F ó k u s z b a n. A magyar gazdaság növekedése 2016 második negyedévében

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A magyar gazdaság növekedése 216 második negyedévében 216. szeptember 216. április-június között a magyarországi GDP a nyers adatok alapján 2,-kal bővült éves szinten, míg szezonálisan és naptári hatással igazítva 1,-kal nőtt a magyar gazdaság, ami,9 százalékponttal haladta meg az első negyedévben mért ütemet. Negyedéves bázison szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok alapján 1,-kal nőtt a bruttó hazai termék, ami az Európai Unióban a második leggyorsabb ütemnek felelt meg. A gyorsuló dinamikában szerepet játszott, hogy élénkült a mezőgazdaság és a szolgáltató szektor, a csökkenésből ismét emelkedésbe lendült az ipari kibocsátás, míg felhasználási oldalon a dinamikusan emelkedő fogyasztás mellett a visszaesésből növekedésbe forduló nettó export is meghatározó szerepet vállalt. Az építőipar és a beruházások zsugorodása folytatódott a második negyedévben, ami az átmenetileg elapadó uniós forrásokra vezethető vissza, azonban a közösségi finanszírozási források júliusban elindult és az év második felében folytatódó kihelyezése várhatóan visszafordítja a kedvezőtlen tendenciát második három hónapjában az agrárium éves alapon 13,-kal, az ipari kibocsátás 3,9%-kal, a szolgáltató szektor 3,-kal bővült, ezzel szemben az építőipar továbbra sem kapott lendületet és 23,-os visszaesést könyvelhetett el. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 4,-kal nőtt, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,-kal csökkent, az export és az import 8,2, ill. 6,-kal bővült éves összevetésben. A gazdasági növekedés húzóereje termelési oldalról a 2,-os növekedést 1,8 százalékponttal támogató szolgáltató szektor maradt az idei esztendő második negyedében, míg felhasználási oldalról egyrészt továbbra is meghatározó a GDP-bővüléséhez 3,1 százalékponttal hozzájáruló végső fogyasztás, másrészt felzárkózott emellé 2,4 százalékponttal a nettó export. 26.I 26.III 27.I 1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I Negyedév/negyedév (bal t.) 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III Év/év (jobb t.) 216.I A tartalomból Az exportszektor felzárkózott a gazdasági növekedés motorjai közé a második negyedévben... (5. oldal) A beruházások második negyedéves megtorpanása után a harmadik és negyedik negyedévben lendületet kaphatnak a fejlesztések... (6. oldal) A harmadik negyedévet az ipar és az építőipar is csökkenő kibocsátással indította... (7. oldal) A gazdasági növekedésben továbbra is kulcsszerepet játszik a hazai fogyasztás... (8. oldal) Többek között a növekvő munkaerőigény is élénkítően hat a bérekre idén... (9. oldal) A hazai fogyasztói árak továbbra is stabilak... (1. oldal) A stabil tőkehelyzetű hitelintézeti szektort javuló nyereség jellemzi... (11. oldal) 11 éves szintre esett a devizakölcsönök részaránya a vállalati hitelállományon belül... (12. oldal) A Brexit-szavazást követően erősödő pályára került a hazai fizetőeszköz árfolyama... (13. oldal) Továbbra is bíztatóan alakulnak a költségvetési folyamatok Magyarországon... (14. oldal) Az anyag zárásának időpontja: Készítette: Mádi Judit (Madi.Judit@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A növekedés szerkezete termelési szemszögből A mezőgazdaság éves szinten 13,-os ütemben bővült 216. április-június között, és a következő negyedévekben is támogathatja a tavalyi alacsony bázis a volatilis teljesítményt nyújtó szektor kibocsátását. Kis súlya ellenére az agrárium,4 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedés üteméhez 216 második negyedévében (2. ábra). 216 második negyedévében az ipari kibocsátás 3,9, ezen belül a feldolgozóipari termelés 3,7%-kal nőtt éves összehasonlításban. Az április-június között regisztrált 2,-os GDPnövekedést összességében,9 százalékponttal emelte a szekunder szektor. Az ipar meghatározó súlyú alágának, a járműgyártásnak a termelése folyó áron számolva 8,-kal haladta meg az egy évvel korábbit, és az ágazatok többségében is emelkedett a termelési érték. Júniusra a járműipar ipari termelésen belüli részaránya 3,-ot ért el, ami mind az idei év, mind az elmúlt évek harmadik legmagasabb havi értéke, és az ágazat iparon belüli továbbra is domináns szerepét jelzi (3. ábra). Az építőipar 216 második negyedévében 23,-os ütemben esett vissza. Az ágazat folytatódó lassulását előrevetítette, hogy a megrendelések állománya éves alapon másfél évnyi viszszaesés után csupán 216. júniusban indult emelkedésnek. Az építőipar viszonylag kis gazdasági súlya ellenére,9 százalékponttal vetette vissza a gazdasági növekedést az idei második negyedévben. A kilátásokat javítják ugyanakkor a kormányzati élénkítő intézkedések (ÁFA-csökkentés, otthonteremtési támogatások), valamint az uniós források év második felében felgyorsuló lehívása. A szolgáltató szektor kibocsátása dinamikusan nő, a második negyedévben 3,-ot ért el a növekedés (év/év). Az egyes alágak mindegyike bővült a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazat kivételével, azonban utóbbi is csupán 1,-kal esett viszsza. Ráadásul a bankszektor javuló jövedelmezőséget ért el a második negyedévben: a negyedéves gördülő adatokkal számolt eszközarányos és saját tőke arányos nyereség (,, ill. 5,) is hat és fél éves szintre emelkedett. A tercier szektor összességében két és fél éve nem látott mértékben, 1,8 százalékponttal segítette a második negyedévben a gazdasági növekedést. A szolgáltató szektor ötödik egymást követő negyedévben múlta felül az ipar növekedéshez való hozzájárulását, és a termelés oldali komponensek közül a gazdasági növekedés fő tényezője maradt 216 első felében. Ebben az is szerepet játszott, hogy a szolgáltatások relatíve nagymértékben támaszkodnak a belföldi vásárlóerőre, amely több negyedév óta dinamikusan bővül, másrészt a hazai kereslet az MFB legutóbbi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) során gyűjtött céges visszajelzések alapján növekvő húzóerővel bír a vállalatok számára (4. ábra). Az egyes szektorok közül az időjárási körülmények alakulásának nagymértékben kitett agrárium, az uniós források alakulásától jelentősen függő építőipar és a három éve lendületesen bővülő ipar kibocsátása sem érte el a válság előtti szintet, míg a hazai fogyasztásra viszonylag nagymértékben támaszkodó szolgáltató szektor bruttó hozzáadott értéke 8,-kal meghaladta azt (5. ábra). százalékpont 2. ábra: A szektorok hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év, GDP termelési oldala) , 2,5, -2,5-5, -7,5-1, KSH, MFB 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 3. ábra: Az ipari alágak részesedése az ipari termelésből ábra: A GDP alakulása (termelési oldal) 28. II. negyedév = I Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 211.III 212.I * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok, 25. évi átlagáron 212.III 213.I 213.III 213. ősz 214.I Q2 28 Q4 28 Q2 29 Q4 29 Q2 21 Q4 21 Q2 211 Q4 211 Q2 212 Q4 212 Q2 213 Q4 213 Q2 214 Q4 214 Q2 215 Q4 215 Q III 215.I Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Egyéb feldolgozóipar Járműgyártás 215.III Gép, gépi berendezés gyártása Villamos berendezés gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Gyógyszergyártás Vegyi anyag, termék gyártása Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Bányászat, kőfejtés Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar 216.I Építőipar Szolgáltatások 5, 2,, -2, -5, -7, Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.) 214. tavasz 214. ősz -1, ábra: A következő 12 hónapban a forgalom bővülését, ill. csökkenését csökkenését váró magyarországi váró vállalatok vállalatok arányának arányának különbsége* különbsége* ősz BELFÖLDI PIACOK MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 214. tavasz 214. ősz 215. ősz KÜLFÖLDI PIACOK Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor 215. ősz GDP összesen (piaci beszerzési áron) szeptember

3 A növekedés struktúrája felhasználási szempontból A GDP felhasználási oldalát vizsgálva a végső fogyasztás a növekvő bérek, az élénkülő foglalkoztatás és az optimizmust tükröző fogyasztó bizalom nyomán 4,9%-kal, utoljára 26 elején látott ütemben emelkedett a második negyedévben (év/év). A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,-kal esett vissza, amiben jelentős szerepet játszott az uniós források átmeneti csökkenése, míg az export és az import 8,2, ill. 6,-kal bővült éves bázison. A gazdasági növekedés húzóereje felhasználási oldalon a végső fogyasztás maradt, amely tíz éve nem tapasztalt mértékben, 3,1 százalékponttal támogatta a GDP-bővülést. Mivel a bruttó állóeszköz-felhalmozás 4,5 százalékponttal visszafogta, a készletek emelkedése 1,5 százalékponttal segítette a gazdasági növekedést, így összességében a belföldi felhasználás (a fogyasztás, a bruttó állóeszköz-felhalmozás és a készletváltozás együttesen) csupán,2 százalékponttal támogatta a GDP emelkedését, ami három éves mélypontot jelent. Az előző negyedévekben lendületét vesztő nettó export ugyanakkor növekvő mértékben, 2,4 százalékponttal járult hozzá a GDP-növekedéshez. A nettó export ilyen mértékű szerepére több mint négy éve nem volt példa a magyar gazdaságban. Ráadásul egyéb csatornákon (pl. foglalkoztatás, ipari megrendelések, technológiaimport, stb.) keresztül is támogatja a külkereskedelem a gazdasági felzárkózást (6. ábra). A GDP komponensei közül az export és az import 216 második negyedévében 34,4, ill. 2,7%-kal haladta meg a válság előtti szintet, és a közösségi fogyasztás is elérte a 28 második negyedévben regisztráltat (+18,7%). A háztartások fogyasztása 2,-kal egyelőre még elmarad attól, és amennyiben nem akad el a fogyasztás lendülete, akkor egy éven belül ugyancsak elérheti a válság előtti időszakban mértet. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 21,-kal alacsonyabb, mint nyolc évvel korábban (7. ábra). A régiós országok gazdasági növekedése A szezonálisan és naptári hatással igazított adatok alapján éves szinten 1,-kal bővülő magyar gazdaságnál lassabban, 1,- kal emelkedett a GDP az eurózónában az idei második negyedévben, így átmeneti megtorpanás után folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az euróövezethez (8. ábra). Az éves bázisú hazai növekedési ráta a 27 uniós tagállam között a középmezőnybe tartozik, a környező tagállamok a magyarországinál gyorsabb ütemben növekedtek (a luxemburgi GDP-statisztikák később jelennek meg). Ugyanakkor az 1,-os magyarországi negyedéves alapú adat a második legmagasabb az uniós tagállamok között (csupán gazdasága ért el magasabb, 1,-os növekedési ütemet), azonban a másik három visegrádi országban sem volt sokkal alacsonyabb (,9-,9%) a negyedéves növekedési ráta (9. ábra). A térségbeli uniós országok többségében elérte és meghaladta a bruttó hazai termék a válság előtti szintet. Magyarországon 2,8, Csehországban 7,4, Romániában 7,5, Szlovákiában 12,9, Lengyelországban 25,-kal szárnyalta túl a második negyedéves GDP a nyolc évvel korábbi szintet, míg Szlovéniában 4,-kal maradt el attól (1. ábra). százalékpont százalékpont ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 7,5 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, -12,5 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III Nettó export (bal t.) Végső fogyasztás összesen (bal t.) 212.I 7. ábra: A GDP alakulása (felhasználási oldal) 28. II. negyedév = 1 * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok, 25. évi átlagáron 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 216.II 8. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon és az Eurózónában (év/év) Háztartások tényleges fogyasztása Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszközfelhalmozás Export Import GDP összesen Eurostat, MFB 1996.I 1997.I 1998.I 1999.I 2.I 21.I 22.I 23.I 24.I 25.I 26.I 27.I 28.I 29.I 21.I 211.I 212.I 213.I 214.I 215.I 216.I 212.III 7, 5, 2,, -2, -5, -7, -1, -12, Növekedési különbség (bal t.) Eurózóna (jobb t.) Magyarország (jobb t.) * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I Bruttó felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 9. ábra: GDP-növekedés 216. II. negyedévben* az Európai Unióban (év/év) * szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok ** szezonálisan kiigazított adatok Év/év Negyedév/negyedév Írország Szlovákia** Svédország Spanyolország Málta Lengyelország Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Egyesült Királyság Litvánia Horvátország Szlovénia Magyarország Európai Unió Németország Hollandia Euróövezet Belgium Franciaország Ausztria Portugália Olaszország Lettország Észtország Dánia Finnország Görögország Eurostat, MFB szeptember

4 A térségbeli országok növekedésének szerkezetében több hasonló vonás fedezhető fel. Egyrészt a fogyasztás a gazdasági növekedés egyik húzóereje a térségben, különösen Romániában és Magyarországon bővül gyors ütemben a lakossági fogyasztás az elmúlt negyedévekben (11. ábra). Másrészt az uniós forrásokban tapasztalt törés (felgyorsult lehívások 215 második felében, majd átmenetileg lelassult forráslehívások és kihelyezések a as uniós költségvetésből 216 első felében) a beruházásokra is rányomja bélyegét: a tavalyi év második felében és különösen utolsó negyedévében megugrott a bruttó állóeszköz-felhalmozás dinamikája a környező uniós országokban, amit idén lassulás, sőt az országok többségében visszaesés követett (12. ábra). Harmadrészt ezt az átmeneti negatív hatást a legtöbb államban az export élénkülése kompenzálta kisebb-nagyobb mértékben: az első negyedévhez képest április-június között Szlovéniában lassult, Csehországban lényegében nem változott, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon pedig gyorsult az áru- és szolgáltatás export éves dinamikája (13. ábra). 1. ábra: A GDP alakulása egyes közép-kelet-európai országokban 28. II. negyedév = ábra: A lakossági fogyasztás alakulása egyes közép-kelet-európai országokban (év/év) Euróövezet Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia % 7% - Cseh Köztársaság Magyarország Lengyelország Szlovénia Szlovákia 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I Eurostat, MFB 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I 216.II Eurostat, MFB 12. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása egyes közép-kelet-európai országokban (év/év) 13. ábra: Az áru- és szolgáltatás export alakulása egyes közép-kelet-európai országokban (év/év) 2 1 Cseh Köztársaság 1 1 Cseh Köztársaság Magyarország Lengyelország Szlovénia Szlovákia Magyarország Lengyelország Szlovénia Szlovákia 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I 216.II Eurostat, MFB 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I 216.II Eurostat, MFB szeptember

5 Külkereskedelem, fizetési mérleg Az exporszektor felzárkózott a gazdasági növekedés motorjai közé a második negyedévben 216. április-június között a magyarországi export 8,2, az import 6,-kal bővült éves szinten. A növekedés motorjait tekintve a fogyasztás mellé a nettó export is felzárkózott, utóbbi összességében 2,4 százalékponttal támogatta az éves szintű gazdasági növekedést a második negyedévben (1. ábra). Az első féléves külkereskedelmi egyenleg többlete rekordszintet, 1681,6 milliárd forintot ért el a korábbi évek azonos időszakaihoz képest (2. ábra). A külkereskedelem áruszerkezetét tekintve exportoldalon a gépek és szállítóeszközök kivitele (+9,), míg importoldalon a feldolgozott termékek behozatala (+7,) volt a legdinamikusabb a második negyedévben, a kivitt árucikkek értékének fele gép, szállítóeszköz volt (3. ábra). A hazai exportszektor kilátásait javítja, hogy a magyarországi exportmegrendelések május óta kedvezőbben alakulnak mind a németországinál, mind az EU-ban tapasztaltnál (4. ábra). A folyó fizetési mérleg a második negyedévet is többlettel zárta, a három havi jelentős aktívum (619,5 ) az áru- és szolgáltatásmozgások pozitív egyenlegének (+152,4 ) volt köszönhető. A pénzügyi mérleg alapján a magyar gazdaság a külfölddel szemben továbbra is nettó finanszírozó képességgel rendelkezik, és a júliusi adatok sem jeleznek törést a korábbi trendekben (5-6. ábra). 1. ábra: A belföldi felhasználás és nettó export hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - június) százalékpont I 28.III 29.I 29.III 21.I Nettó export (bal t.) Belföldi felhasználás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I ,1-597, , -313,8-4, , , ,2 1 43,7 1 65,5 991,9 925,3 767, , ábra: A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoport szerint (216. II. negyedév, év/év) Gépek és szállítóeszközök Feldolgozott termékek Élelmiszerek, italok, dohány Export Import Energiahordozók Nyersanyagok KSH, MFB -3, 3,7% 2,7% 1,, 3, 5, 7, 9, 8, pont ábra: Exportmegrendelések alakulása az EU-ban, Németországban és Magyarországon Európai Bizottság, MFB EU Magyarország Németország pont 5. ábra: A folyó fizetési mérleg havi szintű alakulása 6. ábra: A pénzügyi mérleg havi szintű alakulása Áruk és szolgáltatások Elsődleges jövedelmek Másodlagos jövedelmek Folyó fizetési mérleg Egyéb szektorok Államháztartás Egyéb monetáris intézmények MNB Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség szeptember

6 Beruházások A beruházások második negyedéves megtorpanása után a harmadik és negyedik negyedévben lendületet kaphatnak a fejlesztések A beruházások volumene az idei második negyedévben 2,-kal, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,-kal maradt el az egy évvel korábbitól, így a bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátája az utolsó négy negyedév átlagában 19,-ot ért el (1-2. ábra). A második negyedévben a költségvetési szervek beruházásai 53,-kal estek vissza éves szinten, a versenyszférában 2,- os volt a csökkenés (3. ábra). A beruházások fékeződésében jelentős szerepet játszott egyrészt, hogy a as programozási időszak uniós forrásainak kifizetését átmeneti szünet követte, és az év második felében indulhat el a as időszakban elérhető források magyar gazdaságba történő kihelyezése, ami új lendületet adhat a fejlesztéseknek. Másrészt a beruházásokat a vállalati hitelezés mélypontról való elmozdulása az előző negyedévekben egyelőre még nem tudta kellően támogatni (4. ábra). A meghatározó súlyú feldolgozóiparban 11,-ot ért el a beruházások bővülésének üteme (év/év) a második negyedévben, és a kapacitások kihasználtsága is további fejlesztéseket vetít előre (6. ábra) ábra: Gazdasági növekedés és a bruttó állóeszköz-felhalmozás hozzájárulása a GDP bővüléséhez (év/év) IV 1997.IV 1998.IV 1999.IV 2.IV 21.IV 22.IV 23.IV 24.IV 25.IV 26.IV 27.IV 28.IV 29.IV 21.IV 211.IV 212.IV 213.IV 214.IV 215.IV Bruttó állóeszköz-felhalmozás (jobb t.) GDP (bal t.) 3. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon * 49 fő feletti vállalatok 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I Vállalati szektor* (év/év) Költségvetési szervek (év/év) 5. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) 5, 4, 3, 2, 1,, -1, -2, -3, -4, -5, százalékpont ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában * 4 negyedéves gördülő átlag Eurostat, KSH, MFB 24.II 24.IV 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 216.II Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia mrd Ft 4. ábra: EU transzferek egyenlege, vállalati hitelállomány változás a hiteltranzakciók nyomán és bruttó állóeszköz-felhalmozás* * 4 negyedéves gördülő átlag ** előző évi átlagáron KSH, MNB, MFB 24.IV 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 216.II EU tranzakciók (bal t.) Vállalati hiteltranzakciók (bal t.) Tranzakciók együtt (bal t.) Bruttó állóeszközfelhalmozás (jobb t.)** 6. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban mrd Ft Kereskedelem 21, Feldolgozóipar 11, IKT szektor 5,7% Villamosenergia 4,9% Ingatlanügyletek 1, Mezőgazdaság -1, Oktatás -12,9% Építőipar -19, Szállítás, raktározás -65, ÖSSZESEN -2, Ebből: Építés -36, Ebből: Gép, berendezés, jármű -, II. negyedév 216. I. negyedév I 28.III 29.I 29.III 28.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III Eurostat, MFB Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III szeptember

7 Ipar és építőipar A harmadik negyedévet az ipar és az építőipar is csökkenő kibocsátással indította 216 második negyedévében az ipar és az építőipar bruttó hozzáadott értéke 3,9%-kal nőtt, ill. 23,-kal csökkent (év/év), így a két ágazat GDP-növekedéshez való hozzájárulása +,9, ill. -,9 százalékpontot ért el. Termelési oldalról április-június között a gazdasági növekedést a szolgáltató szektor hajtotta (1. ábra) júliusban az ipari termelés havi szinten,-kal, éves bázison,-kal csökkent (2. ábra). A feldolgozóipar alágazatainak többségében csökkent a kibocsátás, így az idei évben az első hét hónap adatai alapján egyelőre vegyesen teljesít a szekunder a szektor. A megrendelések alakulása alapján a belföldi és a külföldi értékesítés üteme is lassulhat a következő hónapokban (3-4. ábra). Az építőipar kibocsátása a 216. április június közti 23,-os éves bázisú visszaesés után júliusban 17,-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva (az épületek építése 1,-kal nőtt, az egyéb építmények építése 31,-kal esett vissza). Az új szerződések állománya 3,-kal maradt el az egy évvel korábbitól, viszont a hónap végi szerződésállomány 16,-kal volt magasabb a 12 hónappal korábbinál. A lakosság körében az építkezési, lakáskorszerűsítési kedv erősebb az előző években regisztráltnál, ami támaszt jelenthet az építőiparnak 216-ban (5-6. ábra). 1. ábra: Az és az építőipar hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, 5, 2,, -2, -5, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) ,5-7, -1, -1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I Ipar (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) -2-3 *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (216. július) Számítógép, elektr. termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Villamos berendezés gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás Gumi, műanyag termék gyártása Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Fafeldolgozás Fémfeldolgozás Járműgyártás Gyógyszer-gyártás FELDOLGOZÓIPAR 8 89, 91, 87, 93, 93, 95, 94, 95, 14, 11, 1, 12, * az előző év azonos időszaka = 1, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) ábra: A feldolgozóipari értékesítés és megrendelések alakulása (év/év) Belföldi megrendelések (bal t.) Belföldi értékesítés ábra: Az építőipari kibocsátás, valamint lakásvásárlási, -építési, ill. korszerűsítési szándék Export megrendelések (bal t.) Export értékesítés Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.) * tervezők aránya mínusz nem tervezők aránya 212.I Európai Bizottság, KSH, MFB 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I 216.II 216.III Ingatlan vásárlási, ill. -építési szándék a következő 12 hónapban* (bal t.) Lakáskorszerűsítési szándék a következő 12 hónapban* (bal t.) Építőipar összesen (jobb t.) Építőipar összesen - 4 negyedéves mozgóátlag (jobb t.) 216. szeptember

8 Fogyasztás A gazdasági növekedésben továbbra is kulcsszerepet játszik a hazai fogyasztás 216 második negyedévében a háztartások fogyasztási kiadása éves bázison 5,-kal bővült, és a háztartások tényleges fogyasztása összességében 2,8 százalékponttal járult hozzá április-június között az éves szinten 2,-kal bővülő GDP-hez, ezáltal a lakossági fogyasztás meghatározó maradt a gazdasági növekedés komponensei között (1. ábra). A kiskereskedelem dinamikája júliusban a magas bázis ellenére is viszonylag élénk maradt, naptárhatástól megtisztítva éves szinten 3,-ot ért el a bővülés üteme. Az üzemanyagok kiskereskedelme 2,-kal, az élelmiszer eladások 1,-kal, a nem élelmiszerek értékesítése 6,-kal nőtt (év/év) (2-3. ábra). Az emelkedő keresetek, a SZJA kulcsának csökkentése és az alacsony infláció révén júniusban 7,-kal növekvő reálbérek, a vasárnapi boltzár feloldása mellett a javuló fogyasztói bizalom is a kiskereskedelemi forgalom támasza (4-5. ábra). A csökkenő hitelezésben ugyanakkor továbbra sincs áttörés: júliusban több lakossági hitelszegmensben tovább csökkent a kölcsönök állománya, csupán a személyi kölcsönök és az áruvásárlási hitelek állománya bővült (+8,5, ill. 1, év/év). Öszszességében 6,-kal esett vissza éves szinten a kölcsönök állománya (6. ábra). 1. ábra: A háztartások (tényleges) fogyasztásának hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 5, 2,, -2, -5, -7, Természetbeni juttatás non-profit intézményektől (bal t.) Természetbeni juttatás a kormányzattól (bal t.) Háztartások fogyasztási kiadása (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) -1, Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában * szezonálisan kiigazított adatok Európai Bizottság, MFB Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (év/év) 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) Kiskereskedelmi forgalom Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel *közfoglalkoztatottakkal együtt Nettó reálbérek* Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek szeptember

