INDIKÁTOR tavasz. B e r u h á z á s i h e l y z e t k é p a z M F B t a v a s z i v á l l a l a t i f e l m é r é s e a l a p j á n

Átírás

1 INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése B e r u h á z á s i h e l y z e t k é p a z M F B 0. t a v a s z i v á l l a l a t i f e l m é r é s e a l a p j á n Összefoglaló 0. A Magyar Fejlesztési Bank legfrissebb, 0. i vállalati felmérésének eredményei a magyarországi beruházási folyamatok további élénkülését jelzik. Az előző hónapban fejlesztést végző és a következő egy évben beruházást tervező cégek aránya is új rekordszintre emelkedett. A fejlesztési szándék erősödésében szerepet játszott a külföldi és hazai kereslet várt erősödése, finanszírozási oldalról a bevételek növekedése, a hitelkamatok egyre alacsonyabb szintje, a szabad kapacitásokkal rendelkező vállalatok arányának csökkenése, valamint a beruházási korlátok mérséklődése. A felmérés történetében új csúcsot ért el és fél év alatt,%-ról,%-ra ugrott 0. tavasszal azon cégek aránya, amelyek az előző hónapban beruházást hajtottak végre. A hat hónap alatt végbement, százalékpontos emelkedés nem volt egyenletes az egyes szektorok között: az agráriumban,, a szolgáltató szektorban,, az iparban pedig, százalékponttal nőtt tavaly höz képest a termelést bővítő, modernizáló vállalatok részaránya. Az előző egy évben a beruházó cégek körében a fejlesztések összegének mediánja 00 millió forint volt, az önerő szintje a mediánértékek alapján -ot ért el, s a beruházások hitellel való lefedettségének mediánja (azaz a hitel/beruházás ráta középértéke) csupán,% volt. A beruházásokat továbbra is a korszerűsítési, a bővítési szándék valamint az amortizálódott eszközök pótlásának igénye ösztönözte elsősorban. Mindhárom fejlesztési irányt nagyobb arányban említették a cégek, mint fél évvel korábban, s legnagyobb ütemben (, százalékponttal) a bővítést végzők aránya emelkedett. Valamelyest fokozódott a vállalati fejlesztések tervezettől való elmaradásából eredő feszültség, mivel a beruházások nemzetgazdasági szinten is kimutatható, a KSH adataiban is visszaköszönő dinamizálódása miatt saját beruházási aktivitásukat növekvő arányban tekintik iparági átlagtól elmaradónak a cégek. A fejlesztési kedv 0 én indult élénkülése idén is folytatódott: a tavaly i 0, után 0. ra,-ra, új rekordszintre emelkedett a következő egy évben beruházást tervező vállalatok részaránya. Strukturálisan csak a kisvállalatok körében mérséklődött a fejlesztési szándék, míg az összes többi vállalatcsoportban emelkedés következett be, amiben vélhetően a csökkenő hitelkamatok, valamint a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja is szerepet játszhatott. Mivel a vállalatok az eddigi tapasztalatok szerint a múltbeli fejlesztési tervekre alapozva vetítik előre a jövőre vonatkozó beruházási elképzeléseiket, így az év első és második negyedévében éves szinten várhatóan tovább bővülnek a magyarországi beruházások. A következő egy évben a fejlesztésekre szánt összeg mediánja 00 millió forint a beruházó cégek körében. Az önerő várható szintje a középértékek alapján lehet, míg a tervezett beruházások hitellel való lefedettségének mediánja. Változatlanul a piaci verseny és a leamortizálódott eszközök pótlása fűti elsősorban a beruházási kedvet. Míg fél év alatt a vizsgált tényezők beruházásokat dinamizáló ereje mérséklődött, addig a belső és a külföldi kereslet erősödése, valamint a bevételek növekedése kivételnek számít, mivel jobban ösztönzik a fejlesztéseket, mint 0 én. A kapacitásfeleslegről beszámoló vállalkozások aránya új mélypontot ( óta, százalékpontos csökkenést követően,-ot) ért el a felmérés történetében, míg a kapacitáshiányt jelző vállalatok részaránya változatlanul alacsony. A finanszírozást tekintve a bevételek növekedése javította, míg az idegen források nehezebb elérhetősége rontotta a vállalatok fejlesztési hangulatát höz viszonyítva. A tervezett beruházások elsődleges célja továbbra is a technológiai korszerűsítés (a vállalatok,%-a jelezte ezt), az amortizálódott eszközök pótlása (,%) és a termelés bővítése (,%), ezeket az irányokat,-, százalékponttal több vállalat említette idén tavasszal, mint fél évvel korábban. A vállalkozások harmada (,%) tervez a következő három évben kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységet folytatni, s elsősorban az ipari, a külpiacokon aktív vállalatok körében várható aktivizálódás a K+F+I területén. A kérdőív segítségével vizsgált valamennyi beruházást nehezítő tényező szerepe mérséklődött. A fejlesztések fő gátja első ízben a felmérés történetében a beruházási cikkek magas ára, s második helyre szorult a piaci bizonytalanság. A cégek a hitelkamatok esetében érzékeltek a legjelentősebb előrelépést óta. Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 0, Budapest Nádor utca. Tel.: 0 Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A vállalatok előző egy éves beruházási tevékenysége Újabb rekordszintre emelkedett az előző hónapban fejlesztéseket végző cégek aránya A felmérés történetében új csúcsot ért el és fél év alatt,%-ról,%-ra ugrott 0. tavasszal azon cégek aránya, amelyek az előző hónapban beruházást hajtottak végre. A két negyedév alatt végbement, százalékpontos emelkedés nem volt egyenletes az egyes szektorok között: az agráriumban,, a szolgáltató szektorban,, az iparban pedig, százalékponttal nőtt tavaly höz képest a termelést bővítő, modernizáló vállalatok részaránya (-. ábra). Továbbra is átlagot meghaladó mértékű fejlesztési aktivitás jellemezte az állattenyésztés, az energetika és a szállítás, logisztika ágazatokat, s változatlanul a textilipari cégek körében a legalacsonyabb arányú a beruházási tevékenység. Az építőipar valamint az ingatlanügyletek ágazat elmozdult a holtpontról, miután a cégek több mint %-a végzett beruházást a felmérést megelőző hónapban (. ábra). A korábbi eredményekhez hasonlóan a nagyvállalatokra jellemző leginkább a fejlesztés központúság, azonban fél év alatt a mikrocégek körében emelkedett legdinamikusabban (+, százalékpont) az invesztíciót végzők aránya. A belső kereslet éledezését jelzi, hogy a legnagyobb ütemben a kizárólag, ill. nagyrészt a belföldi piacra szállító cégek körében nőtt a beruházási aktivitás. A forráshelyzet alakulásától függően általános volt a fejlesztéseket végző vállalatok arányának emelkedése (-. ábra). % % % % % 0 % 00.II 00, Vad- és erdőgazd.. ábra: Az előző hónapban beruházást végző vállalatok aránya és a bruttó állóeszköz felhalmozás alakulása Forrás: vállalati felmérések, Eurostat 00.III 00.IV 00.I 00.II 00.III 00.IV I II III IV I II III IV I II III Az előző hónapban beruházást végző vállalatok aránya (bal t.) Bruttó állóeszköz felhalmozás (jobb t., év/év, %). ábra: Az előző hónapban beruházást végző vállalatok aránya ágazati bontásban,% Állattenyésztés, Növénytermesztés 00, Energetika,% Fafeldolgozás 0,% Élelmiszeripar,% Vegyianyag gyártás,% Építőipar,% Fémfeldolgozás,% Közúti járműgyártás 0,% Gépgyártás Mzg.. ábra: Az előző hónapban beruházást végző vállalatok aránya a külföldi értékesítés árbevétel arányos hányada szerinti bontásban,% Textilipar 0,% Szállítás, raktározás,% Ingatlanügyletek, Kiskereskedelem,% Közösségi szolgáltatás,% IKT szolgáltatások 0, Turizmus IV,% Nagykereskedelem 0.I 0, Gépjárműker. és -jav.,% Számviteli tanácsadás % % % % -% -% -% -% 0, Mérnöki tevékenység % 0 % % % % % 0 %. ábra: Az előző hónapban beruházást végző vállalatok aránya szektorális bontásban 00.. ábra: Az előző hónapban beruházást végző vállalatok aránya méret szerinti bontásban 00. Agrárium ábra: Az előző hónapban beruházást végző vállalatok aránya a vállalatok forrásellátottsága szerinti bontásban 0 % % % % % 0 % % % % % % % % % % % % % % A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra 0. % 0.

3 A beruházások volumene Az előző egy évben a fejlesztési összeg mediánja 00 millió forint volt a beruházó cégek körében A mediánértékek alapján a mezőgazdaságban, a nagyvállalatok körében, a nyugat-magyarországi és az alapvetően külpiacra termelő cégek között volt a legmagasabb az előző egy évben végrehajtott beruházások összegének nagysága. A cégek,%-a 0 és 00 millió Ft közötti összegben végzett fejlesztést, míg a vállalatok közel negyede nem hajtott végre modernizációt, bővítést. A vállalkozásoknak csupán,-a ruházott be milliárd Ft vagy afeletti összegben (-. ábra). Az önerő mértéke a mediánértékek alapján -ot ért el, ennél az agráriumban, a kis- és középvállalatok körében, a kelet-magyarországi cégek és a kizárólag, ill. zömében hazai piacon értékesítő cégek között volt alacsonyabb az arány. A beruházó vállalatok több mint fele (,%-a) saját erőből finanszírozta fejlesztéseit, több mint negyedük (,%) 0- közötti arányban támaszkodott önerőre (-. ábra). Az előző hónap fejlesztései során a vállalkozások,%-a nem vett igénybe hitelt, a beruházó cégek,%-a pedig a fejlesztéseket meghaladó volumenben vett fel kölcsönt. A középérték alapján a beruházások hitellel való lefedettsége (azaz a hitel/beruházás ráta mediánja) csupán,% volt. A hitelek beruházáshoz viszonyított aránya az agrárium, a középvállalatok, a nyugat-magyarországi és az exportorientált cégek körében haladta meg az országos mediánértéket (-. ábra). Exportarány* Régió Méret Szektor Exportarány* Régió Méret Szektor. ábra: Az előző hónapban végrehajtott beruházások volumene (a beruházást végrehajtó cégek csoportjára számolt medián értékek) % % % % Mezőgazdaság Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország - -0,% millió Ft. ábra: Az előző hónapban végrehajtott beruházások során az önerő aránya (a beruházást végrehajtó cégek csoportjára számolt medián értékek) Mezőgazdaság Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország - -0 * exportbevételek / teljes árbevétel aránya,% ,% 0 %. ábra: Az előző hónapban sdff beruházást végrehajtó vállalatok összetétele a beruházások hitellel való lefedettsége* szerinti bontásban 0,% 0,%,%,% felett % 0 * exportbevételek / teljes árbevétel aránya * előző egy évben felvett hitelösszeg /előző egy évben elvégzett beruházások összege 00 millió - milliárd Ft. ábra: Az előző hónapban beruházást végrehajtó vállalatok összetétele a beruházás finanszírozásának önereje szerinti bontásban Exportarány* Régió Méret Szektor. ábra: A vállalati minta összetétele az előző hónapban végrehajtott beruházások volumene alapján 0 - millió Ft - millió Ft -0 millió Ft 0-0 millió Ft 0-0 millió Ft 0-00 millió Ft millió Ft millió Ft - milliárd Ft milliárd Ft felett,% 0 Ft,,,%,%,,%,%,%,%,% 0,%,%,%,%,%,% % % % % % % % % % %,% ábra: Az előző hónapban végrehajtott beruházások hitellel való lefedettsége** (medián értékek hányadosa) Mezőgazdaság Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország - -0,% 0,,%,,%,%,%,%,,,%,%,%,% * exportbevételek / teljes árbevétel aránya ** előző egy évben felvett hitelösszeg mediánja/előző egy évben elvégzett beruházások összegének mediánja 0.

4 Az elmúlt egy éves idak beruházásainak iránya A bővítést, a korszerűsítést és a költségcsökkentést végrehajtó cégek aránya is emelkedett A beruházásokat továbbra is a korszerűsítés, az amortizálódott eszközök pótlása és a bővítések ösztönözték. Mindhárom fejlesztési irányt nagyobb arányban említették a cégek, mint fél évvel korábban, s legnagyobb mértékben (, százalékponttal) a bővítést végzők aránya emelkedett. A bővítés, a korszerűsítés, a költséglefaragás és az amortizáció pótlás a nagyvállalatok körében továbbra is sokkal jelentősebb szerepet kap, mint a kisebb cégek esetében. A termelésbővítésről beszámoló cégek hányada a középvállalatok, a korszerűsítést végző vállalatok aránya pedig a mikrocégek körében emelkedett leggyorsabban az i felmérés óta (-. ábra). Az energetika és az élelmiszeripar kivételével az ipari ágazatokban höz viszonyítva nőtt, az agráriumban nem változott a termelésbővítést végző vállalatok aránya, míg a tercier szektort vegyes mozgások jellemezték. Korszerűsítésre irányuló fejlesztéseket az agrár- és ipari ágazatokban hajtottak végre nagy arányban az elmúlt hónapban. Az amortizáció pótló fejlesztések a gépjárműiparban az előző negyedévek gyár létesítései és -bővítései nyomán visszaszorultak, míg az ipar többi szegmensében erősödtek. Ágazati bontásban a legáltalánosabbnak mondható trend a költségek lefaragására irányuló beruházások arányának emelkedése volt höz képet, ez alól csupán a gépgyártás, járműipar, textilipar, gépjármű kereskedelem és javítás, valamint az ingatlanügyletek lógott ki (-. ábra). % % % % % % ábra: Az előző hónapban végzett beruházások célja* ábra: Az előző hónapban termelés/szolgáltatás bővítést * vállalati válaszok arányában, - állattenyésztés többszörös választás is lehetséges - építőipar 0 - gépjármű keresk. + jav. 0 - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges 0. % % % % % % Technológia korszerűsítés Profilváltás/- szélesítés Termelés bővítés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése Költségcsökkentés Amortizáció pótlása. ábra: Az előző hónapban amortizáció pótló beruházást 0 0 * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges - állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás Vállalati tevékenység átszervezése * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges. ábra: Az előző hónapban végzett beruházások célja vállalati méret szerinti bontásban*. ábra: Az előző hónapban technológiai korszerűsítést * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges. ábra: Az előző hónapban költségcsökkentő célú beruházást * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges 0 Technológia korszerűsítés Profilváltás/-szélesítés Amortizáció pótlása Termelés bővítés Költségcsökkentés Vállalat stabilizálása állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás - állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás 0.

5 Az elmúlt egy év beruházásainak vállalati megíése Növekvő arányban érzékelik versenytársaik beruházási tevékenységének élénkülését a cégek Valamelyest fokozódott a vállalati fejlesztések tervezettől való elmaradásából eredő feszültség: ősszel a cégek,%-a, fél évvel később,%-uk szerint a tervezett alatt maradt a megelőző hónapos idak beruházási aktivitása. A trend csak az agrárium és a nagyvállalatok esetében nem érvényesült: ezekben a vállalati szegmensekben tovább csökkent a terv alatti volumenben fejlesztők hányada. A tervezettől elmaradó összegű fejlesztések nagy arányban jellemezték a csökkenő árbevételű és a kizárólag hazai piacra termelő vállalatokat, utóbbi vállalati körben (akárcsak a legtöbb szolgáltató szektorba tartozó iparágban, valamint élelmiszeripar, fafeldolgozás, fémfeldolgozás, gépgyártás esetében) nőtt az arány fél év alatt (-. ábra). A nemzetgazdasági szintű statisztikákban is megfigyelhető beruházási dinamizálódás révén saját fejlesztési aktivitásukat növekvő arányban tekintik iparági átlagtól elmaradónak a cégek (különösen a kisebb méretű cégek körében emelkedett a ráta), míg ágazatok közül csupán a növénytermesztés, a textilipar, a vegyianyag gyártás, az infokommunikáció és az ingatlanügyletek iparágakban mérséklődött saját megíésük alapján az iparági átlag alatti fejlesztést végzők hányada. Tavaly óta különösen gyors ütemben emelkedett az iparági beruházási átlagtól elmaradó cégek aránya nem exportáló, valamint a csökkenő árbevételű cégek körében (-. ábra). 0.. ábra: Az előző hónapban a tervezettől elmaradó mértékű fejlesztéseket végző vállalatok aránya Agrárium 0 % % % % % % 0.. ábra: Az előző hónapban a tervezettől elmaradó mértékű fejlesztéseket végző vállalatok aránya ágazati bontásban 0 - állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás. ábra: Az előző hónap vállalati beruházásai az iparági átlaghoz viszonyítva az eredmény, exportarány, ill. forráshelyzet szerinti bontásban Árbevétel alakulása az elmúlt hónapban Csökkent Nem változott Nőtt,%,%,%,%,%,,%,% 0,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,,,%,%,%,%,% *nem tervez beruházást ** tervez beruházást 0 ági átlagtól elmaradt ági átlaggal azonos ági átlagot meghaladta - -0 Nincs szükség külső forrásra* Nincs szükség külső forrásra** Beruházásra már nem elég a forrás A folyó költségeket sem fedezik a források. ábra: Az előző hónap vállalati beruházásai a tervezett fejlesztésekhez viszonyítva az eredmény, exportarány, ill. forráshelyzet szerinti bontásban Bevételek alakulása az elmúlt hónapban Forrásellátottság Exportarány Exportarány Forrásellátottság Exportarány. ábra: Az előző hónapban az iparági átlagtól elmaradó mértékű beruházást végző vállalatok aránya. ábra: Az előző hónap vállalati beruházásai az iparági átlaghoz viszonyítva az eredmény, exportarány, ill. forráshelyzet szerinti bontásban Árbevétel alakulása az elmúlt hónapban 0. Forrásellátottság Agrárium Csökkent Nem változott Nőtt -% 0-0 Nincs szükség külső forrásra* Nincs szükség külső forrásra** Beruházásra már nem elég a forrás A folyó költségeket sem fedezik a források % % % % % Csökkent Nem változott Nőtt Nincs szükség külső forrásra* Nincs szükség külső forrásra** Beruházásra már nem elég a forrás A folyó költségeket sem fedezik a források,%,%,,%,%,%,%,% 0,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,,%,%,%,,%,%,%,%,% *nem tervez beruházást ** tervez beruházást 0 ági átlagtól elmaradt ági átlaggal azonos ági átlagot meghaladta,%,%,%,%,%,%,%,% 0,%,% 0,%,%,,%,%,%,%,% 0,,%,%,%,%,%,% 0,%,%,%,%,% *nem tervez beruházást ** tervez beruházást 0 Tervezettől elmaradt Tervezettnek megfelelően alakult Tervezettet meghaladta 0.

6 A beruházási aktivitás várható alakulása a következő hónapban Rekordszintre ugrott a vállalatok körében a fejlesztési szándék A fejlesztési kedv 0 én indult élénkülése folytatódott idén: a tavaly i 0, után 0. ra,-ra emelkedett a következő egy évben beruházást tervező vállalatok részaránya. Strukturálisan csak a kisvállalatok körében mérséklődött a fejlesztési szándék (míg a többi vállalatcsoportban emelkedés következett be), amiben vélhetően a csökkenő hitelkamatok, a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja is szerepet játszhatott. Mivel a vállalatok az eddigi tapasztalatok szerint a múltbeli fejlesztési tervekre alapozva vetítik előre a jövőre vonatkozó beruházási elképzeléseiket, így az év első és második negyedévében éves szinten várhatóan tovább bővülnek a magyarországi beruházások (-. ábra). ági bontásban az állattenyésztés, a vad- és erdőgazdálkodás, az energetika, a fémfeldolgozás, a szállítás, raktározás iparágakban a legintenzívebb a beruházási hajlandóság (a vállalatok legalább -a tervez fejlesztést), s csupán az élelmiszeripar, a gépgyártás, az infokommunikáció és a közösségi szolgáltatás ágazatokban mérséklődött a fejlesztési kedv az elmúlt fél év során. A belföldi piacok éledező kereslete nyomán a beruházási szándék a csak belföldre szállító cégek körében ugrott meg legnagyobb ütemben (0-ról,%-ra), míg az alapvetően külpiacokon értékesítő cégek körében,-ról -ra mérséklődött (-. ábra). 0 % % % % % 0.. ábra: A következő hónapra vonatkozó beruházási tervek*,%,%,,%,%,,% 0,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,% 0,,%,%,%,% 0,% Nem tervez beruházást Valószínűleg nem tervez beruházást Kivár a beruházással Valószínűleg tervez beruházást Biztosan tervez beruházást * vállalati válaszok arányában. ábra: A következő hónapban beruházást tervező vállalatok aránya és a bruttó állóeszköz felhalmozás alakulása 00.II Forrás: vállalati felmérések, Eurostat 00.III 00.IV 00.I 00.II 00.III 00.IV I II III IV A következő hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.) Bruttó állóeszköz felhalmozás (jobb t., év/év, %). ábra: A következő hónapban beruházást tervező* vállalatok aránya ágazati bontás szerint 0 - állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. - kiskereskedelem 0 * biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok összesen - nagykereskedelem számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás I II III IV I II III IV 0.I % % % % -% -% -% -% 0 0. ábra: A következő hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret és szektor szerinti bontásban* 00. * vállalati válaszok arányában Agrárium 00, 00,,% 00,,%,%,%,% 0,%,% 0,%,%, 0,,,% 0,,%,% 0, 0, Állattenyésztés. ábra: A következő hónapra vonatkozó beruházási elképzelések ágazati bontás szerint* Vad- és erdőgazdálkodás Növénytermesztés Energetika Fémfeldolgozás Építőipar Közúti járműgyártás Fafeldolgozás Vegyianyag gyártás Élelmiszeripar Mzg. Nem tervez beruházást Kivár Tervez beruházást * vállalati válaszok arányában. ábra: A következő hónapban beruházást tervező vállalatok aránya a külföldi értékesítés árbevétel arányos hányada szerinti bontásban Gépgyártás Textilipar Szállítás, raktározás Turizmus Kiskereskedelem Ingatlanügyletek Mérnöki tevékenység - -0 * vállalati válaszok arányában Közösségi szolgáltatás Nagykereskedelem IKT szolgáltatások 0. 0 Gépjárműker. és -jav. 0.

7 A beruházások tervezett volumene A következő egy évben a fejlesztési összeg mediánja 00 millió forint a beruházó cégek körében A mediánértékek alapján a mezőgazdaságban, a nagyvállalatok, a kelet-magyarországi és az alapvetően külpiacra termelő cégek körében a legmagasabb a következő hónapban tervezett beruházások nagysága. A válaszadók,%-a 0 és 00 millió Ft közötti összegben tervez fejlesztést, míg a vállalkozások tizede nem fontolgat modernizációt vagy bővítést. milliárd Ft vagy afeletti összegben csupán a cégek,%-a tervez fejlesztést (-. ábra). Az önerő várható szintje a mediánértékek alapján lehet, ennél alacsonyabb a ráta az agráriumban, a kis- és középvállalatok körében, a kelet-magyarországi cégek és a kizárólag, ill. zömében hazai piacon értékesítő vállalatok között. A beruházó cégek -a kizárólag saját erőből kívánja finanszírozni a fejlesztéseket, több mint harmada (,%) 0- közötti arányban szándékozik önerőre támaszkodni (-. ábra). A következő egy év beruházásai során a vállalkozások,%-a nem tervez hitel igénybe vételét, a beruházó cégek,%-a pedig a fejlesztéseket meghaladó volumenben akar kölcsönt felvenni. A medián érték alapján a tervezett beruházások hitellel való lefedettsége. A kölcsönök beruházáshoz viszonyított aránya a szolgáltató szektor, a mikro-, kis- és középvállalatok, valamint az exportorientált cégek körében haladja meg a nemzetgazdaság egészére számolt medián értékét (-. ábra). Exportarány* Régió Méret Szektor Exportarány* Régió Méret Szektor % %. ábra: A következő hónapban tervezett beruházások volumene (a beruházást tervező cégek csoportjára számolt medián értékek) Mezőgazdaság Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország - -0,% millió Ft Mezőgazdaság Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország - -0,% ábra: A következő hónapban beruházást tervező vállalatok összetétele a beruházások hitellel való lefedettsége* szerinti bontásban * következő egy évben felvenni tervezett hitelösszeg / következő egy évben tervezett beruházások összege 0,%. ábra: A következő hónapban tervezett beruházások során az önerő aránya (a beruházást tervező cégek csoportjára számolt medián értékek),%,%,%,% felett 0 % 0 % % % % % * exportbevételek / teljes árbevétel aránya * exportbevételek / teljes árbevétel aránya 0. ábra: A vállalati minta összetétele a következő hónapra tervezett beruházási volumen alapján 0 Ft 0 - millió Ft - millió Ft -0 millió Ft 0-0 millió Ft 0-0 millió Ft 0-00 millió Ft millió Ft millió Ft 00 millió - milliárd Ft Exportarány* Régió Méret Szektor - milliárd Ft milliárd Ft felett,%,%,%,%,%,,%,% 0,% 0,%,%,%,% % % % % % % %. ábra: A következő hónapban fsf beruházást tervező vállalatok összetétele a beruházás finanszírozásának önereje szerinti bontásban,%,,%,% 0, ábra: A következő hónapban tervezett beruházások fejlesztési hitellel való lefedettsége** (medián értékek hányadosa) Mezőgazdaság Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország , 0,% 0,,%,% 0,%,%,% 0, 0, 0,,% 0, 0,% * exportbevételek / teljes árbevétel aránya ** következő egy évben felvenni tervezett hitelösszeg mediánja / következő egy évben tervezett beruházások összegének mediánja 0.

8 A tervezett vállalati fejlesztések, bővítések ösztönzői Továbbra is a termelőeszközök pótlásának szükségessége a legfontosabb hajtóerő Változatlanul a piaci verseny és a leamortizálódott eszközök pótlása ad elsősorban ösztönzést a magyarországi beruházásoknak, azonban jelentőségük csökkent az előző fél év során. Míg fél év alatt a felmérés során vizsgált tényezők zöme veszített súlyából, addig a belső és a külföldi kereslet erősödése, valamint a bevételek növekedése jobban fejlesztésekre sarkallja a cégeket, mint 0 én. A Növekedési Hitelprogram nem szerepel a legfőbb ösztönzők között (-. ábra). Az egyes tényezők többségét (az i felméréshez hasonlóan) az agrárcégek tekintik leginkább meghatározónak, míg a szolgáltató szektor vállalatai tartják legkevésbé fontosnak. Az iparban az exportpiacok élénkülése, a középvállalatok között a piaci verseny, a többi szektorban és méretcsoportban az esedékesség a fejlesztések elsődleges motorja (-. ábra). Az elmaradt, ill. halogatott beruházások pótlási igénye továbbra is fojtogató a kizárólag, ill. az alapvetően a magyarországi piacokra termelő vállalatok körében, s egyre jobban látszik, hogy a külső piacok a válság éveiben és a krízis elmúltával is támaszt tudnak adni a vállalati invesztícióknak (. ábra). A makrogazdasági környezetet átlagosnak, ill. rossznak tartó vállalkozások is elsősorban az amortizálódott termelőeszközök pótlása miatt vágnának bele beruházásba, míg a makrogazdasági feltételeket kedvezőnek vélő vállalatok a belső kereslet élénkülését sorolták az első helyre (. ábra).. ábra: A következő hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* Régóta esedékes Piaci verseny ágban végment technológiai változások Változó piaci igények Növekvő bevételek Környezetvédelmi/egyéb előírások MNB Növekedési Hitelprogram Javuló forráshelyzet Beszállítói kapcsolatot létesített. ábra: A következő hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* szektorális bontásban Beszállítói kapcsolatot létesített Javuló forráshelyzet MNB Növekedési Hitelprogram Környezetvédelmi/egyéb előírások Növekvő bevételek Változó piaci igények ágban végment technológiai változások Piaci verseny Agrárium Régóta esedékes,0,,0,,0,,0 * - skála, : nagyon fontos szempont, : legkevésbé fontos szempont,0,,,,0,,,,0,,,0,,0,,0, * - skála, : nagyon fontos szempont, : legkevésbé fontos szempont. ábra: A következő hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* a vállalatok exportaránya szerint Beszállítói kapcsolatot létesített Javuló forráshelyzet MNB Növekedési Hitelprogram Környezetvédelmi/egyéb előírások Növekvő bevételek Változó piaci igények ágban végment technológiai változások Piaci verseny Régóta esedékes - -0,0,,0,,0, * - skála, : nagyon fontos szempont, : legkevésbé fontos szempont,,0,,00,,0,,00,,0,. ábra: A következő hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* ábra: A következő hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* méret szerinti bontásban Beszállítói kapcsolatot létesített Javuló forráshelyzet MNB Növekedési Hitelprogram Környezetvédelmi/egyéb előírások Növekvő bevételek Változó piaci igények ágban végment technológiai változások Piaci verseny Régóta esedékes,0,,0,,0, * - skála, : nagyon fontos szempont, : legkevésbé fontos szempont. ábra: A következő hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* a makrogazdaság megíése alapján Beszállítói kapcsolatot létesített Javuló forráshelyzet MNB Növekedési Hitelprogram Környezetvédelmi/egyéb előírások Növekvő bevételek Változó piaci igények ágban végment technológiai változások Piaci verseny Régóta esedékes Kedvező Átlagos Kedvezőtlen 0 * - skála, : nagyon fontos szempont, : legkevésbé fontos szempont Változó piaci igények Piaci verseny Növekvő bevételek Javuló forráshelyzet ágban végbement technológiai változások Környezetvédelmi/egyéb előírások Régóta esedékes Beszállítói kapcsolatot létesített,0,,0,,0, * - skála, : nagyon fontos szempont, : legkevésbé fontos szempont 0.

9 Beruházási ösztönzők I. - Piaci kilátások A piaci kereslet várt élénkülése a beruházási kedv erősödésének egyik hajtóereje A piaci és technológiai ösztönzők közül a hazai és külföldi piacok élénkülésének nagyobb, míg a piaci igények változásának, a piaci versenynek és az iparágban végbement technológiai változásoknak kisebb szerepet tulajdonítanak a vállalatok 0 án, mint fél évvel korábban, azaz a piaci tényezők között a kereslet élénkülése adott lendületet a beruházási kedv élénkülésének (. ábra). A külső és a belső kereslet is a gépjárműkereskedelem- és javítás iparágban ösztönzi legnagyobb mértékben a jövőbeli beruházásokat. A külpiacok jelentősége az iparban a textilipar és az építőipar kivételével tovább nőtt és 0. között. A belföldi piac erősödésétől várt hatás nagymértékben felértékelődött fél év alatt a gépjárműkereskedelem és javítás, infokommunikáció esetében, ugyanakkor a belföldi vásárlóerőtől várt ösztönzés visszaesett a kiskereskedelem és ingatlanügyletek ágazatokban (-. ábra). A megrendelések várható alakulását tekintve a kiszámítható, változatlan külföldi megrendelést váró vállalatok továbbra is jóval átlag feletti arányban (,%) terveznek beruházásokat, míg a leginkább visszafogott beruházási szándék a változatlan belföldi megrendelést jelző cégek esetében érzékelhető. Az exportpiacok közül a Kínán kívüli távol-keleti piacok beruházásösztönző szerepe a legnagyobb, míg a környező országok adnak legkevésbé impulzust a hazai fejlesztéseknek (-. ábra).,00,,0,,00,,0,,00,,0 0. tavsz 0. ábra: A beruházások piaci, technológiai ösztönzőinek értékelése* ábra: Beruházási tervek* a belföldi, ill. külföldi megrendelések következő hónapra várt alakulása szerinti bontásban,%,%,%,%,% 0,%, Csökken 00.,%,% Nem változik Belföldi megrendelések erősödő beruházási kedv,%,,%,%,%,,%,%,,,%,%,%, 0,%,%,%, 0. % % % % % * - skála, : legkevésbé fontos szempont, : legjelentősebb szempont Nő Csökken Nem változik,%,% Nő Külföldi megrendelések Változó piaci igények Piaci verseny ágban végbement technológiai változások Beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.). ábra: A külső kereslet élénkülésének súlya a következő hónapra vonatkozó beruházásokban ágazati bontásban,,0 0,,0,,0 0, * - skála, - legkevésbé fontos szempont, - átlagos szempont, - nagyon fontos szempont,0,0,,0,,0,,0, - állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás Nem tervez beruházást Valószínűleg nem tervez Kivár Valószínűleg tervez Biztosan tervez beruházást * vállalati válaszok arányában,0,00,0,00,0,00,0,00 0.,0,,0,,0 AGRÁRIUM. ábra: A következő hónapra vonatkozó beruházások keresleti ösztönzői* ágazati bontásban Állattenyésztés Vad- és erdőgazd. Növénytermesztés IPAR Gépgyártás Textilipar Fémfeldolgozás Közúti járműgyártás Élelmiszeripar Fafeldolgozás Vegyianyag gyártás Energetika Építőipar SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR Gépjárműker. és -jav. Mérnöki tevékenység * - skála, - legkevésbé fontos szempont, - átlagos szempont, - nagyon fontos szempont. ábra: A belső kereslet élénkülésének súlya a következő hónapra vonatkozó beruházásokban ágazati bontásban * - skála, - legkevésbé fontos szempont, - átlagos szempont, - nagyon fontos szempont 0 0,,,0,,0,,0 Nagykereskedelem Szállítás, raktározás Turizmus Kiskereskedelem IKT szolgáltatások Ingatlanügyletek Számviteli tanácsadás Közösségi szolgáltatás - állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás. ábra: A következő hónapban beruházást tervező vállalatok* aránya a cégek jelenlegi exportpiacai szerint** Egyéb távol-keleti országok Észak-európai országok Dél-európai országok Szovjet utódállamok Észak-Amerika Kína A világ többi része Nyugat-európai országok Egyéb balkáni országok Környező közép-kelet-európai országok,%,%,,%,%,%,%,% 0,,% 0 * biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok összesen ** többszörös piac-megjelölési opció mellett 0.

10 Beruházási ösztönzők II. - A termelési kapacitások alakulása A szabad kapacitások csökkenése egyre több vállalatot sarkall fejlesztésre A kapacitásfeleslegről beszámoló vállalkozások aránya új mélypontot ( óta, százalékpontos csökkenést követően,-ot) ért el a felmérés történetében, míg a kapacitáshiányt jelző vállalatok aránya változatlanul alacsony (. ábra). A kihasználatlan erőforrásokkal rendelkező vállalkozások részaránya (a kisvállalatok kivételével) valamennyi vállalati méretkategóriában, s az iparban és a szolgáltató szektorban is csökkent az elmúlt fél év során. Az előző hat hónapban az ágazatok többségében süllyedt a szabad termelői kapacitásokról beszámoló vállalatok hányada (-. ábra). Az exportorientált, a beszállítói kapcsolatokkal rendelkező, a közép-magyarországi székhelyű cégek, a kisvállalatok és az ipari vállalkozások körében várható leginkább a kapacitáskihasználtság javulása (és ezáltal a beruházási kedv további élénkülése) a következő hónapban, míg a csak belföldön értékesítő, a beszállítói kapcsolatokkal nem rendelkező, a szolgáltató szektorba tartozók és a mikrocégek számítanak erre legkevésbé. Az egyes szektorokon belül az állattenyésztő, a vad- és erdőgazdálkodó, a fafeldolgozó, a gépgyártó, a textilipari és a turizmussal foglalkozó cégek számolnak legnagyobb arányban a kapacitáskihasználtság javulásával a következő egy évben, míg a legkisebb arányban a növénytermesztő, az energetikai és az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások várják erőforrásaik jobb kihasználtságát (-. ábra). 0 % % % % % % 0,,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,% 0,%,%,%,%,%,%,%,%,%,% 0,,% 0,%,%,%,%,%,%, ábra: A termelési kapacitások alakulása ,%,%,%,%. ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya szektorális bontásban Agrárium,%,,% 0,, 0. Kapacitáshiány van (bal t.) Megfelelőek a kapacitások (bal t.) Kapacitásfelesleg van (bal t.) A következő hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t., fordított skála) 0.. ábra: A kapacitáskihasználtság várható alakulása a következő hónapban a vállalati várakozások szerint* 0,%,%,%,%,%,%,%,%,,%,%,%,%,%,%,,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,,%,%,,%,%,%,%,%,%,% 0,,%,% 0,%,%,%,%,%,,, Agrárium Szolg. szektor Mikro Kis Közép Nagy Közép-Mo. Nyugat-Mo. Kelet-Mo. Van Nincs SZEKTOR MÉRET RÉGIÓ BESZÁL- LÍTÓI KAPCSO- LAT Romlik Nem változik Javul * vállalati válaszok arányában - EXPORT ARÁNY % % % % % % -0 % % % % % ábra: A kapacitáskihasználtság várható alakulása a következő hónapban a vállalati várakozások szerint*, 0,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%, Állattenyésztés,% Vad- és erdőgazd.. ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya méret szerinti bontásban 00.,,% Növénytermesztés,% Fafeldolgozás. ábra: Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya ágazati bontás szerint 00. 0,% Textilipar,% Gépgyártás,% Vegyianyag gyártás,% Fémfeldolgozás 0, 0,%,% 0, 0,%,%,%,%,%,, 0, 0, 0, 0, 0,,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,%,% 0, 0, 0,,%,%, 0,,,%,% Élelmiszeripar Építőipar Közúti járműgyártás Mzg. Romlik Nem változik Javul * vállalati válaszok arányában Energetika Turizmus Gépjárműker. és -jav. 0 IKT szolgáltatások - állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás Nagykereskedelem Szállítás, raktározás Közösségi szolgáltatás Mérnöki tevékenység 0. Számviteli tanácsadás Kiskereskedelem % % % % % Ingatlanügyletek 0 0.

11 Beruházási ösztönzők III. A forráshelyzet alakulása A finanszírozási piac helyett a bevételek alakulása adott támaszt a beruházási kedv erősödésének A finanszírozást tekintve a bevételek növekedése javította, míg az idegen források nehezebbé váló elérhetősége visszafogta a vállalatok fejlesztési hangulatát höz viszonyítva, s a két tényező jelentősége ismét elvált egymástól. 0 án 0 höz képest a külső forrásokhoz való nehezebb hozzájutást tapasztalták a vállalatok az összes méretkategóriában és szektorban, míg a bevételek javulását valamennyi vállalatcsoport érzékelte (-. ábra). A Növekedési Hitelprogram második szakaszának elindulásával az egyelőre alacsony összegű új hitelkihelyezés azt jelzi, hogy visszaesett a vállalatok forrás abszorpciós képessége, míg a saját bevételek alakulása felértékelődött számukra az elmúlt hónapokban. Az állattenyésztés, az energetika, a turizmus, a kiskereskedelem és a számviteli tanácsadás kivételével valamennyi iparágban a bevételek, s nem a külső források elérhetősége az elsődleges finanszírozás oldali tényező a beruházásösztönző tényezők között. A forrásbevonási tervektől függetlenül emelkedett az előző hat hónapban a vállalatok beruházási kedve. A közép- és nagyvállalatok körében a hitelkínálattal kapcsolatos várakozások meghatározó szerepet játszanak a beruházási kedv mértékében, míg a hitelkamatok várható alakulására vonatkozó elképzelések csak a mikro- és a középvállalatok esetében befolyásolják érdemben a fejlesztési szándékot (-. ábra).,00,,0,,00,,0,,00,0,00,0,00,0,00,0,00,%,%,% 00. Növénytermesztés. ábra: A következő hónapra vonatkozó beruházások finanszírozás oldali ösztönzői* ágazati bontásban Bevételek növekedése teszi lehetővé Könnyebb finanszírozáshoz jutás teszi lehetővé Állattenyésztés 00. Vad- és erdőgazd.. ábra: A beruházások finanszírozhatóságát biztosító ösztönzők értékelése* Textilipar 00. Építőipar Élelmiszeripar Vegyianyag gyártás,% Fémfeldolgozás,%,% Gépgyártás Fafeldolgozás Közúti járműgyártás Mzg. * - skála, - legkevésbé fontos szempont, - átlagos szempont, - nagyon fontos szempont Energetika Gépjárműker. és -jav.,% Mérnöki tevékenység IKT szolgáltatások,% 0, erősödő beruházási kedv Turizmus Nagykereskedelem Kiskereskedelem Szállítás, raktározás, * - skála, : legkevésbé fontos szempont, : legjelentősebb szempont 0. Bevételek növekedése teszi lehetővé (bal t.) Könnyebb finanszírozáshoz jutás teszi lehetővé (bal t.) A következő hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.) Közösségi szolgáltatás Számviteli tanácsadás Ingatlanügyletek 0.. ábra: A következő hónapra vonatkozó beruházások finanszírozás oldali ösztönzői* méret szerinti és szektorális bontásban, * - skála, : legkevésbé fontos szempont,, : legjelentősebb szempont - teljes minta - mikrocégek, - kisvállalatok - középvállalatok,0 - nagyvállalatok - agrárium, - ipar, - szolgáltató szektor,,,0 piros: bevételek növekedése teszi lehetővé kék: könnyebb finanszírozáshoz jutás teszi lehetővé,,,0,,,,,0,,,. ábra: A következő hónapban beruházást tervező vállalatok aránya* a következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek alapján 0 Biztosan tervez forrásbevonást 0. Valószínűleg tervez * vállalati válaszok arányában Kivár a Valószínűleg nem forrásbevonással tervez Nem tervez forrásbevonást. ábra: A következő hónapban Tervez beruházást tervező vállalatok aránya* a banki forráskínálat várható alakulására vonatkozó várakozások szerint** 0,%,%, 0,%,%,%,%,%, 0, 0,,% Bővülést vár Bővülést vár * biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok aránya ** vállalati várakozás a banki hitelezás volumenének következő hónapos változására vonatkozóan Bővülést vár Bővülést vár. ábra: A következő hónapban Tervez beruházást tervező vállalatok aránya* a hitelkamatok várható alakulására vonatkozó várakozások szerint** 0,% 0,% 0,%,%,,%,%,%,%,%,%,% Emelkedést vár Emelkedést vár * biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok aránya ** vállalati várakozás a banki hitelezás volumenének következő hónapos változására vonatkozóan Emelkedést vár Emelkedést vár 0.

12 A tervezett vállalati beruházások célja A korszerűsítést, a bővítést és az amortizálódott eszközök cseréjét tervezők aránya is nőtt A következő hónapra ütemezett beruházások elsődleges célja továbbra is a technológiai korszerűsítés (a vállalatok,%-a jelezte), az amortizálódott eszközök pótlása (,%) és a termelés bővítése (,%). Mivel ezeket a célokat,-, százalékponttal több vállalat nevesítette tavasszal, mint fél évvel korábban, ezért ezen célpontok előtérbe kerülésének is köszönhető a beruházási kedv óta bekövetkezett erősödése (. ábra). A vállalatméret növekedésével a beruházási célok említésének gyakorisága is emelkedik, ugyanakkor a tervezett termelésbővítés tekintetében nincs lényeges különbség a kis-, közép- és nagyvállalatok között (. ábra). A fejlesztési irányok között a járműiparra jellemző a legnagyobb arányban a termelési kapacitások tervezett bővítése, néhány ágazatban (különösen a kiskereskedelemben, számviteli tanácsadásban, energetikában) viszont jelentősen visszaesett fél év alatt a bővítési kedv. Korszerűsítési célú fejlesztésre a fafeldolgozó vállalatok törekednek leginkább, míg a gépjárműkereskedelemmel és javítással foglalkozó cégek a legkevésbé. Az amortizáció pótlása az állattenyésztés és az ingatlanügyletek esetében a legmarkánsabb cél (egyben ezekben az ágazatokban erősödött leginkább az ilyen irányú törekvés óta). A költségek lefaragását a mezőgazdasági cégek és az energetikai vállalkozások említették kiemelt fejlesztési irányként (-. ábra). % % % % % % ábra: A következő hónapra tervezett beruházások célja* erősödő beruházási kedv ábra: A következő hónapban termelés/szolgáltatás bővítést. ábra: A következő hónapban amortizáció pótló beruházást - állattenyésztés - építőipar 0 - gépjármű keresk. + jav. * vállalati válaszok arányában, 0 többszörös választás is lehetséges - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges 0 * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges % % % % % % Termelés bővítés Technológia korszerűsítés Profilváltás/-szélesítés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése Költségcsökkentés Amortizáció pótlása Beruházást tervező cégek aránya (jobb t.) - állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. 0 - kiskereskedelem 0 * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges - nagykereskedelem számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás. ábra: A következő hónapban költségcsökkentő célú beruházást. ábra: A következő hónapban tervezett beruházások célja vállalati méret szerinti bontásban* Vállalati tevékenység átszervezése. ábra: A következő hónapban technológiai korszerűsítést 0 Technológia korszerűsítés Profilváltás/-szélesítés * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges Amortizáció pótlása Termelés bővítés Vállalat stabilizálása Költségcsökkentés 0 * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges - állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás 0.

