INDIKÁTOR tavasz

Átírás

1 INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése B e r u h á z á s i h e l y z e t k é p a z M F B 0. t a v a s z i v á l l a l a t i f e l m é r é s e a l a p j á n Összefoglaló Készítette: A Magyar Fejlesztési Bank legfrissebb, i vállalati felmérésének () eredményei fordulópontot jeleznek a beruházásokban. Egyrészt a felmérés történetében eddig nem tapasztalt szintre ugrott az előző hónapban végző cégek aránya, másrészt csúcsot döntött a következő egy évre vonatkozó fejlesztési szándék is. A vállalatok ugyan érzékelik a külső forrásokhoz jutás feltételeinek kedvezőbbé válását, azonban a beruházási kedv élénkülése sokkal inkább a korszerűsítési igény erősödésével, a kapacitások korábbi leépülésével és a termelőeszközök leamortizálódásával áll kapcsolatban, míg a fejlesztések dinamikáját a felmérések eddigi tapasztalatai alapján elsősorban a piaci kereslet hullámzása szabja meg. A felmérés négyéves történetében rekordszintre (,%-ra) emelkedett 0 án azon cégek aránya, amelyek a megelőző hónapban fejlesztéseket végeztek. A vállalatok a beruházásokon belül továbbra is alapvetően technológiai korszerűsítéseket hajtottak végre, míg második helyre az amortizálódott eszközök pótlása került. A defenzívebb típusú beruházások felértékelődését jelzi, hogy óta folyamatosan nő a költséglefaragásra irányuló, s csökken a profilváltást, ill. profilszélesítést célzó, azaz a kockázatosabb, de nagyobb megtérülés lehetőségét is magában rejtő fejlesztési pályát választó cégek aránya. A beruházási szándék erősödése 0 e óta tart, s 0 án a megkérdezettek -a biztosan, s további,%-a valószínűleg tervez fejlesztéseket a következő hónapban, ami új rekordot jelent a felmérés történetében. Az élénkülő beruházási kedv strukturális oka, hogy a nagyvállalatok között tavaly höz képest nem változott, míg a többi méretkategóriában emelkedett a fejlesztésekben gondolkodók hányada, sőt a mikro- és a kisvállalati szegmensben, valamint az agrárium és a szolgáltató szektor esetében is az történetében új csúcsot ért el a beruházási hajlandóság. A vállalati tervek és megvalósult fejlesztések között tapasztalt kapcsolat alapján első negyedévben éves szinten várhatóan 0-% között bővülhetett a bruttó állóeszköz felhalmozás a magyar gazdaságban. Továbbra is a piaci verseny és az amortizálódott termelőeszközök pótlása fűti leginkább a jövőbeli termelésbővítési és korszerűsítési terveket, újdonság azonban, hogy a felmérés történetében rekordszintre emelkedett a növekvő vállalati bevételek beruházásösztönző hatása. Míg a beruházási kedv 0 án bekövetkezett átmeneti felerősödése időben egybeesett a fejlesztések technológiai, piaci ösztönzőinek felértékelődésével, addig 0 án nem tapasztalható hasonló együttmozgás. A magyar gazdaságban a növekedési kilátások törékenységét mutatja, hogy a kis- és nagykereskedelmi cégek körében höz képest jelentősen erősödött (és fékezi a fejlesztési terveket) a belföldi fogyasztással kapcsolatos vállalati pesszimizmus. A vállalatok jelenlegi, ill. jövőbeli értékesítései alapján elmondható, hogy a kínai, valamint az amerikai piacokra exportáló vagy piacszerzést tervező cégek körében egyrészt átlag feletti a beruházási hajlandóság, másrészt utóbbi desztináció tekintetében fél év alatt jelentősen megugrott a fejlesztést, bővítést tervező vállalatok aránya, ami a magyar export relációs szerkezetének Európa irányából való fokozatos elmozdulását jelzi. Kétéves mélypontra zuhanva a vállalatok kevesebb mint fele jelzett kapacitásfelesleget 0 án. A kihasználatlan termelési erőforrások leépülésével a kapacitások alakulása a korábbiaknál jobban befolyásolja a vállalati fejlesztéseket a magyar gazdaságban az felmérések során nyert tapasztalatok alapján. A vállalati beruházási kedv 0 án tapasztalt átmeneti erősödése egybeesett a fejlesztések financiális hátterének javulásával (növekvő bevételek, olcsóbb források), azonban a i beruházási lendület ezen tényezők közül egyenlőre csak a bevételek kedvezőbb alakulására tud támaszkodni. Bár a hitelkamatok csökkenését érzékeli a vállalatok többsége, annak eddigi mértéke egyenlőre nem segíti a fejlesztéseket. A következő hónapra vonatkozó külső forrás iránti kereslettől függetlenül folyamatosan nő a beruházási hajlandóság óta, ami azt is jelzi, hogy nem elsősorban forrásoldali problémákból fakad az alacsony mértékű makroszintű beruházás. A hitelkínálat és a hitelkamatok várható alakulásával kapcsolatos várakozások egyébként elsősorban a mikro- és kisvállalatok fejlesztési terveit befolyásolják, a nagyobb cégek jobban tudják függetleníteni magukat ezektől a hatásoktól. Fél év alatt jelentősen enyhültek a beruházási korlátok Magyarországon a vállalati válaszok szerint, s ez is hozzájárult a beruházási kedv élénküléséhez. A vizsgált fejlesztési akadályok közül a felmérések eddigi adatai alapján elsősorban a kereslet alakulásával van szinkronban a vállalatok beruházási kedve. Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 0, Budapest Nádor utca. Tel.: 0 Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A vállalatok előző egy éves beruházási tevékenysége 00 óta nem tapasztalt szintre ugrott az előző hónapban fejlesztéseket végző cégek aránya A felmérés történetében rekordszintre (,%-ra) emelkedett ra azon cégek aránya, amelyek a megelőző hónapban hajtottak végre. Legkisebb ütemben a szolgáltató szektor fejlesztései bővültek a i felméréshez képest, míg az agrárium és az ipar esetében is új csúcsot ért el a bővítést, korszerűsítést végző szereplők aránya (-. ábra). A fél évvel korábbi beruházási mélypont után a korábban elhalasztott eszközpótlás és a technológiai korszerűsítés volt a megugró beruházások fő motorja (. ábra és. oldal). A i eredményekhez hasonlóan továbbra is aktív fejlesztési tevékenység jellemezte az energetika és a közösségi szolgáltatás ágazatokat, míg az építőiparban változatlanul az egyik legalacsonyabb maradt a beruházási aktivitás. A közúti járműgyártó cégek között után ismét -ot ért el a modernizálást, bővítést végzők aránya, azonban mivel a többi ágazatban nőtt a beruházók hányada, így ez az ágazat csúszott vissza az utolsó helyre az iparon belül (. ábra). Továbbra is a nagyvállalatok végeztek legnagyobb arányban fejlesztéseket, azonban fél év alatt itt nőtt legkevésbé a végzők aránya. A cégek exportarányától függetlenül nőtt a fejlesztést végzők hányada, s a beruházási aktivitás a felmérés történetében első alkalommal abban a vállalati körben lett a legnagyobb, ahol a folyó költségek fedezése is gondot okoz (-. ábra). %. ábra: Az előző hónapban végző vállalatok aránya,%,%,%,%,%,% 0,%. ábra: Az előző hónapban végző vállalatok aránya ágazati bontásban,%,%, 0,% 0,,%,,%,% Mzg. Ipar Szolgáltató szektor,%. ábra: Az előző hónapban végző vállalatok aránya a külföldi értékesítés árbevétel arányos hányada szerinti bontásban 0,,%,%,%,%,% 0-0-,%,%,%,,% % % %. ábra: Az előző hónapban végző vállalatok aránya szektorális bontásban. ábra: Az előző hónapban végző vállalatok aránya méret szerinti bontásban Agrárium Ipar Szolgáltató szektor. ábra: Az előző hónapban végző vállalatok aránya a vállalatok forrásellátottsága szerinti bontásban % % A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra

3 Az elmúlt egy éves idak beruházásainak iránya Tovább nőtt a költséglefaragást, s emelkedett a korszerűsítést és a bővítést végzők aránya A vállalatok a beruházásokon belül továbbra is alapvetően technológiai korszerűsítéseket hajtottak végre, míg második helyre az amortizálódott eszközök pótlása került. A defenzívebb típusú beruházások tárnyerését jelzi, hogy óta folyamatosan nő a költséglefaragásra irányuló, s csökken a profilváltást, ill. profilszélesítést célzó, azaz a kockázatosabb, de a nagyobb megtérülés lehetőségét is magában rejtő fejlesztési pályát választó cégek aránya (. ábra). A végrehajtott technológiai korszerűsítés és a költségcsökkentés tekintetében a közép- és nagyvállalatok lényegesen aktívabbaknak mutatkoztak a kisebb cégekhez képest, míg az amortizáció pótlása és a termelés bővítés esetében a nagyvállalatok mögött jelentősen elmarad a többi cég (. ábra). höz hasonlóan átlag feletti arányban végeztek kapacitásbővítéseket a közúti járműgyártó cégek és a turizmussal, vendéglátással foglalkozó vállalkozások, míg a technológiai korszerűsítést tekintve változatlanul kimagasló az energetikai és a közösségi szolgáltató vállalatok körében a végzők hányada. Az építőipar, fémfeldolgozás és textilipar esetében az amortizációpótló beruházások jóval az átlagot meghaladó mértékűek voltak, s általában az ipari átlagnál nagyobb arányban pótolták az eszközöket a szolgáltató szektor szereplői (-. ábra). % %. ábra: Az előző hónapban végzett beruházások célja* % % Technológia korszerűsítés Profilváltás/- szélesítés Termelés bővítés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése Költségcsökkentés Amortizáció pótlása Technológia korszerűsítés Amortizáció pótlása Termelés bővítés Költségcsökkentés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése. ábra: Az előző hónapban végzett beruházások célja vállalati méret szerinti bontásban* Profilváltás/-szélesítés. ábra: Az előző hónapban termelés/szolgáltatás bővítést. ábra: Az előző hónapban költségcsökkentő célú. ábra: Az előző hónapban technológiai korszerűsítést. ábra: Az előző hónapban amortiáció pótló

