INDIKÁTOR ősz. A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

Átírás

1 INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése F i n a n s z í r o z á s i h e l y z e t k é p a M a g y a r F e j l e s z t é s i B a n k 0 6. ő s z i v á l l a l a t i f e l m é r é s é n e k e r e d m é n y e i a l a p j á n Az MFB i reprezentatív kérdőíves vállalati felmérése () alapján a beruházási szándék erősödésével nőtt a forrásbevonást tervező magyarországi vállalatok aránya is. A fejlesztéspolitikai fókuszt jelentő mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektorban továbbra sem képes sok cég saját erőből, ill. nem hajlandó beruházni, másrészt a forrásbevonással relatíve nagy részük kivár, mivel a hitelfeltételek további javulásában bíznak. A forrásbevonást tervező cégek változatlanul a vissza nem térítendő és a kedvezményes árazású forrásokat keresik elsősorban. A kombinált, azaz önerő mellett hitelt, vissza nem térítendő támogatást, tőkét is tartalmazó finanszírozási termékek iránt erősödő érdeklődés tapasztalható. A különböző vállalati szegmensekben nagyjából hasonló a hibrid termékek ideálisnak tartott összetétele. A tőke-alapú finanszírozásra is folyamatos, bár a többi termékhez képest kisebb igény mutatkozik. Kedvezményes hitelek iránt inkább a kisebb, piaci árazású kölcsönök iránt inkább a nagyobb vállalatok mutatnak keresletet. Hiteligénnyel a cégek jelentős hányada azért nem lép a piacra, mivel attól tart, hogy a kudarccal zárulna a kérelem. A felmérés eredményei szerint jelen környezetben olyan finanszírozási termékekkel lehet a KKV szektor forráshelyzetét és beruházási kedvét javítani, melyek az ismert finanszírozási korlátokat enyhítik: hiteltörténet hiányában, alacsonyabb önerő mellett is elérhetőek, hosszabb futamidővel, türelmi idővel bírnak, valamint kevesebb biztosítékot követelnek meg. Az MFB a meglévő, ill. felmerülő új igényekhez illeszkedve alakítja termékpalettáját. Ennek egyik kulcstényezője az Európai Unió kedvezményes forrásainak felhasználása. Az erre épülő termékek a bővülő MFB Pont értékesítési hálózaton keresztül érhetőek el a kis- és középvállalatok, valamint a mikrovállalati ügyfelek számára. Az MFB a jövőben is tovább figyeli a piaci igényeket és problémákat, és ennek megfelelően támogatja a fejlesztéspolitikát. Pénzügyi helyzet 06 én a 009 nyarán indult felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre süllyedt a pénzügyi problémákkal küzdő vállalatok aránya (,8%), miközben a külső segítség nélkül is fejlesztések végrehajtására képes cégeké eddigi csúcspontjára (,%) emelkedett. Mindez támogatta mind a beruházási kedv élénkülését, mind a vállalatok hitelképességének javulását. Míg a nagyvállalatoknak több mint a fele (,) képes külső segítség nélkül is beruházni, addig a KKV-szektor vállalatainál ez az arány átlagosan mindössze,. Egy év leforgása alatt a legtöbb ágazatban emelkedett a saját forrásból beruházásra képes vállalkozások részaránya. A ráta a kereskedelemmel foglalkozók körében növekedett leginkább, míg az energetikai vállalatoknál zsugorodott a legjobban. Határozottan emelkedett a javuló finanszírozási helyzetről beszámoló vállalatok aránya 06 én: hónap leforgása alatt a cégek 40,4%-a érzékelte a pénzügyi helyzetének kedvezőbbé válását, ami éves viszonylatban 4,4 százalékpontos emelkedés. A körülmények jelentősen javultak a szolgáltató szektorban, azonban az agráriumban és az iparban romlott a finanszírozási helyzet. Az anyag zárásának időpontja: Készítette: Mádi Judit (Madi.Judit@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: Budapest, Nádor utca. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Forrásigény 06 ére felélénkült valamelyest a vállalatok forrásbevonási kedve, ami az optimista irányba elmozduló piaci kilátásokra, az élénkülő beruházási szándékra, a vállalatok pénzügyi helyzetének javulására, a csökkenő kamatszintre, a bővülő uniós forrásokra és a hitelkínálat várt bővülésére együttesen vezethető vissza. A cégek,, ill. 8,-a jelezte, hogy biztosan, ill. valószínűleg tervez külső forrást igénybe venni a következő hónapban. A vállalati szektor egészében egy év alatt 46,%-ról,%-ra emelkedett a forrásbevonást tervezők aránya, amit strukturálisan a mikrocégek körében élénkülő szándékra lehet visszavezetni. re a felmérés történetében új rekordszintre (,-ra) süllyedt a forrásbevonást 0-ben saját elmondásuk szerint biztosan nem végzők aránya. A vizsgált források közül a vissza nem térítendő támogatások a legnépszerűbbek (a vállalatok,8%-a érdeklődik iránta). Kedvezményes, ill. piaci kölcsönt a megkérdezettek 8,0, ill.,%-a tervez felvenni 0-ben. Összességében alacsony (4,%) a tőke iránti keresletről beszámolók hányada. Kombinált finanszírozási termék a vállalatok hatodának (,%) keltette fel komolyabban az érdeklődését. Az igénybe venni tervezett külső forrást a cégek kétharmada beruházás finanszírozásra kívánja felhasználni, harmaduk piaci részesedés növelésére, negyedük forgóeszköz finanszírozásra törekszik. Hiteligénylés A felmérést megelőző hónapban a magyarországi vállalatok 9,6%-a igényelt valamilyen hitelterméket, ami 0,9 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Kedvezményes, ill. piaci kölcsönt a cégek 4,9, ill.,%-a akart felvenni, az igényelt összeg mediánja - volt. A vállalatok harmada azért nem igényelt hitelt az elmúlt egy évben, mert nem volt rá szüksége, tizede elutasítástól való félelemből nem nyújtott be kérelmet. A vállalatok ötöde a teljes igényelt összeghez hozzájutott, -% pedig annak egy részéhez. Minden ötvenedik cég arról számolt be, hogy végül kihátrált a szerződéses papírok aláírása előtt, mivel a kínált banki ajánlatot nem tartotta megfelelőnek. A hitelkérelmek elutasításának, illetve az alacsonyabb összegben vagy kedvezőtlenebb feltételek mellett kínált kölcsönök legjellemzőbb okaként a cégek a pénzintézetektől kapott indoklások között a biztosíték hiányát nevezték meg mind kedvezményes, mind piaci igénylés esetén. A megkérdezettek 4,-a számolt be arról, hogy hitelt kíván felvenni a következő hónapban, így a tervezők aránya 8, százalékpontot emelkedett egy év alatt. Ugyanezen idak alatt hasonló mértékben süllyedt azon cégek aránya, amelyek azért nem akarnak hitelt felvenni, mert nincs rá szükségük. A sikertelen igényléstől való félelem továbbra is elriasztja a vállalatok tizedét a hitelpiactól. A vállalatok 9,%-a piaci,,9%-a kedvezményes kölcsönt akar bevonni 0-ben, további 4,% pedig mindkét forrás iránt érdeklődést mutat. A cégek 8,6%-a kíván folyószámlahitelt felvenni 0-ben, az arány másfélszerese az egy ével korábbinak. A vizsgált metszetek alapján széleskörű és általános a hiteligénylési szándék erősödése. Leginkább oktatás, képzés, készségfejlesztés, míg legkevésbé ingatlanberuházás esetén merül fel a folyószámlahitel, mint finanszírozási opció. Az érdeklődő vállalatok körében 0 -ot ér el a folyószámlahitel mediánja (akárcsak 0 végén). A folyószámlahitelek esetében a maximálisan elfogadható ügyleti kamatláb mediánjaként, adódik, ami 0, százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A preferált futamidőt tekintve 0. höz hasonlóan év a válaszok mediánja. 