Munkaerőpiaci tendenciák Magyarországon 2007 és 2014 között

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Munkaerőpiaci tendenciák Magyarországon 27 és 214 között 21. április A Magyar Fejlesztési Bank fejlesztéspolitikai céljaiból adódóan kiemelt figyelemmel kíséri a hazai munkaerőpiaci folyamatokat és azok irányát. Magyarországon a foglalkoztatottság alakulásában az utóbbi hét évben jelentős változások mentek végbe. A válság hatására visszaeső aktivitás és foglalkoztatás a munkanélküliség erőteljes emelkedésével járt együtt 21-ig, majd 211-től a gazdaságilag aktívak és a foglalkoztatottak aránya lassan bővülni kezdett. 213 óta a munkanélküliség csökkenése is felgyorsult, a foglalkoztatási ráta pedig az elmúlt két évben jelentős emelkedést mutat. Mind a beruházások, mind a külföldi érdekeltségű vállalkozások tőkeerejének alakulása az elmúlt években jelentősen befolyásolta a foglalkoztatást regionális összevetésben. A munkaerőpiaci trendek fő mozgatórugói között ezenkívül a közfoglalkoztatás terjedése is jelentős szereppel bírt mind nemzetgazdasági szinten, mind megyei összehasonlításban ábra: Az aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta alakulása a 1-74 éves korcsoportban 24 és 214 között Munkanélküliségi ráta (jobb t.) Aktivitási arány (bal t.) Foglalkoztatási ráta (bal t.) A 28-ban kitört gazdasági válság, majd az abból való kilábalás nagy mozgásokat indított el a magyar munkaerőpiacon. A 1-74 éves népesség gazdasági aktivitási aránya esetében ugyan stagnálás figyelhető meg 27 és 21 között (4,3-4,), azonban 21 óta részben a közfoglalkoztatás terjedésével folyamatosan bővül az aktív népesség aránya. 214 végéig 3,9 százalékpontos emelkedés történt (8,), 21 elejére pedig az aktivitási arány elérte az 9,-ot. A foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta ezzel szemben jelentős elmozdulásokat mutatott az elmúlt hét évben. A foglalkoztatottak aránya a világgazdasági recesszió hatására 2, százalékponttal 48,-ra esett vissza 27 és 21 között, a munkanélküliségi ráta pedig 3,8 százalékponttal 11,-ra emelkedett ugyanebben az időszakban. A foglalkozatási ráta 211-ben indult újra növekedésnek, két évvel később felgyorsult az ütem, és a foglalkoztatottság (213: 1,) meghaladta a válság előtti szintet (27:,), 214. december és 21. február között pedig 4,-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi helyzet 211-ben kezdett javulni, a 21-es 11,-ról 214 decemberére 4, százalékponttal csökkent a ráta (7,), 214. december és 21. február között 7,-on állt (1. ábra). (folytatás a 2. oldalon) % A tartalomból Lendületesen indult az export 21-ben, élénkült az ipari termelés januárban... (4. oldal) A dinamikusan bővülő fogyasztás mellett tovább csökkent a háztartások hitelállománya... (. oldal) Az előző negyedévek beruházásai 21 elején is kihatnak a hazai munkaerőpiaci folyamatokra... (6. oldal) Csökkenő nyersanyagárak világszerte, enyhülő deflációs nyomás Magyarországon... (7. oldal) A csökkenő hitelkamatok kedvezően hatnak a hitelezési folyamatokra... (8. oldal) Az euró gyengülése nyomán 3 HUF/EUR alá süllyedt és 14 hónapos szintre erősödött a forint árfolyam március végére... (9. oldal) Az idei büdzsé első két havi viszonylag kedvező egyenlege a megfogott kiadásokból eredt... (1. oldal) Készítette: Gém Erzsébet (Gem.Erzsebet@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 11, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A 211-ben bekövetkező munkaerőpiaci fordulat jelentős részben a közfoglalkoztatás emelkedésének tulajdonítható január és 214. december között a közfoglalkoztatásban részt vevők éves átlagos létszáma csaknem 2,-szeresére nőtt (7 81 főről főre). A közfoglalkoztatottak aránya az öszszes foglalkoztatotthoz viszonyítva szintén jelentős emelkedést mutat, a 28 első negyedéves,-os értékről 214 utolsó három hónapjára 4,-ra növekedett. Azaz míg 28. január-március és 21. október-december között a foglalkoztatottak létszáma 3 813,8 ezer főről 4 141,7 ezerre emelkedett, a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 3 79, ezer főről 3 964,1 ezer főre nőtt ugyanebben az időszakban. A közfoglalkoztatottak számának bővüléséhez nagyban hozzájárul, hogy az elmúlt négy évben a közmunkaprogramra fordított kiadások folyamatosan emelkedtek, a 211-es 64 milliárd forintról 214-re 183,8 milliárd forintra. A 21-ös költségvetésben már 27 milliárd forintot különített el a Kormány a Startmunka-programra, amely 214-hez képest 46,9%-os, 211-hez viszonyítva 321,9%-os növekedés (2. ábra). A program fő célja a teljes foglalkoztatottság felé való elmozdulás, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők áthelyezése a munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás terjedése a kereseti viszonyokra is jelentősen hat: míg 213. január és 21. december között a nemzetgazdaságban az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 14,-kal emelkedett, addig a közmunkások nélkül vizsgált szegmensben 2,-ot ért el a növekedés, s ugyanezek a növekedési ütemek voltak jellemzőek a nettó átlagkeresetek alakulására is. A megyei szintű trendeket vizsgálva az aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok tekintetében jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes térségek között. Mindhárom statisztikai mutató szempontjából a nyugat- és észak-dunántúli megyék (Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom), valamint Pest megye és Budapest helyzete a legkedvezőbb. Ennek oka előbbi három megyében a nyugati határ közelsége és a képzett munkaerő nagyobb arányú jelenléte, amely a térségbe vonzza a külföldi befektetőket, elősegítve az ipari és szolgáltató szektor fejlettségbeli előnyének megtartását, további modernizálását, s újabb munkahelyek létrejöttét. Eközben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Hajdú-Bihar és Somogy megye mutatja a legkedvezőtlenebb képet az említett munkaerőpiaci mutatószámok szempontjából. A 1-74 éves korosztályban az aktivitási és a foglalkoztatási ráta értéke Budapesten (62,4, ill. 8,), Győr-Moson- Sopron megyében (61,1, ill. 9,), valamint Vas megyében (6,8, ill. 8,) volt a legmagasabb 214-ben, a legalacsonyabb értékek pedig Nógrád megyében (3,6, ill. 49,) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (3,6, ill. 47,) voltak megfigyelhetők. A munkanélküliségi ráta szintén Győr-Moson- Sopron és Vas megyében mutatta a legkedvezőbb képet (3, és 3,), miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében jóval az országos szint (7,) feletti volt a munkanélküliek aránya (13,6, ill. 12,9%) (3. ábra) Budapest 2. ábra: Közfoglalkoztatásban részt vevők átlagos létszáma 211 és 214 között Forrás: Belügyminisztérium, MFB ábra: Megyei szintű aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták 214-ben* Győr-Moson-Sopron Vas megye Fejér megye Pest megye Veszprém megye * 1-74 éves korosztály Zala megye Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád megye Hajdú-Bihar megye Bács-Kiskun megye Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna megye Heves megye Baranya megye Békés megye Somogy megye Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád megye Aktivitási ráta (bal t.) Foglalkoztatási ráta (bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) 4. ábra: 4. ábra: Összefüggés a a foglalkoztatási ráta 27-es ráta 27-es értéke értéke és annak és annak változása között közötti (27-214) változása között A foglalkoztatási ráta százalékpontos változása (27-214, 1-74 éves korosztály) Borsod-Abaúj- Zemplén Szabolcs- Szatmár-Bereg Somogy Békés Baranya Hajdú-Bihar Heves Bács-Kiskun Nógrád Tolna Jász-Nagykun- Szolnok Csongrád Veszprém Vas Komárom- Esztergom Fejér Győr- Moson- Sopron Pest Budapest Zala Foglalkoztatási ráta (27) 9% április

