INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

Átírás

1 INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése M F B - I N D I K Á T O R t a v a s z Az i felmérés eredményei a hazai vállalati szektor elhúzódó válsághoz való alkalmazkodására, a stagnáló belső és a korábbiakhoz képest visszafogottabb húzóerőt kifejtő külföldi keresletre való berendezkedésre utalnak. Az változatlanul alatti értéke (0-100-as skálán) jelzi, hogy a vállalatok a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és a jövőbeni tendenciákat is inkább kedvezőtlennek ítélik meg. Az és a részindexek alakulása MFB- INDIKÁTOR MAKRO- GAZDASÁGI PIAC Belföld Külföld BERUHÁZÁS FINANSZÍ- ROZÁS,1 3,9, 7,2 51,9 7,5 9, ősz, 3,1, 6,9 56,,7, tavasz,2,6 5,1 5,2 61,,0, nyár 7,1 1,5 3,7 3,9 6,6 9,1 9, tél 3,9 31,,3 3,5,5 9, 9, nyár 37,3 20,6,7 39,2 39,7,6, Az előző felmérés óta bekövetkezett csökkenése (-0,3 ) elsősorban a vállalatok által a makrogazdasági környezetben érzékelt tartósan negatív tendenciákra vezethető vissza. Ennek piaci hatása azonban a korábbi felmérésekhez képest visszafogottabb volt, s elsősorban a külföldi kereslet mérséklődésében öltött testet. Kismértékű javulást mutat a finanszírozási és beruházási helyzet, azonban az alatti érték mindkét esetben a vállalatok kivárására, a forrásbevonás, illetve a fejlesztések elhalasztására utal. A i eredmények a vállalatok működési környezetének további romlásáról számolnak be: a Makrogazdasági-index ismét alá süllyedt (3,9), ami jelzi, hogy a makrogazdasági feltételek továbbra is komoly akadályozói a cégek tevékenységének. A felmérésben szereplő vállalatok a tavaszinál és őszinél is lassabb (0,9%-os) GDP növekedéssel és magasabb (6,1%-os) inflációval számolnak a következő 12 hónapban (azaz a cégek válaszai alapján hosszabb távon akár egy elhúzódó stagflációs időszak veszélye is fennáll). (Bővebben a 3-. oldalon) A Piac-index értéke (,) mérsékelt ütemben tovább csökkent, miközben a felmérés eddigi történetében először szűkült a külső és belső folyamatok közötti különbség, azonban ez elsősorban a külföldi piacok húzóerejének gyengülésére vezethető vissza, s csak kismértékben járult hozzá, hogy a belföldi piaci helyzet stabilizálódott, ill. nem romlott tovább (az exporttevékenység azonban ettől függetlenül az eredményes vállalati működés kulcsa maradt). (Bővebben az 5-6. oldalon) A értéke (7,5) a konszolidálódás jeleit mutatja a fél évvel ezelőtti rendkívül erős visszaesés után. A őszi eredményhez képest mért kismértékű javulás azonban egyelőre nem utal a beruházási aktivitás felpörgésére, a kivárás jellemző a vállalatokra. A visszafogott fejlesztési aktivitás egyik fő indoka, hogy az felmérés eddigi történetében még soha nem volt ilyen magas a kapacitásfelesleggel küzdő cégek aránya. (Bővebben a oldalon) A értéke (9,) enyhe konszolidálódást mutat a fél évvel ezelőtt mért zuhanást követően, azonban a mérsékelten emelkedő forráskereslet, s a hitelfelvételi feltételek valamelyest javuló megítélése mellett a hazai vállalati szektor egyre markánsabb kettészakadása figyelhető meg: kezd kialakulni egy hitelnélküli működésre berendezkedő vállalati kör, miközben egy másik jelentős csoport egyre kilátástalanabb finanszírozási helyzetbe sodródik. (Bővebben a 7-. oldalon) 6,7 A részindexek a az értékének ához 1,5 2,9 2, 0,0 1,2,2 0,9 2,6 2, 3,1 2, 1, -0,2-0, tél / nyár nyár / tél tavasz / nyár -9, 0,3-1, -2,2-0,3-1,0-0,3-3,7-2, ősz / tavasz 0,7 / ősz Makrogazdasági-index Piac-index Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos állásjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Az vállalati felmérésről A Magyar Fejlesztési Bank 2012 tavaszán hatodik alkalommal készítette el rendszeresen ismétlődő vállalati felmérését. A kérdőívet ezúttal 6 vállalat töltötte ki és küldte vissza, az eredmények kiértékelése 539 vállalkozás 93 kérdésre adott válaszai alapján történt. A vállalati felmérés célja, hogy a válaszok elemzésével átfogó képet adjon a magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb jelenlegi makrogazdasági és piaci trendekről, valamint a cégek forrásszerzési és beruházási igényeiről, a vállalatok e téren szerzett tapasztalatairól, jövőre vonatkozó terveiről és korlátairól. Másrészt lehetőséget ad a ok irányának és a folyamatok dinamikájának értékelésére, hasznos információt nyújtva a hazai gazdaságpolitikai döntések meghozatalához, valamint a Magyar Fejlesztési Bank termékeinek piaci igényekhez történő alakításához. A felmérésben résztvevő vállalatok a lehetőségekhez képest jól reprezentálják a magyar vállalati struktúrát méret, regionális elhelyezkedés és szektorális megoszlás vonatkozásában egyaránt, ezért következtetéseket ezeknek megfelelően is lehet levonni. Az i vállalati felmérésben szereplő vállalatok strukturális megoszlása Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor Összesen Regionális bontás Közép-Magyarország 9% 27% 3% 33% Nyugat-Magyarország % 33% 27% Kelet-Magyarország 56% 3 36% Mikrovállalat 13% % 26% Vállalati méret Kisvállalat 9% 33% 33% Középvállalat 33% 36% 2 2% Nagyvállalat % 16% 12% 13% Belföldi magántulajdon 76% 73% 77% 75% Tulajdonosi szerkezet Állami/önkormányzati tulajdon 11% 2% 12% 7% Részben állami/önkormányzati, részben belföldi magántulajdon 1% 3% 3% Külföldi tulajdon 13% 2% % Összesen % 1% 51% Vállalati kategóriák Regionális bontás: A hét magyarországi régió: Közép-Magyarország (Budapest és Pest megye), Nyugat-Magyarország (Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl), Kelet-Magyarország (Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld). Vállalati méret: A vállalati