F ó k u s z b a n. Magyarországi vállalati beruházási tervek 2017-ben

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Magyarországi vállalati beruházási tervek 217-ben 217. január A magyarországi vállalatok körében a Magyar Fejlesztési Bank reprezentatív kérdőíves felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) 216. novemberi decemberi adatfelvétele alapján átmeneti megtorpanás után 216 év végén ismét emelkedett a beruházást tervező cégek aránya. Különösen a mikrocégek és a kisvállalatok között nőtt a fejlesztéseket tervezők hányada, sőt a mikrovállalkozások körében a felmérés 29 nyári kezdete óta nem tapasztalt szintre kapaszkodott fel az arány. A fejlesztést tervező vállalatok által beruházásra szánt összeg mediánja is meghaladja a 215 ősze és 216 ősze között beruházásra fordított számokat, így a szélesedő beruházási szándék és beruházási összeg mediánjának emelkedése nyomán egyértelműen élénkülés várható a beruházásokban 217-ben. A beruházási kedv erősödését fűti a belföldi kereslet vállalatok által várt növekedése, a termelési kapacitások egyre nagyobb mértékű kihasználtsága és támogatja azt a finanszírozási korlátok mérséklődése is. A beruházási kedv alakulása Az MFB legfrissebb, tizenharmadik alkalommal 216. november-decemberi adatfelvétellel végzett kérdőíves felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján élénkülés tapasztalható az idei évre vonatkozó vállalati beruházási tervekben. Míg 215 őszén a magyarországi vállalatoknak alig több mint negyede (28,-a) jelezte határozottan, hogy fejleszteni fog a következő 12 hónapban, a beruházási szándékot biztosan jelző cégek aránya 216 végére 37,-ra emelkedett, a 217-ben valószínűleg és a biztosan beruházást tervezők együttes hányada pedig egy év alatt 6,6 százalékponttal 67,9%-ra nőtt. A beruházási kedv erősödését mutatja az is, hogy a hét éves felméréssorozat során mélypontra esett (5,-ra sülylyedt) azoknak a cégeknek a részaránya, amelyek elzárkóznak bármilyen jellegű fejlesztéstől, bővítéstől 217-ben (1. ábra) ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek* 19, 17, 17, 13, 22, 15, 18, 6, 8, 11, 16, 19, 16, 12, 16, 18, 16, 21, 12, 19, 14, 17,9% 17, 18, 18, 15, 41, 36, 38, 44, 35, 34, 4, 5, 54,9% 29. nyár 29. tél 21. nyár 7, 211. tavasz 11, 211. ősz 13,9% 7, 212. tavasz 212. ősz Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 12,9% 1, 8, 8, 6, 5, 7, 6, 6,9% 6, 14, 7, 12, 11, 13, 13, 17, 213. tavasz 213. ősz 63, 214. tavasz 25, 47, 214. ősz 32, 28, 215. ősz 8, 18, 3, 37, 216. ősz Nem tervez beruházást Valószínűleg nem tervez beruházást Kivár a beruházással Valószínűleg tervez beruházást Biztosan tervez beruházást * vállalati válaszok arányában A tartalomból A hazai ipari vállalatok számára egyre fontosabb felvevőpiacot jelent a belföldi kereslet... (9. oldal) Élénkülésbe kapcsolt a kiskereskedelmi forgalom novemberben... (1. oldal) A munkaerőpiaci adatok alapján élénkülés jellemzi a magyar gazdaságot... (11. oldal) Felgyorsult a fogyasztói árak növekedése 216 végén a nemzetközi olajár emelkedés nyomán... (12. oldal) A vállalatok több mint felének áll szándékában 217-ben külső forrást bevonni... (13. oldal) A hónap közepétől kezdve erősödésbe kapcsolt a forint a kulcsdevizákkal szemben... (14. oldal) A stabil helyzetű és kedvező külföldi megítélésű költségvetés támogatta a hosszú hozamok süllyedését... (15. oldal) Az anyag zárásának időpontja: Készítette: Mádi Judit (Madi.Judit@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A beruházási szándék különösen nagymértékben nőtt a mikrovállalatok körében, ahol a beruházást tervezők aránya a felmérés során korábban nem tapasztalt szintre emelkedett (8,1 százalékponttal 58,-ra nőtt), amiben a hazai fogyasztás várhatóan folytatódó élénkülése komoly szerepet játszik. A belföldi kereslet erősödése különösen a kisebb méretű, a hitelekhez nehezebben jutó és főleg belföldi piacra fókuszáló vállalatok fejlesztéseire hat ösztönzően (2. ábra). A belföldi piac felértékelődő szerepét jelzi, hogy a kizárólag belföldön értékesítő vállalatok körében közel 1 százalékponttal nőtt a beruházási tervekről beszámolók aránya 215 ősze és 216 november-decembere között, ezzel szemben a termékeiket, szolgáltatásaikat külföldön is értékesítő vállalatcsoportban átlagosan csupán 1-2 százalékpontos emelkedés ment végbe ugyanezen időszak alatt. A beruházási kedv 216 végi élénkülésének másik gyökere a finanszírozási jellegű korlátok vállalatok által tapasztalt mérséklődése. A hitelköltségeket, a bankok által támasztott fedezeti követelményeket, a hitelhez jutást és a saját forrás hiányát is kevésbé tartották akadálynak a válaszadók 216 végén, mint egy évvel korábban, sőt ezeket a tényezőket még egyik korábbi felmérésben sem tekintették olyan mérsékelt visszatartó erőnek, mint a legutóbbi adatfelvétel idején (3. ábra). A vállalatok élénkülő fejlesztési szándékának harmadik motorja a fokozódó kapacitáshiány. A megkérdezetteknek csupán negyede (24,9%-a) számolt be kihasználatlan erőforrásokról, ami rekord alacsonynak számít a felmérés hétéves történetében. Ugyancsak csúcsot ért el a kapacitáshiányt jelző vállalatok hányada: a ráta egy év alatt 3,9 százalékpontot emelkedve 22,-ra nőtt tavaly év végén. A válaszok alapján négy év alatt fokozatosan lényegében azonossá vált a kihasználatlan termelési erőforrásokra panaszkodó és a kapacitáshiánnyal küzdő cégek aránya (213 tavaszán előbbi cégek száma még hatszorosa volt az utóbbiakénak) (4. ábra). A beruházások bővülését segíti továbbá idén az alacsony bázis (216 első három negyedévében ugyanis az előző év azonos időszakához képest 14,-kal maradtak el a beruházások), az újra megnyíló európai uniós fejlesztési források, valamint a régiós szinten is kedvezően alakuló vállalati hitelkamatok. A