13 K+F+I tevékenység A vállalatok egyharmada, az iparvállalatok közel fele tervez három éves távlatban kutatás-fejlesztést és innovációt A vállalkozások harmada (,%) tervez a következő három évben kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységet folytatni. Az arány az iparban a legmagasabb (,%), míg az agráriumban és a tercier szektorban körüli. Az ágazatok között jelentős a szóródás, három szektoron belül a leginkább K+F+I intenzívnek a válaszok alapján az állattenyésztés, az élelmiszeripar, ill. az infokommunikáció számít (-. ábra). Az exportorientált, valamint a beszállítói láncban megrendelőként és beszállítóként is résztvevő vállalatok relatíve kiforrott K+F+I tervekkel rendelkeznek. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység az exportáló cégek között leginkább a távol-keleti és az észak-amerikai piacokra szállító vállalatoktól várható elsősorban 0-0 között (-. ábra). K+F+I tevékenységre a makrogazdasági feltételekkel elégedetlen vállalatok versenytársaiknál nagyobb arányban vállalkoznak a terveik alapján, míg az árbevétel és az üzemi eredmény következő egy éves alakulása alapján a változatlan számokat prognosztizáló vállalatok mernek elsősorban kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységbe belevágni (-. ábra).. ábra: A következő évben K+F+I tevékenységet folytatni tervező cégek aránya szektor szerinti bontásban* 0, * vállalati válaszok arányában,%, 0, 0,% ÖSSZESEN,%,%,%,%,% ÖSSZESEN,%,,%,% 0,% ÖSSZESEN,%. ábra: A következő évben K+F+I tevékenységet folytatni tervező cégek aránya ágazati bontás szerint* 0, Állattenyésztés,% Vad- és erdőgazd.,% Növénytermesztés,% Élelmiszeripar,% Gépgyártás,% Vegyianyag gyártás,% Közúti járműgyártás,% Textilipar,% Építőipar,% Fafeldolgozás,% Fémfeldolgozás 0, Energetika 0, IKT szolgáltatások 0, Mérnöki tevékenység,% Közösségi szolgáltatás, Nagykereskedelem * vállalati válaszok arányában,% Turizmus,% Számviteli tanácsadás,% Szállítás, raktározás 0, Kiskereskedelem 0, Ingatlanügyletek 0, Gépjárműker. és -jav.. ábra: A következő évben K+F+I tevékenységet folytatni tervező cégek aránya a makrogazdasági helyzetértékelés és a bevételek, eredmény várt alakulása szerinti bontásban*,% Kedvezőtlen Agrárium. ábra: A következő évben K+F+I tevékenységet folytatni tervező cégek aránya a vállalatok exportaránya szerint, ill. a cégek beszállítói tevékenysége alapján** * exportbevételek / teljes árbvétel,%,% Átlagos,%,% Kedvezőtlen A jelenlegi makrogazdasági helyzet megíése,%,% Csökken,%,% Nem változik,%,% Nő Árbevétel várt alakulása a következő hónapban,% * vállalati válaszok arányában Csökken,% - -0 beszállító megrendelő beszállító + megrendelő Exportarány* ** vállalati válaszok arányában Beszállítói kapcsolat,% Nem változik, egyik sem,% Nő Üzemi eredmény várt alakulása a következő hónapban. ábra: A következő évben K+F+I tevékenységet tervező vállalatok aránya a cégek jelenlegi exportpiacai szerint* Kína Egyéb távol-keleti országok Észak-Amerika Szovjet utódállamok Egyéb balkáni országok Környező közép-kelet-európai országok * többszörös piac-megjelölési opció mellett Mzg.,% Biztosan tervez A világ többi része Nyugat-európai országok Észak-európai országok,% Valószínűleg tervez Dél-európai országok,% Kivár,% Valószínűleg nem tervez Beruházási tervek a következő hónapban,%,%,%,%,% 0,,%,%,%,. ábra: A következő évben K+F+I tevékenységet folytatni tervező cégek aránya a következő hónap beruházási, ill. forrásbevonási elképzelései szerint* * vállalati válaszok arányában,% Nem tervez,%,% Biztosan tervez Valószínűleg tervez,% Kivár,%,% Valószínűleg nem tervez Forrásbevonási tervek a következő hónapban Nem tervez 0.

14 Beruházási korlátok A beruházási cikkek ára vált a fejlesztések elsődleges akadályává A vizsgált beruházást nehezítő tényezők közül valamennyi veszített jelentőségéből óta. A fejlesztések fő gátja első ízben a felmérés történetében a beruházási cikkek magas ára, s második helyre szorult a piaci bizonytalanság, s a hitelkamatok esetében érzékeltek a vállalatok legjelentősebb előrelépést óta. A közép- és nagyvállalatok számára és a mezőgazdaságban, valamint a szolgáltató szektorban a beruházási cikkek ára, a kisvállalkozások és az ipari cégek esetében a piaci bizonytalanság, míg a mikrocégek számára az elégtelen saját források jelentik a beruházások legfőbb akadályát (-. ábra). A piaci bizonytalanság az általános tendenciával szemben nagymértékben súlyosbodott az előző felmérés óta az állattenyésztés, a gépjárműkereskedelem- és javítás esetében, s kismértékben a növénytermesztéssel és kiskereskedelemmel foglalkozó cégek körében. A szűkös hitelkínálat a textilipar, a mérnöki tevékenység és az állattenyésztés ágazatokban is jobban akadályozza a fejlesztést, mint 0 én, míg a többi ágazatban nem romlott a helyzet. A hitelek árazását elsősorban a közúti járműgyártás ágazatban értékelték kedvezőnek (és egyben itt javult a megíés legjobban fél év alatt), míg a turizmus, vendéglátás iparágban említették leginkább súlyosnak (-. ábra).,,00,,0,,00,,0,,00, erősödő beruházási kedv ábra: A beruházási korlátok értékelése* enyhülő beruházási akadályok 0. 0 * - skála, : legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály Mezőgazdaság 0. fordított skála,,0,,0,,0 * - skála, : legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály,0,,0,,0, Magas hitelkamatok Saját forrás hiány Beruházási cikkek ára Szűkös hitelkínálat Termelésbővítésre nincs kereslet Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Legkorábban egy év múlva lesz esedékes Eladatlan készletek Piaci bizonytalanság A következő hónapban beruházást tervezők aránya (jobb t.). ábra: A beruházási korlátok értékelése* szektorális bontásban Beruházási cikkek ára Piaci bizonytalanság Saját forrás hiány Magas hitelkamatok Termelésbővítésre nincs kereslet Szűkös hitelkínálat Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Eladatlan készletek Legkorábban egy év múlva lesz esedékes. ábra: A magas hitelkamatok mint beruházási korlát értékelése* ágazati bontásban 0,0,0,,0,,0,,0 * - skála, : legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály 0 - állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás ábra: A beruházási korlátok értékelése* vállalati méret szerinti bontásban,,0,,0, * - skála, : legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály,0,,0 0,,0, 0,0,0,,0,,0,,0 * - skála, : legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály,,0,,0, Beruházási cikkek ára Piaci bizonytalanság Saját forrás hiány Magas hitelkamatok Termelésbővítésre nincs kereslet Szűkös hitelkínálat Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Eladatlan készletek Legkorábban egy év múlva lesz esedékes. ábra: A piaci bizonytalanság mint beruházási korlát értékelése* ágazati bontásban. ábra: A szűkös hitelkínálat mint beruházási korlát értékelése* ágazati bontásban 0 0,0,0,,0,,0, * - skála, : legkevésbé jelentős akadály, : legjelentősebb akadály - állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás - állattenyésztés - építőipar - gépjármű keresk. + jav. - kiskereskedelem - nagykereskedelem 0 - számviteli tanácsadás - turizmus, vendéglátás 0.