04 óta körül mozog a forgóeszközhitelek felvételét tervező magyarországi cégek hányada, az arány 06 végére,8%-ra, az egy évvel korábbinál,6 százalékponttal magasabbra rúgott. A mikro- és a kisvállalatok körében erősödött, míg a nagyobb cégek körében mérséklődött hónap alatt a kedveltsége az ilyen hiteleknek. Az élelmiszeriparban és az ahhoz kapcsolódó, kiszolgáló, támogató iparágakban (növénytermesztés, állattenyésztés, szállítás, kereskedelem) átlagot meghaladó mértékű népszerűségnek örvend a forgóeszközhitelre támaszkodó finanszírozás. Az igénybe venni tervezett forgóeszközhitelek nagyságának mediánja 0. höz hasonlóan. A potenciálisan érdeklő válaszadók körében % az elfogadható ügyleti kamat mediánja (egy év alatt nem következett be változás). A forgóeszközhitel mellé tervezett önerő mediánja egy év alatt 0-ról %-ra süllyedt, mivel jelentősen emelkedett az - önerő mellett igénylők részaránya. Az optimálisnak tartott futamidő hosszát évben jelölték meg a válaszadók a medián érték alapján, ami nem jelent elmozdulást 0. höz képest. 06 végén a magyarországi vállalatok harmada (4,4%-a) számolt be beruházási hitel iránti keresletről a felmérést követő hónapban. Az arány,4 százalékpontot emelkedett egy év alatt, különösen az iparban volt jelentős (+8, százalékpont) az ugrás. A beruházási hitelek iránti intenzívebb érdeklődést általában a forgóeszközhitelek iránti fokozottabb érdeklődés kísérte, azaz többé-kevésbé kiegészítő viszonyban van egymással a kétfajta kölcsön a vállalatok finanszírozási keresletében. Az ingatlan vásárlást, építést tervező vállalatok relatíve nagy része (közel fele) akar beruházási hitelt igénybe venni 0-ben, míg oktatást, képzést, készségfejlesztést vagy informatikai fejlesztést tervező vállalatoknak csupán a harmada. A beruházási hitel igénylését tervező vállalatok körében a felvenni tervezett kölcsön mediánja millió Ft volt. A mediánérték millió forintot ugrott egy év alatt. Egy évvel korábban %-ra, 06 én -ra rúgott az önerő mediánjának nagysága, azaz a vállalatok lényegében hasonló összeget tudnak önerő gyanánt felajánlani 06 végén,

3 mint hónappal korábban, ugyanakkor azzal az összeggel magasabb összegű (mediánt tekintve millió forinttal nagyobb) kölcsönhöz próbálnak jutni. A beruházási hitelek vállalatok által minimálisan elfogadható futamidejének mediánja összességében év. A nagyobb önerő biztosítására képes ágazatok a rövidebb futamidejű kölcsönöket keresik inkább, míg az alacsonyabb önerő biztosítását vállaló iparágak nyitottabbak a hosszú lejáratú konstrukciók iránt. A beruházási kölcsönök maximálisan elfogadható ügyleti kamatlábát a válaszok mediánja alapján,%-ban határozták meg a cégek 06 végén, ami 0, százalékponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi felmérés idején. Míg a piaci hitelek iránt érdeklődő vállalatok csoportjában,, addig a kedvezményes hitel felvételét célzó cégek körében csupán, a maximálisan elfogadható kamatszint. A vállalatok számát, a beruházási hitel iránt érdeklődők arányát és a felvenni tervezett hitelöszszeg nagysága alapján közel 000 milliárd Ft-ot érhet el a beruházási hitelek iránti potenciális kereslet 0-ben, ami 6,%-kal magasabb az egy évvel korábban becsültnél. 0 és 06 vége között a felmérésben vizsgált valamennyi hitelfelvételi korlát erősödött valamelyest a vállalatok megítélése szerint. 06 én a cégek a biztosítékokkal kapcsolatban említettek leginkább hitelfelvételt nehezítő körülményeket. A vállalatok a hiteligénylés során továbbra is a kamatok mértékét veszik legalaposabban szemügyre, másodsorban pedig az egyéb költségek mértékét veszik számításba. Utóbbi fontossága minimálisan nőtt 0. óta, míg az összes többi szempont veszített jelentőségéből ugyanezen idak alatt. 06 én sorozatban az ötödik felmérés alkalmával is a hitelkamatok alakulását értékelték a legkedvezőbben a cégek a hitelfelvételi körülmények változása alapján. Második helyre a bankok hitelnyújtási hajlandóságának módosulását tették a vállalatok, amelyet 0. tavasz 0. tavasz között még a leginkább negatív irányú tendenciának minősítettek. A megkövetelt hitelbiztosítékok és az egyéb költségek változása terén továbbra is enyhe romlást tapasztaltak a vállalatok. A felmérésben vizsgált tényezők túlnyomó esetében nagyobb arányú javulást érzékeltek a cégek, mint egy évvel korábban. A vállalatok továbbra is bizakodóak a hitelkínálat és a hitelkamatok alakulását illetően. Fokozódott a hitelek kínálatának várható alakulásával kapcsolatos derűlátás re. A következő hónapban a magyarországi cégek több mint fele (8,8%-a) számol a hitelezési piac bővülésével, a válaszadók,%-a szűkülést, 8,%-a pedig stagnálást prognosztizál. A vállalatok negyedének (,%) a várakozásai szerint csökkennek,,4%-uk szerint emelkednek, 60,9%-uk véleménye alapján pedig nem változnak a következő hónapban a kölcsönök kamatai. A derűlátás valamivel elmarad az egy évvel korábbitól, ami strukturálisan abból fakad, hogy a nagyobb cégek körében tapasztalt erősödő optimizmust ellensúlyozta a mikro- és kisvállalatok, ill. a szolgáltató szektor vállalatainak mérséklődő derűlátása. 0 höz képest 06 végére folyószámlahitel, forgóeszközhitel és beruházási hitel igénylés esetében is mérséklődött a vállalatok hajlandósága, hogy nagy összegű biztosítékot vállaljanak tényleges vagy lehetséges hiteligénylés során. Mind az ingatlan, mind az ingóság esetében érvényesült a tendencia. Tőkebevonás A vállalatok 4,%-a tervez tulajdonosi tőkét bevonni a felmérést követő hónapban, míg egy évvel korábban 8,% volt az arány. Relatíve magas az érdeklődést jelzők hányada a mikrocégek (6,4%), a közép-magyarországi székhelyű vállalatok (6,%) és az exportra fókuszáló vállalkozások (6,%) körében. Ágazati bontásban az infokommunikáció és az oktatás területén jelezte a vállalatok legalább tizede, hogy tőkéhez szeretne jutni a felmérést követő egy éven belül. Az ipari ágazatok körében a tőke iránti nagyobb arányú kereslet általában a beruházási hitelek iránti nagyobb fokú érdeklődéssel párosul, míg a tercier szektoron belül inkább helyettesítő terméknek számít a kétfajta forrás. Az érdeklődő vállalatok között többségben vannak a pénzügyi befektetőt keresők a szakmai befektetőt preferálókkal szemben minden szektorban és méretkategóriában. Regionálisan ugyanakkor éles törés mutatható ki: a három dunántúli régióban a szakmai befektetők népszerűsége a nagyobb, míg on és a Dunától keletre a pénzügyi befektetők a keresettebbek. Az érdeklődő cégek körében a bevonni tervezett tőke nagyságának mediánja 0, ami 0 -tal haladja meg az egy évvel korábbit. Az érdeklődést jelző cégek arányának visszaesését és a működő vállalatok számának csökkenését ellensúlyozta a bevonni tervezett tőke nagyságának emelkedése, így 0-ben számításunk szerint potenciálisan milliárd Ft körüli tőkeigény jelentkezhet a magyar vállalati szektorban 0-ben. A vállalatvezetők viszonylag óvatosak az új potenciális tulajdonostársnak biztosítandó jogokkal kapcsolatban. A bevonni tervezett tőkéért cserébe a vállalatok legkevésbé a befektetőnek a cég napi irányításába való bevonásába, míg leginkább a vállalkozás értékesítése során speciális jogok átadásába egyeznének bele. Az ipari cégeknél rugalmasabbak a tercier szektor vállalatai, méret szerint pedig a kisvállalatok a leginkább toleránsak. A tőkebevonást tervező vállalatok fele 8-% közötti éves átlagos hozamelvárásnak tud eleget tenni. A válaszok mediánja (akárcsak az egy évvel korábbi felmérés során), és a legtöbb vizsgált szegmensben sincs eltérés.

