő, ugyanis előfordulhat, hogy az eredeti házasságok közül néhány halálozás vagy válás m iatt m egszűnik. Hosszabb házassági időtartam esetén ezért a term é kenységet aláértékelhetjük és a hiba nem lesz egyező a házassági kohorszok között, ha lényeges változás következett be a halandóságban és a válások gyakoriságában. Másodszor, h a a válási gyakoriság nagy ha, m ondjuk, a házasságok 25% -a válással végződik a m egszakítás nélküli első h á zasságok term ékenységén alapuló m érték nem lesz önm agában a tá r sadalom ban bekövetkező term ékenységi változások kielégítő m u tatója. Jó lenne egy kiegészítő index, am ely m éri a m egszakított házasságok term ékenységét. M inthogy problém ák m erülnek fel a kockázatnak k ite tt népesség becslésénél, ez a kiegészítő index a legjobban a népszám láláskor kapott adatokból vezethető le. Ilyen adatokat kaptak például A nglia és W ales évi népszám lálásánál, a m egszakított házasságok term ékenységét időtartam szerint foglalták táb lába a népszámlálás időpontjában az első házasságra vonatkozóan. Az eredm ények azt m utatták, hogy a m egszakított házasságok term é kenysége alig té rt el a m egszakítás nélküli házasságokétól, am i azzal

50 440 D. V. G L A S S m agyarázható, hogy a fiatalabb korban kötött házasságoknál volt a legnagyobb a válás valószínűsége, ugyanakkor azonban a fiatalabb elváltaknál volt a leggyakoribb az ism ételt házasságkötés valószínűsége. Harmadszor, míg az utánpótlás kiszám ítása egyszerű és könynyen végrehajtható akár az időszaki bru ttó reprodukciós arányszámokkal, akár a generációs teljes term ékenységi arányszámokkal akár naptári éves, akár generációs halandósági táblát alkalmazunk nem ez a helyzet a házassági kohorszok term ékenységi arányszám ainál. A szóbanforgó nők azok, akik életben m aradnak a nemzedékek (azaz születési kohorszok) jelentős számából. Ezenkívül, figyelembe kell venni a házasságon kívüli születéseket. És végül számításba kell venni a házasságkötési arányszám ot a házasságkötés valószínűségét különböző korok szerint egészen a propagatív időszak végéig. Ezek et a nehézségeket azonban nem kell eltúlozni. M indenesetre foglalkozni kell velük, ugyanis az iparosított országokban a házasság még mindig az az uralkodó intézmény, amelyen keresztül a term ékenység kifejezésre jut. Ilyen országokban a term ékenység reális értékelése m agában foglalja a házassági sém áknak, a házasságon belüli m otivációknak és a motiváció házas term ékenység szabályozásával történő átalakításának vizsgálatát. Ezért rem éljük, hogy a házassági kohorszok term ékenységi arányszámai, amelyek publikálásában Anglia és Wales főanyakönyvvezetője úttörő volt, m ajd sokkal több országra vonatkozóan állnak rendelkezésre, m int jelenleg. Anglia és Wales Statistical Review -jében a m egfelelő táblák [II. rész, táblák, népesség QQ(a) QQ(d) táblák] m odellként szolgálhatnak.

51 з ' A usztria B elgium D ánia Finnország F ranciaország NSZK (0.83)* (1.03)* Írország H ollandia N orvégia Svédország S vájc A nglia és W ales Skócia G örögország O laszország (1.59) P ortu g ália S panyolország Jugoszlávia B ulgária C sehszlovákia NDK M agyarország L engyelország R om ánia S zovjetunió 2.15 (1.70) (0.99) (1.49) (1.43) (1.41) (1.41) K anada USA A usztrália Ű j-z éland Ja p á n TERMÉKENYSÉGI TRENDEK 44}

52 _1 _9_6 A1. folytatds Ausztria Belgium Dania Finnorszag Franciaorszag NSZK Irorszag Hollandia Norv6gia Sv6dorszag Svajc Anglia 6s Wales Sk6cia G6r6gorszag Olaszorszdg Portugalia Spanyolorszag Jugoszl5via Bulgaria Csehszlovdkia NDK Magyarorszag Lengyelorszag Romania Szovjetuni6 Kanada USA Ausztralia Uj-z61and Japan ii i.:: ::3i i 2! 2;i"!2! * NISlnetorszdg h&bol,d el6tti tertilcl i Nem v6gleges. 1:i:: ii:!iiii!i: :i6_i:7!: (1.19) i':::; iii!6_i;: I I I I I I I.20 i ll I I (1.16) (1.16) (1.18) (i.20) (1.20) I i I (1.21) I (1.20) (1.10) I (1.17) i:: "i!oii }! (1.12)i :: o; :: i:

