INDIKÁTOR. Főbb következtetések. A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

Átírás

1 INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése A k ü l f ö l d i é r t é k e s í t é s r e h a t ó t é n y e z ő k Az 211. őszi felmérésének eredményeit alapul véve azt vizsgáltuk meg, hogy milyen vállalat-specifikus, exportfinanszírozási tényezők hatnak az ipari vállalatok külföldi értékesítésre, ill. milyen akadályok hatnak a további bővülés ellen. Az elemzésünkben központi szerepet kapott a cégek nemzetköziesedésének folyamata, valamint annak exportteljesítményre gyakorolt hatása. Főbb következtetések A nemzetköziesedés folyamata fokozatosan felgyorsult Magyarországon az elmúlt 2 évben: a fiatalabb cégek esetében az alapítás és a különböző lépcsőfokok (termelés kezdete, beszállítás, export) megugrása eltelt idő lerövidült, egyre jellemzőbbé válnak a már induláskor nemzetközi fókusszal, kapcsolattal rendelkező vállalatok. A belső piac szűkössége, az elégtelen kereslet és az EU-csatlakozással kinyíló határok különösen felerősítették ezt a folyamatot a létrehozott vállalkozások esetében. A nemzetköziesedés fontos szerepet játszik az ipari -k eredményének alakulásában a 211. őszi válaszok alapján: míg a nemzetköziesedés a felmérést megelőző 12 hónapban hozzájárult a bővülő külföldi kereslet kihasználásához (dinamizáló hatás), az azt követő egy évben alapvetően mérsékli a visszaesés ütemét (védőháló). Az ipari -k jelentős részénél erős regionális fókusz tapasztalható: a jellemzően már az 199-es évek eleje óta működő vállalatok részben kinőtték a hazai keresletet, így termékeikkel valamelyik környező országbeli piacon is megjelentek, s különösen igaz ez az élelmiszeripari cégekre. A alapított cégek egy része már messzebb lát : termékeikkel távolabbi piacokon (Távol-Kelet, ) is jelen vannak. A gépkocsigyártásban résztvevő magyar -k továbbra is erősen kötődnek a nyugat-európai megrendelőkhöz, azonban az autóipari trendeknek megfelelően egyre inkább megjelennek termékeikkel a távol-keleti, kínai piacokon is. A termék versenyképességi problémái mellett a finanszírozási kérdések kevésbé lényegesek a külföldi értékesítés bővítése ellőtt álló akadályok értékelése alapján, igaz a nem megfelelő exporthitel- és garanciakínálat a már exportáló -k számára az átlagosnál komolyabb problémát okoz. A nemzetköziesedés legelején, ill. első szintjén (besszállítás) álló kis- és középvállalatok külföldi piacokra való kilépésének legfontosabb eszköze a külpiaci ismeretek átadása. Az ár- és költség típusú tényezők közül vállalati mérettől függetlenül a szállítói költségek jelentik a külföldi értékesítés álló legerősebb visszahúzó erőt az ipari cégek számára. A probléma súlyát az is jelzi, hogy ez bizonyult az első számú akadálynak a jelenlegi exportpiacaik további bővítéséről lemondó vállalkozások körében. A szállítási költségek mérséklésére a vállalatok és a fejlesztéspolitika számára alapvetően három eszköz áll rendelkezésre: 1. vállalatok: a termék versenyképességének növelése (minőségének javítása, egyéb költségek csökkentése); 2. vállalatok és fejlesztéspolitika: logisztikai hálózat fejlesztése; 3. fejlesztéspolitika: külföldi tőkebefektetés ösztönzése. Az exportfinanszírozási termékek szerepe rendkívül visszafogott a hazai ipari vállalkozások körében. A kilátásokat tekintve pedig kockázatot jelent, hogy a -k