F ó k u s z b a n. milliárd $ 2007.I 120% 100% 80% 60% 40% 20% A tartalomból

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Európát továbbra is hátrányosan érinti a globális banki tőkeallokáció, a befektetőkre egyre jellemzőbb az országok régión belüli differenciálása 213. augusztus 213 első negyedévében folytatódott a tőkebeáramlás a fejlődő országokba a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai alapján. Az Európát érintő forráskivonás legnagyobb vesztesei továbbra is az eurózóna periférikus államai, ugyanakkor az ún. PIIGS-országok esetében egyre inkább differenciált befektetői megítélés válik jellemzővé. A közép-kelet európai térségben kitettséggel rendelkező pénzintézetek körében megfigyelhető, hogy a régión belül reallokálják követelésállományukat. Ez az átrendeződés Szlovákia számára a legelőnyösebb, Magyarországot viszont hátrányosan érinti. A BIS felé adatokat közlő pénzintézetek a 211 végi kisebb visszaesést követően 212 óta folytatták a fejlődő országokkal szembeni követelésállományuk dinamikus növelését. A forráskihelyezés üteme a fejlődő ázsiai országok és az offshore központok irányába volt a legnagyobb, ezekben a térségekben 213 első negyedévének végére az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,5, ill. 7,1%-kal növelték követeléseiket a külföldi bankok. Ugyanezen időszak alatt az afrikai és közel-keleti országokba kihelyezett forrásállomány 4,-kal csökkent, azonban ebben a régióban nem figyelhető meg hosszú távú egyenletes trend, inkább a külföldi követelésállomány negyedévenkénti ingadozása tapasztalható (1. ábra). A feltörekvő gazdaságokba történő forráskihelyezéssel szemben a fejlett európai országokban összességében továbbra is inkább a kitettségek csökkentése és az alacsony kockázatvállalási hajlandóság a jellemző. A 213 év eleji adatokat a 28 eleji értékekkel összehasonlítva megállapítható, hogy ezen időszak alatt a külföldi források állománya csak Finnországban növekedett, és csupán mérsékelt visszaesés volt tapasztalható Dániában, Svédországban, Németországban és Franciaországban, a tőkekivonás pedig legnagyobb mértékben a PIIGS-országokat (Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország) érintette. A külföldi bankok Görögországgal szembeni követelései 213 első negyedévében a 28 eleji érték csupán 2,-át tették ki, Írország és Spanyolország esetében ez a mutató pedig 42, ill. 46,1% volt (2. ábra). Továbbra is jelentősen bővülő építőipari, s javuló ipari teljesítmény... (4. oldal) Olcsóbb kölcsönök, csökkenő hitelezési aktivitás a bankrendszerben... (5. oldal) A lakosság befektetési alapokba csoportosítja át megtakarításait... (6. oldal) Kedvező folyamatok a hazai munkaerőpiacon... (7. oldal) Tartósan alacsony inflációs környezet Magyarországon... (8. oldal) Tovább csökkenő jegybanki alapkamat, gyengülő forint... (9. oldal) 1. ábra: Külföldi banki finanszírozás bővülése a fejlődő országokban és Japánban Növekvő költségvetési kiadások, emelkedő hosszú kötvényhozamok... (1. oldal) milliárd $ A tartalomból 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I Offshore központok Közép-Kelet Európa Fejlődő Dél-Amerika Fejlődő Ázsia Japán Afrika és Közel-Kelet 2. ábra: Az egyes európai országokkal szembeni követelésállomány 213 első negyedévében (28 I. negyedév=1) Görögország Írország Spanyolország Olaszország Portugália Ausztria Hollandia Nagy-Britannia Svájc 211.III Belgium 212.I Németország 212.III Franciország 213.I Svédország 5 Dánia Finnország milliárd $ Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Stankovits Klaudia Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A 212-es adatok alapján a PIIGS-országokkal szembeni követelésállományok csökkenésének mérséklődése figyelhető meg, sőt Olaszország esetében 212 végén már éves alapon 3,7%-os forrásbevonás is végbe ment. Ezzel