méretkategóriák az Európai Unió besorolását követik a foglalkoztatottak száma alapján: mikrovállalat (a foglalkoztatottak száma 0-9 fő), kisvállalat (9-9 fő), középvállalat (-29 fő), nagyvállalat (2 főnél több). Tulajdonosi szerkezet: Belföldi magántulajdon (10-ban belföldi magán-, illetve jogi személy(ek) tulajdona), állami tulajdon (állami vagy önkormányzati tulajdon), részben állami vagy önkormányzati, részben belföldi magántulajdon, külföldi tulajdon (a vállalat tulajdonosai között található külföldi magán-, illetve jogi személy). Az felépítése: Az indikátor négy indexből (Makrogazdasági-, Piac-, Finanszírozás- és ) és további két alindexből (Belföld- és Külföld-alindex) áll. Az egyes indikátorok és alindikátorok értékét a vállalatok egyedi indexeinek átlagából súlyozva számoljuk, ami tükrözi a gazdasági ágazatok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) GDP-hez való ának arányát. Az értékét a négy index számtani átlaga adja. Az jelentése: Az indikátor, az indexek, illetve alindexek úgy kerültek kialakításra, hogy azok a felmérésben résztvevő vállalatok helyzetértékelését és a jövőre (következő 12 hónap) vonatkozó várakozásait tükrözik. A felmérés időhorizontja +/- 12 hónap, vagyis a kérdések a felmérés időjához képest az elmúlt egy év aira és a következő egy évben várható folyamatokra vonatkoznak. Az indikátor, az indexek és alindexek értékei as skálán kerülnek megállapításra, ahol az a változatlanságot, míg az ennél kisebb érték a romló, a magasabb érték pedig a javuló gazdasági helyzetet és várakozást jelenti. 2

3 Makrogazdasági-index A Makrogazdasági-index nyár óta tartó folyamatos emelkedésében 2011 őszén történt megtorpanás nem bizonyult átmenetinek: a i eredmények a vállalatok működési környezetének további romlásáról számolnak be, s az ismét alá sülylyedt index (3,1) jelzi, hogy a makrogazdasági feltételek továbbra is a legkomolyabb akadályozói a cégek tevékenységének. A felmérésben szereplő vállalatok a korábbinál lassabb (0,9%-os) GDP növekedéssel és magasabb (6,1%-os) inflációval számolnak a következő 12 hónapban. (A vállalatok tavasszal még 2,3, míg tavaly ősszel 1,6%-os GDP növekedést vártak és 5,1, ill. 5,%-os fogyasztói árnövekedéssel kalkuláltak.) A fél évvel ezelőttihez képest mérsékeltebb ütemben (-,2), de tovább csökkent a Makrogazdasági-index értéke. Ez hasonló mértékben vezethető vissza a jelenlegi helyzet, ill. az elmúlt egy éves ok kedvezőtlen megítélésére, valamint a tovább romló kilátásokra. (A makrogazdasági feltételek vállalati megítélésében bekövetkezett negatív fordulat különösen a tavaszi eredményekkel összehasonlítva jelentős). Ebben egyrészt nagy szerepet játszhattak a tavalyi év végén, idei éve elején a magyar gazdaságban lezajlott erősen turbulens folyamatok (pl. rekordszintre gyengülő forintárfolyam), másrészt az egész világgazdaságban jelentkező, de különösen Európát érintő konjunkturális elbizonytalanodás (ill. az eurózóna elhúzódó válsága). A felmérésben résztvevő cégek várakozásai is tovább romlottak mind a fél, mind az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest: a vállalatok 2012 tavaszán mindössze 0,9%-os GDP-növekedéssel és 6,1%-os inflációval kalkulálnak a következő egy évben (azaz a cégek válaszai alapján hosszabb távon akár egy elhúzódó stagflációs időszak veszélye is fennáll). A jelenlegi makrogazdasági helyzetet a felmérésben szereplő cégek %-a ítélte kedvezőtlennek, s mindössze a cégek 2%-a értékelte kedvezőnek. Az elmúlt egy évben a vállalatok több mint háromnegyede romlást tapasztalt a működési környezetben, s alig 7% érzékelt pozitív irányú elmozdulást. Mindez azt jelenti, hogy a 2009 közepétől 2011 elejéig tartó javuló tendencia tavaly őszi megtorpanása nem bizonyult átmenetinek, s a makrogazdasági környezet tartósan akadályozójává vált a vállalatok működésének. A makrogazdasági környezetet befolyásoló nyolc vizsgált feltétel közül a tavaszi felméréshez képest valamennyi esetében romlást érzékeltek a vállalatok. A legjelentősebb negatív fordulat (mind a tavaszi, mind a őszi felméréshez képest) a munkaerőköltségek, az adózás, valamint a szabályozási környezet ában tapasztalták. Az (adózási) szabályok alakulásának ilyen mértékű negatív megítélése egyrészt utalhat azok viszonylag gyakori változtatásával okozott megnövekedett adminisztrációs terhekre, másrészt a közvetlenül csak szűk kört érintő különadók áthárítása miatti többletköltségekre (ill. az ezzel kapcsolatos negatív vállalkozói közhangulatra), s végül az adóhatóság vállalatok köztartásaival kapcsolatos szigorúbb eljárására, amire a költségvetési hiány tartása miatt van szükség. A munkaerőköltségek ának kedvezőtlen megítélése arra vezethető vissza, hogy a minimálbér emelése mellett az új SZJA szabályok miatt a nettó bérek szinten tartása érdekében számos cég kényszerült alkalmazottaik bruttó bérének megemelésére. A kilátások szemjából kedvezőtlen fordulat emellett, hogy az előző két felmérés alkalmával még 3,0 feletti (azaz javuló tendenciát mutató) külföldi kereslet 2,9 ra csökkent a i nyár tél nyár tavasz ősz A makrogazdasági helyzet megelőző egy éves ának megítélése ,2 Makrogazdaságiindex 3% 5% 92% 9% 9% 2% 19% 19% 27% 5% % % 7% 7% 16% 77% 76% nyár tél nyár tavasz ősz Belföldi kereslet Külföldi kereslet Finanszírozási környezet Munkaerő költségek Szabályozási környezet Romlott Nem változott Javult A vállalati működést befolyásoló tényezők megítélésének* a a őszi, ill tavaszi eredményekhez képest Árfolyam Piaci verseny,1 9,6 5, 7,1 2, 3,1,2, tél / nyár Adózás A részkomponensek a a Makrogazdasági-index ához Makrogazdaságiindex nyár / tél Makrogazdaságiindex tavasz / nyár -1,00-0,0-0, -0, -0,20 0,00 0,20 *5 - nagymértékben javult, 3 - nem változott, 1 - nagymértékben romlott tavasz ősz -5, Makrogazdaságiindex -3, -2,3 -,2-2,0-1, ősz / tavasz Makrogazdaságiindex / ősz Makrogazdasági-index A jelenlegi makrogazdasági helyzet és az elmúlt 12 hónap ainak megítélése Következő 12 hónappal kapcsolatos várakozás A jelenlegi makrogazdasági helyzet megítélése 75% 92% 7% 7% 93% % 2 12% 7% 7% 1% 1% 5% 11% 2% 1 2% Kedvezőtlen Átlagos Kedvező 3

4 Makrogazdasági-index (folyt.) eredmények alapján, ami a hazai termékek és szolgáltatások iránti külföldi kereslet mérséklődését jelenti. A fél évvel ezelőtti válaszokhoz képest halvány javulást csak a forintárfolyam és a szabályozási környezet alakulásában érzékeltek a felmérésben szereplő vállalatok. Ágazati különbségek A növénytermesztéssel foglalkozó cégek voltak a i felmérés alapján az egyedüliek, amelyek az elmúlt egy évben mind a belföldi, mind a külföldi kereslet bővüléséről számoltak be. Az agrárium tavalyi jó teljesítményének köszönhetően az évek óta válságban lévő állattenyésztés is növekvő külső keresletről számolt be. Felerősödtek ugyanakkor a különbségek az ipari ágazatok között, s így a legnagyobb különbség (11, ) is ebben a szektorban volt mérhető (míg fél évvel ezelőtt még a tercier szektorban). A legmagasabb indexértékkel rendelkező ágazatok (közúti gépjárműgyártás, gépgyártás, vegyi anyag előállítás) amellett, hogy a kereslet átlagosnál kedvezőbb alakulásáról számoltak be az elmúlt 12 hónap viszonylatában és a gyengébb forintárfolyam is segítette az exporttevékenységüket, az átlagosnál gyorsabb (1,0-1,2%-os) növekedésre számítanak. A textilpari cégek szintén az átlagosnál jobb elmúlt egy éves (belföldi és külföldi) keresletről számoltak be, azonban a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kilátásaik sokkal pesszimistábbak: 0,1%-os recesszióval kalkulálnak. Az építőipart az elégtelen belső kereslet mellett az árfolyam, a finanszírozási környezet, valamint a piaci verseny erősödése is az átlagosnál erősebben súlytja. Ahogy nyár óta folyamatosan, most is a szolgáltató szektor Makrogazdasági-indexe érte el a legalacsonyabb értéket, ami alapvetően a belföldi folyamatokra való ráutaltságra (ill. a belső kereslet tartósan alacsony szintjére) vezethető vissza. A hazai gépkocsi kereskedelem holtról való elmozdulására utalhat, hogy gépjármű kereskedelemmel és javítással foglalkozó vállalatok indexe lett a szektoron belül a legmagasabb, megelőzve a viszonylag válságtűrő IKT szektort (érdekesség, hogy fél évvel ezelőtt még a gépjármű kereskedelem Makrogazdasági-indexe volt a legalacsonyabb). Vállalati méret szerint Az eddigi felmérések során nem tapasztalt szintre emelkedett a Makrogazdasági-index értékében meglévő különbség az egyes vállalati méretkategóriák között: ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy míg a nagyvállalatok a fél évvel ezelőttihez képest hasonló mértékben ítélték kedvezőtlennek a működési környezetüket, addig a KKV-k (s különösen a mikrovállalkozások) erősödő negatív tendenciákat tapasztaltak. A nagyvállalatok valamennyi működési környezetet befolyásoló tényezőt kedvezőbben (ill. kevésbé rosszra) értékeltek, mint a hazai KKV-k: különösen jelentős a különbség a belföldi és külföldi kereslet (ez utóbbiban a 2 főnél többet foglalkoztató cégek javulást, míg a kisebbek visszaesést tapasztaltak az elmúlt egy évben), valamint a munkaerőköltségek ának megítélésében, de a piaci verseny és a szabályozási környezet elmúlt 12 hónapos alakulása is a KKV-kat sújtotta jobban. Külföldi kereslet (1-5-ig skála) A Makrogazdasági-index értéke az egyes szektorokban, ill. ágazatokban az i felmérése alapján ,3 2,6,6 3,3,3 6,6,1 3,2,2 39, 39, 39,3 Makrogazdasági-index az egyes vállalati méretkategóriákban Mikrovállalat Középvállalat Kisvállalat Nagyvállalat nyár tél nyár tavasz ősz 3, MEZŐGAZDASÁG Növénytermesztés Állattenyésztés Egyéb mezőgazdaság IPAR Közúti gépjármű gyártás Gépgyártás Vegyi anyag előállítás Egyéb ipar Fémfeldolgozás Fafeldolgozás Élelmiszeripar Textilipar Építőipar SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR Gépjárműker. és javítás IKT szolgáltatások Szállítás, raktározás Mérnöki tervékenység Turizmus, vendéglátás Közösségi szolgáltatások Kiskereskedelem Egyéb szolgáltatás Ingatlanügyletek Nagykereskedelem Számviteli tanácsadás A külföldi és belföldi kereslet elmúlt egy éves alakulásának megítélése* az egyes ágazatokban 3, 3,25 3,00 2,75 2, 2,25 2,00 3,75 3, 3,25 3,00 2,75 2, *5 - nagymértékben javult, 3 - nem változott, 1 - nagymértékben romlott ,25 1,75 2,00 2,25 2, 2,75 3,00 3,25 Belföldi kereslet (1-5-ig skála) Belföldi kereslet , 11 37,9 1,3,9 1, 39,7 39,5 3, 37,6 37,2 36,, ,7 1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - egyéb mezőgazdaság - élelmiszeripar 5 - textilipar 6 - fafeldolgozás 7 - egyéb ipar - vegyianyag gyártás 9 - fémfeldolgozás 10 - gépgyártás 11 - közúti gépjármű gyártás 12 - építőipar 13 - turizmus, vendéglátás 1 - nagykereskedelem 15 - kiskereskedelem 16 - szállítás, raktározás 17 - ingatlanügyletek 1 - egyéb szolgáltatás 19 - számviteli tanácsadás 20 - mérnöki tevékenység 21 - IKT szolg közösségi szolgáltatások 23 - gépjárműker. és -jav. A vállalati működést befolyásoló tényezők megítélése* a i eredmények alapján KKV** Külföldi kereslet ** mikro-, kis- és középvállalatok Nagyvállalat Árfolyam Finanszírozási környezet Munkaerő költségek Adózás Szabályozási környezet Piaci verseny *5 - nagymértékben javult, 3 - nem változott, 1 - nagymértékben romlott