részéről tapasztalható mérsékelten élénkülő érdeklődés hátterében nem elsősorban a külföldi piaci tevékenység finanszírozási kereteinek kiegyensúlyozása, racionalizálása áll, hanem a vállalat egészének romló forráshelyzete számára remélnek egy újabb mentőövet. Vállalatok nemzetköziesedése A XXI. század eleji világgazdasági környezetben a nemzetközi üzleti folyamatokba való bekapcsolódás, részvétel már nem a vállalatok által meghozott egyéni döntés kérdése, mivel a gazdaságnak nincs olyan szegmense, ahol a vállalkozások ezt el tudnák kerülni. Különösen igaz ez Magyarországra, amely kis belső piaca és nyitottsága, valamint az elmúlt két évtizedben kialakult gazdasági szerkezete miatt is fokozottan ki van téve a nemzetközi gazdasági folyamatoknak (ami a nemzetköziesedés passzív hajtóerejét jelenti), illetve elemi érdeke az azokban való minél mélyebb és integráltabb bekapcsolódása (aktív hajtóerő). A vállalatok tevékenységük valamennyi részelemében nemzetközi versenyhelyzetnek vannak kitéve (forrásköltség, humán erőforrás minősége, alkalmazott technológia stb.), azaz döntéseiket is ennek tudatában kell meghozniuk. A nemzetköziesedés emellett egy tanulási folyamatnak is tekinthető, így az abban előrébb, magasabb szinten álló cégek (pl. beszállítók) más területeken (pl. export, külföldi tőkebefektetés) is versenyelőnyt élveznek. A nemzetköziesedésnek számos iránya lehet (technológia import, beszállítói kapcsolatok, export, tőkebefektetés stb.) jelen elemzésben mi a beszállítói kapcsolatokra és az exporttevékenységére koncentrálunk az ipari szektorban. Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 11, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A nemzetköziesedés alakulása Gyorsuló nemzetköziesedés és egyre erőteljesebb export-fókusz jellemzi a fiatal cégeket A nemzetköziesedés folyamata felgyorsult az elmúlt 2 évben itthon: a nagyvállalatok körében már az 199-es évek közepére 1 év alá csökkent az alapítás és az exporttevékenység kezdete eltelt idő, míg a -k esetében a csökkenés lassabb volt (1. ábra). A beszállítói kapcsolatok kialakításáig eltelő időszak ugyanakkor a -k körében is hamar lerövidült, s tulajdonképpen az elmúlt 1 évben szinte már egybeesett az alapítással (2. ábra). A beszállítói és exporttevékenység kezdete a óta alapított cégeknél közel esik egymáshoz, míg korábban a nagyvállalatok esetében az export, a -k körében pedig a beszállítói kapcsolatok kezdődtek kissé korábban (3. ábra). A fokozatosabb nemzetköziesedés (először beszállítás majd kilépés a külföldi piacokra) jellemző a fémfeldolgozó, gép- és gépkocsigyártó, ill. textilipari -kra, míg a többi alágazatban exporttevékenység kezdete megelőzte a vertikális vállalati kapcsolatok létrejöttét (4. ábra). Miközben a 199 és 2 alapított ipari -k körében a legmagasabb a kizárólag belföldi piacokra koncentrálók aránya (46%), az azonos időszakban indult nagyvállalatok 91%-a elsősorban a külföldi értékesítésre fókuszál (4. ábra). A alapított -k ugyanakkor csak 3 nem exportál egyáltalán. A határtól vett távolság szerepe a -k külföldi tevékenységében 2-ig nőtt, majd ismét csökkenésnek indult, ami az EU-s csatlakozás felértékelődő regionális piaci lehetőségekre vezethető vissza (6. ábra) ,8 13,4 2,4-6, ábra: Az alapítás és az exporttevékenység átlagosan eltelt évek száma 2 32% és 199,1 46% 199 és 2 6,2-3,8 199 és és 3,7 2,2 2,2,6 1,,8, 