INDIKÁTOR ősz. Összefoglaló. Aktivitás. Beruházási kedv. A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

Átírás

1 INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése B e r u h á z á s i h e l y z e t k é p a z M F B 2 1. ő s z i v á l l a l a t i f e l m é r é s e a l a p j á n Összefoglaló Aktivitás A magyarországi vállalatok beruházási aktivitása kismértékben elmaradt a tervezettől: a cégek 13,-a a tervezettnél nagyobb összegben, 39,3%-a a megcélzottal megegyező volumenben, 26,-a pedig a szándékoltnál kisebb összegben hajtott végre fejlesztést a felmérést megelőző egy év során, az eredetileg tervezett és a végül megvalósított beruházások összegének mediánja, ill. 7 millió forint volt. A tervezettnél kisebb volumenű fejlesztést végző cégek között az ipari cégek, a kis- és nagyvállalatok, a nyugat-magyarországi székhelyű vállalatok viszonylag nagy arányban voltak jelen. A következő 12 hónapban a tervnél kevesebbet beruházó cégek egy része újra beruházást tervez. Az előző 12 hónapban beruházást nem végző vállalkozások között felülreprezentáltak a mikroméretű, a szolgáltató szektorba tartozó, a kelet-magyarországi székhelyű és a nem exportáló cégek. Ezek a cégek borúlátóbbak versenytársaiknál a kiszámíthatóság és a piaci lehetőségek vállalati megítélése alapján, továbbá a vizsgált beruházási és hitelfelvételi korlátok közül különösen nagy nehézséggel szembesülnek a hitelkamatok, a szükséges mennyiségű hitelek elérhetősége, ill. a saját erő nagysága terén. 1 én a felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre, 18,3%-ra emelkedett a kapacitáshiánnyal küzdő cégek részaránya, a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalatok hányada (26,9%) pedig új mélypontra süllyedt. Ennek ellenére a kapacitások alakulása legfeljebb fékezni tudta a beruházási szándék mérséklődését, mivel a következő 12 hónapban fejlesztéseket tervező cégek körében a beruházástól elzárkózó vállalatokhoz képest 14. höz hasonlóan 9,3 százalékponttal magasabb volt az elégtelen erőforrásokkal szembesülő cégek aránya. Beruházási kedv Folytatódott a 14 tavaszán rekordszintet elérő beruházási kedv mérséklődése: 1 én a felmérést követő egy évben fejlesztést tervező vállalatok aránya (61,7%) 11,7 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a 14. tavaszi csúcshoz képest megfeleződött (63,2%-ról 28,-ra olvadt) a határozott beruházási szándékkal rendelkező cégek részaránya. Az előző 12 hónapban tervezett és végrehajtott fejlesztésekhez hasonló volumenű beruházások várhatóak a felmérést követő egy évben (a medián ), azonban vállalatméret szerint vizsgálva bizonyos eltolódás figyelhető meg. A mikro- és a kisvállalkozások között az előző 12 hónapban végzett fejlesztésekhez képest emelkedett a következő egy évben tervezett beruházások nagysága a mediánérték alapján (2,9, ill. 22, ), ugyanakkor a közép- és nagyvállalatok között csökkent ez az összeg (62, ill. 2 ), azaz a beruházásokon belül eltolódhat valamelyest a hangsúly a nagyobb vállalatok felől a kisebb cégek irányába. A tervezett beruházások összetétele az elmúlt másfél évben nem változott: vállalkozások kétharmada tervez gép-, eszközvásárlást, harmada informatikai fejlesztést, negyede ingatlan építést, ingatlan vásárlást a következő 12 hónapban, a jelzett szándék lényegében nem változott a 14. i felmérés óta. A magyarországi vállalkozások 1 én a következő 12 hónapra vonatkozó beruházásaik elsődleges céljaként a hatékonyság javítását nevezték meg. Második, ill. harmadik helyen a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása (állagmegőrzés), ill. a termelési, szolgáltatási folyamat korszerűsítése áll. A kapacitások bővítését csak a negyedik helyre sorolták a cégek. A vállalatok véleménye szerint az elmúlt két évhez hasonlóan három tényező gátolja elsősorban a fejlesztéseket 1 én. A legnagyobb beruházási korlát az elmúlt egy évben nagyjából változatlan piaci bizonytalanság, melyet a saját források egyre kínzóbbá váló hiánya követ, a harmadik helyen álló beruházási cikkek árának megítélése ugyanakkor valamelyest javult az előző évekhez képest. Készítette: Cser Nóra (Cser.Nora@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 1, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Beruházások finanszírozása A tervezett ingatlanberuházások, a gép- és eszközvásárlások, valamint a környezetvédelmi fejlesztések nagysága viszonylag nagy arányban esik a -, -, ill. 1- millió forintos sávba (a beruházást tervező cégek negyede ilyen összegben jelezte fejlesztési szándékát). A tervezett kutatás-fejlesztés-innováció jellemző nagyságának az 1-, ill. a - millió forintos intervallum tekinthető. A fejlesztést végző cégek nagyobb összeget ingatlanvásárlásra, ill. építkezésre (4 a medián alapján), gép-, eszközvásárlásra, ill. K+F+I-re (- ) szándékoznak elkülöníteni, oktatásra, képzésre ugyanakkor csupán 1 millió forintot szánnak. Az egyes beruházási fókuszok esetén vállalt önerőt vizsgálva három markáns kategóriába különíthetőek el a hazai cégek. A megkérdezettek egy jelentősebb része alapvetően önerőre kíván támaszkodni, egy kisebb hányada 4- közötti saját erőt tud vállalni, és egy harmadik, kisebb létszámú csoport 1-3 közötti mértékben számít önerőre a tervezett fejlesztések során. A válaszok alapján a beruházási összeg csökkenésével többnyire emelkedik az önerő vállalt mértéke. Külső forrás bevonásával elsősorban az ingatlan vásárlások, építések esetén számolnak a cégek jelentős mértékben (az önerő mértéke átlagosan 47,8%), míg az informatikai fejlesztéseket, ill. az oktatást, képzést, készségfejlesztést elsősorban (a beruházási összeg 7 feletti arányában) saját erőből próbálják megoldani a vállalatok. 14 höz képest visszaesett a vállalatok által szükségesnek tartott fejlesztési hitel összeg nagysága (a medián 8-ról 28 millió forintra süllyedt). Megtorpant a finanszírozási jellegű beruházási akadályok csökkenése, de a korábbi évekhez viszonyítva továbbra is sokkal kedvezőbb ezen korlátok megítélése. A vállalatok fele megfelelő paraméterekkel bíró finanszírozási termékek esetén képes, hajlandó, ill. tervez fejlesztéseket a következő egy évben.