ellentétben, Görögországgal szembeni kitettségüket drasztikus mértékben csökkentették a külföldi pénzintézetek: 213 első három hónapjában a forráskivonás mértéke éves alapon 34, volt, amelyben a görög gazdasággal való szoros összefonódása miatt a ciprusi kedvezőtlen fejlemények és azok piaci megítélése is szerepet játszhatott. Mindezek azt mutatják, hogy a külföldi befektetők 211 közepe óta egyre kevésbé kezelik egységesen az eurózóna periférikus országait (3. ábra). A PIIGS-országokkal szemben legnagyobb követelésekkel Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Svájc és az USA rendelkezik. Ezen országok bankjai a legnagyobb GDParányos forráskivonást 212 első negyedéve és 213 azonos időszaka között Írországban hajtottak végre, melynek jelentősebb hányadát az angol pénzintézetek ír gazdasággal szembeni kitettségeinek csökkentése jelentette. A Görögországból történő forráskivonás többségét a francia pénzintézetek hellén gazdasággal szembeni pozíciójának redukálása tette ki ugyanezen időszak alatt. Miközben a francia bankok Görögország mellett kisebb mértékben Portugáliában és Spanyolországban is mérsékelték követelésállományukat, addig Írországban valamelyest növelték. A német pénzintézetek ezzel szemben minden PIIGS-országból forráskivonást hajtottak végre, melynek mértéke Írországban volt a legjelentősebb, míg Olaszországban a legvisszafogottabb (4. ábra). A közép-kelet-európai kitettséggel rendelkező amerikai és nyugat-európai pénzintézetek 212 után 213 elején kis mértékben tovább csökkentették a térséggel szembeni követelésállományukat, az aggregált adatok mutatta kép mögött azonban országonként eltérő tendenciák húzódnak meg. Szlovákiában nagymértékű tőkebeáramlás volt tapasztalható az elmúlt naptári évben: a szlovák gazdaságban 213 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 17,-kal emelkedett a külföldi források állománya. Romániában, Csehországban és Lengyelországban ugyanezen időszak alatt egyaránt 9% körüli volt a csökkenés mértéke (-9,, -8,9% ill. -8,), míg Magyarországon volt a legmagasabb a tőkekivonás üteme (-19,) 212 és 213 eleje között. A magyarországi trend leginkább az évek óta tartó adósságleépítés, a lakossági devizahitelezés leállásának, a vállalati hitelezés visszaesésének, a kiszámíthatatlan szabályozói környezetnek és a bankszektort sújtó terheknek tulajdonítható (5. ábra). A hitelintézeteket és az egyéb szektorokat (egyéb pénzügyi intézmények, nem pénzügyi vállalatok, kormányzati szervek, háztartások) külön tekintve megállapítható, hogy régiós szinten a nem bankszektorral szembeni külföldi követelésállomány a tavalyi utolsó negyedévben látott növekedés után ismét viszszaesést mutat, és a hitelintézeti szektorból történő tőkekivonás mérséklődése is megtört az idei első negyedévben. A külföldi pénzintézetek magyarországi kitettségeiket mind a banki, mind a nem banki szektorban a régiós átlagnál nagyobb ütemben csökkentik 21 eleje óta, azonban miközben a nem banki szektorban ez a különbség a mérsékelődni látszik, a hazai hitelintézetek térséggel szembeni lemaradása erősödött az elmúlt évben (6. ábra). millió $ ábra: Külföldi bankok követelésállománya a régiós országokkal szemben 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia 3.ábra: Külföldi bankok PIIGS-országokkal szembeni követlésállományának változása éves alapon 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I Spanyolország Görögország Írország Olaszország Portugália 4. ábra: Németország, Franciaország, Hollandia, Svájc, Nagy-Britannia, és az USA követelésállományának GDP-arányos* változása a PIIGS országokkal szemben 212 és 213 eleje között -18,7% -11, 6. ábra: A külföldi követelések éves változása a bank- és nem bankszektorban Magyarországon és a régióban 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I Magyarországi nem bankszektor Régiós nem bankszektor -6, -4, Magyarországi bankszektor Régiós bankszektor -1,, IMF Írország Görögország Portugália Spanyolország Olaszország Svájc Németország Franciaország Nagy-Britannia Hollandia USA Egyenleg *A követelésállomány változást a 212 évi folyó áron számított GDP százalékában adtuk meg millió $ augusztus

3 A Magyarországgal szembeni külföldi követelésállomány közel 8-a négy országból, Ausztriából, Németországból, Olaszországból és Belgiumból származik. 29 előtt a német pénzintézetek rendelkeztek a legnagyobb magyarországi kitettséggel, a német forráskivonás intenzitásának következményeként 21-től kezdve az osztrák bankok követelésállománya lett a legmagasabb. 212 negyedik és 213 első negyedéve között a német pénzintézetek magyarországi kitettségüket 14,-kal csökkentették, amelynek következtében követeléseik volumene már az olasz bankok Magyarországgal szembeni pozíciójának mértékét is alig haladja meg. A 212 és 213 eleji értékeket összevetve megállapítható, hogy éves szinten az osztrák pénzintézetek még a németeknél is drasztikusabb mértékű forráskivonást végeztek (26, ill. 22,9%) (7. ábra). A vizsgált térségbeli országokkal szembeni külföldi követelések legnagyobb arányban Ausztriából, Németországból, Olaszországból, Belgiumból, Görögországból és Hollandiából származnak. Miközben az osztrák pénzintézetek jelentősen csökkentették magyarországi kitettségeiket 212 eleje óta, addig régióval szembeni követelésállományuk összességében csak mérsékelten esett vissza, amely azt mutatja, hogy a külföldi pénzintézetek a régión belül is reallokálják (elsősorban Szlovákia javára) követelésállományukat. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg a német bankok esetében is, amelyek jelentős lengyel és magyar tőkekivonás mellett szintén növelték szlovákiai kitettségüket (8. ábra). millió $ 7. ábra: Külföldi bankok magyarországi követeléseinek állománya I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I Ausztria Németország Olaszország Belgium 8. ábra: Külföldi bankok* kelet-közép-európai régióval szembeni követelésállományának GDP arányosváltozása 212 első negyedéve és 213 első negyedéve között** Ausztria 2, Belgium -8,7% -2,7% -2,7% * Csak az alábbi országok bankjait tekintettük át: Ausztria, Belgium, Németország, Hollandia, Franciaország, Görögország, Magyarország Csehország Lengyelország -1,9% Forrás: BIS, IMF, MFB Románia Szlovákia Németország Franciaország Görögország Hollandia EGYENLEG **Lengyelország - Ausztria viszonylatában a 213. első negyedéves adat helyett a 212. második negyedéves adat szerepel adathiány miatt augusztus

4 Külkereskedelem és ipar Továbbra is jelentősen bővülő építőipari, s javuló ipari teljesítmény Az áprilisi 13,7%-os növekedést követően májusban,-kal zsugorodott a magyar export volumene (év/év), míg az import 2,-kal bővült (1. ábra). Az év első öt hónapjában a külkereskedelmi mérleg többlete 925,4 milliárd forint volt (398,4 millió euró), 86,9 milliárddal több, mint egy évvel korábban (2. ábra). A nyugat-európai feldolgozóipar várhatóan lassan magára talál, ami szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy júniusban a hazai ipari termelés az előzetes, naptárhatástól tisztított adat alapján éves szinten 1,7, az előző hónaphoz képest 1,-kal nőtt. A feldolgozóipari termelés 213. májusban 2,-kal csökkent (év/év). A hazai megrendelések,9%-os növekedést, míg a külföldi rendelések 4,1%-os visszaesést mutattak, az összes rendelésállomány viszont 1,-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet (3-4. ábra). Az építőipar teljesítménye 213. májusban 11,-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A jelentős mértékű bővülés elsősorban az ipari épületek kivitelezésének, valamint az út- és vasútépítés növekedésének volt köszönhető. A szerződések állománya 1,-kal haladta meg az év ötödik hónapjában az egy évvel korábbi szintet (5-6. ábra). 