F ó k u s z b a n. Tulajdonosi tőke tervezett bevonása Magyarországon 2017-ben

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Tulajdonosi tőke tervezett bevonása Magyarországon 217-ben Az MFB 216. i reprezentatív kérdőíves felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján a magyarországi vállalatoknak csupán töredéke (4,-a) tervez tőkét bevonni idén, ugyanakkor növekedési, ill. megújulási képességük nyomán ezek a vállalatok kiemelt fontosságú szereplői a vállalati szektornak. Különösen a kisméretű vállalkozások, az exportorientált cégek valamint a közép-magyarországi vállalatok érdeklődnek nagyobb arányban tulajdonosi tőke bevonása iránt. Ezen cégek jellemzője, hogy valamely ok miatt nehezen jutnak megfelelő finanszírozási forráshoz. Egy év alatt csökkent a tőkebevonást tervező vállalatok aránya, azonban az átlagos tőkeigény emelkedése nyomán 217-ben 8-11 milliárd forint körüli lehet a makroszinten megjelentő potenciális tőkeigény, ami az idei évi GDP 2,1-3,-át érheti el május Tulajdonosi tőke iránti vállalati igény a magyar gazdaságban Az MFB 216. október novemberi reprezentatív kérdőíves vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján a magyarországi vállalatok 4,-a tervez tőkét bevonni a felmérést követő 12 hónapban (ami lényegében a 217-re vonatkozó terveknek feleltethető meg). A megelőző, 215. i felmérés során a válaszadók 8,-a nyilatkozott hasonlóan, azaz egy év alatt visszaesett az érdeklődő cégek száma. 216 végén három csoport volt megragadható, ahol relatíve magas a keresletet jelzők hányada: a mikrocégek (6,), a közép-magyarországi székhelyű Exportarány* Régió Méret Szektor 1. ábra: A következő 12 hónapban tulajdonosi tőke bevonását tervező vállalatok aránya TELJES MINTA Agrárium Szolgáltató sz. Nagyvállalatok Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld Közép-Magyarország - Nem exportál vállalatok (6,) és az exportra fókuszáló vállalkozások (6,) esetében haladta meg az átlagot a tőkebevonásban gondolkodók aránya (1. ábra). A kisebb cégek számára tőkehelyzetük miatt a hitelpiac, a budapesti és pest megyei vállalkozások számára az uniós támogatások elérhetősége korlátozott. A vállalatméret csökkenésével valamint az exportfókusz erősödésével a tőkebevonás jelentőségének felértékelődése figyelhető meg, ami a befektetők preferenciájával is egybecseng, mivel a kisebb, ill. az exportorientált cégek jellemzően viszonylag nagyobb növekedési potenciállal rendelkeznek., 1, 2, 2, 2, 2,9% 3, 4, 4, 4,9% 4, 4, 4, 4, 6, 6, 6, 6, 7% * exportbevételek / teljes árbevétel Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. A tartalomból A 217. első negyedéves gazdasági bővülés egyik legfőbb hajtóereje az ipar volt... (6. oldal) Magára talált a kiskereskedelmi forgalom bővülése márciusban... (7. oldal) A kedvező munkaerőpiaci adatok továbbra stabilan támogatják a magyar gazdaságot... (8. oldal) Mérséklődött az infláció üteme áprilisban a csökkenő üzemanyagáraknak köszönhetően... (9. oldal) A vállalati hitelek kamatai vegyesen mozogtak, a hitelállomány tovább bővült márciusban... (1. oldal) Kismértékben gyengült, de havi szinten nem sokat változott az évek óta stabil forint árfolyam... (11. oldal) Az első negyedéves kumulált hiány előirányzat arányosan tíz éves mélypontra süllyedt... (12. oldal) alatti GDP-arányos államháztartási hiánnyal kalkulál a jövő évre tervezett költségvetés... (13. oldal) Az anyag zárásának időpontja: Készítette: Mádi Judit (Madi.Judit@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 ági bontásban az infokommunikáció és az oktatás területén a vállalatok relatíve nagy része (legalább tizede) jelezte, hogy tőkéhez kíván jutni a felmérést követő egy éven belül (2. ábra). Az ipari ágazatok körében a tőke iránti nagyobb arányú kereslet általában a beruházási hitelek iránti nagyobb fokú érdeklődéssel párosul, míg a tercier szektoron belül inkább helyettesítő terméknek számít a kétfajta forrás: az infokommunikáció és az oktatás például inkább a tőkebevonást, míg a gépjárműjavítás, karbantartás a beruházási hiteleket favorizálja. A tőkeági finanszírozásra törekvő vállalatok között többségben vannak a pénzügyi befektetőt keresők a szakmai befektetőt preferálókkal szemben valamennyi szektorban és vállalati méretkategóriában, azaz a csendestársak jobban preferáltak, mint a stratégiai irányításba is nagyobb beleszólásra igényt tartó befektetők. Regionálisan ugyanakkor éles törés mutatható ki az ország észak-déli tengelye mentén: a három dunántúli régióban a szakmai befektetők népszerűsége meghaladja a pénzügyi befektetőkét, míg Közép-Magyarországon és a Dunától keletre a pénzügyi befektetők a kedveltebbek a szakmai befektetőkkel szemben (3. ábra). A korábbi tőkebevonási kísérletek jelentősen befolyásolják a 217. évi terveket is: a tőkebevonási szándék kifejezetten erős abban a két vállalati szegmensben, amely a felmérést megelőzően vagy eredménytelenül próbálkozott vagy sikerrel járt tőke bevonásával. Ezzel szemben a semmilyen korábbi tapasztalattal nem rendelkezők körében alacsonynak mondható az érdeklődők hányada. Különösen a korábban sikertelen tőkebevonáson túl lévő cégcsoportban magas (minden ötödik cégre jellemző) a tőkebevonási szándék, azaz a negatív tapasztalatok nem vették el végérvényesen a próbálkozók kedvét. Az érdeklődő cégek körében a bevonni tervezett tőke nagyságának mediánja 1 millió Ft, ami 7 millió Ft-tal haladja meg az egy évvel korábbit. Míg 215 én a keresletet jelző cégek fele 1-5 millió Ft, addig egy évvel később az érdeklődő vállalatok többsége 2-2 millió Ft közötti összegben akart külső tőkéhez jutni (4. ábra). Mindez azt jelenti, hogy az érdeklődő cégek arányának egy év alatt bekövezett visszaesése alapvetően a kisebb tőkeigényű vállalkozások lemorzsolódását