53 Orszag Belgium Dania Anglia 6s Wales Finnorszag A4. Ne'rrbZeaeIGeI \roonotszoi ) I,eT'rll,e:reeTbySeg atatbyszcl'rtba egryes OTSZa,gOI Oa,Tt (A szdmitdshoz haszndit, ra vonatkoz6 korspectfthus ar6nayszdmok r6szben becsl6se1 ) I{oodidillylleHmt,I nlloboeumocmu noko!lehuit a llekomopblx CmPallCIX ( Hoeo3PaCmrtble KO3dsdsul/ueltmbl njiobo8umocmu bllfl nepuoba l926-l , ucnoj b3o8arthble bnfl PaCLtelnO8, OmuaCmu ycmanoo,flerlbl OLleFll(Od) Generation fetttlity rates for Set,eCted COuutTbeS (The age-speeifie fertility rates for the per od 1926 to 1946 used for the calcul,atbons are partly estlmates) Kumu\atfv ar4nysz&n\ok 1000 n6re evente Sztlletesi id6szak 30 eves 35 eves 40 lives 45 eves korig korig korig korig , i6:i. :9! eves korig 4; i 4;; ;; iiili ti 30 eves korig I;!!.:: 4 Az al bbi korra el6rt teljes term kenys g OYlo-a 35 eves korig :i i9! i + 40 eves korig ::: I:.. i i': i! :i I,: i Teljes termekenyseg 50 eves 45 eves korra korig (kumulativ x 5) * i::.i 9; :i I:: * i * 2! i i4 ;i ii d!

54 Orszag Sztilet6si id6s7_ak 30 eves korig KumuLat v ar6nyszamok 1000 n6re evente.'!5 eves 40 eves 45 eves korig korig korig Az alabbi korra elert teljes term6kenys6g OYlo-a 50 eves 30 eves 35 eves 40 eves korig korig korig korig A2. falytatds Teljes termakenys6g 50 eves 45 eves korra korig (kumulativ x5) Finnorszag Franciaorszag !!i i;; i!. i: ; !i ; ; o;a :; I ";!I4 4T i; i::::-i::. :: :;8;i `+ '.: :;i:9 i : ::;! i! i!;!i! i ;

55 A2. fokytatds Orszag S7.uletesi id6szak Kun"\a v ar6nysz5mok 1000 n6re 6vente 30 eves 35 eves 40 eves 45 eves 50 eves korig korig korig korig korig Az alabbi korra e1 rt teljes term kenys6g OY\o-a 30 eves 35 eves korig korig 40 eves 456ves Teljes termakenyseg 50 eves korra koi.ig korig (kumulativx 5) Hollandia Norv6gia Sv6dorszag _ : '! :: Ii: I loll utO ::::!ii;i::;i;i ti i! 7io":;::ill i::;: 3:i 1 ; :;:i t: * 2655* 2500t ll * 2427* 2509t ll * 2134* 2133t ::

56 A2. folytatds Orszag Sztllet sl id6szak Kun"\at v aranyszan\ok 1000 n6re evente 30 eves 35 eves 40 eves 45 eves 50 eves korlg korig korig korlg karlg Az aldbbl korra e1 rt tel]es Teljes \erm kenys g OVIo-a \erm kenyseg 50 eves 30 eves 35eves 40eves 45eves korra korig korig korlg korig (kumulatlv x 5) Sv6dorszag Svajc Olaszorszag Portugalia Spanyolorsz6g Csehszlov&kia I , ;4;!!i.:i:7!;!i,t i 5!;!]!i;i.;:;:!i! ++` ;;;.::.:;;o;+ ::iii..: I;:.!i1 lit i::i::i.:. *: ;::.4:;* ;i;i ;!!;2!!;i;i,ir ;;

57 A2. folytat6s Orszag Sztiletesi id6szak Kumu\ativ ar5nysz6mote LOGO n6re 6ven e.?o eves 35 eves 40 eves kol,ig korig korig 45 eves 50 6vcs ko -ig korig Az al6bbi kol.ra el rt teljes term6kenyseg OVIo-a Teljes term kenyseg 3&oervlegS 35keovr:: 4?coervlegs 4koervlegS (:k:oiv:e:sativx 5) Csehszloval ia Magyarorszag Szovjetuni6 Kanada O ii :::8 ;6 i;. :i i;: ii: :3 1 ::i.: :; :! :.:i i :i ll * 394.5t ll lo * 499.8t ll * 613.3t Oil ;i!!ii::;!!! I :: :;i: l` i: ":;i :i -:-:::-:i: :* :i i;i i;i!!i; Ii lfl tj> i