4 A tőke iránt érdeklődő válaszadók közel fele (49,%-a) nem hajlandó lemondani a cég irányításáról, ötöde (8,8%-a) számára viszont ez nem jelent gondot. A tulajdonosi hányad egy részének átengedését elképzelhetőnek tartó vállalatok négyötöde (8,%-a) legfeljebb -os tulajdoni hányadról hajlandó lemondani. A válaszadók zöme (,8%-a) a tulajdonrész visszavásárlásával kívánja befejezni majd a külső befektetővel való kapcsolatot, ami lényegében azonos a 0. i válaszokkal. Viszonylag magas a harmadik félnek való továbbértékesítést tervezők hányada (8,%) és alacsony a tőzsdei értékesítést elképzelhetőnek tartók aránya (,%). A vállalatméret, ill. az exportarány növekedésével a tulajdoni hányad visszavásárlására esélyt látók aránya is emelkedik. A befektetővel való együttműködés leghamarabbi végeként a mediánválaszok alapján évet határoztak meg a megkérdezettek, amely különböző metszetekben is stabilan év, egyben megegyezik az egy évvel korábbi válaszokkal. Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás iránt 0. höz hasonlóan a válaszadók több mint fele (,8%-a) jelzett érdeklődést a i felmérést követő hónapban. on és az agráriumban a megkérdezettek közel háromnegyede, sőt az állattenyésztés valamint a vad- és erdőgazdálkodás ágazatokban a cégek ennél is ennél is nagyobb hányada tervez kedvezményes támogatást igénybe venni. A felvenni tervezett támogatás mediánja, akárcsak egy évvel korábban, azonban míg a nagyvállalatok esetében növekedés, a kisebb cégek körében csökkenés következett be. A vissza nem térítendő támogatások felvételét blokkoló akadályok mérséklődtek valamelyest 0 óta. Továbbra is az adminisztrációval kapcsolatos problémákra és a releváns pályázatok hiányára panaszkodtak leginkább a cégek. Méret szerint a legkisebb vállalkozások tartják legjelentősebbnek az akadályokat, a megfelelő pályázatok hiánya ugyanakkor a nagyvállalatoknak okoz leginkább terhet. Regionálisan vizsgálva a közép-magyarországi cégek több területen is viszonylag jelentős korlátokra panaszkodtak. A vállalati szektor összetétele, az érdeklődő cégek száma és a vállalatok által bevonni tervezett támogatások nagysága alapján potenciálisan 00 milliárd Ft nagyságban van a vállalati szektor egészének szüksége vissza nem térítendő támogatásra 0-ben. A mikrovállalkozások számának jelentős csökkenése és a kisebb cégek mérséklődő összegű forrásigénye nyomán ez,-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Kombinált finanszírozási termék Kombinált finanszírozási terméket (önerő, hitel, vissza nem térítendő támogatás és tőke valamely kombinációjából álló terméket) a vállalatok,%-a venne fel a jövőben, ami az egy évvel korábbinál, százalékponttal magasabb ráta. Minden második cég (4,%) a részletek ismeretében tud állást foglalni a kérdésben. A konstrukció iránti érdeklődők aránya a kisebb vállalkozások körében, a Dunántúlon és on átlag feletti. Ágazati bontásban a könnyűiparban (bőr- és textilipar, bútorgyártás, élelmiszeripar) és a turizmusban a legintenzívebb az érdeklődés, míg a nehézipari ágazatok számára a legalacsonyabb a termékek vonzereje. Egy év leforgása alatt az iparban, a mikro- és kisvállalatok esetében is nőtt a kereslet a hibrid finanszírozási formák iránt. 4

5 Az vállalati felmérésről A Magyar Fejlesztési Bank 009 nyarán indította el az elnevezésű, rendszeresen ismétlődő reprezentatív vállalati kérdőíves felmérését. Az adatfelvétel egyik célja, hogy a válaszok elemzésével átfogó képet adjon a magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb makrogazdasági és piaci trendekről, valamint a cégek forrásszerzési és beruházási igényeiről, a vállalatok e téren szerzett tapasztalatairól, jövőre vonatkozó terveiről és korlátairól. Az eredmények lehetőséget kínálnak a változások irányának és a folyamatok dinamikájának értékelésére, hasznos információt nyújtva a hazai gazdaságpolitikai döntések meghozatalához, valamint a Magyar Fejlesztési Bank termékeinek piaci igényekhez történő alakításához. A legutóbbi, immáron tizenharmadik felmérésre én került sor, az adatfelvétel ideje 06. november. és december. közé esett. A kérdőívet online, valamint postai úton is megkapták a vállalkozások, amelyet a kitöltést követően elektronikusan, ill. postai formában is visszajuttathattak. A részvétel önkéntes volt, a beérkezett válaszok feldolgozása anonim módon történt. A kérdőívet ezúttal 88 vállalat töltötte ki és küldte vissza. A hiányosan kitöltött kérdőívek miatt az eredmények kiértékelése során 469 vállalkozás 9 kérdésre adott válaszaira tudtunk támaszkodni. A felmérésben részt vevő vállalatok a lehetőségekhez képest jól reprezentálják a magyarországi vállalati struktúrát méret, regionális elhelyezkedés és szektorális megoszlás vonatkozásában egyaránt, ezért ezek alapján is lehet következtetéseket levonni. Az adatok feldolgozásával készülő elemzéseket a korábbi gyakorlatot követve az MFB a következő hetekben folyamatosan közzéteszi, az elemzések az alábbi oldalon érhetőek el: A vállalati minta összetétele Vállalati méret Mezőgazdaság Szolgáltató szektor ÖSSZESEN Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat 0 6 ÖSSZESEN Mezőgazdaság Szolgáltató szektor ÖSSZESEN Régió ÖSSZESEN Régió Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat ÖSSZESEN ÖSSZESEN Vállalati kategóriák Regionális bontás: a vállalatok a székhelyük alapján vannak besorolva. A hét magyarországi régió besorolása az uniós klasszifikációt követi. Vállalati méret: a vállalati méretkategóriák az Európai Unió besorolását követik a foglalkoztatottak száma alapján: mikrovállalat (a foglalkoztatottak száma 0-9 fő), kisvállalat (-49 fő), középvállalat (0-49 fő), nagyvállalat (49 főnél több). Szektorális bontás: a vállalatok az általuk megadott ágazatok, ill. TEÁOR kód alapján vannak besorolva, amely további kategóriákba való rendezést tett lehetővé.