5 Piac-index A Piac-index értéke (,) mérsékelt ütemben tovább csökkent a fél évvel ezelőtti felméréshez képest, s megközelítette a nyári szintet. A felmérés eddigi történetében először szűkült a külső és belső folyamatok között feszülő különbség, azonban ez elsősorban a külföldi piacok húzóerejének gyengülésére vezethető vissza (Külföld-alindex: -,5), s csak kismértékben járult hozzá, hogy a belföldi piaci helyzet stabilizálódott, ill. nem romlott tovább (Belföld-alindex: +0,). A Külföld-alindex értéke azonban továbbra is meghaladja az ot (51,9 ), azaz az exportáló vállalatok enyhe többsége a külső kereslet korábbinál visszafogottabb ütemű bővülésére számít. A Belföld-alindex értéke (7,2 ) a belső piacok stagnálását jelzi. A makrogazdasági feltételek jelentős romlása összességében csak mérsékelt hatással volt a vállalatok piaci helyzetére. Ez arra vezethető vissza, hogy az részindexei közül a leginkább a vállalati általános hangulatot és a gazdasági folyamatokba vetett bizalmat tükröző Makrogazdasági-index alakulását a belföldi és külföldi folyamatok egyaránt befolyásolják. A i felmérés eredményei alapján pedig megállapítható, hogy a belső tényezőkben érzékelt visszaesés már nem volt képes hatást kifejteni a hazai piaci feltételekre, ami azok tartós stagnálására vezethető vissza. Ezzel szemben a vállalati hangulat még pesszimistábbá válása a külföldi piacok húzóerejének gyengülésében (a Külföld-alindex csökkenésében) tetten érhető. Vállalatok adózás előtti eredménye A vállalati eredmények előző 12 hónapos alakulásában tavaszszal mért pozitív fordulat 2011 őszén megtorpant, s a i felmérés sem hozott ebben javulást: továbbra is minden második cég csökkenő adózás előtti eredményekről számolt be, s tovább mérséklődött a növekvő eredményeket elérő vállalkozások aránya. A várakozások sem biztatóak, s alapvetően stagnáló vállalati eredményeket vetítenek előre: az felmérés eddigi történetében soha nem volt ilyen alacsony a növekedést váró (mindöszsze 19%), s ilyen magas (36%) a változatlan eredményekkel kalkuláló cégek aránya. A külföldi piacok húzóereje érezhetően gyengült, ugyanakkor továbbra is az exporttevékenység marad az eredményes vállalati működés kulcsa. A külföldi értékesítéssel nem rendelkező vállalatok alig tizede várja eredményeinek bővülését, miközben ez az arány még fél éve is közel 2 volt. Ezzel szemben az exportáló vállalatok között az adózás előtti eredmény bővülésében bízó vállalkozások aránya csak néhány százaléktal esett vissza, s az árbevétel legalább -át külföldi értékesítésből szerző cégek esetében továbbra is minden harmadik vállalat növekedésben bízik a következő egy év viszonylatában. Belföldi piaci helyzet Tovább emelkedett, s most már tartósan felett tartózkodik a mezőgazdasági vállalatok Belföld-alindexe (63,6), amely elsősorban az ágazat kiugró 2011-es teljesítményét tükrözi, míg a kilátások alapján az agrárcégek többsége a belföldi értékesítés változatlanságára számít (ami a tavalyi kiugró bázis miatt így is kedvező). Ismét meghaladja az ot az ipari vállalatok Belöld-alindexe (,), ami a hazai piaci folyamatok halvány élénkülésére utal ,7 A Piac-index, valamint a külső és belső piaci húzóerők közötti különbség alakulása Vállalatok (adózás előtti) eredményének várható alakulása a következő 12 hónapban az exportorientáció tükrében 19% 23% 27% 2% 5% 9% Nincs külföldi értékesítés 0,5 0-,3 2,0 36% 37% 33% 25-3,7 2,6 6% -75% 3 32% ,1 11% % 5% Nincs külföldi értékesítés 22% 33% % 33% 33% 39% 36% 33% 27% 0-, ősz tavasz Csökken Nem változik Nő 7,7 9,6-75%, nyár tél nyár tavasz ősz Piac-index (bal t.),6 Külföld-alindex Belföld-alindex (különbség, jobb t.) A makrogazdasági feltételek és a piaci kilátások alakulása 3,9 51, nyár tél nyár tavasz ősz Makrogazdasági-index (bal t.) Belföld-alindex (jobb t.) Piac-index (bal t.) Külföld-alindex (jobb t.) 7,2, 19% 1% 23% 27% 2 26% 37% 3% 19% 13% 1% 6% 67% 63% 7% 51% 57% % nyár Változás a vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulásában tél nyár 13% tavasz ősz Előző 12 hónap 1% 23% 2% tavasz nyár tél % 2% 29% 36% % 3 6% % nyár tavasz ősz Következő 12 hónap Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt) tavasz

6 Piac-index (folyt.) Jelentős pozitív fordulatra azonban a következő egy évben sem lehet számítani, ugyanis a tavaszi (visszafogott) növekedés alapvetően arra vezethető vissza, hogy a romló kilátásokat prognosztizáló cégek aránya mérséklődött, míg a stagnálást váróké emelkedett az ágazatban. A szolgáltató szektor Belföld-alindexe tovább csökkent. Miközben ebben a vállalati szegmensben is csökkent a visszaeső belföldi eladásokat váró, s nőtt a változatlan értékesítési volumennel számoló cégek aránya, az erős verseny miatt még a korábbinál magasabb inflációs környezetben is csak a cégek kevesebb mint negyede () képes érvényesítenie áraiban megemelkedett költségeit. A belföldi értékesítés bővülését váró cégek aránya alapján felállított ágazati sorrend első hat helyezettje közül négy az ipari, kettő pedig a szolgáltató szektorból kerül ki. A turizmus és vendéglátás területén az előző 12 hónap eredményeihez képest az optimista vállalatok arányának jelentős megugrását az idén átlagosnál több hosszúhétvége miatt élénkülő belföldi turizmus, valamint a potenciális célközönséget jelentő magasabb jövedelmű rétegek adóváltoztatások miatt emelkedő nettő keresete indokolhatja. A gépjármű-kereskedelem és javítással foglalkozó vállalatok előző egy évhez hasonló optimista válaszai pedig az ágazat holtról való elmozdulását jelzik. A növénytermesztéssel foglalkozó cégek között az elmúlt egy évben növekvő értékesítést elérő cégek arányához () képest a további bővülést várók aránya mindössze. Ez azonban nem jelenti ebben a vállalkozói körben a hazai eladások visszaesését, mivel 63%-uk a tavalyi (az elmúlt évekhez képest) kiugró volumennel számol. A szolgáltató szektorban egyedül az info-kommunikációs cégek körében érte el a -ot a bővülő hazai értékesítést váró vállalatok aránya. A fémfeldolgozó és a közúti gépjárműgyártás területén működő vállalatok belföldi értékesítési kilátásai a külső piacok gyengülésének hazai beszállítókra gyakorolt hatásáról árulkodik. Az építőipar várhatóan továbbra sem lesz képes kitörni több mint fél évtizede tartó válságából, míg a közösségi szolgáltatók stagnáló keresletre számítanak (% az elmúlt 12 hónaphoz hasonló belföldi értékesítéssel kalkulál.) Külföldi piaci helyzet Mindössze négy olyan ágazat van (s valamennyi az ipari szektorban), ahol az előző 12 hónapban növekvő külföldi értékesítést elérő vállalatok aránya meghaladta az -ot, s a következő egy évben is legalább a cégek fele bővülő exporttal számol. A legnagyobb visszaesések (az eddig csekély nemzetgazdasági súlya ellenére is húzóágazatnak számító IKT szolgáltatások jelentős elbizonytalanodását leszámítva) szintén a feldolgozóipart érintik: a fafeldolgozás és a közúti gépjárműgyártás területén, ill. 23 százaléktal alacsonyabb a bővülő külföldi értékesítéssel számolók aránya, mint ahányan az előző egy évben növelni tudták az eladásaikat. Utóbbi a külföldi (elsősorban nyugat-európai) konjunktúra elbizonytalanodására, s ezzel öszszefüggésben a háztartások beruházásainak elhalasztására (így személyautó iránti keresletének visszaesésére) vezethető vissza. A külföldi kereslet csökkenése először a legkisebb exportvállalatokat érintette kedvezőtlenül: a termékeiket és szolgáltatásiakt külföldön is értékesítő mikrocégek csökkenő kereslettel szembesülnek, míg a többi vállalati méretkategóriákban mért körüli érték a fél évvel ezelőttihez képest szerényebb ütemű, de még mindig bővülő exportot jelez X. ábra: A Makrogazdasági-index értékének a A Belföld-alindex értékének a az egyes szektorokban az egyes szektorokban 3% 3% 37% % Élelmiszeripar A külföldi értékesítés növekedését az előző egy évben elérő, ill. a következő 12 hónapban azt váró vállalatok aránya az egyes ágazatokban % 52% Textilipar, 37,3 Vegyi anyag előállítás Gépgyártás 2,6 1,5 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor 3, 2% 29% 21% 3 22% 19% 19% 29% 19% 33% 1% 1% 33% 21% 1% 1% 13% 12% 12% 5% 16% 5% 2% Turizmus, vendéglátás Vegyi anyag előállítás Külföld-alindex az egyes vállalati méretkategóriákban Mikrovállalat Középvállalat 37,9 32,5 Gépjárműker. és javítás Építőipar Fafeldolgozás 6% 5% % Gépjárműker. és javítás,0, 6,7 Gépgyártás Élelmiszeripar 3,1,7 Növénytermesztés Kisvállalat Nagyvállalat,2 Fafeldolgozás 6,0 IKT szolgáltatások 39% 7% 5% 2 2 1% 27% Fémfeldolgozás,5 3, A belföldi értékesítés növekedését elérő, ill. váró vállalatok aránya az egyes ágazatokban Nagykereskedelem Közúti gépjármű gyártás,7 2,2 Szállítás, raktározás Állattenyésztés,7 6,2,5 Következő 12 hónap 6, 66,6 61,3 59,3 9% 2, 59,2 5, nyár tél nyár tavasz ősz 5,9 Fémfeldolgozás Szállítás, raktározás 53,9 Következő 12 hónap Állattenyésztés Mérnöki tervékenység 5,3 Textilipar Nagykereskedelem Mérnöki tervékenység Kiskereskedelem Számviteli tanácsadás 67% IKT szolgáltatások 63,3 Közúti gépjármű gyártás Növénytermesztés Elmúlt 12 hónap Kiskereskedelem Elmúlt 12 hónap Turizmus, vendéglátás Építőipar Ingatlanügyletek Közösségi szolgáltatások Számviteli tanácsadás 6,6 63,6 9,3, nyár tél nyár tavasz ősz,7 3,9 Ingatlanügyletek Közösségi szolgáltatások 6

7 A értéke (7,5) a konszolidálódás jeleit mutatja a fél évvel ezelőtt mért rendkívül erős visszaesést követően. A őszi eredményhez képest mért kismértékű javulás azonban egyelőre nem utal a beruházási aktivitás felpörgésére, inkább a kivárás jellemző a vállalati válaszok alapján, s a továbbra is alatti érték a magyar vállalkozói szektor visszafogott fejlesztési aktivitását vetíti elő a következő 12 hónapban. A emelkedéséhez (+2, ) egyrészt a következő 12 hónapra vonatkozó beruházási szándék konszolidálódása (+1,5 ) járult hozzá (a fejlesztéseket nem tervező cégek aránya csökkent, míg a kiváró vállalkozásoké emelkedett), Másrészt a beruházási hajtóerők megítélése alapján a fejlesztési ösztönzők is erősödtek az elmúlt fél évben (+1,6 ). Továbbra is visszahúzó erőt jelent ugyanakkor a kapacitáskihasználtság csökkenése (-0,3 ). A beruházási tervek a konszolidálódás jeleit mutatják, azonban a fejlesztések beindulásához ez egyelőre még nem elégséges. Jelentősen ( százaléktal) lecsökkent a következő 12 hónapban beruházást biztosan nem tervező cégek aránya (a őszi felmérés eredményei alapján még közel minden negyedik vállalat nyilatkozott így). Ezzel párhuzamosan nőtt (+6 százalék) azon cégek aránya, ahol felmerültek fejlesztési tervek, de egyelőre kivárnak. Szintén a kivárás felé való eltolódást jelzi, hogy az felmérés eddigi történetében még nem volt ilyen alacsony (3%) a következő 12 hónapban biztosan beruházást tervezők aránya. A beruházási tervek egyik legkomolyabb gátja, hogy a tavaszi eredmények szerint tovább emelkedett, s rekordszintet ért el a kapacitásfelesleggel küzdő vállalatok aránya (53%). Ez 12 százalékos emelkedésének felel meg a válság kezdete óta mért mélyhoz (1%) képest. Egyedül az agráriumban javult a kapacitáskihasználtság: a tavalyi jó időjárásnak és termésátlagnak köszönhetően a kapacitásfelesleggel rendelkező mezőgazdasági cégek aránya -ről 22%-ra esett vissza. Ezzel szemben az ipari szektorban 56-ról 61%-ra, míg a szolgáltató vállalkozások