vállalatok által jelzett beruházási kedv erősödése alapján a beruházási összeg változatlanságát feltételezve 217-ben a beruházások volumene mintegy --kal emelkedhet (5. ábra). Ugyanakkor a tényleges ütem mértéke vélhetően meghaladhatja a 1-ot, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a vállalatok által tervezett beruházások mediánja is általában meghaladja a felmérést megelőző 12 hónapban ténylegesen végrehajtott beruházásokét (1. táblázat). (a medián az átlagnál jobban kifejezi a vállalatokra jellemző összeget, mivel néhány kiugróan magas tervezett beruházási összeg a sokaságra jellemző átlagos összeget is indokolatlanul megemelheti, miközben a mediánra nincs hatással. A mediánérték az átlaghoz képest tehát összességében tompítja az adatsorban kisebb-nagyobb gyakorisággal lévő szélsőséges értékekből adódó kilengéseket) ,75 3,5 3,25 3, 2,75 2,5 2,25 2, 1, ábra: A termelési kapacitások alakulása és a következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 29. nyár 29. tél 21. nyár 211. tavasz 211. ősz 212. tavasz 212. ősz 213. tavasz 213. ősz 214. tavasz 214. ősz 215. ősz 216. ősz Kapacitáshiányos cégek aránya (bal t.) Kapacitásfeleslegről beszámoló vállalatok aránya (bal t.) Kapacitáshiányos cégek aránya - kapacitásfelesleggel rendelkező cégek aránya (bal t.) Beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.) 5. ábra: A beruházások várható dinamikája a vállalatok beruházási szándéka alapján és a magyarországi beruházások volumene tél -INDIKÁTOR vállalati felmérések 21.III 2. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret szerinti bontásban* Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 29. nyár 21. nyár * 4 negyedéves mozgó átlag ** 4 negyedévvel jobbra tolva 211.I 29. tél 211. tavasz 211.III 211. ősz 21. nyár 212. tavasz 212.I 211. tavasz erősödő beruházási kedv 212. ősz 212.III 213. tavasz 211. ősz 3. ábra: A finanszírozási jellegű beruházási korlátok értékelése* és a beruházási szándék alakulása enyhülő beruházási akadályok 213.I 213. ősz 213.III 214. tavasz 214. ősz 215. ősz 216. ősz 214.I 214.III 215.I * 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 212. tavasz 212. ősz 215.III fordított skála 216.I 216.III Túl magas hitelköltség Nem áll rendelkezésre saját forrás Nem kap elegendő hitelt a cég Pénzintézetek által támasztott fedezeti követelmények A következő 12 hónapban beruházást tervezők aránya (jobb t.) várható dinamika* 217.I 217.III * biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok a vállalati válaszok arányában Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok 213. tavasz 213. ősz 214. tavasz 214. ősz 215. ősz 216. ősz A következő 12 hónapban beruházást biztosan tervező vállalatok aránya** (bal t.) Magyarországi beruházások volumene (év/év, jobb t.) január

3 1. ábra: Tervezett és végrehajtott beruházások 215-ben tervezett beruházások 216-ra (millió Ft, medián)* 216-ban végzett beruházások (millió Ft, medián)* 216-ban tervezett beruházások 217-re (millió Ft, medián)* 217-re vonatkozó tervek / 216-ban végzett beruházások ÖSSZESEN , SZEKTOR Mezőgazdaság , Ipar , Szolgáltató szektor , MÉRET Mikro , Kis , Közép , Nagy , RÉGIÓ (vállalat székhelye) Közép-Magyarország , Közép-Dunántúl , Nyugat-Dunántúl , Dél-Dunántúl , Észak-Magyarország , Észak-Alföld , Dél-Alföld , * beruházást végzettek, ill. beruházást tervezők csoportjában számolt medián Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. nov-dec. A nemzetgazdasági szintű beruházások előrejelzésénél figyelembe vett tényezők (a fejlesztéseket tervező cégek arányának változása, az előző 12 hónapban végzett beruházási kiadásokat követően a cégek által az idei évre beruházásra szánt összeg, valamint korrekciós elemként az előző egy évben a tervezetthez mérten megvalósult beruházások hányada valamint a beruházási szándék mértéke) alapján a felmérést követő 12 hónapban a vállalati válaszokból kiindulva 13,-kal emelkedhet a magyarországi beruházások volumene (6. ábra). Ez az ütem azonban a becslési módszer korlátai miatt óvatosan tekinthető az idei évre vonatkozó beruházási prognózisnak, mivel abban kiemelt hangsúlyt kap a vállalati szándék. A számítást a következő felmérések során lehet tovább finomítani, és az elkövetkező hónapok tudják megerősíteni, ill. megcáfolni az eredmény pontosságát. Különösen a jövőbeli beruházások mediánjára vonatkozó válaszok értékelése teszi szükségessé a körültekintést, mivel ez a fajta kérdés újonnan szerepelt a felmérésben és annak megbízhatóságát további validálásnak kell követnie. Az aggregált szintű eredmény mindenesetre megerősíti a 216. decemberi kormányzati várakozást, mely szerint 1,-os ütemben bővülhetnek a beruházások 217-ben, sőt a vállalati tervek ennél némileg optimistábbak is ÖSSZESEN 6. ábra: A beruházások várható dinamikája 217-ben a vállalati szándék* alapján (év/év) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. nov-dec. * beruházási kedv és a tervezett beruházások összege alapján Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor Mikro Kis Közép Nagy Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl SZEKTOR MÉRET RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld A szektorokat vizsgálva különösen az iparban, vállalatméret szerint a kisebb cégek körében, míg regionálisan a déli országrészben, Közép-Magyarországon (Pest megye és Budapest) valamint az Észak-Magyarország régióban várható nagyobb élénkülés január