6 A vállalatok finanszírozási helyzete I. Rekordszintre emelkedett a saját anyagi helyzetét kedvezően megítélő vállalkozások hányada 06 én a felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre süllyedt a pénzügyi problémákkal küzdő vállalatok aránya (,8%), miközben a külső segítség nélkül is fejlesztések végrehajtására képes cégek részaránya eddigi csúcspontjára (,%) emelkedett (. ábra). Míg a nagyvállalatoknak több mint a fele (,) képes külső segítség nélkül is beruházni, addig a KKV-szektor vállalatainál ez az arány átlagosan mindössze,. Az előző évhez képest a középvállalkozások finanszírozási helyzete javult leginkább méret szerinti bontásban: a külső segítség nélkül fejleszteni tudó vállalkozások aránya, százalékponttal nőtt, a pénzügyi nehézségekkel küzdőké, százalékponttal csökkent (. ábra). Ágazati bontásban a legkedvezőbb anyagi helyzetben a vad- és erdőgazdálkodással foglalkozó cégek érzik magukat, de nagy arányban vannak jelen a saját forrásból beruházni képes vállalkozások a közúti járműgyártás, a gépgyártás és az adminisztratív szolgáltatások ágazatokban is (. ábra). 06 ére egy év leforgása alatt a legtöbb ágazatban emelkedett a saját forrásból beruházásra képes vállalkozások részaránya. A ráta a kereskedelemmel foglalkozók körében növekedett leginkább, míg az energetikai vállalatoknál zsugorodott a legjobban. A források elégtelensége éves viszonylatban a turizmus ágazat szereplőit sújtotta a legnagyobb arányban, javulást pedig leginkább az ingatlanügyletek ágazatban lehetett tapasztalni e téren. A legnagyobb mértékben a kereskedelem iparágba hozott finanszírozási szempontból megkönynyebbülést a 06-os év, míg a legnagyobb arányban az élelmiszeripari vállalatok könyveltek el visszaesést (4-6. ábra).. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése vállalati méret szerinti. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése a vállalatok szerint bontásban ,%,4% 6,%,4% 4,%,6% 6,6% 6,% 6,4% 6,%,%,8% 4,% 0,,% 009. nyár 0, 9,% 6,6% 0,%,8%,%,9% 9,% 4,4%,6%,8% 0,6% 4,6% 6, 6,8% 4,%,% 4,4% 4,8% 4,% 4,8% 4,4%,% 44,% 009. tél 0. nyár tavasz tavasz tavasz tavasz A vállalkozásnak pénzügyi nehézségei vannak A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, de beruházni csak külső segítséggel tudna a vállalkozás A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalkozás Mzg. Szolgáltató szektor A vállalkozásnak pénzügyi nehézségei vannak A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, de beruházni csak külső segítséggel tudna a vállalkozás A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalkozás ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése ágazati bontásban. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése*: stabil, beruházni külső segítséggel tudna a vállalkozás * vállalati válaszok arányában állattenyésztés - növénytermesztés - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar - energetika 6 - építőipar - fafeldolgozás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás - textilipar - vegyianyag gyártás - gazdasági szolg. 4 - gépjárműkeresk. + jav. - IKT szolg. 6 - ingatlanügyletek - kereskedelem 8 - közösségi szolgáltatás 9 - szállítás, raktározás 0 - turizmus, vendéglátás % 4 % 9% 4% 4% 6% % 48% % 8% 46% 9% 6% 6% 8% 6 % 4% 6 6% 9% 8% % 4% 8% % 9% % 6% 8% 6% % 49% 4% 9% 6 % 6% 8% 0. tavasz 0. tavasz tavasz tavasz 0. tavasz tavasz tavasz 0. tavasz tavasz tavasz 0. tavasz tavasz 0. A vállalkozásnak pénzügyi nehézségei vannak A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, de beruházni csak külső segítséggel tudna a vállalkozás A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalkozás ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése*: stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalkozás * vállalati válaszok arányában % 6. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése*: a vállalkozásnak pénzügyi nehézségei vannak * vállalati válaszok arányában % % 9 % % % 0. 4 % % % 44% % 8% 49% % % 8% % 46% % % 49% % % 8% 9% % 8% 4% 6% % 4% % % 4 8% % 4 % 4% 4% 9% 4% % - állattenyésztés - növénytermesztés - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar - energetika 6 - építőipar - fafeldolgozás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás - textilipar - vegyianyag gyártás - gazdasági szolg. 4 - gépjárműkeresk. + jav. - IKT szolg. 6 - ingatlanügyletek - kereskedelem 8 - közösségi szolgáltatás 9 - szállítás, raktározás 0 - turizmus, vendéglátás - állattenyésztés - növénytermesztés - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar - energetika 6 - építőipar - fafeldolgozás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás - textilipar - vegyianyag gyártás - gazdasági szolg. 4 - gépjárműkeresk. + jav. - IKT szolg. 6 - ingatlanügyletek - kereskedelem 8 - közösségi szolgáltatás 9 - szállítás, raktározás 0 - turizmus, vendéglátás

7 A vállalatok finanszírozási helyzete II. A cégek anyagi helyzetét tekintve továbbra is kivehetőek maradtak a regionális különbségek Az elmúlt évek felmérései során a legkedvezőbb anyagi helyzetről beszámoló közép-magyarországi vállalkozásoknak javult egy év alatt leginkább a pénzügyi helyzete, míg leghátrányosabban a nyugat-magyarországi cégeket érintette az elmúlt egy év. Előbbinél nőtt a beruházni külső segítség nélkül is tudó és csökkent a pénzügyi nehézségekkel küzdő cégek hányada, miközben az utóbbinál ez pont fordítva történt. A részletesebb földrajzi bontásból azonban kiderül, hogy a nyugat-magyarországi régió kedvezőtlen helyzete mögött az országos viszonylatban leggyengébb anyagi háttérrel rendelkező dél-dunántúli vállalkozások állnak, és az észak-magyarországi térségben összességében kedvezőtlenebbek a válaszok (-. ábra). Az exporthányad alapján a zömében hazai piacra termelő vállalatok küzdenek a legkisebb arányban (8,9%) pénzügyi gondokkal, ellenben a döntően külföldön értékesítők képesek legnagyobb hányadban (9,%) saját forrásból is fejleszteni (. ábra). A beruházást tervező vállalatok mindössze 8%-a jelez pénzügyi nehézségeket. A javuló finanszírozási helyzet is hozzájárult ahhoz, hogy egy év alatt 8,-ről,%-ra emelkedett a beruházást tervezők aránya (4. ábra). A tervezett fejlesztések tárgya a pénzügyi helyzettől független, elsősorban gép, eszközvásárlás és informatikai beruházás (. ábra). A finanszírozási problémákkal küzdő vállalatok pesszimizmusa a banki hitelezés volumenének változásával kapcsolatos várakozásokban is érzékelhető (6. ábra) ,%. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése a vállalatok földrajzi elhelyezkedése alapján,6%,8%,9%,%,% 6,% 9,8%,8% 9,4%, 46,% 8,% 0,, 0,% 4,9% 8,%,6%,6% tavasz,%,% 0,,4% 48,%,6% tavasz ,%,% 49,,6% 8,6% 6,,6%,%,9%,9% tavasz 0. Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország 06. A vállalkozásnak pénzügyi nehézségei vannak A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, de beruházni csak külső segítséggel tudna a vállalkozás A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalkozás. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése a külföldi értékesítés teljes árbevételhez viszonyított aránya alapján,4% 9,6%,9% 0.,8% 46, 6,% 0. tavasz,4% 40,%,% 0. 0,% 44,,8% 04. tavasz 0,9% 4,%, 4,6% 69,% 0,%,% 9,%,8% 6,% 4, 0,9% 6,6% 9,% 4,% 0,8% 4,4%,8%,% 49,,9% 6,8% 4,%,%,8% 66,%,8% tavasz tavasz tavasz tavasz 0. - Nem exportál - - A vállalkozásnak pénzügyi nehézségei vannak A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, de beruházni csak külső segítséggel tudna a vállalkozás A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalkozás 8,9%,%,8%,% 4,9%,9%,9%, 0,%,% 4,4% 0,% 4,%, 4,% 6,% 6,9% 6,4% 8,6% 64,4%,6%,% 4,6% 9,% ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése a vállalatok regionális elhelyezkedése alapján,8%,%,% 9,% 4,,,%,6% 4,4%,9% 6,9% 9,% 64,6% 9,%,6%,6%,%,9% 6,%,4%,4% 4. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése a következő hónapra vonatkozó beruházási szándék alapján,9% 9,% 0,6% 4,4%,4%,4% tavasz 9,% 8,,6%,6% 4,% 4,4% A vállalkozásnak pénzügyi nehézségei vannak A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, de beruházni csak külső segítséggel tudna a vállalkozás A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalkozás 9,4%,6% 9,,6%,% 4, tavasz,% 8,8% 9, 6,% 60,%,% 0,% , 0, 8, 0, 4, tavasz,% 44,4%,4% 0. Tervez beruházást Kivár a beruházással Nem tervez beruházást,% 49,% 9,% 06. A vállalkozásnak pénzügyi nehézségei vannak A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, de beruházni csak külső segítséggel tudna a vállalkozás A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalkozás ábra: A következő hónapban tervezett beruházások tárgya* a különböző pénzügyi helyzetű vállalatoknál 9,%,% 0,% Gép-, eszközvásárlás 44, 44,% 48,6% Informatikai fejlesztés,% 6,,6% Energiahatékonysági beruházás 0,8% 9,6%,9% Ingatlan vásárlása, építése 9,,8% 6,4%, képzés készségfejlesztés *többszörös választás is lehetséges 4,%,4% 6,,% 9,8%,% Környezetvédelmi fejlesztés K+F+I,%,% 4,4% Szellemi tulajdon, know how vásárlás A vállalkozásnak pénzügyi nehézségei vannak A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, de beruházni csak külső segítséggel tudna a vállalkozás A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalkozás 6. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése a banki hitelezés, valamint a hitelkamatok a következő hónapos alakulása szerinti bontásban ,% 0,,9%,9%,6%,%,8% 9,%,% 9,% 8,8%,8%,4%,9% 0,% 8,6%,% 6, Csökkenés Stagnálás Bővülés Csökkenés Stagnálás Emelkedés Banki hitelezés volumene Hitelkamatok alakulása A vállalkozásnak pénzügyi nehézségei vannak A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, de beruházni csak külső segítséggel tudna a vállalkozás A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalkozás

8 A vállalatok finanszírozási helyzetének változása az előző hónapban A felmérést megelőző egy év alatt a cégek több mint harmadának javult a finanszírozási helyzete Jelentős mértékben emelkedett a javuló finanszírozási helyzetről beszámoló vállalatok aránya 06 én: hónap leforgása alatt a cégek 40,4%-a érzékelte a pénzügyi helyzetének kedvezőbbé válását, ami éves viszonylatban 4,4 százalékpontos emelkedés. A körülmények szektorális bontásban javultak a szolgáltató szektorban, míg az agráriumban és az iparban romlás ment végbe. A javuló finanszírozási helyzetű vállalatok részaránya a legtöbb ágazatban alig változott, a jelentősebb ( százalékpont feletti) elmozdulások a textilipart leszámítva mind kedvező irányba történtek. Az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégeknél volt a legnagyobb léptékű a javulás (-. ábra). 0. höz képest méret szerinti bontásban csupán a kisvállalatok körében csökkent a javuló pénzügyi helyzetről beszámoló cégek hányada, míg a romló finanszírozási helyzetet érzékelők aránya csak a közép- és nagyvállalatok esetében csökkent (. ábra). Az elmúlt egy év alatt az észak-magyarországi cégeknek több mint fele (4,6%) érezte változatlannak pénzügyi helyzetét, míg ez a közép-magyarországi régióban tevékenykedőknek közel egyharmadára (8,%) volt igaz (4. ábra). Jelentősen emelkedett a javulást tapasztaló cégek hányada a csak belföldi piacra termelő, ill. a forrásbevonást nem tervező vállalkozások körében, de 0 éhez hasonlóan legnagyobb arányban ezzel együtt is a túlnyomórészt belső piacon értékesítő, ill. a következő hónapban beruházást tervező és forrásbevonásban gondolkodó vállalatok érzékeltek javulást (-6. ábra) ,6% 9,%,8% 9,%,4% 6,%,6% 6,%,8%,8%,%,9% 49,9% 66,% 4,6%,9% 0,6%,,6% 49,% 4,8%,% 48,% 4,% 4,6% 4,% 4,6%,6% 6, 8,%,8% 4,% 40,4% 6, 6,% 4,6% Teljes minta. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének elmúlt hónapos alakulása szektor szerinti bontásban,%,4% Szolgáltató szektor Teljes minta Szolgáltató szektor 0. 4,9% Romlott a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet Javult a finanszírozási helyzet. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének elmúlt hónapos alakulása vállalati méret szerinti bontásban 8,9%,% 4,% 60,,9% 4,9% 6, 48,% 6, 4,,%,% 6,% 46,% 46,%,% 6,% Teljes minta 44,8% 4,% 4, 9, 4,9% 9,8%,% 0,% Szolgáltató szektor 6,% 6,% 4,4%,% 4,%,% 0. Romlott a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet Javult a finanszírozási helyzet. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének elmúlt hónapos alakulása exportarány* szerinti bontásban ,4% 0,4%,%,%,6% 9,9% 6, 4,%,%,9% 6,8% 6,6% 8,4%,,9%,% 4,6% 49,%,%,% 4,%, 8, 6,% 9,%,4% 9,% 0,% 46,% 40, 8,% 44,4% 8,6% - Nem exportál 0,9% 46,% - -,% - Nem exportál 6, 49, 49,%,4% 4,% 0, 4, 4,8% 46,8% 48,%,% Nem exportál tavasz 0. Romlott a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet Javult a finanszírozási helyzet - - Nem exportál Nem exportál * exportbevételek / teljes árbevétel ábra: Az elmúlt hónapban javuló finanszírozási helyzetről beszámoló vállalatok aránya iparági bontás alapján Forrásbevonás Forrásbevonás Beruházás Beruházás * vállalati válaszok arányában ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése a következő hónapra vonatkozó beruházási, ill. forrásbevonási tervek szerinti bontásban Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást Nem tervez beruházást Kivár a beruházással Tervez beruházást Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást Nem tervez beruházást Kivár a beruházással Tervez beruházást ,% 4,% 49, 0,% 48,% 4,6%,%,%,4% 8,%,6%,6% 4,4% 9,4%,%,%,8% 9,% 0 44, 46,% 4,% 4,4%,% 9,%, 0,% 4,% 6,6% 6,8% 46,% 6,6% 4,6% 4,%,4%,4% 4,% 46,9%,4% 0,4% 8,%,% 9,% Romlott a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet Javult a finanszírozási helyzet - állattenyésztés - növénytermesztés - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar - energetika 6 - építőipar - fafeldolgozás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás - textilipar - vegyianyag gyártás - gazdasági szolg. 4 - gépjárműkeresk. + jav. - IKT szolg. 6 - ingatlanügyletek - kereskedelem 8 - közösségi szolgáltatás 9 - szállítás, raktározás 0 - turizmus, vendéglátás,%,%,%,%,9%,6% 6,% 0,% 46,% 4,8% 40,8% 9,6%,% 4,8%,6% 4. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének elmúlt hónapos alakulása regionális bontásban Romlott a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet Javult a finanszírozási helyzet 8

9 Forrásbevonási tervek I. Élénkülés tapasztalható a magyarországi vállalatok forráskeresletében ére felélénkült valamelyest a vállalatok forrásbevonási kedve: a cégek,, ill. 8,-a jelezte, hogy biztosan, ill. valószínűleg tervez külső forrást igénybe venni a következő hónapban. Folytatódott a 0 tavasza óta tartó trend, azaz az elzárkózó cégek arányának csökkenése, sőt új rekordszintre (,-ra) süllyedt a felmérés történetében a forrásbevonást 0-ben saját elmondásuk szerint biztosan nem végzők aránya (. ábra). A kis-, a közép- és a nagyvállalatok körében egy év alatt,-6,9 százalékpont közötti mértékben csökkent a forrásbevonási szándékot jelzők aránya, ugyanakkor a mikrocégek között 6,6 százalékpontos emelkedés következett be, ami a vállalati szektor egészében is növelte (46,%-ról,%-ra) az arányt (. ábra). Az agráriumban visszaesett, míg a szolgáltató szektorban és különösen az iparban emelkedett a forráskeresletet támasztó cégek hányada 0-06 között, így csökkent a szektorok közti különbség. A megkérdezettek kifejezetten nagy része (mintegy háromnegyede) kíván külső forrást bevonni 0-ben a vad- és erdőgazdálkodás, az állattenyésztés és a járműipar ágazatokban, utóbbiban ráadásul jelentősen nőtt a finanszírozási étvágy egy év alatt, akárcsak az ipari ágazatok többségében (-. ábra). A forrásbevonási kedv a fejlettebb országrészekben alapvetően alacsonyabb, mint a kevésbé fejlett régiókban: on és on a vállalatok kevesebb, mint fele számolt be ilyen szándékról (6. ábra). Szolgáltató szektor 009. tél 0. nyár tél 0. nyár tél 0. nyár ábra: A következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek szektorális bontásban. ábra: A következő hónapban forrásbevonást tervező* vállalatok aránya ágazati bontás szerint nőtt a forrásbevonási hajlandóság 0 66% % 64% 4% 69% 64% % 66% % 49% 4% 46% % 6% 44% % 44% 4% 4% 46% 4% % 4% 4% csökkent a forrásbevonási hajlandóság * biztosan + valószínűleg forrásbevonást tervező vállalatok összesen % % 4% 4% % % % % % % % % % % % 4% 9% 9% % % 9% 6% 8% % % 4% 6% 4% 4 4% % % % 4% 4% 44% 4% 4% % 4% % 8% % Tervez forrásbevonást Kivár Nem tervez forrásbevonást - állattenyésztés - növénytermesztés - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar - energetika 6 - építőipar - fafeldolgozás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás - textilipar - vegyianyag gyártás - gazdasági szolgáltatások 4 - gépjármű keresk. + jav. - IKT szolgáltatások 6 - ingatlanügyletek - kereskedelem 8 - közösségi szolgáltatás 9 - szállítás, raktározás 0 - turizmus, vendéglátás 9 Kis vállalatok. ábra: A következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek 4,% 6,%,8%,% 4,% 4,%,6%,9%,% 4,,,4%,9% 6,6%,%,%,8% 4,,%,6%,%,%,%,8% 6,4% 8,%,% 0,8%,%,9% 4,%,%,4%,% 4,6%,% 4,6%,% 0,%,%,6% 8,8% 0,% 8,% 0,%,%,9% 8, 6,9% 9,4%,%,%,6% 6,9%,%,%,9% 9,8% 0,%,% 009. tél 0. nyár ábra: A következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek méret szerinti bontásban 6% 9% 6% 8% % 9% % 4% 8% 44% 8% 6% 6% % 4% 9% 69% 64% % 6% 64% 6% 8% 6% 9% 6% 4% % 9% % % 8% % 9% 9% 6% 6% 64% % % 8% % 9% 8% % % % % 4% % 9% % % % 6% 6% % % % % 9% 4% 6% 4% 9% 8% Mzg. Szolgáltató szektor Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást,4% 0,8% 4,8%,8% 6,4% 8,6%,% 8,% 0,%,9%,8% 4,,% 0,% 60,, 6,8%,6% 49,% 46,% 4,% Nem tervez forrásbevonást Észak- Magyarország tavasz 6. ábra: A következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek regionális bontásban Dél- Dunántúl tavasz 4. ábra: A következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek ágazati bontásban Dél- Alföld tavasz Közép- Dunántúl Észak- Alföld tavasz Nyugat- Dunántúl Tervez forrásbevonást Kivár Közép- Magyarország Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást Nem tervez Valószínűleg nem Kivár Valószínűleg tervez Tervez forrásbevonást