1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom alakulása Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január-május) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) ,8-531,6-262,2-286,4 62,3-75,8 381,3 59,2 898,4 838,5 925, ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) ábra: A feldolgozóipari termelés és megrendelések (év/év), valamint a hangulatindex* változása Feldolgozóipari termelés** (bal t.) Export megrendelések** (bal t.) * ESI (European Sentiment Index) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB Belföldi megrendelések** (bal t.) ESI - Feldolgozóipar (jobb t.) 6. ábra: Az építőipari alágazatok termelésének alakulása* (előző év azonos időszaka = 1) *3 hónapos gördülő átlag * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) Épületek építése Egyéb építmények építése Speciális szaképítés Építőipar összesen augusztus

5 Vállalati forráshelyzet Olcsóbb kölcsönök, csökkenő hitelezési aktivitás a bankrendszerben A monetáris lazítás következtében a magyarországi vállalatok egyre alacsonyabb áron juthatnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz: az 1-5 éves hitelkamatok átlagos nagysága idén júniusra 8,11%-ra, az MNB 23-ig visszanyúló adatai alapján új mélypontra süllyedt, a minimum 5 éves futamidejű kölcsönöké pedig 26. májusi szintre, 7,8-ra mérséklődött, ugyanakkor a többi visegrádi országhoz képest finanszírozási oldalról továbbra is versenyhátrányban vannak a magyar vállalatok (1-2. ábra). A vállalati hitelezés a közép-kelet-európai régió legtöbb országában éves szinten stagnált júniusban, csupán Magyarországon és Szlovéniában volt jelentős, 1 körüli a visszaesés. Magyarországon a májusi, átmenetinek bizonyuló emelkedést követően júniusban ismét csökkent a hitelek állománya a tranzakciók eredményeként (-38,8 ), ugyanakkor a devizahitelek esetében 18,7 milliárd forintos volt a bővülés (3-4. ábra). A csökkenő kockázatvállalási hajlandóság következtében a bankrendszerben tovább süllyedt a hitel/betét ráta (május: 115,), s a vállalati hitelek körében új mélypontra, 14,-ra csökkent az öt évnél hosszabb futamidejű kölcsönök aránya (5-6. ábra) * 3 hónapos bankközi kamatok 1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 3. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 4. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása * euróra konvertált állományok Devizahitel Forinthitel Összes hitel Forrás: ECB, MFB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország Szlovénia Forrás: MNB, MFB ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. június május) 6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 25 * MFB, EXIM, KELER nélkül Forrás: PSZÁF, MFB Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány Összes hitel/betét arány Forrás: PSZÁF, MFB * MFB, EXIM, KELER nélkül 21% 2 19% 1 17% Lejárat nélkül 5 év felett 1-5 év 3-12 hó 1-3 hó -1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.) augusztus

6 Fogyasztás, keresetek, megtakarítás A lakosság befektetési alapokba csoportosítja át megtakarításait 213. júliusban az egy hónappal korábbi megtorpanást követően ismét javult a fogyasztói bizalom Magyarországon (1. ábra). A kiskereskedelmi forgalom májusban 2,-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az áprilisi (kiugróan magas) értékhez képest viszont,-kal esett vissza. A júniusi előzetes adatok alapján viszont,-kal mérséklődtek a vásárlások éves szinten: az élelmiszerek értékesítése 1,9%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a nem élelmiszer-kiskereskedelem,-kal zsugorodott, míg az üzemanyagok eladása 2,-kal bővült (2. ábra). Az új gépkocsik eladásában egyelőre nem történt kedvező fordulat: az év első felében összesen db autót regisztráltak, 1,-kal kevesebbet, mint 212 hasonló időszakában (3. ábra). Az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően a lakossági vásárlásokat továbbra is támogatja a keresetek reálértékének tartós emelkedése (4. ábra) májusban a lakosság pénzügyi eszközei 18,1 milliárd forinttal gyarapodtak. A betéti kamatok olvadása miatt a háztartások az eddig bankbetétekben tartott megtakarításaikat befektetési alapokba csoportosítják át (5-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 1% -1% Hónap/hónap (bal t.) - Év/év (jobb t.) ezer darab ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon Gépkocsi-regisztrációk száma (bal t.) Év/év (3 hónapos gördülő átlag, jobb t.) 5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) Forrás: ACEA, MFB 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) Kiskereskedelmi forgalom Nettó reálbérek ábra: A hazai befektetési alapok nettó tőkeáramlása és a rövid kötvényindex lakossági betétei kamatokhoz viszonyított alakulása Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz Forrás: MNB, MFB Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények *állampapírok, egyéb kötvények *3 hónapos gördülő átlag Forrás: BAMOSZ, MNB, ÁKK, MFB Nettó tőkeáramlás a befektetési alapokba (hónap/hónap)* RMAX kötvényindex átlagos éves hozama és a lakossági forintbetétek átlagos kamata közti különbség* 213. augusztus

7 Munkaerőpiac Kedvező folyamatok a hazai munkaerőpiacon Jelentős mértékben (-,6 százalékpont, év/év), 1,-ra csökkent a munkanélküliségi ráta az idei második negyedévben Magyarországon. A 29. ősz óta nem látott kedvező adat hátterében egyszerre állt a munkanélküliek számának csökkenése (-23, ezer fő, év/év), ill. a foglalkoztatottak számának (+55,2 ezer fő) bővülése (1. ábra). A javuló munkaerőpiaci folyamatok azonban változatlanul elsősorban a közfoglalkoztatás növekedésére vezethetőek vissza: a közmunkaprogramban résztvevők száma újabb rekordot (149,7 ezer fő) ért el májusban, ami éves szinten több mint 2-os növekedésnek felel meg (2. ábra). A bejelentett álláshelyek között továbbra is többségben vannak a támogatott munkahelyek, ugyanakkor 211. szeptember óta nem regisztráltak annyi új piaci (nem támogatott) állást, mint 213. júniusban (15,8 ezer db). A hazai munkerőpiac az idén elszakadni látszik a korábbi évekre jellemző pályától, ami biztató lehet a jövőre nézve (3-4. ábra). Szintén kedvező folyamat, hogy a munkanélküliség csökkenése nem csak a gazdaság néhány szegmensére korlátozódó elszigetelt tendencia, ugyanakkor különösen az észak- és dél-alföldi régióban még várni kell a pozitív fordulatra (5. ábra) májusban a bruttó átlagkeresetek 2,-kal, míg a nettó bérek 4,-kal nőttek éves szinten (6. ábra). 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon 2. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon ezer fő ezer darab % 1 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása Bejelentett új lehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (jobb t.) 9% 7% Forrás: NFSZ, MFB 5. ábra: A munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség, regionális és szektorális bontásban ezer darab ezer fő Bejelentett új nem támogatott álláshelyek (ezer darab) ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 4. ábra: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek és a munkanélküliségi ráta alakulása (Beveridge-görbe) Forrás: ÁFSZ, KSH, MFB % 9% 1 11% 1 Munkanélküliségi ráta ezer fő Alapfok Középfok Felsőfok Közép-Mo. Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld Mezőgazdaság Ipar Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltató szektor Piaci szolgáltatás Közszolgáltatás Iskolai végzettség Lakóhely régiója Szektor* *utolsó munkahely ágazat szerint Nettó bér* Nettó reálbér* Bruttó bér** * családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér augusztus

8 Infláció Tartósan alacsony inflációs környezet Magyarországon A júniusi 12,9-ről 17,9 dollárra nőtt (+4,) júliusban a Brent-típusú kőolaj hordónkénti ára a világpiacon (1. ábra). Az infláció éves szinten 1, volt 213. júniusban az eurózónában, az USA-ban pedig 1,-kal (év/év) emelkedtek a fogyasztói árak. Ez utóbbi jelentős gyorsulást jelent a májusi 1, után, aminek a hátterében az üzemanyok drágulása állt, a monetáris politikai döntések szempontjából fontos maginflációs ráta azonban továbbra is stabil (2. ábra). A fogyasztói árindex a májusi 1,8-ról 1,9%-ra nőtt júniusban Magyarországon. A ráta emelkedését a változékonyabb áru termékek (üzemanyag, élelmiszerek stb.) okozták, miközben a maginfláció kétéves mélypontra (3,) süllyedt. A piaci szolgáltatásokon belül az előző hónaphoz képest szezonális okokból fakadóan az üdülési szolgáltatások drágultak nagyobb mértékben, míg éves összevetésben a pénzügyi szolgáltatások költsége alapvetően a tranzakciós adó áthárítása miatt közel 3-kal emelkedett (3-4. ábra). Az élelmiszerek drágulását elsősorban a növénytermesztés, azon belül is a gabonafélék termelői árindexének jelentős (2-ot meghaladó) megugrása okozta (5. ábra). Az inflációs alapmutatók a dezinflációs folyamat folytatódását, a pénzromlás ütemének további lassulását jelzik (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában , 5, Forrás: Reuters, MFB 7, 5, $/hordó 2, 2, 45 4 Forrás: Reuters, MFB 9 8,, CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) -2, USA Eurózóna -2, 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év) 4. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint (213. június, hó/hó) Üzemanyag, Élelmiszerek, Ipari termékek Piaci javak,, 28.1 Forrás: MNB, MFB Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex Fogyasztói árindex Maginfláció 5. ábra: Mezőgazdasági termékek termelői árindexe (213. január - május, előző év azonos időszaka = 1) Piaci szolgáltatások, Szabályozott árú termékek,1% Alkohol, dohány -, Szabadáras háztartási energia -1, Fogyasztói árindex, Forrás: MNB, MFB -2, -1, -1, -,,, 1, 6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) Növénytermesztés Gabonafélék 12, 124,9% Ipari növények 116, Zöldség 17,9% Gyümölcs 15,1% Állattenyésztés 14, Élő állat 14,9% Állati termékek 11,9% Mzg.-i termékek összesen 114, % 28.1 Forrás: MNB, MFB Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 1% *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve augusztus

9 Árfolyamok Tovább csökkenő jegybanki alapkamat, gyengülő forint A március végén indult forinterősödési trend megtorpant az előző hónapban. A július 31-i 299,7 HUF/EUR árfolyam a magyar fizetőeszköz 1,-os gyengülését jelentette június végéhez képest, míg a svájci frankkal, ill. az amerikai dollárral szemben 1,8, ill.,1%-os ütemű volt a leértékelődés (1. ábra). A forint teljesítménye egyértelműen elszakadt a régiós tendenciáktól, mivel a lengyel zloty 2,3, a román lej 1,2, a cseh korona pedig,-ot erősödött az euróval szemben júliusban (2. ábra), s az év eleje óta a hazai deviza nem tudja kihasználni a viszonylag kedvező globális befektetői hangulatot (3. ábra). A magyar fizetőeszköz gyengülésében a csökkenő jegybanki alapkamat is szerepet játszik (4. ábra), mivel a külföldi befektetők számára a magyar eszközökön, különösen az állampapírokon egyre kisebb hozamprémium érhető el (5. ábra). A forintra ezenkívül júliusban kedvezőtlenül hatott a bejelentett kormányzati törekvés, miszerint a lakossági devizahiteleket a kormány végérvényesen ki kívánja vezetni a magyar pénzügyi rendszerből, ami várhatóan további terheket ró a hazai bankszektorra. A reálgazdasági kilátások év eleje ót tartó javulása egyelőre legfeljebb fékezi a forint gyengülésének ütemét (6. ábra). 1. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 213. júliusban* forint gyengülése Forrás: ECB, MFB % euróval szembeni árfolyamerősödés 1 11% HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) % 9 97% * =1 Forrás: ECB, MFB CZK/EUR HUF/EUR PLN/EUR RON/EUR % 9 97% 9 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 5 tőzsdeindex alakulása 4. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat pont, fordított skála Forrás: ECB, Reuters, MFB tőzsdeindex emelkedése HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3, S&P 5 (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatláb-megállapodások (FRA-k) alapján Forrás: ECB, MNB, MFB ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest Forrás: ÁKK, Reuters, MFB HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) bázispont ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB fordított skála augusztus

10 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Növekvő költségvetési kiadások, emelkedő hosszú kötvényhozamok Az idei esztendő első felében a központi költségvetés hiánya 914,2 milliárd forint volt (az éves cél 14,-a), jelentősen több mint a 212. első hat hónapjában keletkezett 592,3 -os deficit. Az első félévben befolyt állami bevételek ugyan 288,5 milliárd forinttal meghaladták az egy évvel korábbit, viszont ugyanezen összevetésben a kiadások 61,4 milliárd forinttal emelkedtek, s a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok túlköltekezése magyarázza a kiadásnövekedés 94,1%-át (1. táblázat, 1. ábra). Júliusban a 1 éves országkockázati prémium 36-ról 354 bázispontra süllyedt, ugyanakkor a 1 éves átlagos kötvényhozam 6,12-ről 6,41%-ra emelkedett, a 15 évesé pedig 6,52-ről 6,91%-ra nőtt (2. ábra). Mivel a lazuló monetáris politika csak a rövid hozamokon érezteti hatását (a 3, 6 és 12 hónapos diszkontkincstárjegyek bázispont közötti mértékben csökkentek), a hozamgörbe meredekebbé vált az elmúlt hónapban (3. ábra). A közép-kelet-európai régióban a 1 éves lengyel, szlovák és román referenciahozam csökkent, a cseh pedig 3 bázisponttal 2,2-ra emelkedett júliusban, azaz a hosszú hozamok magyarországi emelkedése a költségvetési kockázatok erősödését is tükrözi (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása ezer teljesítés (előzetes) I-VI. hó éves teljesítés %-a törvényi módosított előirányzat I-IVI. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 9376,7 4299,2 45, 1232,4 4587,6 44, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1157,2 423,4 36, 1451,3 461,3 31, Társasági adó 342,3 159,7 46,7% 32,8 151,7 47, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 146,5 38,5 26, 312,6 45,6 14, 25,6 22,6 9, 149, 75,3 5, 372,7 1872,9 5, 4286,9 1834, 42, 2747,4 1443,6 52, 2953,2 1314,2 44, Jövedéki adó 929,4 422,5 45, 947,1 411, 43, Lakosság befizetései 169,4 767, 47,7% 1657,8 814,9 49, Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, MFB 11% 1 9% 7% 1498,4 717,8 47,9% 151,6 74,9 49, 2765,5 1378,3 49, 2847,3 157,3 52,9% 1744,3 866,4 49,7% 184,3 931,8 51, 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése Forrás: ÁKK, MFB hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves 11% 1 9% 7% , 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, 6, 6, 5, 5, 4, 7% 1% 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és június között (milliárd forint) -783, -713,9-1 21,9-97,4-592,3-914,2 457,1 464,7 351,9 47, ,9 1 55,1 526, , 1 43, ,1 1 2, 924,5 79,4 423, ,9 767, 743,6 879, 983,2 1 97,8 1 31,6-48,9-443,4-428,6-464,3-516,4-645,8-64,4-637,9-692,6-629, -67,5-637, , ,1-1 34,7-965,8-99,6-899, , , , , , ,2-346,3-322,8-317,9-313,9-416, 461, , 814,9-388, A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg Egyenleg értéke 2. ábra: 1 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 1 éves CDS-felár ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama Forrás: ÁKK, Reuters, MFB Forrás: KSH, NGM, MFB % 1% Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 1 éves kötvények referenciahozama (bal t.) 1 éves CDS-felár (jobb t.) bázispont augusztus