199 és és 2 Alapítás éve 1,3. ábra: Exportorientáció* a vállalat alapítási éve szerint a -k és a nagyvállalatok körében 4 3 -,6-1,4 199 és 2 Alapítás éve 71% 91% és -, 199 és és 199 és 2 3. ábra: Az exporttevékenység és a beszállítói tevékenység megkezdése átlagosan eltelt évek száma*, 2 és, * a negatív szám azt jelzi, hogy a beszállítói kapcsolatok kialakítása megelőzi az exporttevékenység megkezdését , 6, ábra: A nemzetköziesedés folyamata* az exportáló ipari -k körében az egyes ágazatokban Közúti gépjármű gyártás 2. ábra: Az alapítás és a beszállítói tevékenység átlagosan eltelt évek száma 1,3 3,3 3,2 1,1 1,7 199 és és 2 Alapítás éve 3,7 4 év 8 12 *az export-, ill. beszállítói tevékenység kezdete és az alapítás eltelt évek átlagos száma 6. ábra: A tevékenység fő helyszínéhez legközelebb eső határ átlagos távolsága az alapítás éve szerint az exportáló ipari -k körében km 1 7 8,1 7, 4,7 86, 6, 6,4,6,,4,3 2 és 7,2 7,9 8,3 8,1 78,2 8,4 9,2 9, 9,7 9,7 Export Beszállítás 9, Nem exportál - -1 * a külföldi értékesítésből származó árbevétel aránya a teljes árbevételen belül és és 2 2 és ősz

3 Vállalati eredmények A romló vállalati eredményekkel szemben a nemzetköziesedés fokozása megfelelő eszköz lehet Csökkenő mértékben befolyásolja a külföldi értékesítés várható alakulását a vállalati méret az ipari vállalkozások körében, azonban a fél évvel korábbi felméréshez (211. tavasz) képest jelentősen csökkent a bővülő exportértékesítéssel számoló -k aránya (1-2. ábra). A 211. és 212. ősz i időszakban a vegyianyag és gépgyártással, valamint fafeldolgozással foglalkozó kis- és középvállalatok többsége számol az export növekedésével, miközben a leginkább a gépkocsigyártó -k kilátásai romlottak a felmérést megelőző 12 hónap teljesítményével összevetve (3. ábra). A vállalati eredmények alakulását a vállalatok nemzetköziesedésének tükrében vizsgálva megállapítható, hogy a 211. ősszel bezáruló egy évben a szorosabb nemzetközi (exportáló, beszállítói) kapcsolatokkal rendelkező cégek az átlagosnál jobban profitáltak az élénk külföldi keresletből, míg az azt követő időszakban ezeknek a vállalatoknak várhatóan kisebb mértékű visszaesést kell elszenvedniük (4. ábra). Az ipari alágazatok közül a nemzetköziesedés a gépkocsi- ill. gépgyártással foglalkozó vállalatok körében a legmélyebb (az itt működő cégeknek 78-78%-a exportál és beszállítói kapcsolatokkal is rendelkezik), míg az energetikai és építőipari vállalatokra inkább csak beszállítást végeznek (. ábra). A nemzetköziesedés mélysége erős összefüggést mutat a tulajdonosi szerkezettel is (6. ábra) ábra: Az ipari vállalatok külföldi értékesítésének alakulása vállalati méret szerint 8% 42% Mikrovállalat 44% 34% 8% 1 16% 2 22% Kisvállalat Középvállalat Előző 12 hónap Mikrovállalat 48% 4 16% 16% Kisvállalat Középvállalat Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt) 3. ábra: Az exportértékesítés bővülését az elmúlt 12 hónapabn elérő, ill. a következő egy évben azt váró cégek aránya az ipari -k körében Vegyianyag Közúti gépjármű gyártás ÖSSZES IPARI % 4 4 Elmúlt 12 hónap 2 7. ábra:. ábra: A nemzetköziesedés Az ipari -k nemzetköziesedésének mélysége az ipari -k mélysége körében az egyes alágazatokban 1 2 Energetika 32% 6 74% 1 Fa feldolgozás % 18% 1 4%. szint: a vállalat nem exportál és nincsenek beszállítói kapcsolatai 1a. szint: a vállalat rendelkezik beszállítói kapcsolatokkal, de nem exportál 78% 78% Közúti gépjármű gyártás 1 Építőipar. szint 1a. szint 1b. szint 2. szint ábra: A következő 12 hónapban az exportékesítés bővülését váró cégek aránya az ipari -k körében 28% 29. nyár 29. tél 21. nyár 211. tavasz 211. ősz 4. ábra: Az ipari -k (adózás i) eredményeinek alakulása a nemzetköziesedés mélysége szerint % % 46% 21% 28% 1% 3 3. szint 1a. szint 1b. szint 2. szint. szint 1a. szint 1b. szint 2. szint Elmúlt 12 hónap Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt) 2. szint: a vállalat nem exportál és nincsenek beszállítói kapcsolatai 1a. szint: a vállalat rendelkezik beszállítói kapcsolatokkal, de nem exportál 6. ábra: 6.. ábra: A nemzetköziesedés Az ipari -k nemzetköziesedésének mélysége az ipari -k mélysége körében a tulajdonosi az egyes szerkezet ágazatokban alapján 1% Belföldi magántulajdon 8 Külföldi tulajdon. szint: a vállalat nem exportál és nincsenek beszállítói kapcsolatai 1a. szint: a vállalat rendelkezik beszállítói kapcsolatokkal, de nem exportál 6% Állami/önk-i tulajdon Részben állami/önk-i, részben belföldi magántulajdon. szint 1a. szint 1b. szint 2. szint ősz

4 Exportpiacok Az ipari -k regionális fókusza erős, a legfiatalabb cégek több távoli piacokon is értékesíti termékeit A 211. őszi felmérést megelőző 12 hónapban a nyugat-európai piacok mellett csak az észak-amerikai térségben számoltak be a nagyvállalatok a -knál kedvezőbb eredményekről, aminek elsősorban az lehetett a magyarázata, hogy a 21 második felében meginduló külpiaci konjunktúra valamelyest fáziskéséssel jutott el a -khoz (1. ábra). A kilátások alapján azonban már ismét a nagyvállalatok helyzete tűnik kedvezőbbnek, a szűkülő külső kereslet jelentette intenzívebb versenyben várhatóan ők lesznek inkább képesek exportjuk növelésére, azonban a kisebb cégek a régióban (kelet-európai tagok, nyugat-balkáni országok) jól tarthatják magukat (2. ábra). Az exportáló ipari -k regionális fókusza tetten érhető abban is, hogy közel minden második értékesíti termékeit a 24 csatlakozott EU-tagok valamelyikében (3. ábra), emellett jellemző rájuk, hogy többségüket a rendszerváltás környékén alapították, s viszonylag magas ük az alacsony exportorientációval rendelkező cégek aránya (4-. ábra). A indított cégek magas a távolabbi piacokra (Távol-Kelet, stb.) exportáló vállalkozások aránya. Az élelmiszeripari -k elsőszámú célpontjai a kelet-európai EU-tagok, emellett minden második vegyianyag- és gépgyártó cég is jelen van a régióban. A nyugat-európai piacok a hazai gépkocsi-gyártó és fémfeldolgozó -k elsőszámú célpontja (6. ábra). 1. ábra: Az elmúlt 12 hónapban növekvő külföldi értékesítést elérő ipari cégek aránya az egyes exportpiacokon vállalati méret szerint 2. ábra: A következő 12 hónapban növekvő külföldi értékesítést váró ipari cégek aránya az egyes exportpiacokon vállalati méret szerint és egyéb távol-keleti országok 4 6% 7 88% ábra: Exportpiaci jelenlét az ipari cégek körében vállalati méret szerint és egyéb távol-keleti országok 8 6% 46% 46% 7 71% 4. ábra: Exportpiaci jelenlét az ipari -k körében az alapítás éve szerint távol-keleti országok 16% % ábra: Exportpiaci jelenlét az ipari -k körében az exportorientáció* alapján 1 7 távol-keleti országok 6. ábra: Exportpiaci jelenlét az ipari -k körében ágazatok szerint és és 2 2 és óta távol-keleti országok 2 *az exportértékesítésből származó árbevétel aránya a teljes árbevételen belül Közúti gépjármű gyártás és egyéb távol-keleti országok ősz

5 A külföldi értékesítés (bővülése) álló akadályok A külpiaci ismeretek bővítése fontos a -k külföldi értékesítésének beindításához A nagyvállalatok esetében a termék nem versenyképes ára, ill. a magas szállítási költségek jelentenek erőteljes akadályt a külföldi értékesítés bővítésében, míg a -k számára a legnagyobb visszatartó erőt a hiányos külpiaci ismeretek jelentik (1. ábra). A nemzetköziesedésben alacsonyabb szinten lévő vállalatok a nem megfelelő külpiaci ismereteiket emelték ki az átlagosnál jobban, ill. a szállítási költségeket is sokallják, míg a komolyabb nemzetközi tapasztalattal rendelkező -kat az ár mellett a megfelelő exporthitel- és biztosítás hiánya is hátráltatja (2. ábra). A versenyképességét meghatározó tényezők közül az árral és költségekkel kapcsolatos hátrányokat emelték ki a vállalatok (a minőség a legtöbb ipari ágazatban nem számít komoly akadálynak): az értékesítési ár versenyképessége legkevésbé az élelmiszeriparban és a gépgyártásban okoz gondot, míg a szállítási és termék-bevezetési költségek a gépkocsi- és vegyianyag gyártás területén komoly hátránynak számítanak. A versenyképességhez képest a finanszírozási korlátok valamennyi alágazat esetében kevésbé jelentősek (3-4. ábra). A külpiaci ismeretek hiánya jelentős akadálynak számít az ipari -k számára (elsősorban az élelmiszeriparban), míg a külpiaci terjeszkedési tervek alapján a szállítási költségek, ill. az exporthitel hiánya lehet az átlagosnál erőteljesebb visszahúzó tényező (-6. ábra). Finanszírozás Exportképesség 1. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő körülmények megítélése az ipari cégek körében vállalati méret szerint Termék MINŐSÉGE nem versenyképes Termék ÁRA nem versenyképes 2 3. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő, exportképességgel összefüggő körülmények megítélése az ipari -k körében Finanszírozás Exportképesség 2. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő körülmények megítélése az ipari -k körében a nemzetköziesedés mélysége szerint Termék MINŐSÉGE nem versenyképes Termék ÁRA nem versenyképes 3 4. szint: a vállalat nem exportál és nincsenek beszállítói kapcsolatai 1a. szint: a vállalat rendelkezik beszállítói kapcsolatokkal, de nem exportál. szint 1. szint 2. szint 3. szint 4. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő, finanszírozással összefüggő körülmények megítélése az ipari -k körében Közúti gépjármű gyártás. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő egyéb körülmények megítélése az ipari -k körében Vegyianyag Termék ÁRA nem versenyképes 3 4 Termék/szolg. nem versenyképes Termék MINŐSÉGE nem versenyképes Finanszírozási nehézségek Finanszírozás Exportképesség Vegyianyag Közúti gépjármű gyártás Termék nem versenyképes ábra: A külföldi értékesítést nehezítő körülmények megítélése a külföldi terjeszkedéssel kapcslatos tervek* alapján ipari -k körében Termék/szolg. MINŐSÉGE nem versenyképes Termék/szolg. ÁRA nem versenyképes Finanszírozási nehézségek Közúti gépjármű gyártás *azon cégek aránya, amelyek tervezik, ill. nem tervezik az új külföldi piac(ok)on való megjelenést a következő 12 hónapban 3 4 Tervezi Nem tervezi 211. ősz