10 Forrásbevonási tervek II. A túlnyomórészt exportra termelő cégek körében forrásbevonási szándékot jelző cégek aránya egy év alatt 9,4 százalékponttal 9,4%-ra ugrott, így a ráta megelőzte a zömében belföldön értékesítő vállalatok körében tapasztalt arányt. Továbbra is alacsony a kizárólag belföldi piacon értékesítő vállalatok körében a forráskeresletet jelzők hányada. A fejlesztésekkel kapcsolatban bizonytalan vállalatok csoportjában viszonylag nagyobb ütemben, 4,8 százalékponttal 8,9%-ra nőtt a forráskeresletet jelző vállalatok aránya. Ezzel szemben a 0-ben beruházásra készülő valamint a fejlesztést nem tervező cégek körében csak minimálisan emelkedett a forrásbevonási kedv 0. óta. Mivel a beruházást fontolgató cégek aránya nőtt a 0. i adatfelvétel óta, és körükben eleve magas a forrásbevonási hajlandóság, így az összetétel hatáson keresztül is nőtt a vállalati szektorban a forrásbevonási szándék (8. ábra). Hasonló tendencia figyelhető meg a finanszírozási helyzet vállalati megítélése kapcsán is. A javuló helyzetű vállalatok aránya és forrásbevonási kedve is relatíve kismértékben nőtt, ráadásul körükben eleve viszonylag sokan terveztek külső forrás igénybevételét. Legnagyobb arányban a változatlan pénzügyi helyzetű cégek körében emelkedett a forrásbevonást tervezők hányada (40,8%-ról 49,4%-ra módosult az arány) (9. ábra). A hitelpiaci folyamatok kedvező irányú elmozdulásában bízó növekvő hitelkínálatot, csökkenő hitelkamatokat váró vállalatok körében rendkívül magas és egy év alatt jelentősen emelkedett is a forrásbevonást tervezők hányada (-. ábra) ábra: Következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a külföldi értékesítés teljes árbevételhez viszonyított aránya alapján 4% 6% 8% 44% 9% % 4% % 4% 4% 6% % % 4% 49% 9% 9% % 9% % 48% 4% % 4% % % 44% 4% 4% 4% % % % 4% 6% 4% % 6% 49% % % % % tavasz tavasz tavasz tavasz tavasz tavasz tavasz tavasz tavasz 0. - Nem exportál - - Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást 8. ábra: A következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a következő hónap beruházási tervei szerinti bontásban % 8% 6% % 9% 4% 4% % 9% % 4% % 9% 6% 9% 6% 6% % % 69% 64% 4% % % 6% % 6% 4% 44% % 6% 68% 66% 64% 6% 0. tavasz tavasz Tervez beruházást a következő hónapban % 6% 6 4 % 66% % 8% % 9% 9% 4% % 46% 6% % 4% % 44% 4 8% % 6% % 9% % % 6 4% 8% 8% 4% 6% 9% 8% 9% 6% 4% 9% 9% 4% 9% % % 4% % % tavasz tavasz tavasz tavasz 0. Kivár a beruházással Nem tervez beruházást a következő hónapban Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást 9. ábra: Következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a finanszírozási helyzetben az előző hónapban bekövetkezett változás szerint % % 4% 0. 6% 6% 0. tavasz 8% % tavasz 9% % 48% % % % Javult a finanszírozási helyzet 4% 8% 8% 4% % 46% 4% % % 8% % 9% % 64% % % 66% 6% % 4% tavasz tavasz tavasz tavasz 0. Nem változott a finanszírozási helyzet 49% 4 % 48% % 6% % % % 6% 4% 9% % 4% 8% 8% % 9% 46% Romlott a finanszírozási helyzet Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást 9% 9% 4%. ábra: Következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a hitelkínálattal kapcsolatos várakozás szerinti bontásban 9 6% % % 8% 6% % % 8 % % 9% 6 % 4% % 9% 4% % 4 6% % 6 9% 4% 4% 4% 4% Bővül Stagnál Csökken Bővül Stagnál Csökken Bővül Stagnál Csökken 0. Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást ábra: Következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a hitelkamatokkal kapcsolatos várakozás szerinti bontásban 9% % % % 8% 8% Emelkednek Nem változnak % % 6% Csökkennek % Emelkednek 6% % 6% 8% % 4% 46% 46% Nem változnak Csökkennek Emelkednek % % Nem változnak 0. Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást 6 Csökkennek. ábra: A következő hónapban Tervez forrásbevonást tervező vállalatok aránya néhány hitelfelvételi akadály vállalati értékelése szerinti bontásban 6 4 % % Mérsékelt akadály Közepes akadály Saját erő nagysága 8% % % % Jelentős akadály Mérsékelt akadály Közepes akadály Kamatszint Jelentős akadály % % Mérsékelt akadály Közepes akadály 8% Jelentős akadály Bankok hitelezési magatartása % % Mérsékelt akadály Közepes akadály Biztosíték mértéke % Jelentős akadály

11 Forrásbevonási tervek III. A hitelfelvétel során relatíve nagyobb akadályokról beszámoló cégek körében átlag feletti a forrásbevonási kedv. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy a finanszírozókkal rendszeresebb kapcsolatban lévő vállalatok körében átlagnál rosszabbak a tapasztalatok (. ábra). A 06-ban hitelfelvétellel nem próbálkozó cégek körében mintegy feleolyan arányban jellemző a 0-re vonatkozó forrásbevonási szándék, mint a valamilyen kölcsönt az elmúlt hónapban igénylő vállalatok körében, azaz a vállalatok egy része tudatosan, hoszszabb távon is próbál távol maradni külső forrás bevonásától (. ábra). Az elmúlt hónapban kedvezményes hitelt igénylő cégek kétharmada az igénylés eredményétől függetlenül igyekszik külső forrást bevonni 0-ben, míg a piaci hitel esetében kissé eltérő a helyzet. Az elutasított kérelmezőknek és a teljes sikerrel járóknak is a több mint kétharmada 0-ben is akar forrást bevonni. Az igényelt összeg egy részéhez hozzájutó valamint az előnytelen feltételekkel kínált hitelajánlat miatt visszalépő cégeknek ugyanakkor csak valamivel több mint fele próbál a felmérést követő hónapban újabb forrásigénnyel jelentkezni (4. ábra). A beruházási szándék erőssége nagymértékben megszabja a forrásbevonási kedv mértékét is: az agráriumban, a fémfeldolgozás ágazatban, on és a nagyvállalatok körében mindkét tekintetben intenzív a szándék, míg a nem exportáló vállalkozások, a mikrocégek, a szolgáltató szektor (különösen az oktatás) vagy a közép-magyarországi székhelyű vállalatok körében visszafogottabbak a tervek (-6. ábra). A fejlesztési tervek 0 vége óta bekövetkezett változása a forrásbevonási kereslet módosulását is befolyásolta: on, a mikrocégek, a belföldre értékesítő vagy az ipari vállalatok körében is nőtt mind a beruházási, mind a forrásbevonási kedv, míg a nyugat-dunántúli, a vegyianyag gyártó vagy a középvállalatok körében visszaesés figyelhető meg mindkét téren (-8. ábra) Forrásbevonást tervező vállalatok aránya Forrásbevonást tervező vállalatok arányának változása (0. -. százalékpont). ábra: A következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek az előző hónapban igénylet hitelek szerinti bontásban 6% 6 % 4% 9,, 9,% Nem igényelt semmilyen hitelt - - 4,6%, 0,9% 8,% 64,6% 66,4% Kedvezményes hitelt igényelt Piaci hitelt igényelt,%,, Kedvezményes és piaci hitelt is igényelt Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást. ábra: A következő hónapban beruházást, ill. forrásbevonást tervező* vállalatok aránya. ábra: A következő hónapban beruházást, ill. forrásbevonást tervező* vállalatok aránya 0 * biztosan + valószínűleg forrásbevonást, ill. beruházást tervező vállalatok összesen trendvonal * biztosan + valószínűleg forrásbevonást, ill. beruházást tervező vállalatok összesen trendvonal III I a C II B 6 c c Beruházást tervező vállalatok aránya b Beruházást tervező vállalatok arányának változása (0. -, százalékpont) b IV II III 4 C A 6 IV B I A a A - B - C - I - II - III - IV - - Közép-Mo Észak-Mo a - export b - - export c - - export A - B - C - I - II - III - IV - - Közép-Mo Észak-Mo a - export b - - export c - - export 4. ábra: A 0-ben forrásbevonást tervező vállalatok aránya az előző hónap hiteligényléseinek eredménye szerinti bontásban Kedveznényes hitel Piaci hitel Forrásbevonást tervező vállalatok aránya Forrásbevonást tervező vállalatok arányának változása (0. -. százalékpont) 9 Az igényelt összeg egy részét megkapta A teljes hitelösszeget megkapta Olyan feltételekkel kínálták, amit végül nem fogadott el Elutasították a kérelmet Nem igényelt, mert úgy vélte, nem jut hitelhez Nem igényelt, mert nem volt rá szükség A teljes hitelösszeget megkapta Elutasították a kérelmet Az igényelt összeg egy részét megkapta Olyan feltételekkel kínálták, amit végül nem fogadott el Nem igényelt, mert úgy vélte, nem jut hitelhez Nem igényelt, mert nem volt rá szükség trendvonal Beruházást tervező vállalatok aránya 8. ábra: A következő hónapban beruházást, ill. forrásbevonást tervező* vállalatok arányának változása ágazati bontásban 40 trendvonal * biztosan + valószínűleg forrásbevonást, ill. beruházást tervező vállalatok összesen Beruházást tervező vállalatok arányának változása (0. -, százalékpont) 68,% 68,% 6,% 6,%,% 4,%, 0, 6,%,% 49,% 44,% ábra: A következő hónapban beruházást, ill. forrásbevonást tervező* vállalatok aránya ágazati bontásban * biztosan + valószínűleg forrásbevonást, ill. beruházást tervező vállalatok összesen állattenyésztés - növénytermesztés - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar - energetika 6 - építőipar - fafeldolgozás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás - textilipar - vegyianyag gyártás - gazdasági szolgáltatások 4 - gépjármű keresk. + jav. - IKT szolgáltatások 6 - ingatlanügyletek - kereskedelem 8 - közösségi szolgáltatás 9 - szállítás, raktározás 0 - turizmus, vendéglátás

12 Tervezett forrásbevonás iránya A források közül a vissza nem térítendő támogatást keresi várhatóan a legtöbb cég 0-ben Kedvezményes, ill. piaci kölcsönt a megkérdezettek 8, ill.,%-a tervez felvenni 0-ben. Előbbi iránt inkább a kisebb, utóbbi iránt jellemzően a nagyobb méretű cégek körében várható átlag feletti arányban érdeklődés, míg az agrárcégek részéről mindkét fajta hitel iránt viszonylag intenzív a kereslet (-. ábra). A vizsgált források közül a vissza nem térítendő támogatások a legnépszerűbbek (a vállalatok,8%-a érdeklődik iránta), a nagyvállalatok és a közép-magyarországi székhelyű cégek körében azonban jóval kevésbé intenzív az igénybevételi szándék, ami az uniós támogatások földrajzi kötöttségéből is fakad (. ábra). Tulajdonosi tőke iránt ezzel szemben a fővárosi és pest megyei vállalatok, valamint a mikrocégek fejeztek ki relatíve nagyarányban érdeklődést, azonban összességében alacsony (4,%-os) a keresletről beszámolók hányada (4. ábra). Kombinált finanszírozási terméket a vállalatok hatoda (,%-a) venne igénybe a felmérést követő hónapban, a népszerűség különösen a legkisebb vállalatok körében erős (. ábra). A kedvezményes hitel és a vissza nem térítendő támogatás iránti kereslet lényegében nem változott 0. óta, míg a kombinált finanszírozási konstrukciók és a piaci hitelek iránt megnőtt, a kockázati tőke iránt mérséklődött a vállalati érdeklődés (6. ábra). Beruházási terv* Régió Méret Szektor Beruházási terv* Régió Méret Szektor. ábra: A felmérést követő hónapban kedvezményes hitel felvételét tervező cégek aránya Tervez Kivár Nem tervez * következő hónapra vonatkozóan 6,9% 8,% 8, 44,9% 4,6%,6% 6,8% 44, 8,,8% 4,% 4, 4, 46,%,,8% 46,4% 0, % % % % 4 4%. ábra: A felmérést követő hónapban vissza nem térítendő támogatás bevonását tervező cégek aránya Tervez Kivár Nem tervez * következő hónapra vonatkozóan,8%,8%,9% 6,8%,%,% 6,% 6,6% 48,6% 4,8% 6,% 8,% 6,%,4% 6,% 6,% 64,6% 6,8% ábra: A felmérést követő hónapban kombinált finanszírozási termék* igénybevételét tervező cégek aránya Beruházási terv* Régió Méret Szektor Tervez Kivár Nem tervez * következő hónapra vonatkozóan 4,6%,9%,%,6% 6,8% 4,9%,%,%,%,8%,%,4%,% 0,6% 8,,4% 9,4% ** hitel, hitelgarancia,,6% tőke, VNT ötvözetéből álló termék % % % Beruházási terv* Régió Méret Szektor Beruházási terv* Régió Méret Szektor 6 4 Tervez Kivár Nem tervez * következő hónapra vonatkozóan Tervez Kivár Nem tervez * következő hónapra vonatkozóan 6. ábra: A felmérést követő hónapban különböző finanszírozási termék igénybevételét tervező cégek aránya** 6,8%,8% Vissza nem térítendő támogatás. ábra: A felmérést követő hónapban piaci hitel felvételét tervező cégek aránya 8,4% 8, Kedvezményes hitel,,% 6,% 9,% 9,6% Kombinált finanszírozási termék**,%,6%,4%,%,%,% 6,8%,%,%,%,8% 0. * * többszörös választás is lehetséges ** hitel, hitelgarancia, tőke, VNT ötvözetéből álló termék,%,%,8% 8,% Piaci hitel 8, 9,,9% % % % 4. ábra: A felmérést követő hónapban tulajdonosi tőke bevonását tervező cégek aránya 0,,%,%,%,%,9% 4,% 4,% 4,9% 4,% 4,% 4,8% 4,8% 4,6% 4,8% 4, 4,% Kockázati tőke 6,4% 6,% % % % 4% % 6% %