4 A tervezett beruházások típusai Az idei évre kitűzött beruházásokon belül a korábbi felmérésekhez hasonlóan a gép- és eszközvásárlás a legnépszerűbb, mivel a vállalatok 69,-a jelezte, hogy gondolkodik ilyen fejlesztésben 217-ben. A ráta 8,1 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel korábbi adatfelvétel idején. A többi vizsgált beruházási típust is 5,9-9,9 százalékkal többen említették, mint a 215. őszi felmérés során, azaz általánosnak nevezhető a beruházási kedv élénkülése (7. ábra). A gép- és eszközvásárlást tervező vállalatok között a tervezett fejlesztések mediánja 18 millió forint, ami 2 millió forinttal alacsonyabb a 215 őszi elképzeléseknél. A 216 végi adatfelvétellel zajló felmérés egyik eredménye, hogy a fejlesztési szándék erősödése mellett csökkentek az egyes beruházási típusokra jellemző összegek, ami arra vezethető vissza, hogy olyan vállalkozások körében emelkedett elsősorban a beruházási kedv (mikro- és kisvállalatok), amelyek jellemzően kisebb összegben hajtanak végre bővítést, korszerűsítést, mint a nagyobb cégek. A beruházások dinamikája az agráriumban és az iparban Az ágazati beruházások idén várható ütemét tekintve jelentősebb szóródások figyelhetőek meg, ugyanakkor a vállalati válaszok alapvetően magyarázatot is adnak erre (8. ábra). Az iparági mélységben adott beruházási számok ugyancsak óvatosan kezelendőek, és nem tekinthetőek valódi beruházási előrejelzésnek, mivel döntő szerepet játszik azokban a vállalatok mostani szándéka. Ebből adódóan a tényleges ütemet befolyásolja majd az időközben felmerülő váratlan körülményekre (pl. megváltozó piaci feltételek, emelkedő alapanyagárak, váratlanul meghibásodó termelőeszközök, stb.) adott reakció is. Az agráriumban a korábbi évek válaszaihoz hasonlóan magas a fejlesztést tervezők aránya, és a tervezett beruházási összegek sem térnek el érdemben az előző évitől, így összességében 1,-os beruházás bővülésre lehet számítani idén. Az egyes ágazatok közül a felmérés idején érzékelt és a 217-re várható piaci lehetőségeket is az agrárium szereplői látják leginkább borúsan, a szektoron belül is különösen a növénytermesztéssel foglalkozó vállalatok a pesszimisták. A beruházások a forrásbevonás sikerességétől nagymértékben függenek, ugyanis a fejlesztést tervezők nagy része (háromnegyede) külső forrás bevonását is tervezi 217-ben, és különösen jelentős (8 feletti arányban említették) a vissza nem térítendő támogatások tervezett bevonását. A szektoron belül az állattenyésztő, ill. a vad- és erdőgazdálkodással foglalkozó vállalatok körében ennél is magasabbak az arányok. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás iparágban magas, 44,-os dinamika várható a vállalatok szándékára alapozott számítások szerint, ami a válaszadók körében a tervezett beruházási összeg emelkedésére vezethető vissza, miközben a fejlesztést tervezők aránya változatlanul magas maradt. A beruházási összegek emelkedésében az évtized eleji visszaesés korrekciója mellett az újra megnyíló uniós források, a technológiai változások, a kormányzati tervek (Paks II) és a mintegy két éve emelkedő beruházási trend folytatása játszik szerepet. Ezenkívül a többi ágazatra jellemzően teherként nehezedő saját forrás hiányát kevésbé érzékelik az ágazat szereplői, és hitelhez is viszonylag könnyen jutnak ezek a cégek saját elmondásuk szerint, így mind a kedvezményes, mind a piaci hitelek iránt nagy arányban tapasztalható érdeklődés idén az iparág beruházást tervező tagjainak körében. Ugyanakkor mind a belföldi, mind külföldi kereslet idei növekedésével kapcsolatban ez az ágazat fogalmazta meg az egyik leginkább visszafogottan a várakozásait, ami a kínált termék (energia, gáz, gőz) iránti viszonylag stabil és kiszámítható keresletből is fakad. A vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat beruházásainak várt bővülésében (+26,) is szerepet kapnak a bővülő közösségi források (a beruházást tervezők több mint háromnegyede vissza nem térítendő támogatást is igénybe tervez venni idén). 216-ban az első három negyedéves adatok alapján jelentős, akár 5-ot is meghaladó visszaesés várható az iparág beruházásaiban, így a bázishatás miatt nem tekinthető kiugróan magasnak az idei évre becsült dinamika. Az építőipar lehet a magyarországi beruházások idei bővülésének egyik motorja a vállalati szándék alapján 71,-osra becsült bővülés miatt. Az előző évek rámutattak arra, hogy nagymértékben függ az ágazat az EU-s támogatások ciklikusságától, így az idén szélesebb volumenben elérhető források kedvezően érintik az iparágat, amit ráadásul a kormányzati lakáspolitikai intézkedések valamint a futó projektek (úszó világbajnokság, kormánynegyed, Paks II, stb.) is támogat. Az építőipari beruházásokat az is fűti, hogy az előző években lényegében folyamatosan visszaeső pályán mozgó iparágban leépültek a kapacitások a beszámolók szerint, és emiatt nagy arányban jeleztek 216 végén kapacitáshiányt az építőipari cégek, továbbá a hirtelen jelentkező keresleti sokk ábra: A 217-ben beruházást tervezők aránya* és a fejlesztési összeg mediánja a beruházást tervező cégek körében Gép-, eszközvásárlás 2 3 Informatikai fejlesztés 45 4 Ingatlan vásárlása, építése Energiahatékonysági beruházás ,3 15 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. nov-dec Oktatás, képzés, készségfejlesztés Kutatásfejlesztésinnováció Környezetvédelmi fejlesztés Szellemi tulajdon, know how vásárlás Tervezett összeg mediánja a beruházást tervezők körében (215. ősz, jobb t.) Tervezett összeg mediánja a beruházást tervezők körében (216. ősz, jobb t.) Beruházást tervezők aránya (215. ősz, bal t.) Beruházást tervezők aránya (216. ősz, bal t.) * beruházást a következő 12 hónapban biztosan, ill. valószínűleg tervező, valamint az azzal kiváró cégek is válaszolhattak erre a kérdésre, emiatt magasabb az arány a következő 12 hónapban biztosan és valószínűleg fejlesztést tervező cégek arányának összegénél 8. ábra: A beruházások várható dinamikája 217-ben a fő ágazatokban a vállalati szándék* alapján (év/év) Adminisztratív szolgáltatások Szakmai, tudományos, műszaki tev. Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Víz-, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Feldolgozóipar Oktatás Mezőgazdaság Ingatlanügyletek Információ, kommunikáció Egyéb szolgáltatás Szállítás, raktározás * beruházási kedv és a tervezett beruházások összege alapján Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. nov-dec millió Ft 217. január

