Növekvő beruházási kedv, javuló finanszírozási környezet és élénkülő forráskereslet az MFB őszi vállalati felmérésének eredményei alapján

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Növekvő beruházási kedv, javuló finanszírozási környezet és élénkülő forráskereslet az MFB 213. i vállalati felmérésének eredményei alapján 213. december A Magyar Fejlesztési Bank legfrissebb, 213. i kérdőíves vállalati felmérése a magyarországi beruházási folyamatok további élénkülését jelzi: folytatódott mind az előző 12 hónapban beruházást végző, mind a következő egy évben fejlesztéseket tervező vállalatok arányának emelkedése. A folyamatok mögött elsősorban az amortizálódott termelőeszközök elmúlt években elhalasztott pótlási igénye áll, de szerepet játszik a kapacitáskihasználtság javulása, a finanszírozású források árának csökkenése és a bővülő hitelkínálat is. A külpiacok élénkülése, a beruházási kedv erősödése, valamint a finanszírozási környezet javulása két és fél éve nem tapasztalt szintre növelte a magyarországi vállalatok forrásbevonási kedvét, ráadásul a hitelezési klíma további kedvező irányú változását várják a cégek. A finanszírozási korlátok enyhülése ugyanakkor még nem érte el azt a kritikus küszöböt 213 én, hogy jelentősen csökkenjen a napi szintű finanszírozási gondokkal küzdő cégek aránya, ami a magyarországi vállalati kör egy részének strukturális problémáira világít rá. A felmérés történetében 213. ősszel új csúcsot ért el azon cégek aránya (72,7%), amelyek az előző 12 hónapban beruházást hajtottak végre (1. ábra). A fejlesztéseket továbbra is a termelőeszközök korszerűsítése, az amortizálódott eszközök pótlása és a bővítések ösztönözték, s beruházásösztönző hatásuk fokozódott hoz képest, míg a költségek mérséklésének célja enyhült. A megkérdezettek csökkenő hányada számolt be tervezettől elmaradó fejlesztésekről, ugyanakkor a verseny erősödéseként versenytársaikhoz képest saját beruházásaikat egyre kevésbé tartják elegendőnek a vállalatok. (folytatás a 2. oldalon) ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya és a beruházások alakulása 29.II Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, KSH 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya (bal t.) Beruházások (jobb t., év/év, %) 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III A tartalomból Az egyre kedvezőbb külső környezetben a várakozásoknál jobban teljesít a magyar gazdaság... (4. oldal) A rendelésállomány magas szintje a magyar feldolgozóipari termelés további bővülését vetíti előre... (5. oldal) A töretlenül javuló fogyasztói bizalom és az emelkedő reálbérek is segítik a lakossági fogyasztást... (6. oldal) Tartósan kedvező munkaerőpiaci helyzet, 4,9%-kal bővülő bruttó bérek... (7. oldal) A nyomott inflációs környezet a fejlett piacokon támogatja a tartósan laza monetáris politikát... (8. oldal) Javuló nyereségesség és visszafogott üzleti tevékenység jellemző a bankszektorra... (9. oldal) Csökkenő hitelkamatok, növekvő kereslet a beruházási hitelek iránt... (1. oldal) A kamatvárakozások és a magyar eszközök csökkenő hozamprémiuma gyengítette a forintot... (11. oldal) Az év végi bevételekkel teljesülhet az éves költségvetési hiánycél... (12. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A fejlesztési kedv 211 e óta tartó élénkülése idén is folytatódott: a i 68, után re 7,-ra emelkedett a következő egy évben beruházást tervező vállalkozások részaránya. Strukturálisan ugyanakkor csak a kisvállalatok és az ipari cégek körében nőtt a fejlesztési szándék (míg a többi vállalatcsoportban csökkenés következett be), amiben az MNB Növekedési Hitelprogramja is szerepet játszhatott (2. ábra). Az alacsony belföldi kereslet továbbra is fékezi a fejlesztési lendületet: a kizárólag Magyarországon értékesítő vállalatok körében a viszonylag alacsony beruházási szándék tovább mérséklődött 213. és között, míg az exportra is termelő vállalatok esetében ugyanekkor nőtt a fejlesztési kedv. Változatlanul a piaci verseny és a leamortizálódott eszközök pótlása hajtja elsősorban a tervezett beruházásokat. Azonban míg az előbbi szerepe csökken, utóbbié folyamatosan emelkedik, s 213. ősszel egy év után ismét az első helyen szerepel a beruházási ösztönzők között a visszaesett kereslet és forráshiány miatt az elmúlt években elhalasztott fejlesztések jelentette nyomás, melyet a válaszok alapján 213 én már a javuló forráshelyzet is egyértelműen támogat. A kapacitásfeleslegről beszámoló vállalkozások aránya új mélypontot ért el (12,4 százalékpontos csökkenést követően 33,), ugyanakkor a kapacitáshiányt jelző vállalatok hányada változatlanul alacsony, ami magyarázhatja, hogy miért csupán 1,6 százalékponttal emelkedett óta a beruházást tervező cégek aránya (3. ábra). A finanszírozást tekintve a bevételek növekedése kismértékben, az idegen források könnyebb elérhetősége ugyanakkor jelentősen javította a vállalatok fejlesztési hangulatát óta, s a két tényezőnek több mint három év után ismét hasonló volt a jelentősége a beruházási ösztönzők között. Mivel a fejlesztési kedv nemcsak a forrásbevonást biztosan tervező cégek körében emelkedett óta, hanem a valószínűleg forrásbevonást nem végző vállalatok körében is, valamint a várhatóan forrásbevonást végző cégek esetében csökkent a fejlesztési szándék óta, ezért ezek alapján az állapítható meg, hogy a forráshelyzet javulása szükséges, de önmagában nem feltétlenül elegendő feltétel a magyarországi fejlesztések tartós dinamizálódásához. A tervezett beruházások elsődleges célja továbbra is a technológiai korszerűsítés (a vállalatok 5,-a jelezte), az amortizálódott eszközök pótlása (35,) és a termelés bővítése (32,). Ezek közül az első kettőt 1,7, ill. 1,9 százalékponttal több vállalkozás említette ősszel, mint fél évvel korábban, így a célok közül leginkább ezek előtérbe kerülésének köszönhető a beruházási kedv élénkülése (4. ábra). Ugyan jelentősen mérséklődött a piaci bizonytalanság, azonban továbbra is ez fékezi leginkább a fejlesztéseket valamenynyi vállalati méretkategóriában A hitelek árazását mint beruházási korlátot szinte valamennyi ágazatban enyhébbnek ítélték meg, mint tavasszal, ugyanakkor a hitelkínálat esetében vegyesebbek voltak az egyes ágazatok tapasztalatai (5. ábra). A cégek harmada (32,-a) javuló finanszírozási helyzetről számolt be ősszel, s az arány az elmúlt egy évben folyamatosan nő. Változatlanul az agráriumban tapasztalnak leginkább előrelépést, s a legtöbb iparágban emelkedett a kedvezőbb helyzetbe 2. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret és szektor szerinti bontásban* Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések tél TELJES MINTA Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Agrárium Ipar Szolgáltató szektor * vállalati válaszok arányában 4. ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások célja* 29. erősödő beruházási kedv 29. tél 3. ábra: A termelési kapacitások alakulása 1 13, 12, 13, 18, 16, 16,7% 13, 7, 11, ,9% 37, 4, 34,7% 29,9% 29, 41, 46, , , , 68, 7, , 54,7% 55, 53, , 5, 45,9% 66, 4,7% 48, 53, 57, 45,9% 33, tél Kapacitáshiány van (bal t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR Megfelelőek a kapacitások (bal t.) vállalati felmérések Kapacitásfelesleg van (bal t.) A következő egy évben beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.) * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges Termelés bővítés Technológia korszerűsítés Profilváltás/-szélesítés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése Költségcsökkentés Amortizáció pótlása Beruházást tervező cégek aránya (jobb t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 5. ábra: A szűkös hitelkamatok, ill. a magas hitelkamatok jelentette beruházási korlát változása 213. és között* 1,5 1,,5, -,5-1, -1,5 Növénytermesztés Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések * 1-5 skála, pozitív érték: növekvő korlát, negatív érték: enyhülő korlát Állattenyésztés Textilipar Fémfeldolgozás Fafeldolgozás Építőipar Energetika Gépgyártás Vegyianyag gyártás Közúti járműgyártás Élelmiszeripar Nagykereskedelem Ingatlanügyletek Szállítás, raktározás Közösségi szolgáltatás Szűkös hitelkínálat Kiskereskedelem Turizmus Számviteli tanácsadás IKT szolgáltatások Gépjárműker. és -jav. Mérnöki tevékenység fordított skála Magas hitelkamatok 2 Mzg. Ipar Szolgáltató szektor 213. december

3 került cégek aránya. A pozitív irányú tendencia ellenére a cégek finanszírozási problémái csak kismértékben javultak: az elmúlt másfél évben csupán lassú ütemben csökkent (re 3 alá süllyedt) a folyó költségek fedezéséhez is segítségre szoruló vállalkozások aránya, míg a vállalkozások egyre nagyobb hányada (: 43,) számol be arról, hogy a fejlesztéseit nem tudja önerőből finanszírozni (6. ábra). Az elmúlt fél évben is folytatódott, sőt némileg felgyorsult a forrásbevonást biztosan tervező vállalatok arányának emelkedése (a megkérdezettek 31,7%-a biztosan, további 2,-a pedig valószínűleg hajt végre forrásbevonást a következő 12 hónapban, ami 4,, ill. 2,1 százalékpontos emelkedés óta) (7. ábra). A következő egy évben külső forrás igénybevételét tervező cégek aránya a kisvállalatok körében emelkedett legnagyobb ütemben, az MNB hitelösztönzési programja vélhetően ezen cégek forráskeresletére hatott leginkább. A vállalati vélemények alapján a következő 12 hónapra vonatkozólag a legnépszerűbb forrásbevonási formát változatlanul a hitelek jelentik (a megkérdezettek 43,-a gondolkodott kölcsön felvételében), majd az európai uniós források, s az állami támogatások következnek. A vizsgált opciók sorrendje 211. óta változatlan, s az elmúlt fél évben valamennyi finanszírozási lehetőség népszerűsége minimális mértékben emelkedett (8. ábra). Az élénkülő beruházási kedv következtében immáron a cégek 51,-a akar fejlesztési célú forrást igénybe venni, s emelkedett a forgóeszköz hitelek jelentősége is 213. óta. A hitelfelvétel során számításba vett tényezők közül továbbra is a kamatok nagyságát mérlegelik legalaposabban a vállalatok, míg másodsorban az egyéb forrásköltségek nagyságát veszik számításba utóbbi tényező jelentősége (vélhetően a csökkenő hitelkamatokkal összefüggésben) a felmérés során korábban nem tapasztalt szintre ugrott 213. re. A vállalatok a devizaárfolyamok változását tekintik az elmúlt 12 hónap leginkább kedvezőtlen tendenciájának a hitelfelvételi körülmények sorában, ugyanakkor a forinthitel kamatok alakulásában egyértelmű pozitív tendenciát érzékelnek, amire még nem volt példa a felmérés négyéves történetében. Hitelfelvétel során a vállalatok számára a bankok által megkövetelt biztosíték mértéke vált a leginkább visszatartó tényezővé, megelőzve a hitelkínálat mértékét, ahol enyhültek a nehézségek óta. A kölcsönök ára a hitelkamatok mintegy másfél éve tartó folyamatos csökkenése miatt csupán a negyedik legfontosabb gátló tényező 213 én. A következő 12 hónapban a cégek nagyobb hányada (5,) számol a hitelkínálat bővülésével, mint amekkora a szűkülést prognosztizálók aránya (9,), s folyamatosan nő az optimizmus 211. óta (9. ábra). Valamennyi szektorban és méretcsoportban a hitelnyújtási aktivitás erősödését várják a cégek. A vállalatok mintegy felének (48,) a várakozásai szerint csökkennek, 1,-uk szerint emelkednek a következő egy évben a hitelkamatok. A méret, ill. szektor szerinti bontásban vizsgált valamennyi csoportban is rekordszintre nőtt az optimizmus. Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményeiről a hu/aktualis/mfb-indikator oldalon további részletek olvashatóak Diagramcím 6. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése és annak változása 26, 25, 1,7% 11, 13,7% 14, 22, 18, 14, 12,9% 12, 25, 16, 14, 2,7% 26,9% 29, 35, 21, 22, 29. tél 48, 35, 16, 25, 24, 21, 26, 12, 14, 13, 12,9% ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek , 24,7% 24, 25, 21,9% , 15, 13, 14, 15, 12,7% 14, 11,9% 22, 2,7% 18, 2, ,9% 27,7% 31,7% Nem tervez Valószínűleg nem Kivár Valószínűleg tervez Tervez forrásbevonást Teljes minta Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok , 19,7% 16, 54, 56, 61, 43, 37,7% 41, 41, 43, 29. tél , 35, 32, 31,9% 29,7% 211. Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 13,9% 11, 12,9% 14, ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint (nettó mérleg*) * bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Forrás: MFB-INDIKÁTOR Beruházásra már nem elegendőek a saját források vállalati felmérések Nincs szükség külső forrásra (212. tól: tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (212. tól: nem tervez beruházást) ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* 29. tél EU-s források Állami támogatás Kereskedelmi bankok hiteltermékei Hitelfelvétel** Lízing Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ** kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei december

4 Gazdasági növekedés Az egyre kedvezőbb külső környezetben a várakozásoknál jobban teljesít a magyar gazdaság Az év eleji lassulást követően fokozatos élénkülés tapasztalható a világgazdaságban. A GDP-növekedés lassulása megállt Kínában (213. III. n.év: +7,), az amerikai gazdaság stabilan jól teljesít (a kormányzati szektor részleges leállása csak az utolsó negyedév adataiban látszódik majd), s az eurózóna is lassan kilábal az elhúzódó recesszióból (-, év/év, +, n.év/n.év). Ez utóbbi folyamat törékenységét jelzi ugyanakkor, hogy a belső kereslet ha mérsékeltebb ütemben is de július és szeptember között tovább zsugorodott, valamint a beruházások éves szinten utoljára közel két éve bővültek (1-2. ábra). Az idei harmadik negyedéves adatok alapján a magyar gazdaság a gyorsuló növekedési pályán lévő régiós országok közé tartozik. A hazai GDP bővülését (+1, év/év, +,9% n.év/n.év) felhasználási oldalon elsősorban a beruházások dinamikus bővülése, valamint a kivitel megugrásának köszönhetően a nettó export segítette. A termelési oldalon az agrárium kirobbanó idei teljesítménye (+27,) és az építőipar magára találása (+7,) bizonyultak a gazdaság hajtóerőinek (3-5. ábra). A hosszú távú növekedési pálya szempontjából kedvező, hogy a közösségi mellett már a piaci fejlesztések is hozzájárultak a beruházások volumenének jelentős (9, év/év) bővüléséhez (6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) 2. ábra: Hozzájárulás a GDP-hez az eurózónában I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III Forrás: Reuters, MFB Háztartási fogyasztás Kína Eurózóna Németország USA Beruházás százalékpont I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II Forrás: Eurostat, MFB III 212.IV 213.I 213.II 213.III Kormányzati fogyasztás Nettó export 3. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) 4. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Eurostat, MFB 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211. III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III Magyarország Csehország Románia Szlovákia Lengyelország százalékpont I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III Végső fogyasztás összesen Nettó export Bruttó felhalmozás GDP-növekedés (jobb t.) ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) 6. ábra: A versenyszféra és a költségvetési szektor beruházásainak alakulása (év/év) Magyarországon százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, -7,5 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltató szektor GDP (jobb t.) % I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III Versenyszféra beruházásai Költségvetési szektor beruházásai december

5 Külkereskedelem és ipar A rendelésállomány magas szintje a feldolgozóipari termelés további bővülését vetíti előre Az idei év közepétől gyorsul a világexport bővülése, ami egyre kedvezőbb környezetet biztosíthat a hazai külkereskedelmi szektor számára. A külkereskedelmi mérleg továbbra is jelentős többletet mutat Magyarországon: az idei első tíz hónapban a szufficit vonzata 1841,2 (6179,1 millió euró) volt, 12,7 milliárd forinttal (231,4 millió euróval) több, mint egy éve. Ez többek között a javuló cserearánynak is köszönhető volt, mivel az import volumenének bővülése (+4,) meghaladta a kivitelét (+3,) január és szeptember között (1-2. ábra). Az ipari termelés 6,-kal nőtt októberben éves szinten, azonban az előző hónaphoz képest,-os volt a visszaesés mértéke. A feldolgozóipar további növekedése szempontjából kedvező a rendelésállomány magas szintje, azonban a termeléshez hasonlóan ez is erőteljesen koncentrált, mindössze három ágazathoz köthető a megrendelések bővülése (3-4. ábra) szeptemberben 9,-kal (év/év) nőtt a hazai építőipar teljesítménye. A növekedést elsősorban az épületek (elsősorban ipari létesítmények) és az egyéb építmények (vasúti és közúti fejlesztések) építése támogatta. Az új szerződések is dinamikus bővülést mutattak (+49,): ipari, egészségügyi és oktatási területről érkezett a megrendelések nagy része (5-6. ábra). 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - október) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: CPB, OECD, MFB * OECD Composite Leading Indicator: OECD OECD konjunktúra index (bal t.) tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Világexport** (jobb t.) Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2-21, jobb t.) ,8-893,5-623,8-573,8 842, , ,2 1 72, ,2-28,6-61, ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) 4. ábra: Kiemelt feldolgozóipari alágazatok rendelésállománya (213. szeptember, előző év azonos idaka = 1) Számítógép, elektr. termék gyártása 175, Járműgyártás 136, Gépgyártás 111,7% Papírgyártás 11,9% Fémfeldolgozás 11, Villamos berendezés gyártása 97,7% Gyógyszergyártás 93, Vegyi anyag előállítás 79, Textilgyártás 77, Ruházati termékek gyártása 59, ÖSSZESEN 124, ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 6. ábra: Az építőipari alágazatok termelésének alakulása* (előző év azonos idaka = 1) *3 hónapos gördülő átlag * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) Épületek építése Speciális szaképítés Egyéb építmények építése Építőipar összesen december

6 Fogyasztás, megtakarítás A töretlenül javuló fogyasztói bizalom és az emelkedő reálbérek is segítik a lakossági fogyasztást Jelentős mértékben (egy hónap alatt 6,1 ponttal) javult a fogyasztói bizalom Magyarországon 213. novemberben: a lakossági várakozások a 21 i optimizmus szintjére emelkedtek (1. ábra). Az előzetes adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom 2,-kal (év/év) emelkedett Magyarországon 213. októberben, a kedvező lakossági várakozásoknak és a dinamikusan emelkedő reálbéreknek köszönhetően. Az üzemanyagok (+3,7%) mellett a nem élelmiszer típusú termékek (+3,) értékesítése is jelentősen bővült, míg az élelmiszerek eladása (+1,) valamelyest elmaradt ettől az ütemtől (2-3. ábra). A háztartások finanszírozási képessége 5, volt (a GDP százalékában) az idei harmadik negyedévvel záruló egy évben. A lakosság tulajdonában lévő pénzügyi eszközök átrendeződése folytatódott: a bankbetétek csökkentek, nőtt viszont a készpénz, az állampapírok és a befektetési jegyek állománya. Ez utóbbiak októberben is igen népszerűek maradtak. Az év tizedik hónapjában a háztartások ismét nettó hiteltörlesztők voltak: a kölcsönök állománya tranzakciókból eredően 46,8 milliárd forinttal csökkent, ami 212. október óta a legnagyobb visszaesésnek számít. Mind a forint, mind a devizahitelek visszafizetése meghaladta az új kihelyezések mértékét (4-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása a föbb termékcsoportok szerint (naptárhatástól tisztított volumenindexek) Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) Kiskereskedelmi forgalom Nettó reálbérek 5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) ábra: A háztartások finanszírozási képességének alakulása 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III Nettó hatás* (bal t.) Pénzügyi eszközök* (bal t.) *tranzakciók szerinti változás; 4 negyedéves gördülő átlag Pénzügyi kötelezettségek* (bal t.) Finanszírozási képesség (a GDP %-ában, jobb t.) 6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények *állampapírok, egyéb kötvények Forinthitel tranzakciók (bal t.) Devizahitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) december

7 Munkaerőpiac, keresetek Tartósan kedvező munkaerőpiaci helyzet, 4,9%-kal bővülő bruttó bérek A 213. augusztus-októberi idakban a munkanélküliségi ráta 9, maradt (ez,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban), 212 hasonló idakához képest a foglalkoztatottak száma 57,4 ezer fővel nőtt, míg a munkanélkülieké 29,3 ezerrel csökkent (1. ábra). A növekedés fokozatos gyorsulásával az év közepétől már egyértelműen látszó trend, hogy a tartósan magas közfoglalkoztatási szint mellett egyre inkább az új piaci állások járulnak hozzá a munkaerőpiaci helyzet további javulásához. A 213. októberben bejelentett nem támogatott munkahelyek száma több mint 6-kal haladta meg az egy évvel korábbit (2-4. ábra). A hivatalos statisztikai adatok mellett a javuló trendet az MFB 213 én végzett vállalati felmérése is alátámasztja: a foglalkoztatás további bővülése várható a következő 12 hónapban, miután a vállalatok 23,-a tervezi új munkatársak felvételét, s mindössze 12, gondolkodik létszámleépítésben (5. ábra). A 213. szeptemberben a bruttó jövedelmek 4,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A nemzetgazdasági átlaghoz a közszféra bérfejlesztése, elsősorban a tanári életpálya modellel járó fizetésemelés (+23,) járult hozzá (6. ábra). 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 2. ábra: A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók számának változása és a gazdasági növekedés alakulása Magyarországon ezer fő % ezer fő Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 7% I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II * KSH munkaerő-felmérés alapján ** KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtés alapján 21.III 21.IV 211.I 211.II 4. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 211. III 211.IV 212.I 212.II 212.III Foglalkoztatottak számának változása* (bal t.) Alkalmazásban állók számának változása** (bal t.) GDP-növekedés (év/év, jobb t.) 212.IV 213.I 213.II 213.III - - ezer fő százalékpont Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) -3, ábra: A foglalkoztatás alakulása az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés alapján Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések -24,2 5,7-3, ,4-5, -13,7-13,3 Előző 12 hónap* , -,2-7, -5,8 1,5 2, Következő 12 hónap** * a foglalkoztatottak számát bővítő, illetve mérséklő vállalatok arányának különbsége **a foglalkoztatottak számát bővíteni, ill. csökkenteni tervező vállalatok arányának különbsége százalékpont ezer darab Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Forrás: NFSZ, MFB Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (213. szeptember, előző év azonos idaka = 1) Oktatás Építőipar Egészségügy Költségvetési szektor Ipar Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Szálláshely-szolg., vendéglátás Közigazgatás Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Mezőgazdaság Infokommunikáció Szállítás, raktározás Szociális ellátás Ingatlanügyletek * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér Költségvetési szektor Versenyszféra 11, 17, 17, 14,9% 14, 14, 13,7% 12,9% 12,7% 12,7% 12, 12, 1, 98, 17, 13,9% 14,9% 123, Összesen december

8 Infláció A nyomott inflációs környezet a fejlett piacokon támogatja a tartósan laza monetáris politikát A fontosabb nyersanyagok többségének mérséklődött a világpiaci ára az év első tizenegy hónapjában a tavaly év végi szinthez képest (1. ábra). A kedvező befektetői hangulat miatt csökkent a kereslet a biztonságos eszköznek számító nemesfémek iránt (arany, ezüst), a jó termés pedig lenyomta az agráralapanyagok (gabona, kukorica) árát. A kínai fogyasztói árindex óta tartó emelkedését a várt lassulással ellentétben gyorsuló gazdasági aktivitás, a tartós munkaerőhiány és az élelmiszerek drágulása okozza (2. ábra). A világgazdaság fejlett régióiban mérséklődött az inflációs nyomás 213 én, aminek hátterében elsősorban az energiaárak alacsony szintje, a korábbi olajár emelkedések bázisból való kifutása áll. A maginflációs mutatók stabil alakulása azonban jelzi, hogy a deflációs félelmek nem megalapozottak. Az eurózónában az októberi,7-ről novemberre,9%-ra emelkedett az inflációs ráta, így csökkent az esélye annak, hogy az Európai Központi Bank tovább mérsékli az irányadó kamatlábat (3-4. ábra). A közép-kelet-európai régió valamennyi országában 1, környéki szintre süllyedt a fogyasztói árindex az idén ősszel. A magyar 12 havi inflációs ráta október után novemberben is,9% volt, az előző hónaphoz képest pedig,-kal csökkentek a fogyasztói árak (5-6. ábra). 1. ábra: Nyersanyagárak változása a S&P GSCI spot árindexek alapján ( = 1) 2. ábra: Fogyasztói árak alakulása Kínában Állati termékek Energia Brent-típusú nyersolaj S&P GSCI nyersanyagár-index Szója Cink Ólom Réz Platina Cukor Ipari fémek Gabona Alumínium Nikkel Arany Ezüst Kukorica Forrás: Reuters, MFB , 12, 1, 7, 5, 2,, -2, Forrás: NBSC, MFB Fogyasztói árindex (év/év) Fogyasztói árindex - nem élelmiszerek (év/év) Fogyasztói árindex - élelmiszerek (év/év) 15, 12, 1, 7, 5, 2,, -2, 3. ábra: Az amerikai fogyasztói árindex és a maginfláció alakulása 4. ábra: Fogyasztói árak alakulása az eurózónában - - Forrás: Reuters, MFB * Harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices) Forrás: Reuters, MFB havi inflációs ráta* (jobb t.) Élelmiszerárak (bal t.) Maginfláció (év/év) Fogyasztói árindex (év/év) Energiaárak (bal t.) Maginfláció (jobb t.) 5. ábra: A fogyasztói árak* 12 havi változása Közép-Kelet-Európában (év/év) 6. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év) 1 9% 7% % 7% - Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia Forrás: Eurostat, MFB * harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices) Fogyasztói árindex Maginfláció december

9 A bankszektor helyzete Javuló nyereségesség és visszafogott üzleti tevékenység jellemző a bankszektorra 213 első három negyedévében a részvénytársasági hitelintézetek adózás utáni nyeresége 36,2 milliárd forintot ért el. Tavaly ilyenkor 1,5 milliárdos volt a veszteségük, ami a szektor stabilizálódását jelzi, ugyanakkor a lakossági devizahitelek pénzügyi rendszerből történő kivezetésére irányuló kormányzati törekvés várhatóan újabb terheket ró a bankokra (1. ábra). A profitabilitás idei javulását az eszközállomány, a hitelállomány, valamint a közvetlen külső források állományának zsugorodása kísérte, azaz defenzív stratégiát követve javult a szektor jövedelmezősége (2-3. ábra). A bankok alapvetően a hitelezés visszafogásával, a hitel/betét arány csökkentésével reagáltak az elhúzódó válságra, ugyanakkor az elmúlt hónapokban tapasztalt fejlemények (pl. a hitel/betét ráta újbóli emelkedése) azt jelzi, hogy a gazdasági növekedés révén vélhetően módosul ez a stratégia és fokozatosan aktivizálódnak a pénzintézetek a hitelezési piacon (4. ábra). A nem teljesítő hitelek arányának emelkedése 212-ben megállt, ugyanakkor a hitelaktivitást visszafoghatja, hogy idén nem indult el érdemi csökkenés (5. ábra). A bankrendszer tőkehelyzete régiós összehasonlításban továbbra is stabil: a hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója 213. szeptemberben 16, volt, 1,7 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban (6. ábra) ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye 174,4 275,1314,2 356,8 324,7 Adózás előtti eredmény Adózott eredmény ,6 29, ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai 29 12, ,3 211 * MFB, EXIM, KELER nélkül , 213.I 73, 23,3 213.II 36,2 213.III 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya 25 71, , 5 845, , , , , , , , , , , , 6 64, , ,3 7 17, , , , * MFB, EXIM, KELER nélkül Eszközállomány Hitelállomány Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek 4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. december szeptember) 25 2 Belföldi betétek Közvetlen külföldi forrás *MFB, EXIM, KELER nélkül * MFB, EXIM, KELER nélkül Vállalati hitel/betét arány 5 Lakossági hitel/betét arány 2 Összes hitel/betét arány ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem teljesítő hiteleinek aránya 6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban 2 * MFB, EXIM, KELER nélkül , 17, 16, 16, 15, 15, 14, 14, 13, 13, 12, 12, Forrás: PSZÁF, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB , 17, 16, 16, 15, 15, 14, 14, 13, 13, 12, 12, Teljes hitelállomány Vállalat Lakosság Önkormányzat Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia december

10 Vállalati forráshelyzet Csökkenő hitelkamatok, növekvő kereslet a beruházási hitelek iránt A magyarországi vállalatok a monetáris lazítás következtében egyre kedvezőbb áron juthatnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz: az 1-5 éves, ill. 5 év feletti hitelkamatok átlagos mértéke idén októberre 5,81, ill. 5,4-ra, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 23-ig visszanyúló adatai alapján egyaránt új mélypontra süllyedt, így a hazai vállalatok által fizetendő kamatfelár is tovább csökkent régióbeli versenytársaikhoz képest (1-2. ábra). Magyarországon a vállalati szektorban októberben 26,6 milliárd forinttal bővült a forintkölcsönök, s 32,8 milliárd forinttal csökkent a devizahitelek állománya a tranzakciók nyomán. Előbbiben az MNB Növekedési Hitelprogramjának első pillére (kedvezményes forinthitelek nyújtása), utóbbiban a program második pillére (devizahitelek forintra váltása) is szerepet játszhatott, a hitelezés ugyanakkor éves szinten összességében továbbra is mérsékelt visszaesését mutat, akárcsak a többi régióbeli gazdaságban (3-4. ábra). A vállalati hitelek körében októberre 15,-ra emelkedett az öt évnél hosszabb futamidejű kölcsönök aránya, s az MFB i vállalati felmérése alapján erősödik a fejlesztési hitelek iránti kereslet a következő hónapokban (5-6. ábra) * 3 hónapos bankközi kamatok 1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR 3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában Devizahitel Forinthitel Összes hitel * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MFB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország Szlovénia ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 6. ábra: A vállalatok következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási terveinek* célja * MFB, EXIM, KELER nélkül % 1 17% Lejárat nélkül 5 év felett 1-5 év 3-12 hó 1-3 hó -1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.) , 34, 36, 59, 21,9% 43, 42,9% 44, 51, Fejlesztési forrás 29. tél 21. * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges 35, 29, 25, 4, 42, 21,7% 18, 17, 21, 211. Forgóeszköz finanszírozás 211. Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések , 3, 29, 27, 25, Vállalat likviditásának javítása december

11 Árfolyamok A kamatvárakozások és a magyar eszközök csökkenő hozamprémiuma gyengítette a forintot Gyengén teljesített a forint novemberben és a hónap végére 3 fölé kúszott az euróval szembeni árfolyam. A magyar deviza a közös európai fizetőeszközzel szemben 2,-ot veszített értékéből (a november 29-i árfolyam 31,1 HUF/EUR volt), míg az amerikai dollárral és a svájci frankkal szemben 2,3, ill. 2,-os ütemben értékelődött le. A többi régiós deviza euróárfolyama is gyengült: a román lej,1, a lengyel zloty,7, a cseh korona 6,-ot veszített értékéből (utóbbi esetén a cseh jegybanknak a korona gyengítését célzó devizapiaci fellépése játszott meghatározó szerepet) (1-2. ábra). A globális kockázatvállalási kedv az előző hónapban is élénk maradt, mivel mérséklődtek a Fed eszközvásárlási programjának év végi szigorításával kapcsolatos várakozások és a hazai reálgazdasági kilátások is tovább javultak, ezek a tényezők azonban csak mérsékelni tudták a forint gyenge havi teljesítményét (3-4. ábra). A forint leértékelődését alapvetően a csökkenő állampapírhozamok révén a magyar eszközök csökkenő hozamprémiuma okozta, s ezt tovább fokozta, hogy a piac a novemberben új történelmi mélypontra, 3,2-ra süllyedt jegybanki alapkamat további csökkentését várja a következő hónapokban a cél alatti inflációs ráta nyomán (5-6. ábra). 1. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 213. novemberben* forint gyengülése Forrás: ECB, MFB % CZK/EUR HUF/EUR PLN/EUR RON/EUR Forrás: ECB, MFB euróval szembeni árfolyamerősödés * =1 17% HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) % % 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása* 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) pont Forrás: ECB, Reuters, MFB VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) globális kockázatvállalási kedv javulása magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése *a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB fordított skála 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest Forrás: ÁKK, Reuters, MFB HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) bázispont ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat Forrás: ECB, MNB, MFB HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatláb-megállapodások (FRA-k) alapján december

12 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az év végi bevételekkel teljesülhet az éves költségvetési hiánycél Novemberben az államháztartás központi alrendszere 11,3 milliárd forintos szufficittel zárt, míg az év első tizenegy hónapjának hiánya 876,3 milliárd forint (a módosított éves cél 83,-a) lett. A részletes adatok alapján január és október között mind a bevételek, mind a kiadások jelentősen emelkedtek a múlt év első tíz hónapjához képest (76 ill. 122 milliárd forinttal), utóbbiak jelentős mértékben a nagyszámú önkormányzati feladat finanszírozásának központi költségvetésbe történt áthelyezése miatt Az év végén befolyó bevételekkel várhatóan teljesül az éves deficitcél (1. táblázat, 1-2. ábra). Az elmúlt hónapban a magyar államadósság rövid futamidejű állampapírokkal történő refinanszírozhatósága tovább javult, mivel a diszkontkincstárjegyek hozama a Magyar Nemzeti Bank alapkamat csökkentését követve bázispont közötti ütemben süllyedt, s új történelmi minimumot ért el. Az 5 és 1 éves kötvények másodpiaci hozama ugyanakkor régiós átlag feletti ütemben 42, ill. 62 bázisponttal 5,7, ill. 6,7%-ra emelkedett november végére. A régióban vegyes irányban mozogtak a 1 éves hozamok: Szlovákiában és Csehországban 3, ill. 11 bázisponttal 2,56, ill. 2,2-ra csökkent a hozam, míg Romániában és Lengyelországban 26, ill. 42 bázisponttal mozdultak felfelé a referenciahozamok az előző hónapban (3-4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása teljesítés (előzetes) I-X. hó éves teljesítés %-a törvényi módosított előirányzat I-X. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 943,6 743,9 78,7% 1232,4 8164,6 79, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1157,2 82,1 7,9% 1451,3 768,3 52,9% Társasági adó 342,3 173,3 5, 32,8 167,4 52, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 146,5 13,7 7, 312,6 19,1 34,9% 25,6 194,2 77, 149, 111,9 75, 372,7 337,8 82, 4286,9 3276,9 76, 2747,4 2254,1 82, 2953,2 2277,4 77, Jövedéki adó 929,4 766,3 82, 947,1 749,7 79, Lakosság befizetései 169,4 1322,6 82, 1657,8 1377,2 83, Személyi jövedelemadó 1498,4 124,1 82, 151,6 125,2 83, ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és október között (milliárd forint) -828, -793, , , -729, ,4 768,3 82,1 778,7 67,5 638,6 897, ,9 3 37, ,7 2 59, , , , , ,7 1 24, , ,6 886, , , , , 2 46,2-714,6-757,7-724, ,9-892,8-1 14,5-1 36,5-1 34, -1 8,5-978,1-931,3-972, ,1-1 85, , ,8-1 53, -1 51,3-3 9, , , ,7-4 8,6-578, 2. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában ,9-528,8-518,2-72,5-5 12,8-667, Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 2765,5 2298,2 83, 2847,3 2554,3 89,7% Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, MFB 1744,3 1446,8 82,9% 184,3 1542,8 85, -2 Forrás: NGM, KSH I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII -2 8, 7, 7, 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama Forrás: ÁKK, MFB Fed jelzés az eszközvásárlási program szűkítésére vonatkozóan Fed jelzés az eszközvásárlási program szűkítésének elhalasztására vonatkozóan , 7, 7, 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves 7% 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Forrás: ÁKK, Reuters, MFB % december