INDIKÁTOR tavasz. S t a g n á l ó k e r e s l e t, b i z o n y t a l a n p i a c i k i l á t á s o k

Átírás

1 INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése S t a g n á l ó k e r e s l e t, b i z o n y t a l a n p i a c i k i l á t á s o k Az i felmérés eredményei alapján a hazai vállalatok mind belső, mind külső piaci kilátásai kedvezőtlenebbé váltak őszhöz képest: tovább csökkent a növekedésben bízó vállalkozások aránya, ugyanakkor a cégek többsége változatlan eredményekre, valamint stagnáló külföldi és re számít. Habár a vállalati válaszok alapján a következő ban jelentős visszaesésre nem kell számítani, a jelenlegi piaci helyzet és a bizonytalan kilátások a vállalatokat a hibernálódás felé sodorja: visszafogottak a fejlesztési és foglalkoztatási terveik is. Folytatódott mind az elmúlt ban eredményt elérő, mind a következő egy azt váró vállalatok arányának csökkenése 2012 tavaszán, s a kilátásokban bekövetkezett kedvezőtlen fordulat tartósságát jelzi, hogy ősz után ismét kevesebb azon cégek aránya, amelyek javuló eredményekkel számolnak, mint ahányan az elmúlt egy növekedésről beszámoltak. A külföldi vállalati eredményekre gyakorolt dinamizáló hatása tovább mérséklődött, ugyanakkor a külső piacok húzóerejének gyengülése várhatóan visszaesést nem, csak az exporttevékenységet (is) folytató vállalatok eredményeinek stagnálását okozhatja. A legerősebb exportorientációval rendelkező cégek között számol zsugorodó eredményekkel a következő egy : ez alig fele a nem exportáló cégek körében várható értéknek, ami jelzi, hogy az exporttevékenység hazai vállalatok eredményes működésében betöltött stabilizáló szerepe továbbra is erős. A humánerőforrással kapcsolatos kiadások (munkabér, járulékok) egyre jelentősebb tételt tesznek ki a vállalati költségeken belül, ami elsősorban az adóváltoztatásokkal összefüggésben a nettó bérek szinten tartásának érdekében az elmúlt ban végrehajtott jelentős bruttó béremelésekre vezethető vissza. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a technológiai színvonalnak, az alkalmazottak képzettségének szerepe visszaesett, ami a hosszabb távon versenyhátrányt okozhat a hazai vállalatok számára. Az árbevétel alakulását (ahogy a költségeket is) mind a fél, mind az egy évvel ezelőtti felméréshez képest is jobban befolyásolta a forintárfolyam volatilis mozgása, ami a kedvezőtlen piaci kilátások mellett szintén megnehezíti a vállalatok üzleti tervezését, így többek között a beruházásokról hozott döntéseket is. A következő ban a vállalati eredmények növekedését váró cégek körében a legmagasabb a külső forrásbevonást tervezők aránya: ez egyrészt a várhatóan intenzívebb beruházási aktivitásra, másrészt arra vezethető vissza, hogy ebben a vállalati körben a legmagasabb a kritikus finanszírozási helyzetben lévők aránya. Mind a három ban a következő ban változatlan i volumenre számító cégek vannak relatív többségben, ami egy elhúzódó stagnálási periódust ígér. A belső piacok hibernáltságát jelzi, hogy várhatóan a nagy- ill. középvállalatok sem képesek növelni üket, a nagyobb méret leginkább csak a hazai eladások további csökkenésétől képes megóvni. A mikro- és kisvállalatok esetében egy jelentősebb vállalati kör azonban még mindig kiszorulóban van a piacról. Ennek egyik ellenszere lehet a beszállítói kapcsolatok létesítése: a KKV-k körében sokkal kedvezőbb piaci helyzetben vannak a vertikális vállalati kapcsolatokkal rendelkező cégek. A külföldi növekedésében bízó vállalatok aránya visszaesett, egyelőre azonban ez a külső stagnálását, s nem a csökkenését vetíti előre a következő egy. Az ipari vállalatok