3 Az vállalati felmérésről A Magyar Fejlesztési Bank 9 nyarán indította el rendszeresen ismétlődő reprezentatív kérdőíves vállalati felmérését. Az adatfelvétel egyik célja, hogy a válaszok elemzésével átfogó képet adjon a magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb makrogazdasági és piaci trendekről, valamint a cégek forrásszerzési és beruházási igényeiről, a vállalatok e téren szerzett tapasztalatairól, jövőre vonatkozó terveiről és korlátairól. Az eredmények másrészt lehetőséget adnak a változások irányának és a folyamatok dinamikájának értékelésére, hasznos információt nyújtva a hazai gazdaságpolitikai döntések meghozatalához, valamint a Magyar Fejlesztési Bank termékeinek piaci igényekhez történő alakításához. A legutóbbi, immáron tizenkettedik felmérésre 1 én került sor, az adatfelvétel ideje 1. október. és november 11. közé esett. A kérdőívet online, valamint postai úton is megkapták a vállalkozások, amelyet a kitöltést követően elektronikusan, ill. postai formában is visszajuttathattak. A részvétel önkéntes volt, a beérkezett válaszok feldolgozása anonim módon történt. A kérdőívet ezúttal 723 vállalat töltötte ki és küldte vissza, ami 13,1%-os visszaküldési aránynak felel meg. Az eredmények kiértékelése során 62 vállalkozás 47 kérdésre, ezen belül 2 alkérdésre adott válaszaira tudtunk támaszkodni. A felmérésben részt vevő vállalatok a lehetőségekhez képest jól reprezentálják a magyarországi vállalati struktúrát méret, regionális elhelyezkedés és szektorális megoszlás vonatkozásában egyaránt, ezért ezek alapján is lehet következtetéseket levonni. Az adatok feldolgozásával készülő elemzéseket a korábbi gyakorlatot követve az MFB a következő hetekben folyamatosan közzéteszi, az elemzések az alábbi oldalon érhetőek el: Az i vállalati felmérésben szereplő vállalatok strukturális megoszlása* Mezőgazdaság Szolgáltató szektor Összesen Közép-Magyarország 1,1%,6% 19,6% 31,3% Régió Nyugat-Magyarország 3,8% 12,6% 1,6% 32,1% Kelet-Magyarország 4,8% 12,9% 19, 36,7% Összesen 9,7% 36, 4,3%, Mezőgazdaság Szolgáltató szektor Összesen Mikrovállalat,4% 16,9% 38,9% 61,1% Vállalati méret Kisvállalat 1,4% 6,6% 6,8% 14,7% Középvállalat 1,2% 4,1% 2, 7,4% Nagyvállalat 1,7% 8,4% 6,6% 16,7% Összesen 9,7% 36, 4,3%, Közép- Magyarország Nyugat- Magyarország Kelet- Magyarország Összesen Mikrovállalat 21,8% 16,6% 22,7% 61,1% Vállalati méret Kisvállalat 3, 4,9% 6,3% 14,7% Középvállalat 2,2% 3,1% 2,2% 7,4% Nagyvállalat 3,8% 7,4%, 16,7% Összesen 31,3% 32,1% 36,7%, * vállalatok megoszlása a visszaküldött válaszok alapján Vállalati kategóriák Regionális bontás: A hét magyarországi régió besorolása a következő: Közép-Magyarország (Budapest és Pest megye), Nyugat-Magyarország (Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl), Kelet-Magyarország (Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld). Vállalati méret: A vállalati méretkategóriák az Európai Unió besorolását követik a foglalkoztatottak száma alapján: mikrovállalat (a foglalkoztatottak száma -9 fő), kisvállalat (9-49 fő), középvállalat (-249 fő), nagyvállalat (2 főnél több). 3

4 A felmérésést megelőző 12 hónap beruházásai A vállalatok kétharmada végzett fejlesztést az előző egy évben, a fejlesztések valamelyest elmaradtak a tervezettől, és a végrehajtott beruházások mediánja 7 volt A beérkezett válaszok alapján a 1 ét megelőző 12 hónapban a magyarországi cégek 1,8%-a nem folytatott, 64,9%-a végrehajtott fejlesztést, 19,3%-uk válasza nem ismert. A vállalatok 28,2%-a alatti összegű,,-a -,,9%-a - millió Ft közötti,,4%-a afeletti volumenben végzett beruházást. Eredetileg a cégek 64,3%-a akart beruházni (azaz legtöbb vállalat megvalósította fejlesztési terveit), azonban a -, ill. - milliós sávban a tervezetthez képest 1,8, ill. 1,1%-kal emelkedett a fejlesztést végzők aránya, míg a - közötti, ill. annál nagyobb összegben fejlesztő vállalatok aránya 2,1, ill.,2%-kal elmaradt a tervezettől. A alatti kategóriában vélhetően az időközben felmerült, váratlan beruházási igények miatt emelkedett a tervezetthez képest a fejlesztő cégek száma, míg a nagyobb összegű fejlesztésekbe vágó cégek részarányának csökkenése esetén részben forráshiány, részben a vállalati tervek módosulása játszott közre (1. ábra). A vállalatok 13,-a a tervezettnél nagyobb volumenben, 39,3%-a a megcélzottal megegyező összegben, 26,-a pedig a szándékoltnál kisebb összegben hajtott végre beruházást a felmérést megelőző egy év során. Az agráriumban, a közép- és nagyvállalatok között is legalább százalékponttal meghaladta a tervezettnél kisebb összegben fejlesztők hányada a vártnál végül nagyobb összegben beruházók részarányát. A mezőgazdaságban a 1. évi rossz terméseredmények és csökkenő bevételek vezethettek végül meghiúsult vagy csökkentett összegű fejlesztésekhez, míg a nagyobb vállalatok között amelyek működése hagyományosan beruházás orientáltabb a kisebb cégekkel összevetve, és amelyek általában többfajta beruházásra fókuszálnak lényegében a viszonylag nagyfokú, a kisebb cégek által regisztráltat megközelítő mértékű piaci bizonytalanság vezetett a tervek felülvizsgálatához (2. ábra). A felmérést megelőző 12 hónapra tervezett és a végrehajtott beruházások mediánja, ill. 7 millió forint volt. A szándékolt és a végrehajtott beruházások összegének arányát tekintve viszonylag nagy differencia (betöltetlen rés) van a szolgáltató szektorban, a mikro- és kisvállalatok körében, a nyugat-magyarországi székhelyű és a belföldi piacra fókuszáló cégek között, míg ez a gap viszonylag kismértékű az ipari vállalkozások körében, a kelet-magyarországi székhelyű, a közép- és nagyméretű cégek, valamint az exportorientált vállalatok esetében (3. ábra). Vállalatméret szerint nagy szóródás tapasztalható: a mikrocégek, kis-, közép- és nagyvállalatok körében a végrehajtott beruházások összegének mediánja rendre 1,, 19,, 83, ill. 222 volt. Az eltervezettnél nagyobb összegben fejlesztő cégek között relatíve sok a közép- és nagyvállalat, a nyugat- és a közép-magyarországi székhelyű, az agráriumba tartozó valamint a következő 12 hónapban fejlesztést tervező cég. A tervezettnek megfelelő összegben beruházó vállalkozások körében felülreprezentáltak a szolgáltató cégek, a mikrovállalkozások, a kelet-magyarországi székhelyű és a beruházásokat a következő 12 hónapban nem fontolgató vállalatok. A tervezettnél kisebb volumenű fejlesztést végző cégek között az ipari cégek, a kisés nagyvállalatok, a nyugat-magyarországi székhelyű cégek és a beruházást tervező cégek is viszonylag nagy arányban vannak (4. ábra). 22% 2 18% 16% 14% 12% 1 8% 6% 4% 2% 1. ábra: A vállalatok összetétele az előző 12 hónapban a tervezett, ill. végrehajtott beruházások nagysága szerint 2 1 Ismeretlen (nincs válasz) Ft - ett / Nem hajtott végre ett beruházások nagysága Végrehajtott beruházások nagysága 3. ábra: Az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások nagysága a tervezetthez képest (medián értékek hányadosa) * exportbevételek / teljes árbevétel Beruházási, - 1 milliárd Ft 1 - milliárd Ft Végrehajtott beruházás volumene (bal t.) Végrehajtott / tervezett beruházás nagysága (jobb t.) tervek* > milliárd Ft Beruházási Forrás- bevonási Ismeretlen ettet meghaladó mértékű ettel megegyező mértékű ettől elmaradó mértékű ábra: Az előző 12 hónapban a tervezett alatti, annak megfelelő, ill. azt meghaladó mértékben beruházást végző vállalatcsoportok összetétele ,4% 12,4% 14,1% 44,1%,,1% 16, 68, 31,8% 8, 18,2% 42, ettet ettel ettől meghaladó megegyező elmaradó Székhely: Vállalatméret 2. ábra: Az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások volumene a tervezetthez képest 28,8% 38,2% 38,1% 3,2%,7% 38,6% 32,9% 31,1% 26,1% ettetettelettőlettet ettel meghaladó megegyező elmaradó meghaladó megegyező , 12,9% 8,6% 26, 18,3%,3% 11,4% 17, 71,6% ettől elmaradó Beruházási tervek*: * következő 12 hónapra vonatkozóan

