INDIKÁTOR ősz. A z e x p o r t á l á s s a l i s f o g l a l k o z ó. Összefoglaló. A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

Átírás

1 INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése A z e x p o r t á l á s s a l i s f o g l a l k o z ó m i k r o -, k i s - é s k ö z é p m é r e t ű i p a r i v á l l a l a t o k f e j l e s z t é s i é s f i n a n s z í r o z á s i j e l l e m z ő i Összefoglaló Az ipari szektorba tartozó mikro-, kis- és középvállalatok beruházási aktivitását a felmérés szerint a előtti 12 hónapban kismértékben befolyásolta, hogy milyen arányban oszlottak meg belföldi és exportbevételeik, ugyanakkor a következő egy évre előretekintve a magasabb exportaránnyal rendelkező cégek nagyobb hányada tervez fejlesztést. Az exportorientáltabb vállalatok helyzete azért is kedvezőbb, mivel eredeti terveikhez képest és versenytársaikhoz viszonyítva is nagyobb arányban végeztek beruházást a megelőző egy évben. A tervezettet meghaladó fejlesztések ellenére a külföldre nagyobb arányban szállító KKV-k körében jóval magasabb a kapacitáshiányt, s alacsonyabb a kapacitásfelesleget jelző cégek aránya, mint a kizárólag belső piacon értékesítők között. Mind a felmérés előtti egy év beruházásai, mind a következő 12 hónapra irányuló fejlesztési célok tekintetében bővítésés korszerűsítés orientáltabbak a külföldre is értékesítő vállalatok, ami egy expanziós, piacbővítésre törekvő és vállalati megújulást célzó stratégiának tekinthető a költséglefaragásra és termeléscsökkentésre koncentráló defenzívebb stratégiával szemben. Ugyanakkor az exportáló ipari KKV-k számára az előző év után jelentősen felértékelődött a stabilizálás, kisebb mértékben a költségcsökkentés jelentősége, továbbá mérséklődött a munkaerő képzésének fontossága, ami a válság elhúzódását tükrözi. A külföldi piacok pozitív hatását jelzi, hogy az exportőr ipari KKV-k esetében a piaci verseny mellett a külső piaci kereslet ad leginkább lendületet a beruházásoknak. A külföldre szállítók modernizációs, bővítési nehézségei valamelyest mérsékeltebbek a többi vállalaténál, azonban a mikro-, kis- és középvállalati szektort jellemző közös vonás Magyarországon, hogy a drága beruházási cikkek, a magas hitelkamatok és az elégtelen saját forrás képezi a legfontosabb fejlesztési korlátok csoportját. Az exportőr KKV-k forráshelyzete kedvezőbb képest fest, mint a többi vállalaté: több mint negyedüknek nincs szüksége külső forrásra a felmérést követő évben, s csupán minden negyedik exportáló KKV-nak elégtelenek a forrásai a folyó költségek fedezése szempontjából. Ugyanakkor a következő 12 hónapra irányuló forrásbevonási tervek alapján nincs jelentős különbség az exportáló és Magyarországon értékesítő vállalatok között, a vállalkozások több mint 4-a tervezi mindkét csoportban külső finanszírozás igénybevételét. Az ipari KKV-k forrásbevonási tervei némileg különböznek a teljes mintáétól. Egyrészt az uniós források jelentik a legnépszerűbb finanszírozási formát (a második legnépszerűbb opció a hitelfelvétel), másrészt a szekunder szektor mikro-, kis- és középvállalatainak 49%-a kíván igénybe venni ilyen finanszírozási lehetőséget, míg a teljes mintában csupán 35% az arány. Az ipari KKV-kon belül az exportáló vállalatok forrásigényei fejlesztésorientáltabb vállalati működést tükröznek: közülük minden második vállalat tervez fejlesztési forrást igénybe venni, míg a hazai piacra termelők esetében csupán a cégek harmada fontolgat hasonló terveket. Mind a külső, mind a hazai piacokon értékesítő vállalati csoportban a hiteligénylés során számításba vett tényezők közül a kamat mértékét, az egyéb forrásköltségek nagyságát, valamint a hitel fedezetét veszik leginkább számításba az iparba tartozó KKV-k. A legjelentősebb, hitelkeresletet negatívan érintő változást a devizaárfolyamok alakulásában, a bankok hitelkínálatában és a hitelkamatok mértékében érzékelték a vállalatok és ősz között. A felmérés alapján a járműipari gyártók és vegyipari cégek exportpiacaik és megrendeléseik viszonylagos stabilitása révén egyrészt relatíve jobb helyzetben vannak, ami kihat véleményükre is, másrészt a hitelintézetek is vélhetően kedvezőbben bánnak velük, mivel stabil, viszonylag kiszámítható, hitelképes ügyfeleknek számítanak. Az ipari KKV-k többsége az exportálás tényétől függetlenül a banki hitelkínálat szűkítését várta a felmérést követő egy évben, közülük a külföldre szállító cégek valamivel pesszimistábbak ebben a tekintetben. Az exportőr vállalatok szerint mind vállalatuk, mind iparáguk viszonylag kedvező irányban hat a banki hitelkínálatra, s leginkább a makrogazdasági helyzet fogja vissza a banki hitelezést. Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Vállalati beruházások és kapacitáskihasználtság A KKV szektoron belül a külföldre szállítást tervező cégek között élénkebb a beruházási kedv Az ipari szektorba tartozó mikro-, kis- és középvállalatok beruházási aktivitását a előtti 12 hónapban kismértékben befolyásolta, hogy milyen arányban oszlottak meg belföldi és exportbevételeik, ugyanakkor a következő egy évre előretekintve a magasabb exportaránnyal rendelkező cégek nagyobb hányada tervez fejlesztést. Az exportorientáltabb vállalatok helyzete azért is kedvezőbb, mivel eredeti terveikhez képest és versenytársaikhoz viszonyítva is nagyobb arányban végeztek beruházást a megelőző egy évben (1-2. ábra). A tervezettet meghaladó fejlesztések ellenére a külföldre nagyobb arányban szállító KKV-k körében jóval magasabb a kapacitáshiányt, s alacsonyabb a kapacitásfelesleget jelző cégek aránya, mint a belső piacon értékesítők körében. A kapacitásadatok alapján az exportra is termelő gépgyártó, fémfeldolgozó és közúti járműipari vállalatok használták ki a külpiaci keresletet. A felmérésben szereplő (nagyvállalatokat is tartalmazó) vállalati minta alapján az energetikai vállalatok is viszonylag magas kapacitáskihasználtságot értek el (3-5. ábra). Az iparon belül a textilipar kivételével a külpiacra is szállító mikro-, kis- és középvállalatok között magasabb a beruházási hajlandóság, mint a csak belföldön értékesítő vállalatok esetében, azaz a következő időszakban is várhatóan a külső piacok adnak megfelelő impulzust a hazai KKV szektor beruházásainak őszéig a fémfeldolgozásban és a gépban várható élénk beruházási aktivitás (6. ábra) ábra: Az előző 12 hónap beruházásai és a következő 12 hónapra vonatkozó beruházások az ipari KKV-k között 66,2% 3% 57,4% 6% 41,4% 19,5% 4% 37,3% 39,1% 0-5 Előző 12 hónap Nem végzett beruházást/ Nem tervez beruházást Kivár 27,3% 29, 18,2% 5% 0-5 8,7% 6% Következő 12 hónap Beruházott/ Tervez beruházást 3. ábra: A termelői kapacitások megítélése az ipari KKV-k körében 5,7% 23, 71,3% 10,4% 26, 6% , 31,9% 39,1% Kapacitáshiány Megefelelő kapacitások Kapacitásfelesleg ,3% 67,4% 2. ábra: Az előző 12 hónapban végzett beruházások megítélése az ipari KKV-k között 56,5% 28,3% 30,4% 13, 17,8% 2% 6% 20, 46,7% 31,1% 47,8% 44,4% 41,3% 44,4% 10,9% 11,1% Tervezetthez képest Iparághoz képest Meghaladja azt Azonos azzal Elmarad attól 4. ábra: A termelői kapacitások vállalati megítélése az exportáló ipari KKV-k között jármű 38,7% 40,9% 4% 56,3% 61,1% 63,3% 64,3% 35,5% 31,8% 25, 33,3% 26,7% 25,8% 27,3% 18,8% 21,4% 5,6% 10, Kapacitásfelesleg Megefelelő kapacitások Kapacitáshiány 5. ábra: A termelői kapacitások vállalati megítélése az exportáló vállalatok között* 6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya az ipari KKV-k között Energetika jármű 27,9% 33,3% 44, 46,2% 41,9% 28, 23,1% 66,7% 30,2% 28, 30,8% Exportál Nem exportál Építőipar 50, 16,7% 33,3% , 30, 15, ,3% 25, 16,7% ,1% 11,1% 27,8% 61,9% 33,3% 4,8% Kapacitásfelesleg Megefelelő kapacitások Kapacitáshiány Építőipar jármű 2

3 Beruházási célok Az exportőr cégek viszonylag progresszív beruházási tervekkel rendelkeznek Az külföldön is értékesítő ipari KKV-k jóval nagyobb arányban hajtottak végre korszerűsítési, bővítési célú beruházásokat, gépvásárlást, munkaerő képzést a felmérés előtti 12 hónap során, mint a többi vállalat, stabilizálást célzó fejlesztést viszont valamivel a mintaátlag alatti arányban végeztek. Még nagyobb a szakadék a következő egy évre vonatkozó termelésbővítési elképzelések között az exportáló és nem exportáló szereplők között, viszont korszerűsítést tekintve jóval kisebb a különbség (1-2 ábra). A külföldi értékesítést végző vállalatok beruházási tevékenysége alapvetően egy viszonylag expanziós, piacbővítésre törekvő és vállalati megújulást célzó stratégiának tekinthető. Korszerűsítést a vegyianyag gyártó, gépgyártó, fém-, ill. fafeldolgozó vállalatok, bővítést a gépgyártó cégek, stabilizáló lépéseket és költségcsökkentést a fafeldolgozó vállalkozások fontolgatnak átlag feletti nagy arányban a következő egy évben (3-4. ábra). Az exportáló ipari KKV-k számára az előző év után jelentősen felértékelődött a stabilizálás, kisebb mértékben a költségcsökkentés jelentősége, továbbá mérséklődött a munkaerő képzésének fontossága, ami a válság elhúzódását tükrözi (5. ábra). A stabilizálás előtérbe kerülése a nem exportáló cégek körében is tapasztalható, viszont kedvező jel a következő időszak gazdasági növekedése szempontjából, hogy közöttük is emelkedett a korszerűsítésben gondolkodó szereplők aránya (6. ábra). 1. ábra: Az előző 12 hónapban végzett beruházások célja* az ipari KKV-k között Gépvásárlás Technológia korszerűsítés Költségcsökkentés Informatikai fejlesztés Vállalat stabilizálása Energiaköltség csökkentés Termelés bővítés Ingatlan vásárlás Logisztikai költségek csökkentése Anyagköltség csökkentés Munkaerő képzés Vállalatirányítási költség csökkentése Bérköltségcsökkentés Profilváltás/-szélesítés Vállalati tevékenység átszervezése ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások célja* az exportáló ipari KKV-k között 2. ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások célja* az ipari KKV-k között Technológia korszerűsítés Gépvásárlás Vállalat stabilizálása Költségcsökkentés Termelés bővítés Informatikai fejlesztés Energiaköltség csökkentés Ingatlan vásárlás Munkaerő képzés Logisztikai költségek csökkentése Anyagköltség csökkentés Vállalati tevékenység átszervezése Profilváltás/-szélesítés Vállalatirányítási költség csökkentése Bérköltségcsökkentés ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások célja* az exportáló ipari KKV-k között jármű Termelés bővítés Technológia korszerűsítés Gépvásárlás 5. ábra: Az előző 12 hónapban végzett és a következő 12 hónapban tervezett beruházások célja az exportőr KKV vállalatok között* Gépvásárlás Technológia korszerűsítés Termelés bővítés Költségcsökkentés Vállalat stabilizálása Energiaköltség csökkentés Informatikai fejlesztés Ingatlan vásárlás Anyagköltség csökkentés Logisztikai költségek csökkentése Profilváltás/-szélesítés Munkaerő képzés Bérköltségcsökkentés Vállalatirányítási költség csökkentése Vállalati tevékenység átszervezése Következő 12 hónap Előző 12 hónap jármű Költségcsökkentés Vállalat stabilizálása Energiaköltség csökkentés 6. ábra: Az előző 12 hónapban végzett és a következő 12 hónapban tervezett beruházások célja a nem exportőr KKV vállalatok között* Gépvásárlás Technológia korszerűsítés Termelés bővítés Költségcsökkentés Vállalat stabilizálása Energiaköltség csökkentés Informatikai fejlesztés Ingatlan vásárlás Anyagköltség csökkentés Logisztikai költségek csökkentése Profilváltás/-szélesítés Munkaerő képzés Bérköltségcsökkentés Vállalatirányítási költség csökkentése Vállalati tevékenység átszervezése Következő 12 hónap Előző 12 hónap 3

4 Beruházási ösztönzők és korlátok A felmérés szerint a külső kereslet és a bevételek várható alakulása ad támaszt az exportőr ipari vállalatok fejlesztéseinek A külpiacok húzóerejét mutatja, hogy az exportőr ipari KKV-k esetében a piaci verseny mellett a külső piaci kereslet ad leginkább lendületet a beruházásoknak, míg a hazai piacra szállító cégeknek a piaci verseny és a korábbi elmaradt fejlesztések pótlása. A külföldre szállítók várható forráshelyzete nem jobb, de jövőbeli bevételeik alakulása kedvezőbb, mint a belföldi piacokra koncentráló cégeknek (1. ábra). A külső kereslet várt emelkedése különösen a vegyianyag gyártók, gépipari és járműgyártó cégek között jelentős ösztönző, míg leginkább a forráshelyzet jelenti a szűk keresztmetszetét a fejlesztéseknek (2-3. ábra). A külföldre szállítók beruházási nehézségei valamelyest elmaradnak a többi vállalatétól, azonban közös vonás, hogy a drága beruházási cikkek, a magas hitelkamatok és az elégtelen saját forrás képezi a legfontosabb fejlesztési korlátok csoportját (4. ábra). Az exportáló vállalatok között a forrásjellegű beruházási nehézségek az iparágak közül a jármű fejlesztéseit fogja vissza legkevésbé, viszont a kereslethiány épp ezt a szegmenst sújtja leginkább (5-6. ábra). 1. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése az ipari KKV-k között* Piaci verseny Külső piaci bővülést vár Változó piaci igények Régóta esedékes Iparágban végment technológiai változások Környezetvédelmi/egyéb előírások Növekvő bevételek Belső piaci bővülést vár Beszállítói kapcsolatot létesített Javuló forráshelyzet 3,4 3,1 3,1 3,1 3,3 3,2 3,3 2,8 2,4 2,4 * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont 3. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése*az exportőr ipari KKV-k körében jármű Piaci verseny Növekvő bevételek Javuló forráshelyzet * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont 2. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* az exportőr ipari KKV-k körében Beruházási cikkek ára Magas hitelkamatok Saját forrás hiány Szűkös hitelkínálat Termelésbővítésre nincs kereslet Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Legkorábban egy év múlva lesz esedékes 4. ábra: A beruházási korlátok értékelése ipari KKV-k szerint Eladatlan készletek * 1-5 skála, 1: legkevésbé fontos akadály, 5: legjelentősebb akadály jármű Külső piaci bővülést vár Belső piaci bővülést vár Változó piaci igények * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont 2,1 3,3 3,2 3,4 3,4 0,0 5. ábra: A beruházási korlátok értékelése az exportőr ipari KKV-k körében* 6. ábra: A beruházási korlátok értékelése az exportőr ipari KKV-k körében* jármű Szűkös hitelkínálat Saját forrás hiány Magas hitelkamatok * 1-5 skála, 1: legkevésbé fontos akadály, 5: legjelentősebb akadály jármű Beruházási cikkek ára Termelésbővítésre nincs kereslet Eladatlan készletek * 1-5 skála, 1: legkevésbé fontos akadály, 5: legjelentősebb akadály 4

5 Vállalati forrásellátottság és finanszírozási igény Jelentős ágazatok közötti szóródás jellemzi a cégek forráshelyzetét és forráskeresletét Az exportőr KKV-k forráshelyzete kedvezőbb képest fest, mint a többi vállalaté: több mint negyedüknek nincs szüksége külső forrásra a felmérést követő évben, s csupán minden negyedik exportáló KKV-nak elégtelenek a forrásai a folyó költségek fedezése szempontjából (1. ábra). A járműgyártó és a gépipari cégek számolnak be kiugróan magas arányban megfelelő forrásellátottságról, míg az élelmiszeripar helyzete a legrosszabb ebben a tekintetben (2. ábra). A csak belföldi piacon értékesítő vállalatok közül a gépipari cégek szenvednek nagy arányban forráshiányban: csak minden nyolcadik cég rendelkezik elegendő mennyiségű finanszírozási forrással (3. ábra). A következő 12 hónapra irányuló forrásbevonási tervek alapján nincs jelentős különbség az exportáló és Magyarországon értékesítő vállalatok között, a vállalkozások több mint 4-a tervezi mindkét csoportban külső finanszírozás igénybevételét (4. ábra), ugyanakkor ágazati bontásban jelentős a szóródás. Az exportőr vállalatok közül a gép pozíciója tűnik legstabilabbnak: itt a legalacsonyabb a forrásbevonást tervezők aránya, ugyanakkor a csak belföldre szállító gépipari cégek között a legnagyobb a külső finanszírozást igénylők részaránya (6. ábra) % 50,6% 17,2% 26,7% 28,8% 46,6% 48,1% 26,7% 23,2% Nem exportáló KKV-k Exportáló KKV-k Ipari vállalatok* A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra Építőipar Energetika 0, 1. ábra: A vállalati forráshelyzet megítélése 3. ábra: A vállalati forráshelyzet megítélése a nem exportőr ipari KKV szektorban 20, 20, 19,4% 13,3% 50, 29, 50, 60, 71,4% 73,3% 57,1% * KKV-k és nagyvállalatok 51,6% 50, 30, 5. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek az exportőr ipari KKV-k között 20, 13,3% Nincs szükség külső forrásra Beruházásra már nem elegendőek a saját források A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás jármű ábra: A vállalati forráshelyzet megítélése az exportőr ipari KKV szektorban 4% 41,8% 42,4% 16,1% 16,7% 27,3% 2% 35,5% 31,3% 57,1% 25, 50, 60, 64,3% 50, 41,9% 4. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek 4% 15,1% 1% 40,2% 43,2% 43,1% Nem exportáló KKV-k Exportáló KKV-k Ipari vállalatok* Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást * KKV-k és nagyvállalatok 6. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a nem exportőr ipari KKV-k között 2% 2% 27,8% 23,3% 21,4% Nincs szükség külső forrásra Beruházásra már nem elegendőek a saját források A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás 50, 18,2% 31,8% 57,1% 44,4% 27,8% 27,8% Építőipar 48,4% 1% 38,7% 43,3% 23,3% 33,3% 4% 57,1% 4% 4% 40, 10, 50, 38,7% 6,5% 54,8% 33,3% 50, 16,7% 31,3% 1% 56,3% 30, 10, 60, jármű 71,4% Energetika 26,7% 26,7% 46,7% Tervez forrásbevonást Kivár Nem tervez forrásbevonást * KKV-k és nagyvállalatok Tervez forrásbevonást Kivár Nem tervez forrásbevonást * KKV-k és nagyvállalatok 5

6 Potenciális finanszírozási források Az EU-s források iránt mutatnak nagyarányú érdeklődést a külpiacokra exportáló ipari mikro-, kis- és középvállalatok a utáni egyéves periódusban A teljes nagyvállalatokat, agrár- és szolgáltatóipari cégeket is tartalmazó mintában a megkérdezettek közel fele tervezett hitelt felvenni (kereskedelmi banktól, MFB-től, vagy egyéb pénzintézettől) és ősz között, harmaduk európai uniós források igénybevételével, több mint negyedük állami támogatás megpályázásával számolt (1. ábra) tavasz és ősz között a vállalati forráskereslet visszaesése következtében valamennyi vizsgált finanszírozási lehetőség veszített népszerűségéből, s a kereskedelmi banki hitelek vonzereje tél után ismét meghaladta az állami támogatásokét (2. ábra). Az ipari KKV-k tervei némileg különböznek a teljes mintáétól. Egyrészt az uniós források jelentik a legnépszerűbb finanszírozási formát, másrészt a szekunder szektor mikro-, kis- és középvállalatainak 49%-a kíván igénybe venni ilyen finanszírozási lehetőséget, míg a teljes mintában csupán 35% az arány. A második legnépszerűbb opció a hitelfelvétel (a teljes mintában az EU-s források), míg a harmadik mindkét csoportban a kereskedelmi banki termékek. Az ipari KKV-k csoportján belül az exportőrök nyitottabbak a hitelfelvétel, EU-s források, kereskedelmi banki hitelek és állami források iránt, míg a belföldre termelők viszonylag nagyobb arányban támasztanak keresletet MFB termékek, egyéb pénzintézeti hitelek, tulajdonosi hitelek iránt (3. ábra). Az exportőr cégek között az EU-s források a vagyianyag gyártó, fafeldolgozó, fémfeldolgozó cégek között a legnépszerűbbek, míg a hitelfelvétel iránti érdeklődés csak a textiliparban és járműban marad el az átlagtól. A gépgyártó cégek közül az exportőrök sokkal kisebb arányban gondolkodnak hitelfelvételben, mint a belföldi piacra szállító társaik, míg az élelmiszeriparban épp fordított a helyzet: az exportáló vállalatok terveznek nagyobb arányban hitelfelvételt (4-5. ábra). 1. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* Hitelfelvétel** EU-s források Kereskedelmi bankok hiteltermékei Állami támogatás Tulajdonos/anyavállalat hitele Vevői vagy szállítói hitel MFB hiteltermékek Egyéb pénzintézetek hiteltermékei Külső tőkebefektető bevonása Egyéb befektetői források Kockázati tőke Vállalati kötvénykibocsátás 5% 1 15% 2 25% 3 35% 4 45% ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei 6 55% 5 45% 4 35% 3 25% 2 15% nyár 2. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* tél nyár tavasz ősz ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei 6 55% 5 45% 4 35% 3 25% 2 15% 1 EU-s források Állami támogatás Kereskedelmi bankok hiteltermékei Hitelfelvétel** MFB hiteltermékek 4. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források az exportőr KKV-k szerint* Állami támogatás EU-s források Kereskedelmi bankok hiteltermékei Állami támogatás Vevői vagy szállítói hitel Tulajdonos/anyavállalat hitele MFB hiteltermékek Külső tőkebefektető bevonása Egyéb pénzintézetek hiteltermékei 3. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források a KKV-k szerint* EU-s források Hitelfelvétel** Egyéb befektetői források Kockázati tőke Vállalati kötvénykibocsátás 16% 15% 13% 16% 1 15% 7% 7% 7% 9% 5% 2% 1% 2% 32% 37% 24% 32% 23% 27% 45% ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei 5. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források a nem exportőr KKV-k szerint* % Állami támogatás EU-s források jármű Hitelfelvétel** Hitelfelvétel** 6

7 Tervezett forrásbevonás célja Az exportőr vállalatok forrásigénye az expanziós vállalati stratégiához illeszkedik Az ipari KKV-kon belül az exportáló vállalatok forrásigényei fejlesztésorientáltabb vállalati működést tükröznek: közülük minden második vállalat tervez fejlesztési forrást igénybe venni, míg a hazai piacra termelők esetében csupán a cégek harmada (1. ábra). A fejlesztéseket vizsgálva ingatlan beruházási célú forrásigényben nincs nagyobb különbség a két csoport között, azonban termelésbővítést, technológia korszerűsítést, képzést, oktatást és kutatás-fejlesztést is nagyobb arányban terveznek külső forrás segítségével végrehajtani az külföldi érdekeltségű vállalatok (2. ábra). Nagy arányban szándékoznak fejlesztési forrást igénybe venni exportőr vállalatok a vegyianyag, fémfeldolgozás szegmensben, míg a hazai piacra termelő cégek között a gépgyártó és a fafeldolgozó vállalatokat jellemzi a fejlesztési források iránti kereslet (3-4. ábra). Az exportáló vállalatok nagy arányban terveznek termelés bővítés céljából forrást bevonni a vegyianyag és fémfeldolgozás területén, míg technológiai korszerűsítésre ugyancsak a vegyianyag gyártók jeleznek nagy arányban igényt, míg a hazai piacra szállító vállalatoknál a fafeldolgozásban a termelésbővítés, fémfeldolgozásban és gépban a korszerűsítés igényel külső forrásokat (5-6. ábra). 1. ábra: Az ipari KKV-k következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási terveinek* célja 2. ábra: Az ipari KKV-k következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási terveinek* célja Fejlesztési forrás 35,6% 52% Termelésbővítés 17,2% 36% Forgóeszköz finanszírozás 25% 21,8% Technológia korszerűsítése 18,4% 29% Folyószámlahitel 24% 28,7% Ingatlan beruházás 1% 16% (EU-s) pályázati önrész 10,3% 17% K+F 1,1% 8% Marketing 3% 1,1% ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források az exportőr ipari KKV-k szerint* Képzés, oktatás 4. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források a nem exportőr ipari KKV-k szerint* 1,1% 4% Folyószámlahitel Forgóeszköz finanszírozás Fejlesztési forrás (EU-s) pályázati önrész jármű Folyószámlahitel Forgóeszköz finanszírozás Fejlesztési forrás (EU-s) pályázati önrész 5. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források az exportőr ipari KKV-k szerint* Termelésbővítés Ingatlan beruházás Technológia korszerűsítése K+F Képzés, oktatás jármű ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források a nem exportőr ipari KKV-k szerint* Termelésbővítés Ingatlan beruházás Technológia korszerűsítése K+F

8 Hiteligénylés során mérlegelt szempontok A hitelkamatok alakulását fontolják meg elsősorban az exportáló ipari KKV-k hitelfelvétel során A hiteligénylés során számításba vett tényezők közül a kamat mértékét, az egyéb forrásköltségek nagyságát, valamint a hitel fedezetét veszik leginkább számításba az iparba tartozó mikro-, kis és középvállalatok mind a külső, mind a hazai piacokra termelő csoportban. A belföldi piacokra értékesítő cégek között ugyanakkor ezek a szempontok mind-mind hangsúlyosabbak, s különösen nagy a különbség a türelmi idő és a saját erő nagyságának kérdésében. A külföldre értékesítő vállalatok csupán egy tényezőnek tulajdonítanak nagyobb fontosságot: a forint- és devizahitelek kamatának, mivel számukra az exportbevételek szempontjából könnyebb a devizaforrásokhoz való hozzáférés (1. ábra). Az exportáló ipari KKV-k között valamennyi vizsgált ágazatban a hitelkamatok állnak a rangsor élén, azonban a második szempont terén vannak iparági különbségek. Az élelmiszeripar, fémfeldolgozás, gép területén az egyéb forrásköltségeket, a textilipar, közúti jármű ágazatokban a devizaárfolyamok változását, a vegyianyag gyártók körében a forint- és devizahitel kamatok különbségét, a fafeldolgozásban pedig a hitel fedezetét mérlegelik leginkább a vállalatok a kamatokat követően. Összességében a textilipari vállalatok hiteligénylései során játszanak a vizsgált tényezők átlagot meghaladó mértékben szerepet (így emiatt a kedvezőtlen hitelpiaci viszonyok miatt érthetően alacsony a hitelkeresletük), míg a közúti járműban a tényezők fontossága valamelyest mérsékeltebb, mivel átlag feletti a forrásellátottságuk, viszonylag kis arányban terveznek forrásbevonást (2-3. ábra). A csak belföldre értékesítő vállalatok között nem feltétlenül a hitelek kamata az elsődlegesen mérlegelt szempont: a fémfeldolgozásban az egyéb hitelköltségek, a vegyianyag ban pedig hitel futamideje is kiemelt, a hitelkamatokét meghaladó figyelmet kap (4-5. ábra). Egyéb forrásköltségek mértéke Hitelelbírálás gyorsasága Forint-deviza hitelkamatkülönbség Devizaárfolyamok változása 1. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok az ipari KKV-k között* 3,1 4,1 4,2 3,9 4,2 4,1 4,1 3,4 4,6 4,7 5,0 * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont 2. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok az exportőr ipari KKV-k között* * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont 5,0 Egyéb forrásköltségek mértéke Forint-deviza hitelkamatkülönbség Devizaárfolyamok változása 4. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok a nem exportőr ipari KKV-k között* jármű 5,0 Egyéb forrásköltségek mértéke Forint-deviza hitelkamatkülönbség 3. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok az exportőr ipari KKV-k között* * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont jármű 5,0 Hitelelbírálás gyorsasága 5. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok a nem exportőr ipari KKV-k között* 5,0 Devizaárfolyamok változása * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont Hitelelbírálás gyorsasága 8

9 A hitelfelvételi körülmények változása Az exportőr cégek kevésbé tapasztaltak negatív változást a hitelezési feltételekben Valamennyi felmérésben vizsgált hitelfelvétel befolyásoló tényező kapcsán romló tendenciát tapasztaltak az exportőr KKV-k a t megelőző 12 hónapban. A legjelentősebb, hitelkeresletet negatívan érintő változást a devizaárfolyamok alakulásában, a bankok hitelkínálatában és a hitelkamatok mértékében érzékelték. A csak belföldre szállító vállalatok tapasztalatai nemcsak rosszabbak a felmérésben vizsgált tényezők terén, hanem épp azokban a dimenziókban szembesültek visszaeséssel, amelyekben mindkét vállalati kör a legnegatívabban ítéli meg a változást. Összességében a külföldön értékesítő vállalatok kétszeresen is kedvezőbb helyzetben vannak a többi céghez képest finanszírozási oldalról: kevésbé érzékenyek a változásokra, és különösen a hitelköltségek, hitelkínálat, devizaárfolyamok alakulása terén tűnnek ellenállóbbnak (1. ábra). Az exportőr vállalatok között az élelmiszeripar kivételével valamennyi vizsgált ágazatban az árfolyamváltozások romlottak leginkább (az élelmiszeriparban a devizapiaci folyamatok helyett a hitelkínálat terén tapasztaltak leginkább kedvezőtlen folyamatokat). Különlegesnek tekinthető a közúti jármű is: ez az egyetlen olyan iparág, ahol hasonló hitelkínálati feltétetekkel találkoztak a cégek, mint egy évvel korábban, és itt jeleztek legkevésbé visszaesést a hitelelbírálás gyorsaságában. A felmérés alapján a járműipari gyártók exportpiacaik és megrendeléseik viszonylagos stabilitása révén egyrészt relatíve jobb helyzetben vannak, ami kihat véleményükre is, másrészt a hitelintézetek is vélhetően kedvezőbben bánnak velük, mivel stabil, kiszámítható, hitelképes ügyfeleknek számítanak (2-3. ábra). A nem exportáló vállalati szegmensben a fémfeldolgozó vállalatok érzékeltek leginkább viszonylagos stabilitást a hitelfelvételi körülményekben, s a fafeldolgozással foglalkozó vállalatok számoltak be a legnagyobb mértékű negatív tendenciáról a devizaárfolyamok alakulása, a bankok hitelkínálata és a hitel fedezete tekintetében (4-5. ábra). 1. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban az ipari KKV-k szerint* Hitelelbírálás gyorsasága 2,8 2,8 Forint-deviza hitelkamatkülönbség Egyéb forrásköltségek mértéke A bankok hitelkínálata 2,1 2,4 Devizaárfolyamok változása 1,6 2,1 * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult 2. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban az exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* A bankok hitelkínálata 3. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban az exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* Egyéb forrásköltségek mértéke Forint-deviza hitelkamatkülönbség jármű Devizaárfolyamok változása jármű Hitelelbírálás gyorsasága * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult 4. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban a nem exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* A bankok hitelkínálata Egyéb forrásköltségek mértéke 5. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban a nem exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* Forint-deviza hitelkamatkülönbség * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult Devizaárfolyamok változása * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult Hitelelbírálás gyorsasága 9

10 A pénzintézetek által támasztott akadályok A közúti járműgyártók és a vegyipari cégek tapasztalnak viszonylag kedvező hitelezési feltételeket én Az exportőr és a belföldi piacokra koncentráló vállalatok véleménye szerint is a magas kamatok, a szűkös hitelkínálat és a saját erő hiánya okoz leginkább akadályt a hitelfelvétel során, a közepes szintű korlátnál kisebb mértékűnek csupán az üzleti terv elutasítását sorolták mindkét vállalati körben (1. ábra). Az exportőr vállalatok között iparág szerinti metszetben két ágazat lóg ki. A textiliparban érzékeltek különösen nagy nehézségeket, ráadásul szinte valamennyi dimenziót tekintve ebben az iparágban szembesülnek a legnagyobb akadályokkal. A másik végletet a közúti jármű és a vegyianyag jelenti, ahol valamennyi területen lényegesen kisebb akadályokba ütköznek az exportőr KKV-k (2-3. oldal). A nem exportáló vállalatok között ugyancsak a vegyianyag gyártók számoltak be a legkisebb mértékű akadályokról (4-5. ábra). A jelentősebb akadályozó tényezők közül mindegyik esetben a hitelfelvételi körülmények nehezedését jelezték a válaszadók. A hitelkínálat gyorsabb ütemű romlása ellenére a magas kamatszint továbbra is nagyobb akadályt jelent a vállalatoknak (6. ábra). Magas kamatok Szűkös hitelkínálat Saját erő hiánya Kedvezőtlen hitelfelvételi kondíciók Biztosíték hiány (ingatlan) (kezességvállalás) (bankgarancia) (tárgyi eszköz) 1. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok ipari KKV-k szerint* Üzleti terv elutasítása 3,9 3,9 3,9 3,3 3,3 3,2 3,4 * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 3. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban az exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* jármű * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály Üzleti terv elutasítása Szűkös hitelkínálat Magas kamatok Kedvezőtlen hitelfelvételi kondíciók 5. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban a nem exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály Üzleti terv elutasítása Szűkös hitelkínálat Magas kamatok Kedvezőtlen hitelfelvételi kondíciók hitelfevételi akadályok értékelése 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 2. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban az exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály jármű Saját erő hiánya Biztosíték hiány (ingatlan) (tárgyi eszköz) (bankgarancia) (kezességvállalás) 4. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban a nem exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály Saját erő hiánya Biztosíték hiány (ingatlan) (tárgyi eszköz) (bankgarancia) (kezességvállalás) 6. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban és a hitelfelvételi akadályok értékelése 3,9 kamatszint szűkös hitelkínálat 2,4 2,8 hitelfevételi körülmények változása 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult saját erő hiánya 10

11 Hitelkínálat várható alakulása A banki hitelezés visszafogására elsősorban az exportáló vállalatok számítanak Az ipari KKV-k többsége az exportálás tényétől függetlenül a banki hitelkínálat szűkítését várta a felmérést követő egy évben, közülük a külföldre szállító cégek valamivel pesszimistábbak ebben a tekintetben (1. ábra). Az exportőr vállalatok között azonban jelentős iparági eltérések húzódnak: a külföldön értékesítő cégek között a fémfeldolgozásban enyhe többségben vannak a bővülést várók, míg a textilipar, fafeldolgozás esetében összességében stagnálásra számítanak, míg a jobb finanszírozási helyzetben lévő ágazatok borúlátóbbak. A nem exportáló vállalatok csoportjában is a fémfeldolgozó és fafeldolgozó cégek a leginkább optimisták, s ezek a vállalatok nagyobb arányban várnak hitel bővülést, mint a többi cég (2-3. oldal). Az exportőr vállalatok szerint mind vállalatuk, mind iparáguk viszonylag kedvező irányban hat a banki hitelkínálatra, s leginkább a makrogazdasági helyzet fogja vissza a banki hitelezést. Utóbbiban nem tér el véleményük a nem exportáló vállalatokétól, viszont utóbbiak sokkal pesszimistábbak cégük és iparáguk banki hitelnyújtásra gyakorolt hatását illetően. A külföldre szállító cégek között a vegyianyaggyártók a legoptimistábbak mind cégük, mind iparáguk banki hitelezésre gyakorolt hatását illetően, s a textipari vállalkozások a leginkább borúlátóak. A csak belföldre értékesítő vállalatok között a gépgyártókat jellemzi a legnagyobb szkepticizmus ezügyben (4-6. ábra) , 35,7% 3% 35,5% 18,7% 17,7% 23,2% 17,7% Teljes minta 1. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Méret Szektor Ipari KKV Csökken Stagnál Bővül Nettó mérleg (bal t.)* * bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya 3. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a nem exportáló ipari KKV-k szerint Energetika Építőipar Csökken Stagnál Bővül Nettó mérleg (bal t.)* * bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya 5. ábra: A banki hitelkínálatra a következő 12 hónapban hatással lévő tényezők megítélése az exportőr ipari KKV-k között* Makrogazdasági környezet banki megítélése Vállalat iparágának banki megítélése ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás az exportáló ipari KKV-k szerint jármű Csökken Stagnál Bővül Nettó mérleg (bal t.)* * bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya 4. ábra: A banki hitelkínálatra a következő 12 hónapban hatással lévő tényezők megítélése az ipari KKV-k között* Vállalat kilátásainak banki megítélése Vállalat iparágának banki megítélése Bankok finanszírozási lehetősége Makrogazdasági környezet banki megítélése ,4 2,8 3,1 * 1 - vállalati hitelezés csökkentésének irányába mutat, 5 - vállalati hitelezés bővítésének irányába mutat Vállalat iparágának banki megítélése Vállalat kilátásainak banki megítélése Vállalat kilátásainak banki megítélése jármű Bankok finanszírozási lehetősége * 1 - vállalati hitelezés csökkentésének irányába mutat, 5 - vállalati hitelezés bővítésének irányába mutat 6. ábra: A banki hitelkínálatra a következő 12 hónapban hatással lévő tényezők megítélése a nem exportőr ipari KKV-k között* Makrogazdasági környezet banki megítélése Bankok finanszírozási lehetősége * 1 - vállalati hitelezés csökkentésének irányába mutat, 5 - vállalati hitelezés bővítésének irányába mutat 11