F ó k u s z b a n. A korábban vártnál lassabb növekedés és kedvezőtlenebb adósságpálya várható az eurózónában a következő években

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A korábban vártnál lassabb növekedés és kedvezőtlenebb adósságpálya várható az eurózónában a következő években Az Európai Bizottság február végén közölt prognózisa alapján egyrészt lassul az Európai Unió gazdasági növekedése, másrészt az államadósság emelkedése is tovább tart. Míg az Európai Unióban rövidtávon a fiskális kiigazítások növekedési áldozattal járnak, addig hosszabb távon a tapasztalatok szerint az alacsonyabb államadóssággal rendelkező országok tudnak gyorsabb növekedési eredményt és magasabb egy főre eső GDP-t elérni március Február végén jelent meg az Európai Bizottság (EB) legújabb előrejelzése, amelyben a fél évvel korábbihoz képest lefelé módosította az idei évre vonatkozó prognózisát: az euróövezetben,- kal zsugorodik, míg az Európai Unió egészében,-kal bővül a GDP 213-ban, 214-ben 1,4, ill. 1,-os növekedést várnak az EB szakértői. A gyengébb reálgazdasági teljesítmény egyik oka, hogy a 212 második felében a vártnál jobban lelassult gazdasági dinamika hatása átnyúlik az idei év első felére is, s elsősorban a gyenge belső kereslet (a hiány- és adósságcsökkentést célzó fiskális megszorítások, a magánszektor adósságleépítése, a kedvezőtlen piaci és jövedelmi kilátások, a mérséklődő hitelezés stb. miatt visszaeső beruházások és fogyasztás) korlátozza a bruttó hozzáadott érték bővülését. A jelenlegi válság elhúzódását jelzi, hogy az Európai Unió 11 tagállama esetében a GDP várhatóan még 214 végén sem fogja elérni a válság előtti (27-es) szintet (1. ábra.). (folytatás a 2. oldalon) 1. ábra: GDP 214-ben az Európai Bizottság előrejelzése szerint (27=1) Lengyelország Szlovákia Málta Svédország Bulgária Németország Ausztria Románia Litvánia Belgium Csehország Luxemburg Észtország Franciaország Egyesült Királyság Hollandia Finnország Dánia Írország Ciprus Magyarország Spanyolország Lettország Szlovénia Olaszország Portugália Görögország 76,9% 122, 115, 11, 19, 16, 16, 15, 15,7% 14, 14, 13, 12, 11,9% 11, 98, 1, 1, 98, 96, 96, 96, 95, Forrás: 94,7% Európai 93,9% 93, Bizottság, 93, MFB A tartalomból Az eurózóna és Magyarország gazdasága is recesszióban maradhat az idei év első felében a javuló várakozások ellenére... (4. oldal) Jelentős zuhanás volt a magyar exportszektorban és a feldolgozóiparban a múlt év végén... (5. oldal) Egyre több jel utal a vállalati hitelezés visszaeső trendjének megállására... (6. oldal) A fogyasztói bizalom javult az év elején Magyarországon, a kiskereskedelmi adatokban azonban ez még nem jelentkezik... (7. oldal) Továbbra sem csökken a munkanélküliségi ráta, miközben alig van új állás a gazdaságban... (8. oldal) Jelentősen lassult a fogyasztói árindex emelkedése Magyarországon... (9. oldal) Az MNB vezetőváltása előtti bizonytalanság és a kamatpolitika nyomás alatt tartotta a forintot... (1. oldal) A büdzsé januári számai gyengék voltak, februárban csökkentek az állampapírhozamok... (11. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A gyenge növekedés a munkaerőpiaci feltételek további romlását okozza (az eurótérségben 213-ban és 214-ben 12,2, ill. 12,- os munkanélküliséget vár a Bizottság a tavalyi évi 11, után), miközben a restriktív fiskális politika eredményei is legfeljebb felemás eredményt hoznak: az adósságpálya a fél évvel korábbhoz képest is kedvezőtlenebb szintet jelez a monetáris unió egészében. A GDP-arányos államadósság az előrejelzési horizonton lassuló ütemben ugyan, de tovább emelkedik: 214 végére az eurózónában 95,2, míg az Európai Unióban 9,-ra nő. A ráta emelkedéséhez legnagyobb mértékben a