F ó k u s z b a n. A évi magyarországi beruházások a vállalatok visszajelzései alapján

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A 216. évi magyarországi beruházások a vállalatok visszajelzései alapján 217. február A magyarországi vállalatok háromnegyede végzett valamilyen beruházást 216-ban a Magyar Fejlesztési Bank reprezentatív kérdőíves felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) 216. novemberi decemberi adatfelvétele szerint, a ráta nagyjából azonos volt a fejlesztést eredetileg tervezők hányadával. Az előző évre megcélzott és a 216-ban végrehajtott beruházások mediánja 8, ill. 6 millió forintot ért el. Mind a tervezetthez képest visszafogott összegű, mind az elmaradt beruházásokban nagyobb szerepe volt a külföldi keresletnek, mint a belföldi piaci folyamatoknak, ezenkívül a cégek pénzügyi stabilitása, az üzleti környezet megítélése és a finanszírozási piachoz való hozzáférés is befolyásolta az elmúlt 12 hónapban a vállalatok fejlesztési tevékenységét. A cégek visszajelzései alapján viszonylag jelentős beruházások maradtak el 216-ban az agráriumban, a mikrocégek körében, a közép-dunántúli és észak-alföldi székhelyű cégek között, míg a nagyvállalatok, a dél-alföldi és nyugat-dunántúli székhelyű vállalatok esetében kisebb mértékű a különbség. A felmérést megelőző 12 hónap beruházásai A Magyar Fejlesztési Bank 216. november december között végzett reprezentatív kérdőíves vállalati felmérése során beérkezett válaszok alapján az adatfelvételt megelőző 12 hónapban (ami lényegében a tavalyi évnek feleltethető meg) a magyarországi cégek 72,-a végzett valamilyen beruházást. A felmérés alapján a hazai vállalatok egy-egy harmada (32,1, ill. 31,-a) hajtott végre 1 millió Ft alatti összegű, ill. 1-2 millió Ft összegű fejlesztést, míg a cégek 8,-a 2 millió Ft feletti volumenben végzett beruházást. Eredetileg a vállalkozások 72,-a akart beruházásba kezdeni 216-ban, azaz az arány csupán minimálisan (,4 százalékponttal) magasabb a ténylegesen beruházást végzők hányadánál, 1. ábra: A vállalatok összetétele az előző 12 hónapban tervezett, ill. végrehajtott beruházások nagysága szerint azonban a 2 millió forintos összeg egyfajta határt képez a teljesülés szempontjából. Ennél kisebb öszszegű fejlesztéseket összességében több cég hajtott végre, mint amennyien terveztek, míg ennél nagyobb összegben végül a szándékoltnál kevesebben végeztek beruházást (1. ábra). Ismeretlen (nincs válasz) Ft - Nem tervezett / Nem hajtott végre - 1 millió Ft 1-2 millió Ft 2-5 millió Ft Tervezett beruházások nagysága Végrehajtott beruházások nagysága 5-1 millió Ft 1-2 millió Ft 2-5 millió Ft 5-1 millió Ft 1-2 millió Ft 2-5 millió Ft, > 5 vállalati felmérés, 216. ősz A tartalomból Az előző év végéhez közeledve a külkereskedelem és az ipar is az élénkülés jeleit mutatta... (6. oldal) A kiskereskedelmi forgalom bővülésének a fogyasztói várakozások és a hitelpiac is kedvez... (7. oldal) Az idei évben a munkanélküliségi ráta további csökkenése várható... (8. oldal) Az emelkedő olajár tovább növelte a hazai inflációs rátát... (9. oldal) Az egyre kedvezőbb vállalati hitelkamatok ellenére zsugorodott a hitelállomány nagysága... (1. oldal) A tavaly év végi jelentősebb elmozdulásokat korrigálta a devizapiac idén januárban... (11. oldal) Terv szerint alakultak a tavalyi költségvetési számok... (12. oldal) Az anyag zárásának időpontja: Készítette: Mádi Judit (Madi.Judit@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A vállalatok 16,-a az általuk tervezettnél nagyobb volumenben, 54,-a a megcélzottal megegyező összegben, 28,-a pedig a szándékoltnál kisebb összegben végzett beruházási tevékenységet 216-ban. Minden második nagyvállalat a tervezettnél kisebb összegben tudott fejleszteni, míg a mikrocégeknek csupán az ötöde (21,-a) számolt be hasonló tapasztalatról. Ugyanakkor a nagyvállalatok ötödénél (21,) meghaladta a tervezettet a ténylegesen végrehajtott beruházások összege, azaz a 215. őszi felméréshez hasonlóan a 216 végi adatfelvétel során is a legnagyobb cégek fejlesztései egyeztek meg legkevésbé az előzetesen megfogalmazottal, mivel méretükből adódóan viszonylag rugalmasan tudtak alkalmazkodni az időközben megváltozott körülményekhez, kívánalmakhoz (2. ábra). Az előző évre tervbe vett és a végrehajtott beruházások mediánja 8, ill. 6 millió Ft volt, míg a beruházást végző vállalatok csoportjára szűkítve 2, ill. 15 millió Ft-ot ért el a medián értéke. (A medián az átlagnál jobban kifejezi a vállalatok egészére, ill. adott részcsoportjára jellemző összeget, mivel néhány kiugróan magas beruházási összeg a sokaságra jellemző átlagos összeget is indokolatlanul megemelheti, miközben a mediánra nincs hatással. A mediánérték az átlaghoz képest tehát összességében tompítja az adatsorban kisebb-nagyobb gyakorisággal lévő szélsőséges értékekből adódó kilengéseket.) A szándékolt és a végrehajtott beruházások összegének arányát tekintve viszonylag jelentős beruházások maradtak el 216-ban az agráriumban, a mikrocégek körében, a közép-dunántúli és észak-alföldi székhelyű cégek között, míg a nagyvállalatok, a dél-alföldi és nyugat-dunántúli székhelyű vállalatok esetében kisebb mértékű a különbség (3. ábra). A tavaly beruházást végző cégek közül különösen a Dunától keletre lévő, ill. a dél-dunántúli (azaz a székhely alapján a relatíve kevésbé fejlett régiókba tartozó) vállalatok fordultak nagy arányban hitelkérelemmel a pénzintézetekhez, míg a szolgáltató szektorban kifejezetten alacsony volt az igénylők hányada. A mikrocégek elmúlt egy éves fejlesztéseinek finanszírozásában a kedvezményes kölcsönök, míg a nagyvállalatok esetében a piaci árazású hitelek voltak jelentősebbek. A kis- és középvállalatok körében öszszességében hasonló mértékű és viszonylag magas volt a kétfajta hitel iránt érdeklődők aránya (4. ábra). A tervezettnél kisebb gyökere és hatása Az eltervezettnél nagyobb összegben fejlesztő cégek között relatíve sok a kis- és középvállalat. A tervezettnek megfelelő összegben beruházó vállalkozások körében felülreprezentáltak a mikrocégek, a közép-magyarországi székhelyű, a szolgáltató cégek, a kizárólag belföldön értékesítő, és a beruházásokat, ill. forrásbevonást a következő 12 hónapban nem is fontolgató vállalatok. A tervezettnél kisebb volumenű fejlesztést végző cégek között az agrárcégek, a nagyvállalatok, az észak-alföldi és déldunántúli cégek, a beruházást, ill. forrásbevonást tervező cégek is viszonylag nagy arányban vannak. A tervezettől elmaradó hoz számos körülmény hozzájárul, ezek között akadnak az üzleti környezetre, a piaci folyamatokra, valamint a vállalatok finanszírozási helyzetére visszavezethető tényezők. Az üzleti környezet jellemzői közül millió Ft 5 1 Az előző 12 hónapban piaci hitelt igénylő vállalatok aránya 2. ábra: Az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások volumene a tervezetthez képest ÖSSZESEN Agrárium Ipar Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Ismeretlen Tervezettel megegyező mértékű IV Nyugat-Dunántúl a C 1 2 I Dél-Dunántúl Észak-Magyarország III Észak-Alföld Dél-Alföld Tervez Kivár Nem tervez Beruházási tervek** Tervez Kivár Nem tervez vállalati felmérés, 216. ősz Szektor Méret Régió Exportarány* * exportbevételek / teljes árbevétel ** következő 12 hónapra vonatkozóan Forrásbevonási tervek** mértékű Tervezettől elmaradó mértékű 3. ábra: Az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások nagysága a tervezetthez képest (medián értékek hányadosa) ÖSSZESEN Agrárium Ipar Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Dél-Dunántúl 4. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok közül kedvezményes, ill. piaci hitelt igénylő cégek aránya különböző szegmensekben vállalati felmérés, 216. ősz * exportbevételek / teljes árbevétel Közép-Magyarország Közép-Dunántúl c Az előző 12 hónapban kedvezményes hitelt igénylő vállalatok aránya Észak-Magyarország Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl 3 Észak-Alföld 4 B b ** következő 12 hónapra vonatkozóan 51-1 II A 5 6 Tervez Kivár Nem tervez Tervez Kivár Nem tervez Szektor Méret Régió Exportarány* Beruházási tervek** Forrásbevonási tervek** Végrehajtott beruházás volumene (bal t.) Végrehajtott / tervezett beruházás nagysága (jobb t.) vállalati felmérés, 216. ősz A - Agrárium B - Ipar C - Szolgáltató sz. I - Mikrovállalatok II - Kisvállalatok III - Középvállalatok IV - Nagyvállalatok 1 - Közép-Mo. 2 - Közép-Dunántúl 3 - Nyugat-Dunántúl 4 - Dél-Dunántúl 5 - Észak-Mo. 6 - Észak-Alföld 7 - Dél-Alföld a - export b export c export 5. ábra: Az előző 12 hónapban az üzleti környezet tényezőiben romlást érzékelő cégek aránya az elmúlt 12 hónapban elvégzett beruházások szerinti bontásban vállalati felmérés, 216. ősz Szabályozás Intézmények működése Kiszámíthatóság Piaci lehetőségek Verseny tisztasága január

3 ide tartozik a piaci lehetőségek és a versenyhelyzet vállalati megítélése, melyek esetében a végül kevesebbet beruházó cégek nagyobb hányada érzékelt romlást az elmúlt egy évben. Ezzel szemben a kiszámíthatóság, az intézmények működése és a szabályozás nem befolyásolta érdemben a megvalósuló beruházásokat (5. ábra). A tervezettnél kevesebb, ill. nagyobb összegben beruházó cégek közül előbbiek sokkal nagyobb arányban tapasztaltak negatív tendenciát a külföldi piacokon mind a rendelésállomány, a forgalom, vagy az értékesítési árak terén, ami szintén visszafogta a fejlesztéseket (6. ábra). Azaz míg a belföldi piacon érzékelt esetleges negatív irányú piaci folyamatok nem okoztak érdemi visszaesést a beruházási összegekben, addig az esetleges kedvezőtlen irányú külső folyamatokra sokkal érzékenyebben reagáltak a beruházási elképzeléseik megvalósításával a vállalatok. Szintén fékezően hatott a pénzügyi helyzet alakulása a vállalati fejlesztésekre: a megítélésük alapján kevésbé biztos lábakon álló, valamint a kisebb értékű ingatlanbiztosíték felajánlására képes cégek beruházásai is jobban elmaradtak a tervezettől, mint stabilabb versenytársaiké, ugyanakkor ingó fedezet felajánlásában nem fedezhető fel különbség a cégek között. A megcélzottnál kisebb összegű fejlesztések egy további összetevője a kedvezményes hitelek korlátozottabb bevonása: amely cégek nem pályáztak ilyen forrásokra az elmúlt évben, nagyobb arányban kényszerültek fejlesztési terveik visszafogására (7-8. ábra). A tervezettől elmaradó fejlesztések fő következményei közé tartozik a fokozódó kapacitáshiány és ebből adódóan a beruházási szándék élénkülése. A megkérdezetteknek csupán negyede (24,-a) számolt be kihasználatlan erőforrásokról, míg egy év alatt 3,9 százalékpontot emelkedve 22,-ra nőtt 216 végére a kapacitáshiányos cégek hányada előbbi még nem volt ilyen alacsony a felmérés hét éves történetében, míg utóbbi rekord magas szintre emelkedett. A válaszok alapján négy év alatt fokozatosan kiegyenlítődött a kihasználatlan termelési erőforrásokra panaszkodó és a kapacitáshiánnyal küzdő cégek aránya. A 217-ben valószínűleg és a biztosan beruházást tervezők együttes hányada egy év alatt 6,6 százalékponttal 67,-ra nőtt. A beruházási kedv erősödését mutatja az is, hogy a hét éves felméréssorozat során mélypontra zuhant (5,-ra süllyedt) azoknak a cégeknek a részaránya, amelyek elzárkóznak bármilyen jellegű fejlesztéstől, bővítéstől idén (9. ábra). A beruházást nem végző cégek jellemzői Az előző 12 hónapban beruházást végző, ill. azt végre nem hajtó cégek strukturális és egyéb jellemzőit összevetve utóbbi csoportban relatíve magas a mikroméretű, a szolgáltató szektorba tartozó és a nem exportáló cégek aránya. Az üzleti környezetet vizsgálva a fejlesztéseket nem végző cégek (a 215. őszi felméréshez hasonlóan) sokkal borúlátóbbak versenytársaiknál a kiszámíthatóság és a piaci lehetőségek megítélése alapján, míg a szabályozás és az intézmények működése terén kisebbek a különbségek. A piaci forgalom, az árak és a megrendelések kapcsán megfogalmazott jövőbeli várakozást tekintve is negatívabb a beruházást nem végző cégek véleménye. A belföldi piacokon várt tendenciát tekintve valamivel kisebb a differencia, mint a külföldi piacokra vonatkozó várakozások esetében (1. ábra). 6. ábra: Az előző 12 hónapban a forgalom, a rendelések, ill. értékesítési árak csökkenését érzékelő cégek aránya az elmúlt 12 hónapban elvégzett beruházások szerinti bontásban Belföldi piaci forgalom Belföldi értékesítési árak Kedvezményes hitel Belföldi rendelésállomány Külföldi piaci forgalom vállalati felmérés, 216. ősz Külföldi értékesítési árak Piaci hitel Külföldi rendelésállomány 7. ábra: Tényleges vagy lehetséges hitelfelvétel során a hitelösszeg legalább 7-át elérő biztosíték (ingatlan, ingóság) vállalására képes cégek aránya az elmúlt 12 hónapban elvégzett beruházások szerinti bontásban 6 vállalati felmérés, 216. ősz ábra: Az elmúlt 12 hónapban kedvezményes, ill. piaci hitelt igénylő vállalatok aránya az elmúlt 12 hónapban elvégzett beruházások szerinti bontásban vállalati felmérés, 216. ősz 29. nyár 29. tél Tervezettet meghaladó 21. nyár 211. tavasz 211. ősz 212. tavasz Tervezettet meghaladó 212. ősz 9. ábra: A termelési kapacitások alakulása és a következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya 213. tavasz 213. ősz * beruházást biztosan és valószínűleg tervező vállalatok Kapacitáshiányos cégek aránya (bal t.) Kapacitásfeleslegről beszámoló vállalatok aránya (bal t.) 214. tavasz Tervezettet meghaladó 214. ősz 215. ősz 216. ősz Tervezettet meghaladó Beruházási hitel Forgóeszközhitel Beruházási hitel Forgóeszközhitel I N G A T L A N I N G Ó S Á G vállalati felmérések Kapacitáshiányos cégek aránya - kapacitásfelesleggel rendelkező cégek aránya (bal t.) Beruházást tervező vállalatok* aránya (jobb t.) január

4 A kapacitások alakulása az agráriumban és a tercier szektorban kimutathatóan befolyásolta az előző 12 havi beruházási tevékenységet: a két szektorban 216-ban beruházást nem végző cégek körében összességében magasabb volt a kapacitástöbblettel küzdő és alacsonyabb a kapacitáshiányos vállalatok hányada, mint a fejlesztést végző cégek körében. Az iparban ilyen összefüggés nem mutatható ki (11. ábra). A fejlesztéseket végre nem hajtó cégek számára a fő beruházási korlátot jellemzően a hitelfelvétellel kapcsolatba hozható tényezők, valamint a drága beruházási cikkek jelentik. A vizsgált beruházási akadályok közül különösen nagy nehézséggel szembesülnek a fejlesztést végül nem végző cégek a többi vállalattal összevetve a saját erő nagysága terén. A felmérésben vizsgált beruházási korlátok többségét kevésbé érzik súlyosnak a fejlesztéseket nem végző cégek, mint egy évvel korábban. 1. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást nem végző (B. n. v.), ill. beruházást végző (B. v.) vállalatok összetétele a piaci folyamatok várt megítélése szerinti bontásban ábra: Az előző 12 hónapban beruházást nem végző (B. n. v.), ill. beruházást végző (B. v.) vállalatok összetétele a kapacitások alakulása szerinti bontásban B. n. v. B. v. B. n. v. B. v. B. n. v. B. v. B. n. v. B. v. B. n. v. B. v. B. n. v. B. v. Piaci forgalom Értékesítési árak Piaci forgalom Értékesítési árak B E L F Ö L D I P I A C E X P O R T P I A C O K Nő a következő 12 hónapban Nem változik a következő 12 hónapban Csökken a következő 12 hónapban Kapacitásfelesleg Megrendelések Megrendelések vállalati felmérés, 216. ősz B. n. v. B. v. B. n. v. B. v. B. n. v. B. v. B. n. v. B. v. Teljes minta Agrárium Ipar Szolgáltató szektor vállalati felmérés, 216. ősz Megfelelő kapacitások Kapacitáshiány Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményeinek megbízhatósága: a vállalati beruházási számok és a hivatalos beruházási statisztikák összevetése A 216. őszi MFB-INDIKÁTOR felmérés válaszai alapján lehetőség nyílt arra, hogy ellenőrizzük a vállalati válaszokból leszűrt eredmények megalapozottságát. Az ellenőrzés arra épül, hogy a kérdőívben másodszor szerepelt arra vonatkozó kérdés, hogy mekkora összegben végeztek a megkérdezettek fejlesztéseket az adatfelvételt megelőző 12 hónapban. A válaszok, a beruházást végzők arányának ismerete és a hazai vállalati szektor összetétele alapján mód kínálkozik arra, hogy a végrehajtott beruházásokat nemzetgazdasági szinten is megbecsüljük. A számított eredmények összevethetőek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 215. szeptember 216. szeptember közti időszakra vonatkozó beruházási statisztikáival is. Hipotézisünk szerint minél nagyobb és minél több dimenzióban jelentkezik átfedés a kétfajta forrásból származó beruházási adatsor között, annál megalapozottabb lábakon állnak a jövőbeli vállalati tervekre vonatkozó előrejelzések is. Ugyanakkor a múltbeli folyamatok közti szoros egyezés sem jelent semmilyen garanciát arra, hogy a megfogalmazott beruházási elképzelések valóban realizálódni tudnak az idei évben. Ugyanakkor fontos leszögezni azt is, hogy hiba volna tökéletes egybeesés megkövetelése az elvégzett beruházásokra vonatkozóan, ugyanis a vállalati felmérés során a válaszok a reprezentativitásra való törekvés ellenére nem képezik le tökéletesen a teljes sokaság jellemzőit. (Egyrészt a megkérdezettek egy része nem küldte vissza a kérdőívet, és a részvétel mellett döntők egy kisebb hányada ugyancsak nem válaszolt a beruházási összegre vonatkozó kérdésekre. Ezenfelül a résztvevők az önkéntességből, anonimitásból adódóan tetszőleges összegeket adhattak meg, ill. olykor nem feltétlenül tudtak pontos számokat rögzíteni az őszi adatfelvétel idején, így vélhetőn több cég is becsült öszszegben adta meg a fejlesztések nagyságát firtató kérdésre a választ. Végezetül korábbi tapasztalataink szerint a milliós nagyságrendben megkérdezett beruházások szintén okozhattak félreértelmezést: több olyan résztvevő volt, aki valószínűleg forintban vagy ezer forintban adta meg a fejlesztések főbb számait, így az ezek alapján kalkulált beruházási átlag felfelé torzíthat a legalaposabb adattisztítást követően is.) A felmérésben zömében társas vállalkozások vettek részt, így az egyéni vállalkozók relatív hiánya miatt alulbecsült értékek adódnak a nemzetgazdasági beruházásokat illetően. A fentiekből adódóan kisebb-nagyobb mértékben bekövetkező adattorzulás csökkentése céljából az átlagok helyett a fejlesztési összegek mediánjára támaszkodtunk az egyes vállalati szegmensekben, ami az átlaghoz képest tompítja az átlagolt adatoknak az esetlegesen szélsőséges magas összegből eredő kilengéseit. A vállalati válaszok alapján becsült hazai beruházások összege viszonylag jól közelíti a gazdasági szervezetek tényleges beruházásait és azt csupán 3,-kal haladja meg, a nemzetgazdasági beruházásoknak (melybe a lakossági beruházások is beleszámítanak) pedig a 86,-át éri el A szektorális, ill. székhely szerint szegmentált csoportok beruházásai is viszonylag közel esnek a KSH számaihoz. A vállalatméret szerinti összehasonlításra a vonatkozó adatok hiánya miatt sajnos nem kerülhetett sor. Az összevetés alapján elmondható, hogy a 215. őszi hasonló összehasonlításhoz képest jelentősen javult a pontosság, amit a nagyobb vállalati minta és a felgyülemlett tapasztalatok tettek lehetővé. milliiárd Ft ÖSSZESEN Az előző 12 hónap beruházásai* a tényadatok és a vállalati válaszok alapján Ipar SZEKTOR Vállalati válaszok Tényadat (gazdasági szervezetek beruházásai) Szolgáltató szektor Mezőgazdaság Közép- Magyarország Közép- Dunántúl -INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. nov-dec. * 215. IV. n.év III. n.év Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl RÉGIÓ Észak- Magyarország Észak- Alföld Dél- Alföld január

5 Az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérésről A Magyar Fejlesztési Bank 29 nyarán indította el az MFB-INDIKÁTOR elnevezésű, rendszeresen ismétlődő reprezentatív vállalati kérdőíves vállalati felmérését. Az adatfelvétel egyik célja, hogy a válaszok elemzésével átfogó képet adjon a magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb makrogazdasági és piaci trendekről, valamint a cégek forrásszerzési és beruházási igényeiről, a vállalatok e téren szerzett tapasztalatairól, jövőre vonatkozó terveiről és korlátairól. Az eredmények lehetőséget kínálnak a változások irányának és a folyamatok dinamikájának értékelésére, hasznos információt nyújtva a hazai gazdaságpolitikai döntések meghozatalához, valamint a Magyar Fejlesztési Bank termékeinek piaci igényekhez történő alakításához. A legutóbbi, immáron tizenharmadik felmérésre 216. őszén került sor, az adatfelvétel ideje 216. november 3. és december 12. közé esett. A kérdőívet online, valamint postai úton is megkapták a vállalkozások, amelyet a kitöltést követően elektronikusan, ill. postai formában is visszajuttathattak. A részvétel önkéntes volt, a beérkezett válaszok feldolgozása anonim módon történt. A kérdőívet ezúttal 1887 vállalat töltötte ki és küldte vissza. A hiányosan kitöltött kérdőívek miatt az eredmények kiértékelése során 1469 vállalkozás 59 kérdésre adott válaszaira tudtunk támaszkodni. A felmérésben részt vevő vállalatok a lehetőségekhez képest jól