körében (igaz a korábbiakhoz képest visszafogottabb ütemben) még tart az export lendülete. A külső piacok húzóerejének általános gyengülésére utal, hogy a cégeket gyakorlatilag mérettől függetlenül egyformán érintette. A Balkánt és Kínát leszámítva valamennyi exportpiac tekintetében visszaesett a ben bízó cégek aránya. A külföldi visszaesése ellen hatékony eszköznek bizonyult az exportorientáció erőssége, valamint az exportkoncentráció csökkentése, a célpiacok diverzifikálására való törekvés. Az elmúlt egy az agrárvállalatok voltak képesek jelentősebb arányban áremelést végrehajtani, a következő ban azonban a cégek túlnyomó többsége nem tervez változtatást a nettó árakban. A magas inflációs várakozásokat (átlagosan 6,1% a következő ban) így az indirekt adóemelésekre és az árfolyamgyengülésre visszavezethető külső hatások magyarázzák a vállalati válaszok alapján. A foglalkoztatás területén szintén a kivárás jellemzi a vállalatokat: miközben az elmúlt egy még a cégek -a csökkentette az alkalmazottai számát, a következő során már csak tervez létszámleépítést (ugyanakkor kevesebb, mint gondol új munkaerő felvételére). A felmérésben szereplő cégek átlagosan 8,-os bruttó béremelést hajtottak végre az elmúlt egy, ami valamelyest meghaladja a nemzetgazdasági átlagot (KSH - versenyszféra: +6, I. n. év / I. n. év). A bérfejlesztéseket elsősorban a nettó bérek szinten tartása indokolta, így különösen az alacsonyabb képzettségű munkaerőt foglalkoztató, humánerőforrás-intenzív ágazatokban működő cégek kényszerültek az átlagot meghaladó béremelésre. Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Vállalati eredmények alakulása I. Stagnálásra számítanak a mezőgazdasági és ipari cégek, továbbra is kezdvezőtlen kilátások a szolgáltató ban Mind a eredményt elérő, mind a következő ban azt váró vállalatok aránya tovább csökkent 2012 tavaszán (1. ábra). Az agráriumban és az iparban a cégek többsége eredményei stagnálását, ill. kisebb mértékű növekedését várja a következő ban, a tercier ban a vállalatok több mint fele eredményeinek további zsugorodásával kalkulál. Ez utóbbin belül kivételt elsősorban a mélypontról való elmozdulásban bízó cégek jelentik (ingatlanügyletek, gépjárműkereskedelem, nagyker). A legjobb kilátásokkal az elsősorban exportra termelő feldolgozóipari vállalatok rendelkeznek továbbra is (gépkocsi- és gépgyártás, vegyianyag előállítás) (2-3. ábra). A régiók közül Közép-Magyarországon kedvezőbb a helyzet: a cégek relatív többsége azonban itt is csak stagnálással számol (4. ábra). A külföldi, ill. az exportorientáció mértéke és a vállalati eredmények közötti pozitív kapcsolat tovább gyengült: a következő 12 hónapban az árbevétel legalább 7-át exportból szerző cégek mindössze -a vár javuló eredményeket, ugyanakkor ebben a vállalati körben fele akkora a visszaeséssel számolók aránya, mint a külföldön nem értékesítő vállalkozók körében (5. ábra). A legjobb kilátásokkal a nagyobb méretű, ill. külföldi ban lévő vállalatok rendelkeznek, míg az állami háttérrel rendelkező vállalkozások kétharmada zsugorodó eredményeket vár (6. ábra). 1. ábra: A vállalatok (adózás előtti) eredményeinek alakulása 2. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulása az egyes okban nyár tél nyár tavasz ősz % Az előző 1 vállalati eredményeket elérő cégek aránya A következő 1 vállalati eredményeket váró cégek aránya (bal t.) 3. ábra: A vállalat (adózás előtti) eredményének növekedését váró cégek aránya az egyes ágazatokban ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulása az egyes régiókban 2 53% 4 Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulása az exportorientáció* tükrében % 5 Nincs külföldi Nincs külföldi 3 3 *a külföldi ből származó árbevétel aránya a teljes árbevételen belül ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének várható alakulása a következő ban méret és osi szerkezet alapján % Vállalati méret Belföldi 66% 67% Állami/önk-i Részben állami/önk-i részben Tulajdonosi szerkezet Csökken Nem változik Nő Külföldi 2