válság hatására felgyorsult eladósodás miatt megnövekedett kamatterhek járulnak hozzá. Emellett 213-ban (a tavalyi évhez hasonlóan) a gazdasági recesszió játszik fontos szerepet az adósság növekedésében (a két hatás együttesen 3,3 százalékponttal emeli idén az adósságráta értékét az eurózónában), amit sem az infláció, sem a kamatkiadások nélkül számított elsődleges mérleg aktívuma nem képes ellensúlyozni (2. ábra). A tagállamok többségében a kormányok komoly erőfeszítéseket tesznek a költségvetési egyensúly helyreállítása és az államadósság növekedésének megállítása érdekében egyelőre felemás eredménnyel. A tavalyi évben az Európai Bizottság elemzése szerint a tagországok többségében a bevételnövelő intézkedések domináltak, azon belül is elsősorban a jövedelmet és vagyont terhelő adók növelése, míg néhány gazdaság indirektadó-emeléseket alkalmazott. A GDP-arányos kormányzati bevételek várhatóan 213-ban tetőznek (eurózóna: 46,, EU-27: 45,7%), majd 214-ben mérsékelt,,3 százalékpontos csökkenést várnak az EB szakértői, ami részben annak is köszönhető, hogy az egyensúlyjavító intézkedések súlypontja (remélhetőleg) áttolódik a kiadási oldalra. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 214-ig (212-höz viszonyítva) mindössze hat tagállamnak (Bulgária, Németország, Lettország, Litvánia, Svédország és Magyarország) sikerül az államadósság GDP-arányos szintjét csökkenteni (átlagosan 1,5 százalékponttal). A tagországok közel felében (12 gazdaságban) az államadósság visszafogott növekedése ellenére kezelhető marad az eladósodottság mértéke (214 végén nem haladja meg GDP-arányosan a 7-ot). A tagállamok egy harmadik csoportját azonban a tartósan súlyos eladósodottság jellemzi. Az államadósság szintje ezekben az országokban a következő két évben tovább emelkedik, vagy jobb esetben stagnál, s 214 végén megközelíti, ill. meghaladja majd az éves bruttó hazai termék 1- át (3. ábra). Az ennek megfékezésére alkalmazott szigorú konszolidációs politika és strukturális kiigazítás reálgazdasági áldozata tartósnak mutatkozik (ami többek között a tagállamok többségét érintő tartósan magas fiatalkori munkanélküliségben is jelentkezik), miközben a gyenge kereslet és a laza munkaerőpiac következtében alacsony infláció sem segíti az adósságcsökkentést. A növekvő, de még kezelhető adóssággal küzdő gazdaságok mozgástere sokkal tágabb a harmadik csoporténál (4. ábra), így ezekben az országokban a következő két évben a mérsékelten emelkedő államadósság ellenére több lehetőség van gazdaságpolitikai ösztönzők bevetésére. A munkaerőpiac sokkal egészségesebb képet mutat ebben a csoportban (5. ábra), s nagymértékű exportorientációjuknak köszönhetően az ide tartozó országok az év második felétől várhatóan élénkülő globális keresletből is jobban tudnak majd profitálni. százalékpont 2. ábra: Az államadósság alakulása és az egyes tényezők hozzájárulása a változáshoz az eurózónában ábra: A 213-ban és 214-ben várható átlagos GDP-növekedés és az államadósság változása az EU tagállamaiban Államadósság változása (214/212, százalékpont) , 85, CY GR ES SLO P 88, IT 93, NL FR CZ SLK LUX FIN IR PL B D MT HU UK AT RM BG S DE GDP növekedés ( , átlag) 95, 95, Elsődleges egyenleg Növekedési hatás Egyéb hatás 2, Forrás: Európai Bizottság, MFB 2, 2, 1, Forrás: Európai Bizottság, MFB LV ET LT Kamatkiadás-hatás Inflációs hatás GDP-arányos államadósság (jobb t.) 4. ábra: A 213-ban és 214-ben várható átlagos GDP-növekedés és infláció Forrás: Európai Bizottság, MFB Csökkenő** eladósodás Mérsékelten tovább romló eladósodás*** GDP -, Infláció* * harmonizált fogyasztói árindex 1, Tovább romló és súlyos eladósodás**** ** Bulgária, Németország, Lettország, Litvánia, Svédország és Magyarország ; *** Csehország, Dánia, Észtország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország; **** Belgium, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Portugália, Egyesült Királyság ábra: Munkanélküliségi ráta és GDP-arányos export Forrás: Európai Bizottság, MFB 22, 1, Csökkenő eladósodás 6,7% 17, 7, 72, Mérsékelten tovább romló eladósodás 25, Munkanélküliségi ráta (15-24 éves kor) Munkanélküliségi ráta (15-64 éves kor) GDP-arányos export 1, 43, Tovább romló és súlyos eladósodás március