3 A 27 és 214 közti időszakot vizsgálva elmondható, hogy az alacsonyabb bázisról induló megyékben dinamikusabban növekedett a foglalkoztatás, mint az eredetileg is relatíve magas foglalkoztatottsági szintű térségekben, így mérséklődtek a regionális különbségek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 7,4, Tolna megyében 6,6, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 6,1 százalékponttal emelkedett a foglalkoztatottak aránya. A legkisebb mértékű növekedés a Dunántúl északi részén és az ország középső területein figyelhető meg, Zala megyében pedig 214-ig nem sikerült elérni a válság előtti szintet, a foglalkoztatási ráta,7 százalékpontot esett az időszakban (4. ábra). A foglalkoztatás nagyobb arányú növekedéséhez járult hozzá a kelet-magyarországi régióban a közfoglalkoztatottak számának dinamikus emelkedése is 211 és 214 között. Valamennyi megyében jelentősen bővült a közfoglalkoztatás az elmúlt négy évben, de legnagyobb mértékben (9 ezer fő feletti volumenben) Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében növekedett. Ennek oka a képzetlen munkaerő relatíve nagyobb aránya és a magasabb szintű munkanélküliségi ráta lehet. Közép-Magyarországon, valamint a közép- és nyugat-dunántúli megyékben ezzel szemben sokkal kisebb mind a közfoglalkoztatás jelentősége, mind a növekedés mértéke. Ebben a munkanélküliségi ráta alacsonyabb értéke is szerepet játszik, melynek köszönhetően utóbbi térségekben szűkebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők köre, így kevesebb embert lehet visszaterelni a munkaerőpiacra (. ábra). A foglalkoztatási szintre jelentős hatást gyakorolt az adott megyébe áramló külföldi tőke, illetve az eszközölt beruházások volumene. 27 és 212 között a külföldi cégek súlyának változása és a foglalkoztatás alakulása között pozitív irányú kapcsolat figyelhető meg. Azokban a megyékben, amelyekben relatíve gyorsabban bővült a külföldi érdekeltségű vállalatok tőkeereje, a foglalkoztatás is nagyobb arányban emelkedett (Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Bács-Kiskun, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Tolna, Győr-Moson-Sopron megye), mint a kisebb ütemű növekedést felmutató megyékben (Komárom-Esztergom, Pest, Veszprém, Zala megye (6. ábra). Hasonló tendencia tapasztalható a beruházások és a foglalkoztatási ráta alakulása között. Azokban a térségekben, ahol 28 és 212 között GDP-arányosan átlagosan többet fordítottak beruházásokra (Tolna, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), a foglalkoztatottak aránya is nagyobb mértékben bővült (7. ábra).. ábra: A közfoglalkoztatottak számának megyei szintű alakulása 211 és 214 között Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar megye Békés megye Borsod-Abaúj- Zemplén Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Baranya megye Csongrád Békés Fejér Bács-Kiskun megye Somogy megye Heves Heves megye Csongrád megye Nógrád megye Forrás: Belügyminisztérium, MFB 6. ábra: A külföldi érdekeltségű vállalkozások tőkeerejének 27 és 212 közötti alakulása és a foglalkoztatási ráta változása A foglalkoztatási ráta százalékpontos változása (27-214, 1-74 éves korosztály) A foglalkoztatási ráta százalékpontos változása (27-214, 1-74 éves korosztály) Nógrád Veszprém Vas Somogy Budapest Komárom- Pest Esztergom Pest megye Szabolcs- Szatmár-Bereg Tolna Fejér megye Baranya Veszprém megye Győr-Moson- Sopron Tolna megye Zala megye Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Jász-Nagykun- Szolnok -1 Zala A külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéjének változása (27-212) 7. ábra: A GDP-arányos beruházások 28 és 212 közti átlagos értékének és a foglalkoztatás változásának összefüggése Nógrád Somogy Hajdú-Bihar Heves Veszprém Békés Szabolcs- Szatmár-Bereg Baranya Borsod-Abaúj- Zemplén Bács-Kiskun Fejér Vas Jász-Nagykun- Szolnok Csongrád Győr-Moson- Sopron Vas megye Tolna 1 Budapest Pest Komárom- Esztergom Zala A beruházások átlagos értéke a GDP arányában ( időszak átlaga) Győr-Moson-Sopron április

4 Külkereskedelem, ipar és építőipar Lendületesen indult az export 21-ben, élénkült az ipari termelés januárban A magyar árukivitel és -behozatal volumene 7,4, ill.,-kal bővült januárban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az exportot a gépek és szállítóeszközök kivitelének 1,-os éves szintű bővülése húzta. Az idei esztendő első hónapjában a külkereskedelmi többlet 224,6 milliárd forintot (78,9 millió eurót) ért el, ami rekord magasnak számít a januári statisztikákat összevetve (1-2. ábra). A fizetési mérleg adatok alapján Magyarország nettó finanszírozási képessége a tavalyi negyedik negyedévben a GDP 1,- át érte el, amit a külkereskedelmi szufficit mellett a sohasem látott szintre, 2,4 milliárd euró fölé ugró európai uniós forrásbeáramlás is támogatott (3. ábra). Januárban felgyorsult a magyar ipar dinamikája, havi bázison 4,-kal, éves összevetésben 7,-kal emelkedett a kibocsátás szintje. A hazai ipari termékek legjelentősebb felvevőpiacának számító Németországban javuló üzleti hangulat újabb impulzust adhat a szekunder szektor termelésének. Az építőipar januárban 8,-kal bővült éves bázison, decemberhez képest 6,-kal nőtt a kibocsátás. Utóbbi adatot az alacsony bázis magyarázza, míg a következő hónapok kilátásait az árnyékolja be, hogy az új, ill. a teljes szerződésállomány 28,7, ill. 2,-kal maradt el az egy évvel korábbitól (4-6. ábra) ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) , ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január) -21, , -36, -6, , 28-3, ,2 117,9 86, 7, , ,6 21 * szezonálisan kiigazított adatok 3. ábra: ** A folyó a GDP százalékában fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása* 4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon millió 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok Tőkemérleg (bal t.) Folyó fizetési mérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.) * szezonálisan kiigazított adatok ** a GDP százalékában ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) Forrás: KSH, CESifo, MFB IFO-index: 3 hónappal eltolva IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) április

5 Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete A dinamikusan bővülő fogyasztás mellett tovább csökkent a háztartások hitelállománya Januárban a végleges adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom éves szinten 8,-kal bővült, a decemberit pedig 1,-kal haladta meg. A vásárlóerő erősödését a csökkenő hitelkamatok, a foglalkoztatás bővülése mellett a reálbérek emelkedése is támogatta (1-2. ábra). A kilátásokat ugyanakkor beárnyékolja, hogy a fogyasztói bizalom a 214. áprilisi tetőpont elérése óta fokozatosan mérséklődik, sőt márciusban másfél éves szintre süllyedt a GKI fogyasztói bizalmi indexe, amiben a hazai brókerügyek (Buda-Cash, Hungária, Quaestor) eszkalálódása és az üzletek vasárnapi nyitva tartásának márciusban életbe lépő korlátozása is szerepet játszhatott (3. ábra). Továbbra is visszafogja a fogyasztás dinamikáját a devizahitelek törlesztése és a lakossági kölcsönök állományának tartós zsugorodása. Februárban egy év alatt a gépjárművásárlási hitelek állománya 22,-kal zuhant, a személyi kölcsönöké, az áruvásárlási és egyéb hiteleké, valamint szabad felhasználású jelzáloghiteleké pedig 1,, közötti ütemben csökkent, ugyanakkor a lakáskölcsönök esetében 1,-os növekedés ment végbe. Az év végi költekezést követően februárban az alacsony betéti kamatok ellenére elsősorban a bankbetétek felé fordult a lakosság a megtakarításaival (4-6. ábra) ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottak nélkül Nettó reálbérek* 4. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) Devizahitel tranzakciók (bal t.). ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (28. január = 1) 6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.) *állampapírok, egyéb kötvények; ** 12 hónapos gördülő átlag Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények 21. április

6 Munkaerőpiac Az előző negyedévek beruházásai 21 elején is kihatnak a hazai munkaerőpiaci folyamatokra A munkanélküliségi ráta 214. december és 21. február között 7,-ot ért el, ami,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta 9,2, ill. 4, volt, ami hasonló összevetésben 1,, ill. 1,-os emelkedést jelent. A munkanélküliek száma 12 hónap alatt 23,9 ezer fővel csökkent, míg a foglalkoztatottak létszáma 11, ezer fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta december óta tapasztalt emelkedéséhez hozzájárult egyrészt, hogy januárban és februárban két egymást követő hónapban maradt 3 ezer alatt (23,4, ill. 29, ezer) a bejelentett új álláshelyek száma, amire legutoljára két évvel korábban került sor (1-2. ábra), másrészt a közfoglalkoztatottak száma januárban harmadik egymást követő hónapban zsugorodott éves szinten (3. ábra). Az alkalmazottak létszáma 21 első hónapjában 214. januárhoz képest 2,-kal bővült, a legtöbb ágazatban az előző két év beruházási dinamikája jelentősen befolyásolta a létszámbővülés ütemét (erős volt a kiegészítő, s gyenge a helyettesítő hatás), s a tervek alapján a feldolgozóiparban folytatódhat a foglalkoztatás növekedése a következő hónapokban (4-. ábra). Januárban a bruttó bérek 3,-kal bővültek (év/év), a jelentősebb beruházási aktivitású ágazatokban többnyire gyorsabb volt a keresetek emelkedése (6. ábra) % ezer fő ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (1-74 éves népesség) Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.). ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: hónappal eltolva Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) 6 9% 49% ezer fő ezer darab Bruttó bérek dinamikája (21. január, év/év) 7 2 Foglalkoztatás dinamikája (21. január, év/év) 2. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőség és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása Forrás: NFSZ, MFB % Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 6. ábra: Beruházások és az alkalmazásban állók bruttó keresetének* alakulása az egyes ágazatokban Tudományos, műszaki tev. Adminisztráció Szálláshely szolgáltatás Kereskedelem Építőipar Infokomm. Ipar Oktatás Nemzetgazd. Közigazgatás, - Ingatlanügyletek Szállítás, raktározás Pénzügy Villamosenergia összesen szürke terület: kiegészítő hatás Agrárium védelem - Bányászat Humán eg.ügy, szoc. ellátás - 4. ábra: Beruházások és a foglalkoztatás alakulása az egyes ágazatokban fehér terület: helyettesítő hatás Víz- és szennyvíz gazd Beruházások dinamikája ( évek átlaga) * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér Beruházások dinamikája ( évek átlaga) április

7 Infláció Csökkenő nyersanyagárak világszerte, enyhülő deflációs nyomás Magyarországon A Brent-típusú olajár márciusban az -6 dollár/hordó sávban mozgott, a februári korrekció átmenetinek bizonyult. Havi szinten 12,-ot csökkent az energiahordozó ára, s az élelmiszerek, nyersanyagok ára is lefelé tartott a világpiacon márciusban (1. ábra). Magyarországon februárban az ipari termelői árak 3,-kal süllyedtek (év/év), ezen belül az export értékesítési árak 2,- kal, a belföldi értékesítési árak 4,-kal mérséklődtek (2. ábra). Februárban éves szinten 1,-kal csökkentek a fogyasztói árak, azonban havi szinten fél éves csökkenő trendet megtörve,-os volt az emelkedés mértéke. A deflációs nyomás fokozatos enyhülését jelzi ezenkívül, hogy egyrészt a 12 havi maginflációs ráta,8-ról 1,-ra nőtt az év első két hónapjában, másrészt a középtávú inflációs folyamatokat megragadni képes ritkán változó árú termékek 12 havi árindexe a januári 1,9%-ról februárra 2,-ra emelkedett (3-4. ábra). Az éves szinten csökkenő fogyasztó árak mögött változatlanul az üzemanyagok, az élelmiszerek és a szabályozott árú cikkek süllyedő ára állt. A havi szintű emelkedést az élelmiszerek, a szeszes italok és dohánytermékek, a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek gyorsuló ütemű drágulása okozta (-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) $/hordó Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe Ipari termelőiárindex Importárindex Exportárindex 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 1 2, 2, 1, 1,, Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja, , -1, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.). ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (21. február, hó/hó) Szeszes italok, dohányáruk Élelmiszerek Szolgáltatások Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia, fűtés Egyéb cikkek, üzemanyagok -, -2, 2, 1,,, Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Ruházkodási cikkek -4, Összesen -4, -3, -2, -1,,, 1, 2, 3, április