58 Sztllet6si id6szak Kumu\at v arfenysz6mok 1000 n6re evente 30 eves 35 eves 40 eves korig korig korig.r=,0 eves kol'ig 30 eves kol'ig Az alabbi korra el6rt teljes term kenys g OVIo-a A2. fokytatds Teljes termskenys6g 35 eves 406ves 45 ves 50 eves korra korig korig korig (kumulatlvx5) Ausztr6lia Uj-z6land Japan I i;i:: o! :6;:;z:::::6::i 6!i!;;i!!; ii!;;: ::::;!;:9iaa i; 7;i;44!;.. "';;;77ii;; a i 2!. i+ + I4:; i I: : i ;i I. i ta 90.3+a _I. :i i "3 * :.!8 * I:. i=-ij88;o:*a ::::i=:::-::::--:i-- ii;;: ;;

59 T E R M É K E N Y S É G I T R E N D E K 449 O r s z á g H á z a s s á g k ö té s é v e 4 H á z a s s á g k ö té s i d ő t a r t a m a (év) 5 li A usztria (nettó arán y szám ok) F o r r á s : a z a l á b b i k i a d v á n y o k b a n k ö z ö lt a d a to k b ó l s z á m ítv a : D ie n a tü r lic h e B e v ö l- k e r u n g s b e w e g u n g i m J a h r e 1973, p. 36; U n ite d N a ti o n s, D e m o g r a p h ic Y e a r b o o k 1958, 1968, 1969, V a la m e n n y i h á z a s s á g, a f e le s é g h á z a s s á g k ö t é s i k o r a 45 é v a l a tt. N a p t á r i é v b e n s z á m í t o t t i d ő t a r t a m. O r s z á g H á z a s s á g k ö té s é v e 4 H á z a s s á g k ö té s i d ő t a r t a m a (év) 5 8 lü B elgium (nettó a rá n y szám ok)

60 450 D. V. G L A S S F ranciaország (nettó a rá n y szám ok) '

61 T E R M E K E N Y S E G I T R E N D E K 451 O rsz á g H á z a s s á g k ö t é s é v e 4 H á z a s s á g k ö té s i d ő t a r t a m a (év) Finnország (nettó ará n y szám ok) F o r r á s : A V a e s t o n m u u t o k s e t ( N é p m o z g a lm i s ta t is z tik a ) é v i k i a d v á n y a i b a n s z e r e p lő a d a to k b ó l s z á m ítv a. V a la m e n n y i h á z a s s á g, a f e le s é g h á z a s s á g k ö t é s i k o r a 45 év a l a tt. H á z a s s á g - H á z a s s á g k ö té s i d ő t a r t a m a (év) O rszág k ö té s év e 4 41/. о 5Va 8 8V2 10 lo'/i 15 15Vj /. N SZK (bruttó arán y szám ok) F o r r á s : D r. K a r l S c h w a r z á l t a l s z o lg á lta to tt, n e m p u b l i k á l t a d a to k. O r s z á g H á z a s s á g k ö té s é v e 4 H á z a s s á g k ö té s i d ő t a r t a m a (év) H ollandia (b ru ttó a rá n y szám ok) (1.93) (1.89) (1.49)

62 452 D. V. G L A S S H á z a s s á g O r s z á g k ö té s é v e 4 H á z a s s á g k ö té s i d ő t a r t a m a (év) N orvégia (nettó a rá n y szám ok) F o r r á s : A F o lk.e m e n g d.e n s B e v e g e l s e é v i k ia d v á n y a i b a n s z e r e p l ő a d a to k b ó l s z á m íť v a. V a la m e n n y i h á z a s s á g, a f e l e s é g h á z a s s á g k ö t é s i k o r a 45 é v e n a lu l. O r s z á g H á z a s s á g k ö té s é v e 4 H á z a s s á g k ö té s i d ő t a r t a m a (év) S védország (nettó a rá n y szám ok) F o r r á s : A B e f o l k n i n g s F ö r a n d r in g e r é v i k i a d v á n y a i b a n s z e r e p lő a d a to k b ó l s z á m ítv a. V a la m e n n y i h á z a s s á g, a f e le s é g h á z a s s á g k ö t é s i k o r a 45 é v a l a t t. A 20 é v e s id ó - t a r t a m a t á b l á b a n 20 é v é s t ö b b. H á z a s s á g - H á z a s s á g k ö té s i d ő t a r t a m a (év) O r s z á g k ö té s é v e S vájc (nettó a rá n y s z á m o k )