5 kapacitás szűkösséget is okoz az ágazatban. Kifejezetten bizakodóak ugyanakkor az építőipari cégek a belföldi kereslet idei alakulását illetően a többi iparághoz mérten, valamint a piaci lehetőségek idei javulására is ez az ágazat számít leginkább. A beruházásokat segíti, hogy a fejlesztést tervezők nagy hányada (kétharmada) kedvezményes hitel igénybevételével is számol idén, mivel az épülő ingatlanok egyúttal megfelelő biztosítékot, fedezetet is nyújthatnak a kölcsönigényléshez, ennek ellenére szándékaik szerint a piaci hiteleket a többi iparághoz képest jellemzően kerülik a beruházást fontolgató építőipari vállalatok 217-ben. A feldolgozóipar rendkívül vegyes összetételű a szándék alapján várható beruházási folyamatok tekintetében (textil- és bőripar: +164,, vegyi anyag- és a gyógyszer gyártás: -44,), ami az iparági beruházások egészére becsült 3,-os várható ütemben összegződik. Az egyes alágazatokra prognosztizált idei növekedés a többi ágazaténál valamivel óvatosabban értelmezendő, mivel olykor kevesebb válaszból tudtunk következtetni egy-egy alágazat várható beruházási folyamataira, mint a legtöbb egyéb iparág esetében (9. ábra). Az élelmiszeriparban visszaesett a fejlesztést tervezők aránya Bútorgyártás között, ugyanakkor összességében emelkedett a tervezett beruházások átlagos összege, így a 17,-os várható visz- Élelmiszer-, ital-, dohánygyártás Fémfeldolgozás szaesés végül akár kedvezőbben is alakulhat. Különösen úgy, Vegyi anyag- és gyógyszer gyártás * beruházási kedv és a tervezett hogy az idei áfa kulcs csökkentések (szárnyasok, tojás, éttermi beruházások összege alapján szolgáltatások) egyben várhatóan élénkítik az egyes szegmensek termékei iránti keresletet, ami növelheti a bevételeket és a beruházásokra fordítható saját forrásokat. A textília, ruházati- és bőrtermékek gyártása és a fafeldolgozás, papírtermékgyártás, nyomda iparágakban a fejlesztésekre várhatóan szánt összeg megugrása magyarázza a szándék alapján 129,8, ill. 164,-osra becsült bővülést, ami arra vezethető vissza, hogy 217-ben mind belföldön, mind külföldön jelentős ütemű, átlagosan legalább 2-2-os éves szintű forgalombővülésre számítanak a megkérdezettek, míg a feldolgozóiparban például átlagosan 1-1 körüli ütemet várnak a felmérésben résztvevők. A bútorgyártás ágazatot alacsony beruházási kedv jellemezte 215 végén, ami 216 november-decemberre sem változott. Az idén tervezett összeg megugrott a 216-ban végzett fejlesztésekhez képest. Az iparág másik jellemzőjének mondható ugyanakkor, hogy a tervezettől jelentősen elmaradt a fejlesztések összege tavaly, amelyet ágazati sajátosságnak véve ellensúlyozhatja az előző fejleményt. Mivel azonban várhatóan a fejlesztési tervek nagyobb hányada realizálódik idén, mint 216-ban (különösen az építőipar várt élénkülésével, a lakossági vásárlóerő további erősödésével), ezért a várt 6,-os visszaeséshez képest felfelé mutató kockázatok vannak az ágazatban, azaz kedvezőbb lehet a tényleges beruházások alakulása. A vegyi anyag- és gyógyszergyártásban, valamint a fémfeldolgozásban mind a fejlesztéseket tervezők aránya, mind a tervezett fejlesztések összege visszaesett, így az idei évre 44,-os, ill. 13,-os visszaesés várható. Ráadásul a válaszok alapján nem biztos, hogy megismétlődik az, ami 216-ban, azaz hogy végül az eredetileg tervezettnél nagyobb, ill. azzal megegyező összegben hajtottak végre fejlesztéseket az iparág szereplői. A gumi- és műanyag gyártás iparágban ezzel szemben emelkedett a várható fejlesztési összegek mediánja 216-hoz képest, ami egyrészt az autóipari konjunktúra folytatódásával állhat kapcsolatban, másrészt az ágazat szereplői mind a belföldi, mind a külföldi kereslet viszonylag jelentős élénkülését várják idén, így végül 39,-kal emelkedhet a beruházások volumene, amennyiben teljesülnek a vállalati fejlesztési elképzelések. A járműiparban a szándék alapján idén 57,9%-os beruházás bővülés elsősorban abból fakad, hogy az ágazat szereplői körében nőtt a fejlesztést, bővítést tervezők aránya, és a különféle beruházási akadályok is az átlagnál jóval mérsékeltebbek az iparági szereplők megítélése alapján. Ennek is köszönhető, hogy az iparágban a beruházást tervezők háromnegyede forrásbevonást is végrehajt a tervei alapján idén. A tervezett fejlesztéseket ugyancsak fűti, hogy a felmérésben vizsgált beruházási célokat (bővítés, modernizálás, költségcsökkentés, hatékonyságjavítás, stb.) kifejezetten fontosnak tartják a vállalatok. A külföldi értékesítési piacokon viszonylag sok válaszadó jelezte a versenyhelyzet javulását az előző egy évben, így a beruházásokat ennek a pozíciónak a megőrzése is hajtja. A belföldi megrendelések előző egy éves alakulását tekintve átlagot meghaladóan kedvező volt a feldolgozóipar, azon belül is a járműipar vállalatainak tapasztalata, és a külföldi 9. ábra: A beruházások várható dinamikája 217-ben a feldolgozóipari ágazatokban a vállalati szándék* alapján (év/év) 1. ábra: A külföldi megrendelések állományának alakulása 216-ban Számítógépek, elektr., optikai termékek Fafeldolgozás, papírtermékgyártás Gumi-, műanyaggyártás Élelmiszer-, ital-, dohánygyártás Villamosgép-, háztartásikészülék-gyártás Vegyi anyag- és gyógyszer gyártás Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. nov-dec. Textil- és bőripar Fafeldolgozás, papírtermékgyártás Közúti járműgyártás Villamosgép-, háztartásikészülék-gyártás Gumi-, műanyaggyártás Gépgyártás Számítógépek, elektr., optikai termékek Közúti járműgyártás Gépgyártás Fémfeldolgozás Bútorgyártás Textil- és bőripar rendelésállomány bővülését is magasan a feldolgozóiparban, és azon belül is a járműgyártásban érzékelték leginkább a vállalatok (1. ábra). A járműipari cégek a megrendelések idei alakulását tekintve is összességében kifejezetten optimisták. 31, 31, 29, 29, 2, 5, 42, 38, 38, 35, Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. nov-dec , 41, 37, 55, 25, 34, 45, 4, 51, 64, 58, 17, 17, 25, 23, 21, 26, 31, 16, 12, 24, 5,9% 11, Nőtt Nem változott Csökkent január

