F ó k u s z b a n. Beruházási helyzetkép az MFB őszi vállalati felmérése alapján 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 69,4% tél.

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése Készítette: F ó k u s z b a n Beruházási helyzetkép az MFB i vállalati felmérése alapján Az MFB legfrissebb, i vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján ugyan mélypontra esett az előző egy évben beruházást végrehajtó cégek aránya, azonban kedvező változás, hogy erősödött sőt a nagyvállalati körben rekordszintre ugrott a következő 12 hónapra vonatkozó fejlesztési kedv. A beruházási hajlandóság fokozódása ugyanakkor alapvetően a válság során halogatott fejlesztések következménye, s a termelőeszközök amortizációja fejt ki egyre nagyobb nyomást a várható bővítések, korszerűsítések irányába, miközben a lassan javuló, de továbbra is kedvezőtlen finanszírozási körülmények, a külső piacokon visszaeső kereslet és a legfeljebb lassan javuló hazai piaci kilátások is inkább visszatartják a vállalati fejlesztéseket. A vállalati szektor beruházási aktivitása kismértékben romlott és között, egyben a felmérés történetében eddig tapasztalt legalacsonyabb szintre esett. 212 én a vállalatoknak csupán 6,-a számolt be arról, hogy az előző 12 hónapban fejlesztést végzett, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb a i értéknél, s alapvetően az iparban mélypontra zuhanó bővítések, korszerűsítések következménye (1. ábra). A vállalatok a fejlesztéseken belül és között a korábbi évekhez hasonlóan alapvetően technológiai modernizációt hajtottak végre. A defenzívebb beruházások előtérbe kerülését jelzi, hogy nőtt a költségcsökkentésre irányuló, s visszaesett a profilváltást, ill. profilszélesítést célzó, azaz kockázatosabb, de nagyobb megtérülést is magában rejtő fejlesztési pályát választó cégek aránya. Egyre súlyosabb méretet ölt a vállalati beruházások elmaradása a magyar gazdaságban: ősszel a cégek 26,-a, tavasszal 43,-a, ősszel pedig már 47,-a szerint a tervezett alatti mértékű volt a fejlesztések volumene. Fél év alatt a kisvállalatok, valamint az ipari cégek között emelkedett nagymértékben a tervezettnél kisebb volumenű beruházást végző vállalatok aránya (2. ábra). (folytatás a 2. oldalon) (Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményeiről a oldalon olvashat bővebben) Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Továbbra is gyengélkedik a külkereskedelmi szektor Magyarországon... (3. oldal) Tovább tart a vállalati hitelállomány zsugorodása, miközben csökkennek a hitelkamatok... (4. oldal) A kiskereskedelmi forgalom tovább zsugorodott, míg a munkaerőpiac stagnált a tavalyi év végén... (5. oldal) A tavalyi rekord magas infláció után az alapfolyamatok mérséklődő áremelkedést jeleznek 213-ra... (6. oldal) A kedvező globális hangulat ellenére januárban nem tudott erősödni a forint az euróval szemben... (7. oldal) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: 1. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya A tartalomból Várhatóan teljesült 212-ben a alatti deficitcél a tavaly decemberi adatok alapján... (8. oldal) Teljes minta Szolgáltató szektor Ipar Agrárium 69, 29. tél 61,7% 21. nyár 68, 61, 62, 6, 73,7% 29. tél 7, 21. nyár 67, 7, 68,9% 85,7% 72,7% 62, 29. tél Teljes minta Agrárium Ipar Szolgáltató szektor 21. nyár 69,7% 63, 67, 2. ábra: Az előző 12 hónap megvalósult vállalati beruházásai a tervezett fejlesztésekhez képest 26, 28, 25, 37, 26,7% 43, 47, 44, 37,, 47, 45, 62, 6, 6,7% 65, Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget. 57, 51, 44, 6, 56, 66, 29. tél 49, 45, 47,9% 51, 59, 21. nyár 67, 57,7% 57, 11, 5, 3, 11, 11, 2,9% 13,9% 6, 4, 8, 4, 3, 8 1 Tervezettől elmaradt Tervezettel megegyezően alakult Tervezettet meghaladta 6,