3 Vállalati eredmények alakulása II. A eredményekkel számoló cégek körében intenzívebb beruházási aktivitás és a tevékenység várható A forintárfolyam alakulása és a munkaerővel kapcsolatos kiadások szerepe erősödött elsősorban a vállalati költségeken belül az elmúlt fél, míg a technológia és az alkalmazottak képességének fontossága visszaesett. A kereslet árbevételre gyakorolt hatása gyengült, míg az árfolyamé hangsúlyosabbá vált (1. ábra). Az elmúlt ban a csökkenő eredményeket realizáló vállalatok -a a folyó költségeit sem volt képes saját forrásból fedezni, míg a következő egy a növekedést váró cégek között a legmagasabb az ilyen cégek aránya. Ez arra utal, hogy a hagyományos finanszírozási csatornák elzáródásával a kritikus pénzügyi helyzetben lévők cégek egyedül már csak egy piaci fordulatban bíz(hat)nak. Ezzel párhuzamosan a javuló eredményeket váró vállalatok körében tapasztalható a legmagasabb a forrásbevonási szándék (2-3. ábra). Az előző egyéves beruházási tevékenység pozitív hatást gyakorolt az eredmények várható alakulására: a legnagyobb arányban azok a cégek számítanak növekedésre, amelyek tevékenységüket bővítették, profilt váltottak/szélesítettek, vagy képezték az alkalmazottaikat (4. ábra). A fejlesztési tervek a eredményekkel számoló cégek esetében a legintenzívebbek, s ebben a vállalati körben a beruházási célok között hangsúlyosabb a termelés/szolgáltatás, míg a piaci helyzet stabilizálása kevésbé fontos (5-6. ábra). 1. ábra: A vállalatok (adózás előtti) eredményét befolyásoló tényezők megítélésének* változása 0,3 0,2 0,1 0,0-0,1-0,2-0,3 Munkabérek Járulékok Alkalmazottak képzettsége Technológiai színvonal Szérianagyság Tőkeköltség Energiaköltség Költségeket befolyásoló tényezők ősz tavasz *1-5-ig skálán: 5 - nagymértékben befolyásolja, 1 - kismértékben befolyásolja Árfolyamváltozás Termék/szolg. ára Termék/szolg. minősége Termék/szolg. ismertsége Belföldi kereslet Külföldi kereslet Árfolyamváltozás Árbevételt befolyásoló tényezők 3. ábra: A vállalatok finanszírozási tervének alakulása az adózás előtti eredmény változásának tükrében Csökkent Nem változott Nőtt Csökken Nem változik az elmúlt ban a következő ban Biztosan tervez forrásbevonást a következő ban Valószínűleg tervez forrásbevonást a következő ban Kivár Valószínűleg nem tervez forrásbevonást a következő ban Biztosan nem tervez forrásbevonást a következő ban 5. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása a következő 12 hónapban a vállalati eredmény-kilátások tükrében 11% Csökkenő adózás előtti Változatlan adózás előtti Növekvő adózás előtti eredményt vár eredményt vár eredményt vár Biztosan beruház Valószínűleg beruház Egyelőre kivár Valószínűleg nem beruház Biztosan nem beruház 4 Nő ábra: A vállalatok finanszírozási helyzete és adózás előtti eredményének alakulása VÉGZETT BERUHÁZÁST* Csökkent Nem változott Nőtt Csökken Nem változik Nő az elmúlt ban a következő ban Nincs szüksége külső forrásra (nem tervez beruházást) Nincs szüksége külső forrásra (tervez beruházást) Beruházásra már nem elegendőek a saját források A folyó költségek fedezésére sem elegendőek a saját források 4. ábra: A vállalat (adózás előtti) eredményének növekedését váró cégek aránya az elmúlt beruházási tevékenysége alapján NEM VÉGZETT BERUHÁZÁST* *az elmúlt ban Profilváltás/szélesítés Munkaerő képzése 6. ábra: A legfontosabb öt beruházási cél a következő ban a vállalati eredmények várható alakulásának tükrében Csökken az adózás előtti eredmény a következő 1 2 Ingatlan vásárlása/építése Informatikai fejlesztés Tevékenység átszervezése Nem változik az adózás előtti Nő eredmény a következő 1 a következő 1 3

