F ó k u s z b a n 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 2009.III 2009.II. A tartalomból

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Tovább fokozódó beruházási kedv, javuló finanszírozási klíma és erősödő vállalati forrásigény látszik az MFB 214. i vállalati felmérésének eredményei alapján 213. május A Magyar Fejlesztési Bank legfrissebb, 214. i vállalati felmérésének eredményei a magyarországi beruházási folyamatok további élénkülését jelzik: az előző 12 hónapban fejlesztést végző és a következő egy évben beruházást tervező cégek aránya is új rekordszintre emelkedett. A fejlesztési szándék erősödésében szerepet játszott a külföldi és hazai kereslet várt erősödése, finanszírozási oldalról a bevételek növekedése és a hitelkamatok egyre alacsonyabb szintje, a szabad kapacitásokkal rendelkező vállalkozások arányának csökkenése, valamint a beruházási korlátok mérséklődése. A beruházások dinamizálódása, a finanszírozási források árának csökkenése és kínálatának bővülése három éve nem tapasztalt szintre növelte a magyarországi vállalatok forrásbevonási kedvét, ráadásul a hitelezési klíma további kedvező irányú változását várják a cégek. Az öt éve indult MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérésben résztvevő és egyben a hazai vállalati szektort reprezentáló cégek körében új csúcsot ért el (78,) 214. tavasszal azon vállalkozások aránya, amelyek az előző 12 hónapban beruházást hajtottak végre (1. ábra). A hat hónap alatt végbement 5,8 százalékpontos emelkedés nem volt egyenletes az egyes szektorok között: az agráriumban 3,1, a szolgáltató szektorban 5,2, az iparban pedig 7,7 százalékponttal nőtt tavaly höz képest a termelést bővítő, modernizáló vállalatok részaránya. Az előző egy évben a beruházó cégek körében a fejlesztések összegének középértéke 1 millió forint volt, az önerő szintje a mediánértékek alapján 9-ot ért el. A beruházásokat továbbra is a korszerűsítési, a bővítési szándék valamint az amortizálódott eszközök pótlásának igénye ösztönözte elsősorban. (folytatás a 2. oldalon) ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya és a beruházások alakulása 29.II Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, KSH 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya (bal t.) Beruházások (jobb t., év/év, %) 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I A tartalomból Elmozdult a mélypontról a lakáspiac az első negyedévben... (4. oldal) Jelentősen bővültek a háztartások vásárlásai az év első három hónapjában... (5. oldal) A közmunkaprogram mellett a feldolgozóipari új piaci állásoknak is köszönhető volt a hazai foglalkoztatás javulása... (6. oldal) Tartósan alacsony inflációs környezet a világgazdaság főbb régióiban és Magyarországon is... (7. oldal) Történelmi mélységbe zuhanó hitelkamatok, erősödő vállalati forrásigény... (8. oldal) A forint árfolyamát a kedvező külső környezet mellett a javuló növekedési kilátások stabilizálták... (9. oldal) Az Európai Bizottság 3% alatti hiányt vár idén és jövőre is, áprilisban csökkentek a kötvényhozamok... (1. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Mivel a vállalatok az eddigi tapasztalatok szerint a múltbeli fejlesztési tervekre alapozva vetítik előre a jövőre vonatkozó beruházási elképzeléseiket, így az év első és második negyedévében éves szinten várhatóan tovább bővülnek a magyarországi beruházások. A fejlesztési kedv 211 én indult élénkülése idén is folytatódott: a tavaly i 7, után 214. ra 77,-ra, új rekordszintre emelkedett a következő egy évben beruházást tervező vállalkozások részaránya (2. ábra). Strukturálisan csak a kisvállalatok körében mérséklődött a fejlesztési szándék (míg a többi vállalatcsoportban emelkedés következett be), amiben vélhetően a csökkenő hitelkamatok, valamint a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja is szerepet játszhatott. A következő egy évben a fejlesztésekre szánt összeg mediánja 1 millió forint a beruházó cégek körében. Az önerő várható szintje a középértékek alapján 6 lehet, míg a tervezett beruházások hitellel való lefedettségének mediánja 5. Változatlanul a piaci verseny és a leamortizálódott eszközök pótlása fűti elsősorban a beruházási kedvet. Míg fél év alatt a felmérésben vizsgált tényezők beruházásokat dinamizáló ereje mérséklődött, addig a belső és a külföldi kereslet erősödése, valamint a bevételek növekedése kivételnek számít, mivel jobban ösztönzik a fejlesztéseket, mint 213 én. A kapacitásfeleslegről beszámoló vállalkozások aránya új mélypontot (213. óta 2,5 százalékpontos csökkenést követően 31,-ot) ért el a felmérés történetében, míg a kapacitáshiányt jelző vállalatok részaránya változatlanul alacsony (3. ábra). A finanszírozást tekintve a bevételek növekedése javította, míg az idegen források nehezebb elérhetősége rontotta a vállalatok fejlesztési hangulatát 213. höz viszonyítva. A tervezett beruházások elsődleges célja továbbra is a technológiai korszerűsítés (a vállalatok 52,3%-a jelezte ezt), az amortizálódott eszközök pótlása (37,) és a termelés bővítése (35,), ezeket az irányokat 1,8-2,9 százalékponttal több vállalat említette idén tavasszal, mint fél évvel korábban (4. ábra). A vállalkozások harmada (33,) tervez a következő három évben kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységet folytatni, s elsősorban az ipari, a külpiacokon aktív vállalatok körében várható aktivizálódás a K+F+I területén. A kérdőív segítségével vizsgált valamennyi beruházást nehezítő tényező szerepe mérséklődött óta. A fejlesztések fő gátja első ízben a felmérés történetében a beruházási cikkek magas ára, s második helyre szorult a piaci bizonytalanság. A cégek a hitelkamatok esetében érzékeltek a legjelentősebb előrelépést 213. óta. A cégek a hitelfelvételi körülmények változásáról kedvezőbben nyilatkoztak 214 án, mint fél évvel korábban. A vállalkozások a hiteligénylést meghatározó külső feltételek közül a forintárfolyam változását ítélték az elmúlt 12 hónap leginkább kedvezőtlen tendenciájának, míg a kedvező irányú folyamatok között a forinthitel kamatok alakulását és a jegybanknak a hitelezést serkentő politikáját értékelték elsősorban pozitívan (5. ábra). A hitelkínálat előző egy éves alakulásáról csak a közép- és nagyvállalatok vélekedtek kedvezően, a kisebb cégek összességében negatív irányú változást érzékeltek. 2. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret és szektor szerinti bontásban* Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések tél TELJES MINTA Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Agrárium Ipar Szolgáltató szektor * vállalati válaszok arányában 13, 12, 13, 18,1% 16, 16,7% 13,1% 7,3% 11, 11,1% 34,9% 52, 37, 5, 4,3% 58,1% 54,7% 55, ábra: A termelési kapacitások alakulása 29. tél 45,9% ,3% 66, 4,7% ,7% 48, 29,9% 51, 53, , , 59, 57,3% , 45,9% 55,1% 33, 58, 68, 7, 77, , Kapacitáshiány van (bal t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR Megfelelőek a kapacitások (bal t.) vállalati felmérések Kapacitásfelesleg van (bal t.) A következő egy évben beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.) 4. ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások célja* 29. erősödő beruházási kedv 29. tél * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges 5. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban* Kamat mértéke Jegybanki hitelezésösztönzés Forint-deviza hitelkamat különbség Hitel futamideje A bankok hitelkínálata Türelmi idő Hitelelbírálás gyorsasága Saját erő nagysága Egyéb forrásköltségek mértéke Megkövetelt hitelbiztosítékok Forint árfolyam változása Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés ,47 2,86 Termelés bővítés fordított skála Technológia korszerűsítés Profilváltás/-szélesítés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése Költségcsökkentés Amortizáció pótlása Beruházást tervező cégek aránya (jobb t.) 3,15 3,13 3,4 3,1 3, 2,96 2,89 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 3,6 3,58 2, 2,2 2,4 2,6 2,8 3, 3,2 3,4 3,6 3,8 * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult május