8 Vállalati forráskereslet A csökkenő hitelkamatok kedvezően hatnak a hitelezési folyamatokra 21. februárban a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek állománya forintban számolva mind havi, mind éves szinten 1,-kal csökkent. Euróban kalkulált adatok alapján ugyanakkor az év első két hónapjában is bővülés következett be (január: +,, február: +1, év/év), amire utoljára öt évvel korábban került sor, s ezáltal sikerült régiós sereghajtó pozícióból előbbre törni. A tranzakciók alapján a forinthitel kihelyezések tizenharmadik egymást követő hónapban haladták meg törlesztések öszszegét februárban (+38,7 ), míg devizában ismét nettó törlesztő volt a vállalati szektor (-6, ) (1-3. ábra). Az évnél hosszabb futamidejű vállalati forint kölcsönök átlagkamata a jegybanki alapkamathoz közeledve újabb történelmi mélypontra, a 21. januári 4,2-ról 4,1-ra mérséklődött februárra, ami a hasonló futamidejű euróhitelek felett rekord alacsony, 19 bázispontos marzsot jelent, míg az NHP 2,-os kamatplafonjához képest 16 bázispontos felárnak felel meg (4. ábra). A hitelkamatok süllyedése illeszkedik a régiós trendbe, továbbá egyre közelebb kerülnek Magyarországon a kamatkondíciók a fejlesztési hitel felvételét tervező vállalatok igényeihez (-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 2. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MFB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel ábra: Minimum éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok * 3 hónapos bankközi kamatok - 1,1-1, 1,1-2,1-2, 2,1-3,1-3, 3,1-4,1-4, 4,1 -,1 -,,1 - felett,, Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva 2, 3, 3, 2, 4, 9, 13, 16,9% 19, BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. éves Forinthitel - 1- éves Magyarországi euróhitel - min. éves Magyarországi euróhitel -1- éves 6. ábra: A 214. ősz és 21. ősz között beruházási hitel felvételét tervező magyarországi vállalatok összetétele a maximális ügyleti kamatlábra vonatkozó válaszok alapján Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 214. ősz 2, április

9 Árfolyamok Az euró gyengülése nyomán 3 HUF/EUR alá süllyedt és 14 hónapos szintre erősödött a forint árfolyam Márciusban felgyorsult az euró leértékelődése az Európai Központi Bank eszközvásárlásainak elindulásával, az amerikai dollárral szemben 4,2, a svájci frankkal szemben 1,9%-ot veszített értékéből a közös európai deviza (1. ábra). A korábbi hónapokhoz képest viszonylag élénk volt a globális kockázatvállalási kedv márciusban, ami kedvezett a feltörekvő devizáknak (2. ábra). Az euróval szemben a román lej,7, a forint 1,2, a lengyel zloty 1,-os ütemben értékelődött fel, míg a régiós menedékdeviza szerepet betöltő cseh korona,-ot gyengült. A hazai fizetőeszköz amely 14 hónapos szintre erősödött a közös európai devizával szemben a hónapban az euró általános értékvesztése nyomán 3,2, ill.,-ot gyengült a dollár, ill. a frank ellenében (hónap végi árfolyamok: 299,4 HUF/EUR, 278,3 HUF/USD, 286,2 HUF/CHF) (3-4. ábra). A csökkenő fogyasztói árak nyomán a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa márciusban újraindította a kamatcsökkentési ciklust és 2,1-ról 1,9-ra csökkentette az irányadó kamat szintjét, emellett -ról 2- közötti sávra szélesítette ki az inflációs célt. Utóbbi megnövelte a jegybank mozgásterét, s felerősítette a további kamatcsökkentési várakozásokat a piacon (-6. ábra). 1. ábra: Az euró árfolyama az amerikai dollárral, ill. a svájci frankkal szemben 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 1, 1,4 1,3 árfolyamküszöb feladása 1, 1,4 1, Forrás: CBOE, ECB, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése ,2 1, pont 1,1 1,, euró gyengülés árfolyamküszöb bevezetése (1,2 CHF/EUR) USD/EUR CHF/EUR ,1 1,, HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 1 1 * = 1 euróval szembeni árfolyamerősödés HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) % Forrás: ECB, MFB Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty % Forrás: ECB, MFB ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 6. ábra: Adott napi spot, valamint 1 és 2 éves forward HUF/EUR árfolyam Forrás: ECB, MNB, MFB HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások.3-án (jobb t.) 7, 7, 6, 6,,, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján HUF/EUR árfolyam HUF/EUR spot árfolyam HUF/EUR forward árfolyam (1 éves) HUF/EUR forward árfolyam (2 éves) Forrás: Reuters, MFB április

10 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az idei büdzsé első két havi viszonylag kedvező egyenlege a megfogott kiadásokból eredt 21. első két hónapjában a központi költségvetés hiánya 379,8 milliárd forintot, az éves cél 4,9%-át érte le, míg egy évvel korábban 82,1 milliárd forint volt a deficit, amely a tavalyi évi hiány 69,-át jelentette. A 214. januári-februárinál kedvezőbb idei szaldó elsődleges oka a kiadások relatíve visszafogott alakulása volt: a tavalyi első kéthavi kifizetéseknél 18,3 milliárd forinttal kisebb, 1878,6 milliárd volt a kiadások összege, miközben a bevételek 17, milliárd forinttal emelkedtek. A büdzsé első két havi számai és a magyar gazdaság idén várható további bővülése alapján nem fenyegeti veszély a Kormány 2,-os GDP-arányos államháztartási hiány tervét 21-ben (1-2. ábra, 1. táblázat). 21 harmadik hónapjában a 3 hónapos diszkontkincstárjegy referenciahozam 1,8-ról 1,-ra süllyedt (-8 bázispont), az, ill. 1 éves másodpiaci kötvényhozam pedig 13, ill. 37 bázisponttal 2,6, ill. 3,2-ra emelkedett, így meredekebbé vált a hozamgörbe. A térségben a 1 éves kötvények közül a relatíve biztonságosabbnak tartott papírok iránt volt nagyobb érdeklődés márciusban: a 1 éves cseh állampapírok másodpiaci hozama,6-ról,4-ra olvadt, míg a lengyel és a román hozam 16, ill. 4 bázisponttal 2,33, ill. 3,2-ra emelkedett (3-4. ábra) ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és február között (milliárd forint) -261, -262, -336, -3,3-319,3-41,1-82,1-379,8 136,2 133,6 8,2 483,7 22,3 43,8 44,9 391, 373,8 31,8 18, 119,2 13,4 11,1 149,4 18,3 63, 94,2 623,8 64,2 289,1 31,3 36,4 324,7 181,4 23,4 281,1 3,8 378, 367,8 33,4 29,8-137,4-148,2-1,1-174,6-18, -22,4-212, -223, -29,3-274,4-36,4-274,2-336,9-288,4-23,7-361,9-242, -449, -44, -497, -328,2-36,4-296,4-37,1-68,3-62, -67, -864,9-748,9-889,3-1 77,6-1 94, -117, -18, -16, -18, -138,3-133,9-114,9-11, Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása teljesítés (előzetes) I-II. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-II. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 8, ,8 12, 1 89, ,8 13, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 3,1 149,4 11, 1 36, 18,3 12, Társasági adó 394,8,1 14, 341,4 4, 16, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 11,7 12,4 8, 16, 13,8 8, 2,9,1, 24,8 1,7,9% 4 33,9 623,8 14, 4 396,7 64,2 14,9% 3 3,6 428, 14, 3 172,4 44,6 14, Jövedéki adó 918,9 124,9 13, 913, 13,2 14, Pénzügyi tranzakciós illeték 277,9 2,1 18, 26,2 4,9 22, Lakosság befizetései 1 73,8 36,4 17, 1 86,6 324,7 18, Személyi jövedelemadó 1 89,1 287, 18, 1 639,7 33,4 18, 2 2 Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 3 124, 2,2 16, 3 24,6 7,9 16, -2 Forrás: NGM, KSH, MFB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII -2 Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 1 97,1 33,6 17, 1 91,8 328,9 17, 6, 6,,, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat Forrás: ÁKK, MNB, MFB , 6,,, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos éves 1 éves Jegybanki alapkamat 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) pont április