4 Belföldi A stagnáló belső piacon még nem látszanak az élénkülés jelei, a KKV-k körében a beszállítói megrendelések a túlélés zálogai Tovább csökkent a növekedését elért, ill. a következő ban azt váró cégek aránya (1. ábra). Mindhárom ban a változatlan i volumennel kalkuláló cégek vannak relatív többségben, ami egy elhúzódó stagnálási periódust ígér (2. ábra). A hazai eladások bővülését nagyobb arányban csak az élelmiszeriparban, vegyianyag előállításban, fafeldolgozásban, valamint a turizmusban, ill. a mélypontról visszakapaszkodó gépkocsikereskedelemben várnak a cégek (3. ábra). A piac hibernáltságát jelzi, hogy a nagy- ill. középvállalatok sem képesek növelni üket (piaci pozíciójuk sem változik), a nagyobb méret leginkább csak a hazai eladások további csökkenésétől képes megóvni a cégeket. A mikro- és kisvállalkozások esetében egy jelentősebb vállalati kör azonban még mindig kiszorulóban van a piacról (4-5. ábra). Az állami háttérrel rendelkező vállalatok piaci helyzete stabil, a (magán) ban lévő cégek, a külföldi kézben lévő vállalatok esetében pedig számolt be pozíciójának romlásáról (5. ábra). A beszállítói kapcsolatok jó ellenszerei a hazai visszaesésének: különösen a mikrovállalkozók körében, de az egész KKV ban sokkal kedvezőbb piaci helyzetben vannak belföldön a vertikális vállalati kapcsolatokkal rendelkező cégek (6. ábra). 1. ábra: A külföldi alakulása 2. ábra: A alakulása az egyes okban nyár tél nyár tavasz ősz Az előző ban t elérő cégek aránya A következő ban t váró cégek aránya % 62% 3 46% 3. ábra: A növekedését a következő ban váró cégek aránya az egyes ágazatokban ábra: A alakulása az egyes vállalati méretkategóriákban % 5 5. ábra: Vállalatok pozíciójának (versenyhelyzetének) változása az elmúlt ban méret és osi szerkezet alapján % 72% Vállalati méret 82% Belföldi Állami/önk-i 7 Részben állami/önk-i részben Tulajdonosi szerkezet Romlott Nem változott Javult 4 Külföldi 6. ábra: A beszállítói kapcsolatok szerepe a növekedésében az elmúlt, ill. a következő 1 év során Beszállító 1 Nem beszállító 1 várhatóan 1 1 várhatóan 1 1 várhatóan 4

5 Külföldi Stagnáló külföldi eladásokra számítanak a hazai cégek A vállalatok elmúlt egy éves külföldi e az előző két felméréshez hasonlóan alakult, a kilátások azonban tovább romlottak (1. ábra). Ez azonban egyelőre valamennyi esetében a növekedés lassulását, az export stagnálását, s nem pedig csökkenését vetíti előre (2. ábra). Több ipari alágazatban is tart még az export lendülete: a textil- és gépgyártással, vegyianyag előállítással foglalkozó cégek több mint -a az előző ban is külföldi t ért el, s a következő egy is azzal számol (3. ábra). A vállalati méretkategóriák között (a mikrovállalkozásokat leszámítva) nem fedezhető fel lényeges különbség, ami arra utal, hogy a stabilpiacokkal rendelkező KKV-k az export tekintetében nem szenvednek hátrányt a nagyvállalatokkal szemben (4. ábra). A fél évvel ezelőtti felméréshez képest az összes, míg a tavaszi válaszokhoz viszonyítva a Balkánt és Kínát leszámítva valamennyi exportpiac tekintetében visszaesett a ben bízó vállalatok aránya (5. ábra). A magasabb exportorientációval rendelkező vállalatok kilátásai is jobbak: az árbevételük legalább 7-át külföldi ből szerző cégek között minden második az export növekedését várja. A kisebb exportkoncentráció (több külföldi piacon való jelenlét) szintén pozitív irányú kapcsolatot mutat a külföldi várható jövőbeli alakulásával (6. ábra). 