reprezentálják a magyarországi vállalati struktúrát méret, regionális elhelyezkedés és szektorális megoszlás vonatkozásában egyaránt, ezért ezek alapján is lehet következtetéseket levonni. Az adatok feldolgozásával készülő elemzéseket a korábbi gyakorlatot követve az MFB a következő hetekben folyamatosan közzéteszi, az elemzések az alábbi oldalon érhetőek el: A vállalati minta összetétele Vállalati méret Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor Összesen Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat ÖSSZESEN Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Régió Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld ÖSSZESEN Régió Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld ÖSSZESEN Vállalati kategóriák: Regionális bontás: a vállalatok a székhelyül alapján vannak besorolva. A hét magyarországi régió besorolása az uniós klasszifikációt követi. Vállalati méret: a vállalati méretkategóriák az Európai Unió besorolását követik a foglalkoztatottak száma alapján: mikrovállalat (a foglalkoztatottak száma -9 fő), kisvállalat (1-49 fő), középvállalat (5-249 fő), nagyvállalat (249 főnél több). Szektorális bontás: a vállalatok az általuk megadott ágazatok, ill. TEÁOR kód alapján vannak besorolva, amely további kategóriákba való rendezést tett lehetővé lsd. 8. és 9. ábra január

6 Külkereskedelem, ipar Az előző év végéhez közeledve a külkereskedelem és az ipar is az élénkülés jeleit mutatta A magyar export, ill. import volumene tavaly novemberben 6,1, ill. 5,1%-kal nőtt éves szinten, a bővülés dinamikája meghaladta a 216 első tizenegy hónapjában mért ütem átlagát. A külkereskedelmi mérleg egyenlege pozitív maradt, a január november közti időszak szaldója 2934,4 milliárd forintos többletet mutatott, ami a korábbi évek azonos időszakához képest rekord magasnak számít (1-2. ábra). Decemberben a hazai ipari termelés volumene éves szinten 1,-kal, havi bázison,-kal nőtt. Az egyes ágazatok dinamikája között nagy különbségek figyelhetőek meg: a vegyi anyag, termék gyártás kibocsátása 18,1%-kal emelkedett, míg a gépgyártás 21,1%-kal esett vissza. A hazai iparcikkek legfontosabb felvevőpiacának számító Németországban élénkülést mutatnak a piaci várakozások, ami a hazai ipari termelésre is kedvezően hathat a következő hónapokban (3-5. ábra). Az építőipar kibocsátása decemberben 14,-kal maradt el az egy évvel korábbitól, 216-ban 18,-ot csökkent a kibocsátás 215-höz képest. Decemberben megugrott a hónap során kötött új szerződések állománya (+114,1% év/év), míg a teljes szerződésállomány 89,-kal haladta meg az egy évvel korábbit (6. ábra). 1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - november) , -94,6-687, -6,6 4, -37,8 97,5 1 4, , , , , , ,4 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 4. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (216. december, előző év azonos időszaka = 1) Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok Vegyi anyag, termék gyártása Fémfeldolgozás Villamos berendezés gyártása Fafeldolgozás Gumi, műanyag termék gyártása Számítógép, elektr. termék gyártása Gyógyszer-gyártás Élelmiszer, ital, dohány gyártás Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Járműgyártás Gép, gépi berendezés gyártása FELDOLGOZÓIPAR 93,1% 78, 118,1% 19, 19, 16,1% 14, 13, 12, 11, 11, 1,1% * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) Forrás: KSH, CESifo, MFB IFO-index: 3 hónappal eltolva IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Magyar feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.) február

7 Fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom bővülésének a fogyasztói várakozások és a hitelpiac is kedvez Az év első hónapjában 26 áprilisa óta nem látott magasságba kapaszkodott fel a fogyasztói bizalmi index Magyarországon. Az optimizmus kiterjed a féléves csúcsot elérő üzleti várakozásokra és az éves rekordot döntő konjunktúra kilátásokra is (1. ábra). Ugyancsak a fogyasztás élénkülését támogatják a januári lakossági várakozások: a nagyobb kiadások és a megtakarítások növekedését várók aránya több mint tíz éve nem tapasztalt szintre emelkedett, míg az inflációval és a munkanélküliséggel kapcsolatos aggodalmak továbbra is mélyponton maradtak (2. ábra). Ennek ellenére a 216. novemberi 4, után decemberre 3,-ra mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom bővülésének éves üteme. A hónap során az élelmiszerek (+3,), az üzemanyagok (+4,) és az egyéb termékek (+3,) eladása is nőtt éves szinten (3-4. ábra). Az egyre kedvezőbb hitelkondíciók élénkíthetik a fogyasztást az elkövetkező hónapokban: a lakáscélú forinthitelek átlagkamata 5,2-ra, a fogyasztási hiteleké 7,3-ra süllyedt decemberben, a kamatok tizenöt éve nem voltak ilyen alacsonyak (5. ábra). A személyi hitelek és az áruvásárlási kölcsönök állományának 17,1, ill. 49,-os éves szintű bővülésének köszönhetően a teljes lakossági hitelállomány mindössze 6,-kal zsugorodott az elmúlt év utolsó hónapjában (év/év) (6. ábra) ábra: Bizalmi indexek, konjunktúra kilátások és gazdasági növekedés Magyarországon GDP növekedés* (év/év, jobb t.) Üzleti bizalom (bal t.) Forrás: GKI, KSH, MFB * szezonálisan és naptári hatással igazított adat Fogyasztói bizalom (bal t.) Konjunktúra kilátások (bal t.) 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon ábra: A személyes megtakarítások volumenére, a munkanélküliségre, a nagyobb kiadások vállalására és az inflációra vonatkozó lakossági várakozások* Magyarországon pont növekedéssel, emelkedéssel kapcsolatos várakozások Megtakarítás Nagyobb kiadások * következő 12 hónapra vonatkozó várakozások Forrás: Európai Bizottság, MFB Munkanélküliség Árak alakulása 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: A háztartásoknak nyújtott forinthitelek átlagos évesített kamatlába (a hó végi állománnyal súlyozva) 6. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (év/év) Folyószámlahitel Lakáscélú hitel Fogyasztási és egyéb hitel Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek február

8 Munkaerőpiac Az idei évben a munkanélküliségi ráta további csökkenése várható A munkanélküliségi ráta 216. október-december között 4,-ra süllyedt, ami 1,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta ugyanebben az időszakban 61,5, ill. 58, volt, ami éves bázison 1,2, ill. 2,2 százalékpontos emelkedést jelent. Az alkalmazottak száma decemberben 1,-kal haladta meg az egy évvel korábbit, és a költségvetési szegmensben ugyan,-kal csökkent, a versenyszférában azonban 2,-kal nőtt a létszám. Decemberben a bruttó bérek 6,-kal emelkedtek éves szinten (költségvetési szektor: +9,, versenyszféra: +5,1%). Az erősödő munkaerőhiány nyomán jellemzően azokban az ágazatokban emelkedtek a bérek gyorsabban, ahol nehezebben találnak munkaerőt a munkaadók. Decemberben az előző évekhez képest több (11,7 ezer) új nem támogatott álláshelyet jelentettek be a munkaadók, míg a támogatott állások száma az év ezen szakaszában évek óta csökkenést mutat (1-3. ábra). 216-ban a munkanélküliségi ráta 5,1% volt (az előző évinél 1,7 százalékponttal alacsonyabb), amely az Európai Bizottság februári prognózisa szerint idén ill. jövőre 4,7, ill. 4,-ra süllyedhet. A munkanélküliségi ráta csökkenő pályája egybecseng egyrészt a továbbra is optimista lakossági várakozásokkal, másrészt alátámasztja azt, hogy az idei évben beruházást tervező cégek 53,-a foglalkoztatásbővítést is tervez a fejlesztések hatására az MFB legutóbbi vállalati felmérése alapján. A válaszok szerint különösen az iparban erős a létszámbővítésre vonatkozó szándék (4-6. ábra). 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) 2. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása és a bruttó bérek alakulása 216. decemberben (előző év azonos időszaka = 1) % 1 1% Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) % % Foglalkoztatási ráta (jobb t.) Bruttó bérek alakulása Mezőgazdaság 2 - Ipar Építőipar Kereskedelem 5 - Szállítás, raktározás Szálláshely-szolg., vendéglátás 7 - Infokommunikáció Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek Adminisztratív, szolg. támogató tev Közigazgatás 12 - Oktatás Egészségügy Alkalmazottak számának változása 14 - Szociális ellátás ezer db pont ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek december hónapban Forrás: NFSZ, MFB 33, 55, 26,1% 7, 72, 87, 87, 85, 75, 4, 7,7 67,6 57,3 36,7 8,9 14, 5,9 4,1 23,4 21,3 17,4 11,2 8,6 11,7 9,6 8, 1,4 1,1 9,6 11, Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) 5. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása és a következő 12 hónapban a magyar gazdaság munkanélküliségi helyzetére vonatkozó lakossági várakozás * éves korosztály javuló várakozás Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Munkanélküliséggel kapcsolatos várakozás (bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) % % ábra: A magyarországi munkanélküliségi ráta* alakulása * éves korosztály Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB Munkanélküliségi ráta Állattenyésztés Növénytermesztés Vad- és erdőgazdálkodás Számítógépek, elektr. t. gy. Gumi-, műanyaggyártás Fémfeldolgozás Fafeldolgozás, papírtermékgy. Gépgyártás Vegyi anyag- és gyógyszer gy. Élelmiszeripar Európai Bizottság prognózisa (217. február) 6. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházások révén új munkahelyek teremtését váró cégek aránya* ágazati bontásban Villamosgép gyártás Közúti járműgyártás Építőipar Bútorgyártás Mzg. Ipar Szolgáltató szektor vállalati felmérés, 216. november - december Textil- és bőripar Víz-, szennyvíz-.hulladékgazd. Energia-, gáz-, gőzellátás Gépjárműjavítás Ingatlanügyletek Kereskedelem Szállítás, raktározás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Adminisztratív szolgáltatások Turizmus Információ, kommunikáció Művészet, szórakoztatás Szakmai, tud., műszaki tev február