körében 3-ról 52%-ra nőtt a túlzott kapacitással rendelkező vállalatok aránya. Változatos képet mutat a beruházási hajtóerők megítélése amennyiben a fél évvel, ill. egy évvel ezelőtti eredményekhez képest vizsgáljuk. A legerősebb fejlesztési ösztönzőnek továbbra is a passzív hajtóerők számítanak (erős piaci verseny, piaci igények a, régóta esedékes beruházások pótlása), azonban egyre erősödő húzóerőt jelent a külső és belső kereslet várható bővülése is. (Ez utóbbi még mindig jelentősen elmarad tavaszi szinthez képest, míg őszhöz viszonyítva mérsékelt pozitív elmozdulás tapasztalható. A külföldi kereslet beruházás-ösztönző jelentősége azonban folyamatos javulást mutat.) Enyhült a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés (ill. azok költségének) visszatartó ereje is mind a fél évvel, mind az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest. Ez azonban csak a mélyról való elmozdulást jelenti, ugyanis továbbra is ez az a tényező, amely a legkevésbé ösztönzi a hazai fejlesztéseket. A bevételek növekedésének szerepe ugyanakkor szintén alacsony szintről ugyan jelentős mértékben erősödött a vállalati beruházási tervekben. fordított skála ,0-0,7 X. A ábra: X. következő ábra: Beruházást A Makrogazdasági-index 12 hónapban tervező beruházást válallatok értékének arányának tervező a vállalatok az arányának egyes szektorokban alakulása a 19% 1% 1% 6% 9% 11% 16% 19% 16% 2% 1, tél / nyár -1,0 1% 37% 39% 7% 13% 22% % 23% 12% 1% 13% 19% 1% 1% 36% 3% nyár tél nyár tavasz ősz Biztosan tervez Valószínűleg tervez Kivár Valószínűleg nem Biztosan nem A beruházási hajtóerők megítélésének* a a őszi, ill tavaszi eredményekhez képest Külső piaci bővülést vár Olcsóbb, könnyebben hozzáférhető források Belső kereslet növekedése várható Piaci igények a Technológiai ok az iparágban A részkomponensek a a ához nyár / tél Erős piaci verseny Régóta esedékes Bevételek növekedése Előírások (pl. környezetvédelem) 5,9 1,3,1 0,5-0, tavasz / nyár -10,2-6, -3, ősz / tavasz 2, 1,6 1,5-0,3 / ősz Kapacitás kihasználtság Beruházási szándék Beruházási hajtóerők A beruházást X. ábra: X. ábra: Beruházást tervező A Makrogazdasági-index és tervező kapacitásfelesleggel válallatok értékének arányának rendelkező a az egyes szektorokban a vállalatok arányának alakulása % 6 % 7 5% 52% % % 6% nyár tél nyár tavasz ősz 67% 1% 53% Beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.) 9% Kapacitásfelesleggel küzdő vállalkozások aránya (jobb t.) 52% 53% 6 % % *5 - nagyon fontos szem, 1 - legkevésbé fontos szem -0,3-0,2-0,1 0,0 0,1 0,2 0, ősz tavasz 7

8 (folyt.) Ágazati különbségek Továbbra is a szolgáltató szektorban a legalacsonyabb a értéke (, ), ugyanakkor a fél évvel ezelőtti értékhez képest mért 3,9 os növekedéshez a beruházási tervek konszolidálódása, valamint a fejlesztési hajtóerők erősödése járult hozzá, miközben a kapacitáskihasználtság a legnagyobb mértékben szintén a szolgáltató cégek körében romlott. A mezőgazdasági vállalatok (hasonlóan az eddigi összes felméréshez) rendelkeznek a legszilárdabb beruházási elképzelésekkel, s a (57,1) is ebben a szektorban emelkedett legnagyobb mértékben (+,1 ) fél év alatt. Ehhez az agrárium tavalyi jó teljesítményének köszönhetően növekvő kapacitáskihasználtság, a konkrétabbá váló beruházási tervek, s az intenzívebb fejlesztési ösztönzők is hozzájárultak. Az ipari szektor indexe ezzel szemben kismértékben tovább csökkent, s az eddigi történetében legalacsonyabb értékét érte el (9,2). Valamelyest csökkent a kapacitáskihasználtság az ipari vállalatok körében, egyre inkább a kivárás jellemzi a fejlesztési terveiket, s a beruházási hajtóerők megítélésében sem tapasztaltak javulást. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztésben várható valamelyest nagyobb beruházási aktivitás, míg a szekunder szektoron belül a gépgyártó és élelmiszeripari cégek lehetnek a legaktívabbak. A szolgáltató vállalkozások közül pedig a külföldi kereslettől függő ágazatok (szállítás, turizmus), ill. a közösségi szolgáltatások terén várható érdemi növekedés. Ez utóbbi az EU-s források gyorsuló lehívásával van összefüggésben, ami a as költségvetési időszak végéhez közeledve tovább erősödhet. Vállalati méret szerint Valamelyest mérséklődött a legnagyobb és legkisebb vállalatok Beruházási-indexe közötti különbség a i eredmények alapján, ami elsősorban a mikrovállalatok indexének megugrásával (+6,3 ) magyarázható, amely azonban továbbra is jelentősen az alatti (csökkenést jelző) tartományban található. A kis- és nagyvállalatok e kismértékben (+2,0, ill. +2, ) emelkedett, míg egyedül a középvállalatoké csökkent (-1,0 ). Ez utóbbi arra vezethető vissza, hogy ebben a méretkategóriában volt tapasztalható a beruházási tervek legnagyobb mértékű elbizonytalanodása: a kiváró cégek aránya a fél évvel ezelőtti 1-ról 19%- ra ugrott. A nagyvállalatok továbbra is intenzív fejlesztési tervei mögött számos egyéb tényező (pl. finanszírozási forrásokhoz való könynyebb hozzáférés) mellett a kapacitások jobb kihasználtsága is hozzájárul: ebben a vállalati körben a legalacsonyabb (6%) továbbra is a felesleges kapacitásokkal rendelkező cégek aránya, míg például a mikroválallkozásoknál ez az arány eléri a 6-ot. Regionális bontásban Csökkent a értékében meglévő regionális különbség, miután a Nyugat-Magyarországon (,1) enyhén csökkent (-2,3 ), míg a beruházási tervek emelkedésének köszönhetően a Kelet-Magyarországon (9,2) megugrott (+,0 ) az index értéke. A középső országrész e szintén nőtt valamelyest, azonban továbbra is a legalacsonyabb (,2), ami a szolgáltató szektor térségbeli dominanciájára vezethető vissza