1. ábra: A külföldi alakulása 2. ábra: A külföldi alakulása az egyes okban 6 51% 46% nyár tél nyár tavasz ősz Az előző ban külföldi t elérő cégek aránya A következő ban külföldi t váró cégek aránya ábra: A külföldi alakulása az egyes ágazatokban 4. ábra: A külföldi alakulása az egyes vállalati méretkategóriákban A következő ban a külföldi bővülését váró vállalatok aránya növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - egyéb mezőgazdaság 4 - élelmiszeripar 5 - textilipar 6 - fafeldolgozás 7 - egyéb ipar 8 - vegyianyag gyártás 9 - fémfeldolgozás 10 - gépgyártás 11 - közúti gépjármű gyártás 12 - építőipar 13 - turizmus, vendéglátás 14 - nagykereskedelem 15 - kiskereskedelem 16 - szállítás, raktározás 17 - ingatlanügyletek 18 - egyéb szolgáltatás 19 - számviteli tanácsadás mérnöki tevékenység 21 - Az elmúlt ban a külföldi 22 - közösségi szolgáltatások növekedéséről beszámoló vállalatok aránya 23 - gépjárműker. és -jav ábra: A külföldi növekedését váró vállalatok aránya a célpiacok szerint Kelet-európai EU-tagok EU-15 Egyéb európai országok* Nem EU-tag balkáni országok Szovjet utódállamok, Kaukázus Kína Egyéb távol-keleti országok Észak-Amerika 57% % 66% % % tavasz ősz * Svájc, Norvégia, Izland, Málta, Ciprus 5 6. ábra: A külföldi várható alakulása a következő 12 hónapban az exportorientáció és a célpiacok számának függvényében % % >10 Exportorientáció* Exportkoncentráció** Csökken * a teljes árbevételen belül az exportből származó bevétel aránya Nem változik **exportpiacok száma: az exportpiacok számának növekedésével az Nő exportkoncentráció csökken

6 Értékesítési ár A stagnáló piac és a gyengülő külföldi kereslet gátat szab az i árak emelésének Az elmúlt ban a mezőgazdasági vállalatok többsége növelte i árait, miközben az ipari és szolgáltató vállalatainak 26, ill. -a árcsökkentésre kényszerült A külföldi árait a cégek többsége (tól függetlenül) nem változtatta (1. ábra). A stagnáló belső piac, ill. az export húzóerejének gyengülése kihat a vállalatok i árakkal kapcsolatos terveire is (2. ábra), egyedül az agrártermékek árában várható nagyobb változás (emelkedés) (3. ábra). A piaci verseny erősségének megítélése és a árakkal kapcsolatos tervek közötti összefüggés közepesen erős kapcsolatot mutat: azokban az ágazatokban képesek nagyobb arányban áremelést végrehajtani a cégek, ahol az elmúlt a verseny erőssége kevésbé változott kedvezőtlen irányba (ilyen pl. az állattenyésztés, az élelmiszeripar és a vegyianyag gyártás) (4. ábra). (Az inflációs várakozások és az áremelési tervek között mért gyenge negatív korreláció jelzi, hogy a kínálati oldal helyett az egyszeri adóhatások játszanak kiemelt szerepet a fogyasztói árak emelkedésében.) A vállalati méret a árak esetében meghatározó szerepet játszik: a nagyvállatok -a tervezi az árai emelését a hazai piacokon, míg a mikrocégek körében mindössze (6. ábra). 