9 Infláció Az emelkedő olajár tovább növelte a hazai inflációs rátát Az év első hónapjában a világpiaci nyersanyag- és élelmiszerárak tovább emelkedtek. A Brent nyersolaj ára havi szinten ugyan csak,-kal nőtt (január végén 55,6 dollárba került egy hordó nyersolaj), azonban stabilizálódott az 5 dollár feletti ár. A nyersanyagok nemzetközi drágulása révén a magyarországi ipari termelői árak másfél év után nőttek ismét éves bázison 216. decemberben (+,) (1-2. ábra). Tovább gyorsult a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon: az 12 havi inflációs ráta januárban 2,-ot, négy éve tapasztalt ütemet ért el, az éves maginflációs ráta azonban nem volt kiugróan magas (+1,). Januárban a fogyasztási cikkek átlagosan,-kal drágultak havi szinten. A gyorsuló inflációhoz amely változatlanul elmarad a jegybank -os célkitűzésétől nagymértékben (1,26 százalékponttal) az üzemanyagok járultak hozzá januárban, a többi termékcsoport ára viszonylagos stabilitást mutatott. A járműüzemanyagok ára 3,-kal emelkedett havi szinten (3-5. ábra). A lakosság inflációs várakozásai továbbra is mérsékeltek, bár fél évre visszatekintve némi emelkedés tapasztalható, ugyanis a bérek továbbra is dinamikusan nőnek, és az üzemanyagárak alakulásán keresztül közvetlenül is érzékelik a fogyasztók az árak felfelé mozdulását (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőiár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) $/hordó Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe Ipari termelőiárindex Importárindex Exportárindex ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon Forrás: KSH, MNB, MFB , 2, 1, 1,,, -, -1, Infláció (hó/hó, jobb t.) Infláció (év/év, bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 1% -1% ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 1% -1% ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (217. január, hó/hó) 6. ábra: Lakossági inflációs várakozás és 12 havi inflációs ráta Ruházkodási cikkek Szolgáltatások Háztartási energia, fűtés -2, -,,1% Forrás: MNB, Európai Bizottság, MFB emelkedő inflációs várakozás 1 1 Tartós fogyasztási cikkek Élelmiszerek,1%, pont Szeszes italok, dohányáruk Egyéb cikkek, üzemanyagok Összesen, 1,, Inflációs várakozás (bal t.) 12 havi inflációs ráta (jobb t.) - -3, -2, -2, -1, -1, -,,, 1, 1, 2, február

10 Vállalati forráshelyzet 28 óta nem látott összegben bővült 216-ban a vállalati kölcsönök állománya a tranzakciók nyomán 216. decemberben a vállalati hitelállomány az árfolyamváltozást is figyelembe véve havi szinten 49, milliárd forinttal (-,) csökkent. Futamidőt tekintve az éven belüli és az 1-5 éves lejáratú hitelek állománya 8,, ill. 62,1 milliárd forinttal zsugorodott, az 5 évnél hosszabb lejáratúaké 93, milliárddal bővült. Devizanem szerinti bontásban a forinthitelek volumene 98,2 milliárd forinttal csökkent, a devizakölcsönöké 49,2 milliárddal növekedett decemberben (hó/hó) (1. ábra). A tranzakciók (hitelfolyósítások és törlesztések egyenlege) nyomán a forintkölcsönök állománya 56,5 milliárd forinttal sülylyedt, a devizahiteleké 71,5 milliárddal emelkedett 216 utolsó hónapjában (2.ábra). A tavalyi évben a tranzakciók eredményeként 239,7 milliárd forinttal növekedett a vállalati hitelállomány, amely a 28 óta tapasztalt legmagasabb emelkedésnek felel meg (3. ábra). A közép-kelet-európai térségben a vállalati kölcsönök árazása egyre jobban közelít az európai átlaghoz (4. ábra). Az MFB legutóbbi, 216. őszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) szerint az idei évre vonatkozó forrásbevonási kedv (akárcsak a beruházási szándék) az agráriumban a legnagyobb és a szolgáltató szektorban a leginkább visszafogott (5. ábra). A vállalati forráskeresletet tovább élénkítheti a következő hónapokban az ipari termelői cikkek gyorsuló drágulása (6. ábra). Forrásbevonást tervező vállalatok aránya 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban éven belüli éves éven túli lejáratú Vállalati 3. hitelek ábra: A állományának vállalati hitelállomány változása a tranzakciókból tranzakciók eredő éves havi nyomán szintű változása ábra: A következő 12 hónapban beruházást, ill. forrásbevonást tervező* vállalatok aránya ágazati bontásban Növénytermesztés 2 - Állattenyésztés * biztosan + valószínűleg forrásbevonást, 3 - Vad- és erdőgazdálkodás 8 ill. beruházást tervező vállalatok összesen 4 - Élelmiszeripar Textil- és bőripar Fafeldolgozás, papírtermékgy Bútorgyártás vállalati felmérés, 216. ősz Vegyi anyag- és gyógyszer gy Gumi-, műanyaggyártás Fémfeldolgozás Közúti járműgyártás Számítógépek, elektr. t. gy Gépgyártás Villamosgép gyártás Energia-, gáz-, gőzellátás Víz-, szennyvíz-.hulladékgazd Építőipar Kereskedelem Gépjárműjavítás, karbantartás Szállítás, raktározás Turizmus Információ, kommunikáció Ingatlanügyletek Szakmai, tud., műszaki tev Adminisztratív szolgáltatások Oktatás 27 - Egészségügyi, szociális ellátás Beruházást tervező vállalatok aránya 28 - Művészet, szórakoztatás Vállalati hitelek állományának változása a tranzakciók nyomán % ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel * hó végi állománnyal súlyozva Forrás: ECB, MNB, MFB 6. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya és a termelői árak alakulása Nem pénzügyi vállalatok hitelállománya (bal t.) Ipari termelői árak (21 = 1, jobb t.) % Eurózóna Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia % február

11 Árfolyamok A tavaly év végi jelentősebb elmozdulásokat korrigálta a devizapiac idén januárban A 216-os év végi amerikai elnökválasztást követően januárban normalizálódtak a tengerentúli és emelkedtek a német kötvényhozamok. Ennek következtében a csökkenő hozamkülönbözet erősödő pályára állította az euró dollárral szembeni árfolyamát 217 első hónapjában (1. ábra). Erősödéssel indították az évet a közép-kelet-európai devizák a közös európai valutával szemben. Az első hónapban kirajzolódó regionális trendtől csak a forint tért le a hónap második felében (a cseh korona euró árfolyama nem változott, a lengyel zloty és a román lej 2,, ill.,-kal erősödött, a forint,-ot gyengült januárban az euróval szemben havi bázison) (2. ábra). A hazai fizetőeszköz havi szinten a dollár ellenében 1,-os ütemben értékelődött fel, míg a svájci frank ellenében,-kal gyengült (január végi árfolyamok: 31,6 HUF/EUR, 288,8 HUF/USD, 291,2 HUF/CHF) (3. ábra). Kiegyensúlyozott támaszt biztosít a forintnak a januárban két és fél éves rekordot elérő globális befektetői klíma (4. ábra), a viszonylag kedvező magyarországi reálgazdasági hangulat (5. ábra), valamint az újabb mélypontot elérő országkockázati prémium (a 1 éves CDS-felár a december végi 167,6 pontról 16,7-re süllyedt január utolsó napjára) (6. ábra). 1,25 1,2 1,15 1,1 1,5 1, 1. ábra: A dollár/euró árfolyam és a 2 éves német, ill. amerikai kötvényhozamok különbsége Forrás: Reuters, MFB euró gyengülés ,6 -,9-1,2-1,5-1,8-2,1 USD/EUR (bal t.) 2 éves kötvényhozamok különbsége (német - amerikai, százalékpont, jobb t.) 3. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 11, 1, 1, 99, 99, 98, 98, 2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* Forrás: ECB, MFB euróval szembeni árfolyamerősödés * = ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 99, 99, 98, 98, Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty , 1, 1, HUF/EUR HUF/USD HUF/CHF Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) globális kockázatvállalási kedv erősödése Forrás: CBOE, ECB, MFB USA elnök választás pont ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 6. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára 32 Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB 31 HUF/EUR (havi átlag, bal t.) 3 ESI (jobb t.) bázispont 29.1 kilátások javuló megítélése fordított skála Forrás: ECB, Reuters, MFB éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) február

12 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Terv szerint alakultak a tavalyi költségvetési számok 216-ban a központi költségvetés bevételei 12,4, míg kiadásai 13,2 ezer milliárd forintot értek el, a bevételi és a kiadási oldali tételek összege az éves célt 17,, ill. 16,-kal lépték túl. A vállalatokat, a lakosságot és a fogyasztást terhelő adóbevételek is nagyjából a tervezett volumenben folytak be az elmúlt évben. A büdzsé hiánya tavaly 771,6 milliárd forintot ért el, 16, milliárd forinttal meghaladva az előzetes célkitűzést, viszont csupán kétharmada (63,-a) volt a deficit a 215. évi hiánynak. A GDP arányos államháztartási hiány a költségvetési számok alapján várhatóan összhangban volt a kitűzött célokkal (márciusban jelenik meg a részletes GDP adatsor). A magyar kormány az idei évre GDP-arányosan 2,-os államháztartási deficitet irányoz elő, amely azonos az Európai Bizottság által február elején közreadott előrejelzéssel (1. táblázat, 1-2. ábra). Januárban világszerte jellemző tendencia volt a hosszú kötvényhozamok emelkedése: a 1 éves német referenciahozam,11%-ról,4-ra ugrott, ami a közép-kelet-európai régióban is alapvetően felfelé tolta a hozamokat. Csehországban ugyan 1 bázispontot süllyedt a másodpiaci hozam, azonban a szlovák (+12 bp), a lengyel (+26 bp) és a román (+29 bp) referenciahozam is emelkedett havi szinten. A magyar diszkontkincstárjegy hozamok -8 bázispontot nőttek, az 5 és 1 éves kötvényhozam 44, ill. 31 bázisponttal került feljebb (hónap végén: 2,11, ill. 3,4) (3-4. ábra) % % 2. ábra: Az államháztartási egyenleg alakulása a GDP arányában ,83 7,9 3 2, ,3 3 72,7 4 55, , , 4 61, Forrás: KSH, NGM, MFB ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása (milliárd forint) , -2, -2,1 - -2, -2, -2, 216 Egyéb kiadások Kamatkiadások 217-1, -1, -1, Forrás: NGM, Európai Bizottság, MFB 218 GDP-arányos államháztartási egyenleg Kormányzati várakozás (216. december) Európai Bizottság prognózisa (217. február) Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti család- és szociálpolitikai alap Egyéb bevételek Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok A lakosság befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg Egyenleg értéke 3. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése Magyarország Csehország Lengyelország 22-1% Szlovákia Románia VIX-index (jobb t.) pont 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a főbb bevételi tételek alakulása teljesítés törvényi módosított előirányzat I-XII. hó I-XII. hó az évi előirányzat %-ában KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ,8 1 63, ,5 117, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 55, , ,1 12, Társasági adó 548,8 689,9 683,1 99, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 154,7 159,1 164,6 13, 211,9 142,3 133,4 93, 4 598, 4 68,9 4 61,4 98, 3 285, ,9 3 29,3 97,1% Jövedéki adó 998,4 984,5 1 11,8 12, Pénzügyi tranzakciós illeték 27,7 2,9 199,1 99,1% Lakosság befizetései 1 877, 1 891, ,3 11, Személyi jövedelemadó NYUGDÍJ- BIZTOSÍTÁSI ALAP EGÉSZSÉG- BIZTOSÍTÁSI ALAP Forrás: NGM, KSH, MFB 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, , , ,6 11, 3 84,3 3 59,3 3 91,5 11,1% 1 926, ,7 2 43,9 14,1% 4. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 1 éves CDS-felár hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB bázispont február