X. ábra: A Makrogazdasági-index értékének a A értékének a az egyes szektorokban az egyes szektorokban 57,,2, 5,9 5, 53,9 51,0 7,3 7,9 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor 61,2,9 52,1 53,0 57,1 9,6 9, nyár tél nyár tavasz ősz A beruházást tervező vállalatok aránya az egyes szektorokban, ill. ágazatokban az i felmérése alapján 62% 7 63%,3,5 % 53%,,9 52,1 2,6 7% 6% 63,5 63%,7 62% 6,9 56% 2% 62,1 56,5 7,1 6,7 5,,,5 53, 3, 31,0 1,9 az egyes vállalati méretkategóriákban,1 67, nyár tél nyár tavasz ősz MEZŐGAZDASÁG Egyéb mezőgazdaság Növénytermesztés Állattenyésztés IPAR Gépgyártás Élelmiszeripar Egyéb ipar Közúti gépjármű gyártás Vegyi anyag előállítás Fémfeldolgozás Textilipar Fafeldolgozás Építőipar SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR Szállítás, raktározás Közösségi szolgáltatások Turizmus, vendéglátás Mérnöki tervékenység IKT szolgáltatások Egyéb szolgáltatás Kiskereskedelem Nagykereskedelem Gépjárműker. és javítás Számviteli tanácsadás Ingatlanügyletek Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat X. ábra: A X. következő ábra: Beruházást A Makrogazdasági-index 12 hónapra tervező vonatkozó válallatok értékének beruházási arányának a az egyes szektorokban a tervek az egyes vállalati méretkategóriákban 36% 9% % tavasz ősz 2% 22% 36% 23% 1% 63% 36% 16% % tavasz tavasz ősz 32% 23% % 2% 9% 13% 72% 73% 62% 1 6% tavasz tavasz ősz 5% 57% 21% 19% 6 % 6% 6% % 9 % 3% 52,, 37,3 1 5% 5% tavasz tavasz ősz Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat 36%, 1 7% 3% 23% tavasz Tervez beruházást Kivár Nem tervez beruházást

9 A értéke (9,) enyhe konszolidálódást mutat a fél évvel ezelőtt mért jelentős (15 ot meghaladó) zuhanást követően: kismértékben emelkedett a külső forrás bevonását tervező vállalatok aránya, míg a hitelfelvételi feltételek megítélése valamelyest javult az elmúlt hat hónapban. A hazai vállalatok finanszírozási helyzete azonban egyre kedvezőtlenebb képet fest: egyrészt kialakulóban van egy a külső forrásoktól elzárkózó, kizárólag saját bevételeikből (ennek megfelelően lassan) építkező vállalkozói kör, másrészt folyamatosan nő azon cégek aránya, amelyek számára a külső (piaci) források már nem elérhetőek, s a piaci folyamatok gyors javulása nélkül, valószínűleg már rövidtávon kilátástalanná válik a helyzetük. A 1, os növekedése alapvetően a vállalatok forrásbevonási szándékának halvány emelkedésére vezethető vissza, azonban a őszi jelentős visszaesést követően ez is inkább a folyamat megállását jelzi, s nem pedig valódi keresletnövekedést a finanszírozási források piacán. Ezt támasztja alá, hogy a hat hónappal ezelőttihez képest alig javult a hitelfelvételi feltételek megítélése. A vállalkozói szektor finanszírozási helyzete ugyanakkor egyre rosszabb képet mutat. A külső finanszírozásra nem szoruló cégek (azért mert nem terveznek beruházást, vagy mert a fejlesztéseket is képesek saját forrásból fedezni) aránya nem változott a fél évvel ezelőttihez képest (27%). Ez azt jelenti, hogy kialakulóban van egy olyan vállalkozói kör, amely a válság óta képes volt stabilizálni helyzetét, azonban a bizonytalan piaci környezet, valamint a kedvezőtlen finanszírozási helyzet miatt igyekszik működését (ill. adott esetben fejlesztéseit) kizárólag saját bevételeiből finanszírozni, ami makrogazdasági szinten a hitelnélküli növekedés (creditless growth) veszélyével fenyeget. Tovább romlott a vállalatok finanszírozási helyzete, s jelenleg már a felmérésben szereplő cégek több, mint harmada szorul a folyó költségeik fedezésére is külső forrásokra. Mivel az ilyen típusú vállalatok hitelhez jutása még a jelenleginél sokkal kedvezőbb időszakban is nehézségekbe ütközne, ezen vállalkozói kör tagjai vagy képesek lesznek saját erőből stabilizálni piaci helyzetüket (s csatlakoznak a hitelnélkül működő cégekhez), vagy nagy valószínűséggel hamarosan eltűnnek a piacról. A külső finanszírozás iránti kereslet mérsékelt emelkedést mutat a fél évvel ezelőttihez képest: a következő 12 hónapban forrásbevonást tervező cégek aránya 2-ről %-ra nőtt, ezen belül a határozott tervekkel rendelkező vállalatoké 21-ről 23%-ra emelkedett (azonban még mindig messze elmarad az egy évvel korábbi %-tól). A hitelfelvételi feltételek ának megítélése összetett képet mutat: míg az egy évvel ezelőttihez képest valamennyi kondícióban szigorodást, romlást érzékeltek a felmérésben szereplő cégek, addig a őszi eredményekhez képest néhány esetében javulás tapasztalható. A leginkább változó, s így a hitelfelvételről való döntéskor a legnagyobb bizonytalanságot jelentő feltétel az árfolyam volatilitása: tavaszhoz képest egyértelműen negatív, míg tavaly őszhöz képest pozitív elmozdulást tapasztaltak a hazai vállalkozók. A források költsége folyamatos romlást mutat az elmúlt egy évben, azonban a hitelintézetek által megkövetelt fedezeteket, ill. a saját erőt illetően enyhülés tapasztalható, valamint a futamidő és a türelmi idő is a vállalatok számára kedvezőbben alakult az elmúlt fél évben ,0 2,7,5, 9,3-0,9 0,6-0, tél / nyár / nyár tél Finanszírozás-inedx Forrásbevonási szándék Vállalatok finanszírozási helyzete 2 2 % 56% 62% 3 3% 36% 2% 22% 27% 27% tél nyár tavasz ősz Nincs szüksége külső forrásra* Beruházásra már nem elegendőek a saját források A folyó költségek fedezésére sem elégséges a saját forrás A részkomponensek a a ához 26% 26% 11% 12% 1% 1% 23% 19% 27% 29% 0,0-15,2-0,2-1, -0,6 1, 0,2-0, 2, tavasz / nyár ősz / tavasz / ősz Finanszírozási helyzet Hitelfelvételi körülmények megítélése 1% 13% 12% % *a i felmérés esetén a külső forrásra nem rászoruló cégek közül a beruházást tervező és nem tervező vállalatok együttesen A következő 12 hónapban külső forrásbevonást tervezők aránya 27% 16% 21% 22% 21% 23% tél nyár tavasz ősz Tervez forrásbevonást Valószínűleg igen Kivár Valószínűleg nem Nem tervez forrásbevonást A hitelfelvételi feltételek megítélésének* a a őszi, ill tavaszi eredményekhez képest Hitelkínálat** Kamat mértéke Egyéb forrásköltség Forint és devizahitelek kamatkülönbsége Devizaárfolyamok a Saját erő nagysága Fedezet Futamidő Türelmi idő Hitelelbírálás gyorsasága *5 - sokat javult/sokkal könnyebb lett, 3 - nem változott, 1 - sokat romlott/sokkal nehezebb lett -0,20-0,10 0,00 0,10 0,20 0, ősz tavasz 9