6 Gép-, gépi berendezés, mezőgazdasági gépgyártás, valamint a villamosgép-, háztartási készülék-gyártás ágazatokban 27,3, ill. 43,-os, azaz ipari átlag feletti ütemű beruházás élénkülés várható, aminek strukturális oka az, hogy a beruházási szándék és a fejlesztések becsült összege is nőtt. Szintén támogatja a fejlesztéseket, hogy a többi iparághoz képest kisebb beruházási korlátokkal szembesülnek ezek a vállalatok. A járműiparhoz hasonlóan az exportpiacokon viszonylag nagy arányban (minden harmadik - negyedik válaszadó esetében) érzékelték a versenyhelyzetük javulását a felmérést megelőző 12 hónapban, azaz a kivívott pozíció megtartása, erősítése is szerepet játszik a tervezett beruházásokban. Ezenkívül a külföldi megrendelések tavalyi és idei évre várt alakulása is ösztönzően hat az iparág idei évre tervezett beruházásaira. A számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása esetében stagnálás (,-os csökkenés) várható. Az ágazat szereplői között 216-ban többségében visszaesett a tervezetthez képest a megvalósult fejlesztések összege, ami az idei prognózist is konzervatívvá teszi, így a felfelé mutató kockázatok közül mind a beruházási szándék élénkülése, mind a tervezett beruházási összeg növekedése óvatosan kezelendő. Ráadásul a felmérésben vizsgált beruházási korlátokat (különösen a hitelekhez való nehéz hozzáférést) összességében ebben az ágazatban értékelik az egyik legsúlyosabbnak. A szolgáltató szektorban várható beruházások 217-ben A szolgáltató szektoron belül a kereskedelem, gépjárműjavítás iparágban jelentős, 7,-os ütemű beruházás bővülést vetítenek elő a legutóbbi felmérés válaszai, így amennyiben azt nem hátráltatják váratlan tényezők, úgy folytatódhat, sőt gyorsulhat az évek óta tartó beruházási dinamika. Ennek oka alapvetően a hazai vásárlóerő erősödése által fűtött kereslet, amely várhatóan az idén is az egyik motorja lesz majd a gazdasági növekedésnek. A vállalatok több mint fele számolt be a belföldi megrendelések bővüléséről a felmérést megelőző egy évben, és a következő 12 hónapban is minden második megkérdezett növekvő rendelésállománnyal számol. Ugyanezek a tényezők hajtják a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat beruházásait is idén 47,-os élénkülés olvasható ki a vállalati válaszokból. Az éttermi szolgáltatások versenyképességét javíthatja idén a helyben fogyasztott termékek áfa kulcsának csökkentése is, ami további fejlesztéseket tehet lehetővé 217-ben. A szállítás, raktározás szegmensben a beruházások átlagos összege és a fejlesztést tervezők aránya is zsugorodott, így 43,- os csökkenés várható idén a vállalati szándékokra alapozott becslés szerint, ami azonos mértékű lehet a 216. első három negyedévének adatai alapján várható tavalyi ütemmel. Az ágazatban fejleszteni akaró cégek túlnyomó hányada (több mint háromnegyede) forrásbevonást is tervez idén, így azok esetleges sikertelensége is visszavetheti a beruházásokat. A tavalyi alacsony bázis miatt azonban inkább felfelé mutató kockázatokra lehet számítani, és a nemzetközi olajártól függő idei jövedéki adó sávos mértéke is egyfajta stabilitást, kiszámíthatóságot ad az ágazat hazai szereplőinek. Az infokommunikációs szolgáltatások ágazatot továbbra is magas beruházási szándék és alacsony átlagos beruházási összeg jellemzi. Az iparág szolgáltatásai kifejezetten keresettek, sőt az ágazat szereplőinek nagy része (közel fele) érzékelte a belföldi megrendelések növekedését az elmúlt egy évben, és a külföldi megrendelések terén is a többi ágazathoz képest jóval kedvezőbb helyzetben van ez a vállalati szegmens. Az ágazatot kifejezetten nagymértékben sújtja ugyanakkor a kapacitáshiány a képzett munkavállalók hiánya miatt. Az infokommunikációs szolgáltatások iparágban összességében kisebb csökkenésre (-14,) lehet számítani, mivel a korábbi tapasztalatok alapján a tervezett beruházásokból viszonylag gyakran vágnak vissza az iparág szereplői. Az ingatlanügyletek ágazatban várható 1,-os csökkenés lényegében abból fakad, hogy viszonylag nagymértékben zuhant a fejlesztéseket tervezők aránya az előző egy évben beruházókhoz képest. A fejlesztéseknek azonban lendületet adhat, ha az építőipari beruházások a vártnak megfelelően vagy azt meghaladó dinamikával bővülnek. A beruházást tervezők jelentős hányada (fele) ezért nem is próbál még külső forrást bevonni idén, azt vélhetően későbbre halasztják a vállalatok. A szereplők összességében bizakodóak, amit az is tükröz, hogy ebben az ágazatban a legmagasabb a jelenlegi piaci helyzetet kedvezőnek tartók aránya (11. ábra). Az iparág az építőipari termelés felfutásával, új ingatlanok megjelenésével, azaz némileg megkésve kaphat újabb lendületet, amit az is jelez, hogy az ágazati átlag szerint csupán 7,-kal nő az idei forgalmuk, ami az egyik legalacsonyabb a vizsgált ágazatok között ábra: A piaci lehetőségek vállalati megítélése 216 végén Ingatlanügyletek Adminisztratív szolgáltatások Szakmai, tudományos, műszaki tev. Kereskedelem, gépjárműjavítás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Építőipar Feldolgozóipar ÖSSZESEN Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mezőgazdaság Oktatás Víz-, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Kedvező