63 T E R M É K E N Y S É G I T R E N D E K 453 O rsz á g H á z a s s á g k ö té s é v e 4 H á z a s s á g k ö té s i d ő t a r t a m a (év) O laszország (nettó a rá n y szám ok) F o r r á s : D. M o r ic o n i, L a f e c o n d í ta m a tr im o n ia l e it a l i a n a n e l d e c e n n io , S ta t is tic a, 24, 3, 1964, V I. t á b l a p. 40, é s A. S a n tin i p r o f e s s z o r s z e m é ly e s k ö z lé s e, m á r c iu s 27. F e lö l e lt t e r ü l e t : v a l a m e n n y i h á z a s s á g, n a p t á r i é v b e n k i f e j e z e t t i d ő t a r t a m, v a - la m e n n y i tö r v é n y e s s z ü le té s, h a l v a s z ü l e t é s e k e t b e l e é r tv e. O rsz á g H á z a s s á g k ö té s é v e 4 H á z a s s á g k ö té s i d ő t a r t a m a (év) Jugoszlávia (nettó a rá n y szám ) F o r r á s : D e m o g r a f s k a S ta t is tik a, i d ő t a r t a m - c s o p o r t o k o n b e lü l, é s h o z z á te n n i a a f e le s é g h á z a s s á g k ö t é s i k o r a 45 é v a l a tt. B iz o n y o s b e c s l é s e k in t e r p o l á c i ó t k e l l e t t v é g e z n i a z h ib á ih o z. V a la m e n n y i h á z a s s á g, O r s z á g H á z a s s á g k ö té s é v e 4 H á z a s s á g k ö té s i d ő t a r t a m a (év) C sehszlovákia (nettó a rá n y szám)

64 454 D. V. G L A S S M agyarország (nettó a rá n y szám ok)

65 T E R M É K E N Y S É G I T R E N D E K 455 ТЕН ДЕНЦ И И ПЛО ДОВИ ТО СТИ НЕДАЛЕКОГО ПРОШ ЛОГО И БУДУЩ ЕГО В РАЗБИТЫХ СТРАНАХ Резюме Данная статья вышла в публикации Philosophical Transactions of the Royal Society of London. B. Biological Sciences, Volume 274, Pages 1-52, Number 928 (4 March 1976). Редакционная коллегия журнала Demográfia выражает свою благодарность Автору и Royal Society за то, что они позволили издать тут полный венгерский перевод. Автор изучает положение плодовитости в недалеком прошлом и в будущем в развитых странах при помощи многочисленных ценных таблиц. Он излагает также и роль факторов, оказывающих влияние на теперешний уровень плодовитости и говорит о своих идеях относительно будущего развития. По мнению автора, конвергенция, наблюдаемая в отношении разниц в уровне плодовитости между отдельными странами будет продолжаться, в первую очередь из-за продолжения общих социоэкономических тенденций, оказавших влияние такого направления на поведение супружеских пар и до сих пор. S u m m a ry T he study w as published in th e issue P hilo sophical T ran sactio n s of th e R oyal Society of L ondon, B. B iological Sciences, V olum e 274, Pages 1 52, N u m ber 928 (4 M arch 1976). T he E d ito rial B oard of D em ográfia expresses its g ra titu d e to th e A u th o r as w ell as to th e R oyal Society fo r hav in g p e rm itte d to publish h ere th e com plete H u n g arian tran slatio n. A u th o r in v estig ates th e recen t and p resen t fe rtility situ atio n in th e d ev e loped countries by m eans of a lot of v alu ab le tables. H e expounds also th e role of factors affectin g th e p re se n t fe rtility level and also w rites ab o u t his ideas concerning fu tu re developm ent. In his view th e convergence to be observed in th e differences in fe rtility level betw een th e in d iv id u al countries w ill continue in th e fu tu re, too, first of all because th e socio-econom ic tre n d s hav in g in flu e n ced th e b eh av io u r of m a rrie d couples in th is directio n also up to now w ill keep on. * Д анн ая статья вы ш л а в публикации Philosophical T ransactions o f the R oyal Society o f L o n d o n, B. Biological Sciences, V olum e 274, Pages 1 52, N o 928 в м арте 1976 г. Р едакционная коллегия ж урнала D em ografia вы раж ает свою б лагодарность А втору и R oyal Society за их согласие на издание статьи на венгерском языке.