1. ábra: A i ár alakulása az elmúlt ban az egyes okban 2. ábra: Az i ár emelését tervező vállalatok aránya % 7% 5 Belföldi i árak Külföldi i árak Csökkentek Nem változtak Nőttek 6 4 Külföldi i ár Belföldi i ár nyár tél nyár tavasz ősz 3. ábra: A i árak várható alakulása a következő 12 hónapban az egyes okban % 3 2% 67% 63% 7 6% Belföldi i árak Külföldi i árak Csökkennek Nem változnak Nőnek 61% % 77% % 6% 6% 5. ábra: A és külföldi i árak várható alakulása a következő ban az egyes vállalati méretkategóriákban Belföldi i árak Külföldi i árak Csökkennek Nem változnak Nőnek 71% A piaci verseny elmúlt os változásának megítélése* 4. ábra: A piaci verseny elmúlt os változásának megítélése és a i árak emelését tervező vállalatok aránya 3,0 1 - növénytermesztés állattenyésztés 2,9 3 - egyéb mezőgazdaság élelmiszeripar 2, textilipar , fafeldolgozás egyéb ipar 2, vegyianyag gyártás ,5 9 - fémfeldolgozás gépgyártás 23 2, közúti gépjármű gyártás építőipar 2, turizmus, vendéglátás 12 2, nagykereskedelem kiskereskedelem 2, szállítás, raktározás 17 - ingatlanügyletek 2, egyéb szolgáltatás számviteli tanácsadás A következő ban a i árak emelését 20 - mérnöki tevékenység 21 - tervező cégek aránya 22 - közösségi szolgáltatások *(1-5-ig skála, 1 - nagymértékben romlott, 3 - nem változott, 5 - nagymértékben javult)23 - gépjárműker. és -jav ábra: A i árak alakulása az import beszerzés* függvényében 3 53% 7 63% 63% 7% 3% * az import beszerzés aránya a teljes (input) beszerzésen belül 6

7 Foglalkoztatás Stagnáló foglalkoztatás, alacsony munkaerőkereslet, lassuló bérkiáramlás A tavaszi terveknek megfelelően a vállalatok -a bővítette alkalmazottainak számát az elmúlt ban. A kilátások azonban kedvezőtlenek: tovább mérséklődött a következő egy a munkaerő bővítését tervezők aránya (1. ábra). Szektortól függetlenül a vállalatok harmada csökkentette dolgozói számát az elmúlt egy, a következő ban azonban a relatív többség sem elbocsátásokat, sem munkaerőfelvételt nem tervez. Mérsékelt munkaerőigény csak az ipari ban, az elsősorban exportra termelő ágazatokban mutatkozik (2-3. ábra). Az exportorientáció foglalkoztatásra gyakorolt hatása a külső kereslet visszaesésével gyengül: miközben az elmúlt ban az árbevétel legalább 7-át külső ből megszerző cégek 4-a bővítette alkalmazottainak a számát, a következő egy már csak 2-uk tervezi azt (4. ábra). A vállalati eredményeket váró cégek várhatóan a munkaerőpiacon is megjelennek (5. ábra). A felmérésben szereplő cégek az elmúlt ban átlagosan 8,-os bruttó bérfejlesztést hajtottak végre, míg a következő egy 5,-os fizetésemelést terveznek (6. ábra). Az elmúlt ban az alacsonyabb képzettségű munkaerőt foglalkoztató, humánerőforrás-intenzív ágazatokban működő cégek kényszerültek az átlagot meghaladó béremelésre a nettó bérek szinten tartása érdekében. 1. ábra: A foglalkoztatás alakulása 2. ábra: A foglalkoztatás alakulása az egyes okban 15,1% 13,3% 25,7% 22,2% 22, 14, 22,1% 14,6% 30, 25, 20, 15, 10, nyár tavasz ősz A következő ban a foglalkoztatottak számának bővítését tervező vállalatok aránya Az elmúlt ban a foglalkoztatottak számát bővítő vállalatok aránya % % ábra: A foglalkoztatottak számának bővítését tervező vállalatok aránya az egyes ágazatokban 7% 11% 5. ábra: A foglalkoztatás alakulása a vállalati eredmények elmúlt 12 hónapos változása, ill. következő egy éves alakulásának tükrében % 73% Csökkent a vállalati eredmény Nem változott az eredmény 6 Nőtt a vállalati eredmény Csökken a vállalati eredmény 7 Nem változik Nő a vállalati az eredmény eredmény 4. ábra: A foglalkoztatás alakulása az exportorientáció* függvényében % 2% Nincs export % 5 Nincs export 0-66% % * a teljes árbevételen belül az exportből származó bevétel aránya 6. ábra: A bruttó bérek* elmúlt os változása és következő egy éves várható alakulása 7, 6, 7, 8,3% 8,1% 6,2% 6, 5, 8,1% 5, 7, 6, 7,7% 9, 9,2% 6, 8, 5, 7, 5,6% 6,7% 5, 8,6% 4,7% 4, 4,2% 8, 5, 8, 7,3% 6,7% 6, 8,3% 6, 9,3% 6, 9, 6, 9,6% 5, 7,3% 5,3% 6,7% 5, 7,3% 4, 6, 4,1% Elmúlt *a számításhoz a mintát megtisztítottuk a szélső értékektől (felső és alsó 5--tól) 7