jelentette, miközben a nagyobb tőkeigényű vállalatok továbbra is a piacon maradtak. Makroszinten a keresletet jelző cégek arányának visszaesését és a működő vállalatok számának csökkenését ellensúlyozta a bevonni tervezett tőke nagyságának megemelkedése, így 217-ben számításunk szerint potenciálisan 8-11 körüli tőkeigény jelentkezhet a magyar vállalati szektorban (5. ábra). A tőke iránti igény összegszerűen mintegy 8-a a mikrovállalati szegmens keresletéből fakad a vállalati tervek elemzése alapján Exportarány* Régió Méret Szektor Állattenyésztés Növénytermesztés Vad- és erdőgazdálkodás 2. ábra: A 217-ben tőke bevonását tervező cégek aránya ágazati bontásban Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. Élelmiszeripar Textil- és bőripar Villamosgép gyártás Számítógépek, elektr. t. gy. Bútorgyártás Fémfeldolgozás Építőipar Vegyi anyag- és gyógyszer gy. Gumi-, műanyaggyártás 5. ábra: A következő 12 hónapban külső tőke iránti potenciális kereslet nagysága Magyarországon vállalatméret szerinti bontásban 15 n.a Energia-, gáz-, gőzellátás Fafeldolgozás, papírtermékgy. Mzg. Szolgáltató szektor * exportbevételek / teljes árbevétel Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, millió Ft 3. ábra: A következő 12 hónapban szakmai, ill. pénzügyi befektetőt kereső vállalatok aránya TELJES MINTA Agrárium Szolgáltató sz. Nagyvállalatok Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Magyarország Dél-Alföld Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl - Nem exportál ábra: A következő 12 hónapban tőke bevonását tervező cégek körében a bevonni tervezett tőke nagysága (medián) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, TELJES MINTA n.a. Agrárium Szolgáltató szektor 825 Közúti járműgyártás Gépgyártás n.a. Nagyvállalatok Víz-, szennyvíz-.hulladékgazd. Információ, kommunikáció Oktatás n.a Turizmus Adminisztratív szolgáltatások Egészségügyi, szociális ellátás Gépjárműjavítás, karbantartás Ingatlanügyletek Szállítás, raktározás Kereskedelem Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország Szakmai, tud., műszaki tev. Nagyvállalatok Művészet, szórakoztatás * exportbevételek / teljes árbevétel Szektor Méret Régió Exportarány* % - Nem exportál (alsó becslés*) 216. (felső becslés**) * tőkebevonást tervező vállalatok, amelyek 1. terveznek beruházást a következő 12 hónapban és 2. a hazai ill. az exportpiac közül legalább az egyik esetében a forgalom bővülését várják ** tőkebevonást tervező vállalatok Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések május

3 A felmérés válaszaiból az idei évre prognosztizált vállalati kereslet a néhány hete megjelenő konvergencia programból kiolvasható, 217. évre előrejelzett nominális GDP 2,1-3,-át érheti el. Ez a mérték jelentősen meghaladja a 216. évi tényleges tőkebevonások nagyságát: akkor a nemzetközi adatok összesítése alapján a magyar GDP,1-át érte el a magántőke beruházások volumene (6. ábra). Az eltérés egyik oka, hogy végül a tőke iránti kereslet egy jelentős része rendszerint el sem jut a kínálati oldali szereplőkhöz (pl. egyéb alternatív finanszírozási források merülnek fel, a vállalat lemond időközben a tőke bevonási terveiről, vagy megszűnik a cég). Másrészt további szűrőt jelentenek maguk a befektetők is, amelyek az életképesnek tekintett vállalkozásokat, projekteket keresik a kevésbé ígéretesnek tűnő ügyletekkel szemben. Az idei évre becsült hazai GDParányos kereslet ugyanakkor közel áll a Luxemburgban 216-ban megvalósuló tőkebevonások GDP-arányos szintjéhez. A tőkepiac élénkülése az európai keresztmetszeti adatok alapján kedvezően hat a gazdasági fejlettségre is: az Európai Unióban a magasabb egy főre eső GDP-t elérő országokban jellemzően érettebb a tőkepiac is. A kapcsolat ugyanakkor kölcsönös, nem egyirányú: a felgyorsult tőkebevonás innovatív, gyorsan növekvő vállalatok kinevelésével maga után húzza a gazdaság egyéb területeit is, másfelől a nagyobb jövedelmekből a tőkepiaci kínálati oldalán lévő szereplők is nagyobb összegekkel finanszírozhatják a tőke iránt keresletet mutató vállalkozásokat (7. ábra). A becsült kereslet volumenének elhelyezéséhez egy másik irányból ad támpontot, hogy mekkora összegben támaszkodtak a beruházások finanszírozása során tőke bevonására a magyarországi vállalatok. A Világbank felméréseire alapozva a közti idakban ez a mérték a beruházások mintegy 3,-át érhette el. A hazai beruházási számokból kiindulva a közti idakban így évi átlagban folyó áron 152,3 milliárd Ft összegben került sor tőke bevonására a beruházások finanszírozásához. A 3,-os hazai arány egykori szocialista gazdaságokban a középmezőnynek felel meg (8. ábra). A Világbanknak az átalakuló (tranzíciós) és fejlődő országokra irányuló adatai alapján egyébként a beruházási oldalról nézve nagyobb tőkepiaci aktivitással jellemezhető gazdaságok relatíve gyorsabb ütemben növekednek, azaz fejlesztéspolitikai oldalról is értékes dimenziót jelent a vállalatok tőkeági finanszírozása (9. ábra). Ezt a képet azonban árnyalja, hogy a térség gyorsan növekvő országaiban (különösen a balkáni gazdaságokban) a pénzügyi rendszer egyéb sajátosságai is hozzájárultak ahhoz, hogy a banki finanszírozásnak adott esetben komoly konkurenciáját jelenti a vállalatok számára a tőke bevonása, mint alternatív lehetőség, miközben a relatíve alacsonyabb fejlettségi szintről indulva viszonylag gyors gazdasági növekedést tudtak elérni egyes országok. Összegezve az mondható el, hogy az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés alapján a potenciális kereslet nagysága a várhatóan ténylegesen megvalósuló vállalati tőkebevonások mintegy 5-2 szorosát érheti el 217-ben. Ennek a vállalati igénynek egy jelentős része azonban a korábban jelzett keresleti, ill. kínálati oldali okokból végül nem jut el a tényleges tőkebevonásig. 