2 A beruházási szándék 211 étől indult erősödése folytatódott ősszel: a felmérés idején a megkérdezettek 4,-a biztosan, s további 18,-a valószínűleg tervez fejlesztéseket a következő 12 hónapban (3. ábra). Az élénkülő beruházási kedv annak a következménye, hogy csak a mikrocégek között csökkent, míg a többi méretkategóriában (a belső piacra fókuszáló vállalati kört is beleértve) emelkedett a beruházást fontolgatók hányada, sőt a nagyvállalati szegmensben a felmérés történetében új csúcsot ért el a beruházási hajlandóság. A termelőeszközök amortizációjának pótlása egyre kevésbé halogatható a magyar gazdaságban. Mindez abban is megnyilvánul, hogy az MFB-INDIKÁTOR felmérés történetében első ízben vált a legfontosabb beruházási ösztönzővé az elmaradt fejlesztések elvégzésének szükségessége, egyben a i felméréshez képest ez volt az egyetlen vizsgált körülmény, amely új impulzust adott ősszel a tervezett fejlesztéseknek (4. ábra). A vállalatok az amortizációból eredő nyomás erősödése, valamint a külső kereslet lanyhulása miatt kevésbé alapozzák fejlesztési terveiket a külpiacokra, mint fél év évvel korábban. Az ipari ágazatok zöme a belső piac élénkülése helyett még jobban bízik az export bővülésében, míg a szolgáltató szektorban fordított a helyzet. A kis- és nagykereskedelmi cégek között viszonylag erős maradt a belföldi fogyasztással kapcsolatos vállalati optimizmus. A távol-keleti piacok felé exportkapcsolatokkal rendelkező vagy piacszerzést tervező cégek körében egyrészt átlag feletti a beruházási kedv, másrészt fél év alatt jelentősen megugrott a korszerűsítést, bővítést tervező vállalatok aránya, ami a magyar export relációs szerkezetének keleti irányba való elmozdulását jelzi (5. ábra). A beruházási típusok között re másfél éves csúcsra ugrott a technológiai korszerűsítés végzését tervező cégek aránya, s valamennyi vizsgált fejlesztési forma iránt nagyobb arányban mutatkozik érdeklődés, mint amilyen arányban sor került ezen fejlesztésekre az előző 12 hónapban. 19, 17,7% 17, 13, 22, 15, 18, 6, 8, 11, 7, 13,9% 7, 12, 11, 16, 19, 14, 16, 12, 19, 21,7% 16, 18, 18, 16, 17,9% 17, 41, 36, 38,7% 44, 35, 34, 4, A vállalatok 57,-a jelzett kapacitásfelesleget ősszel, ami meghaladja az eddig rekordnak számító i felmérés 53,-os eredményét, s a beruházások egyik egyre nagyobb akadályát képezi (6. ábra). A vállalatok számára a legjelentősebb fejlesztési korlátot a piaci bizonytalanság, majd ezt követően a magas hitelkamatok jelentették 212 én. Míg előbbi esetében a jelentős javulás ellenére továbbra is kedvezőtlenek a körülmények, a hitelköltségek esetében nem történt érdemi változás hoz képest (7. ábra). A piacok kiszámíthatatlanságával szemben a nagyobb vállalatok továbbra is jelentősebb védelmet élveznek, s kevésbé veti vissza a fejlesztéseiket, mint a kisebb vállalatok esetében. Az agrárcégek a termékeik iránti viszonylag stabil kereslet következtében az átlagnál kisebb akadálynak tekintik a bizonytalan piaci viszonyokat, amely az iparban vált a legsúlyosabbá re ,75 3, 3,25 3, 2,75 2, 2,25 2, 1,75 1, 3. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek 29. nyár 29. tél 21. nyár 2 1 Nem tervez beruházást Valószínűleg nem tervez Kivár a beruházással Valószínűleg tervez beruházást Biztosan tervez beruházást * vállalati válaszok arányában 4. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek piaci, technológiai ösztönzőinek értékelése* Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések nyár tél nyár 7 * biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok összesen * 1-5 skála, 1: legkevésbé fontos szempont, 5: legjelentősebb szempont 5. ábra: Következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya* a jelenlegi exportpiacaik szerint** Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Külső piaci bővülést vár Belső piaci bővülést vár Változó piaci igények Piaci verseny Iparágban végbement technológiai változások Régóta esedékes 1 -Kelet-európai EUtagok 2 - "Régi" EU-tagok 3 - Egyéb európai országok 4 - Nem EU-tag balkáni országok 5 - Szovjet utódállamok 6 - Kína ** többszörös piac-megjelölési opció