Átlagos Kedvezőtlen Az oktatás és a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatokban továbbra is viszonylag alacsony a beruházást tervezők részaránya, viszont a fejlesztésekben gondolkodó szereplők a szándékuk szerint átlagosan a tavalyinál nagyobb összegben fordítanak pénzt beruházásra, így 3,1, ill. 2,9%-os bővülés várható az idei évben, ami némileg korrigálhatja a tavaly éves szinten várhatóan visszaeső beruházásokat. Az oktatásban kifejezetten nagy arányban (minden harmadik válaszadó) tapasztalták a versenyhelyzetük romlását. Az oktatásban annak ellenére várható lassabb beruházási dinamika az egészségügyi ellátáshoz viszonyítva, hogy előbbi iparágban az egyik legkevésbé panaszkodnak a vizsgált beruházási korlátokra a megkérdezettek, míg utóbbiban épp ellenkezőleg: kifejezetten súlyosnak ítélik meg azokat az egészségügyi cégek a többi iparághoz képest. A fejlesztést tervező oktatási cégek zömében önerőre támaszkodva 19, 19, 13, 12, 11, 3, 3, 25, 25, 25, 23, 23, 22, 22, 22, 36, 53, 47, 53, 46, 44, 51, 5, 57, 76,9% 5, 58, 54, 52, 54, 51, 55, 28,9% 3, 33, 4, 24, 32, 25, 26, 23, 23, 34, 11, 14, 16, 22, 19, Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. nov-dec január

7 igyekeznek beruházni: közel kétharmaduk nem is tervez forrást bevonni idén, kifejezetten alacsony ( alatti) a piaci hitelek felvételét tervezők aránya. Ezzel szemben az egészségügyben az idén beruházásban gondolkodók háromnegyede külső forrást is igénybe akar venni az idei év során, ami lehetővé teszi a dinamikusabb ütemű beruházásokat. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet, ill. az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző cégek körében 1 körüli emelkedést vetítenek előre a vállalati válaszok, mivel a belső kereslet várható erősödése révén az átlagosan várható fejlesztési összeg lényegében megduplázódott a 216 évben végzett fejlesztésekhez képest. A művészet, szórakoztatás, szabadidő iparágban 213 óta évente 2-4 közötti ütemben bővülnek a beruházások az élénkülő lakossági fogyasztásra támaszkodva, ami idén is folytatódhat (+3) a vállalatok beruházási tervei szerint. A fejlesztéseket az sem fogja vissza, hogy a vizsgált beruházási korlátok leginkább ezt a szegmenst sújtják, különösen a beszerezni kívánt gépek magas ára jelent akadályt. Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményeinek megbízhatósága: a vállalati beruházási számok és a hivatalos beruházási statisztikák összevetése A 216. őszi MFB-INDIKÁTOR felmérés válaszai alapján lehetőség nyílt arra, hogy ellenőrizzük a vállalati válaszokból leszűrt eredmények megalapozottságát. Az ellenőrzés arra épül, hogy a kérdőívben másodszor szerepelt arra vonatkozó kérdés, hogy mekkora összegben végeztek a megkérdezettek fejlesztéseket az adatfelvételt megelőző 12 hónapban. A válaszok, a beruházást végzők arányának ismerete és a hazai vállalati szektor összetétele alapján mód kínálkozik arra, hogy a végrehajtott beruházásokat nemzetgazdasági szinten is megbecsüljük. A számított eredmények összevethetőek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 215. szeptember 216. szeptember közti időszakra vonatkozó beruházási statisztikáival is. Hipotézisünk szerint minél nagyobb és minél több dimenzióban jelentkezik átfedés a kétfajta forrásból származó beruházási adatsor között, annál megalapozottabb lábakon állnak a jövőbeli vállalati tervekre vonatkozó előrejelzések is. Ugyanakkor a múltbeli folyamatok közti szoros egyezés sem jelent semmilyen garanciát arra, hogy a megfogalmazott beruházási elképzelések valóban realizálódni tudnak az idei évben. Ugyanakkor fontos leszögezni azt is, hogy hiba volna tökéletes egybeesés megkövetelése az elvégzett beruházásokra vonatkozóan, ugyanis a vállalati felmérés során a válaszok a reprezentativitásra való törekvés ellenére nem képezik le tökéletesen a teljes sokaság jellemzőit. (Egyrészt a megkérdezettek egy része nem küldte vissza a kérdőívet, és a részvétel mellett döntők egy kisebb hányada ugyancsak nem válaszolt a beruházási összegre vonatkozó kérdésekre. Ezenfelül a résztvevők az önkéntességből, anonimitásból adódóan tetszőleges összegeket adhattak meg, ill. olykor nem feltétlenül tudtak pontos számokat rögzíteni az őszi adatfelvétel idején, így vélhetőn több cég is becsült összegben adta meg a fejlesztések nagyságát firtató kérdésre a választ. Végezetül korábbi tapasztalataink szerint a milliós nagyságrendben megkérdezett beruházások szintén okozhattak félreértelmezést: több olyan résztvevő volt, aki valószínűleg forintban vagy ezer forintban adta meg a fejlesztések főbb számait, így az ezek alapján kalkulált beruházási átlag felfelé torzíthat a legalaposabb adattisztítást követően is.) A felmérésben zömében társas vállalkozások vettek részt, így az egyéni vállalkozók relatív hiánya miatt alulbecsült értékek adódnak a nemzetgazdasági beruházásokat illetően. A fentiekből adódóan kisebb-nagyobb mértékben bekövetkező adattorzulás csökkentése céljából az átlagok helyett a fejlesztési összegek mediánjára támaszkodtunk az egyes vállalati szegmensekben, ami az átlaghoz képest tompítja az átlagolt adatoknak az esetlegesen szélsőséges magas összegből eredő kilengéseit. A vállalati válaszok alapján becsült hazai beruházások összege viszonylag jól közelíti a gazdasági szervezetek tényleges beruházásait és azt csupán 3,-kal haladja meg, a nemzetgazdasági beruházásoknak (melybe a lakossági beruházások is beleszámítanak) pedig a 86,-át éri el. A szektorális, ill. székhely szerint szegmentált csoportok beruházásai is viszonylag közel esnek a KSH számaihoz. A vállalatméret szerinti összehasonlításra a vonatkozó adatok hiánya miatt sajnos nem kerülhetett sor. Az öszszevetés alapján elmondható, hogy a 215. őszi hasonló összehasonlításhoz képest jelentősen javult a pontosság, amit a nagyobb vállalati minta és a felgyülemlett tapasztalatok tettek lehetővé. milliiárd Ft ÖSSZESEN 12. ábra: Az előző 12 hónap beruházásai* a tényadatok és a vállalati válaszok alapján Mezőgazdaság Ipar SZEKTOR Vállalati válaszok Tényadat (gazdasági szervezetek beruházásai) Szolgáltató szektor Közép-Magyarország Közép-Dunántúl -INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. nov-dec. * 215. IV. n.év III. n.év Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld január