6 Exportfinanszírozás Az exportfinanszírozási termékek iránt alacsony a kereslet, bővülő érdeklődés az ipari -k körében jelentkezhet Az ipari vállalatok 9-a (mérettől függetlenül) nem vett igénybe exportfinanszírozási terméket (hitel, biztosítás) a felmérést megelőző 12 hónapban, s míg a nagyvállalatok körében nem várható változás, a -k 18%-a jelent potenciális keresletet, az ágazatok közül pedig a gép- és közúti gépjármű gyártás területén lehet az átlagosnál élénkebb érdeklődésre számítani (1-2. ábra). Az exporthitel iránt érdeklődők jellemzően valamely uniós piacon vannak jelen (itt a potenciális kereslet kielégítése az EU-s korlátozások miatt problémákba ütközhet), míg az exporthitel-biztosítás a kínai és távol-keleti piacokon termékeiket értékesítő vállalatok körében lehet népszerű (3. ábra). Az exportfinanszírozási lehetőségekkel élő cégek kétharmadának bővült a külföldi értékesítése a felmérést megelőző 12 hónapban, s az előny várhatóan a következő időszakban is megmarad (4. ábra). Árnyalja azonban képet, hogy különösen az exporthitel iránt érdeklődők forráshelyzete az átlagosnál sokkal kedvezőtlenebb (közel kétharmaduk a folyó költségeket sem képes fedezni saját forrásaiból), így a potenciális kereslet hátterében valószínűleg nem kizárólag a külföldi értékesítésihez köthető, hanem az egész vállalati működés finanszírozására utaló motivációk is állhatnak (. ábra). Emellett az átlagosnál nagyobb problémát jelent számukra a pénzintézetek által megkövetelt biztosítékok teljesítése (6. ábra). 1. ábra: Az exportfinanszírozási termékek igénybe vétele az elmúlt 12 hónapban és a kereslet várható alakulása az ipari vállalatok körében ábra: Az exportfinanszírozási termékek igénybevételét* tervező ipari vállalatok jelenlegi finanszírozási helyzete % 4% 1% 8% 62% 82% 44% 9 9 Előző 12 hónap Előző 12 hónap 6% 41% Exporthitel Exporthitel-garancia Mindkettő Egyik sem Nincs szükség külső forrásra Beruházásra már nem elegendőek a saját források A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás *az előző 12 hónap során igénybevett exporthitelt, vagy exporthitel-garanciát, vagy mindkettőt Exporthitel Exporthitel-garancia Mindkettő Egyik sem 3. ábra: Az exportfinanszírozási termékeket igénybe venni tervező ipari vállalatok megoszlása az exportértékesítés célországa/régiója szerint távol-keleti országok Egyik sem Exporthitel Exporthitel-garancia Mindkettő 2. ábra: Az exportfinanszírozási termékek iránti kereslet a következő 12 hónapban az egyes ipari ágazatokban % 6% 8 6% 6% % 8% 4% 4% 6% Vegyi anyag Közúti gépjármű Exporthitel Exporthitel-garancia Mindkettő Egyik sem gyártás 4. ábra: Külföldi értékesítés alakulása az exportfinanszírozási termékek igénybevételének* függvényében % 28% Igénybe vett Nem vett igénybe Igénybe vett Nem vett igénybe Előző 12 hónap Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt) *az előző 12 hónap során igénybevett exporthitelt, vagy exporthitel-garanciát, vagy mindkettőt 6. ábra: A pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok* megítélése az exportfinanszírozás iránti kereslet függvényében Kedvezőtlen hitelfelvételi kondíciók Biztosíték hiánya (INGATLAN) Biztosíték hiánya (KEZESSÉGVÁLLALÁS) Biztosíték hiánya (BANKGARANCIA) Biztosíték hiánya (EGYÉB TÁRGYI ESZKÖZ) *1--ig skála, 1 - legkisebb akadály, - legnagyobb akadály Magas kamatok Szűkös hitelkínálat Saját erő hiánya Üzleti terv elutasítása 1, 2, 2, 3, 3, 4, 4, Egyik sem Exporthitel Exporthitel-garancia Mindkettő ősz