F ó k u s z b a n. A tartalomból

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A as és a as időszak uniós forrásainak felhasználása Magyarországon és a közép-kelet-európai uniós tagállamokban 215. augusztus Magyarország a as uniós költségvetési periódusban a közép-kelet-európai régió harmadik legnagyobb támogatási összegében, 24,9 milliárd euróban részesült. A források felhasználására az n+2-es szabály szerint 215 végéig van lehetőség, s erre nézve bíztató, hogy 214 decemberében Magyarország régiós átlaghoz közeli abszorpciós rátával rendelkezett, s idén augusztusra 8 közelébe emelkedett a lehívások aránya. Noha a jelenlegi, as uniós költségvetési időszakot megelőző hétéves periódus forrásainak költése jelenleg is zajlik, már érzékelhetőek bizonyos makroszintű eredmények, elsősorban a gazdasági növekedés, a beruházások, a foglalkoztatás és a vállalkozói kedv terén. Regionálisan a legnagyobb összegű támogatás a leginkább elmaradott észak-magyarországi és alföldi megyékbe áramlik, ugyanakkor az uniós források országszerte pozitív hatást fejtenek ki, hozzájárulva ezzel Magyarország versenyképességének növekedéséhez. Számításunk szerint az előző években minden forintnyi uniós forráskifizetés átlagosan 3,5-szeres összegű beruházással járt együtt Magyarországon, minden 1 milliárd forintnyi pótlólagos uniós forrás körülbelül 6 fővel járult hozzá a foglalkoztatás emelkedéséhez, s 2,2 százalékponttal lassította a vállalatok számának csökkenését között. A as időszakban hazánk uniós támogatása három milliárd euróval csökken az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Kohéziós Alapból és az Európai Szociális Alapból (21,9 milliárd euró), valamint a célkitűzések tekintetében is jelentős változások láthatók. A közép-kelet-európai trendektől (közlekedés fejlesztése, környezeti és erőforrás hatékonyság, K+F+I), valamint az előző hétéves ciklustól valamelyest eltérően Magyarország a foglalkoztatásra, a kis- és középvállalatok versenyképességének növelésére és a környezet védelmére fordítja az uniós források relatíve nagy részarányát. A Kormány napokban ismertetett célkitűzése a jelenlegi időszak uniós pályázatainak 217 közepéig való kiírása, hogy elkerülhető legyen a közösségi pénzek 22 utáni időszakra eső kifizetése. (folytatás a 2. oldalon) A tartalomból A lassuló gazdaság növekedés oka valószínűleg a magas bázis miatt visszaeső mezőgazdaság volt... (6. oldal) A kiskereskedelmi forgalom dinamikáját a nettó reálbérek, a hitelpiac és az óvatosság is fékezi... (7. oldal) Továbbra is a gazdaság élénkülését jelzik a hazai foglalkoztatási adatok... (8. oldal) A világpiaci nyersanyagárak alakulása tovább támogatja a hazai fogyasztói árak stabilitását... (9. oldal) Kétéves szintet ért el az új vállalati hitelszerződések összege júniusban... (1. oldal) A régió legjobban teljesítő devizája júliusban a forint volt... (11. oldal) Terv szerint alakulnak a költségvetési számok, kedvezőbb lett a büdzsé hiányának finanszírozása... (12. oldal) Készítette: Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A as időszak uniós forrásai A as költségvetés időszakban Magyarország kifejezetten bőséges volumenben jutott lehívható közösségi forrásokhoz. A 24,9 milliárd eurós összeg a közép-kelet-európai régióban az abszolút számokat tekintve Lengyelország (67,2 milliárd euró) és Csehország (26,3 milliárd euró) mögött a harmadik legnagyobb összeget jelentette. Az egy főre vetített források tekintetében hazánk Észtországot követve (2588 euró) a második volt 2523 euróval, míg az uniós támogatások GDP-hez viszonyított arányát nézve Magyarország jutott hozzá a legnagyobb arányú forráshoz a közép-kelet-európai térségben (24,) (1. ábra). A források lehívását tekintve kiemelkedő a kis lélekszámú országok (balti államok, Szlovénia) és Lengyelország abszorpciós rátája az Európai Bizottság 214. december végi adatai szerint. Tavaly év végén 93,7%-os lehívási arányával Litvánia állt az élen, majd Észtország (92,), Lengyelország (85,) Szlovénia és Lettország (81,7-81,7%) következett. A balti államok kimagasló teljesítménye mögött az állhat, hogy az uniós források jelentős részét KKV-fejlesztésre, illetve kockázati tőke alapokban használták fel, amelyek statisztikailag azonnal elköltött pénznek számítanak. Magyarország 76,-os lehívási rátájával régiós átlag (75,7%) körüli teljesítményt nyújtott, utána azonban egy nagyobb szakadék látható. Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában 7, Romániában pedig 6 alatti volt a lehívási arány (2. ábra). Utóbbi országokban elsősorban a válságból való kilábalásban volt nagy szerepük az uniós forrásoknak, a munkanélküliség növekedési ütemének csökkentése mellett nagy hangsúlyt fektettek az infrastrukturális fejlesztésekre a tagállamok. A rendelkezésre álló támogatási keretet Magyarország 15 operatív program keretében használta, illetve az n+2-es szabály szerint használja fel, melyek közül hét ágazati, hét regionális, egy pedig a végrehajtást segítő operatív program között a legnagyobb támogatáshoz a közlekedési (6,2 milliárd euró), a regionális (4,3 milliárd euró), valamint a környezeti és energetikai (4,2 milliárd euró) operatív programok jutottak (3. ábra) augusztus elejére a kifizetések aránya elérte a 83,-ot, s idén ősszel a jelenleg még futó projektek lezárása és a számlák beérkezése miatt a kifizetések felgyorsulása várható, így van rá esély, hogy Magyarország képes lesz az összes rendelkezésre álló EU-forrás felhasználására, ugyanakkor vannak kockázatos területek. A legnagyobb támogatásban részesülő közlekedési és környezeti projektek (77,5, ill. 81,), valamint az Államreform és a Társadalmi infrastruktúra OP-k (8,5, ill. 8,) kifizetési aránya 215. augusztus elején egyelőre elmaradt az átlagtól (83,). 1. ábra: EU-s források Közép-Kelet-Európában és a balti államokban milliárd euró Lengyelország Csehország Magyarország Románia Szlovákia EU-s források, (bal t.) EU-s források, (bal t.) Litvánia EU-s forrás/fő, (jobb t.) Bulgária Lettország Szlovénia Észtország Forrás: Európai Bizottság, MFB 2. ábra: A as időszak forrásainak felhasználása a középkelet-európai tagországokban és a balti államokban 214-ig Észtország Lengyelország Szlovénia Lettország Magyarország Csehország Szlovákia Románia 2,5 Litvánia Átlag Bulgária 1,95 3,48 56, 6, 66,% 63, 76, 75,7% 81,7% 81,7% 85, 93,7% 92, Forrás: Európai Bizottság, MFB ábra: A magyarországi operatív programok (OP) kerete között (milliárd euró),32,36,15 1,47 4,18 6,22 4,3 Közlekedési OP Regionális OP-k Környezet és Energia OP Társadalmi Megújulás OP Gazdaságfejlesztési OP Társadalmi Infrastruktúra OP Közép-magyarországi OP Elektronikus Közigazgatás OP Végrehajtási OP Államreform OP euró Forrás: NFÜ, MFB augusztus

3 A as időszak eredményei Az Európai Bizottság által készített, a közös regionális politika eredményeit összefoglaló legfrissebb riport a 214 júliusában közzétett Hatodik Kohéziós Jelentés. Eszerint Magyarországon az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásainak jelentős részét a vállalkozástámogatás kapta, amely a jelentés szerint nagymértékben hozzájárult a beruházások, a foglalkoztatás, a K+F-tevékenység és a termelés bővüléséhez. Ezek a hatások elsősorban a kis- és középvállalkozások esetében érvényesültek, a nagyvállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatások jóval kevesebb eredményt hoztak. A Bizottság elemzése alapján az EU-s források a közötti időszakban Magyarországon évente átlagosan körülbelül,-kal növelik mind a GDP-t, mind a foglalkoztatást a támogatások nélküli helyzethez képest. Ugyan az előző költségvetési időszak támogatásai még nem futottak ki teljesen, az EU-s pénzek bizonyos konkrét hatásai már most is érzékelhetőek Magyarországon. A Közlekedési Operatív Program összes, közti EU-s támogatásból való 24,9%-os részesedése a közlekedési infrastruktúra adataiban is megmutatkozik. Uniós forrásokból 21-ig 33 km-nyi új út épült, ez a szám 213-ra már 443 km-re nőtt. Hasonlóan alakult a felújított utak hossza is, a 21-ig helyreállított 166 km után 213-ig összesen 2237 km utat újítottak fel. A közlekedési hálózatok fejlesztése a Bizottság Hatodik Kohéziós Jelentése szerint növeli a régiók versenyképességét, egyrészt a foglalkoztatás bővítésén és a megközelíthetőség javításán keresztül, másrészt a kedvezőbb üzleti környezet kialakításával beruházásokat vonz az adott térségbe. A vállalkozások kiemelt finanszírozásának eredményeként 21 és 213 között a támogatott cégek száma csaknem megnégyszereződött, 538-ról 259-re nőtt. A legszembetűnőbb eredményt a foglalkoztatás terén sikerült elérni, melyhez az Európai Szociális Alap biztosítja a forrásokat. 27-től 21-ig az uniós támogatásokból létrehozott új munkahelyek kumulált száma 42 körül alakult, amely 213-ra több mint 2-szorosára, csaknem 93 ezerre emelkedett. A Hatodik Kohéziós Jelentés szerint ezek a munkahelyek jó minőségűnek és tartósnak bizonyultak, a támogatások javították az alkalmazkodóképességet és az elhelyezkedési lehetőségeket (4. ábra). A kifizetett uniós forrásokat megyei szinten vizsgálva szintén megerősíthetőek az említett hatások, eredmények. Azokban a térségekben, amelyek nagyobb arányú támogatásban részesültek a as időszak forrásaiból, magasabb volt a nemzetgazdasági beruházások összértéke 28 és 213 között. Ezek Pest és Győr-Moson-Sopron megye mellett főként a kevésbé fejlett észak-magyarországi és alföldi megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Hajdú-Bihar, Csongrád, Bács-Kiskun), melyekbe a legtöbb EU-s pénz áramlott. A multiplikátor hatást tekintve a hazai megyei szintű adatokra alapozva durva becsléssel hüvelykujjszabályként az állapítható meg, hogy az előző években 1 forintnyi uniós forráskifizetés átlagosan 3,5 forintnyi beruházással járt együtt. Pozitív irányú kapcsolat figyelhető meg a közti támogatások nagysága és a foglalkoztatottak 214-es száma között, ami részben természetes kapcsolat, ugyanakkor a dinamikus adatok vizsgálatával a közösségi források munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatása is kimutatható. Kevésbé meglepő, hogy azokba a megyékbe áramlott az uniós források jelentős hányada, amelyek nagyobb népességgel rendelkeznek (Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar), ezáltal magasabb a foglalkoztatottak száma is (6. ábra) ábra: A as támogatási időszak egyes kumulált eredményei Magyarországon Forrás: Európai Bizottság, MFB Új utak hossza kumuláltan (km, bal t.) Felújított utak hossza kumuláltan (km, bal t.) Támogatott cégek kumulált száma (bal t) Új munkahelyek kumulált száma (jobb t.) 5. ábra: Az egyes megyéknek között kifizetett EU-s források és a nemzetgazdasági beruházások összértéke között Nemzetgazdasági beruházások között (milliárd forint) A as időszak megyéknek kifizetett uniós forrásai (milliárd forint) ábra: Foglalkoztatottak száma (214) és az egyes megyéknek között kifizetett EU-s források Forrás: KSH, palyazat.gov.hu, MFB *Budapest nélkül Tolna Komárom- Esztergom Vas Zala Csongrád Győr-M-S. Borsod-A-Z. Hajdú-Bihar Győr-M-S. Pest* Pest* Szabolcs-Sz-B. 25 Baranya Bács-K. 2 Békés Jász-N-Sz. Heves 15 Fejér Somogy Veszprém 1 Zala Komárom-E. Tolna Forrás: KSH, palyazat.gov.hu, MFB Nógrád Vas *Budapest nélkül Foglalkoztatottak száma (ezer fő) R² =,48 ezer darab Borsod-A-Z. Fejér Jász-N-Sz. Bács-K. Hajdú-B. Csongrád Szabolcs-Sz-B. Veszprém Baranya Heves Somogy Békés Nógrád A as időszak megyéknek kifizetett uniós forrásai (milliárd forint) augusztus

4 Ugyanakkor az EU-s támogatások munkahelyteremtő, foglalkoztatást élénkítő hatása szintén érzékelhető Magyarországon. Azokban a megyékben, amelyek 27 és 215 között nagyobb összegű EU-s támogatást szívtak fel, nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma 21 és 214 között. Ezek Pest és Győr-Moson-Sopron megye mellett szintén a fejletlenebb észak-magyarországi, illetve alföldi megyék voltak (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Csongrád). Az adatok összevetésével adódó eredmény, hogy 1 milliárd forintnyi pótlólagos uniós forrás körülbelül 6 fővel járult hozzá a foglalkoztatás emelkedéséhez (7. ábra). A vállalatok száma ugyancsak összefügg a Brüsszelből lehívott forrásokkal: azok a megyék szívják fel a legnagyobb támogatásokat, amelyekben több vállalat tevékenykedik 7. ábra: Az egyes megyéknek között kifizetett EU-s források és a foglalkoztatottak számának változása között Szabolcs-Sz-B. (Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron). A források lehívása szempontjából ha nem is elengedhetetlen, de jelentős súlya van a cégek számának, ezáltal pedig a vállalkozásbarát környezetnek, hiszen kellő számú vállalkozó nélkül a forráslehívás maximalizálása is akadályokba ütközhet (8. ábra). Az uniós pénzek azonban az empirikus adatok szerint vissza is hatottak a vállalatok számára között 15,9%-kal csökkent a vállalkozások száma, s a tendencia valamennyi megyében megfigyelhető volt, azonban ezt a trendet fékezni tudták a brüsszeli források. Számításunk szerint minden 1 milliárd forintos uniós forráslehívás 2,2 százalékponttal lassította a vállalatszám csökkenésének ütemét között (9. ábra). Foglalkoztatottak számának változása között (ezer fő) Forrás: KSH, palyazat.gov.hu, MFB *Budapest nélkül Pest R² =,37 3 Hajdú-B. Fejér 2 Jász-N-Sz. Veszprém Borsod-A-Z. Győr-M-S. Vas Zala Bács-K. Csongrád 1 Somogy Nógrád Heves Baranya Tolna Komárom-E. Békés A as időszak megyéknek kifizetett uniós forrásai (milliárd forint) A as időszak megyéknek kifizetett uniós forrásai (milliárd forint) 8. ábra: A gazdasági szervezetek száma (214) és az egyes megyéknek 27 és 215 között kifizetett EU-s források Csongrád Győr-M-S. Baranya Borsod-A-Z. Hajdú-B. Szabolcs-Sz-B. Pest* Bács-K. 2 Békés 15 Jász-N-Sz. Fejér Heves Somogy Veszprém 1 Vas Komárom-E. Zala 5 Tolna Nógrád Forrás: KSH, palyazat.gov.hu, MFB *Budapest nélkül Gazdasági szervezetek száma 9. ábra: Az egyes megyéknek 27 és 215 között kifizetett EU-s források és a működő gazdasági szervezetek számának változása (29-213) Működő gazdasági szervezetek számának változása (29-213, %) Pest* Forrás: KSH, palyazat.gov.hu, MFB *Budapest nélkül Nógrád Békés Bács-K.n Heves Tolna Veszprém Jász-N-Sz. Vas Fejér Zala Komárom-E. Somogy Szabolcs-Sz-B. Hajdú-B. Baranya Győr-M-S. Csongrád R² =,55 Borsod-A-Z. A as időszak megyéknek kifizetett uniós forrásai (milliárd forint) A as időszakra vonatkozó tervek A as költségvetési periódust követő időszakban módosult a tagállamok közösségi támogatása. A közép-kelet-európai és a balti térségben a jelenlegi hét éves periódusban hét tagállam támogatása emelkedett, négyé pedig visszaesett hoz képest (1. ábra). A legnagyobb arányú, 2-os csökkenés Szlovéniát érinti, míg összegszerűen a legnagyobb visszaesés a közép-kelet-európai régióban Csehországot sújtja (-4,5 milliárd euró; -17,). Abszolút értelemben a legnagyobb forrásnövekedés Lengyelországban (+1,4 milliárd euró; 15,) és Horvátországban (+8,6 milliárd euró) ment végbe, míg a legmagasabb arányban Szlovákia (+2,5 milliárd euró; 21,7%) és Románia (+3,8 milliárd euró; 19,7%) támogatása emelkedik. Hazánk a 214-ben kezdődött hét éves időszakban a megelőző periódushoz képest 3, milliárd euróval (-12,) kevesebb, összesen 21,9 milliárd euró EU-s forrásban részesül az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Kohéziós Alapból és az Európai Szociális Alapból. A források felhasználási cél szerinti megoszlása alapján megfigyelhetőek bizonyos sajátosságok a térségben. A 11 ország közül hétben a közlekedési és energiahálózatok fejlesztésére fókuszál a támogatások legnagyobb hányada (17,3-31,), valamint jellemző a környezeti és erőforrás hatékonysághoz kapcsolódó, illetve a K+F+I projektek finanszírozása. Ezzel szemben a közigazgatás hatékonyságára, a technikai segítségnyújtásra és a klímaváltozás megelőzésére fordítják a források legkisebb arányát augusztus

5 A visegrádi országokkal összevetve Magyarország több szempontból is kilóg sorból. Míg Lengyelország, Csehország és Szlovákia az említett közép-kelet-európai trendeknek megfelelően használja fel uniós forrásait, addig Magyarország a relatíve sűrű autópálya hálózata révén közlekedési célokra viszonylag kisebb arányban szán brüszszeli forrást (1,). Hazánk elsődlegesen a foglalkoztatásra és a munkaerőpiacra koncentrál (16,), de a hangsúlyok között kap helyet a KKV-k versenyképességének támogatása (1,), valamint különböző környezeti célkitűzések (11,9%). A közigazgatás fejlesztésére fordítja Magyarország a büdzsé 3,-át, míg a másik három állam,2-2,-ot különít el erre. Szintén speciálisak a hazai célok között és akár a hazai versenyképesség régiós lemaradásához is vezethet, hogy az információs és kommunikációs technológiákra a keretnek csupán 3,-a jut, míg Prága, Pozsony és Varsó 4,1-5,9%-ot irányoz elő, illetve a büdzsének csupán 1,-a van betervezve K+F+I-re Magyarországon a régiós versenytársak 11,2-13,-ával szemben. Technikai segítségnyújtásra Magyarország mindössze 1,-ot tervezett be, ami optimizmust sugall a források megfelelő arányú lehívását illetően, mivel a lengyel, cseh és szlovák kormány 3,4-4,-ot szán erre (1. ábra). A as és a as időszak magyar prioritásait összehasonlítva néhány jelentős változás figyelhető meg. Kiemelkedő mértékben, 3,-ról 16,-ra nőtt a foglalkoztatásra és a munkaerőpiac fejlesztésére fordított támogatások aránya. A környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések a jelenlegi időszakban több kisebb, specifikus területre osztódnak, amelyek finanszírozására összességében azonban a források nagyobb hányada áll rendelkezésre, mint a as periódusban, így 19,7%-ról 27,-ra emelkedik az arány. A közlekedés fejlesztésére ugyanakkor jóval kevesebb EU-s pénzt fordítanak 214 után (1,), mint között, amikor a források 24,9%-a a különböző közlekedési projekteket támogatta ( ábra). A Kormány augusztusban ismertetett tervei szerint a korábbinál is hangsúlyosabb céllá vált a as időszak fejlesztési forrásainak minél hatékonyabb és gyorsabb kiosztása, ezért várhatóan 217 közepéig az összes uniós pályázat kiírására sor kerül. Ez egyrészt versenyelőnyhöz juttathatja a magyar vállalkozókat, másrészt pedig elősegítheti a rendelkezésre álló források teljes lehívását 22-ig. 1. ábra: A as időszak forrásainak tematikus megoszlása közép-kelet-európai régió országaiban és a balti államokban Horvát. Bulgária Románia Litvánia Lettország Észtország Szlovénia Szlovákia Cseho. Lengyelo. Magyaro Foglalkoztatás és munkaerőpiac Környezet és erőforráshatékonyság Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság Kutatás, fejlesztés, innováció KKV-k versenyképessége Közlekedési és energiahálózatok Társadalmi befogadás Oktatás és képzés Klímaváltozás és kockázatmegelőzés Információs és kommunikációs technológiák Hatékony közigazgatás Technikai segítségnyújtás Forrás: Európai Bizottság Környezet Utak Társadalmi infrastruktúra Egyéb KKV és vállalkozástámogatás Innovációs és K+F Humántőke Vasutak 11. ábra: A as költségvetési időszak forrásainak cél szerinti felosztása Magyarországon Egyéb közlekedés 7, Technikai segítségnyújtás és kapacitásbővítés Munkaerőpiac Kultúra, turizmus IT szolgáltatás és infrastruktúra Foglalkoztatás és munkaerőpiac Környezet és erőforráshatékonyság Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság Kutatás, fejlesztés, innováció KKV-k versenyképssegése Közlekedési és energiahálózatok Társadalmi befogadás Oktatás és képzés Klímaváltozás és kockázatmegelőzés Információs és kommunikációs technológiák Hatékony közigazgatás Technikai segítségnyújtás 3, 3, 4, 7, 7, 12. ábra: A as költségvetési időszak forrásainak cél szerinti felosztása Magyarországon 4, 8, 9, 3, 1, 9, 3, 1, 1, 3, 1, 16, 1, 19,7% Forrás: Európai Bizottság Forrás: Európai Bizottság 1, 13, 11,9% 11, augusztus

6 Gazdasági növekedés, külkereskedelem, ipar A lassuló gazdaság növekedés oka valószínűleg a magas bázis miatt visszaeső mezőgazdaság volt Az előzetes becslés alapján a magyar gazdaság 215. második negyedévében igazított adatok szerint az előző negyedévhez képest,-kal nőtt, míg a bővülés éves üteme a január-március között regisztrált 3,-ról 2,-ra olvadt (1. ábra). A magyar árukivitel volumene 1,7%-kal bővült májusban (év/év), míg a behozatal,-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az árufőcsoportok közül az élelmiszer-, ital- és dohányexport bővült legnagyobb ütemben (+3,), míg a behozatal volumenét tekintve a magas bázis következtében az energiahordozók importja esett vissza leginkább (-18,). A külkereskedelmi mérleg egyenlege az év első öt hónapjában rekord magas többletet ért el (172,5 ) (2-3. ábra). Júniusban éves szinten a nyers adatok szerint 11,-kal, szezonálisan és munkanaphatással igazítva 6,-kal bővült a hazai ipari termelés, míg a havi bővülés üteme 1,-ot ért el. Az iparon belül továbbra is a járműgyártás (+21,) és az ahhoz számos szállal kapcsolódó gumi- és műanyaggyártás (+22,7%) ért el jelentős növekedést (4-5. ábra). A hazai építőipar júniusban dinamikusan, 1,-kal bővült éves szinten, ugyanakkor várhatóan visszaveti a szektor teljesítményét az év második felében, hogy a teljes szerződésállomány az adatok ezredfordulóval kezdődő gyűjtése óta nem látott mértékben, 49,-kal maradt el az egy évvel korábbitól (6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon I * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - május) 4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon , ,3 2 62,3-75, ,2-286,4-453, ,6 1 72,5 898,4 843,5 846,6 775, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (215. június) Gumi, műanyag termék gyártása Járműgyártás 122,7% 121, Gép, gépi berendezés gyártása 117, Gyógyszergyártás 114, Számítógép, elektr. termék gyártása 112, Villamos berendezés gyártása 111, Textília, ruházat, bőrtermék gyártása 11, Fafeldolgozás 19, Fémfeldolgozás 15, Vegyi anyag, termék gyártása 13, Élelmiszer, ital, dohány gyártás 13, FELDOLGOZÓIPAR 112, * az előző év azonos időszaka = 1, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 6 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.) augusztus

7 Fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom dinamikáját a nettó reálbérek, a hitelpiac és az óvatosság is fékezi Júliusban ugyan a megelőző hónaphoz képest kismértékben javult, azonban a régióban 214 vége óta Magyarországon a legrosszabb a fogyasztói bizalom. Ennek ellenére júniusban a kiskereskedelmi forgalom az előzetes adatok alapján 6,-kal bővült (év/év), ami négyhónapos csúcsnak felelt meg. A kiskereskedelem élénkülését az üzemanyagok és a nem élelmiszeripari cikkek eladásának 9,, ill. 8,-os éves szintű növekedése okozta, s az élelmiszer eladások üteme is 4,-ra gyorsult (1-3. ábra). A növekvő fogyasztást a nettó reálbérek emelkedésének megtorpanása fékezheti a következő hónapokban, ugyanakkor ez a hatás várhatóan nem lesz tartós, mivel a nemzetközi olajárak csökkenése, a forint gyengülésének megállása visszafogja az inflációs ráta emelkedésének ütemét (4. ábra). A lakosság vásárlólóerejének bővülését a hitelezési folyamatok alakulása is lassítja, júniusban havi szinten csak a személyi hitelek állománya emelkedett kismértékben (+1,8 ). Az óvatos fogyasztói hangulatot jelzi, hogy az alacsony kamatok révén a bankbetétekből kiáramló megtakarítások a készpénz mellett állampapírok irányába terelődnek (5-6. ábra) ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (28. január = 1) Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottak nélkül Nettó reálbérek* 6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) *állampapírok, egyéb kötvények ** 12 hónapos gördülő átlag Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.) Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények augusztus

8 Munkaerőpiac Továbbra is a gazdaság élénkülését jelzik a hazai foglalkoztatási adatok A munkanélküliségi ráta 215. április-június között 6,9%-ra süllyedt, ami 1,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi periódusban regisztráltnál, így a hazai mutató az Európai Unión belül a kilencedik legalacsonyabb szintet érte el. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta a második negyedév átlagában 59,8, ill. 55,7% volt, ami éves összevetésben 1,3, ill. 1,9 százalékpontos emelkedést jelent (1-2. ábra). A vállalati foglalkoztatási tervek alapján a következő hónapokban tovább csökkenhet a munkanélküliek száma, s bővülhet a foglalkoztatás. Májusban a jelentősebb ágazatokban a pénzügyi közvetítés kivételével éves szinten emelkedett az alkalmazottak száma. Míg a versenyszférában 2,-kal, addig a költségvetési szektorban a szociális ellátásban dolgozók számának megugrásával 1,-kal nőtt a munkaerő létszáma. A közfoglalkoztatottak létszáma 194,4 ezer fő volt az év ötödik hónapjában, 96,-kal túlszárnyalva az egy évvel korábbi alacsony bázist (3-4. ábra). Júniusban a szezonalitásnak megfelelő számú, azonban az egy évvel korábbinál 49,-kal kevesebb, összesen 41,2 ezer új álláshelyet jelentettek be a foglalkoztatók, ezen belül a nem támogatott helyek száma (18 ezer) 12,-kal, míg a támogatott álláshelyeké (21,9 ezer) 62,-kal csökkent (5. ábra). A szociális ellátásban dolgozók bérkorrekciójának kifutása révén a költségvetési szegmensben átlagosan 1,-kal, míg a versenyszférában 4,-kal emelkedtek júniusban éves szinten a bruttó bérek (6. ábra) % 7% 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) 6 59% 5 57% % 4 47% Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (215. május, előző év azonos időszaka = 1) ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása az Európai Unióban (215. április - június) Forrás: Eurostat, MFB * 215. február - április 4, 4, 5, 5, 5, 5,9% 5,9% 6, 6,9% 6,9% 7, 7,7% 8, 8, 8, 8,7% 9, 9, 9,9% 9,9% 1, 1,9% 11, 11, 12, 12, 14,9% 15, 22, 24, Németország Csehország Málta Luxemburg Egyesült Királyság Dánia Ausztria Észtország Magyarország Hollandia Románia Lengyelország Svédország Belgium Litvánia Szlovénia Európai Unió Bulgária Írország Franciaország Lettország* Euróövezet Szlovákia Finnország Portugália Olaszország Ciprus Horvátország Spanyolország Görögország 4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon Szociális ellátás Szálláshely-szolg., vendéglátás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Ingatlanügyletek Közigazgatás Szállítás, raktározás Építőipar Kereskedelem Ipar Mezőgazdaság Oktatás Infokommunikáció Egészségügy Pénzügyi közvetítés Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN 15, 14, 14, 13, 12,9% 12, 12,7% 12, 12, 11, 1, 1, 97, 11, 12, 15, 143, ezer fő Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (215. június, előző év azonos időszaka = 1) ezer darab Forrás: NFSZ, MFB Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Oktatás Építőipar Ipar Ingatlanügyletek Infokommunikáció Forrás: Szállítás, raktározás KSH, MFB Egészségügy Közigazgatás Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Szálláshely-szolg., vendéglátás Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 9 19,7% 17, 15, 14,7% 14, 13, 13, 13, 13, 12,9% 11, 11, 1,9% 98, 14, 11, 13, augusztus

9 Infláció A világpiaci nyersanyagárak alakulása tovább támogatja a hazai fogyasztói árak stabilitását Keresleti és kínálati hatások (a kínai gazdaság lassulása, az amerikai kitermelési költségek csökkenése, az iráni olaj nemzetközi piacokra való visszatérése) nyomán a júniusi 4,-os visszaesést követően júliusban 13,-kal zuhant a Brent-típusú olaj ára, s a CRB nyersanyagpiaci árindex is féléve látott ütemben, 4,-kal süllyedt (1. ábra). Magyarországon júniusban a mezőgazdasági árak 6,-kal csökkentek, míg az ipari termelői árak 1,-kal emelkedtek (év/ év). Utóbbin belül a belföldi értékesítési árak tovább süllyedtek (-1,), azonban az exportértékesítés esetében 2,9%-os áremelkedés következett be. Júliusban éves szinten,-kal nőttek, havi szinten (júniushoz hasonlóan) nem változtak a fogyasztói árak, a 12 havi maginflációs ráta a júniusi 1,-os ütemhez hasonló mértékű, 1, volt (2-3. ábra). A jelentősebb ársokkok hiányát jelzi, hogy az inflációs trendeket jól előrejelző ritkán változó árú termékek árindexe (2,, év/ év), a keresletérzékeny termékek drágulása (1,9%) és az indirekt adóktól szűrt maginfláció (1,) is,1-,2 százalékponttal elmaradt a júniusban mért számoktól (4. ábra). A 12 havi inflációs rátát júliusban a piaci javak átlagosan,53 százalékponttal növelték, a szabályozott áru termékek,15 százalékponttal csökkentették. A havi árváltozást tekintve a szolgáltatások drágultak viszonylag nagyobb ütemben, míg a ruházati cikkek ára 2,7%-kal csökkent a nyári leárazások nyomán (5-6. ábra). 1. ábra: a CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) $/hordó Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe Ipari termelőiárindex Importárindex Exportárindex 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 1 2, 2, 1, 1,, Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja, - - Forrás: KSH, MNB, MFB , -1, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (215. július, hó/hó) 7% % Szolgáltatások Tartós fogyasztási cikkek Szeszes italok, dohányáruk Egyéb cikkek, üzemanyagok Háztartási energia, fűtés Élelmiszerek -1,,9%,,,, Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Ruházkodási cikkek ÖSSZESEN -3, -2,7% -2, -2, -1, -1, -,,,, 1, augusztus

10 Vállalati forráshelyzet Kétéves szintet ért el az új vállalati hitelszerződések összege júniusban A magyarországi vállalati hitelek állománya 215. júniusban a tranzakciók (hitelfolyósítások és törlesztések egyenlege) nyomán másfél éve látott volumenben, 191,5 milliárd forinttal süllyedt (forinthitelek: -149,5, devizahitelek: -42, milliárd Ft). Mivel júniusban közel két éve tapasztalt (35 -ot meghaladó) összegben kötöttek új hitelszerződést a cégek, így a törlesztések volumene meghaladhatta az 55 milliárd forintot (1-2. ábra). A vállalati hitelállományon belül a devizakölcsönöké 6, milliárd forinttal bővült, a forinthiteleké 157,6 milliárd forinttal zsugorodott júniusban. A Növekedési Hitelprogram beruházási hitel felvételt ösztönző hatását erősíti meg, hogy míg a maximum 1 éves és az 1-5 év közötti hitelek állománya is zsugorodott (-75,6, ill. -97,1 ), addig a hosszabb lejáratú kölcsönök állománya 21,1 milliárd forinttal bővült májushoz viszonyítva (3-4. ábra). Az 1-5 éves és 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati hitelek szegmensében az átlagos kamatszint júniusban májushoz képest 6, ill. 18 bázispontot süllyedt és 4,14, ill. 3,7-ot ért el, utóbbi új rekordszintre olvadt, s egyre jobban közelít a csehországi kölcsönök árazásához (5-6. ábra) ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel ábra: A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forint- és euró hitelek tárgyhónapban kötött szerződéseinek összege* *egy vagy két adatszolgáltatótól származóbizalmas adat esetében nem közöl adatot az MNB Euró hitel: 1 éven túli kamatfixálás Euró hitel: változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás Forinthitel: 1 éven túli kamatfixálás Forinthitel: változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás 3. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban 4. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban éven belüli 1-5 éves 5 éven túli lejáratú Forinthitel Devizahitel Összesen * 3 hónapos bankközi kamatok 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia augusztus

11 Árfolyamok A régió legjobban teljesítő devizája júliusban a forint volt Miután a görög kormány több hónapos alkudozás után július 13-án elfogadta, hogy az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank feltételei, szigorú reformintézkedések végrehajtása mellett juthat új pénzügyi mentőcsomaghoz, jelentősen javult a globális befektetői környezet. A közép-kelet-európai devizák így a július eleji gyengülés ellenére havi szinten erősödni tudtak az euróval szemben (cseh korona:,, lengyel zloty: 1,, román lej: 1,, forint: 2,) (1-2. ábra). A forint árfolyama július 31-én kéthavi szintre süllyedt az euróval szemben (38,3 HUF/EUR), míg a dollárral és svájci frankkal szemben,1, ill. 3,-os ütemben értékelődött fel (hóvégi árfolyamok: 281,1 HUF/USD, il. 291,8 HUF/CHF), utóbbi ellenében közel három hónapos szintre erősödött a hazai deviza (3. ábra). A nemzetközi befektetői környezet javulása mellett a hazai fizetőeszközt támogatta az országkockázati prémium csökkenése is (a 1 éves CDS-felár 23-ról 193 pontra süllyedt). A forint jövőbeli erősödését segítheti, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a júliusi 15 bázispontos monetáris lazítás mellett a további kamatvágások lezárását jelentette be, s a piaci várakozások sem számolnak további kamatcsökkentéssel, ugyanakkor a magyar államkötvények csökkenő hozama és felára fékezheti a hazai deviza felértékelődését (4-6. ábra). 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* Forrás: CBOE, ECB, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése , 1, 1, 99, * = 1 Forrás: ECB, MFB 11, 1, 1, 99, pont 99, 98, 98, euróval szembeni árfolyamerősödés 99, 98, 98, HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) , 97, Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 3. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felárának változása* HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) Forrás: ECB, MFB Forrás: ECB, Reuters, MFB * 3 napos gördülő változás éves CDS-felár* (bal t.) HUF/EUR* (jobb t.) fordított skála ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat Forrás: ECB, MNB, MFB HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) forint gyengülés 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest Forrás: ÁKK, Reuters, MFB HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) bázispont augusztus

12 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Terv szerint alakulnak a költségvetési számok, kedvezőbb lett a büdzsé hiányának finanszírozása Az államháztartás központi alrendszerének hiánya január-július között 894,1 milliárd forintot ért el, ami az éves előirányzatot,-kal, a tavalyi év azonos időszakában kumulálódott deficitet 42,7 milliárd forinttal haladta meg. Az első hét hónap adatai alapján a központi költségvetés hiánya 77,4 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleget (-953,7 ) mutatott, mint egy évvel korábban, a bevételek 59,8 milliárd forintos elmaradását ugyanis ellensúlyozni tudta a kiadások 137,2 milliárdos visszafogása. Előbbit tekintve a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei estek vissza jelentősen (-293,8 milliárd Ft), ami alapvetően a beérkező uniós források elmaradásából eredt (1. ábra, 1. táblázat). Mivel a büdzsé kiadásai tendenciaszerűen inkább az év első felére esnek, míg a bevételek nagyobb része hagyományosan az év második felében folyik be, így tarthatónak tűnik az idei költségvetés hiányára vonatkozó célkitűzés. A jegybanki kamatcsökkentés révén a diszkontkincstárjegy hozamok júliusban bázispontot csökkenve alá süllyedtek, s az 5 és 1 éves hozamok is pontot mérséklődve 2,84, ill. 3,7-on zárták a hónapot. A hosszú hozamok süllyedését segítette görög adósságválság enyhülése, az állampapírok iránt erősödő lakossági kereslet, a jegybanki eszköztár átalakítása, valamint a forintkötvények hozamába beépülő árfolyamkockázati prémium 16 bázispontos mérséklődése. Ennek ellenére a szűkebb régióban bázispont közötti ütemben süllyedtek a 1 éves állampapírhozamok a hónapban (2-4. ábra) , 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1,, 7% - 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és július között (milliárd forint) -677,4-73,2-1 12, ,5-542,5-1 93,3-1 31,1-953,7 64,5 733,4 51,2 536,1 545,5 529,8 388,9 61,3 781, , , , , , , ,7 962,9 1 22,2 1 82,7 919, ,8 1 22,2 1 96,4 843,5 86,7 1 25,3 1 1,5 1 35, ,3 1 65, ,1 66,4-542,1-534,7-518,7-597,4-731,6-747,1-1 4,9-796,2-683,7-745,9-756,1-71,1-744,1-715,6-765, , , -73,3-1 67, , ,6-1 86,3-1 76,2-764, , , , , , ,1-4 27, ,1-44,1-379,7-374,5-364,4-483,4-45,3-43,1-417, Forrás: ÁKK, Reuters, MFB ábra: Az 5 éves forintban denominált magyar államkötvény hozamának felbontása % - Árfolyamkockázati felár* Országkockázati felár** Kockázatmentes hozam*** Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB * 5 éves forint állampapírhozam és én lejáró magyar eurókötvény hozamának különbsége ** én lejáró magyar eurókötvény és 5 éves német euró államkötvény hozamának különbsége *** 5 éves német euró államkötvény hozama hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 1 éves CDS-felár bázispont táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása teljesítés (előzetes) I-VII. hó éves teljesítés %-a módosított előirányzat I-VII. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 8, , 5,7% 1 932, ,1 54, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 35,1 64,5 49, 1 36, 733,4 56, Társasági adó 394,8 159,4 4, 341,4 26, 6, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 151,7 78,5 51,7% 156,5 8,3 51, 25,9 1,9 49, 24,8 14,7 51, 4 335, ,9 54, 4 396, ,8 55,9% 3 35, ,8 53, 3 172, ,3 54, Jövedéki adó 918,9 52,2 54,7% 913,5 533,4 58, Pénzügyi tranzakciós illeték 277,9 161,4 58, 26,2 124,1 6, Lakosság befizetései 1 753,8 1 22,2 58, 1 86,6 1 82,7 59,9% Személyi jövedelemadó NYUGDÍJBIZTOSÍTÁ- SI ALAP EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP Forrás: NGM, KSH, MFB ,1 929,3 58, 1 639,7 98,7 59, 3 124, ,7 58, 3 24, ,8 58, 1 97,1 1 13,8 59, 1 91,8 1 13,1 59, 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) augusztus 5 pont