5 Az felmérés eredményeinek megbízhatósága: a vállalati beruházási számok és a hivatalos beruházási statisztikák összevetése A i felmérés válaszai alapján lehetőség nyílt arra, hogy ellenőrizzük a vállalati válaszokból leszűrt eredmények megalapozottságát. Ebből a célból az használható fel, hogy a kérdőívben elör szerepelt arra vonatkozó kérdés, hogy mekkora összegben végeztek a megkérdezettek fejlesztéseket az adatfelvételt megelőző 12 hónapban, ami összevethető a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) beruházási statisztikáival is. Hipotézisünk szerint minél nagyobb az átfedés a kétfajta forrásból származó beruházási adatsorok között, annál megalapozottabb lábakon állnak a visszaküldött válaszokra támaszkodó és a teljes vállalati sokaságra tett megállapítások, következtetések. Ugyanakkor fontos leszögezni azt is, hogy irreális volna tökéletes egybeesés elvárása, ugyanis a vállalati felmérés során a válaszok a reprezentativitásra való törekvés ellenére nem képezik le tökéletesen a teljes sokaság jellemzőit. Egyrészt a megkérdezettek nagyobb része nem küldte vissza a kérdőívet, és a részvétel mellett döntők egy kisebb hányada ugyancsak nem válaszolt a beruházási összegre vonatkozó kérdésekre. Ezenfelül a résztvevők az önkéntességből, anonimitásból adódóan tetszőleges összegeket adhattak meg, ill. nem feltétlenül tudtak pontos számokat rögzíteni az i adatfelvétel idején, így vélhetőn több cég is becsült összegben adta meg a fejlesztések nagyságát firtató kérdésre a választ. Végezetül korábbi tapasztalataink szerint a milliós nagyságrendben megkérdezett beruházások szintén okozhattak félreértelmezést: több olyan résztvevő volt, aki valószínűleg forintban vagy ezer forintban adta meg a fejlesztések főbb számait, így az ezek alapján kalkulált beruházási átlag felfelé torzít. A felmérésben zömében társas vállalkozások vettek részt, így az egyéni vállalkozók relatív hiánya miatt alulbecsült értékek adódnak a vállalati szféra beruházásait illetően, valamint szintén okozhat eltérést a KSH statisztikáihoz képest, hogy a felmérést megelőző egy év ( ) vállalati fejlesztési adatait a rendelkezésre álló statisztikák közül a hivatalos 14. évi adatokkal vetettük össze. A fentiekből adódóan kisebb-nagyobb mértékben bekövetkező adattorzulás csökkentése végett az átlagok helyett a fejlesztési összegek mediánját vettük alapul az egyes szegmensekben, ami az átlaghoz képest tompítja az átlagolt adatoknak az esetlegesen szélsőséges magas összegből eredő kilengéseit. A medián számítása során a cégek által megadott valamennyi beruházási összeget figyelembe vettük, így a forintos válaszokat is, mivel a vállalkozások számát figyelembe ezek alapján így lehet pontosabb képet adni a tényleges makroszintű beruházási folyamatokról. Forrás: SZEKTOR Beruházások összevetése: szektor, méret és székhely szerinti bontás Beruházási összeg előző 12 hónapban (medián, ) Társas vállalkozások száma (db) KSH (14. december) Beruházási összeg előző 12 hónapban (= beruházási összeg mediánja * db társas vállalkozás, ), KSH 14. végi létszámadattal szorozva Beruházás 14-ben () KSH (14) Beruházási összegek aránya: MFB- INDIKÁTOR / KSH, % Összevetés Mezőgazdaság , ,8% Szolgáltató szektor ,9% MÉRET fős és ismeretlen létszámú Mikro 1, Kis 19, Közép 83, Nagy 222, RÉGIÓ (VÁLLALAT SZÉKHELYE) Összesen: ,6% Összesen: , Közép-Magyarország 4, , Nyugat-Magyarország 12, ,3% Kelet-Magyarország 6, ,7% Összesen: ,9% * , ** ,1% * nemzetgazdasági beruházások összesen, ** gazdasági szervezetek beruházásai A vállalati válaszok alapján becsült hazai beruházások összege a táblázat alapján viszonylag jól közelíti a gazdasági szervezetek beruházásait (annak 89,1%-át érte el), a nemzetgazdasági beruházásoktól azonban jobban különbözik (a teljes beruházások 77,-ára rúg). A szektorálisan, méret, ill. székhely szerint szegmentált csoportok közül a vállalatok nagysága alapján bontott minta beruházásai térnek el legjobban a KSH számaitól, ennek azonban az a legfőbb oka, hogy a társas vállalkozásoknak csupán 6,1%-át tudta létszám szerint kategorizálni a statisztikai hivatal, így az egyes méretkategóriákban a súlyozáshoz használt vállalkozások száma elmarad a ténylegestől.

6 Az elmaradt beruházásokban szerepet játszó tényezők A strukturális okok mellett jelentős a piaci és a finanszírozási jellegű korlátok súlya a többi tényező között Az előző 12 hónapban beruházást végző, ill. azt végre nem hajtó cégek strukturális és egyéb jellemzőit összevetve utóbbi csoportban relatíve magas a mikroméretű, a szolgáltató szektorba tartozó, a kelet-magyarországi székhelyű és a nem exportáló cégek aránya (1. ábra). Az üzleti környezetet vizsgálva a fejlesztéseket nem végző cégek sokkal borúlátóbbak versenytársaiknál a kiszámíthatóság és a piaci lehetőségek vállalati megítélése alapján, míg a szabályozás és az intézmények működése terén kisebbek a különbségek (2. ábra). A piaci forgalom, az árak és a megrendelések kapcsán megfogalmazott jövőbeli várakozást tekintve is negatívabb a beruházást nem végző cégek véleménye, különösen nagy a differencia a megrendelésekre vonatkozó várakozások terén. A belföldi piacok megítélését tekintve kisebb az eltérés, mint a külföldi piacokra vonatkozó prognózisok esetében (3. ábra). A kapacitások alakulása az agráriumban és az iparban jobban megmagyarázza az előző 12 havi beruházási tevékenységet, mint a szolgáltató szektorban (4. ábra). A vizsgált beruházási és hitelfelvételi korlátok közül különösen nagy nehézséggel szembesülnek a fejlesztést végül nem végző cégek a többi vállalattal összevetve a hitelkamatok, a szükséges mennyiségű hitelek elérhetősége, ill. a saját erő nagysága terén (-6. ábra). 1. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást nem végző, ill. beruházást folytató vállalatok összetétele 1,9% 1,,8% 9,7% 24, 12,6% 18,4% 33, 42,7% 9,4% 8,3% 2,4%,7% 17, 3,8% 87,4% 28,2% 81,6% 36,3% 49,1% 38,8%,9% 29,1% 31,1% 2,9% 11,3% I II I II I II I II Méret: Szektor: Régió: Exportarány* 1-1- I - Beruházást nem végző cégek, II - Beruházást végző cégek 3. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást nem végző, ill. beruházást folytató vállalatok összetétele a piaci folyamatok várt megítélése szerinti bontásban ,2% 46,9% 44,1% 44,2% 19,6% 27,6% 39,2% 69,6% 64,3% 44,1% 47, 4,1% 16,3% 7, I - Beruházást nem végző cégek, II - Beruházást végző cégek. ábra: A beruházási korlátok értékelése* az előző 12 hónapban beruházást nem végző, ill. beruházást folytató vállalatok körében Piaci bizonytalanság Nem áll rendelkezésre saját forrás Fedezeti követelmények Túl magas hitelköltség Nem kap elegendő hitelt a cég Beruházási cikkek magas ára Termék/szolgáltatás iránti alacsony kereslet Nem talál befektetőt a cég Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Készletek magas szintje Beruházást végző cégek Beruházást nem végző cégek 1, 1, 2, 2, 3, 3, * 1- skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály 36,2% 6,7%, 83,8% 21,6% 17, 37,1% 71, 73,8% 6, 1,7% 8,9%,8% 8,2% 16,7% 7, 8,8% 7,1% 6,3% 6,9% 8,8% 6,9% I II I II I II I II I II I II Piaci forgalom Értékesítési árak B E L F Ö L D Piaci forgalom Értékesítési árak K Ü L F Ö L D Kapacitásfelesleg Megrendelések Megrendelések Nő a következő 12 hónapban Nem változik a következő 12 hónapban Csökken a következő 12 hónapban 2. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást nem végző, ill. beruházást folytató vállalatok összetétele az üzleti környezet megítélése alapján ,9% 6, 6,9% 8, 6,9% 8, 11,8% 6,3% 69,6% 64,4% 28,7% 23,9% 28,7% 73,3% 18,7% 38,2% 4,9% 1,8% 49, 4,2% 39,2% 18,7% 9,2% 22,1% I II I II I II I II Szabályozás 46,1% 39,2% Intézmények működése Kiszámíthatóság Piaci lehetőségek I - Beruházást nem végző cégek, II - Beruházást végző cégek 14,7% 18,7% 12,, 6, 66,7% 7,8% 2,3% 33,3% 16,7% 47, 42, 22,7% 18,6% 17,2% 47,4% 44,1% 8,8% 29,9% 37,3% 24, I II I II I II I II Teljes minta Szolgáltató szektor I - Beruházást nem végző cégek, II - Beruházást végző cégek Kedvező Átlagos Rossz 4. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást nem végző, ill. beruházást folytató vállalatok összetétele a kapacitások alakulása szerinti bontásban Biztosíték mértéke Biztosíték típusa Saját erő nagysága Kamatszint Bankok hitelezési magatartása A vállalat tőkehelyzete Egyéb hitelfelvételi kondíciók Üzleti terv elbírálása Megfelelő kapacitások Kapacitáshiány 6. ábra: A hitelfelvételt akadályozó tényezők értékelése* az előző 12 hónapban beruházást nem végző, ill. beruházást folytató vállalatok körében A vállalat hiteltörténete Beruházást végző cégek Beruházást nem végző cégek 1, 1, 2, 2, 3, 3, 4, * 1- skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály 6

7 A beruházási aktivitás várható alakulása a következő 12 hónapban Csökkent a fejlesztést tervezők aránya, a beruházási volumen nem változott érdemben A fejlesztéseket tervező cégek arányát tekintve folytatódott a beruházási kedv mérséklődése: 1 én a fejlesztést határozottan vagy valószínűleg tervezők együttes hányada 11,7 százalékponttal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, míg a 14. tavaszi csúcshoz viszonyítva megfeleződött (63,2%-ról 28,-ra olvadt) a határozott beruházási szándékkal rendelkező cégek részaránya. Mérséklődött a fejlesztési kedv a kisvállalkozások és a nagyvállalatok, szektorális bontásban pedig az ipari és a szolgáltató cégek körében, a mikrocégek között azonban két éve erősödés tapasztalható a szándékban (1-3. ábra). A három agrárágazatban, a közúti járműgyártó, a vegyianyag- és gyógyszergyártó, az IKT szolgáltatást nyújtó, valamint a szállítással, raktározással foglalkozó vállalatok terveznek legalább 7-os arányban fejlesztéseket a következő egy évben. A legnagyobb mértékű erősödés az állattenyésztő és a gépjárműkereskedő, -javító vállalatok fejlesztési szándékában történt. A kizárólag belföldi piacokra termelő cégek között jelentősen visszaesett a beruházást fontolgatók aránya 14. és között (4-. ábra). Az előző 12 hónapban tervezett és végzett fejlesztésekhez hasonló volumenű beruházások várhatóak a felmérést követő egy évben (a medián ), azonban a mikro- és a kisvállalkozások között az előző 12 hónapban végzett fejlesztésekhez képest emelkedett a következő egy évben tervezett beruházások nagysága a mediánérték alapján (2,9, ill. 22, ), míg a közép- és nagyvállalatok között csökkent ez az összeg (62, ill. 2 ) ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek* 19,3% 17,7% 17, 13, 22, 1, 12,9%,2% 8,6% 8, 6,8% 18,8% 7,4% 7,6% 6,3% 6,9% 6, 14,2% 6,4% 8,6% 11,4% 13,9% 7,2% 12, 11,1% 13, 7,6% 12,4% 11, 13,8% 17,6% 16,2% 19, 14,6% 16,2% 12, 19,3% 18,4% 1,1% 2,6% 21,7% 16, 18,6% 18,2% 16,8% 17,9% 17,6% 32,8% 63,2% 41,6% 36, 38,7% 44,8%, 4,9% 47,4% 4,8% 3, 34,1% 28, tél. 11. tavasz tavasz tavasz tavasz 14. beruházást Valószínűleg nem tervez beruházást a beruházással Valószínűleg tervez beruházást Biztosan tervez beruházást * vállalati válaszok arányában 3. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok szektor szerinti bontásban* * vállalati válaszok arányában tél tavasz tavasz tavasz tavasz Szolgáltató szektor. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya exportarány* szerinti bontásban 9. tél tavasz tavasz tavasz tavasz ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret szerinti bontásban* * vállalati válaszok arányában tél tavasz tavasz tavasz tavasz 4. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező* vállalatok aránya ágazati bontás szerint * biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok összesen 6. ábra: ett* és végrehajtott beruházások összege (medián) én tervezett beruházások között végrehajtott beruházások én tervezett beruházások * következő 12 hónapra vonatkozó tervek 7 2, 1, 2, , 22, Teljes minta Mikrocégek állattenyésztés 2 - növénytermesztés 3 - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás 11 - textilipar 12 - vegyianyag gyártás 13 - gazdasági szolg ingatlanügyletek 1 - IKT szolg gépjármű keresk. + jav közösségi szolgáltatás 18 - nagy-, ill. kiskeresk szállítás, raktározás - turizmus, vendéglátás

8 A termelői, szolgáltatói kapacitások kihasználtsága A kapacitáshiány fokozódása ellenére csökkent a beruházást tervező vállalatok aránya 1 én a felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre, 18,3%-ra emelkedett a kapacitáshiánnyal küzdő cégek részaránya, a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalatok hányada (26,9%) pedig új mélypontra süllyedt (1. ábra). 14. höz képest visszaesett a szabad kapacitásokkal rendelkező mikro- és középvállalatok aránya, míg szektorális bontásban az ipari- és agrárcégek körében is csökkent az erről beszámolók részaránya. Az ágazatok között az állattenyésztésben nőtt legnagyobb mértékben és a közúti járműgyártásban csökkent legnagyobb ütemben 12 hónap leforgása alatt a kapacitásfelesleggel rendelkező vállalatok hányada (2-4. ábra). A következő 12 hónapban beruházást tervező cégek körében (14. höz hasonlóan) 9,3 százalékponttal magasabb a kapacitáshiányos cégek aránya, mint a fejlesztésekben nem gondolkodók között, míg a forrásbevonást tervező vállalatok körében 14,6 százalékponttal nagyobb az erőforráshiánnyal küzdő vállalkozások aránya, mint a forrásbevonást nem tervezők közt. 14 én lényegében még nem volt differencia, azaz a kapacitásszűkösség a beruházások mellett a forráskereslet egyik összetevőjévé is vált 1 re (. ábra). A külső tőkebevonást tervező cégek körében nemcsak a kihasználatlan erőforrásokkal rendelkező (3,), hanem a kapacitáshiányról beszámoló (,6%) cégek aránya is kiugróan magas (6. ábra) , 12,8% 13,8% 18,1% 16,8% 16,7% 13,1% 7,3% 11,4% 11,1% 13,3% 18,3% 34,9% 37,2% 4,3% 41,3% 34,7% 29,9% 29,6% 46,8% 8,1% 4,7%,4% 2,2%, 4,9% 4,7% 48, 3,4% 7,3% 4,9% 33, 31,, 26,9% tél 9. tél. ábra: A termelési kapacitások alakulása a következő 12 hónapra vonatkozó beruházási és a forrásbevonási tervek szerinti bontásban 22,3% 3,8% 23,9% beruházást 1. ábra: A termelési kapacitások alakulása. 66,,3% 13, 4,2% 3, a beruházással 3, 1,8% 8, 24,7% 48,4% 28, 26,9% beruházást Beruházási tervek a következő 12 hónapra vonatkozóan 9,4% Szolgáltató szektor forrásbevonást,1% 8, 6,8% 4,9% 68,4% 7, 77, 73,1% 61, tavasz tavasz tavasz tavasz Kapacitáshiány van (bal t.) Megfelelőek a kapacitások (bal t.) Kapacitásfelesleg van (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t., fordított skála) 3. ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya szektorális bontásban tavasz tavasz tavasz tavasz 1,,1% 2,6% 6,9% 32,3% a forrásbevonással 24, forrásbevonást tervek a következő 12 hónapra vonatkozóan Kapacitáshiány van Megfelelőek a kapacitások Kapacitásfelesleg van ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya méret szerinti bontásban 9. tél ábra: A termelési kapacitások alakulása a következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek szerinti bontásban 13,6% 14, 63,1% 8,4% 23,3% 27,1% tavasz tavasz tavasz tavasz 4. ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya ágazati bontás szerint ,6% 33,9% 7,8% 48,8% 62,8% 3, , 21,8% 13, 2,7% 29,4% 24,3% Hitelfevétel Külső tőkebevonás Vissza nem térítendő támogatás igénybevétele Kapacitáshiány van Megfelelőek a kapacitások Kapacitásfelesleg van állattenyésztés 2 - növénytermesztés 3 - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás 11 - textilipar 12 - vegyianyag gyártás 13 - gazdasági szolg ingatlanügyletek 1 - IKT szolg gépjármű keresk. + jav közösségi szolgáltatás 18 - nagy-, ill. kiskeresk szállítás, raktározás - turizmus, vendéglátás 8

9 A következő 12 hónap beruházási fókuszai A gép- és eszközvásárlás jelenti a közeljövő tervezett fejlesztéseinek fő irányát A cégek kétharmada tervez gép-, eszközvásárlást, harmada informatikai fejlesztést, negyede ingatlan építést, ingatlan vásárlást a következő 12 hónapban (1-7. ábra), az arányok lényegében nem változtak a 14. i felmérés óta. A kutatás-fejlesztés-innováció terén várhatóan az exportorientált, a középméretű és az ipari cégek járnak majd az élen 16- ban. A méret, ill. az exporthányad emelkedésével az egyes beruházási célok említésének gyakorisága is nő, amely magával vonzza a forrásbevonási szándék erősödését is % 16% 14% 12% 1 8% 6% 4% 2% 61,3% 8,4% 7,8% 82, 12,7% 1,6%,2%,6% 2. ábra: A következő 12 hónapban gép-, eszközvásárlást tervező cégek aránya 69,1% 69,8% 2,3%, 6, 4, 6,3% 7,1% 7, 8,3% 89, 77,1% 14,6% 18,8% 22,, 49, 6. ábra: A következő 12 hónapban kutatás-fejlesztés-innovációt (K+F+I) tervező cégek aránya 6,9% 8,8% 7,3% 63,6% 14,4%,3% 4,6% 6,1% 9,2% 2,7%,9% 8,1% 4. ábra: A következő 12 hónapban környezetvédelmi fejlesztést tervező cégek aránya 8,6% 81, 72,7% 6,4% ,7% ,3% 1-1,1% 1-13,3%,8% 8,8% 6,6% 4,9% 39,9% 3,3% % 8% 7% 6% 4% 3% 2% 1% ,2% 39,4%. ábra: A következő 12 hónapban szellemi tulajdon, know how vásárlást tervező cégek aránya 3,8% 13,8% 2,4%, 7. ábra: A következő 12 hónapban oktatást, képzést, készségfejlesztést tervező cégek aránya 4,8% 1. ábra: A következő 12 hónapban ingatlan vásárlást, ingatlan építést tervező cégek aránya 49,2% 2,4%,2% 21,2% 23,1% 22,9% 29,2% 4,7% 4,2% 4, 3,1% 3, 12,3% 48,6% 16,4% 3,9% 13,1% 3. ábra: A következő 12 hónapban informatikai fejlesztést tervező cégek aránya 29,2% 7,3% 37, 18,8%,2% 62,4% 7,3% 47,1% 3,9% 14,2% 13,9% 13,4% 37,3% 34,7% 36,6% 2,9% 4,6% 3,3% 2, 3,8% 19,6% 4,1% 31, 34,2% 27,3% 27,9% 24,2% 21, 11,7% 1-4,3% 41,9% 46,2% ,9% ,6% 1-21, 1-3,6% 1,4% 14,7% 42,6%,9% 3,3% 33,3% 8,7%,4% ** * következő 12 hónapra vonatkozóan 9

10 A tervezett beruházások értéke I. K+F+I esetén két jellemző összeg körül csoportosulnak a vállalati fejlesztési tervek A tervezett ingatlanberuházások, a gép-és eszközvásárlások, valamint a környezetvédelmi fejlesztések nagysága viszonylag nagy arányban esik a -, -, ill. 1- millió forintos sávba (a cégek negyede ilyen összegben jelzett fejlesztési elképzelést). Szellemi tulajdon, know how vásárlásra a fejlesztő cégek közel kétharmada legfeljebb millió forintot szán. Az oktatást, képzést, valamint informatikai fejlesztést tervező vállalatok harmada maximum ezer forintos, ill. 1- millió forintos összegben gondolkodik. A tervezett kutatás-fejlesztés-innováció jellemző nagysága az 1-, ill. a - millió forintos sávba esik ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett ingatlan vásárlás-, ingatlan építés volumene alapján,6% <,6% - 17, - 23,1% - 13,8% - 12, -,6% - 4,6% 4 -,6% > 1 miliárd Ft 2. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett gép-, eszközvásárlás volumene alapján 3. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett informatikai fejlesztés volumene alapján ,2% < ezer Ft, 6,1%, ,8% 1,2% , -,2% -,8% 6,9% 3,6% 2, 1,1%,8%,3% milliárd Ft 2 - milliárd Ft - milliárd Ft > milliárd Ft , < ezer Ft 26,2%, ,9% 1-13,1% - 8,3% - 3,9% - 3,1% 3, - > ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett környezetvédelmi fejlesztés volumene alapján 1,6% < 1 26,7% 1-1,6% - 13,3% - 2 6,7% 2-11,1% - 4,4% - 6,7% > ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett szellemi tulajdon, know how vásárlás volumene alapján 29,4% 29,4% < , -,9% - 11,8% > 2 18% 16% 14% 12% 1 8% 6% 4% 2% 6. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) volumene alapján 9,3% < 1 18,6% 1-14, - 9,3% 9,3% ,6% - 18,6% - 9,3% > ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett oktatás, képzés, készségfejlesztés volumene alapján 31,9% < ezer Ft 2,, - 1 9,7% 6,9% 9,7% 6,9% ,6% - 2,8% 1,4% - >

11 A tervezett beruházások értéke II. A fejlesztések közül az ingatlanberuházások járnak általában a legnagyobb kiadással A beruházások értékének mediánját (középértékét) tekintve a fejlesztést végző cégek nagyobb összeget ingatlanvásárlásra, ill. építkezésre (4 ), gép-, eszközvásárlásra, ill. K+F+I-re (- ) szándékoznak elkülöníteni, oktatásra, képzésre ugyanakkor csupán 1 millió forintot szánnak (1-7. ábra). Az exportorientáció erősödésével, ill. a vállalati méret növekedésével többnyire a tervezett beruházások összege is emelkedik. A szolgáltató szektor vállalatai viszonylag kis összeget kívánnak a következő 12 hónapban fejlesztésekre fordítani. A forrásbevonástól elzárkózó cégek relatíve nagy volumenben terveznek környezetvédelmi célú fejlesztéseket. 2. ábra: A következő 12 hónapban gép-, eszközvásárlást tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja n.a ábra: A következő 12 hónapban kutatás-fejlesztés-innovációt (K+F+I) tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja ábra: A következő 12 hónapban környezetvédelmi fejlesztést tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja ábra: A következő 12 hónapban ingatlan vásárlást, ingatlan építést tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja ábra: A következő 12 hónapban oktatást, képzést, készségfejlesztést tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja ábra: A következő 12 hónapban szellemi tulajdon, know how vásárlást tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja 1, 1, 1 4 n.a. 16 3, 2 1,, ábra: A következő 12 hónapban informatikai fejlesztést tervező cégek körében a fejlesztési összeg mediánja 2 1, 28, 46 8, 1, 1, 1 2, , 1, , ,, 1,

12 A tervezett beruházásokhoz vállalt önerő mértéke I. A vállalatok három nagyobb csoportba tagolódnak a fejlesztésekhez vállalt önerő mértéke alapján Az egyes beruházási fókuszok esetén vállalt önerőt vizsgálva három kategóriába különíthetőek el a hazai cégek. A megkérdezettek egy jelentősebb része alapvetően önerőre kíván támaszkodni, egy kisebb hányada 4- közötti saját erőt tud vállalni, és egy harmadik, kisebb létszámú csoport 1-3 közötti mértékben számít önerőre a tervezett fejlesztések során (1-7. ábra). A válaszok alapján a beruházási összeg csökkenésével többnyire emelkedik az önerő vállalt mértéke. A tervbe vett oktatást, képzést, készségfejlesztést a cégek zöme önerőből akarja végrehajtani. 2. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett gép-, eszközvásárlás során vállalt önerő mértéke alapján 3 29,9% 1. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett ingatlanberuházás során vállalt önerő mértéke alapján 2 1 1,3% 11, ,4% ,1% - 3 4, ,8% 4-3,9% 3,9% ,9% 7-8 1,3% ,9% 9-3. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett informatikai fejlesztés során vállalt önerő mértéke alapján 6 7,9% 2 17,9% 4 14, 1,1% ,7% - 1, 12,2% , - 2, ,2% - 3 2,3% - 4, ,3% 4-2,3% 1,7% 2,3% - 6, ,4% ,9% 8-9,, ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett környezetvédelmi fejlesztés során vállalt önerő mértéke alapján 46,3% 9-6. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) során vállalt önerő mértéke alapján 3 29, ,4% - 1,9% 9, 7,7% 7,2% 17,6% ,8% ,6% - 3 1,4% - 4, ,6% 4 -,9% 4 -,9%,,, ,,,, ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett szellemi tulajdon, know how vásárlás során vállalt önerő mértéke alapján 41,2% 9-7. ábra: A vállalati minta összetétele a következő 12 hónapban tervezett oktatás, képzés, készségfejlesztés során vállalt önerő mértéke alapján ,9% 2 13,6% 1,9% 11,4% 13,6% ,3% , ,3% - 6 4, 6-7 2,3% 7-8, ,8% ,,6%,6% ,4% - 4,6% 4 -,, ,8% 7-8,

13 A tervezett beruházásokhoz vállalt önerő mértéke II. Ingatlanfejlesztések terén különösen fontos a külső források elérhetősége a cégek számára Az ingatlan vásárlások, építések esetén a cégek jelentős mértékben számolnak külső forrás bevonásával (az önerő mértéke átlagosan 47,8%), míg az informatikai fejlesztéseket, ill. az oktatást, képzést, készségfejlesztést elsősorban (a beruházási összeg 7 feletti arányában) saját erőből próbálják megoldani a vállalatok (1-7. ábra). Az önerőre való támaszkodás kiugróan magas (a K+F+I-t, ill. az oktatást, képzést leszámítva) a nagyvállalatok között a mikro-, kis- és középvállalatokhoz képest. A központi régióban a kutatás-fejlesztés-innováció és a szellemi tulajdon, know how vásárlás terén is pénzügyileg lényegesen önállóbbak a cégek. 2. ábra: A következő 12 hónapban gép-, eszközvásárlást tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje ,4% 1,4% 1,7% 1,2%,7% 43,8% 44, 74,2% 48,3% 6,1% 48,7% 46, 3,4% 62,1% ,8% 48,3% 78,1% ábra: A következő 12 hónapban ingatlan vásárlást, ingatlan építést tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje 47,8% 6,7% 47, 48,9% 43,8% 4,9% 43,8% 67,3% 6,7% 77, 7, 48,8% 1,2% 46,9% 42,3% 43,8% 44,3% , 3. ábra: A következő 12 hónapban informatikai fejlesztést tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje, 7,6% 64,1% 64,9% 66,6% 9,2% 86,9% 73, 78,2% 1-68,7% 69,9% 9,2% ,9% 1-6,7% 6,2% 89,7% ,9% 64,8% 6,9%,6% 39,2% 87,, 43,7% 64,1% 63,9% 4,1%, 71,9% 62,2% ábra: A következő 12 hónapban környezetvédelmi fejlesztést tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje ,2% 4,9% 8, 6. ábra: A következő 12 hónapban kutatás-fejlesztés-innovációt (K+F+I) tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje 1,8%, 2, 3,1% 1,4,3% 3,8% 49,2% 73,7% 3, 43,9% 1,1% 1,3% 1,6% 4,6% 39,1% ,8% ,6% n.a. 6, 46,1% 4,2% 1, 2, 7, 8, 22,, 44,3% 8,8% 8,3% ,3%. ábra: A következő 12 hónapban szellemi tulajdon, know how vásárlást tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje 72,6%,, 7. ábra: A következő 12 hónapban oktatást, képzést, készségfejlesztést tervező cégek között a fejlesztések tervezett önereje , 92,9% 82,3% 82,4% 77,4% 7,4% 7, 7,8% 7,1%77,4% 73,8% 67,8% 69, 71,4% 6,6% 7,8% 1-1- ** * következő 12 hónapra vonatkozóan 13

14 A tervezett vállalati beruházások finanszírozása Minden második cég megfelelő külső segítséggel képes beruházási tevékenységre A hazai cégek körében re visszaesett a pénzügyi problémákkal küzdő vállalatok aránya és a felmérés kezdete óta nem tapasztalt szintre emelkedett a saját erőforrásaik révén is beruházni képes cégek hányada, ami összességében a vállalatok hitelképességének javulását jelenti. Ezzel szemben ugyanakkor egy év alatt mintegy százalékponttal emelkedett a megfelelő források rendelkezésre állása esetén fejlesztéseket végző cégek aránya, ami részben abból fakad, hogy a vállalatok a finanszírozási jellegű korlátok erősödését tapasztalták 14. óta (1-2. ábra). A következő idakban külső finanszírozás igénybevételét tervező cégek között különösen magas a bevonni szándékozott forrást beruházási célra fordítani szándékozók aránya a kombinált termékek, a lízing, faktoring és a kockázati tőke iránt érdeklődők között (3. ábra). Egy év alatt csökkent és 8-ról 28 millió forintra zsugorodott a cégek által felvenni tervezett beruházási hitelek mediánja, különösen nagymértékű a visszaesés a tercier szektorban, a nagy- és kisvállalatok, ill. a belföldi piacra termelő cégek között. A felvenni tervezett beruházási hitel mellé vállalhatónak ítélt saját erő mértékének mediánja -3 között mozog az egyes vállalati szegmensekben, ill. a maximálisan tolerálhatónak tartott ügyleti kamatláb mértéke alapvetően 2,-3% környékén szóródik a különböző strukturális jellemzőkkel bíró vállalatkategóriákon belül (4-6. ábra).. ábra: A következő 12 hónapban felvenni tervezett beruházási hitel esetén a saját erő maximális aránya (mediánértékek) Exportarány* Régió Méret Szektor 1. ábra: A vállalat pénzügyi helyzetének megítélése a cégek szerint 48,2% 3,4% 16, 2,4% 24,3% 21,6% 26,6% 26, 26,4% 26,3% 27,2% 27,8% 24,7%, 9., 19,7% 16,6%,1% 3,8% 32,2% 31,9% 29,7% 24,4%,6% 4,6% 6, 61,8% 43,3% 37,7% 41,4% 41,8% 43,2% 47,8% 44,7% 9. tél TELJES MINTA 1-1- * exportbevételek/ teljes árbevétel. Kombinált termék (tőke + hitel + garancia) Lízing, faktoring Kockázati tőke Vissza nem térítendő támogatás Kedvezményes hitel Tulajdonosi tőke Piaci hitel Szállítói hitel Garancia 11. tavasz tavasz tavasz ,9% 14 tavasz 82,8% 82,4% 8, 89, 88,8% , 92,4% 92,3% 3 1,6% 4,4% 1. A vállalatnak pénzügyi problémái vannak Stabil, beruházni külső segítséggel tudna a vállalat Stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalat 3. ábra: A következő 12 hónapban az egyes finanszírozási lehetőségek igénybevételét tervező cégek között a forrást beruházás finanszírozására fordítani szándékozó cégek aránya ,7 3, 3,2 3, 2,7 2, 2,2 2, 1,7 Exportarány* Régió Méret Szektor Exportarány* Régió Méret Szektor 2. ábra: A finanszírozási jellegű beruházási korlátok értékelése* erősödő beruházási kedv enyhülő beruházási akadályok 9. tél. 11. tavasz TELJES MINTA 1- * exportbevételek/ teljes árbevétel 6. ábra: A következő 12 hónapban felvenni tervezett beruházási hitel esetén az ügyleti kamatláb maximális mértéke (mediánértékek) TELJES MINTA 1-1- * exportbevételek/ teljes árbevétel 4. ábra: A következő 12 hónapban felvenni tervezett beruházási hitel összege (mediánértékek) tavasz tavasz tavasz 14. * 1- skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály Túl magas hitelköltség Nem áll rendelkezésre saját forrás Nem kap elegendő hitelt a cég Pénzintézetek által támasztott egyéb követelmények (pl. fedezetek) A következő 12 hónapban beruházást tervezők aránya (jobb t.) 4 2, 2, 2, 2, 2, 2, 2,8% 14. 3, 3, 3, 3, 3, 3, 3,,, 1, 1, 2, 2, 3, 3,

15 A tervezett vállalati beruházások okai, céljai A hatékonyság javítása a vállalatok fejlesztéseinek fő mozgatója A magyarországi vállalkozások 1 én a következő 12 hónapra vonatkozó beruházásaik elsődleges céljaként a hatékonyság javítását nevezték meg. Ezt a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása követi (állagmegőrzés), harmadik helyen pedig a termelési, szolgáltatási folyamat korszerűsítése áll. A kapacitások bővítését csak a negyedik helyre sorolták a cégek (1. ábra). A mikro-, kis- és középvállalkozások preferenciái közel azonosak, mindhárom csoport elsősorban a hatékonyság javítása céljából tervez fejlesztéseket, ezzel szemben a nagyvállalatok számára a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása a legfontosabb szempont. A mezőgazdasági vállalatok beruházási terveinek mozgatói között a hatékonyság javítása, az ipari cégek esetében a folyamatok korszerűsítése áll az első helyen. A tercier szektor cégei főként a szolgáltatás színvonalának fenntartására kívánnak fókuszálni (2-3. ábra). A következő 12 hónapra tervezett beruházások céljait tekintve nincs jelentős különbség a három fő régió vállalatainak preferenciáiban. A kizárólag belföldi piacra termelő cégek beruházásainak elsődleges célja a termékek és szolgáltatások színvonalának a fenntartása, míg az exportáló vállalatok a külpiacokon való helytállás érdekében a hatékonyságjavító fejlesztéseket részesítik előnyben. A szabályozási környezetet kedvezőnek ítélő vállalatok a termékek színvonalának fenntartását, míg a szabályozási feltételeket kedvezőtlennek látó cégek a hatékonyság javítását sorolták az első helyre (4-6. ábra). 1. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* 2. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* vállalati méret szerinti bontásban Hatékonyság javítása 4,1 Hatékonyság javítása Termék/szolg. színvonalának fenntartása 4, Termék/szolg. színvonalának fenntartása Termelési, szolgáltatási folyamat javítása 3,8 Termelési, szolgáltatási folyamat javítása Termelés, szolgáltatás volumenének bővítése Költségcsökkentés Termék, szolgáltatás megújítása Új termék, szolgáltatás bevezetése 3,4 3,3 3,7 3,6 Termelés, szolgáltatás volumenének bővítése Költségcsökkentés Termék, szolgáltatás megújítása Új termék, szolgáltatás bevezetése Piaci verseny Piaci verseny 3,3 Környezetvédelmi/egyéb előírások Környezetvédelmi/egyéb előírások 3, 2, 3, 3, 4, 4, 2, 2, 3, 3, 4, 4, * 1- skála, : nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont 3. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* szektor szerinti bontásban Hatékonyság javítása Termék/szolg. színvonalának fenntartása Termelési, szolgáltatási folyamat javítása Termelés, szolgáltatás volumenének bővítése Költségcsökkentés Termék, szolgáltatás megújítása Új termék, szolgáltatás bevezetése Piaci verseny Környezetvédelmi/egyéb előírások * 1- skála, : nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont Hatékonyság javítása Termék/szolg. színvonalának fenntartása Termelési, szolgáltatási folyamat javítása Termelés, szolgáltatás volumenének bővítése Költségcsökkentés Termék, szolgáltatás megújítása Új termék, szolgáltatás bevezetése Piaci verseny Környezetvédelmi/egyéb előírások 2, 3, 3, 4, 4, Szolgáltató szektor. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* a vállalatok exportaránya** szerint * 1- skála, : nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont * 2, 3, 3, 4, 4, 1-1- * 1- skála, : nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont 4. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* régió szerinti bontásban Hatékonyság javítása Termék/szolg. színvonalának fenntartása Termelési, szolgáltatási folyamat javítása Termelés, szolgáltatás volumenének bővítése Költségcsökkentés Termék, szolgáltatás megújítása Új termék, szolgáltatás bevezetése Piaci verseny Környezetvédelmi/egyéb előírások 2, 3, 3, 4, 4, Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország * 1- skála, : nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont 6. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* a szabályozási környezet megítélése szerint Hatékonyság javítása Termék/szolg. színvonalának fenntartása Termelési, szolgáltatási folyamat javítása Termelés, szolgáltatás volumenének bővítése Költségcsökkentés Termék, szolgáltatás megújítása Új termék, szolgáltatás bevezetése Piaci verseny Környezetvédelmi/egyéb előírások * 1- skála, : nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont 2, 3, 3, 4, 4, Kedvező Átlagos Rossz 1

16 Beruházási korlátok A piaci bizonytalanság mellett egyre nagyobb akadály a saját források hiánya A vállalatok véleménye szerint az elmúlt két évhez hasonlóan három tényező gátolja leginkább a fejlesztéseket 1 én. A legnagyobb korlát az elmúlt egy évben nagyjából változatlan piaci bizonytalanság, melyet a saját források egyre kínzóbbá váló hiánya követ, a harmadik helyen álló beruházási cikkek árának megítélése ugyanakkor valamelyest javult az előző évekhez képest. A mikrovállalatok számára továbbra is a saját források hiánya okozza a legnagyobb nehézséget, a kis- és középvállalatoknak a beruházási cikkek magas ára, a nagyvállalatoknak pedig a piaci bizonytalanság a legsúlyosabb beruházási akadály. A mezőgazdasági cégek a beruházási cikkek magas árát, az ipari vállalatok a piaci bizonytalanságot, a szolgáltató cégek pedig a saját források hiányát tekintik a fejlesztések legfőbb korlátjának (1-3. ábra). Az akadályok a kelet-magyarországi régióban a legsúlyosabbak, a térségben elsősorban a piaci bizonytalanság és a drága beruházási cikkek gátolják a fejlesztéseket. A kizárólag magyar piacra termelő vállalatok fejlesztéseit leginkább a saját források hiánya, a magas exportarányú cégekét pedig főként a beruházási cikkek drágasága hátráltatja (4-. ábra). A szabályozási környezetet kedvezőtlennek ítélő vállalkozások beruházásainak legfőbb nehezítője a piaci bizonytalanság, míg a kedvező feltételeket érzékelő vállalatok a szükséges beruházási javak árát tekintik a legjelentősebb korlátozó tényezőnek (6. ábra). 4,2 3,7 3,2 2,7 2,2 1,7 9. tél. 11. tavasz 1. ábra: A beruházási korlátok értékelése* tavasz 12. enyhülő beruházási akadályok 13. tavasz tavasz 14. * 1- skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály Túl magas hitelköltség 3. ábra: A beruházási korlátok értékelése* szektor szerinti bontásban Nem áll rendelkezésre saját forrás Beruházási cikkek magas ára Nem kap elegendő hitelt a cég Alacsony kereslet Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Készletek magas szintje Piaci bizonytalanság Fedezetek Nem talál befektetőt a cég 2. ábra: A beruházási korlátok értékelése* vállalati méret szerinti bontásban Piaci bizonytalanság Nem áll rendelkezésre saját forrás Beruházási cikkek magas ára Fedezetek Túl magas hitelköltség Nem kap elegendő hitelt a cég Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Alacsony kereslet Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Nem talál befektetőt a cég 1, 1, 2, 2, 3, 3, 4, Készletek magas szintje * 1- skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály 4. ábra: A beruházási korlátok értékelése* régió szerinti bontásban Szolgáltató szektor 1, 1, 2, 2, 3, 3, 4, Készletek magas szintje * 1- skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály. ábra: A beruházási korlátok értékelése* a vállalatok exportaránya** szerint Piaci bizonytalanság , 1, 2, 2, 3, 3, * 1- skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály * Piaci bizonytalanság Nem áll rendelkezésre saját forrás Beruházási cikkek magas ára Fedezetek Túl magas hitelköltség Nem kap elegendő hitelt a cég Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Alacsony kereslet Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Nem talál befektetőt a cég Nem áll rendelkezésre saját forrás Beruházási cikkek magas ára Fedezetek Túl magas hitelköltség Nem kap elegendő hitelt a cég Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Alacsony kereslet Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Nem talál befektetőt a cég Készletek magas szintje 16 Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország 1, 2, 2, 3, 3, 4, Készletek magas szintje * 1- skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály 6. ábra: A beruházási korlátok értékelése* a szabályozási környezet megítélése szerinti bontásban Kedvező Átlagos Rossz 1, 1, 2, 2, 3, 3, 4, * 1- skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály Piaci bizonytalanság Nem áll rendelkezésre saját forrás Beruházási cikkek magas ára Fedezetek Túl magas hitelköltség Nem kap elegendő hitelt a cég Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Alacsony kereslet Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Nem talál befektetőt a cég Piaci bizonytalanság Nem áll rendelkezésre saját forrás Beruházási cikkek magas ára Fedezetek Túl magas hitelköltség Nem kap elegendő hitelt a cég Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Alacsony kereslet Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Nem talál befektetőt a cég Készletek magas szintje