mellett 7 - Egyéb távolkeleti gazdaság Észak-Amerika 6. ábra: A termelési kapacitások alakulása 7. ábra: A beruházási korlátok értékelése* ,7% 26, 12, 11,7% 12, 16,7% 15, 16, 12, 34,9% 37, 4, 41, 34,7% 27,9% 24,9% 3, 29,9% 29, 34, 36, 19, 23, 18, 15, 17, 19, 21, 29. nyár 29. tél 21. nyár Gyakran/folyamatosan kapacitáshiány lép fel Olykor kapacitáshiány lép fel Megfelelőek a kapacitások Szezonálisan kapacitásfelesleg van Jelentős kapacitásfelesleg van 2 4,25 Magas hitelkamatok 4, 3,75 3, Saját forrás hiány Beruházási cikkek ára 3,25 3, 2,75 2, Szűkös hitelkínálat Termelésbővítésre nincs kereslet Nemrég fejeződött be egy 2,25 2, 1,75 korábbi beruházás Legkorábban egy év múlva lesz esedékes Eladatlan készletek tél nyár Piaci bizonytalanság * 1-5 skála, 1: legkevésbé fontos akadály, 5: legjelentősebb akadály

3 Külkereskedelem és ipar Továbbra is gyengélkedik a külkereskedelmi szektor A világkereskedelem bővülési üteme változatlanul alacsony ( november: +2, év/év), a kilátások romlása azonban megállt 212 végén (1. ábra). Magyarországon tavaly novemberben mind az export, mind az import jelentősen (4,3, ill. 4,- kal) visszaesett éves szinten (2. ábra). A külkereskedelmi mérleg aktívuma azonban elsősorban az import gyengélkedésének köszönhetően továbbra is magas: a november havi 659,5 millió eurós többlettel együtt a tavalyi év első tizenegy hónapjában 6737,4 millió eurót tett ki, mindössze 22,7 millió euróval volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban (3. ábra). A feldolgozóipar teljesítménye novemberben 6,-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, az exportmegrendelések ugyanakkor váratlanul megugrottak (+5 év/év). Trendfordulóra azonban egyelőre nem beszélhetünk miután ennek hátterében a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján egy hosszabb idakra szóló egyszeri megrendelés áll. A szektor szereplőinek kilátásai alapján a feldolgozóipari termelés visszaesése az idei év elején lelassulhat, ill. megállhat (4-5. ábra). novemberben ismét jelentősen zuhant az építőipar teljesítménye (-11,7% év/év), s emellett megszakadt az új szerződések eleje óta tartó éves szintű növekedése is (-18,9% év/év) az ágazatban (6. ábra) ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: CPB, OECD, MFB * OECD Composite Leading Indicator: OECD OECD konjunktúra index (bal t.) tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Világexport** (jobb t.) Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2-21, jobb t.) milliárd Ft 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen* (év/év, jobb t.) Export volumen* (év/év, jobb t.) * 3 hónapos gördülő átlag 3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon január és november között 4. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) millió , , , ,1 9,1-237, ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 3 436,6 5 11,6 6 76, , Belföldi megrendelések (bal t.) Export megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.) 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB ESI - Feldolgozóipar (bal t.) * ESI (European Sentiment Index) ** 3 hónapos gördülő átlag Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) -1-3

4 Vállalati forráshelyzet Tovább tart a vállalati hitelállomány zsugorodása, miközben csökkennek a hitelkamatok A tavaly augusztusban indult jegybanki kamatcsökkentési ciklus egyre jobban érvényesül a vállalati hitelek árazásában: az 1-5, ill. minimum 5 éves hitelek átlagos kamatszintje 9,47, ill. 9,3-ra olvadt decemberre, ami 22, ill. 11 hónapos mélypontot jelent. A visegrádi országokhoz képest ugyan továbbra is drágán jutnak forráshoz a hazai vállalatok, azonban a bolgár cégekkel szembeni hátrány egyre kisebb. Decemberben a vállalati szektor hitelállománya a tranzakciók eredményeként 78 milliárd forinttal zsugorodott, ráadásul fél év után elör a forintkölcsönök esetében is csökkenés ment végbe. Míg 211-ben az év egészében 286,5, addig 212-ben 367 milliárd forinttal süllyedt a hitelállomány a tranzakciók következtében. Kedvező tendencia, hogy a forinthitelek 91,4 milliárd forinttal nőttek az egy évvel korábbi 17 milliárdos visszaesés után (1-3. ábra). Folytatódott a magyar hitelintézetek mérlegalkalmazkodása: a hitel/betét ráta november végén 12,-os, 24. júniusi szintre süllyedt. Negatívan érinti a gazdasági növekedést, hogy a vállalati szegmensben az 5 évnél hosszabb lejáratú kölcsönök állományának aránya novemberben csupán 14,7% volt. Közép-kelet-európai összevetésben Lengyelország kivételével lassul a vállalati hitelezés dinamikája, s egyre kevésbé számít egyedinek a gyenge magyarországi hitelaktivitás (4-6. ábra) * 3 hónapos bankközi kamatok 1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR 3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. június - november) milliárd Ft Forrás: MNB, MFB Devizahitel Forinthitel Összes hitel milliárd Ft 2 * MFB, EXIM, KELER nélkül Forrás: PSZÁF, MFB Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány Összes hitel/betét arány ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 6. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában 7 2 Lejárat nélkül milliárd Ft Forrás: PSZÁF, MFB * MFB, EXIM, KELER nélkül 19% 1 17% év felett 1-5 év 3-12 hó 1-3 hó -1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.) * euróra konvertált állományok - - Forrás: ECB, MFB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 4

5 Fogyasztás és foglalkoztatás A kiskereskedelmi forgalom tovább zsugorodott, míg a munkaerőpiac stagnált a tavalyi év végén A külkereskedelem lassulása mellett a belső kereslet gyengülése is megerősíti, hogy folytatódott a recesszió Magyarországon a tavalyi utolsó negyedévben. Novemberben tovább gyorsult a kiskereskedelem zsugorodása: az éves szintű csökkenés 4, volt, míg az előző hónaphoz képest,-kal esett vissza a forgalom (1. ábra). A kereslet mérséklődésében fontos szerepet játszott, hogy a tavalyi évre jellemző magas inflációs környezetben a nettó bérek reálértéke tartósan csökkent (2. ábra). 213 elején a fogyasztói bizalom a több hónapos stagnálást követően javulást mutatott és 211 e óta nem látott szintre emelkedett (3. ábra). A kilátások javulása mellett a rezsi árak csökkentése is kedvezően hathat a fogyasztásra az idén. Tavaly közel 53 ezer új gépkocsit értékesítettek Magyarországon a regisztrációs adatok alapján (4. ábra). Ez 17,-kal meghaladja az egy évvel korábbi értéket, ugyanakkor még mindig csak alig harmada a 28-as szintnek (153,3 ezer db). A munkanélküliségi ráta 1,7% volt 212 utolsó negyedévében Magyarországon, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel (5. ábra). A kilátások szempontjából ugyanakkor kedvezőtlen az a tendencia, hogy egyre kevesebb az új nem támogatott állás: decemberben az új piaci munkahelyek száma (843 db) öt éves mélypontra süllyedt (5-6. ábra). 1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó bérek változása (év/év) Hónap/hónap (bal t.) - Év/év (jobb t.) * 3 hónapos gördülő átlag Kiskereskedelmi forgalom* Nettó reálbérek* 3. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 4. ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon ezer darab Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom Gépkocsi-regisztrációk száma (bal t.) Év/év (3 hónapos gördülő átlag, jobb t.) Forrás: ACEA, MFB 5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 6. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a támogatott új munkahelyek számának alakulása ezer fő - 1 9% ezer darab ezer darab Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 7% Bejelentett új lehetőségek száma (bal t.) Forrás: NFSZ, MFB Nem támogatott új munkahelyek száma (jobb t.) 5