3 Az adósság csökkentésében a gazdasági növekedés és az ezáltal generált adóbevételek, ill. a csökkenő kiadások bizonyulnak kulcstényezőnek. A között az állami eladósodás mérséklődését elérő országok között egyedül Magyarország esetében prognosztizál enyhe (,-os) GDP-csökkenést az Európai Bizottság az idei évre, míg 214-ben már mind a hat országban bővül (1,3-4, közötti ütemben) a bruttó hazai termék. A magyarországi növekedés szempontjából kedvező lehet ugyanakkor a várhatóan az év második felétől élénkülő külső környezet, mivel a csoport tagjai közül a magyar gazdaság külkereskedelmi nyitottsága a legnagyobb (6. ábra). Az államadósság lefaragása, a szigorú fiskális politika különösen megfelelő szerkezetben, így a humán tőke növelését szem előtt tartva a rövid távú növekedési áldozatok ellenére kedvezően hathat a következő évek gazdasági növekedésére. Az Európai Unió legfrissebb statisztikai adatai alapján végzett számítások szerint a tagállamok re várt gazdasági növekedése és a tagországok GDP-arányos államadósságának alakulása közötti kapcsolatot tekintve úgy tűnik, hogy a gazdaság bővülése az Európai Bizottság (EB) előrejelzése szerint azokban az országokban lesz gyorsabb idén és jövőre is, amelyeknek a közti időszakban alacsonyabb volt az államadósság rátája (7. ábra). A gazdasági fejlettség és az eladósodás mértékének kapcsolatát vizsgálva ugyanakkor megállapítható, hogy a magasabb egy főre eső GDP-vel rendelkező tagállamok többnyire magasabb államadósság rátával rendelkeznek. Ennek magyarázatában számos egyéb tényező (nagyobb arányú jóléti kiadások, az euróövezet viszonylag lazán kezelt adósságkritériumai a válság előtt stb.) mellett az is szerepet játszik, hogy a magasabb fejlettséghez vezető gazdasági növekedést az állami eladósodás is hajtotta az előző évtizedekben. Másrészt fordítva az sem meglepő, hogy a fejlettebb országok könnyebben tudnak eladósodni, mivel sokszor olcsóbban jutnak forrásokhoz a kötvénypiacokon. 6. ábra: A 213-ban és 214-ben várható átlagos GDP-növekedés és infláció, valamint az exportorientáció mértéke ben várt átlagos gazdasági növekedés Forrás: Európai Bizottság, MFB 59, 1,7% Bulgária 7. ábra: GDP arányos államadósság és a re várt gazdasági növekedés üteme - - 2,7% 47,9% 1, 1, 52, 68,7% 4, 3, 2,7% 2, Litvánia 86,, GDP-növekedés Infláció* GDP-arányos export 3, 5, 2, 1, Németország Lettország Magyarország Svédország Forrás: Eurostat, Európai Bizottság, MFB 1, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1,, * harmonizált fogyasztói árindex GDP arányos államadósság ( átlag) március

4 Gazdasági növekedés Az eurózóna és Magyarország is recesszióban maradhat az év első felében a javuló várakozások ellenére A német Ifo intézet 213. februári felmérése szerint jelentősen javultak a következő hat hónapra vonatkozó kilátások a világgazdaságban (a várakozások legnagyobb mértékben Ázsiában ugrottak meg), míg a jelenlegi gazdasági helyzet megítélése csak mérsékelt javulást mutatott (1. ábra). A legutolsó GDP-adatok szerint ugyanakkor 212 negyedik negyedévében a fejlett régiókban lassult a gazdasági növekedés, míg Kínában hét negyedév után ismét gyorsult a GDP bővülési üteme (7,9%-ra év/ év) (2. ábra). Az eurózóna 212. október és december között is recesszióban maradt (-,9% év/év, -, negyedév/negyedév), s habár az idei év első két hónapjában a kilátások jelentős mértékben javultak, várhatóan az év első felében folytatódhat a monetáris unió gazdaságának zsugorodása (3. ábra). A közép-kelet-európai térségben is lassult, vagy stagnált a növekedés, s a magyar és a cseh gazdaság is recesszióban maradt a tavalyi év utolsó negyedévében (-2,8, ill. -1,7% év/év) (4-5. ábra). Magyarországon a belső kereslet mellett a lassuló külső környezet hatására az export is visszaesett. Termelési oldalon az ipar és a kedvezőtlen tavalyi időjárás következtében a mezőgazdaság teljesítménye okozta a GDP csökkenését. A kilátások az idei év elején javultak, de az első félévben még tovább zsugorodhat a hazai GDP (6. ábra). 1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex 2. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB 1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I Várakozások a következő 6 hónapra Jelenlegi helyzet megítélése I * évesített ráta Forrás: Reuters, MFB - 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III Kína Eurózóna Németország USA* 3. ábra: Gazdasági hangulat az eurózónában 4. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) Hosszú távú átlag ( ) es átlag ESI bizalmi index Forrás: Európai Bizottság, MFB * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Eurostat, MFB I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211. III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV Magyarország Csehország Románia Szlovákia Lengyelország 5. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása ESI: 3 hónappal eltolva * szezonálisan kiigazított adatok - 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III * Economic Sentiment Index Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) ESI Magyarország (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) március

5 Külkereskedelem és ipar Jelentős zuhanás volt a magyar exportszektorban és a feldolgozóiparban a múlt év végén A világkereskedelem bővülési üteme változatlanul alacsony (212. december: +1, év/év), a konjunktúra-indexek azonban lassan javuló várakozásokat mutatnak a tavalyi év végétől (1. ábra). Jelentős, 29. augusztus óta nem látott mértékben zuhant a magyar exportvolumen tavaly decemberben (-9, év/év), míg a behozatal 7,-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől (2. ábra). A külkereskedelmi mérleg többlete az év utolsó hónapjában 143,1 millió eurót tett ki, ami 29. január óta a legalacsonyabb érték, s így végül a 212-es egész éves aktívum nem érte el a hét milliárd eurót (6823,3 millió euró, ill. hazai devizában számolva 1971,4 milliárd forint) (3. ábra). A feldolgozóipar teljesítménye nagyot zuhant 212 utolsó hónapjában (-8, év/év): 29. október óta nem volt példa ilyen mértékű visszaesésre. Az exportmegrendelések is mérséklődtek decemberben (-7,), azaz a novemberi kiugró adat valóban nem bizonyult trendfordulónak. Az ipari termelés a 211-es 5,-os bővülést követően 212 egészében 1,7%-kal csökkent (4-5. ábra). Az építőipar visszaesése a múlt év második felében lassult (elsősorban a bázishatásnak és néhány infrastrukturális projektnek köszönhetően), de 212 egészét tekintve az ágazat teljesítménye így is 5,9%-kal zsugorodott (6. ábra). 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: CPB, OECD, MFB OECD konjunktúra index (bal t.) Világexport** (jobb t.) * OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2-21, jobb t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon 4. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) millió , 5 515,2 7 6, , , ,7-2 94, , -119,8-319, Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.) Export megrendelések (bal t.) 5. ábra: Az ipari termelés alakulása Magyarországon 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) ,7% 3, 6,9% 7, 6, 9,9% 7,9%, 1, 5, , -1,7% * 12 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) március

6 Vállalati hitelezés Egyre több jel utal a vállalati hitelezés visszaeső trendjének megállására A jegybanki kamatcsökkentési ciklus egyre jobban érvényesül a vállalati kölcsönök árazásában: a minimum 5 éves hitelek átlagos kamatszintje 9,1-ra, 14 hónapos mélypontra olvadt januárra, ennek ellenére a visegrádi országokhoz képest továbbra is drágán jutnak forráshoz a hazai vállalatok. Az év első hónapjában a vállalati szektor hitelállománya a tranzakciók eredményeként négy hónap után ismét nőtt (13,6 milliárd forinttal) a 14 hónap után emelkedést mutató devizakölcsönök állományának 72,3 milliárd forintos emelkedésének köszönhetően. A forinthitelezés azonban sötét képet mutat: a decemberi 68,5 milliárdos forintos zsugorodást további 58,6 milliárd forintos visszaesés követte januárban (1-3. ábra). Folytatódott a magyar hitelintézetek mérlegalkalmazkodása: a hitel/betét ráta 212. december végén 118,9%-os, 24. júniusi szintre süllyedt. A hitelezési és növekedési kilátások szempontjából kedvező fejlemény, hogy a nem teljesítő vállalati hitelek aránya 18,3-ról 17,-ra mérséklődött 212 utolsó negyedévében, továbbá a vállalati szegmensben az 5 évnél hosszabb lejáratú kölcsönök állományának aránya novemberről decemberre 14,7-ről 14,9%-ra emelkedett. Közép-kelet-európai összevetésben egyre kevésbé számít egyedinek a gyenge magyarországi hitelaktivitás (4-6. ábra) * 3 hónapos bankközi kamatok 1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR 3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia ábra: Hitel/betét arány és a nem teljesítő vállalati hitelek aránya Devizahitel Forinthitel Összes hitel ,9% 155, 146, 143,7% 18, 18, 17, ,7% 157, 144,9% 149,9% 15, 16, , 132,9% 118,9% 14 11, 1, 13, 13, 1 123,9% , 1 1, 8 8,9% Forrás: PSZÁF, MFB Hitel/betét arány (bal t.) Nem teljesítő vállalati hitelek aránya (jobb t.) 5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 6. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában 7 2 Lejárat nélkül Forrás: PSZÁF, MFB * MFB, EXIM, KELER nélkül 2 19% 1 17% év felett 1-5 év 3-12 hó 1-3 hó -1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.) Forrás: ECB, MFB 28.3 * euróra konvertált állományok Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország Szlovénia március

7 Fogyasztás A fogyasztói bizalom javult az év elején, a kiskereskedelmi adatokban azonban ez még nem jelentkezik A fogyasztói bizalmi index februárban is javulást mutatott: a háztartások kilátásai az év második hónapjában a 211 első felében tapasztalt szintre ugrottak (1. ábra). A kiskereskedelmi forgalomban azonban ez sem a decemberi (-2, év/év), sem az előzetes 213. januári (-4, év/év) adatok alapján nem látszik (2. ábra). A magas infláció, a csökkenő reálbérek, a költségvetési kiigazítások és az alacsony lakossági hitelezés eredőjeként 212-ben (negyedévente gyorsuló ütemben) összességében 1,9%-kal zsugorodott a kiskereskedelmi értékesítés (3-4. ábra). A háztartások pénzügyi eszközei idén januárban közel 2 milliárd forinttal emelkedtek: a befektetési jegyek (+83,5 ) mellett az állampapírok (+43, ) voltak népszerűek. Valószínűleg az euró alapú magyar államkötvény sikerét jelzi, hogy a forint mellett a lakosságnál lévő valuta készpénz is jelentősen csökkent (-43,8 ) (4. ábra). A tranzakciókból eredően mind a forint-, mind a devizahitelállomány csökkenést mutatott, így a lakossági kölcsönök a forintárfolyam gyengülés ellenére valamennyi hiteltípus esetében mérséklődtek 213. januárban (5-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) * 3 hónapos gördülő átlag Kiskereskedelmi forgalom* Nettó reálbérek* Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények *állampapírok, egyéb kötvények 5. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 6. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (28. január = 1) Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) Devizahitel tranzakciók (bal t.) Személyi hitel Gépjárművásárlási hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Lakáscélú hitelek Szabad felhasználású jelzáloghitel március

8 Munkaerőpiac Továbbra sem csökken a munkanélküliségi ráta, miközben alig van új állás a gazdaságban A 212. november és 213. január közötti időszakban a munkanélküliségi ráta 11, volt, ami,1 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel korábbi érték (1. ábra). A foglalkoztatottak száma 3 millió 855 ezer főt ért el, 39 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, míg a munkanélküliek száma 11,6 ezer fővel emelkedett. Az alkalmazásban állók száma 212 utolsó három hónapjában az előző évhez képest 15,6 ezer, míg 28 negyedik negyedévéhez viszonyítva 43,2 ezer fővel volt alacsonyabb (2. ábra). A feldolgozóiparból a válság kezdete óta közel 6 ezer állás tűnt el, s a vállalati tervek alapján ebben az idei első félévben sem várható jelentős változás (3. ábra). A 213. januárban bejelentett új álláshelyek száma közel 2-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A magyar munkaerőpiac 213 kezdetén az előző éveknél is kedvezőtlenebb helyzetben van: miközben a munkanélküliség szintje nem csökken, az új (nem támogatott) munkahelyek száma több éves mélyponton van (213. januárban: 7,5 ezer db) (4-5. ábra). A bruttó átlagkeresetek 4,6, míg a nettó bérek (családi adókedvezmény nélkül) 2,-kal nőttek 212-ben Magyarországon, ami összességében 3,-os reálkereset csökkenésnek felelt meg a tavalyi évben (6. ábra). 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 2. ábra: Alkalmazásban állók számának változása néhány ágazatban IV / 211.IV (bal t.) Egyenleg* (jobb t.) 6 4 ezer fő Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 9% 7% ezer fő Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem * 28. IV. negyedévhez viszonyítva Szállítás Szálláshely-szolg., vendéglátás Pénzügy Közigazgatás Oktatás, eü., szoc. ellátás Összesen ezer fő 3. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 4. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a támogatott új munkahelyek számának alakulása Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva ezer fő ezer darab ezer darab -5-1 Bejelentett új nem támogatott álláshelyek (ezer darab) Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) 5. ábra: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek és a munkanélküliségi ráta alakulása (Beveridge-görbe) 28.1 Forrás: ÁFSZ, KSH, MFB % 9% Munkanélküliségi ráta Bejelentett új lehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (jobb t.) 6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) Forrás: NFSZ, MFB Nettó bér* Nettó reálbér* Bruttó bér** * családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér március

9 Infláció Jelentősen lassult a fogyasztói árindex emelkedése Magyarországon A Brent-típusú kőolaj átlagos napi világpiaci ára 213. februárban 3,-kal volt magasabb (116,4 dollár/hordó), mint januárban, sőt a hónap első felében a 12 dollárt is megközelítette (1. ábra). Az idei év az inflációs nyomás csökkenésével kezdődött a világgazdaságban: az inflációs ráta Kínában és az eurózónában 2,- 2,-ra, míg az USA-ban 1,-ra (év/év) süllyedt. A decemberi 5,-ról 3,7%-ra lassult a fogyasztói árindex éves növekedése Magyarországon 213. januárban (3. ábra). Ennek hátterében elsősorban a bázisból kifutó indirektadó-emelések állnak, amit az is jelez, hogy a változatlan adótartalmú mutató 21. július óta első alkalommal csökkent 3, alá (213. január: 2,). A korábbi adóváltozások (különösen a tavaly év eleji ÁFA-emelés) erős bázishatását jelzi, hogy az éves index nagymértékű süllyedése,-os havi áremelkedés mellett valósult meg (4-5. ábra). A januári adatok egyelőre nem mutatták a rezsicsökkentés hatását. Az alapmutatók is az inflációs nyomás jelentős enyhülését jelzik: a januári értékek konzisztensek a -os inflációs céllal (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában , 7, Forrás: Reuters, MFB 1, 7, Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói-árindex alakulására (év/év) $/hordó 5, 2,, -2, USA Eurózóna Kína 4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 5, 2,, -2, 7% 7% Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex Fogyasztói-árindex Maginfláció Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Szabadáras háztartási energia Szabályozott árú termékek Üzemanyag Alkohol, dohány Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Piaci javak Ipari termékek Fogyasztói-árindex 213. január 212. december 5. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint -1, -, -, -1, 1,, 1,, 1,,,7%,9%,,,, 2, 2, Forrás: MNB, MFB ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) Keresletérzékeny infláció* Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja *az adószűrt maginflációból a feldolgozottélelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve 213. március

10 Árfolyamok Az MNB vezetőváltása előtti bizonytalanság és a kamatpolitika nyomás alatt tartotta a forintot A továbbra is kedvező globális befektetői hangulatban a forint 1,-kal gyengült az euróval szemben februárban, s a hazai deviza hónapok óta gyengébben szerepel, mint az országkockázat piaci megítélése alapján várható volna (1-2. ábra). A magyar fizetőeszköz gyengélkedésének egyik forrása a 212. augusztus óta tartó kamatcsökkentési ciklus, valamint annak várható folytatása (3. ábra), a Magyar Nemzeti Bank vezetésében márciusban sorra került személycserék előtti találgatások ugyanakkor fokozták a bizonytalanságot. A forint a jegybanki vezetőváltáshoz közeledve főleg a hónap derekától nyújtott régiós átlag alatti teljesítményt, miközben februárban a cseh korona csupán,-t veszített értékéből, míg a román lej és a lengyel zloty,6, ill. 1,-kal erősödött (4. ábra). A reálgazdasági kilátások alakulása sem adott lendületet a forintnak, miután az üzleti hangulat szeptember óta tartó fokozatos javulása februárban megtorpant (5. ábra). Az év második hónapjában a hazai deviza 4,-kal gyengült az amerikai dollárral és 2,-kal a svájci frankkal szemben, így a február végi árfolyam 295,8 HUF/EUR, 225,3 HUF/USD, ill. 242,3 HUF/CHF volt (6. ábra) ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása* Forrás: ECB, Reuters, MFB magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) globális kockázatvállalási kedv javulása *a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni bázispont ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára Forrás: ECB, Reuters, MFB magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 3. ábra: A forint/euró árfolyam és az MNB alapkamat alakulása 4. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 213. februárban* HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) 7,5 7, 1 1 CZK/EUR PLN/EUR HUF/EUR RON/EUR * = , , Forrás: ECB, MNB, MFB ,5 5, 99% euróval szembeni árfolyamerősödés Forrás: ECB, MFB % 9 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) 6. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB fordított skála Forrás: ECB, MFB forint gyengülése HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) március

11 Az államháztartás helyzete és finanszírozása A büdzsé januári számai viszonylag gyengék voltak, februárban csökkentek az állampapírhozamok 213. januárban a központi költségvetés hiánya 9,7 milliárd forint volt (az éves cél 1,9%-a), miközben egy évvel korábban 85,3 milliárdos többletet ért el a büdzsé. Az egyenleg romlása elsősorban a bevételek 116,6 milliárd forintos visszaeséséből eredt (a kiadások 59,4 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit). A bevételeken belül a fogyasztáshoz kapcsolt adók, azon belül pedig elsősorban az ÁFA-bevételek alakulása maradt el mind a várakozásoktól, mind a tavalyi adatoktól a gyenge lakossági kereslet következtében (1. táblázat, 1. ábra). Az Európai Bizottság legfrissebb, februári prognózisa alapján idén és jövőre is 3,-os lehet a GDP-arányos költségvetési hiány, ami további kiigazító lépéseket tehet szükségessé. A magyarországi adat az EU középmezőnyébe tartozik (2. ábra). A kötvénypiaci hozamgörbe némileg meredekebb lett februárban: a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozama 45 bázispontos csökkenést követőn 4,9 volt a hónap végén, míg a 1 éves kötvényeké 6,34-ről 6,2-ra mérséklődött. A közép-kelet-európai országok 1 éves referenciahozamai közül a lengyel kötvények hozamemelkedéssel zárták az év második hónapját (+5 bp), s Magyarországon volt a legnagyobb a hozamsüllyedés mértéke (Csehország: -3 bp, Románia: -1 bp) (3-4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása ezer teljesítés (előzetes) I. hó éves teljesítés %-a előirányzat I. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 9376,7 811,1 8, 123,9 694,5 6, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1157,2 72,1 6, 1451,3 64, 4, Társasági adó 342,3 26,7 7, 32,8 24,1 7, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 146,5 2,4 1,7% 312,6 2,2,7% 25,6 7,6 3, 149, 3,5 2, 372,7 365,9 9,9% 4286,9 292,8 6, 2747,4 296,7 1, 2953,2 225,7 7, Jövedéki adó 929,4 68, 7, 947,1 62,2 6, Lakosság befizetései 169,4 154, 9, 1657,8 169,4 1, Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, MFB 1498,4 146,9 9, 151,6 16,4 1,7% 2765,5 242,9 8, 2847,3 268,8 9, 1744,3 133,4 7, 184,3 16,6 8,9% 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama , -7, -339,5 Forrás: Európai Bizottság, MFB 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása januárban (milliárd forint) -1,5 11,6 38,8-11,8 85,3-9,7 8 49,3 72,1 7,1 74, 56,9 64, 6 325,3 365,9 341,1 295,8 33,3 292, ,4 154, 212,4 217,1 172,2 169, ,4 196,2 96,6 75,8 13,3 154,2-55,6-42,5-38,8-42,4-75,1-59, ,5-23,6-267,6-24,6-19,4-151, 2. ábra: Az Európai Bizottság 213. évi GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó prognózisa -6,7% -294,8-57,6-54,5-53,3-319,7-434,2-5, -4,9% -4, -4, -52,8-332,5-415,5-69,1-67, ,7% -3, -3, -3, -3, -3, -3, -2,9% -2,9% -2,7% -2, -2, -2, -1, -1, -1, -,9% -,9% -, -, A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg Egyenleg értéke - -7% ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama Forrás: KSH, NGM, MFB Egyesült Királyság Írország Spanyolország Szlovénia Portugália Görögország Ciprus Franciaország Hollandia Lengyelország Magyarország Szlovákia Csehország Belgium Málta Litvánia Dánia Ausztria Románia Olaszország Finnország Bulgária Lettország Svédország Luxemburg Észtország Németország 11, 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, 6, 6, 5, 5, 4, Forrás: ÁKK, MFB , 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, 6, 6, 5, 5, 4, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves 1 1 9% 7% Forrás: ÁKK, Reuters, MFB Magyarország Románia Lengyelország Csehország március