2, 2, 1, 1,,, Egy főre eső GDP (ezer euró, 216) ,18 Luxemburg ,56 Franciaország,53 Hollandia 6. ábra: Tulajdonosi tőke bevonás Európában 216-ban a GDP arányában,51 Dánia Ausztria,41 Svájc,4 Svédország,399% Finnország R² =,371,35 Egyesült Királyság,34 Olaszország,34 Spanyolország,33 Európa Németo.,3 Balti államok,287% Írország,27 Belgium Íro. Belgium,27 Norvégia Norvégia,21 Németország,19 Portugália Nagy-B.,17 Lengyelország Svédo. Olaszo. Forrás: Invest Europe, MFB 7. ábra: Tulajdonosi tőke bevonás Európában a GDP arányában és az egy főre eső GDP 216-ban Forrás: Invest Europe, Eurostat, MFB trendvonal,15 Magyarország Finno.,87% Románia,69% egyéb Közép-Kelet-Eu.,5 Csehország,49% Bulgária Dánia Franciao.,3 Ausztria,1 Ukrajna, Görögország Hollandia 2 Port. Spanyolo. Cseho. Magyaro. Görögo. 1 Románia Lengyelo. Bulgária,,,,,,, 16, 11, 8, Tulajdonosi tőke bevonás a GDP arányában (216) 8. ábra: Tulajdonosi tőke részesedése az elmúlt 12 hónap beruházásainak finanszírozásában ( idak átlaga*) Gazdasági növekedés üteme ( idak átlaga) Montenegro Litvánia Románia 7, Albánia* 5, Lettország 5,7% Szerbia 5, Macedonia 4,7% Szlovákia * Albánia és Horvátország esetében a hiányzó 29. évi adatot a 27. évi adat helyettesíti 4, Koszovó 4, Lengyelország 3, Magyarország 3, Szlovénia Forrás: Világbank, MFB 9. ábra: Tulajdonosi tőke részesedése az elmúlt 12 hónap beruházásainak finanszírozásában és gazdasági növekedés a volt szocialista országokban 3, 3, 2, 2, 1, 1,, Forrás: Világbank, MFB Észtország Bulgária Szlovákia Lengyelország Szlovénia Macedónia Magyaro. Csehország Lettország Szerbia Albánia 3, Csehország 2,9% Horvátország* Románia 2, Bulgária 2, Észtország Litvánia trendvonal R² =,1927 Horváto., 7% 9% Tulajdonosi tőke részesedése az elmúlt 12 hónap beruházásainak finanszírozásában ( idak átlaga) * Albánia és Horvátország esetében a hiányzó 29. évi adatot a 27. évi adat helyettesíti május

4 A tőkebevonás iránt érdeklődő cégek egyéb jellemzői A tulajdonosi tőkebevonás iránt 217-ben érdeklődő hazai cégekről általánosságban elmondható, hogy egyrészt jelentősebb beruházási és hitelfelvételi korlátokkal szembesülnek, mint a többi vállalat, másrészt beruházási, fejlesztési elképzeléseikre relatíve intenzív innovációs szándék, bátor értékesítési stratégia jellemző. Ennek megfelelően gazdaságpolitikai szempontból is értékes vállalatcsoportot jelentenek, amely a vállalatok adottságait, ill. korlátait figyelembe vevő fejlesztéspolitikai támogatást igényel. Az érintett vállalati szegmens finanszírozási helyzete relatíve kedvezőtlen. Rendkívül alacsony (8,) a stabil helyzetű, beruházásra önerőből is képes vállalkozások aránya, miközben a cégek negyede (24,-a) pénzügyi gondokkal küzd. A többi vállalat esetében 32,1, ill. 11, ez az arány. A beruházási korlátok egyrészt jelentősebbek a tőke iránt érdeklődő cégek körében, másrészt jellemzően olyan területen ütköznek a legnagyobb akadályokba, ahol a többi vállalat sokkal kevésbé: ilyen a pénzintézetek fedezeti valamint egyéb követelményei, a bankok hitelnyújtási hajlandósága, a megfelelő befektető hiánya (1. ábra). A jelzett problémák alapvetően abból fakadnak, hogy ezek a cégek viszonylag kevés tőkével és biztosítékként felajánlható eszközzel rendelkeznek, emiatt a pénzintézetek óvatosabbak a hitelezésükkel kapcsolatban. Kifejezetten magas a tőkebevonást tervező cégek körében a többi vállalat átlagához képest az új piaci szegmensbe való belépést tervezők, valamint a már meglévő piacon új termék/szolgáltatás bevezetésében gondolkodók aránya. A válaszok alapján az átlagot jelentősen meghaladó mértékű kockázatvállalás és innovációs hajlandóság jellemzi ezeket a vállalkozásokat, így a vállalati szektor megújulásában kulcsszerepet játszhatnak ezek a vállalatok (11. ábra). Befektetőkkel való kooperáció A tőkét kereső hazai vállalatok vezetői viszonylag óvatosak az új potenciális tulajdonostársnak biztosítandó jogokkal kapcsolatban. A bevonni tervezett tőkéért cserébe a cégek leginkább abba egyeznének bele, hogy a vállalkozás értékesítése során speciális jogokat adjanak át, míg legkevésbé arra lennének hajlandóak, hogy a befektetőt a cég napi irányításába is bevonják. Az ipari cégeknél rugalmasabbak a tercier szektor vállalatai, méret szerint pedig a kisvállalatok a leginkább toleránsak. Regionálisan a kelet-magyarországi székhelyű vállalatok, piaci fókuszt tekintve a döntően exportra termelő vállalatok számítanak viszonylag ellenállónak ilyen téren. A földrajzi pozíció és az exportarány kapcsán a válaszok átfednek azzal, ahogy a vállalatok a nagyobb befolyást szerző szakmai, ill. a jellemzően kisebb jogkörrel rendelkező pénzügyi befektetőket preferálják (12. ábra). A tőkebevonás iránt érdeklődő válaszadók közel fele (49,-a) nem hajlandó átengedni a cég irányítását új befektetőnek, ötöde (18,-a) számára ez nem jelent akadályt és harmada (31,9%-a) egyelőre nem tudja ezt eldönteni. A kisvállalatok és a részben exportra termelő cégek között az átlaghoz képest nagyobb fokú rugalmasság érzékelhető, míg a valamilyen tulajdonjog védelemmel (pl. védjegy, szabadalom, stb.) rendelkező cégek valamelyest jobban elzárkóznak attól. 1. ábra: A beruházási korlátok értékelése* a következő 12 hónapra vonatkozó tőkebevonási tervek szerinti bontásban Fedezeti követelmények Nem áll rendelkezésre saját forrás Pénzintézetek egyéb követelményei Nem talál befektetőt a cég Nem kap elegendő hitelt a cég Beruházási cikk magas ára Túl magas hitelköltség Üzleti környezet egyéb problémái Jelenleg is magas a cég eladósodottsága Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Alacsony kereslet Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Készletek magas szintje Tőkebevonást nem tervező vállalatok 65, Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, , 1,5 2, 2,5 3, 3,5 4, * 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály 51,9% Meglévő termékek, szolgáltatások volumenének bővítése * többszörös választás is lehetséges 54, 35, Meglévő piacon új termék, szolgáltatás bevezetése Tőkebevonást tervező vállalatok Tőkebevonást tervező vállalatok 11. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati tervek említésének aránya* a következő 12 hónapra vonatkozó tőkebevonási tervek szerinti bontásban Összesen Szolgáltató szektor Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország 52, 52, 44, Meglévő termékek, szolgáltatások megújítása Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, , Új piaci szegmensbe való belépés Tőkebevonást nem tervező vállalatok 12. ábra: A bevonni kívánt tőkéért cserébe különbözó jog biztosítását vállaló vállalatok aránya (többszörös válasz is lehetséges) Kelet-Magyarország - Nem exportál 1-5 Szektor Méret Régió Exportarány* * exportbevétel / teljes árbevétel 51-1 A vállalkozás napi irányításában való hivatalos részvétel A vállalkozás stratégiai irányítása, a menedzsment kinevezése, cseréje Speciális jogok az értékesítésnél (például: hozamelsőbbség, együttértékesítés) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, ábra: A vállalati érték éves átlagban várt emelkedése a következő években a külső tőke bevonását tervező cégek körében TELJES MINTA Agrárium** Szolgáltató sz. Szektor Méret Régió Exportarány* Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. Nagyvállalatok** Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország - Nem exportál os vagy annál magasabb 2-29% 1-19% -9% * exportbevétel / teljes árbevétel ** elégtelen számú válasz május

5 A tulajdonosi részesedés egy részének átengedését elképzelhetőnek tartó vállalatok négyötöde (78,7%-a) legfeljebb 5-os tulajdoni hányadról hajlandó lemondani. A nagyobb méretű cégek, a közép-magyarországi vállalatok nyitottabbak, akárcsak a szakmai befektetőt kereső vállalkozások. Többé-kevésbé tisztában vannak az érdeklődő cégek azzal, hogy a befektetők a kockáztatott tőke magas megtérülésében bízva keresik a gyors növekedésre képes vállalkozásokat. A tőkebevonás iránt nyitott válaszadók egyharmada 1-3 közötti, további egyharmada 3-ot meghaladó éves átlagos növekedésre számít saját bevallása szerint a vállalati értékben a következő években. Az exportorientáció erősödésével, ill. a cégméret csökkenésével erősödik az optimizmus, amely regionálisan nézve Közép-Magyarországon a legerősebb (13. ábra). A tőkebevonást tervező vállalatok fele úgy véli, hogy 8-1 közötti éves átlagos hozamelvárásnak tud a cég eleget tenni. A válaszok mediánja 1, akárcsak az egy évvel korábbi felmérés során, és a legtöbb vizsgált szegmensben (régió, méret, szektor) is 1 a válaszok középértéke (14. ábra). A tulajdonosi tőke bevonása iránt érdeklődő vállalatok közel harmada rendelkezik valamilyen szerzői joggal vagy védjeggyel, és mintegy ötödének van szabadalma, formatervezési mintaoltalma vagy használati mintaoltalma. A különböző tulajdonvédelmi formák jellemzően csak belföldön érvényesek, európai hatályú vagyoni értékű joggal a cégek 3-1-a rendelkezik csupán (15. ábra). A szakmai befektetőt kutató cégek körében valamivel meghaladja az ilyen tulajdon védelmi formával rendelkező cégek aránya a pénzügyi befektetőt kereső vállalatok körében mért hányadot. Tervezett kilépési stratégia A tőkebevonást tervező válaszadók zöme (53,-a) a tulajdonrész visszavásárlásával kívánja majd lezárni a külső befektetővel való kapcsolatot, ami lényegében azonos a 215. i felmérés eredményeivel. Viszonylag magas a harmadik félnek való továbbértékesítést tervezők hányada (38,), míg a tőzsdei értékesítést elképzelhetőnek tartók aránya alacsony (7,7%). A vállalatméret, ill. az exportarány növekedésével a tulajdoni hányad visszavásárlására esélyt látók aránya is emelkedik (16. ábra). A szakmai befektetőt kereső vállalkozások a tulajdonostárs kivásárlását nagyobb arányban tartják elképzelhetőnek, mint a pénzügyi befektetőre vadászó cégek. A különböző vagyoni értékű joggal való rendelkezés nincs érdemi befolyással a tervezett exit stratégia formájára. A befektetővel való együttműködés leghamarabbi végének a mediánválaszok alapján 5 évet határoztak meg a megkérdezettek, amely különböző metszetekben is stabilan 5 év, egyben megegyezik az egy évvel korábbi felmérés eredményeivel. A vállalatok több mint fele legalább 2-5 éves együttműködésre készül és a válaszok eloszlása alapján valamelyest jobban elfogadják a cégek a hosszabb kooperációt, mint egy évvel korábban (17. ábra). A vállalati felmérés feldolgozásával készülő elemzéseket a korábbi gyakorlatot követve az MFB a következő hetekben folyamatosan közzéteszi, az elemzések az alábbi oldalon érhetőek el: ábra: A tőkebevonást tervező vállalati minta összetétele a cégek által vállalhatónak tartott éves átlagos hozamelvárás mértéke alapján , 7, 25, < 2,1 - TELJES MINTA Agrárium** Szolgáltató sz. 1, 1,7% 1,7% 5,1-21, Nagyvállalatok** 33,9% 8,1-1 Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország 14, 12, Kelet-Magyarország 1,1-1 * a vagyoni értékű jog, szellemi tulajdoni védelmi formák érvénye szerinti bontásban; többszörös választás, megjelölés is lehetséges Szerzői jog Védjegy Szabadalom Formatervezési- Szektor Méret Régió Exportarány* * exportbevétel / teljes árbevétel ** kellő számú válasz hiánya - Nem exportál Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, ,7% 8, 8, 8,9% 15, ,1-3 minta- oltalom** Használatimintaoltalom*** 16. ábra: A vállalatok által kitűzött kilépési stratégia befektető bevonása esetén, 3, >3 15. ábra: Hazai, európai, ill. nemzetközi vagyoni értékű jogokkal, ill. szellemi tulajdon védelmi formákkal rendelkező* cégek aránya a tőkebevonást tervező vállalatok körében Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, , 3, 25,9% 22, 45, 32, ** "design" *** "előállítási, folyamati védelem" Hazai Európai Nemzetközi 8, 2,7% Egyéb Hazai vagy külföldi tőzsdei bevezetés A vállalkozás befektetővel közös értékesítése független fél felé A befektető kivásárlása, a korábban a befektetőnek értékesített tulajdonrész visszavásárlása Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, ábra: A tőkebevonást tervező vállalati minta összetétele a tőkebefektetővel való együttműködés leghamarabbi vége szerinti bontásban < 2 év 2,1-4 év 4,1-5 év 5,1-8 év Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 12, 7, 5, 3, 8,1-1 év 1,1-2 év 1,, > 2 év május

6 Külkereskedelem, ipar, építőipar A 217. első negyedéves gazdasági bővülés egyik legfőbb hajtóereje az ipar volt Az első becslés alapján Magyarország bruttó hazai terméke 217. első negyedévében az igazított adatok szerint éves szinten 3,7%-kal, az előző negyedévhez képest 1,-kal nőtt (1. ábra). A növekedéshez legnagyobb mértékben az ipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá. A kiemelkedő januári statisztikákat követően némiképp visszafogottabban teljesített februárban a külkereskedelem: az export volumene 2,-kal, az importé 3,7%-kal bővült éves szinten (2. ábra). A külkereskedelmi mérleg aktívuma 217 első két hónapjában 467, milliárd forintot ért el, ami közel megegyezik az előző három év azonos idakában mért egyenlegek átlagával (3. ábra). Felülmúlta az előző hónapban tapasztalt lendületes dinamikát az ipar: márciusban az ipari termelés volumene éves bázison 1,, havi szinten,7%-kal emelkedett (4. ábra). A szektor teljesítményéhez hozzájárult, hogy 217 első negyedévében mindegyik feldolgozóipari alágazatban nőtt a kibocsátás, a leggyorsabb ütemet (25,, negyedév/negyedév) a 6,9%-os részesedéssel bíró gép, gépi berendezések gyártása érte el (5. ábra). Az építőipar kibocsátásának éves szintű 33,-os bővülését az épületek és az egyéb épületek építése is támogatja (6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - február) 4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon , 48, 53,3 495, 467, 2 1 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) ,9 21,4 218,5 296,4 275, ,9-97,5-99,1-17, -16, *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének* alakulása és iparon belüli részaránya 217. I. negyedévében 27,9% 25, 2 11, 1 9,9% 9,9% 7, 7, 1 9, 6,7% 7, 11, -, 1, 2, 7, 4, 7, 6,9% 5, 3, 3, 1, - Vegyi anyag, termék gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás Fafeldolgozás Gyógyszer-gyártás Gumi, műanyag termék gyártása Villamos berendezés gyártása * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok Járműgyártás Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Számítógép, elektr. termék gyártása Fémfeldolgozás Gép, gépi berendezés gyártása on belüli súly (jobb t.) Növekedési ütem* (év/év, bal t.) 6 6. ábra: Az építőipari termelés volumene ágazatonként (év/év) Épületek építése ágazat Egyéb építmények építése ágazat Speciális szaképítés ágazat Építőipar összesen 217. május

7 Fogyasztás Magára talált a kiskereskedelmi forgalom bővülése márciusban Az előzetes adatok alapján 217. márciusban kilenc havi szintre, 5,-ra gyorsult a hazai kiskereskedelmi forgalom bővülésének éves üteme. Az élelmiszer-, ill. üzemanyag eladások 3,8, ill. 2,-kal emelkedtek (év/év), az ütem meghaladta a februári számokat. Az igazi élénkülés a nem élelmiszerek eladásában következett, ebben a termékkörben ugyanis az értékesítés volumene 8,-kal meghaladta az egy évvel korábbit (1-2. ábra). A kiskereskedelem dinamikus bővülését fűti többek közötti az élénk munkaerőpiac, a nettó reálbérek emelkedése (február: +7, év/év), valamint a nagyobb vásárlásokkal, ill. a megtakarítással kapcsolatos bizakodó várakozások (3-4. ábra). A fogyasztás élénkülését az előző néhány negyedévben inkább fékezte a hitelezési piac, azonban az utóbbi hónapokban itt is kedvező tendencia értékelhető: a gépjárműhitelek állománya 12,-kal, a személyi hiteleké 19,-kal, az áruvásárlási kölcsönöké 12,-kal emelkedett márciusban az előző év azonos idakához képest (6. ábra). A bővülést segítette, hogy 4, alá süllyedt a lakáscélú lakossági hitelek átlagkamata (február március között 4,99%-ról 4,4-ra csökkent az átlagos kamatszint), növelve a lakosság elkölthető jövedelmét (5-6. ábra). 1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) 1 1 9% 1 9% * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottakkal együtt Nettó reálbérek* 5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (év/év) % * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 6. ábra: A háztartásoknak nyújtott forinthitelek átlagos évesített kamatlába (a hó végi állománnyal súlyozva) % 4. ábra: A személyes megtakarítások volumenére, a munkanélküliségre, a nagyobb kiadások vállalására és az inflációra vonatkozó lakossági várakozások* Magyarországon pont növekedéssel, emelkedéssel kapcsolatos várakozások Megtakarítás Nagyobb kiadások * következő 12 hónapra vonatkozó várakozások Forrás: Európai Bizottság, MFB Munkanélküliség Árak alakulása Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek Folyószámlahitel Lakáscélú hitel Fogyasztási és egyéb hitel május

8 Munkaerőpiac A kedvező munkaerőpiaci adatok továbbra stabilan támogatják a magyar gazdaságot Az aktivitási és a foglalkoztatási ráta 217. január-március között 61,1, ill. 58,-ra nőtt, ami éves összevetésben,8, ill. 1,7 százalékpontos emelkedést jelent. A munkanélküliségi ráta ugyanebben az idakban 4, volt, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi periódusban regisztráltnál. Az adatok javulását támogatják az optimista lakossági várakozások (1-2. ábra). A versenyszféra munkahelyteremtő képességét jól példázza, hogy februárban az alkalmazásban állók létszáma annak ellenére emelkedett éves szinten 4,-kal, hogy a közszférában az előző év azonos idakához képest 1,-os létszámcsökkenés ment végbe. A közfoglalkoztatottak létszáma a második hónapban 187,6 ezer fő volt, ami 3,-os mérséklődést jelent a 12 hónappal korábbi szinthez képest (3-4. ábra). Márciusban az elmúlt három év azonos idakában tapasztaltakhoz hasonló számú (211,6 ezer) új álláshelyet jelentettek be a munkaadók, amelyeknek 93,-ához igényeltek támogatást (5. ábra). 217 februárjában tovább folytatódott a bérek lendületes emelkedése: a versenyszektorban 1,, a költségvetési szektorban 13,9%-kal emelkedtek a bruttó bérek éves bázison. Az állami szféra fizetéseinek emelkedésében kiemelkedő szerepet játszott az egészségügyben mért 21,-os bérnövekedés (6. ábra) ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) pont ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása és a következő 12 hónapban a magyar gazdaság munkanélküliségi helyzetére vonatkozó lakossági várakozás * éves korosztály javuló várakozás Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Munkanélküliséggel kapcsolatos várakozás (bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) % 7% 3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (217. február, előző év azonos idaka = 1) 4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon Szálláshely-szolg., vendéglátás Építőipar Adminisztratív, szolg. támogató tev. Kereskedelem Oktatás Ingatlanügyletek Infokommunikáció Szállítás, raktározás Pénzügyi közvetítés Szociális ellátás Mezőgazdaság Egészségügy Közigazgatás Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN 98, 98, 17, 16,7% 16, 16, 15, 15, 15, 14, 12, 11,9% 11, 1, 16, 14, 118, ezer fő Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek március hónapban 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (217. február, előző év azonos idaka = 1) ezer db , Forrás: NFSZ, MFB 37, 56, 61, 71, 78,7% 91,9% 13,3 72, 91, 94, 1 93, 9 222,9 179, ,8 16,6 14,7 2,8 21,9 35, 47,4 22,9 25,1 16,2 13,9 14,2 12,8 11,5 22,3 16,7 13, Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) Egészségügy Közigazgatás Szociális ellátás Szálláshely-szolg., vendéglátás Építőipar Kereskedelem Adminisztratív, szolg. támogató tev. Forrás: KSH, MFB Ingatlanügyletek Mezőgazdaság Infokommunikáció Oktatás Szállítás, raktározás Pénzügyi közvetítés Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér , 19, 18,7% 18, 15,9% 15,7% 113,9% 11, 111, , 114, 113,7% 113, 113, 113, 111,7% , május

9 Infláció Mérséklődött az infláció üteme áprilisban a havi szinten csökkenő üzemanyagáraknak köszönhetően Áprilisban harmadik egymást követő hónapban süllyedt a nyersanyagok és a Brent nyersolaj világpiaci ára. A hónap végén hordónként 5,4 dolláros áron kereskedtek a nyersolajjal, havi szinten 3,-ot csökkent a fekete arany ára. A 216 elejéhez képest megdrágult világpiaci nyersanyagok következtében a magyarországi ipari termelői árak éves szintű emelkedésének üteme februárban újabb négy és fél éves szintre (+4,) emelkedett (1-2. ábra). Magyarországon a 12 havi inflációs ráta áprilisban 2,-ot ért a márciusi 2,7% után, míg az éves maginflációs ráta 1,-ról 1,9%-ra nőtt. A fogyasztói árak havi szinten,-kal emelkedtek. A ritkán változó árú termékek amely árucsoport viszonylag jó előrejelzője az inflációs trendeknek átlagosan 1,9%-ot drágultak egy év alatt, ami a közti idak átlagának felel meg. A lakosság inflációs várakozásai továbbra is mérsékeltnek mondhatóak (3-4. ábra). Az éves inflációs ütemhez elsősorban az üzemanyagok járultak hozzá (,87 százalékponttal részesedve a 2,-os rátából), azaz a termékcsoport tavalyi drágulásának hatása fokozatosan kikerül a tavalyi bázisból. A többi fő termékcsoport ára éves szinten az előző 3-4 éves trendnek megfelelő mértékben változott áprilisban. A járműüzemanyagok ára az év negyedik hónapjában havi szinten 1,-kal mérséklődött (5-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőiár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) $/hordó Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe i termelőiárindex Importárindex Exportárindex 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Lakossági inflációs várakozás és a 12 havi inflációs ráta 1 2, 2, 1, 1,,, - -, Forrás: KSH, MNB, MFB - -1, Infláció (hó/hó, jobb t.) Infláció (év/év, bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) pont Forrás: MNB, Európai Bizottság, MFB Inflációs várakozás (bal t.) 12 havi inflációs ráta (jobb t.) emelkedő inflációs várakozás ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (217. április, hó/hó) 7% Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek i termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 7% Egyéb cikkek, üzemanyagok Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia, fűtés Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Élelmiszerek Szolgáltatások Összesen -, -, -, -, -,,,,,,,7%,,,, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 2, május

10 Vállalati forráshelyzet A vállalati hitelek kamatai vegyesen mozogtak, a hitelállomány tovább bővült márciusban Tranzakciók alapján (a kihelyezések és a törlesztések egyenlege nyomán) márciusban 6,2 milliárd forinttal bővült a vállalatok hitelállománya, a növekedés zöme (59,7 mrd Ft) az emelkedő devizahitel állománynak volt köszönhető. A volatilis havi mozgások kiszűrésével körülbelül 216 derekától folyamatos bővülés jellemzi a céges hitelek állományát (1. ábra). Az árfolyamváltozást is figyelembe véve a vállalati hitelek összesített állománya 57,8 milliárd forinttal emelkedett márciusban, amit az 1-5 éves kölcsönök 81,6 mrd Ft-os bővülése okozott (2. ábra). A termelői árak és ezáltal a termelési költségek emelkedése a következő hónapokban fokozhatja a vállalati szegmensben a hitelkeresletet (3. ábra). A vállalati hitelkamatok vegyesen alakultak, az 1-5 éves kölcsönöké 25 bázisponttal 2,5-ra emelkedett februárról márciusra, az 5 évnél hosszabb futamidejű kölcsönök éves átlagos kamata 2,9-ról 2,9-ra süllyedt. A közép-kelet-európai régióban a hitelkamatok fokozatosan megközelítik az eurózóna átlagára jellemző szintet, azonban az ütem némi lassulása figyelhető meg az utóbbi hónapokban. A hazai vállalatok ugyan egyre alacsonyabb kamatú termékeket keresnek, növekvő hányaduk számít azonban a csökkenő kamattrend végére. A biztosítékok vállalásával kapcsolatban kevésbé elfogadóak a vállalatok, mint egy évvel korábban az MFB vállalati felmérése alapján, ami nehezítheti a vállalatok forráshoz jutását (4-6. ábra) ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel* Devizahitel* Összes hitel* * 3 hónapos gördülő átlag ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban éven belüli éves éven túli lejáratú % 7% 3. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya és a termelői árak alakulása Nem pénzügyi vállalatok hitelállománya (bal t.) i termelői árak (21 = 1, jobb t.) 5. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* * hó végi állománnyal súlyozva Forrás: ECB, MNB, MFB % 1 17% % 7% Eurózóna Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia % 7% ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva 17% 1 1 9% % % % BUBOR EURIBOR Forinthitel - 5 éven túli Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel éves 6. ábra: Tényleges vagy lehetséges beruházási hitel, ill. forgóeszközhitel felvétel esetén a hitelösszeg arányában vállalhatónak tekintett ingatlan, ill. ingóság biztosíték mértéke > < % Ingatlan Ingóság Ingatlan Ingóság Beruházási hitel Forgóeszközhitel Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések május

11 Árfolyamok Kismértékben gyengült, de havi szinten nem sokat változott az évek óta stabil forint árfolyam Az április első felében erősödő geopolitikai kockázatok (Szíria, Észak-Korea) nyomán jelentősen visszaesett a nemzetközi befektetői hangulat, majd a hónap második felében javulás jellemezte a kockázatvállalási kedvet. A hullámzó klíma a forint euróval szembeni árfolyamában is leképeződött (1. ábra). A régiós devizák közül a forint és a lengyel zloty reagált legérzékenyebben a kockázatvállalási kedv ingadozására, azonban végül csak a magyar fizetőeszköz gyengült (1,-ot) havi bázision az euróval szemben: a zloty,1, a román lej és a cseh korona,4-,-os ütemben értékelődött fel a közös európai devizával szemben (2. ábra). A forint havi szinten,7%-ot erősödött az amerikai dollárhoz képest, a svájci frankkal szemben pedig,-ot veszített értékéből (hónap végi árfolyamok: 312,4 HUF/EUR, 285,8 HUF/USD, ill. 288,4 HUF/CHF) (3. ábra). Mintegy három éve a 3-32 HUF/EUR sávban mozog a kurzus, ami egybevág azzal, hogy a reálgazdasági kilátások alakulása alapján a 31 HUF/EUR árfolyam környékére tendál a forint euróval szembeni jegyzése. A csökkenő, majd az utóbbi hónapokban stabilizálódó hazai országkockázati felár alapján ennél erősebb árfolyam is elképzelhető lehet (4-6. ábra). Támogatja továbbá a forint árfolyamát a folyó fizetési mérleg többlete (6. ábra) és a feszes költségvetés is, ugyanakkor az amerikai monetáris politika fokozatos szigorítása gyengíti ezek hatását. 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* globális kockázatvállalási kedv erősödése HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) Forrás: CBOE, ECB, MFB USA elnök választás pont 12, 12, 11, 11, 1, 1, 99, 99, 98, 98, euróval szembeni árfolyamerősödés Forrás: ECB, MFB * = , 12, 11, 11, 1, 1, 99, 99, 98, 98, Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 3. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása Forrás: ECB, MFB forint erősödés HUF/EUR HUF/USD HUF/CHF kilátások javuló megítélése HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI index (negyedév/negyedév, %, jobb t.) forsított skála bázispont ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára Forrás: ECB, Reuters, MFB éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) I 29.III 6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyar gazdaság finanszírozási képessége javuló finanszírozási képesség *folyó fizetési mérleg és tőkemérleg GDP-arányos hányada 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I erősödő forint 215.III 216.I Nettó finanszírozási képesség* (bal t.) HUF/EUR árfolyam (negyedéves átlag, jobb t.) 216.III 217.I fordított skála 217. május

12 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az első három havi kumulált hiány előirányzat arányosan tíz éves mélypontra süllyedt A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásainak megfelelően az államháztartás központi alrendszerének halmozott hiánya január-március között 198,1 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 17,-a és a tavalyi év azonos idakára vonatkozó kumulált deficitet 72,3 milliárd forinttal haladta meg. Az éves cél arányában számolt első három havi költségvetési hiány (168,6 milliárd forint) csupán 14,-ot ért el, ami a az előző tíz évre visszatekintve a legalacsonyabb arány. A bevételek (2537,4 milliárd forint) 148,8 milliárd forinttal, a kiadások (276, milliárd forint) 159,1 milliárddal haladták meg az egy évvel korábbit (1. táblázat, 1-2. ábra) áprilisban a közép-kelet-európai régióban legnagyobb mértékben (18 bázisponttal) a magyar 1 éves állampapírok referenciahozama csökkent, és ezáltal 217-es év eleji szintre süllyedt. A hónap során a román másodpiaci hozamok 9, a lengyel 8, a szlovák 7 bázispontot süllyedt, míg a cseh 1 éves kötvényhozamok 9 bázisponttal felfelé tolódtak el. A hozamok mérséklődését támogatta a 214 nyara óta nem tapasztalt szintre erősödött globális kockázatvállalási kedv (3. ábra). A hónap folyamán a magyar 3, 6 és 12 hónapos diszkontkincstárjegyek hozamában +/- 1 százalékpontos elmozdulás következett be, miközben a hosszú lejáratú kötvényhozamok számottevő mértékben süllyedtek (4. ábra) ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában Forrás: NGM, KSH, MFB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és március között (milliárd forint) Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 3. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a főbb bevételi tételek alakulása előzetes teljesítés I-III. hó I-III. hó az éves teljesítés %- ában előirányzat I-III. hó I-III. hó az évi előirányzat %- ában KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 12 44, ,7 19, 11 63, ,4 21,9% Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 593,1 321,9 2, 1 622,4 333,8 2, Társasági adó 683,1 124,7 18, 734,7 122,6 16,7% Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 164,6 24,2 14,7% 169,6 3,2 17, 165, 7,7 4,7% 161,2 51,3 31, 4 61,4 994,4 21, 4 891,3 889,1 18, 3 29,3 715, 21,7% 3 542, 611,7 17, Jövedéki adó 1 11,8 198,7 19, 1 34,5 191,3 18, Pénzügyi tranzakciós illeték 199,1 52,9 26, 25,7 57,1 27, Lakosság befizetései 1 922,3 472,9 24, 2,1 518, 25,9% Személyi jövedelemadó NYUGDÍJ- BIZTOSÍTÁSI ALAP EGÉSZSÉG- BIZTOSÍTÁSI ALAP Forrás: NGM, KSH, MFB 1 717,6 431,4 25, 1 792,5 466,7 26, 3 91,5 762,5 24,7% 3 118,8 741,3 23, 2 43,9 55,2 24,7% 2 59,1 522,6 25, 4. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia VIX-index (jobb t.) globális kockázatvállalási kedv erősödése pont 12 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB bázispont 217. május

13 A 218. évi költségvetési kilátások alatti GDP-arányos államháztartási hiánnyal kalkulál a jövő évre tervezett költségvetés Az államháztartás központi alrendszerének összbevétele az idei évre tervezett ,3 milliárd forintról 18 74,7 milliárd forintra emelkedhet (+7,) a májusban benyújtott és a jövő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat alapján. A javaslatban a fő bevételi tételek közül a társasági adók összege csökkent a legnagyobb mértékben (-5,). A kisvállalkozásoktól várt befizetések növekedtek éves szinten a legnagyobb (+23,7%) mértékben, ami elsősorban a kisvállalati adóbevételek megduplázódásából fakad, de hozzájárul a kisadózók tételes adójának másfélszeresére történő emelkedése is (1. táblázat). A bevételekét meghaladó ütemben emelkedő (+8,) tervezett kiadásokon belül 34,7%-kal 359,5 milliárd forintra nő 218-ra az államháztartás alrendszereinek támogatásával kapcsolatos kiadások összege. A központi alrendszer összességében 1 36,7,4 milliárd forintos hiánnyal zárhatja a következő évet, ami 194,3 milliárd forinttal (+16,7%) múlja felül a 217-eset (2. táblázat). A GDP-arányos államháztartási hiány jövőre átmenetileg 2,-ra emelkedhet, 221-re azonban 1,-ra csökkenhet a deficit. Az államadósság ráta között 72,-ról 61,-ra mérséklődik (1. ábra). A között visszaeső uniós transzferek beruházás fékező hatását hivatott ellensúlyozni a következő években a növekvő hazai forrásokból finanszírozott GDP-arányos beruházások összege, amelyek a terv szerint az idei évi 3,7%-ról 221-re 5,-ra emelkedhet (2. ábra). 1. ábra: Az államháztartási egyenleg alakulása 2. ábra: Hazai pénzből finanszírozott beruházások és európai uniós transzferek GDP-arányos hányada % - -9% -1 Forrás: KSH, 217. áprilisi konvergencia program, MFB -1, -1, -1, -2, -2, -2, -2, -1, -1, -2, 76, 76, 75, 74, 78, 72, 7, 67, 64, 61, GDP-arányos államadósság - tényadat (jobb t.) GDP-arányos államadósság - terv (jobb t.) GDP-arányos államháztartási egyenleg - tényadat (bal t.) GDP-arányos államháztartási egyenleg - terv (bal t.) Forrás: 217. áprilisi konvergencia program, MFB 3, 2, 3,7% 3, 3, 2,9% 3, 2,9% 4, 1, 5, Beruházások tisztán hazai forrásból EU transzferek, 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének mérlege: a bevételek alakulása 2. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének mérlege: a kiadások alakulása 217. évi előirányzat 218. évi előirányzat Változás (%) 217. évi előirányzat 218. évi előirányzat Változás (%) KÖZPONTI ALRENDSZER , ,7 7, I. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 63, ,3 8, KÖZPONTI ALRENDSZER ,7 2 11,4 8, I. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 12 87, ,7 8, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 622,4 1 35,3-16, Lakásépítési támogatások 211,3 226,3 7, Társasági adó 734,7 362,6-5, Pénzügyi szervezetek különadója 66,5 5,4-24, Kisvállalkozásokat terhelő adók 169,6 29,8 23,7% Fogyasztáshoz kapcsolt adók 4 891, ,3 7, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása 657,5 644, -2, 8 322,2 9 21, 8, 1 56, ,1 34, Általános forgalmi adó 3 542, 3 838,6 8, Jövedéki adó 1 34,5 1 99,3 6, Távközlési adó 54,4 52,1-4, Kamatkiadások 955,1 978,3 2, Tartalékok 375,2 257,1-31, Hozzájárulás az EU költségvetéséhez 317, 39,9-2, Pénzügyi tranzakciós illeték 25,7 24,7 -, Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 315,8 322,2 2, Lakosság befizetései 2, ,7 16, Személyi jövedelemadó 1 792,5 2 9,2 16, II. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK 649,6 517,1-2, III. TÁRSADALOMBIZT. ALAPOK 5 177, ,3 9, Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 3 118, ,5 7, Egészségbiztosítási Alap bevételei 2 59, ,9 12, Forrás: 218. évi költségvetési törvényjavaslat, MFB II. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK 611, 566,3-7, Nemzeti Foglalkoztatási Alap 489,8 436,1-11, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 78,9 82,1 4, III. TÁRSADALOMBIZT. ALAPOK 5 177, ,3 9, Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai 3 118, ,5 7, Egészségbiztosítási Alap kiadásai 2 59, ,9 12, Forrás: 218. évi költségvetési törvényjavaslat, MFB május