8 Az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérésről A Magyar Fejlesztési Bank 29 nyarán indította el az MFB-INDIKÁTOR elnevezésű, rendszeresen ismétlődő reprezentatív vállalati kérdőíves vállalati felmérését. Az adatfelvétel egyik célja, hogy a válaszok elemzésével átfogó képet adjon a magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb makrogazdasági és piaci trendekről, valamint a cégek forrásszerzési és beruházási igényeiről, a vállalatok e téren szerzett tapasztalatairól, jövőre vonatkozó terveiről és korlátairól. Az eredmények lehetőséget kínálnak a változások irányának és a folyamatok dinamikájának értékelésére, hasznos információt nyújtva a hazai gazdaságpolitikai döntések meghozatalához, valamint a Magyar Fejlesztési Bank termékeinek piaci igényekhez történő alakításához. A legutóbbi, immáron tizenharmadik felmérésre 216. őszén került sor, az adatfelvétel ideje 216. november 3. és december 12. közé esett. A kérdőívet online, valamint postai úton is megkapták a vállalkozások, amelyet a kitöltést követően elektronikusan, ill. postai formában is visszajuttathattak. A részvétel önkéntes volt, a beérkezett válaszok feldolgozása anonim módon történt. A kérdőívet ezúttal 1887 vállalat töltötte ki és küldte vissza. A hiányosan kitöltött kérdőívek miatt az eredmények kiértékelése során 1469 vállalkozás 59 kérdésre adott válaszaira tudtunk támaszkodni. A felmérésben részt vevő vállalatok a lehetőségekhez képest jól reprezentálják a magyarországi vállalati struktúrát méret, regionális elhelyezkedés és szektorális megoszlás vonatkozásában egyaránt, ezért ezek alapján is lehet következtetéseket levonni. Az adatok feldolgozásával készülő elemzéseket a korábbi gyakorlatot követve az MFB a következő hetekben folyamatosan közzéteszi, az elemzések az alábbi oldalon érhetőek el: 2. ábra: A vállalati minta összetétele Vállalati méret Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor Összesen Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat ÖSSZESEN Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Régió Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld ÖSSZESEN Régió Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld ÖSSZESEN Vállalati kategóriák: Regionális bontás: a vállalatok a székhelyül alapján vannak besorolva. A hét magyarországi régió besorolása az uniós klasszifikációt követi. Vállalati méret: a vállalati méretkategóriák az Európai Unió besorolását követik a foglalkoztatottak száma alapján: mikrovállalat (a foglalkoztatottak száma -9 fő), kisvállalat (1-49 fő), középvállalat (5-249 fő), nagyvállalat (249 főnél több). Szektorális bontás: a vállalatok az általuk megadott ágazatok, ill. TEÁOR kód alapján vannak besorolva, amely további kategóriákba való rendezést tett lehetővé lsd. 8. és 9. ábra január

9 Külkereskedelem, ipar A hazai ipari vállalatok számára egyre fontosabb felvevőpiacot jelent a belföldi kereslet A nemzetközi szállítmányozási költségek alakulása 216 végén is lanyha bővülést vetítenek előre a világkereskedelemre vonatkozóan. A magyar export volumene a tavalyi évben március és július után októberben is visszaesett éves szinten (-1,), és a behozatal is csökkent 2,-kal, ugyanakkor az első tíz havi külkereskedelmi egyenleg (2663,6 milliárd Ft) rekord magas többletet ért el a korábbi évek azonos időszakaihoz képest. Az MFB 216. végi vállalati felmérése alapján az ipari ágazatok zöme is a külső kereslet csökkenő dinamikájával számol: a vállalatok gyorsabb forgalombővülést várnak 217-ben belföldön, mint exportpiacain. A feldolgozóiparban átlagosan 12,7, ill. 7,-os növekedéssel számolnak a megkérdezettek (1-3. ábra). Novemberben a hazai ipari termelés volumene éves szinten,-kal, havi bázison,9%-kal nőtt (4. ábra). A feldolgozóipari ágazatok többségében nőtt a kibocsátás, a leggyorsabb ütemet a tavalyi év nagy részében dinamikusan bővülő számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása érte el (5. ábra). Az építőipar kibocsátása novemberben 14,-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A hónap során kötött új szerződések állománya ugyan 28,-kal volt alacsonyabb, mint 215. novemberben, azonban a teljes szerződésállomány 24,-kal meghaladta az akkorit (6. ábra). 1. ábra: A világexport volumene és a tengeri szállítmányozási költségek* alakulása 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon Baltic Dry index (bal t.) * Baltic Dry index: 26 tengeri hajózási útvonalon mért nyersanyagszállítási díjak átlaga Forrás: Reuters, CPB, MFB Világexport volumene (év/év, jobb t.) milliárd Ft Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: A belföldi és a külföldi eladásokban az ipari vállalatok által 217-re várt forgalombővülés * Gumi-, műanyaggyártás Textil- és bőripar Fafeldolgozás, papírtermékgyártás Gépgyártás Építőipar Számítógépek, elektr., optikai termékek FELDOLGOZÓIPAR Élelmiszer-, ital-, dohánygyártás Villamosgép-, háztartásikészülék-gyártás Víz-, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás Vegyi anyag- és gyógyszer gyártás Fémfeldolgozás Bútorgyártás Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Közúti járműgyártás Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. ősz Külföld Belföld * vállalati válaszok átlaga ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (216. november, előző év azonos időszaka = 1) ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) Számítógép, elektr. termék gyártása 11, Gyógyszer-gyártás 17, Élelmiszer, ital, dohány gyártás 14, Villamos berendezés gyártása 13, Fémfeldolgozás 12, Vegyi anyag, termék gyártása 11, Gumi, műanyag termék gyártása 11, Fafeldolgozás 1, Járműgyártás 97, Gép, gépi berendezés gyártása 96, Textília, ruházat, bőrtermék gyártása 94, FELDOLGOZÓIPAR 11, * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.) január