6 Infláció A tavalyi rekord magas infláció után az alapfolyamatok mérséklődő áremelkedést jeleznek az idei évre A tavaly decemberi 19,4-ről 112,9 dollárra emelkedett idén januárban a Brent-típusú kőolaj hordónkénti ára (1. ábra). 212-ben az EU-ban és az eurózónában is az Európai Központi Bank által követett inflációs célt () meghaladó mértékben drágultak a fogyasztói árak. A pénzromlás üteme a múlt évben Magyarországon volt a legmagasabb (5,7%) Európai Unión belül. (2. ábra). Az év utolsó hónapjában a vártnál nagyobb mértékben, 5,-ra csökkent a 12 havi hazai fogyasztói árindex (3. ábra), ami elsősorban az üzemanyagárak mérséklődésének volt köszönhető (4. ábra). Összességében a tavalyi évben ugyanakkor az alkohol és dohánytermékek mellett ebben az árucsoportban mérték a legnagyobb áremelkedést (5. ábra). Emellett még a szabadáras háztartási energia és az élelmiszerek drágultak az átlagosnál nagyobb mértékben. Az alacsony belső kereslet és gazdasági aktivitás alapján a középtávú kilátások mérséklődő fogyasztói áremelkedést vetítenek előre: a ritkán változó termékek árindexe szeptember óta csökkenő pályán van és a keresletérzékeny áruk inflációs mutatója is 2, közelébe süllyedt a tavalyi év végére (6. ábra) ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói-árindex alakulására (év/év) $/hordó Magyarország Észtország Szlovákia Lengyelország Csehország Románia Olaszország Finnország Málta Litvánia Ciprus Luxemburg Egyesült Királyság Szlovénia Portugália Hollandia Ausztria Belgium EU-27 EA-17 Spanyolország Dánia Bulgária Lettország Franciaország Németország Görögország Svédország 2. ábra: A fogyasztói árak alakulása 212-ben az Európai Unió tagállamaiban* 4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint * az ír adat még nem elérhető Forrás: Eurostat, MFB 7% Forrás: MNB, MFB 7% 28.1 Forrás: MNB, MFB Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex Fogyasztói-árindex Maginfláció Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 5. ábra: Fogyasztói árak változása 211-ben és 212-ben termékcsoportok szerint Üzemanyag Alkohol, dohány Szabadáras háztartási energia Élelmiszerek Szabályozott árak Piaci szolgáltatások Ipari termékek Fogyasztói-árindex ,7% 15, 12,7%, 1, 9, 5, 7, 4,7% 4, 4, 2, 2, 1, 5,7% 3,9% Forrás: MNB, MFB ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) Forrás: MNB, MFB Keresletérzékeny infláció* Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja *adószűrt maginflációból a feldolgozottélelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve 6

7 Árfolyamok A kedvező globális hangulat ellenére januárban nem tudott erősödni a forint az euróval szemben Az amerikai költségvetési szakadék (fiscal cliff) tavaly év végi elkerülésével tovább javult a globális befektetői hangulat 213 januárjában, ez azonban a magyarországi jegybanki politika jövőbeni irányával kapcsolatos bizonytalanság felerősödése miatt csak korlátozottan érvényesült a forint euróval szembeni árfolyamában (1-2. ábra). A január 31-i 292,3 HUF/EUR árfolyam megegyezett a december végivel, azonban a kurzus fél év után ismét átlépte a 3 HUF/EUR szintet az év első hónapjában, s az árfolyampálya iránya csak január végén közeledett a kötvénypiaci trendekhez, miután a kormányzati kommunikációban nagyobb hangsúlyt kapott a magyar fizetőeszköz értékállóságának védelme (3. ábra). A kedvező globális hangulatban a kulcsdevizákkal szemben erősödni tudott az euró, így az év első hónapjában a forint az amerikai dollárral, ill. a svájci frankkal szemben 2,6, ill. 2,-kal értékelődött fel (4. ábra). Januárban a román lej 1,-ot erősödött, míg a cseh korona és a lengyel zloty 1,9, ill. 3,-ot veszített értékéből az euróval szemben, így a hazai fizetőeszköz a régiós átlagnál (,9%-os gyengülés) jobb teljesítményt ért el (5. ábra). A magyarországi reálgazdasági kilátások januári javulása és annak esetleges folytatódása a forint mérsékelt erősödését segítheti a következő hónapokban (6. ábra) ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása* Forrás: ECB, Reuters, MFB magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) globális kockázatvállalási kedv javulása *a VIX-index a Standard&Poor s tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvényhozam közti korreláció* bázispont Forrás: ECB, Reuters, MFB 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése 4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 1,,8,6,4,2, -,2 -,4 -,6 -,8-1, Korreláció (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) * 2 napos gördülő korreláció Forrás: ECB, ÁKK, MFB Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 9 forint gyengülése ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 213. januárban* 6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) 1 CZK/EUR HUF/EUR 1 PLN/EUR RON/EUR % 9 euróval szembeni árfolyamerősödés 97% * =1 Forrás: ECB, MFB % 9 97% HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB fordított skála 7

8 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Várhatóan teljesült 212-ben a alatti deficitcél a tavaly decemberi adatok alapján 212-ben a központi költségvetés hiánya 62,1 milliárd forint volt, ami az éves cél 89,9%-a, s a megelőző évinél 198,3 milliárd forinttal alacsonyabb deficitet jelent. Az egyenleg javulása elsősorban a bevételek 146,9 milliárd forintos emelkedésének volt köszönhető (a kiadások 51,4 milliárd forinttal csökkentek egy év alatt). A gazdálkodó szervezetek adóbefizetései elmaradtak mind a tervezettől, mind a évitől, míg a lakosság befizetései és a fogyasztást terhelő adóbevételek (utóbbi elsősorban a felső ÁFA-kulcs emelés miatt) meghaladták tervszámokat (1. táblázat, 1. ábra). A többszöri év közbeni szigorítás hatására tehát valószínűleg teljesült a alatti deficitcél 212-ben. A magyar országkockázati prémiumok emelkedtek januárban (a 1 éves CDS-felár 316-ról 337 bázispontra nőtt), s a kötvénypiaci hozamgörbe is némileg meredekebb lett: a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozama 5 bázispontos emelkedést követőn 5,3 volt január végén, míg a 1 éves kötvények hozama 6,11-ről 6,3-ra nőtt (2-3. ábra). A közép-kelet-európai országok 1 éves referenciahozamai közül csupán a román kötvények zárták hozamsüllyedéssel az év első hónapját, s Magyarországon volt a legmagasabb a hozamemelkedés mértéke (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása ezer milliárd Ft teljesítés (előzetes) törvényi módostott előirányzat I-XII. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 8342,2 9549, 9376,7 98, Gazdálkodó szervezetek befizetései 121,2 142,6 1157,2 82, Társasági adó 316,6 356,2 342,3 96, Egyszerűsített vállalkozási adó Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 172,3 225, 146,5 65, 358,4 342, 165,6 48,1 3132,3 3745, 372,7 98,9% 2219,5 2817,2 2747,4 97, Jövedéki adó 875,1 913,9 929,4 11,7% Lakosság befizetései 1462, 1677,2 169,5 96, Személyi jövedelemadó Szociális hozzájárulási adó és járulékok (Nyugdíjbiztosítási Alap) Szociális hozzájárulási adó és járulékok (Egészségbiztosítási Alap) Forrás: NGM, MFB 1382,8 1574,3 1498,4 95, 2594,1 2585, 2595,9, 617,6 79,1 726,2 12, 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama ábra: A központi költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása (milliárd forint) -861,7-737,2-835, ,4-62, ,4 1 17, ,8 1 21,2 3 43,8 3 7,9 3 2, , ,3 2 2,2 1 86, , ,7-4 39,4-4 24,7-685,9-641, -632,4-4 72, ,2 3 72,7 1 69, , , , , ,7-93,8-934,8-92,5-1 78, , ,1-1 18,2-1 22, ,4-1 11, , , , , ,5-5 11, 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, 6, 6, 5, -5 46,9-618,9-817, A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama Forrás: KSH, NGM, MFB Egyenleg értéke 2. ábra: 1 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, Reuters, MFB éves kötvények referenciahozama (bal t.) 1 éves CDS-felár (jobb t.) bázispont 11, 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, 6, 6, 5, 5, Forrás: ÁKK, MFB , 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, 6, 6, 5, 5, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves 1 9% 7% 7 Forrás: ÁKK, Reuters, MFB Magyarország Románia Lengyelország Csehország