3 A konjunktúra erősödését tükrözi, hogy idén ra hároméves mélypontra (24,) olvadt a folyó költségek fedezésének gondjaival küzdő cégek aránya, míg a beruházásokhoz elégtelen mennyiségű forrással rendelkező vállalatok hányada két év alatt több mint 1 százalékpontos emelkedést követően 47,- ra nőtt (6. ábra). A külső források igénybevételétől való tartózkodást, ill. a forráshiányhoz való alkalmazkodást jelzi, hogy a cégek növekvő hányada, 214 tavasszal a vállalatok hatoda (16,-a) forrásbevonás nélkül tervez beruházást a következő egy évben. A kis-, közép- és nagyvállalati szegmensben csökkent, míg a mikrocégek között emelkedett a folyó költségek fedezésének gondjaival küzdő cégek részaránya 213. óta, utóbbi vállalatcsoport jelentős hányada vélhetően a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjából sem jutott érdemben külső forráshoz. Az elmúlt fél évben is folytatódott a forrásbevonást tervező vállalatok arányának emelkedése: 214 án a megkérdezettek 35,9%-a biztosan, további 21,1%-a pedig valószínűleg tervez külső forrást bevonni a következő 12 hónapban, ami 4,2, ill.,7 százalékpontos emelkedés 213. óta, a cégek negyede ugyanakkor továbbra is elzárkózik idegen forrás igénybevételétől (7. ábra). A forráskereslet megugrása a vállalati szándékok alapján elsősorban az agrárium és az ipar esetében várható a következő hónapokban. Az egyes ágazatok közül csupán a textilipar és az állattenyésztés esetében éri el a következő egy évben forrásbevonást tervező vállalatok aránya az ugyanezen idak alatt beruházásban gondolkodók részarányát. A következő egy évben külső forrás igénybevételét tervező cégek aránya a kisvállalatok körében csökkent, a mikro-, közép- és nagyvállalati szegmensben ugyanakkor emelkedett óta, s az MNB hitelintézeti felmérése alapján a finanszírozási piac kínálati oldala is növekvő kereslettel számol mind a kisebb, mind a nagyobb cégek részéről. A vállalati preferenciák alapján a következő 12 hónapra vonatkozólag a legnépszerűbb finanszírozási lehetőséget változatlanul a hitelek jelentik (a megkérdezettek 42,-a gondolt kölcsön felvételére), majd az európai uniós források és az állami támogatások következnek. A vizsgált opciók sorrendje 211. óta változatlan, az elmúlt fél évben a finanszírozási lehetőségek zömének népszerűsége csökkent, ugyanakkor a lízingé emelkedett (8. ábra). A kölcsönfelvétel során számításba vett tényezők közül továbbra is a kamatok nagyságát mérlegelik legfőképpen a vállalatok, míg másodsorban az egyéb forrásköltségek nagyságát veszik számításba. Jelentőségük némileg mérséklődött tavaly óta, ugyanakkor (vélhetően a csökkenő hitelkamatokkal összefüggésben) a biztosítékok mértékének és a szükséges önerő nagyságának fontossága felértékelődött az elmúlt fél év során. A magyarországi vállalatok számára továbbra is a bankok által megkövetelt biztosíték mértéke a leginkább visszatartó erő hitelfelvétel során, melyet a biztosíték típusa, a hitelkínálat mértéke és a hitelkamatok szintje követ (9. ábra). Míg a biztosíték nagysága komolyabb akadályt jelent, mint fél évvel ezelőtt, a többi hitelkorlát mérséklődését jelezték a résztvevők. Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményeiről a hu/aktualis/mfb-indikator oldalon további részletek olvashatóak Diagramcím 6. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése és annak változása 2, 19,7% 16, 3,1% 35, 32, 31,9% 29,7% 24, 48, 35, 54, 56, 61, 43,3% 37,7% 41, 41, 43, 47, 13,9% 11, 12,9% 14,3% 16,7% 16, 25, 24,3% 21, 26, 12, 14, 13, 12,9% 11,1% tél A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Forrás: MFB-INDIKÁTOR Beruházásra már nem elegendőek a saját források vállalati felmérések Nincs szükség külső forrásra (212. tól: tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (212. tól: nem tervez beruházást) 7. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek 26,1% 25, 1,7% 11, 13,7% 14, 22, 18, 26,9% 29, 35, 21,1% 22, 29. tél tél 8. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* ,3% 12,9% 12,3% 25,3% ,1% 16, 15, 15, 13, 14, 1,7% 8,7% 11,9% 14, 21,1% 15, 12,7% 14, 2,7% 2,7% 18,3% 2, ,1% 24,7% 24,1% 25, ,9% 27,7% 31,7% 35,9% ,9% 23, 213. EU-s források Állami támogatás Kereskedelmi bankok hiteltermékei Hitelfelvétel** Lízing 214. Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ** kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei Nem tervez Valószínűleg nem Kivár Valószínűleg tervez Tervez forrásbevonást Biztosíték mértéke Biztosíték típusa Szűkös hitelkínálat Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Magas kamatok Kedvezőtlen hitelfelvételi kondíciók Saját erő nagysága Üzleti terv szigorú elbírálása * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 9. ábra: A pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok* 3,2 3,15 3,27 3,24 3,52 3,65 3,81 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés , 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 3,8 3, május

4 Külkereskedelem, ipar, építőipar Elmozdult a mélypontról a lakáspiac az első negyedévben 214. márciusban az import forintban számított értéke 12,, míg az exporté 1,9%-kal nőtt (év/év). A kereskedelmi mérleg aktívuma az első negyedévben 592,7 milliárd forint (1916,7 millió euró) volt, ami 11, milliárd forinttal, ill. 286,2 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi szintet (1-2. ábra) márciusban (az előzetes adatok alapján) az ipari termelés 8,1%-kal bővült (év/év, kiigazított adat), míg az előző hónaphoz képest,-os volt a növekedés (3. ábra). A feldolgozóipar teljesítménye az év második hónapjában 9,7%-kal nőtt. A belföldi megrendelések 2,6, míg az exportrendelések 16,-kal nőttek éves szinten (4. ábra). 25. szeptember óta nem produkált olyan mértékű növekedést az építőipar, mint idén februárban: az ágazat teljesítménye 28,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet (5. ábra). A kedvező adathoz az enyhe téli időjárás is hozzájárult. Elmozdulni látszik a mélypontról a hazai lakásépítési piac az idei első negyedévben: 214. január és március között 1654 db építési engedélyt adtak ki, ill új lakást építettek, ami 19,6, ill. 5,7%-os növekedést jelent 213 azonos idakához viszonyítva (6. ábra). 1. ábra: A forintban számolt export és import alakulása (év/év) Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január-március) Import Export ,5-188, -125,2-177,5 163,4 7,5-3,9 369,1 595,7 488,9 491,7 592, ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 4. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.) Export megrendelések (bal t.) ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 6. ábra: Kiadott lakásépítési engedélyek és az épített lakások számának alakulása (darab) * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III A kiadott lakásépítési engedélyek száma 213.I 213.III 214.I 2 Az épített lakások száma május

5 Fogyasztás Jelentősen bővültek a háztartások vásárlásai az év első három hónapjában Nyolc éves csúcsra emelkedett a fogyasztói bizalom Magyarországon 214. áprilisban (1. ábra). Az előzetes adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom 214. márciusban 8,3%-kal nőtt (év/év). A háztartások vásárlásait a javuló várakozások mellett az alacsony inflációs környezetben a nettó bérek vásárlóerejének jelentős (az év első két hónapjában -ot is meghaladó) növekedése is támogatta (2-3. ábra). Az idei első negyedéves adatok alapján elmozdulni látszik a holtpontról a hazai autópiac: január és március között 23,-kal több (összesen db) új gépkocsi-regisztrációra került sor, mint egy évvel ezelőtt, bár ez még mindig alig több, mint a harmada a 27 azonos idakában regisztrált gépkocsik számának (4. ábra). Az idei első negyedévben a háztartások pénzügyi eszközei 279, milliárd forinttal nőttek. A legnépszerűbb megtakarítási formának a befektetési jegyek, ill. az államkötvények számítottak (+21,8, ill. +144,4 ). A lakosság továbbra is nettó hiteltörlesztő, a forinthitelek azonban a tranzakciók szerint 214. márciusban (4 hónap után első alkalommal) bővülést mutattak (+1, ) (5-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a föbb termékcsoportok szerint (év/év) * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 4. ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottak nélkül Nettó reálbérek* 5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) ezer darab Gépkocsi-regisztrációk száma (bal t.) Év/év (3 hónapos gördülő átlag, jobb t.) 6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forrás: ACEA, MFB Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz Forrás: MNB, MFB -4 Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények *állampapírok, egyéb kötvények Forrás: MNB, MFB Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) Devizahitel tranzakciók (bal t.) május

6 Munkaerőpiac A közmunkaprogram mellett a feldolgozóipari új piaci állásoknak is köszönhető volt a foglalkoztatás javulása A munkanélküliségi ráta 214. első negyedévben 8,3% volt, ami 3,5 százalékpontos süllyedést jelent egy év alatt. A munkanélküliek aránya legnagyobb mértékben a fiatalabb, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező népesség körében, ill. a legkevésbé fejlett (észak-magyarországi) régióban csökkent (1-2. ábra), ami a közmunka jelentőségét jelzi. A foglalkoztatottak számának jelentős bővüléséhez (+26,7 ezer fő, év/év) azonban nemcsak a téli közmunkaprogram beindítása járult hozzá (a közfoglalkoztatottak száma az év első két hónapjában 169,1 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbi szintet), hanem az elsősorban a feldolgozóiparban, kisebb mértékben az építőiparban létrejött új (piaci) állások is. A külföldi telephelyen dolgozók számában mindössze mérsékelt emelkedés (+2, ezer fő) következett be (3-4. ábra). A kilátások is egyre biztatóbbak: 214. január-március között bejelentett új piaci állások száma (48,6 ezer db) 59,-kal múlta felül a 213 hasonló idakában regisztrált nem támogatott munkahelyek számát (5. ábra) január-február között a bruttó rendszeres átlagkereset 5,7, míg a nettó átlagbér 6,-kal emelkedett a magyar gazdaságban (a közfoglalkoztatottak nélkül) (6. ábra). ezer fő ezer fő ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 1 13% 1 11% 1 9% 7% Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen százalékpont ezer fő ábra: A munkanélküliségi munkanélküliek számának ráta változása alakulása (214. iskolai I. n.év végzettség, I. n. év) életkor, regionális iskolai és végzettség szektorális és bontásban regionális bontásban Alapfok ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása iskolai végzettség, 5. ábra: munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség, regionális, szektorális és telephely szerinti bontásban regionális és szektorális bontásban (214. I. n. év I. n. év) * közmunkaprogram keretében átképzésen részt vevők száma Középfok 3 34 Felsőfok Közép-Magyarország 4 44 Közép-Dunántúl Korcsoport (év) Nyugat-Dunántúl 5 54 Dél-Dunántúl Észak-Magyarország 6 74 Észak-Alföld Alapfok Dél-Alföld 6. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) Középfok érettségi nélkül Mezőgazdaság Középfok érettségivel Iskolai végzettség Ipar Felsőfok Feldolgozóipar Közép-Magyarország Építőipar Közép-Dunántúl Szolgáltató szektor Nyugat-Dunántúl Piaci szolgáltatás Dél-Dunántúl Közszolgáltatás Észak-Magyarország Lakóhely régiója Ismeretlen* Észak-Alföld Belföldi telephelyen Dél-Alföld Külföldi telephelyen * családi kedvezmények nélkül 1 ezer darab Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Forrás: NFSZ, MFB Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) Nettó reálbér* Nettó bér* május

7 Infláció Tartósan alacsony inflációs környezet a világgazdaság főbb régióiban és Magyarországon is A márciusi 17,5 dollárról 17,8 dollárra nőtt (+,3%) áprilisban a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára (1. ábra). Az USA-ban 1,5, Kínában pedig 2,-ot ért el a fogyasztói árak átlagos drágulása az idei év harmadik hónapjában (2. ábra). Az eurózónában az előzetes adatok alapján a márciusi,-ról áprilisra,7%-ra emelkedett a 12 havi inflációs ráta. A deflációs félelmeket csillapíthatja az is, hogy a fogyasztói-árindex alacsony szintjét elsősorban az energiaárak csökkenése okozza, miközben az ezt figyelmen kívül hagyó maginfláció az év első négy hónapjában átlagosan,9% volt (214. áprilisban 1,) (3. ábra) áprilisban Magyarországon,1%-kal csökkentek éves szinten, míg márciushoz képest,1%-kal nőttek a fogyasztói árak. A 12 havi inflációs ráta negatív tartományba kerülését csak részben okozta a rezsicsökkentés április harmadik köre (ennek teljes hatását a májusi adat tartalmazza majd). A fogyasztói árindex mérséklődéséhez hozzájárult még a ruházkodási cikkek, az egyéb cikkek, üzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek árcsökkenése (év/év) is. Ez utóbbi termékcsoport a korábbi évekkel összevetve különösen alacsony árdinamikát mutat (4-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában , 7, Forrás: Reuters, MFB 1, 7, $/hordó 5, 2, 5, 2, 375 Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) 3. ábra: Fogyasztói árak alakulása az eurózónában, -2, USA Eurózóna Kína 4. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon, -2, * harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices) Forrás: Reuters, MFB havi inflációs ráta* (jobb t.) Élelmiszerárak (bal t.) Energiaárak (bal t.) Maginfláció (jobb t.) 3% 1% -1% - -3% Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Forrás: KSH , 2, 1, 1,,, -, -1, 5. ábra: Fogyasztói árak éves szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (214. április) 6. ábra: Fogyasztói árak havi szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (214. április) Szeszes italok, doháuk 7,3% Ruházkodási cikkek 2,3% Szolgáltatások 1, Élelmiszerek,3% Tartós fogyasztási cikkek -, Szolgáltatások, Élelmiszerek -, Egyéb cikkek, üzemanyagok -,1% Egyéb cikkek, üzemanyagok -, Tartós fogyasztási cikkek -,1% Ruházkodási cikkek -1, Háztartási energia, fűtés -,3% Háztartási energia, fűtés -1,3% Szeszes italok, doháuk -,3% Összesen -,1% Összesen,1% ,, 1, május

8 Vállalati forráshelyzet Történelmi mélységbe zuhanó hitelkamatok, erősödő vállalati forrásigény A hazai vállalkozások forinthiteleinek állománya a tranzakciókat tekintve február után márciusban is emelkedett (+13,3 milliárd Ft), míg az új devizahitelek kihelyezésének volumene 41,1 milliárd forinttal elmaradt a törlesztések mögött, így a vállalati hitelállomány 27,9 milliárd forinttal zsugorodott (1. ábra). A közép-kelet-európai régióban az év első hónapjaiban Magyarországon csökkent legnagyobb ütemben éves szinten a vállalati kölcsönök állománya (2. ábra). Az MFB legfrissebb, i vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján a magyarországi vállalatok között tovább emelkedett a hitelkínálat bővülésében bízók aránya. A hitelezési piaci élénkülésének irányába mutat az is, hogy a cégek 35,9%-a biztosan, további 21,1%-a valószínűleg tervez forrásbevonást a következő 12 hónapban (3-4. ábra). 214 első hónapjaiban folytatódott a vállalati forintkölcsönök kamatainak történelmi rekordokat döntögető süllyedése: márciusra az 1-5 éves hazai devizában nyújtott hitelek átlagos kamatszintje 5,23%-ra olvadt, míg a hosszabb futamidejű kölcsönöké 4,8-ra csökkent, így lengyelországihoz hasonló kamatok mellett juthatnak banki hitelhez a hazai vállalkozások (5-6. ábra) ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint (nettó mérleg*) Teljes minta Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok 1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel Nagyvállalatok * bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: MNB, MFB 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves ,1% 25, 14,3% 27,1% 24,7% 24,1% 25, 21,9% 23, 12,9% 1,7% 11, 12,3% 15, 15, 14, 1,7% 16, 13, 8,7% 13,7% 14, 11,9% 15, 12,7% 14, 25,3% 14, 21,1% 22, 18, 2, 2,7% 18,3% 2,7% 22,1% 26,9% 29, 35, 21,1% 22, 29. tél ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást ,9% 27,7% 31,7% 35,9% 212. * euróra konvertált állományok 213. Forrás: ECB, MFB Valószínűleg nem tervez Valószínűleg tervez Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia május

9 Árfolyamok A forint árfolyamát a kedvező külső környezet mellett a javuló növekedési kilátások stabilizálták A feltörekvő piacokat sújtó év eleji devizapiaci feszültségek márciust követően áprilisban tovább enyhültek, mivel a Fed eszközvásárlási programjának fokozatos és ütemes csökkentéséhez az árfolyammozgások alapján alkalmazkodtak a befektetők (1. ábra). A forint az előző hónapban,1-,1%-ot gyengült az euróval és a svájci frankkal szemben, míg az amerikai dollárral szemben,3%-os ütemben értékelődött fel (a hónap végi árfolyam 37,6 HUF/EUR, 252,2 HUF/CHF, ill. 222,1 HUF/USD volt) (2. ábra). A hazai deviza régiós átlag szerint teljesített, mivel a román lej,-ot erősödött a közös európai fizetőeszközhöz képest, a lengyel zloty,7% veszített értékéből, a cseh korona április végi euróárfolyama pedig megegyezett a március végivel (3. ábra). A kedvező globális befektetői klíma mellett a magyar reálgazdasági kilátások javulása (4. ábra) is visszafogta a magyar deviza leértékelődését, ugyanakkor fékezi a forint erősödését, hogy a monetáris lazítás és a fiskális fegyelem folytatása következtében egyre kisebb a hazai eszközök kínálta hozamprémium, valamint a piaci szereplők egyre alacsonyabb jegybanki alapkamatot várnak a következő hónapokban (5-6. ábra). 1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama* 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama * =1 dollárral szembeni árfolyamgyengülés Forrás: Reuters, MFB Brazil reál Orosz rubel Indiai rúpia Dél-afrikai rand Török líra Magyar forint Lengyel zloty Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) , 1, 1, 99, 99, 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* * = Forrás: ECB, MFB euróval szembeni árfolyamerősödés , 1, 1, 99, 99, Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek, 1 éves kötvények hozamfelára a hasonló futamidejű német állampapírokhoz képest Forrás: ÁKK, Reuters, MFB HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (1 éves magyar és német kötvényhozam különbsége, jobb t.) bázispont ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB kilátások javuló megítélése ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) Forrás: ECB, MNB, MFB fordított skála 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján május

10 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az Európai Bizottság 3% alatti hiányt vár idén és jövőre, áprilisban csökkentek a kötvényhozamok Az idei év első három hónapjában a központi alrendszer hiánya 71,2 milliárd forint, az éves cél 71,-a volt, míg 213. január-március között 493,6 milliárd forintos deficit keletkezett. A hiány növekedését elsősorban a megemelkedett kiadások okozták, ugyanakkor az előző év azonos idakához képest a vállalati és a lakossági befizetések is kedvezőbben alakultak (1. ábra, 1. táblázat). Az Európai Bizottság legfrissebb, i prognózisa 2,9%-os GDP-arányos államháztartási hiányt vár idén a magyar gazdaságban, így egymást követő negyedik évben maradhat 3% alatt a deficit, és a jövő évi előrejelzés további,1 százalékpontos csökkenéssel számol (2. ábra). Áprilisban is csökkentek a magyar állampapírhozamok és meredekebb lett a hozamgörbe: a 3, 6 és 12 hónapos hozamok 39, 3, ill. 43 bázispontot süllyedtek, míg a 1 éves kötvények referenciahozama 19 bázisponttal 5,3-ra csökkent (3. ábra). A közép-kelet-európai régióban is folytatódott a kötvénypiaci feszültségek enyhülése: Csehországban 33 bázisponttal 1,8- ra, Romániában 3 bázisponttal 5,1-ra, Lengyelországban 2 bázisponttal 4,-ra süllyedtek a 1 éves állampapírhozamok, így továbbra is Magyarországon a legmagasabb (5,3) a 1 éves kötvények hozama a térségben (4. ábra) , 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és március között (milliárd forint) -547,9-555,5-68, -687,6-554,8-588,7-796,1 195,2 194,5 643,4 572,4 546,2 27,7 531,5 157, 213,9 226,7 636,4 667,3 722,1 218,8 279,9 834,6 896,9 498,7 386, 392,3 418,8 43,2 332,9 421,8 594, 559,7 619,3 593,2-215,6-216,3-228,7-23,2-265,7-296,7-319,8-333,3-324,3-362,9-413,9-452, -412,4-383,8-661,1-642,6-69,5-53,7-461,9-449,8-512,6-893,4-964,3-1 21, , , , ,7-177,3-161,4-159, -159,3-27,4-197,7-172, Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: Az Európai Bizottság 214. évi GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó prognózisa (214. május) -, -, -1, -1, -1, -1, -1,9% -1,9% -2,1% -2, -2,3% -2, -2, -2, -2, -2, -2,9% -2,9% -3, -3,9% -4,3% -4, -4,7% -5,1% -5, -5, 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat Forrás: ÁKK, MFB, 5,7% Forrás: Európai Bizottság, MFB -7% % - -1% 1% 3% Lengyelország Németország Luxemburg Észtország Lettország Dánia Görögország Svédország Bulgária Csehország Litvánia Románia Finnország Málta Olaszország Belgium Ausztria Hollandia Magyarország Szlovákia Horvátország Franciaország Portugália Szlovénia Írország Egyesült Királyság Spanyolország Ciprus 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves MNB alapkamat 7, 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása teljesítés (előzetes) I-III. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-III. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1967,8 2142,9 19, 1697,3 2271, 21, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1152,1 218,8 19, 1351,7 279,9 2,7% Társasági adó 322,5 66,3 2, 358,8 86,6 24,1% Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 148,5 11,4 7,7% 19,4 17,8 9,3% 148,9 39,1 26, 144, 33,6 23, 455,3 834,6 2, 4316,7 896,9 2, 289,6 68, 21, 314,1 616,6 2, Jövedéki adó 897,3 179,1 2, 931,9 179,6 19,3% Lakosság befizetései 1654,4 418,8 25,3% 17,1 43,2 25,3% Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 7% 3% 1% ,6 388, 25, 155, 396,8 25, 315,2 745,5 24,7% 2964,6 767,6 25,9% 1847,8 464,8 25, 1884,2 485,5 25, 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index globális kockázatvállalási kedv erősödése Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) Forrás: ÁKK, Reuters, MFB pont május