9 Munkaerőpiac Többek között a növekvő munkaerőigény is élénkítően hat a bérekre idén A munkanélküliségi ráta 216. május-július között 5,-ra süllyedt, ami 1,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi periódusban regisztráltnál. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta ugyanebben az időszakban 61,3, ill. 58, volt, ami éves összevetésben 1,2, ill. 2,2 százalékpontos emelkedést jelent (1. ábra). A júniusi hónapban éves szinten a nagyobb ágazatok többségében nőtt a foglalkoztatás. Az alkalmazottak létszámában éves összevetésben bekövetkező 3,-os bővülést elsődlegesen a versenyszférában végbement 3,-os emelkedés generálta (2. ábra). A közfoglalkoztatottak száma júniusban 218,2 ezer fő volt, ami 1,-kal haladta meg a 12 hónappal korábbi szintet (3. ábra). Júliusban az elmúlt két év azonos időszakában tapasztaltakhoz hasonló számú (66,9 ezer) új álláshelyet jelentettek be a munkaadók, amelynek közel háromnegyedéhez kértek támogatást (4. ábra). Az év végi hónapokban a foglalkoztatási tervek alapján a munkaerő kereslet vonatkozásában jelentősebb változás nem várható (5. ábra). Júniusban is megtartotta lendületét a bérkiáramlás: éves bázison a közigazgatásban és az oktatásban regisztrált kimagasló növekedés révén a költségvetési szektorban 8,-kal emelkedtek a bruttó bérek, a versenyszférában pedig 5,-os volt növekedés. Nemzetgazdasági szinten a bruttó fizetések éves bázison 6,, a nettó bérek 7,-kal nőttek (6. ábra) % 7% 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon % 5 57% % 4 47% 2. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (216. június, előző év azonos időszaka = 1) Szociális ellátás Infokommunikáció Kereskedelem Szálláshely-szolg., vendéglátás Oktatás Ipar Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek Adminisztratív, szolg. támogató tev. Építőipar Egészségügy Közigazgatás Pénzügyi közvetítés Mezőgazdaság Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN 9 97, , 15,7% 13,9% 13, 13, 13, 12, 11, 1,7% 1,7% 1, 1, 1, 11, 13, 13, 4. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek július hónapban NFSZ, MFB 79, 79, 1 8 ezer fő Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) ezer db ,9% 69, 7, 74, 4, 46, 32, 49, 59, 49,7 15,1 1, 34,2 58,2 27,8 15,1 26,4 9,8 21,9 21, 11,2 15,4 13,8 11,6 14,6 15,5 15,6 17, Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (216. június, előző év azonos időszaka = 1) Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) ezer fő Közigazgatás Oktatás Mezőgazdaság Adminisztratív, szolg. támogató tev. Ingatlanügyletek Kereskedelem Egészségügy Szálláshely-szolg., vendéglátás Ipar Infokommunikáció Pénzügyi közvetítés Építőipar KSH, MFB Szállítás, raktározás Szociális ellátás Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 1 16,9% 16,9% 16, 15,9% 15, 14, 14, 13, 12,9% 12, 11, 18, 15, 1 16, 1 18, 17, , szeptember

10 Infláció A hazai fogyasztói árak továbbra is stabilak A Brent-olaj augusztusban 11,-ot drágult (hónap végén 46,1 dollárba került egy hordó nyersolaj), azonban az ár továbbra sem lépte át tartósan az 5 dolláros szintet (1. ábra). A termelői árak oldaláról változatlanul nincs inflációs feszültség Magyarországon: augusztusban a mezőgazdasági termelői árak 1,-kal nőttek éves szinten, míg az ipari termelői árak 2,-kal maradtak el az egy évvel korábbitól (2. ábra). A fogyasztói árak augusztusban éves szinten,-ot, havi bázison,-ot mérséklődtek. Az éves maginflációs ráta egymást követő harmadik hónapban ért el 1,-ot. A termékegységre jutó munkaerőköltség az idei harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest,-kal süllyedt és a 21. évi átlagtól 6,-kal továbbra is elmarad (3-4. ábra). A -,-os 12 havi inflációs rátához augusztusban a piaci javak -,16 százalékponttal (ezen belül az ipari termékek és piaci szolgáltatások,2, ill.,39 százalékponttal, az üzemanyagok -,93 százalékponttal) járultak hozzá (5. ábra). Havi szinten a fogyasztói kosár főbb tételei közül az üzemanyagok és a ruházkodási cikkek ára csökkent jelentősebb mértékben (-3,8, ill. -1,) (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőiár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) $/hordó Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe Ipari termelőiárindex Importárindex Exportárindex 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Termékegységre jutó munkaerőköltség alakulása Magyarországon 1 2, , 1, 11 OECD, MFB 1, 1,, KSH, MNB, MFB ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint -, -1, Infláció (hó/hó, jobb t.) Infláció (év/év, bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) I 2.IV 21.III Negyedév/negyedév (jobb t.) 22.II 23.I 23.IV 24.III 25.II 26.I 26.IV 27.III 28.II 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (216. augusztus, hó/hó) 29.I 29.IV 21.III 21 = 1 (bal t.) 211.II 212.I 212.IV 213.III 214.II 215.I 215.IV 216.III % Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 7% Szolgáltatások Szeszes italok, dohányáruk Háztartási energia, fűtés Tartós fogyasztási cikkek Élelmiszerek Ruházkodási cikkek Egyéb cikkek, üzemanyagok ÖSSZESEN -2, -1,7% -1, -1, -1, -, -, -,,,,,,, szeptember

11 A bankszektor helyzete A stabil tőkehelyzetű hitelintézeti szektort javuló nyereség jellemzi A bankok mérlegfőösszege 216 második negyedévében 1,5, ill.,-kal csökkent negyedéves, ill. éves összevetésben. A nettó hitelek állománya három hónap alatt ugyanakkor 1,-kal emelkedett, a vállalati és a lakossági szegmensben -,5 ill. +, volt a változás mértéke. A betétek állománya,-kal süllyedt a negyedév alatt, így a hitel/betét ráta 94,1-ről 95,-ra emelkedett (1-2. ábra). A nem teljesítő hitelek (NPL) aránya a 216. márciusi 9,-ról júniusra 8,9%-ra süllyedt. Az NPL-ráta a lakossági ügyfélkörben a csökkenés ellenére változatlanul magas (három hónap alatt 17,3-ról 16,9%-ra mérséklődött), a vállalatok körében jóval alacsonyabb (9,1-ről 7,-ra süllyedt) (3. ábra). A hitelintézetek adózás előtti, ill. adózott eredménye 216 második negyedévében 161,6, ill. 152, milliárd forintot ért el. Az eredmény javulásában komoly szerepet játszott a korábban megképzett céltartalékok visszaírása (5,5 ), ezenfelül a tavalyi második negyedévhez képest a kamateredmény és a nem kamateredmény is javult (12,8, ill. 34,1 -tal), míg a működési költségek csupán 2,5 milliárd forinttal emelkedtek. A negyedéves gördülő adatokkal számolt eszközarányos és saját tőke arányos nyereség (,, ill. 5,) hat és fél éves szintre nőtt (4-5. ábra). A bankszektor tőkehelyzete a régiós átlagnál továbbra is erősebb, a tőkemegfelelési mutató egy negyedév alatt 2,2-ről 2,-ra emelkedett (6. ábra). 1. ábra: Hitelintézetek eszközállománya, hitelállománya és betétállománya 2. ábra: Hitelintézetek hitel/betét állományának aránya (26. december március) ezer * nettó állomány Összes hitel/összes betét arány Vállalati hitel/vállalati betét arány Lakossági hitel/lakossági betét arány Háztartási hitelek* Vállalkozói hitelek* Hitelek* Betétek Mérlegfőösszeg Hitelek összesen Háztartások 3. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya* * 9 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány Nem pénzügyi vállalatok Belföldi önkormányzatok 5. ábra: Eszközarányos (ROA) és saját tőke arányos (ROE) nyereség a bankszektorban Rendkívüli eredmény Működési költségek Jutalékeredmény 4. ábra: Hitelintézetek eredményének összetevői eszközarányos bontásban ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban Céltartalék Egyéb nem kamateredmény Kamateredmény ROE - 4 negyedéves gördülő átlag (bal t.) 1 ROA - 4 negyedéves gördülő átlag (jobb t.) IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 216.II 2, 1, 1,,, -, -1, -1, -2, % 1 17% MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia % 1 17% szeptember

12 Vállalati forráshelyzet 11 éves szintre esett a devizakölcsönök részaránya a vállalati hitelállományon belül 216. júliusban a vállalatok hiteleinek állománya az árfolyamváltozást is figyelembe véve havi szinten 82,4 milliárd forinttal (-1,) csökkent. A forinthitelek állománya 36,5 milliárd forinttal nőtt, a devizahiteleké 118,8 milliárd forinttal süllyedt a hónap során, és 11 éves mélypontra süllyedt a devizakölcsönök részaránya (42,7%). Futamidőt tekintve az 1-5 éves hitelek állománya csökkent legnagyobb mértékben (-68,5 ). A tranzakciók nyomán a forintkölcsönök állománya 47,1 milliárd forinttal bővült, a devizahiteleké 61,8 milliárd forinttal csökkent (1-2. ábra). A termelői árak fokozatos emelkedése a vállalatok növekvő hányadát terelheti a hitelpiaci irányába (3. ábra). Júliusban a magyarországi vállalati hitelezés dinamikája tovább közeledett a régiós átlaghoz: a hazai vállalati hitelállomány július végén 5,-kal maradt el az egy évvel korábbitól (4. ábra). Az 1-5 éves és az 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati forint kölcsönök körében az átlagos kamatszint júliusban egy hónap alatt 5-5 bázisponttal 3,12, ill. 3,3-ra, új rekordszintre süllyedt. A régióban a csökkenő hazai hitelkamatok egyre jobban megközelítik a cseh és a szlovák hitelkamatok átlagos szintjét (5-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összesen Forinthitel Devizahitel Összes hitel ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya és a termelői árak alakulása 4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Nem pénzügyi vállalatok hitelállománya (bal t.) Ipari termelői árak (21 = 1, jobb t.) % 1 17% * euróra konvertált állományok ECB, MFB ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország 1 1 9% 7% * 3 hónapos bankközi kamatok ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel éves 9% 7% Eurózóna Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária * hó végi állománnyal súlyozva ECB, MNB, MFB % 7% szeptember

13 Árfolyamok A Brexit-szavazást követően erősödő pályára került a hazai fizetőeszköz árfolyama Augusztusban a régiós fizetőeszközök euróval szembeni árfolyamát a lengyel zloty kivételével viszonylag alacsony volatilitás, havi szinten pedig erősödés jellemezte (cseh korona:,-os, lengyel zloty és román lej:,2-,-os, magyar forint:,-os felértékelődés) (1. ábra). A forint a júniusi Brexit-referendum óta erősödés irányába tart a meghatározó devizákkal szemben, augusztusban,8, ill. 1,-os ütemben értékelődött fel az amerikai dollárral, ill. a svájci frankkal szemben (hónap végi árfolyamok: 31,3 HUF/EUR, 278,8 HUF/USD, ill. 283,2 HUF/CHF) (2. ábra). A forint erősödését támogatja a globális kockázatvállalási kedvnek a Brexit-szavazást követően tapasztalt élénkülése, a csökkenő országkockázati prémium (a 1 éves CDS-felár 178 bázispontra, 18 hónapos szintre süllyedt augusztus végén), valamint a magyar külkereskedelmi mérleg tartós többlete (3-5. ábra). A jegybanki kamat csökkentésével kapcsolatban újra felerősödő piaci várakozások a hazai inflációs folyamatokra épülnek, így ez a tényező sem gyengíti a forint árfolyamát (6. ábra). 1. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 1, 1, 99, 99, 98, 98, 97, * = 1 ECB, MFB euróval szembeni árfolyamerősödés , 1, 99, 99, 98, 98, 97, Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty HUF/EUR HUF/USD HUF/CHF ECB, MFB Brexit-szavazás ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) globális kockázatvállalási kedv erősödése pont bázispont CBOE, ECB, MFB Brexitszavazás ECB, Reuters, MFB éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) I 29.III 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a GDP-arányos külkereskedelmi egyenleg* * áru- és szolgáltatás kereskedelem egyenleg a a GDP arányában 21.I 21.III KSH, ECB, MFB 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I javuló egyenleg 213.III 214.I 214.III 215.I erősödő forint 215.III Külkereskedelmi egyenleg* (bal t.) HUF/EUR árfolyam (negyedéves átlag, jobb t.) 216.I fordított skála fordított skála ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat ECB, MNB, MFB HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) forint gyengülés 6, 5, 4, 3, 2, 1,, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján szeptember

14 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Továbbra is bíztatóan alakulnak a költségvetési folyamatok Magyarországon Az államháztartás központi alrendszere 216 első nyolc hónapjában 274, milliárd forintos, az éves tervezet (761,6 milliárd Ft) 36,-át elérő hiánnyal zárt az előzetes adatok szerint. A deficit 64,9 milliárd forinttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A részletes számok alapján az idei első hét hónapban a központi költségvetés bevételei (589,3 ) 117,8 milliárd forinttal elmaradtak a 215. január-júliusitól, azonban a kiadások összege (6395,1 ) 485,7 milliárd forinttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az előző évekhez képest kedvezőbb idei hiánypályában alapvetően az uniós kifizetések átmeneti lassulása játszott meghatározó szerepet. Az idei évben a költségvetési folyamatok alapján valószínűsíthetően a 2,-os GDP-arányos deficitcélnál alacsonyabb hiányt ér el az államháztartás (1. táblázat, 1-2. ábra). Augusztusban viszonylagos stabilitás jellemezte a magyar állampapírpiacot: a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek referenciahozama 3 bázispontot süllyedt (augusztus vége:,47%), a 6 és 12 hónapos papírok hozama havi szinten nem változott, míg a 1 éves kötvények másodpiaci hozama 2,81-ről 2,8-ra emelkedett (+4 bp). Közép-Kelet-Európában ugyanakkor folytatódott a hosszú kötvényhozamok süllyedése: Szlovákiában 1, Csehországban 9, Lengyelországban 11, Romániában 28 bázisponttal kerültek lejjebb a 1 éves referenciahozamok (3-4. ábra) , 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában NGM, KSH, MFB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és július között (milliárd forint) -677,4-73,2-1 12, ,5-542,5-1 93,3-1 31,1-953,7-585,8 545,5 529,8 388,9 61, , , , , ,8 1 22,2 1 96,4 843,5-542,1-534,7-518,7-1 4,9-597,4-731,6-796,2-747,1-719,8-683,7-745,9-71,1-73,3-756,1-715,6-765,6-744,1-662, , ,-1 498, ,6-1 67, -1 86,3-1 76,2-764,8-733, , , , ,9 685, , ,1-4 27, ,1-44,1-379,7-374,5 536,1 51,2 919,6 962,9-364,4-483,4-45,3 64,5 733,4 789, , , , ,8 2 51,1 1 22,2 1 82, , 66,4 86,7 1 25,3 1 1,5 1 35, ,3 1 65, , ,6-43,1-417,8-44, Egyenleg értéke KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 1 éves CDS-felár hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 1 éves CDS-felár ÁKK, MNB, Reuters, MFB bázispont 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a főbb bevételi tételek alakulása előzetes teljesítés I-VII. hó I-VII. hó az éves teljesítés %- ában törvényi módosított előirányzat I-VIII hó I-VII. hó az évi előirányzat %- ában KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS , ,1 5, 1 63,8 5 89,3 54, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 53,1 733,4 48, 1 556,7 789,2 5,7% Társasági adó 548,8 26, 37, 689,9 285,1 41, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 154,7 8,3 51,9% 159,1 88,3 55, 211,8 14,7 49, 142,3 69, 48, 4 598, 2 458,8 53, 4 68,9 2 51,1 53, 3 285, ,3 52,9% 3 388, ,1 52, Jövedéki adó 998,4 533,4 53, 984,5 557,1 56, Pénzügyi tranzakciós illeték 27,7 124,1 59, 2,9 114,1 56, Lakosság befizetései 1 876,5 1 82,7 57,7% 1 891, , 58,7% Személyi jövedelemadó NYUGDÍJ- BIZTOSÍTÁSI ALAP EGÉSZSÉG- BIZTOSÍTÁSI ALAP NGM, KSH, MFB ,6 98,7 58, 1 694,5 994,9 58,7% 3 84, 1 778,8 57,7% 3 59,3 1 89,1 59, 1 925,4 1 13,1 58,7% 1 963, ,8 6, 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index globális kockázatvállalási kedv erősödése Magyarország Csehország Lengyelország VIX-index (jobb t.) ÁKK, Reuters, CBOE, MFB pont szeptember