10 Fogyasztás Élénkülésbe kapcsolt a kiskereskedelmi forgalom novemberben Novemberben ugyan az elmúlt tíz év második legmagasabb szintjére emelkedett a fogyasztói bizalmi index Magyarországon, régiós viszonylatban azonban a régiós átlagtól még mindig elmarad az ország (1. ábra). Az októberi 2, után novemberre 4,-ra gyorsult a kiskereskedelmi forgalom bővülésének éves üteme Az üzemanyagok kiskereskedelme 3,9%-kal, az élelmiszer eladások 2,-kal, a nem élelmiszerek értékesítése 8,-kal nőtt (év/év) (2-3. ábra). Bár az előző hónapokhoz képest valamivel mérsékeltebb volt októberben a nettó reálbérek emelkedésének dinamikája (szeptemberben 7,-kal, októberben 5,9%-kal nőttek a reálbérek éves bázison), ezzel együtt a reálkeresetek alakulása változatlanul erősíti jövedelem oldalról a fogyasztás bővülését (4. ábra). A lakosság vásárlóerejének bővülését visszafoghatja a hitelezési folyamatok. Noha a személyi hitelek és az áruvásárlási kölcsönök állománya éves bázison 15,, ill. 35,9%-kal nőtt, a hitelezés továbbra sem élénkíti a fogyasztást (novemberben havi szinten,3, éves viszonylatban 6,-kal csökkent a lakosság hitelállománya) (5. ábra). Az októberi hónapot követően novemberben a lakosság készpénzben tartott pénzügyi eszközeinek az állománya állampapírokba és egyéb kötvényekbe vándorolt, ami óvatos fogyasztói hangulatot, azaz megtakarítások és a befektetések bővülését vetíti előre a következő hónapokra (6. ábra). pont ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (év/év) ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottakkal együtt Nettó reálbérek* 6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) Forrás: MNB, MFB Személyi hitel Gépjárművásárlási hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Lakáscélú hitelek Szabad felhasználású jelzáloghitel milliárd Ft Forrás: MNB, MFB Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.) *állampapírok, egyéb kötvények ** 12 hónapos gördülő átlag Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények milliárd Ft 217. január

11 Munkaerőpiac A munkaerőpiaci adatok alapján élénkülés jellemzi a magyar gazdaságot A munkanélküliségi ráta 216. szeptember-november között 4,-on állt, ami 1,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi periódusban mértnél. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta ugyanebben az időszakban 61,6, ill. 58, volt, ami éves bázison 1,1, ill. 2,1 százalékpontos emelkedésnek felel meg (1. ábra). Az alkalmazottak száma októberben 1,-kal haladta meg az egy évvel korábbit, az egészséges folyamatokat jelzi, hogy míg a költségvetési szegmensben 1,-os volt a csökkenés, a versenyszférában 2,-ot ért el a létszámbővülés (2. ábra). A munkaerőpiac jövőbeli alakulására vonatkozóan változatlanul derülátó a hazai lakosság, és nem érzékelhető az országos munkanélküliségi ráta emelkedésétől való félelem, ami egybecseng azzal, hogy munkaadói oldalon is többségben vannak a munkaerőhiányt jelző vállalatok. Novemberben a tavalyihoz hasonló számú (13,3 ezer) új nem támogatott álláshelyet jelentettek be a munkaadók, míg a támogatott állások száma az év ezen szakaszában évek óta csökkenést mutat (3-5. ábra). A bérek az erősödő munkaerőhiány nyomán továbbra is gyors jövedelemnövekedésről tanúskodnak, októberben a bruttó bérek 6,-kal emelkedtek éves szinten. A költségvetési szektorban 8,-os, a versenyszférában átlagosan 4,-os volt a növekedés (6. ábra) % pont ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) javuló várakozás % % 4 Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 3. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása és a következő 12 hónapban a magyar gazdaság munkanélküliségi helyzetére vonatkozó lakossági várakozás * éves korosztály Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Munkanélküliséggel kapcsolatos várakozás (bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) 5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek november hónapban % 2. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (216. október, előző év azonos időszaka = 1) Infokommunikáció Kereskedelem Szálláshely-szolg., vendéglátás Oktatás Építőipar Ipar Szállítás, raktározás Pénzügyi közvetítés Egészségügy Szociális ellátás Közigazgatás Ingatlanügyletek Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN ,9% 99, 99, 98, 97, 97, 98, 1 16, 14, 13, 12, 12, 12, 11, 1,9% 12,9% 11, 4. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (216. október, előző év azonos időszaka = 1) 1 Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) ezer fő ezer db Forrás: NFSZ, MFB 65, 92, 76, 76, , 61, 5 38, 146,5 2, 26, 41, 4,431 5,197 6,99 8,84 19,28814,376 41,9 57,3 2 2,8 16,9 14,7 11, 12,4 1,3 8,6 12,6 13,2 14,3 13, Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) Egészségügy Mezőgazdaság Ingatlanügyletek Oktatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Közigazgatás Kereskedelem Szálláshely-szolg., vendéglátás Ipar Pénzügyi közvetítés Szállítás, raktározás Építőipar Infokommunikáció Szociális ellátás Forrás: Költségvetési szektor KSH, MFB Versenyszféra ÖSSZESEN * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 1 17, 16, 16, 16, 14, 14, 13, 13, 12, 11, 1, 18, 14, 16, , 17,9% , január