F ó k u s z b a n. Finanszírozási helyzetkép az MFB őszi vállalati felmérése alapján 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% A tartalomból

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Finanszírozási helyzetkép az MFB 211. őszi vállalati felmérése alapján 212. január Romló forrásellátottság, csökkenő finanszírozás iránti kereslet, s összességében a hitel nélküli működés (creditless growth) felé sodródás jellemzi a vállalati szektort az MFB legfrissebb vállalati felmérése, az MFB-INDIKÁTOR 211. őszi eredményei alapján. 211 őszén két éves csúcsra emelkedett azoknak a vállalatoknak az aránya (3,1%), amelyek a folyó költségek fedezését sem tudták saját forrásból biztosítani (29. derekán 48,, azóta 3 alatti volt ezek aránya). 29. nyara után először süllyedt ismét 5 alá a fejlesztésekhez, bővítésekhez külső finanszírozás igénybevételét tervező cégek aránya, mivel a vállalatok beruházási aktivitása is visszaesett, s összességében passzív működésre rendezkedett be a magyar vállalati szektor nagyobbik hányada. Mindez határozott fordulatot jelez a 211. tavaszig tartó, folyamatos élénkülést, növekvő beruházási 1. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése és annak változása 1 forrásigényt mutató képhez képest (1. ábra). 9 2, 19,7% 16, A vállalatok alaptevékenységét veszélyeztető forráshiány erősödése az agráriumban már 211 tavasszal elindult, a másik két szektorban csak 211. őszére következett be negatív fordulat. A forráshiány általános fokozódását mutatja, hogy 211. tavasz és ősz között nemcsak a kisvállalatok, hanem a közép- és nagyvállalatok között is megkétszereződött a folyó kiadások fedezésére külső forrásra szoruló cégek aránya. (folytatás a 2. oldalon) Az egyre kedvezőtlenebb külső környezetben a magyar gazdaság kilátásai is bizonytalanok, mivel a belső folyamatok továbbra sem képesek támogatni a növekedést... (4. oldal) A lassuló hazai aktivitás miatt csökkenő importigénynek köszönhetően továbbra is magas a külkereskedelmi mérleg többlete, így folytatódhatott a magyar gazdaság nettó finanszírozási képességének javulása... (5. oldal) A hazai ipar teljesítményét egyedül a külföldi kereslet hajtja... (6. oldal) A tartalomból A beruházási aktivitás regionálisan továbbra is gyenge, a vállalati fejlesztéseket a belső piac korlátai mellett a beruházási kedv romlása is fékezi... (7. oldal) A lakossági fogyasztás továbbra sem talál magára a magyar gazdaságban, s a foglalkoztatás is csak néhány ágazatban bővül... (8. oldal) Erősödik az inflációs nyomás a közép-kelet-európai régióban, a pénzromlás ütemének hazai megugrását a jövedéki adók megemelése és a gyenge forintárfolyam okozták... (9. oldal) Mind a vállalatok, mind a hitelintézetek a vállalati hitelkereslet csökkenésére számítanak a következő hónapokban... (1. oldal) A hitelkínálat szűkülésére való berendezkedés tapasztalható mind pénzintézeti, mind vállalati oldalról az MNB hitelezési, ill. az MFB vállalati felmérései alapján... (11. oldal) Gyengén szerepelt a forint és a magyar állampapírpiac is az év utolsó hónapjában a magyar eszközök romló kockázati megítélése következtében... (12. oldal) 48, 35, 16,5% 54, 56, 61, 3,1% 43,3% 25, 24,3% 21, 26, 29. nyár 29. tél 21. nyár 211. tavasz 211. ősz A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A megkérdezett vállalatok mintegy kétharmada rendelkezett hitellel az őszi felmérés idején. A mikrovállalkozások között volt a legalacsonyabb (48,5%), a középvállalatok között a legmagasabb (74,9%) a hitellel bíró cégek aránya. A vállalatok több mint fele nem igényelt kölcsönt, 38,-uk csak forint-, 5,3%-uk csak devizahitel, 3,7%-uk pedig mindkét finanszírozási forma igénybevételét kezdeményezte 21. ősz és 211. ősz között, a mintában szereplő vállalatoknál 5% körül alakult az elutasítás aránya. A vállalatok várható forráskereslete A súlyosbodó forráshiány ellenére a cégek egyre kisebb része tervez forrásbevonást a következő 12 hónapban: miközben 211 tavaszán még a válaszoló vállalatok egyharmada, ősszel már csak egyötöde állította, hogy biztosan felhasznál külső forrást, s 25-ről 2-ra csökkent a valószínűleg forrásbevonók aránya is. Mindez a vállalatok egyfajta hibernálódását, alacsony aktivitás melletti tartós berendezkedését jelzi (2. ábra). A beruházási aktivitás visszaesésével a vállalatok fejlesztési célú forrásigénye a felmérés kezdete óta nem tapasztalt szintre zuhant, míg a forgóeszköz források iránti kereslet meghaladta a 211. tavaszi csúcsot is: előbbit a vállalatok 21,9%-a, utóbbit 42,-a tervezi a következő egy évben igénybe venni. A vállalati szándékok alapján mind a súlyos forráshiányban szenvedő, mind a beruházásokhoz külső finanszírozás igénybevételére szoruló vállalatok körében a forráskereslet csökkenése várható 212 őszéig. Mindez a vállalati beruházások dinamizálódásának elhúzódását vetíti előre, s a csökkenő forrásigény várhatóan a hitel nélküli működés (creditless growth) felé sodorja a magyarországi vállalati szektort, ami a gazdasági növekedés tartós fékévé válhat. A mikro- és kisvállalatok között 211. tavasz és ősz között felére, kétharmadára (25,5, ill. 38,-ra) olvadt a forrásbevonást fontolgatók aránya. A különböző finanszírozási csatornákhoz viszonylag könnyebben hozzáférő közép- és nagyvállalati körben nemcsak a forrásellátottság javuló trendje tört meg 211. tavasz után, hanem a kisebb vállalatokhoz képest korábban még viszonylag élénk forráskeresletben is visszaesés várható: közülük 211. őszén mintegy 1 százalékponttal kevesebben tervezik külső forrás igénybevételét a következő 12 hónapban, mint fél évvel korábban. A finanszírozási típusokat tekintve a mintában szereplő vállalatok közel fele tervez hitelt felvenni (kereskedelmi banktól, MFB-től vagy egyéb pénzintézettől) a következő 12 hónapban, egyharmaduk európai uniós források igénybevételével, több mint egynegyedük állami támogatással számol. Fél év alatt a forráskereslet csökkenése következtében valamennyi vizsgált finanszírozási lehetőség veszített népszerűségéből, s a kereskedelmi banki hitelek vonzereje 29. tél után ismét meghaladja az állami támogatásokét (3. ábra). A hitelpiaci korlátok vállalati megítélése A devizaárfolyamok változása jelentősen rontotta a vállalatok szerint a hitelezési környezetet az elmúlt 12 hónapban, a második legkedvezőtlenebb tendenciát a banki hitelkínálat alakulásában tapasztalták a cégek tavasz óta a hitelfeltételek zöme a vállalati tapasztalatok szerint tovább romlott, különösen a devizaárfolyamok alakultak kedvezőtlenül az előző felmérés óta (4. ábra). A pénzintézetek által támasztott legjelentősebb korlátok közül 211. őszén a magas kamatokat, a saját erő hiányát és a szűkös hitelkínálatot nevezték meg a magyar vállalatok. Közülük az előző felmérés óta leginkább a saját tőke hiánya fokozódott, s hasonló mértékű akadályt jelent, mint 29 végén. A mikro-, kis-, közép- és nagyvállalati szegmensben is a magas kamatok blokkolják leginkább a banki hiteltermékek iránti keresletet, előbbi két kategóriában különösen súlyos problémát jelentenek a magas hitelköltségek, s számukra a bankok nyújtotta hitelkínálat szűkösségénél is nagyobb korlátot támaszt a saját erő hiánya (5. ábra). 55% 5 45% 4 35% 3 25% 2 2. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek változása 26,1% 25, 1,7% 11, 13,7% 14, 22, 18, 26,9% 29, 3. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* a felmérésben résztvevő vállalatok szerint 55% 5 45% 4 35% 3 25% nyár tél nyár tavasz ősz * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei Hitelelbírálás gyorsasága Hitel futamideje Türelmi idő Saját erő nagysága Hitel fedezete Forint-deviza hitelkamatkülönbség Egyéb forrásköltségek mértéke Kamat mértéke A bankok hitelkínálata Devizaárfolyamok változása 14,3% 12,9% 12,3% 25,3% 35, EU-s források Állami támogatás Kereskedelmi bankok hiteltermékei Hitelfelvétel** MFB hiteltermékek 4. ábra: A hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban* 1,9 2,3 27,1% 16, 14, 2,7% 21,1% 29. tél 21. nyár 211. tavasz 211. ősz 2,5 2,5 2,4 2,6 2,5 2,8 2,8 2, Nem tervez Valószínűleg nem tervez Kivár a forrásbevonással Valószínűleg tervez Tervez forrásbevonást 1,8 2, 2,2 2,4 2,6 2,8 3, * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 3 - nem változott, 5 - sokat javult Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz Magas kamatok Szűkös hitelkínálat Saját erő hiánya 5. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok változása* 29. nyár 29. tél 3, 3,2 3,4 3,6 3,8 4, 4,2 4,4 21. nyár * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 3 - közepes akadály, 5 - legnagyobb akadály 211. tavasz 211. ősz január

3 Egyensúlyi folyamatok Folytatódott a mérlegkiigazítás a magyar gazdaságban a tavalyi év harmadik negyedévében, ami kedvező a bizonytalan és a magyar gazdaságot egyre nehezebben finanszírozó nemzetközi pénzpiaci környezetben. A nettó finanszírozási képesség őszi javulása azonban a külső kereslet lassulása közepette elsősorban az Európai Unióból érkező transzferek felgyorsulásának volt köszönhető, mivel az áru- és szolgáltatás kereskedelem többlete csökkent. Az alacsony hitelezési hajlandóság és beruházási aktivitás eredőjeként a nem pénzügyi vállalatok nettó megtakarítói pozíciója tovább nőtt tavaly július és szeptember között, miközben a háztartások hitelállománya újabb rekordot ért el a 211 második felében jelentősen gyengülő forintárfolyam következtében. A folyó fizetési és a tőkemérleg egyenlege az előző negyedéves 859 millióról 196 millió euróra emelkedett, így a 211. harmadik negyedévben tovább javult a magyar gazdaság finanszírozás képessége elérve az eddigi legmagasabb értéket (3,5% a GDP százalékában) a fizetési mérleg adatok alapján. Ez elsősorban az EU-ból érkező jövedelem- és tőketranszferek rekordszintre történő ugrásának (176 millió euró 211. július és szeptember között), s így az egy negyedév alatt közel duplájára emelkedő tőkemérleg-többletnek volt köszönhető (1. ábra). A folyó fizetési mérleg egyenlege közel 15 millió euróval csökkent 211. második negyedévhez képest, mivel a jövedelemmérleg 133 millió eurós javulását, valamint az EU-s transzferek növekedésének köszönhetően a viszonzatlan átutalások megháromszorozódását (45,4 millióról 16,4 millió euróra növekedését) a lassuló export és a növekvő import eredőjeként közel 3 millió euróval mérséklődő áruforgalmi egyenleg szinte teljes egészében ellensúlyozta. (Ezt tovább rontotta, hogy a 2 millió euróval növekvő idegenforgalmi egyenleg ellenére a szolgáltatások aktívuma 9 millió euróval csökkent.) (2. ábra) A pénzügyi számlák adatai alapján a magyar gazdaság nettó finanszírozási képessége 1,5%-ra csökkent (a GDP százalékában mérve) a 211 harmadik negyedévével záruló egy évben a korábbi 1,-ról. A nyugdíjrendszert érintő átalakításokat követően (mely a negyedéves GDP közel 35%-ára rúgott) a háztartások a második és harmadik negyedévben is nettó megtakarítók voltak a nem pénzügyi vállalatokkal együtt (3. ábra). Ez utóbbi a szezonálisan kiigazított adatok alapján a július és szeptember közötti GDP 4,5%-át érte el, ami rekordnak számít, s a hazai üzleti és beruházási aktivitás további lassulását vetíti előre. A háztartási hitelek állománya a január és március közötti forint erősödésre visszavezethető csökkenés után ismét emelkedni kezdett, s július és szeptember között az eddigi legmagasabb értéket (167 milliárd forintot) érte el, ami szintén az árfolyammozgásra (a magyar fizetőeszköz jelentős gyengülésére) vezethető vissza, miközben a hiteltranzakciók egyenlege 29. július óta folyamatos csökkenést mutat (azaz a kölcsönök törlesztésének értéke meghaladja az új kihelyezések értékét) (4. ábra). millió millió milliárd Ft I 26.I 24.III Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat 26.III 25.I 1. ábra: Az EU-s transzferek alakulása 25.III 27.I 26.I 27.III 26.III 28.I 27.I 27.III 28.III Áruforgalmi mérleg Egyéb szolgáltatások Viszonzatlan folyó átutalások I 29.I 28.III 29.III 29.I 29.III 21.I 21.I 21.III 2. ábra: A folyó fizetési mérleg összetételének alakulása * külföldi közvetlen befektetések 21.III 211.I 211.I 211.III 211.III Idegenforgalmi mérleg Jövedelemmérleg Folyó fizetési mérleg 3. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalakéban (szezonálisan kiigazítva) 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211. III 4. ábra: A háztartási hitelek alakulása 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III Tranzakciók (bal t.) Átértékelődés (bal t.) Állomány (jobb t.) millió, millió 4, 3, 2, 1, -1, -2, -3, -4, Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Külföld Államháztartás milliárd Ft január

4 Gazdasági növekedés Egyre kedvezőtlenebb a külső környezet, ingatag lábakon áll a magyar növekedés A világgazdaság valamennyi fontosabb régiójában érezhetően lassult a növekedés a tavalyi harmadik negyedévben (1. ábra). A válság gócpontja egyre inkább az európai kontinens: a hangulatindexek már a két évvel ezelőtti recessziós szintet közelítik, nyilvánvalóvá téve a tagállamokat sújtó adósságválság reálgazdasági hatásait (2. ábra). Az eurózóna növekedésének a harmadik negyedéves lassulását (1,7-ről 1,-ra éves szinten) elsősorban a lakossági és kormányzati fogyasztás, valamint a kivitel visszaesése okozta (3. ábra). (A nettó export növekedéshez való hozzájárulása azonban az import csökkenése miatt emelkedett, ez azonban szintén a mérséklődő gazdasági aktivitás jele.) A növekedés a közép-kelet-európai régióban is lassult (4. ábra). A magyar gazdaság látszik a leginkább sérülékenynek, különösen a részletes adatok alapján: egyedül a még mindig jelentős nettó export járult hozzá a GDP bővüléséhez (elsősorban a gazdaság csökkenő importkereslete miatt), amit a beruházások zuhanása ellensúlyozott, miközben a fogyasztás továbbra is stagnál (5. ábra). A mezőgazdaság erőteljes bővülése egyelőre még pótolja az ipari szektor lendületvesztését, míg az építőipar újabb mélypontot ért el 211. július és szeptember között (6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) 2. ábra: Gazdasági hangulat az eurózónában % % % % - * szezonálisan kiigazított adatok - ** szezonálisan nem kiigazított adatok Forrás: Reuters I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III Kína** (bal t.) Eurózóna USA Németország Hosszú távú átlag ( ) es átlag ESI bizalmi index Forrás: Európai Bizottság ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az eurózónában (év/év) 4. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában és Németországban (év/év) százalékpont 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV Kormányzati fogyasztás Beruházás Háztartási fogyasztás GDP növekedés (jobb t.) 21.I 21.II 21.III 21.IV Export Import Készletek* 211.I 211.II 211.III 3% 1% -1% - -3% - -5% - Forrás: Eurostat * statisztikai eltéréssel együtt * szezonálisan kiigazított adatok - ** Lengyelország, Csehország, Szlovákia Forrás: Eurostat - 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211. III Magyarország V-3** Németország Románia százalékpont ábra: A magyar GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez (év/év) 27.I 27.II 27.III 27.IV Nettó export 28.I 28.II Bruttó felhalmozás 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II Végső fogyasztás 211.III GDP növekedés (jobb t.) Forrás: KSH 6. ábra: A főbb ágazatok bruttó hozzáadott értéke 211 első félévében (év/év) Mezőgazdaság Ipar Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások Kereskedelem, vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügy, biztosítási tev. Ingatlanügyletek -14,3% -,9% -1,9% -5, -,3%,5% 1, 3,5% 4, 28,5% GDP-növekedés 1, 211. II. n.év 211. III. n.év január

5 Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg Folytatódott a magyar gazdaság külső finanszírozási képességének javulása A világgazdasági konjunktúra lassulása egyre inkább kihat a világexport alakulására: a növekedés üteme 211 őszén a hoszszú távú átlagos érték alatt maradt (1. ábra). Ez érezhető az európai exportmegrendelések alakulásában is: az öreg kontinens kivitelét a nemzetközi keresleti feltételek mellett a csökkenő hitelnyújtási hajlandóság és képesség is akadályozza (2. ábra). A magyar kivitel volumene 6,-kal nőtt, míg a lassuló gazdasági aktivitás hatására az import,3%-kal csökkent éves szinten októberben (4. ábra). 211 első 1 hónapjában a külkereskedelmi mérleg többlete 1631,4 milliárd forint volt. A kivitel növekedése várhatóan tovább lassul a következő időszakban az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés eredményei alapján: 211. őszre ismét 5 alá csökkent a következő 12 hónapban növekvő exportértékesítéssel számoló cégek aránya (4. ábra). Folytatódott a magyar gazdaság mérlegkiigazítása, ill. a forráshiányos külső környezethez való alkalmazkodása 211. harmadik negyedévében (a folyó fizetési mérleg adatok alapján): az ország nettó finanszírozási képessége újabb rekordra emelkedett (3,5% a GDP százalékában), a csökkenő, de még mindig magas reálgazdasági többletnek, ill. a megugró EU-s transzferek hatására növekvő tőkemérleg-többletnek köszönhetően (5-6. ábra). 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) 2. ábra: Exportmegrendelések alakulása az EU-ban és Magyarországon 112,5 11, 17,5 15, 12,5 1, 97,5 95, 92,5 9, 2 * OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság Forrás: CPB, OECD OECD konjunktúra index (bal t.) Világexport (jobb t.) A világexport átlagos alakulása (2-27, jobb t.) 25% 2 1 5% -5% EU Magyarország Németország Forrás: Európai Bizottság ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon 4. ábra: Az elmúlt 12 hónapban növekvő külföldi értékesítést elérő, ill. a következő egy évben azt váró vállalatok aránya milliárd Ft % 47% 51% 47% % nyár 29. tél 21. nyár 211. tavasz 211. ősz 3 2 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) Előző 12 hónap Következő 12 hónap millió 5. ábra: A reálgazdasági tranzakciók, a jövedelemmérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III Áruforgalom (bal t.) Szolgáltatások (bal t.) Jövedelemmérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.) * a GDP százalékában millió 6. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III Folyó fizetési mérleg (bal t.) Tőkemérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.) * a GDP százalékában január

6 Ipar Továbbra is csak a külföldi kereslet hajtja a hazai ipar teljesítményét A hangulatindexek hónapok óta tartó süllyedése megállt Németországban a tavalyi év végén, de a pénzügyi elemzők és a reálgazdaság szereplők előrejelzése közötti különbség a 28. nyár végire hasonlít: előbbiek (ZEW-index) továbbra is mély recessziót jeleznek előre, míg utóbbiak (IFO-index) egyelőre még optimisták (1. ábra). A stabilizálódni látszó német üzleti hangulat egyelőre csak a szlovák és lengyel iparra volt pozitív hatással tavaly ősszel (szeptember után októberben is 7% feletti ütemben bővült éves szinten a két ország ipari termelése), míg Magyarországon és Csehországban egyre inkább stagnálásba hajlik a szektor teljesítménye (2. ábra). Az előzetes adatok szerint az ipar novemberben 3,5%-kal nőtt éves, s 4,-kal havi szinten. A megrendelések alakulása és az MFB-INDIKÁTOR eredményei alapján a következő 12 hónapban a belföldi ipari értékesítés stagnálására, mérsékelt csökkenésére számíthatunk, ami ellen továbbra is a külföldi értékesítés bővítésével védekezhetnek a hazai (elsősorban nagyobb) vállalatok. Az októberben 3,-kal bővülő feldolgozóipari termelés várhatóan ismét lassul a következő hónapokban (3-5. ábra). Az építőipar termelése 8,5, a hó végi szerződésállomány 37,1%-kal maradt el októberben az egy évvel korábbitól (6. ábra) Forrás: ZEW, CESifo 1. ábra: Bizalmi indexek Németországban ZEW-index (bal t.) IFO-index (jobb t.) *2 és 27 közötti átlagos érték ZEW-index* (bal t.) IFO-index* (jobb t.) ábra: A német üzleti hangulat és a visegrádi országok ipari termelésének alakulása* 27.1 Forrás: Eurostat, CESifo * 3 hónapos gördülő átlag IFO-index (bal t.) Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia ábra: Ipari termelés* és a megrendelések alakulása (év/év) 4. ábra: A belföldi és külföldi értékesítés várható alakulása a következő 12 hónapban az ipari szektorban vállalati méret szerint * a novemberi adat előzetes adat Belföldi megrendelések (bal t.) Export megrendelések (bal t.) Ipari termelés (jobb t.) % 31% 21% 29% 25% 31% 3 45% % 53% % Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat Belföldi értékesítés Külföldi értékesítés Csökken Nem változik Nő Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz 5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) ESI - Feldolgozóipar: 1 hónappal eltolva ESI - Feldolgozóipar (bal t.), Európai Bizottság * ESI (European Sentiment Index) ** 3 hónapos gördülő átlag Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) * 3 hónapos gördülő átlag Építőipari termelés* (jobb t.) Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) 2 1 5% -5% % január

7 Beruházások A növekvő feldolgozóipari és mezőgazdasági fejlesztések ellenére zsugorodtak a beruházások 211 harmadik negyedévében a beruházások volumene éves szinten 5,-kal, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,-kal esett vissza Magyarországon, ami a régióban a legrosszabb teljesítmény, s az elhúzódó válság egyik jele (1. ábra). A jelentősebb ágazatok közül csupán a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban bővültek a beruházások, előbbinek a külső piacok, utóbbinak a jó terméseredmények nyújtotta bevételek adtak támaszt (2. ábra). A költségvetési szervek beruházásai melyek a fejlesztések 1--át adják, és amelyek eddig lassították a nemzetgazdasági beruházások zuhanását 22,5%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól, míg a vállalati szektorban 3,7%-os volt a növekedés (3. ábra). A további fejlesztéseknek legfeljebb a külföldi megrendelések adnak támaszt, mivel a belföldi kereslet továbbra is elégtelen, és a kapacitáskihasználtság is csökkent: a harmadik negyedéves 77,1%-ról 211. utolsó negyedévére 75,-ra (4-5. ábra). Az MFB 211. őszi vállalati felmérése a beruházási aktivitás további mérséklődését vetíti előre: tavaly ősszel a vállalatoknak csupán 35,5%-a tervezett biztosan, s 17,9%-a valószínűleg fejlesztéseket, bővítéseket a következő 12 hónapban, ami a felmérés 29. nyári kezdete óta a legalacsonyabb érték (6. ábra) I 28.II 1. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás éves szintű alakulása* Forrás: Eurostat 28.III 28.IV 29.I 3. ábra: A költségvetési szervek és a vállalati szektor beruházásainak alakulása Magyarországon * 49 fő feletti vállalatok 29.II 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III Vállalati szektor* (év/év) 29.III * szezonálisan nem igazított adatok 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II Költségvetési szervek (év/év) Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 5. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban Feldolgozóipar Mezőgazdaság 4. ábra: A magyarországi fogyasztási és beruházási cikkekre vonatkozó új ipari megrendelések éves változása* Forrás: Eurostat ábra: Beruházások alakulása néhány nemzetgazdasági ágazatban (év/év) Beruházási cikk - belföldi Beruházási cikk - külföldi * 3 hónapos gördülő átlag 6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya 27,3% Kereskedelem -9, 16,1% Szállítás, raktározás -12,1% Építőipar -19, Ingatlanügyletek -26, Oktatás -29,5% Villamosenergia -29,7% IKT szektor -32,3% Forrás: Összesen -5, KSH Ebből: Építés -21, Ebből: Gép, jármű 21,9% 211. II. n.év III. n.év Fogyasztási cikk - belföldi Fogyasztási cikk - külföldi % 95% % 85% % 75% % 65% % 55% Forrás: Eurostat I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 28.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia ,3% 17,7% 17, 13,5% 22,5% 6, 8, 11, 7, 12,5% 11,5% 16, 19, 16, 16,5% 18, 16, 21,7% 12,5% 17,9% 41, 36,5% 38,7% 44, 35,5% 29. nyár 29. tél 21. nyár 211. tavasz 211. ősz Nem tervez beruházást Valószínűleg nem tervez Kivár Valószínűleg tervez beruházást Biztosan tervez beruházást január

8 Fogyasztás és foglalkoztatás Továbbra is stagnáló fogyasztás mellett csak néhány ágazatban bővül a foglalkoztatás A kiskereskedelmi forgalom éves szinten,-kal emelkedett 211. októberben, azonban az előző hónaphoz mért,1%-os mérséklődés jelzi, hogy egyelőre nincs szó a háztartások fogyasztásának holtpontról való elmozdulásáról (211. harmadik negyedévben +,1% év/év) (1. ábra). A magyar fogyasztói bizalom már második hónapja a legalacsonyabb a régióban, ugyanakkor a szlovák és cseh kilátások is erőteljesen visszaestek novemberben (2. ábra). A magyar munkanélküliségi ráta 1,-ra csökkent szeptember és november között (3. ábra). 211 harmadik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 33,4 ezer fővel többen dolgoztak Magyarországon, azonban a munkahelyek száma továbbra is közel 7 ezerrel elmaradt 28 hasonló időszakához képest. Tavaly július és szeptember között elsősorban a mezőgazdaságban, a járműiparban és kereskedelemben jöttek létre új állások az egy évvel korábbihoz képest (4. ábra). Az MFB-INDIKÁTOR 211. őszi eredményei alapján a következő egy évben elsősorban az ipari szektorban (közúti jármű- és gépgyártás) lehet számítani új munkahelyek létrehozására, míg a foglalkoztatás szinten tartásában a KKV-k játszanak majd fontos szerepet: többségük nem tervez változtatást a munkatársak állományában (5-6. ábra) 1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában 1 1 1% -1% - -3% - -5% Hónap/hónap (bal t.) -1 Év/év (jobb t.) Forrás: Európai Bizottság -6-6 * szezonálisan kiigazított adatok Lengyelország Csehország Szlovákia Románia Magyarország 3. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 4. ábra: Foglalkoztatottak számának változása néhány ágazatban 15 13% ezer fő % 1 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 9% 7% ezer fő Mezőgazdaság 211.II / 21.II (bal t.) 211.III / 21.III (bal t.) Egyenleg* (jobb t.) Élelmiszeripar Fémfeldolgozás Számítógép, vill.gép gyárt. Járműgyártás Építőipar Kereskedelem Szállítás * 28. III. negyedévhez viszonyítva Szálláshely-szolg., vendéglátás Pénzügy Közigazgatás Oktatás, eü., szoc. ellátás ezer fő 5. ábra: A következő 12 hónapban a foglalkoztatottak számának bővítését tervező vállalatok aránya az egyes ágazatokban 6. ábra: A foglalkoztatottak számának tervezett változtatása* az egyes méretkategóriákban az ipari és szolgáltató szektorban % 5% MEZŐGAZDASÁG Növény + állat Növénytermesztés Állattenyésztés 21% IPAR 3 33% Közúti gépjármű gyártás % 17% 1 11% 13% 7% 5% Gépgyártás Vegyi anyag előállítás Fémfeldolgozás Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz Építőipar Fafeldolgozás Élelmiszeripar Energetika Textilipar SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR Szállítás, raktározás IKT szolg. Kereskedelem Egyéb szolgáltatások Gazdasági szolg-ok Turizmus, vendéglátás Ingatlanügyletek Pénzügyi szolgáltatások Gépjárműker. és javítás % % 13% 1 17% 59% 51% 39% 83% % 2 37% 1 19% 3 23% Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat Ipar Szolgáltató szektor Csökken Nem változik Nő * a következő 12 hónapban Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz január

9 Infláció Gyorsul az infláció a régióban, itthon már érezhető a jövedéki adók emelésének hatása Második hónapja emelkedik a kőolaj ára: a világgazdasági lassulás alapján a következő hónapokban az olajár csökkenésére számíthatunk, de a fokozódó geopolitikai kockázatok ezt felülírhatják (1. ábra). Gyorsul az infláció a visegrádi országokban: a 12 havi cseh ráta 28. vége óta nem látott szintre ugrott, s a lengyel és szlovák infláció is az 5% felé közelít (2. ábra). 211 utolsó előtti hónapjában a pénzromlás éves hazai üteme 4,3%-ra gyorsult (előző hónaphoz képest: +,7%), s a maginfláció értéke is emelkedett (+3,1% év/év) (3. ábra). Az infláció havi változása a legtöbb termékcsoportban gyorsult novemberben (4. ábra): ez elsősorban a jövedéki adók emelésére vezethető vissza (üzemanyag, alkohol, dohány), míg a forint gyengülésének hatása (a benzináron kívül) egyelőre mérsékelten jelentkezett (pl. iparcikkek árában nem volt tetten érhető). A jegybank sorozatban második 5 bázispontos kamatemelésében az ország növekvő kockázati megítélése mellett az erősödő inflációs nyomás is szerepet játszott, ami elsősorban az adóváltoztatásokra és a gyenge forintra vezethető vissza, mivel az értékesítési ár növelésével kapcsolatos vállalati tervek a továbbra is gyenge keresletre vonatkozó várakozások miatt jelentősen mérséklődtek a fél évvel ezelőttihez képest (5-6. ábra). 1. ábra: Nyersanyag világpiaci árak alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak* 12 havi változása Közép-Kelet-Európában (év/év) Forrás: Reuters CRB nyersanyagpiaci (aggregált) árindex (bal t.) CRB élelmiszeripari árindex (bal t.) WTI-típusú kőolaj (jobb t.) $/hordó 1 9% 7% 5% 3% 1% -1% 27.1 Forrás: Eurostat * harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices) % 7% 5% 3% 1% -1% Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint (211. október és november) Fogyasztói-árindex (hónap/hónap, jobb t.) Fogyasztói-árindex (év/év, bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 5. ábra: A jegybanki alapkamat és az infláció alakulása Magyarországon 2,5% 2, 1,5% 1,,5%, -,5% -1, Üzemanyag Élelmiszerek Alkohol, dohány Szabadáras háztartási energia Szabályozott árú termékek Ipari termékek,,1% 1, 1, 1, 3, Piaci szolgáltatások,1% Forrás: Fogyasztói-árindex,7% MNB 211. október 211. november -1,, 1, 2, 3, 4, 6. ábra: Az értékesítési ár emelését tervező vállalatok aránya 1 1, KSH % % 37% 29% % MNB alapkamat (bal t.) Fogyasztói áremelkedés (év/év, jobb t.) 2 1 Külföldi értékesítési ár 1 Belföldi értékesítési ár 29. nyár 29. tél 21. nyár 211. tavasz 211. ősz január

10 Vállalati forráskereslet Az alacsony vállalati hitelfelvételi hajlandóság a hitelkereslet további csökkenését vetíti előre A hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozói képessége 211 harmadik negyedévében a GDP 3,7, az utolsó négy negyedév átlagában pedig a GDP 2,7%-át érte el, így a szektor 29 eleje óta tartósan nettó megtakarító (1. ábra). Az MNB őszi hitelezési felmérése alapján 212. tavaszig a hitelek közül csupán a rövid lejáratúak esetében várnak a magyarországi bankok kereslet bővülést. A hosszú lejáratú kölcsönök, a forint- és különösen a devizahitelek iránt, valamint a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok részéről is keresletcsökkenést számít a hitelintézetek többsége (2-4. ábra). Az MFB 211. őszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) is a forrásigény általános csökkenését jelzi: tavaszról őszre valamenynyi vállalati méretkategóriában visszaesett a következő 12 hónapban forrásbevonást tervező cégek aránya (5. ábra). Ennek ellenére 211. novemberben a tranzakciók alapján a vállalati forint- és devizahitel állomány is bővült (2,5, ill. 9,2 milliárd forinttal), amire utoljára 28. augusztusban került sor (6. ábra) % -5% ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalakéban (fő szektorok, tranzakciók)* 29.I * utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozási képesség (jobb t.) 29.II 29.III 29.IV 21.I Mikro- és kisvállalatok 21.II Államháztartás Külföld 3. ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* * keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya 21.III 21.IV 211.I 211.II 21.III Közép- és nagyvállalatok ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek változása vállalati méret szerinti bontásban % 6 45% % ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* 29.I 4. ábra: A vállalati forint- és devizahitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* 29.I 29.II 29.II 29.III 29.III 29.IV 29.IV 21.I Rövid lejáratú hitelek 21.I Forinthitelek * keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya 21.II 21.II 6. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 21.III 21.IV 211.I Devizahitelek * keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya 21.III 21.IV 211.I 211.II Hosszú lejáratú hitelek 211.II 21.III 21.III % 6 45% % % 29. tél 19% 17% 21. nyár 2 21% 211. tavasz 13% ősz 2 23% 29. tél 19% nyár 27% 31% 211. tavasz ősz 23% tél 17% 31% 21. nyár 23% 43% 211. tavasz 27% 25% 211. ősz tél 2 37% 21. nyár 2 49% 211. tavasz ősz milliárd Ft Devizahitel Forinthitel Összes hitel milliárd Ft Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Nem tervez Valószínűleg nem Kivár Valószínűleg tervez Tervez forrásbevonást január

11 Banki forráskínálat A hitelkínálat szűkülésére számítanak vállalati és pénzintézeti oldalról is A közép-kelet-európai térségben éves szinten (euróra átszámolt állományi adatok szerint) 3-9% körüli volt a vállalati hitelállomány bővülése októberben, Magyarországon azonban 8,1%-os zuhanást mértek (a visszaesés mértékében szerepet játszott a forint októberi, a régió devizáitól elszakadó gyengülése is) (1. ábra). A vállalatok finanszírozási forrásokhoz való hozzájutását kínálati oldalról a bankok hitelezési képessége és hajlandósága is akadályozza. A hitelezési képességet blokkolják a bankok forrásszerzésének nehézségei, veszteségeik növekedése és az ebből fakadó tőkeproblémák, s a magas, 15 körüli hitel/betét arány (2. ábra). A hitelezési hajlandóságban fokozatos visszaesés figyelhető meg az elmúlt egy évben, sőt az MNB őszi hitelezési felmérése alapján a bankok relatív többsége 212. tavaszáig a közép- és nagyvállalati hitelezés csökkentését tervezi (3. ábra). A vállalatok is a hitelezési piac szűkülésére rendezkedtek be: az MFB őszi vállalati felmérése alapján egyharmaduk a hitelkínálat csökkenésére számít, s minden második cég legfeljebb stagnálást vár a következő 12 hónapban (4. ábra). A hazai hitelezési piac szűkülésének irányába mutat az MNB novemberben indult monetáris szigorítása is, mely a regionálisan magas hitelkamatok további emelkedését vetíti előre (5-6. ábra). 1. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya * euróra konvertált állományok % 2 175% 15 * MFB, EXIM, KELER nélkül % 2 175% Forrás: ECB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 125% 1 75% 5 25% 23.6 Forrás: PSZÁF Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány Összes hitel/betét arány % 1 75% 5 25% 3. ábra: A következő 6 hónapban kihelyezni kívánt hitelmennyiség változása a magyarországi bankok megítélése alapján* 4. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint I 29.II * hitelkihelyezés bővítését tervező bankok aránya mínusz hitelkihelyezés csökkentését váró bankok aránya 29.III 29.IV. 21.I Mikro- és kisvállalatok 21.II 21.III 21.IV. 211.I 211.II Közép- és nagyvállalatok 211.III , 37,3% 33,9% 37, 36, 45, 44, 18,7% 17,9% 2, 2, Teljes minta 45,3% 42,5% 53, 1, Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok * bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya Csökken Stagnál Bővül Nettó mérleg (bal t.)* Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves Forrás: ECB, MNB 28.4 * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia január

12 Árfolyamok és állampapírhozamok Gyengén szerepelt a forint és a magyar állampapírpiac is az év utolsó hónapjában Az eurózóna jövője körüli növekvő aggodalmak tükröződtek abban, hogy a javuló globális kockázatvállalási hangulat ellenére 1,3 alá süllyedt a dollár/euró árfolyam 211 végére (1. ábra). A kockázatosabb eszközök iránti kereslet erősödéséből (2. ábra) a forint decemberben nem profitált: a hazai fizetőeszköz 2,3%-ot gyengült az euróval szemben, s árfolyama rekordszint közelében, 314,6 HUF/EUR mellett zárta az évet. A hazai eszközök romló kockázati megítélését jelezte, hogy a 1 éves magyar állampapírok CDS-felára is csúcsközelbe, 616 bázispontig emelkedett az év végére, a 1 éves államkötvényhozam pedig 9,75%-on, az előző napi éves csúcstól 4 bázisponttal elmaradva zárt (3. ábra). Decemberben a diszkontkincstárjegy hozamok 2-77, a kötvényhozamok bázispontot emelkedtek (4. ábra). A magyar deviza 243,1 HUF/USD és 258,8 HUF/CHF árfolyam mellett fejezte be a múlt évet, az utolsó hónapban 6, ill. 3,- ot veszítve értékéből. Éves szinten 15,7-15,7%-ot gyengült a forint az amerikai és a svájci fizetőeszközzel szemben (5. ábra). A hazai deviza teljesítménye az év utolsó hónapjában is régiós átlag alatti volt: a cseh korona 1,-kal értékelődött le az euróval szemben, míg a lengyel zloty és a román lej 1,1, ill.,7%-ot erősödött (6. ábra). 1. ábra: A globális kockázatvállalási kedv és a dollár/euró árfolyam ( ) 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 5 tőzsdeindex alakulása VIX-index (bal t.) euró erősödése USD/EUR (jobb t.) 1, 1,1 1,2 1,3 1,4 fordított skála Forrás: ECB, Reuters Forrás: Reuters, ECB globális kockázatvállalási kedv erősödése ,5 1, S&P 5 (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar állampapírok hozama 4. ábra: Magyar jegybanki alapkamat és állampapírpiaci hozamok alakulása 1, 9,5 9, 8,5 8, 7,5 7, 6,5 Forrás: ECB, Reuters éves állampapírhozam (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) , 9,5 9, 8,5 8, 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, Forrás: ÁKK, MNB , 9,5 9, 8,5 8, 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 6. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* Forrás: ECB forint gyengülése HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) * = euróval szembeni árfolyamerősödés Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty Forrás: ECB január