10 (folyt.) Ágazati különbségek Egyedül az agrár szektor e csökkent a i felmérés alapján, aminek elsősorban az ágazat jó 2011-es eredménye az oka: miközben egyedül a mezőgazdasági cégek finanszírozási helyzete javult, ill. ezek a vállalatok érzékelték a hitelfelvételi feltételekben a legnagyobb mértékű javulást, a bevételek növekedése visszafogta a külső finanszírozás iránti igényt is. Az feletti érték azonban még mindig aktív forrásbevonási szándékot jelez. Az ipari vállalatok indexe ismét fölé emelkedett, ami a bizonytalanná váló finanszírozási helyzettel összefüggésben megugró forráskereslettel függ össze. A szolgáltató szektor vállalatai részéről szintén mérsékelt keresletnövekedés várható a következő 12 hónapban. Az adott szektorokon belül jelentős eltérés lehet az alágazatok között a vállalatok átlagos finanszírozási helyzetének tekintetében. A mezőgazdaságon belül a 2011-ben rendkívül jó eredményeket elérő növénytermesztéssel foglalkozó cégek között a 3-ot sem éri el a kritikus helyzetben lévő vállalatok aránya, míg az állattenyésztés esetében megközelíti az -ot. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások aránya az ipari szektorban a legmagasabb, ami többek között az ide tartozó vállalatok jelentős (s így jelen helyzetben nehezen, ill. csak magas költségek mellett megújítható) finanszírozási igényére is viszszavezethető. Az erős külföldi orientáció (közúti gépjármű gyártás, gépgyártás) részben védelmet nyújt, azonban az elsősorban exportra termelő fémfeldolgozó cégek fele (a visszaeső kereslet hatására) így is komoly finanszírozási gondokkal küzd. Az építőiparban több mint fél évtizede tartó válság már megrostálta a vállalatokat, ennek köszönhető, hogy a kritikus helyzetben lévő cégek aránya nem kiugró. A szolgáltató szektorban a legkritikusabb állapotban azok a vállalatok vannak, amelyek folyamatos és jelentős kintlevőséggel (vevőállomány) és lekötött forrásokkal (készletek) rendelkeznek, mivel ezek finanszírozása állandó külső finanszírozást igényel (szállítás, raktározás, nagykereskedelem). A kedvezőbb helyzetben lévő cégek több csoportra oszthatóak: 1. számviteli tanácsadás, mérnöki tevékenység: külső forrásigénye eredendően alacsony; 2. közösségi szolgáltatások: állami háttér, biztos árbevétel; 3. IKT szolgáltatások: a válság ellenére jó piaci eredmények biztosítják a megfelelő finanszírozási hátteret. Vállalati méret szerint Jelentős elmozdulás gyakorlatilag csak a nagyvállalatok ében történt (+7, ): az ismét feletti érték élénkülő forráskeresletről árulkodik (13 százaléktal emelkedett a forrásbevonást tervezők aránya ebben a vállalati körben). A KKV-k körében egyedül a középvállalatok indexe csökkent, ami a kismértékben romló finanszírozási helyzet mellett a stagnáló forráskeresletre vezethető vissza, míg a mikro- és kisvállalkozások részéről ugyanakkor mérsékelt keresletnövekedés várható a következő egy évben. A kamatok és egyéb költségek át a nagyvállalatok és a KKV-k egyaránt rosszabbra, míg a devizaárfolyamok alakulását és a fedezeti elvárásokat egyaránt kedvezőbbnek ítélték meg tavaly őszhöz képest. A saját erő mellett a forint- és devizahitelek kamatkülönbözete azonban csak a nagyobb vállalatok számára alakult kedvezően (ill. valószínűleg csak számukra kínálnak ilyet a hitelintézetek), míg a KKV-k a finanszírozási termékek futamidejében, ill. türelmi idejében tapasztaltak pozitív t X. ábra: A Makrogazdasági-index értékének a A értékének a az egyes szektorokban az egyes szektorokban,9 3,7 Mezőgazdaság Szolgáltató szektor,7 62,, 52, Ipar 63,6 53,7 53,6 67,1 6, 62,6 57,2 53, 7,1 9,9 52, nyár tél nyár tavasz ősz A kritikus finanszírozási helyzetben* lévő vállalatok aránya az egyes szektorokban, ill. ágazatokban 75,0,1,2 % 3,6 29% 1% Mikrovállalat Középvállalat 52,2 % % az egyes vállalati méretkategóriákban,1 53,5 Kisvállalat Nagyvállalat,2 61,6 61,7 59,0,5 5, 9,2 66,6,2 6,6 3,6 53, 5, nyár tél nyár tavasz ősz A hitelfelvételi feltételek megítélésének* a a őszi eredményekhez képest vállalati méret szerint Hitelkínálat Kamat mértéke Egyéb forrásköltség Forint és devizahitelek kamatkülönbsége Devizaárfolyamok a Saját erő nagysága Fedezet Futamidő Türelmi idő Hitelelbírálás gyorsasága *5 - sokat javult/sokkal könnyebb lett, 3 - nem változott, 1 - sokat romlott/sokkal nehezebb lett 7% 6% 3% 2% 32% 6%,1,7 52,1,0 * a vállalati működés is csak külső forrás bevonásával biztosítható 61, -0,3-0,2-0,1 0,0 0,1 0,2 0,3 0, Nagyvállalat 2% 37% 29% 19% 7% MEZŐGAZDASÁG Egyéb mezőgazdaság Állattenyésztés Növénytermesztés IPAR Egyéb ipar Fafeldolgozás Fémfeldolgozás Építőipar Élelmiszeripar Vegyi anyag előállítás Közúti gépjármű gyártás Gépgyártás Textilipar SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR Nagykereskedelem Szállítás, raktározás Egyéb szolgáltatás Kiskereskedelem Ingatlanügyletek Turizmus, vendéglátás Számviteli tanácsadás Gépjárműker. és javítás Közösségi szolgáltatások IKT szolgáltatások Mérnöki tervékenység KKV 10