4 Az elmúlt egy év beruházásainak vállalati megíése A mikro-, kis- és középvállalatok csökkenő hányada számol be tervezettől elmaradó beruházásokról Valamelyest enyhült a vállalati beruházások tervezettől való elmaradásából származó feszültség az elmúlt hónapokban: ősszel a cégek,%-a, egy évvel később,%-a szerint a tervezett alatti volt az előző egy éves fejlesztések volumene, az arány ra,%-ra mérséklődött. Fél év alatt csak a nagyvállalatok között emelkedett a tervezettől elmaradó mértékben beruházók hányada, míg a kisebb cégek esetében, mindhárom szektorban, a különböző exportaránnyal rendelkező, az eltérő forrás ellátottságú, ill. bevételt elérő cégek esetében is enyhült a nyomás. Ágazati bontásban a gépjárműkereskedő- és javító cégek esetében ugrott meg fél év alatt jelentősen az előzetes terveket el nem érő mértékben fejlesztő cégek aránya, s nagymértékben esett az arány az állattenyésztő, az élelmiszeripari és a fafeldolgozó cégek körében (-. ábra). Az iparban és az agráriumban, továbbá valamennyi méretkategóriában is csökkent az iparági átlagnál kevesebbet fejlesztő cégek hányada óta, míg ágazati bontásban vizsgálva a számviteli tanácsadás, turizmus, kiskereskedelem terén következett be ezzel ellentétes irányú érdemi változás. A növekvő bevételű és a magasabb exportarányú cégek körében továbbra is kevesebben jelezték, hogy fejlesztéseik nem érték el az iparági átlagot (-. ábra).. ábra: Az előző hónapban a tervezettől elmaradó mértékű fejlesztéseket végző vállalatok aránya TELJES MINTA Agrárium Ipar Szolgáltató szektor. ábra: Az előző hónapban a tervezettől elmaradó mértékű fejlesztéseket végző vállalatok aránya ágazati bontásban - állattenyésztés - élelmiszeripar 0 - vegyianyag gyártás - gépjármű keresk. + jav. - IKT szolg. 0 - ingatlanügyletek - kiskereskedelem - közösségi szolgáltatás - mérnöki tevékenység - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás. ábra: Az előző hónapban az iparági átlagtól elmaradó mértékű végző vállalatok aránya ágazati bontásban állattenyésztés - élelmiszeripar - vegyianyag gyártás - gépjármű keresk. + jav. - IKT szolg. - ingatlanügyletek - kiskereskedelem - közösségi szolgáltatás - mérnöki tevékenység - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás. ábra: Az előző hónap vállalati beruházásai a tervezett fejlesztésekhez viszonyítva az eredmény, exportarány, ill. forráshelyzet szerinti bontásban Bevételek alakulása az elmúlt hónapban. ábra: Az előző hónapban az iparági átlagtól elmaradó mértékű végző vállalatok aránya TELJES MINTA Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Csökkent Nem változott Nőtt 0-0- Nincs szükség külső forrásra* Nincs szükség külső forrásra** Beruházásra már nem elég A folyó költségeket sem fedezi,%,%,%,,%,%,%,,%,%,% 0,%,, 0,% 0,%,% 0,,%,% *nem tervez ** tervez Tervezettől elmaradt Tervezettnek megfelelően alakult Tervezettet meghaladta,%,%,%,%,%,%,,%,%,%. ábra: Az előző hónap vállalati beruházásai az iparági átlaghoz viszonyítva az eredmény, exportarány, ill. forráshelyzet szerinti bontásban Árbevétel alakulása az elmúlt hónapban Forrásellátottság Exportarány Forrásellátottság Exportarány Csökkent Nem változott Nőtt 0-0- Nincs szükség külső forrásra* Nincs szükség külső forrásra** Beruházásra már nem elég A folyó költségeket sem fedezi,%,,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,% *nem tervez ** tervez Iparági átlagtól elmaradt Iparági átlaggal azonos Iparági átlagot meghaladta

5 A beruházási aktivitás várható alakulása a következő hónapban A felmérés történetében új rekordot ért el a fejlesztéseket tervező vállalatok aránya tavasszal A beruházási szándék 0 étől indult erősödése nem torpant meg tavasszal: az utolsó felmérés idején a megkérdezettek -a biztosan, s további,%-a valószínűleg tervez fejlesztéseket a következő hónapban (. ábra). Az élénkülő beruházási kedv strukturális oka, hogy a nagyvállalatok között nem változott, míg a többi méretkategóriában emelkedett a fontolgatók hányada, sőt a mikro- és a kisvállalati szegmensben, valamint az agrárium és a szolgáltató szektor esetében a felmérés történetében új csúcsot ért el a beruházási hajlandóság (. ábra). A vállalati tervek és megvalósult fejlesztések között tapasztalt kapcsolat alapján első negyedévben éves szinten várhatóan 0-% között bővülhetett a bruttó állóeszköz felhalmozás a magyar gazdaságban (. ábra). Ágazati metszetben a fafeldolgozó, az energetikai, a közösségi szolgáltatással, a szállítással, raktározással foglalkozó cégek és az agrárvállalkozások között tapasztalható kiugróan élénk beruházási kedv. A hosszú ideje gyenge eredményeket elérő építőiparban fölé emelkedett a tervezők aránya, ami az ágazat visszaesésének esetleges megfordulását is előrevetítheti (-. ábra). A döntően belföldi piacra termelő vállalatok körében erősödött, a külpiacokra jobban fókuszáló cégek esetében ugyanakkor a külső konjunktúra lanyhulásával csökkent a beruházási hajlandóság, utóbbi vállalatcsoport azonban továbbra is beruházás orientáltabbnak tekinthető (. ábra).. ábra: A következő hónapra vonatkozó beruházási tervek* II,%,%,,%,%,,%,%,%,%,%,%,%,,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,% III IV I II,% III IV,%,%,%,%,%,%,% I. ábra: A következő hónapban tervező* vállalatok aránya ágazati bontás szerint II,%,%. ábra: A következő hónapban tervező vállalatok aránya és a bruttó állóeszköz felhalmozás alakulása Forrás: vállalati felmérések, Eurostat - állattenyésztés - élelmiszeripar - vegyianyag gyártás - gépjármű keresk. + jav. - IKT szolg. - ingatlanügyletek kiskereskedelem - közösségi szolgáltatás * biztosan + valószínűleg tervező - mérnöki tevékenység vállalatok összesen - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás III 0,% 0, IV I,%,%,% II III Nem tervez A következő hónapban tervező vállalatok aránya (bal t.) Bruttó állóeszköz felhalmozás (jobb t., év/év, %) nem tervez Kivár a beruházással tervez Biztosan tervez * vállalati válaszok arányában IV I % -% -% -% -%. ábra: A következő hónapban tervező vállalatok aránya méret és szektor szerinti bontásban*,%,%. ábra: A következő hónapra vonatkozó beruházási elképzelések ágazati bontás szerint*,% * vállalati válaszok arányában,% 0,,%,%,% 0,,% Mzg. Ipar Szolgáltató szektor Nem tervez Kivár Tervez * vállalati válaszok arányában 0,,%,%,% 0,%,%,% Agrárium Ipar Szolgáltató szektor 0-0- * vállalati válaszok arányában 0, 0, 0,,%. ábra: A következő hónapban tervező vállalatok aránya exportarány szerinti bontásban*

6 A tervezett vállalati fejlesztések, bővítések ösztönzői Változatlanul az amortizálódott eszközök pótlása és a piaci verseny a fejlesztések fő mozgatói Továbbra is a piaci verseny és a leamortizálódott termelőeszközök cseréje fűti leginkább a fejlesztési terveket, újdonság azonban, hogy a felmérés történetében rekordszintre erősödött a növekvő vállalati bevételek beruházásösztönző hatása (-. ábra). Az agráriumban a környezetvédelmi előírások és az iparágban végbement technológiai változások adnak elsősorban lendületet a fejlesztéseknek, míg az iparban a külpiaci kereslet is jelentős ösztönző szerepet játszik (. ábra). A legkisebb és a legnagyobb vállalatok körében változatlanul az esedékesség a legfőbb beruházási hajtóerő, a kis- és középvállalati körben pedig változatlanul a vevőkért való versengés hajtja elsősorban a modernizációs, bővítési terveket (. ábra). Az elmaradt, ill. halogatott beruházások pótlása egyre fojtogatóbb a belföldi piacra fókuszáló vállalatok esetében, míg a bevételei nagyobb részét külföldön szerző vállalatok számára a külpiacok húzzák elsősorban magukkal a beruházási elképzeléseket (. ábra). A makrogazdasági helyzetet kedvezőnek tartó vállalatok ősszel legfőképpen a külső piaci bővülésre, majd a konjunktúra lassulásával összefüggésben tavasszal az iparági technológiai változásokra, végül ősszel és tavasszal elsősorban az amortizálódott termelési eszközök pótlására vezették vissza a tervbe vett beruházásaikat (. ábra).. ábra: A következő hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése*. ábra: A következő hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* a vállalatok exportaránya szerint Beszállítói kapcsolatot létesített Környezetvédelmi/egyéb előírások Iparágban végment technológiai változások 0-0- Beszállítói kapcsolatot létesített Környezetvédelmi/egyéb előírások Iparágban végment technológiai változások. ábra: A következő hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* szektorális bontásban Beszállítói kapcsolatot létesített Környezetvédelmi/egyéb előírások Iparágban végment technológiai változások Agrárium Ipar Szolgáltató szektor,0,,0,,0,,0 * - skála, : nagyon fontos szempont, : legkevésbé fontos szempont,0,,,,0,,,,,,0,,0,,0, * - skála, : nagyon fontos szempont, : legkevésbé fontos szempont,0,,0,,0,,0 * - skála, : nagyon fontos szempont, : legkevésbé fontos szempont,,0,,00,,0,,00,,0,. ábra: A következő hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése*. ábra: A következő hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* méret szerinti bontásban Beszállítói kapcsolatot létesített Környezetvédelmi/egyéb előírások Iparágban végment technológiai változások * - skála, : nagyon fontos szempont, : legkevésbé fontos szempont Iparágban végbement technológiai változások Környezetvédelmi/egyéb előírások Beszállítói kapcsolatot létesített,0,,0,,0,,0 * - skála, : nagyon fontos szempont, : legkevésbé fontos szempont. ábra: A következő hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* a makrogazdaság megíése alapján Beszállítói kapcsolatot létesített Környezetvédelmi/egyéb előírások Iparágban végment technológiai változások A makrogazdasági helyzet kedvező A makrogazdasági helyzet kedvezőtlen,0,,0,,0,,0 A makrogazdasági helyzet átlagos * - skála, : nagyon fontos szempont, : legkevésbé fontos szempont

7 Beruházási ösztönzők I. - Piaci kilátások A távol-keleti és amerikai piacok egyre jobban orientálják a hazai vállalati fejlesztéseket Míg a beruházási kedv 0 án bekövetkezett erősödése időben egybeesett a fejlesztések technológiai, piaci ösztönzőinek felértékelődésével, addig 0 án nem tapasztalható hasonló együttmozgás (. ábra). Az ipari ágazatok zöme a belső piac élénkülése helyett jobban bízik az export bővülésében (az építőipar továbbra is kivétel), míg a szolgáltató szektorban fordított a helyzet. A kis- és nagykereskedelmi cégek körében höz képest jelentősen mérséklődött a belföldi fogyasztással kapcsolatos vállalati optimizmus (. ábra). és között valamelyest kiegyenlítődött a romló és a javuló vállalati eredményt elért vállalatok közötti beruházási kedvben tapasztalt különbség, s ugyanez igaz a következő hónapra vonatkozó eredménynyel kapcsolatos várakozások és a megrendelések várható alakulásával kapcsolatos elképzelések esetében is, azaz elsősorban a gyengébben szereplő, ill. pesszimista cégek körében következett be élénkülés a fejlesztési elképzelésekben (-. ábra). A jelenlegi, ill. a jövőbeli piacok alapján elmondható, hogy a kínai, ill. amerikai piacokra exportáló vagy piacszerzést tervező cégek körében egyrészt átlag feletti a beruházási kedv, másrészt utóbbi desztináció tekintetében fél év alatt jelentősen megugrott a fejlesztést, bővítést tervező vállalatok aránya, ami a magyar export relációs szerkezetének Európa irányából való fokozatos elmozdulását jelzi (-. ábra).,,0,,00,,0,,00,. ábra: A beruházások piaci, technológiai ösztönzőinek értékelése*,%,,%,%,,%,%,,%,% Csökkent Nem változott,%,%,%,%,% az eredmény az elmúlt hónapban erősödő beruházási kedv. ábra: Beruházási tervek* a vállalati eredmény alakulása alapján,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,0 * - skála, : legkevésbé fontos szempont, : legjelentősebb szempont Nőtt Csökken Nem változik,,,% 0,%,% Nő az eredmény a következő hónapban Iparágban végbement technológiai változások. ábra: A következő hónapban tervező vállalatok* aránya a jelenlegi exportpiacaik szerint** Beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.) Nem tervez nem tervez Kivár tervez Biztosan tervez * vállalati válaszok arányában,0,00,0,00,0,00,0,00. ábra: A következő hónapra vonatkozó beruházások keresleti ösztönzői* ágazati bontásban. ábra: Beruházási tervek* a belföldi, ill. külföldi megrendelések következő hónapra várt alakulása szerinti bontásban,%,%,%,%,% Csökken 0,% 0,%,,%,%,%,%,%,%,% Nem változik Belföldi megrendelések,%,%,%,%,%,%,%,%,%,% Nő Csökken Nem változik,%,%,%,%,% Nő Külföldi megrendelések * - skála, - legkevésbé fontos szempont, - átlagos szempont, - nagyon fontos szempont. ábra: A következő hónapban tervező vállalatok* aránya a jövőbeli exportpiacaik szerint** Nem tervez nem tervez Kivár tervez Biztosan tervez * vállalati válaszok arányában Kelet-európai EU-tagok "Régi" EU-tagok (EU-) Egyéb európai országok Nem EU-tag balkáni országok Szovjet utódállamok Kína Egyéb távol-keleti gazdaság Észak-Amerika Kelet-európai EU-tagok "Régi" EU-tagok (EU-) Egyéb európai országok Nem EU-tag balkáni országok Szovjet utódállamok Kína Egyéb távol-keleti gazdaság Észak-Amerika * biztosan + valószínűleg tervező vállalatok összesen ** többszörös piac-megjelölési opció mellett * biztosan + valószínűleg tervező vállalatok összesen ** többszörös piac-megjelölési opció mellett

8 Beruházási ösztönzők II. - A termelési kapacitások alakulása A kapacitások alakulása a korábbiaknál nagyobb mértékben alakítja a beruházások dinamikáját A vállalatok,%-a jelzett kapacitásfelesleget 0 án, ami, százalékpontos zuhanás a megelőző felméréshez képest és két éves mélypontnak felel meg, valamint a felerősödött beruházási kedv egyik gyökerét is jelenti (. ábra). A mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok is alacsonyabb arányban jeleztek kihasználatlan erőforrásokat, mint fél évvel korábban (. ábra). Az iparban és a szolgáltató szektorban is csökkent, míg az agráriumban nem változott fél év alatt a kihasználatlan kapacitásokat jelző cégek részaránya (. ábra). Az ágazatok közül csupán a gépjármű kereskedelem és -javítás, a növénytermesztés, az állattenyésztés és az energetika esetében romlott a vállalati erőforrások kihasználtsági foka (. ábra). A kapacitástöbbletes iparágakban továbbra is viszonylag magas a nem tervező vállalatok hányada (pl. közúti járműgyártás, gépjármű kereskedelem és -javítás) (. ábra), míg a kapacitáshiány erősödése általában a beruházási kedv erősödését vonja maga után, s az összefüggés erősebb a tavalyi felmérések során tapasztalat mértéknél (. ábra). Mindez azt jelzi, hogy a kihasználatlan termelési erőforrások leépülésével a kapacitások alakulása a korábbiaknál jobban befolyásolja a vállalati fejlesztéseket a magyar gazdaságban. % a következő hónapban nem tervező vállalatok aránya,,%,%,%,%,%,%,%,% 0,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,% 0,,% 0,%,%,%,%,%. ábra: A termelési kapacitások alakulása Kapacitáshiány van (bal t.) Megfelelőek a kapacitások (bal t.) Kapacitásfelesleg van (bal t.) A következő hónapban tervező vállalatok aránya (jobb t., fordított skála). ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya szektorális bontásban Agrárium Ipar Szolgáltató szektor 0 % 0 % kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya. ábra: Kapacitásfelesleget jelző és a következő hónapban nem tervező vállalatok aránya % - állattenyésztés - élelmiszeripar - vegyianyag gyártás - gépjármű keresk. + jav. - IKT szolg. - ingatlanügyletek - kiskereskedelem - közösségi szolgáltatás - mérnöki tevékenység - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás a következő hónapban tervező vállalatok aránya. ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya méret szerinti bontásban 0 0. ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya ágazati bontás szerint % % kapacitáshiányt jelző vállalatok aránya - állattenyésztés - élelmiszeripar - vegyianyag gyártás - gépjármű keresk. + jav. 0 - IKT szolg. 0 - ingatlanügyletek - kiskereskedelem - közösségi szolgáltatás - mérnöki tevékenység - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás. ábra: Kapacitáshiányt jelző és a következő hónapban tervező vállalatok aránya - állattenyésztés - élelmiszeripar - vegyianyag gyártás - gépjármű keresk. + jav. - IKT szolg. - ingatlanügyletek - kiskereskedelem - közösségi szolgáltatás - mérnöki tevékenység - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás

9 Beruházási ösztönzők III. A forráshelyzet alakulása A változatlan forrásbevonási helyzet ellenére erősödik a vállalatok beruházási kedve A beruházási kedv án tapasztalt élénkülése egybeesett fejlesztések financiális hátterének javulásával (növekvő bevételek, olcsóbb források). A i beruházási lendület ezen tényezők közül csak a bevételek kedvezőbb alakulására tud támaszkodni (. ábra). Vállalati méret és szektor szerint bontva is a bevételek nagysága a forrásbevonási lehetőségeknél nagyobb szerepet játszik a beruházási döntések során valamennyi csoportban, s a nagyvállalatok kivételével óta tovább fokozódott a bevételek nagyságának jelentősége (. ábra). A forráshelyzet kevésbé, a bevételek alakulása valamelyest jobban segíti a fejlesztéseket az egyes ágazatokban, a köztük lévő sorrend alapvetően a nagykereskedelem és a számviteli tanácsadás esetében fordított (. ábra). A következő hónapra vonatkozó külső forrás iránti kereslettől függetlenül folyamatosan nő a beruházási hajlandóság óta, ami azt is jelzi, hogy nem elsősorban forrásoldali problémákból fakad az alacsony makroszintű beruházás (. ábra). A hitelkínálat és a hitelkamatok várható alakulásával kapcsolatos várakozások elsősorban a mikro- és kisvállalatok fejlesztési terveit befolyásolják, a nagyobb cégek jobban tudják függetleníteni magukat ezektől a hatásoktól (-. ábra).,00,,0,,00,,0,,00,00,0,00,0,00,0,00,%,%,%. ábra: A beruházások finanszírozhatóságát biztosító ösztönzők értékelése*,% Bevételek növekedése teszi lehetővé,%,% Könnyebb finanszírozáshoz jutás teszi lehetővé Mzg. Ipar Szolgáltatószektor * - skála, - legkevésbé fontos szempont, - átlagos szempont, - nagyon fontos szempont,% erősödő beruházási kedv. ábra: A következő hónapra vonatkozó beruházások finanszírozás oldali ösztönzői* ágazati bontásban,% * - skála, : legkevésbé fontos szempont, : legjelentősebb szempont Bevételek növekedése teszi lehetővé (bal t.) Könnyebb finanszírozáshoz jutás teszi lehetővé (bal t.) A következő hónapban tervező vállalatok aránya (jobb t.). ábra: A következő hónapban Tervez tervező vállalatok aránya* a banki forráskínálat várható alakulására vonatkozó várakozások szerint**,%,% Bővülést vár,%,%,%,% 0,,% 00,,%,%,% Bővülést vár * biztosan + valószínűleg tervező vállalatok aránya ** vállalati várakozás a banki hitelezás volumenének következő hónapos változására vonatkozóan Bővülést vár Bővülést vár, - teljes minta, - mikrocégek - kisvállalatok - középvállalatok,0 - nagyvállalatok - agrárium, - ipar - szolgáltató szektor, * - skála, : legkevésbé fontos szempont,, : legjelentősebb szempont, piros: bevételek növekedése teszi lehetővé,0, kék: könnyebb finanszírozáshoz jutás teszi lehetővé,,0,,,,,0,,. ábra: A következő hónapban tervező vállalatok aránya* a következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek alapján. ábra: A következő hónapra vonatkozó beruházások finanszírozás oldali ösztönzői* méret szerinti és szektorális bontásban Biztosan tervez forrásbevonást tervez Kivár a nem forrásbevonással tervez * vállalati válaszok arányában Nem tervez forrásbevonást. ábra: A következő hónapban Emelkedést vár tervező vállalatok aránya* a hitelkamatok várható alakulására vonatkozó várakozások szerint** 00,,%,%,%,%,%,%,%,%,%,,% Emelkedést vár Emelkedést vár * biztosan + valószínűleg tervező vállalatok aránya ** vállalati várakozás a banki hitelezás volumenének következő hónapos változására vonatkozóan Emelkedést vár Emelkedést vár

10 A vállalati beruházások tervezett célja A korszerűsítést és a bővítést célzó vállalatok aránya is tovább emelkedett és között (a fél évvel megelőző trendhez hasonlóan) a beruházási kedv erősödését a különféle beruházási célok vállalati említésének növekedése kísérte (. ábra). A vállalatméret növekedésével általában az egyes beruházási célok nevesítésének gyakorisága is nő, ugyanakkor a vállalati profil tervezett megváltoztatását a mikrocégek jelölték meg legnagyobb arányban fejlesztési irányként (. ábra). Magas ( feletti) a termelésbővítést fontolgató cégek aránya az energetika, a fafeldolgozás, a turizmus, a gépjárműkereskedelem és -javítás, a vegyianyag gyártás esetében (utóbbi két ágazatban már fél évvel korábban is hasonló volt az arány), míg az agrárcégek esetében csak átmenetinek bizonyult a tavaly ősszel regisztrált kiugróan magas termelésbővítési hajlandóság (. ábra). A fafeldolgozó és a közösségi szolgáltató cégek nagy hányada jelezte, hogy költségcsökkentő és technológiai korszerűsítést célzó beruházásokat is tervez a következő hónapban, míg a közúti járműgyártással foglalkozó vállalatok és az évek óta gödörben lévő építőipari vállalkozások esetében rendkívül visszafogottnak mondhatóak ezek a fejlesztési irányok. Az amortizációpótló beruházások a szolgáltató szektor szereplői között nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint az iparban (-. ábra). % %. ábra: A következő hónapban termelés/szolgáltatás bővítést. ábra: A következő hónapra tervezett beruházások* erősödő beruházási kedv. ábra: A következő hónapban költségcsökkentő célú % Termelés bővítés Technológia korszerűsítés Profilváltás/-szélesítés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése Költségcsökkentés Amortizáció pótlása Beruházást tervező cégek aránya (jobb t.). ábra: A következő hónapban tervezett beruházások célja vállalati méret szerinti bontásban* Technológia korszerűsítés Termelés bővítés Amortizáció pótlása Vállalat stabilizálása Költségcsökkentés Profilváltás/-szélesítés Vállalati tevékenység átszervezése * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges. ábra: A következő hónapban technológiai korszerűsítést. ábra: A következő hónapban amortizáció pótló végző vállalatok aránya ágazati bontásban* 0

11 Beruházási korlátok A vállalati fejlesztések legfőbb akadálya továbbra is a piaci bizonytalanság Fél év alatt jelentősen enyhültek a beruházási korlátok Magyarországon a vállalati értékelések szerint, s ez is hozzájárult a modernizációs, termelésbővítési kedv élénküléséhez. A vizsgált fejlesztési akadályok közül a felmérés eddigi adatai alapján elsősorban a kereslet alakulásával vannak szinkronban a vállalatok beruházási elképzelései (. ábra). A piaci bizonytalanság a legfőbb fékezője a fejlesztéseknek valamennyi vállalati méretkategóriában, az iparban és a szolgáltató szektorban. A nagyobb cégek a piacok kiszámíthatatlanságával szemben továbbra is nagyobb fokú védelmet élveznek (-. ábra). án a bizonytalan piaci környezet a növénytermesztés, az energetika, az ingatlanügyletek és a számviteli tanácsadás számára vált súlyosabb beruházási korláttá az elmúlt fél évben, míg a textilipari cégek esetében enyhült leginkább a fékező hatása. A hitelszűkösség is utóbbi iparágban mérséklődött leginkább óta, míg leginkább a turizmus, a gépjárműkereskedelem és -javítás esetében súlyosbodott a helyzet. A jegybanki kamatcsökkentési ciklust és a forinthitelek átárazódását a vállalatok többsége már érzékeli, csupán az energetikai cégek, a közúti járműgyártó vállalatok, a mérnöki tevékenységet végző és a számviteli tanácsadással foglalkozó vállalkozások jelezték, hogy höz képest idén tavasszal a hitelkamatok jobban fékezik a beruházásokat (-. ábra)., erősödő beruházási kedv,00,,0,,00,,0,,00 enyhülő beruházási akadályok, * - skála, : legkevésbé fontos akadály, : legjelentősebb akadály. ábra: A beruházási korlátok értékelése* szektorális bontásban Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor. ábra: A beruházási korlátok értékelése* fordított skála,,0,,0,,0 * - skála, : legkevésbé fontos akadály, : legjelentősebb akadály,0,,0,,0 0 Magas hitelkamatok Saját forrás hiány Beruházási cikkek ára Szűkös hitelkínálat Termelésbővítésre nincs kereslet Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Legkorábban egy év múlva lesz esedékes Eladatlan készletek Piaci bizonytalanság A következő hónapban tervezők aránya (jobb t.) Piaci bizonytalanság Beruházási cikkek ára Magas hitelkamatok Saját forrás hiány Szűkös hitelkínálat. ábra: A szűkös hitelkínálat mint beruházási korlát értékelése* ágazati bontásban,,,0,,0,,0 * - skála, : legkevésbé fontos akadály, : legjelentősebb akadály 0 Termelésbővítésre nincs kereslet Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Eladatlan készletek Legkorábban egy év múlva lesz esedékes - állattenyésztés - élelmiszeripar - vegyianyag gyártás - gépjármű keresk. + jav. - IKT szolg. - ingatlanügyletek - kiskereskedelem - közösségi szolgáltatás - mérnöki tevékenység - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás. ábra: A beruházási korlátok értékelése* vállalati méret szerinti bontásban,,0,,0,,0 * - skála, : legkevésbé fontos akadály, : legjelentősebb akadály,,0,,0,,0,,0 0, 0,0,,0,,0, * - skála, : legkevésbé fontos akadály, : legjelentősebb akadály Piaci bizonytalanság Beruházási cikkek ára Magas hitelkamatok Saját forrás hiány Szűkös hitelkínálat Termelésbővítésre nincs kereslet Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Eladatlan készletek Legkorábban egy év múlva lesz esedékes. ábra: A piaci bizonytalanság mint beruházási korlát értékelése* ágazati bontásban,,,0,,0, * - skála, : legkevésbé fontos akadály, : legjelentősebb akadály 0. ábra: A magas hitelkamatok mint beruházási korlát értékelése* ágazati bontásban 0 - állattenyésztés - élelmiszeripar - vegyianyag gyártás - gépjármű keresk. + jav. - IKT szolg. - ingatlanügyletek - kiskereskedelem - közösségi szolgáltatás - mérnöki tevékenység - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás - állattenyésztés - élelmiszeripar - vegyianyag gyártás - gépjármű keresk. + jav. - IKT szolg. - ingatlanügyletek - kiskereskedelem - közösségi szolgáltatás - mérnöki tevékenység - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás