F ó k u s z b a n. Külföldi értékesítés az ipari szektorban: új trendek? A tartalomból

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Külföldi értékesítés az ipari szektorban: új trendek? 212. március A Magyar Fejlesztési Bank félévente ismétlődő vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) 211. őszi eredményeit alapul véve azt vizsgáltuk meg, hogy milyen vállalat-specifikus, exportfinanszírozási tényezők befolyásolják az ipari vállalatok külföldi értékesítését, ill. milyen akadályok hatnak a további bővülés ellen. Elemzésünkben központi figyelmet kapott a cégek nemzetköziesedésének folyamata, valamint annak exportteljesítményre gyakorolt hatása. A XXI. századi világgazdasági környezetben a nemzetközi üzleti folyamatokba való bekapcsolódás, részvétel már nem a vállalatok által meghozott egyéni döntés kérdése, mivel a gazdaságnak egyre kevesebb olyan szegmense van, ahol a vállalkozások ezt el tudnák kerülni. Különösen igaz ez Magyarországra, amely kis belső piaca és nyitottsága, valamint az elmúlt két évtizedben kialakult gazdasági szerkezete miatt is fokozottan ki van téve a nemzetközi gazdasági folyamatoknak (ami a nemzetköziesedés passzív hajtóerejét jelenti), illetve elemi érdeke az azokban való minél mélyebb és integráltabb bekapcsolódás (aktív hajtóerő). A vállalatok tevékenységük valamennyi részelemében nemzetközi versenyhelyzetnek vannak kitéve (forrásköltség, humán erőforrás minősége, alkalmazott technológia stb.), azaz döntéseiket is ennek tudatában kell meghozniuk. A nemzetköziesedés emellett egy tanulási folyamatnak is tekinthető, így az abban előrébb, magasabb szinten álló cégek (pl. beszállítók) más területeken (pl. export, külföldi tőkebefektetés) is versenyelőnyt élveznek. A vállalatok válaszai alapján megállapítható, hogy a nemzetköziesedés folyamata Magyarországon az elmúlt két évtizedben fokozatosan felgyorsult: a fiatalabb cégek esetében az alapítás és a különböző lépcsőfokok (termelés kezdete, beszállítás, export) megugrása között eltelt idő lerövidült, egyre jellemzőbbé vált, hogy a vállalatok már induláskor nemzetközi fókusszal és kapcsolatokkal rendelkeznek (1. ábra). A belső piac szűkössége, az elégtelen kereslet és az EU-csatlakozással kinyíló határok különösen felerősítették ezt a folyamatot a után létrehozott vállalkozások esetében. (folytatás a 2. oldalon) év ábra: Az alapítás és az exporttevékenység kezdete között átlagosan eltelt évek száma 23,8 13,4 199 előtt 6,2 3,7 2,2,6 1, 199 és 1995 között Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz KKV 2, és 2 2 és között között Alapítás éve Nagyvállalat után,8, év 1 A 211 végi gazdasági lassulást követően ismét javulnak a várakozások a világgazdaságban... (3. oldal) A jelentősen lassuló decemberi export-bővülés mellett is újabb rekordot ért el a külkereskedelmi többlet 211- ben Magyarországon, s az idei év elején újra biztatóak az üzleti kilátások... (4. oldal) A 211 utolsó negyedévében halványan élénkülő lakossági fogyasztás további javulása előtt korlátot jelenthet a munkaerőpiac kedvezőtlen helyzete... (5. oldal) A vállalati hitelezésben egyelőre nem látszik kedvező fordulat Magyarországon, csupán a banki hitelnyújtási hajlandóság mérsékelt erősödése tapasztalható... (6. oldal) Az adóváltozások, valamint a forintárfolyam gyengülésének eredményeként kiugróan magas volt a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon 212. januárban... (7. oldal) A szuverén adósság 211. végi leminősítésének tartós hatása 212. februárban is kimutatható volt a forint euróárfolyamán... (8. oldal) A tartalomból Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A nemzetköziesedés az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményei alapján fontos szerepet játszik a hazai ipari mikro-, kis- és középvállalatok (KKV-k) eredményének alakulásában (2. ábra): míg a vállalati tevékenység nemzetköziesedése (export, beszállítás) a felmérést megelőző 12 hónapban alapvetően meghatározónak bizonyult az eredmények tekintetében, hozzájárult annak átlagot meghaladó bővüléséhez (dinamizáló hatás), az azt követő egy évben (a ősz között) alapvetően a lassulás, visszaesés mértékének mérséklésében játszik fontos szerepet (védőháló) a vállalatok véleménye szerint. Változó regionális fókusz Az ipari KKV-k jelentős részénél erős regionális fókusz tapasztalható: a jellemzően már az 199-es évek eleje óta működő vállalatok részben kinőtték a hazai piacot, így termékeikkel valamelyik környező országbeli piacon is megjelentek, s különösen igaz ez az élelmiszeripari cégekre. A után alapított vállalkozások egy részére már sokkal inkább jellemző, hogy messzebb látnak : termékeikkel távolabbi piacokon (Távol-Kelet, Észak-Amerika) is jelen vannak (3. ábra). Természetesen megfigyelhetőek különbségek az egyes alágazatok között is. A gépkocsigyártásban résztvevő hazai KKV-k továbbra is erősen kötődnek a nyugat-európai megrendelőkhöz, azonban az autóipari trendeknek megfelelően egyre inkább megjelennek termékeikkel a távol-keleti, kínai piacokon is. Az élelmiszeripari KKV-k elsőszámú célpontjai ugyanakkor a kelet-európai EU-tagállamok, emellett minden második vegyianyag- és gépgyártó cég is jelen van a régióban. A külpiaci ismeretek hiánya és a magas szállítási költségek okozzák a legnagyobb gondot az ipari vállalatoknak A termék versenyképességi problémáival szemben a finanszírozási kérdések kevésbé lényegesek a külföldi értékesítés bővítése ellőtt álló akadályok értékelése alapján (a nem megfelelő exporthitel- és garanciakínálat a már aktív exportáló KKV-k számára okoz az átlagosnál komolyabb nehézséget). Ebben az is szerepet játszik, hogy az exportfinanszírozási termékek (exporthitel, biztosítás) szerepe rendkívül viszszafogott a hazai ipari vállalkozások körében (az elmúlt 12 hónapban az exportáló KKV-k 9, míg a nagyvállalatok 1-a vett igénybe exporthitelt, ill. biztosítást a szekunder szektorban). A kilátásokat tekintve pedig kockázatot jelent, hogy a KKV-k részéről tapasztalható mérsékelten élénkülő érdeklődés hátterében nem elsősorban a külföldi piaci tevékenység finanszírozási kereteinek kiegyensúlyozása, racionalizálása áll, hanem a vállalat egészének romló forráshelyzete számára remélnek egy újabb mentőövet. A nemzetköziesedés elején (besszállítás) álló kis- és középvállalatok számára a legnagyobb akadályt a külföldi piacokra való kilépés előtt a megfelelő külpiaci ismeretek hiánya jelenti, azaz a hazai látens export dinamizálásának alapfeltétele az ehhez kapcsolódó tudás- és információbázis fejlesztése, elérhetővé tétele (4. ábra). Az ár- és költség típusú tényezők közül vállalati mérettől függetlenül a szállítói költségek képezik a külföldi értékesítés előtt álló legerősebb visszahúzó erőt az ipari cégek számára (5. ábra). A probléma súlyát az is jelzi, hogy ez bizonyult az első számú akadálynak a jelenlegi exportpiacaik további bővítéséről lemondó vállalkozások körében. A felmérés eredményei alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a szállítási költségek mérséklésére a vállalatok és a fejlesztéspolitika számára alapvetően három eszköz áll rendelkezésre: 1. a vállalatok részéről: a termék versenyképességének növelése (minőségének javítása, költségek csökkentése); 2. a vállalatok és a fejlesztéspolitika részéről: logisztikai hálózat fejlesztése; 3. a fejlesztéspolitika oldaláról: a külföldi tőkebefektetések ösztönzése. 2. ábra: Az ipari KKV-k (adózás előtti) eredményeinek alakulása a nemzetköziesedés mélysége szerint % 6 57% 47% % 27% 21% % 2 31% 37% 33% 37% 3. szint 1a. szint 1b. szint 2. szint. szint 1a. szint 1b. szint 2. szint Elmúlt 12 hónap Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz Következő 12 hónap. szint: a vállalat nem exportál és nincsenek beszállítói kapcsolatai 1a. szint: a vállalat rendelkezik beszállítói kapcsolatokkal, de nem exportál 1b. szint: a vállalat exportál, de nincsenek beszállítói kapcsolatai 2. szint: a vállalat exportál és vannak beszállítói kapcsolatai is 3. ábra: Exportpiaci jelenlét az ipari KKV-k körében az alapítás éve szerint Kelet-európai EU-tagok Egyéb európai országok* Nem EU-tag balkáni országok Szovjet utódállamok, Kaukázus Egyéb távol-keleti országok Kína Észak-Amerika Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz EU-15 Egyéb * Svájc, Norvégia, Izland, Málta, Ciprus % 5 75% 199 előtt 199 és 1995 között 1995 és 2 között 2 és között óta 4. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő körülmények megítélése az ipari cégek körében vállalati méret szerint Finanszírozás Exportképesség Egyéb Termék MINŐSÉGE nem versenyképes Termék ÁRA nem versenyképes Túl magas szállítási költségek Külföldi termékbevezetés túl magas költsége Nincs megfelelő exporthitel Nincs megfelelő exportgarancia/biztosítás Hiányos külpiaci ismeretek Minőségi tájékoztatás hiánya Nyelvi problémák Forrás: MFB- INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz KKV Nagyvállalat % 5 4. ábra: Az exportot nehezítő körülmények megítélése a külföldi terjeszkedéssel kapcsolatos tervek* alapján az ipari KKV-k körében Finanszírozás Exportképesség Egyéb Termék/szolg. MINŐSÉGE nem versenyképes Termék/szolg. ÁRA nem versenyképes Túl magas szállítási költségek Külföldi termékbevezetés túl magas költsége Nincs megfelelő exporthitel Nincs megfelelő exportgarancia/biztosítás Hiányos külpiaci ismeretek Minőségi tájékoztatás hiánya Nyelvi problémák *azon cégek aránya, amelyek tervezik, ill. nem tervezik az új külföldi piac(ok)on való megjelenést a következő 12 hónapban Forrás: MFB- INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz 2 4 Tervezi Nem tervezi március

3 Gazdasági növekedés A 211 végi növekedés-lassulást követően 212 elején némileg javulnak a várakozások Kismértékben javultak a következő hat hónapra vonatkozó várakozások a világgazdaságban 212 elején, miközben a jelenlegi helyzet megítélése tovább romlott (1. ábra). A 211 utolsó negyedéves GDP-adatok a fontosabb régiók többségében az előzetes várakozásoknak megfelelően a növekedés lassulását jelezték, amely alól egyedül az USA volt kivitel. A feldolgozóipari bizalmi indexek azonban a tengerentúlon és Kínában is gyorsuló bővülési ütemet jeleznek az idei első negyedévre (2-3. ábra). A harmadik negyedéves 1,3-ról,7%-ra esett vissza 211. október és december között az éves növekedési ráta az Európai Unióban. A kontinens gazdasági motorjának szerepét betöltő Németországban a GDP bővülési üteme 2,-ra mérséklődött, s a közép-kelet-európai országokban (Magyarország és Lengyelország kivételével) is lassult a növekedés (4. ábra). Az előzetes várakozásainkhoz képest jobb hazai GDP adat az agrárium kiugró, az ipar ismét éledező teljesítményének, az építőipari zuhanás megtorpanásának, valamint a halvány növekedést mutató lakossági fogyasztásnak volt köszönhető. A 211 második felét jellemző turbulens környezetben a gazdasági szereplők várakozásainak alakulása elszakadt a reálgazdasági folyamatoktól, februárban azonban 211. április óta nem látott mértékű (havi szintű) javulást ért el (5-6. ábra). 1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex 2. ábra: Feldolgozóipari menedzser index (PMI) és GDP növekedés Kínában ,5% , ,5% Várakozások a következő 6 hónapra Jelenlegi helyzet megítélése Forrás: IFO World Economy Survey (WES) 1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III.I.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I PMI: 2 hónappal eltolva Forrás: Markit Economics, National Bureau of Statistics, China (NBSC) PMI (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 1, 8,5% 7, 5,5% 3. ábra: Feldolgozóipari menedzser index (PMI) és GDP növekedés az Egyesült Államokban 4. ábra: GDP-növekedés* az EU-ban, Közép-Kelet-Európában és Németországban (év/év) ISM: 4 hónappal eltolva ISM-index (bal t.) Forrás: OECD, Reuters GDP-növekedés (jobb t.) I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III * szezonálisan kiigazított adatok Magyarország Csehország Németország Románia Lengyelország EU I 21.III Forrás: Eurostat 211.I 211. III ábra: GDP növekedés* Magyarországon 6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása 3% 1% +1,5% ESI: 3 hónappal eltolva -1% +,3% % - -5% * szezonálisan kiigazított adatok Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV * Economic Sentiment Index 6, Európai Bizottság ESI Magyarország (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) március

4 Külkereskedelem és ipar Lassuló decemberi export-bővülés mellett is újabb rekordot ért el a külkereskedelmi többlet 211-ben Visszaesett a magyar külkereskedelmi szektor teljesítménye a tavalyi év utolsó hónapjában: az export mindössze 2,-kal bővült éves szinten, míg a gyenge belföldi kereslet hatására az import 1,-kal zsugorodott (1. ábra). A kereskedelmi egyenleg a tavalyi év második legalacsonyabb többletét produkálta decemberben (98,1 milliárd Ft), igaz összességében így is 1929 milliárd forintot tett ki a 211-es aktívum, ami a valaha volt legmagasabb érték Magyarországon (2. ábra). A kilátásoknak kedvez, hogy a globális hangulat mellett a hazai külkereskedelmi és ipari szektor szempontjából kulcsfontosságú Németországban jelentős javulás következett be az üzleti hangulatban 212 elején (3. ábra). Az ismét éledező külső kereslet már érződött az ipar 211 végi teljesítményében: a termelés április óta nem látott ütemben (6,7% év/év) bővült decemberben, s az exportmegrendelések is nőttek (+5,) (4. ábra). A feldolgozóipar szereplőinek várakozásai alapján a szektor az idei első negyedévben is húzhatja a hazai gazdasági növekedést (5. ábra). A novemberi bővülés után mérsékelt visszaesést mutatott az építőipar teljesítménye (-,). Az új szerződések volumene 1,5%-kal nőtt (év/év), ugyanakkor a szerződésállomány továbbra is kb. a fele az egy évvel korábbinak (-42,5%) (6. ábra). 1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon milliárd Ft Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) milliárd Ft ábra: Bizalmi indexek Németországban 4. ábra: Ipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) Forrás: ZEW, CESifo -6 *2 és 27 közötti átlagos érték ZEW-index (bal t.) IFO-index (jobb t.) ZEW-index* (bal t.) IFO-index* (jobb t.) Belföldi megrendelések (bal t.) Ipari termelés (jobb t.) Export megrendelések (bal t.) 5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) ESI - Feldolgozóipar: 1 hónappal eltolva ESI - Feldolgozóipar (bal t.), Európai Bizottság * ESI (European Sentiment Index) ** 3 hónapos gördülő átlag 2 1 Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) Építőipari termelés (jobb t.) Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) 2 15% 1 5% -5% -1-15% -2 -% március

5 Fogyasztás és foglalkoztatás A 211 végén élénkülő fogyasztásnak korlátot jelenthet a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzet Az üzleti hangulat mellett a fogyasztói bizalom is megugrott februárban Magyarországon, azonban várhatóan egyelőre nem tudja dinamizálni a több tényező (emelkedő munkanélküliség, gyorsuló infláció) által is sújtott háztartási fogyasztást (1. ábra). Tavaly decemberben a kiskereskedelmi forgalom növekedése 1,5%-ot ért el (év/év), míg 211-ben összességében,-kal bővült az értékesítési volumen 21-hez képest (2. ábra). A fogyasztók árérzékenysége miatt tovább erősödött az alternatív értékesítési csatornák és a diszkont termékek iránti kereslet (csomagküldő kiskereskedelem, használt cikkek), míg a legnagyobb visszaesés az üzemanyagok és ruházati cikkek mellett továbbra is a gépkocsik, alkatrészek körében volt mérhető (3. ábra). Ez utóbbi a tavalyi év vége óta éves alapon enyhe fellendülést mutat az újgépkocsi-regisztrációk alapján, de egyelőre még jelentős az elmaradás a válság előtti szinthez képest (4. ábra). Megugrott a hazai munkanélküliségi ráta november és január között (1,7-ről 11,1%-ra). A változás mögött elsősorban szezonális okok húzódnak (éves szinten továbbra is közel 4 ezer fővel többen dolgoznak), a munkaerőpiac azonban láthatóan megrekedt egy szinten, s az ebből való kitörést nem segíti az új álláshelyek érezhető visszaesése (5-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon % -1% Forrás: GKI Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom -3% - -5% - Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) ábra: Kiskereskedelmi forgalom teermékcsoportok szerint (előző év = 1) Csomagküldő kisker. Könyv, papíráru Gyógyszer és illatszer Használtcikk Élelmiszer Bútor, háztartási cikk, építőanyag Iparcikk Üzemanyag Ruházat, textil Gépjármű- és járműalkatrész Kiskereskedelem összesen ,1% 99,1% 97,7% 96,1% 95,5% 1,3% 1, 14, 13,1% 12,9% 131, Forrás: KSH ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása ezer darab ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon 27.1 Forrás: ACEA Autóregisztrációk száma (bal t.) Regisztrációk átlagos száma (23-28, bal t.) Év/év (3 hónapos gördülő átlag, jobb t.) 6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek % 8 8 ezer fő % 1 9% ezer darab Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 7% 2 1 Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.) 2 1 Támogatott (bal t.) Forrás: NFSZ március

6 Vállalati forráshelyzet A hitelezésben egyelőre nem látható kedvező fordulat, csupán a hitelezési kedv javult mérsékelten Februárban megtorpant az európai bankrendszer finanszírozási helyzetében 211. november óta tartó javulás: a bankok CDSfelára és a swapok árazása is stagnálást mutatott az év második hónapjában, s nagyjából a 211 nyári állapotok a jellemzőek (1. ábra). A viszonylag kedvező bankközi környezet a magyarországi pénzintézetek hitelezési kedvére is kedvezően hatott: 211 utolsó negyedévében mérsékelten erősödött a bankok hitelnyújtási hajlandósága (2. ábra), s az euróhitelek esetében mintegy 1 bázisponttal csökkentek a kamatok december és január között, azonban a forintkölcsönök esetében mintegy 3 bázispontos emelkedés következett be (3. ábra). Régiós összehasonlításban egyre drágábban jutnak forráshoz a hazai vállalatok, ennek is betudható, hogy a vállalati hitelállomány a tranzakciók eredményeként tovább csökkent januárban (a forinthitelek állománya 42,8 milliárd forinttal emelkedett, a devizahitelek állománya azonban 62,6 milliárd forinttal mérséklődött egy hónap alatt) (4-5. ábra). A tavalyi évben Magyarországon (euróban számolva) 1,1%-kal csökkent a vállalati hitelállomány (ez a forintgyengülés okozta statisztikai hatásból is eredt), míg a térség országaiban 3-9%-os bővülés következett be (6. ábra). 1. ábra: Európai pénzintézetek 5 éves CDS-felára és 3 hónapos euró/dollár swap alakulása ( ) 2. ábra: A következő 6 hónapban kihelyezni kívánt hitelmennyiség változása a magyarországi bankok megítélése alapján* bázispont dráguló dollárforrás Európai pénzintézetek 5 éves CDS-felára (bal t.) 3 hónapos euró/dollár swap (jobb t., fordított skála) Forrás: Reuters bázispont Forrás: MNB 29.I. * hitelkihelyezés bővítését tervező bankok aránya mínusz hitelkihelyezés csökkentését váró bankok aránya 29.II. 29.III. 29.IV. 21.I. Mikro- és kisvállalatok 21.II. 21.III. 21.IV. 211.I. 211.II. 211.III. Közép- és nagyvállalatok 211.IV ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 4. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB * 3 hónapos bankközi kamatok ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR 5. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves Forrás: ECB, MNB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 6. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása milliárd Ft Devizahitel Forinthitel Összes hitel Forrás: MNB milliárd Ft * euróra konvertált állományok Forrás: ECB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország március

7 Infláció Kiugróan magas magyar inflációs adat, dráguló üzemanyag- és energiaárak januárban A korábbinál gyengébb gazdasági aktivitás az inflációs nyomás csökkenésének irányába hat a világgazdaságban, azonban ezt egyre inkább ellensúlyozza a dinamikus ütemben dráguló kőolaj (1. ábra). Az elsősorban Iránnal kapcsolatos nemzetközi feszültségek által hajtott világpiaci áremelkedés is hozzájárult, hogy Kínában megfordult a tavalyi év második felére jellemző csökkenő trend, míg az USA-ban és az eurózónában is a vártnál kisebb mértékben enyhült az inflációs nyomás az idei év elején (2. ábra). Az elsősorban az indirektadó változások és a forintárfolyam jelentős gyengülése miatt megugró hazai inflációs ráta (éves szinten +5,5%, előző hónaphoz képest +2,1%) a legmagasabb volt az EU-ban 212. januárban (3-4. ábra). A világpiaci és az árfolyamhatás együttesen az üzemanyagok 18,-os drágulását eredményezte éves szinten, de decemberhez képest is 5,3%-os volt az áremelkedés az év első hónapjában (5. ábra). Az energiaárak megugrása az ipari termelői árakban is tetten érhető volt, ami egyrészt további nyomást fejt ki a fogyasztói árak alakulására, másrészt fékezi a törékeny hazai kilábalás folyamatát (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az eurózónában, Kínában és az USA-ban , 1, ,5% 7,5% Forrás: Reuters CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) $/hordó 5, 2,5%, Forrás: Reuters -2,5% Kína Eurózóna USA 5, 2,5%, -2,5% 3. ábra: Fogyasztói árak* változása (év/év) 212. januárban az Európai Unióban 4. ábra: A 12 havi infláció, maginfláció, ill. változatlan adótartalmú árindex alakulása Magyarországon Magyarország Észtország Szlovákia Lengyelország Csehország Nagy-Britannia Portugália Lettország Litvánia Olaszország Luxemburg Belgium Ciprus Finnország Ausztria Hollandia EU-27 Románia Dánia Franciaország Eurózóna Szlovénia Németország Görögország Spanyolország Bulgária Málta Írország Svédország Forrás: Eurostat 1 * HICPs (Harmonised Indices of Consumer, MNB Prices) Maginfláció Változatlan adótartalmú árindex Fogyasztói-árindex Üzemanyag Szabályozott árú termékek Szabadáras háztartási energia Alkohol, dohány Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Piaci javak Ipari termékek Fogyasztói-árindex Év/év Hónap/hónap 5. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint -1,9% 5,3% 8, 4,5% 8,5% 2, 6,7% 3, 5, 2, 4, 1, 3,1%,,1% 5,5% 2,1% 18, Forrás: MNB -5% 5% 1 15% 2 6. ábra: A fogyasztói és az ipari termelői árindex alakulása (év/év) 1 15% 1 5% -5% Fogyasztói árindex (bal t.) Belföldi ipari értékesítési árindex Külföldi ipari értékesítési árindex március

8 Árfolyamok A 211. év végi leminősítések hatása továbbra is érezhető a hazai deviza árfolyamán Februárban a külső és belső tényezők is a forint fokozatos erősödésének kedveztek. A hazai piaci szereplők reálgazdasági várakozásai 21. május óta nem tapasztalt mértékben javultak februárban, a kötvénypiacon pedig folytatódott a hozamok csökkenése a magyar eszközök kedvezőbb megítélése következtében (1-2. ábra). A globális kockázatvállalási kedv továbbra is élénk volt, azonban a szuverén adósság téli leminősítésének tartós hatását jelzi, hogy november óta kb. 2- forinttal magasabb szinten mozog a forint euróárfolyama, mint amilyet a nemzetközi befektetői hangulat alakulása indokolna (3. ábra). A magyar fizetőeszköz a januári 6, után februárban 1,-os ütemben értékelődött fel, s a sokáig ellenállást jelentő 29 HUF/EUR alatti árfolyam alatt zárt (288,7 HUF/EUR). A svájci frankhoz képest ugyancsak 1,8, a dollárral szemben 3,7%-kal erősödött a hazai deviza (4. ábra). A forint teljesítményét a régióban csak a lengyel zloty 2,-os euróval szembeni felértékelődése múlta felül, a cseh korona értéke 1,-kal nőtt, a román lej pedig,-kal gyengült (5. ábra). A forint/euró kurzus mozgása a térségben leginkább a zloty/euró árfolyammal volt szinkronban, a leminősítés hatása azonban itt is érezhető: az árfolyamok együttmozgása ellenére a forint gyengébb árfolyampályán mozog november óta (6. ábra). 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar állampapírok hozama HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése Forrás: ECB, Európai Bizottság fordított skála 11, 1,5 1, 9,5 9, 8,5 8, 7,5 7, 6,5 Forrás: ÁKK, ECB éves állampapírhozam (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) ábra: A forint/euró árfolyam* és a globális kockázatvállalási kedv alakulása** Forrás: ECB, Reuters globális kockázatvállalási kedv javulása VIX-index (jobb t.) HUF/EUR (bal t.) * a szürke sáv jelzi a magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítését **a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama forint gyengülése HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) Forrás: ECB ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* euróval szembeni árfolyamerősödés * = CZK/EUR HUF/EUR RON/EUR PLN/EUR Forrás: ECB ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama 33 5,2 32 5, euróval szembeni árfolyamerősödés 31 4,8 3 4,6 29 4,4 Forrás: ECB 28 4,2 27 4, 26 3, HUF/EUR (bal t.) PLN/EUR (jobb t.) * a szürke sáv jelzi a magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítését március