F ó k u s z b a n. A forint árfolyam előző hónapokban mutatott teljesítményének értékelése. Forrás: ÁKK, ECB 2% 260. A tartalomból

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A forint árfolyam előző hónapokban mutatott teljesítményének értékelése 212. február A Magyarországot ért adósságleminősítési hullám után a hazai deviza januári felértékelődése részben a kedvező világgazdasági folyamatoknak, részben pedig a Nemzetközi Valutaalappal és Európai Unióval körvonalazódó pénzügyi kölcsön piaci fogadtatásának eredménye, azonban az európai tapasztalatok óvatosságra intenek a további árfolyam erősödésre vonatkozó találgatásokat illetően. A magyar forint 212. januárban 6,-ot, január 5. és 31. között pedig 8,-ot erősödött az euróval szemben. Ezzel a hazai fizetőeszköz nyújtotta az egyik legjobb teljesítményt az év első hónapjában a feltörekvő devizák között, s ekkora mértékű erősödést még nem realizált egy hónapon belül a forint. A hazai deviza jelentős felértékelődése meglepőnek tűnhet annak fényében, hogy egyrészt november vége és január eleje között a Moody s, a Standard&Poor s és a Fitch is befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta vissza a hazai államkötvényeket, másrészt Magyarország nyitottsága révén továbbra is érzékeny a külgazdasági folyamatokra így a lassulás jeleit mutató eurózóna a magyar gazdaság növekedésére, az európai adósságválságból kivezető út bizonytalansága pedig a hazai kötvénypiacra is árnyékot vet. Ugyanakkor a forint januári erősödését táplálta, hogy viszonylag élénk kockázatvállalási kedv jellemezte a globális pénz- és tőkepiacokat, amit tovább fűtött, hogy felerősödtek az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed újabb eszközvásárlási programjával (QE3) kapcsolatos találgatások. Ezenkívül elkezdődtek a magyar kormány tárgyalásai az IMF-fel és az Európai Bizottsággal egy pénzügyi hitel-megállapodásról, valamint a január 5-i történelmi árfolyamrekordból (324,1 HUF/EUR) eredő bázishatás és az optimista környezet egy korrekciós hullám elindulásának kedvezett. A hazai tapasztalatok szerint ugyanis, a korábbi, egymást viszonylag szorosan követő adósleminősítéseket és negatív lokális árfolyamcsúcsokat is a hazai deviza visszaerősödő trendje kísérte (1. ábra). A történelmi rekord ellenére a forint/euró kurzus volatilitása nem döntött új csúcsot idén, mivel 28 őszén nagyobb kilengéseket ért el az árfolyam. Ennek technikai oka az, hogy 212 elején egy viszonylag egyenletesen gyengülő árfolyampálya fordult át egy relatíve tartós forint felértékelődési szakaszba, s hasonló váltás jellemezte a magyar kötvényhozamok mozgását is (2. ábra). (folytatás a 2. oldalon) ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar állampapírhozam alakulása * a satírozott periódusokban legalább 3 leminősítésre került sor másfél hónapon belül Forrás: ÁKK, ECB ábra: A forint/euró árfolyam és az árfolyam volatilitása* adatok alapján MFB számítás * 45 napos periódusokra számolt relatív szórás alakulása 3% HUF/EUR (bal t.) 1 éves állampapírhozam (jobb t.) HUF/EUR árfolyam volatilitás (jobb t.) HUF/EUR (bal t.) 1% A tartalomból Gyengül a külső környezet dinamizáló hatása a magyar gazdaságban... (3. oldal) Novemberben jól teljesített a hazai exportszektor és az ipari ágazat... (4. oldal) A javuló európai pénzpiaci hangulat ellenére bizonytalan a hazai vállalati hitelezés alakulása... (5. oldal) Változatlan munkaerőpiaci feltételek mellett élénkült a kiskereskedelem novemberben... (6. oldal) A fogyasztói árak emelkedése az egy évvel korábbinál mérsékeltebb volt 211 egészében... (7. oldal) Történelmi szintre gyengült a hazai deviza euró árfolyama... (8. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A forint árfolyamát 211. október 1. és november 24. között (amikor a magyar kötvényeket még mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott sávban tartotta), valamint november 24. és 212. január 6. között (amikor egymás után a Moody s, a Standard&Poor s és a Fitch sorolta bóvli kategóriába a magyar államadósságot) a globális befektető kedv alakulása kevésbé befolyásolta: mind a nemzetközi befektetői hangulat indikátorának tekintett VIX-indextől, mind a globális részvénypiaci barométerként használható amerikai S&P 5 tőzsdeindex mozgásától elszakadt a forint/euró árfolyam (nulla közelében alakult közöttük a korreláció). A magyar kötvényhozamokkal és az országkockázati felárral való kapcsolat ugyanakkor szorossá vált a leminősítések november végi kezdetével, ami összességében a hazai eszközárak világpiaci tendenciáktól való eltávolodását jelentette (3-4. ábra). Októbertől december végéig a globális mellett a regionális tendenciáktól is elszakadt a forint árfolyama: a román lej és a lengyel zloty, valamint az orosz rubel árfolyammozgását nem követte, csupán a cseh koronával mozgott nagyjából egy irányba, ami összességében az országspecifikus tényezők (régiós átlag alatti növekedési dinamika, leminősítések és az azt megelőző várakozások stb.) árfolyamra gyakorolt hatásának felerősödését jelezték. Januártól a világgazdaságban javuló befektetői hangulat magával rántotta a régiós devizák árfolyamát, köztük a forintét is, ami ideiglenesen háttérbe szorította a forint árfolyamát negatív irányba befolyásoló országspecifikus tényezők hatását, s ismét a régiós tendenciákkal kerültek szinkronba a magyar eszközárak. A februártól várható devizapiaci folyamatok prognosztizálásához hasznos adalékul szolgálhatnak a közelmúltban szintén bóvli kategóriába sorolt európai országok tapasztalatai. Románia 28. októberi leminősítése után a román lej mintegy 2-ot veszített értékéből három hónap alatt, majd lényegében egy 2-3%-os mértékű erősödés után alapvetően egy ±-os sávban mozgott a lej euróárfolyama két éven keresztül (az IMF-fel 29. májusban kötött kétéves hitel megállapodás bizalomerősítő hatásaként), s 211 tavasszal erősödött ismét a román deviza (ekkor Bukarest egy elővigyázatossági hitelmegállapodást hozott tető alá a Nemzetközi Valutaalappal) (5. ábra). A forint a spekulatív sávba való első átsorolás és a történelmi csúcs (211. november 24. és 212. január 5.) között csupán 4,-ot veszített értékéből, ennek azonban a román példával összevetve az az oka, hogy kevésbé volt váratlan az adósminősítés rontása Magyarország esetében, illetve ebben az időszakban nagyobb globális kockázati étvágy jellemezte a piacokat, mint 28 őszén. Az önálló devizával nem rendelkező görög, portugál és ír gazdaság leminősítésének közös tanulsága, hogy átmenetileg általában mérséklődnek a kötvényhozamok a befektetésre ajánlott minősítés elvesztése után, másrészt azonban egy mintegy negyedéves türelminek nevezhető időszak után a piacok részben valódi reformokat várnak az országoktól, részben nemzetközi pénzügyi segítség felé terelik azokat, ugyanakkor hosszabb időtávon és elégtelennek tekintett kormányzati intézkedések esetén (Görögország, Portugália) tartósan magas kötvényhozamok alakulhatnak ki. 3. ábra: A forint/euró árfolyam és néhány eszközár ill. befektetői hangulatindex alakulása közti korreláció* Vélhetően a magyar gazdaságpolitika is a román út (újabb IMF hitel) felé halad a szűk mozgástér következtében, s a tapasztalatok szerint az IMF-EU hitelszerződés minél előbbi megkötése, valamint a hitelnyújtók által elvárt gazdaság- és költségvetési politika folytatása esetén lehet számítani a forint árfolyamának további erősödésére és az államkötvényhozamok csökkenésére. A befektetői bizalom azonban lassan épül újjá, ezért a javulás lassú lehet, és a nemzetközi befektetői hangulat változásai volatilissé tehetik a magyar eszközárak alakulását is. 1,,8,6,4,2, -,2 -,4 -,6 -,8-1, 1,,8,6,4,2, -,2 -,4 -,6 -,8-1, 4,4 4,2 4, 3,8 3,6 3,4 3,2 3, * napi adatok periódusonkénti összevetése VIX-index S&P 5 tőzsdeindex 1 éves CDS-felár 1 éves magyar állampapírhozam BUX index 211. okt okt okt okt nov nov. 24. * napi adatok periódusonkénti összevetése 211. nov jan jan jan. 31. Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE adatok alapján MFB számítás 4. ábra: A forint/euró árfolyam és néhány közép-kelet-európai deviza euróárfolyama közti korreláció* -15 lej gyengülés nov nov nov jan ábra: A román lej euróárfolyama 25 Cseh korona Lengyel zloty Román lej Orosz rubel 211. jan jan. 31. adatok alapján MFB számítás 29. március: IMF hitelmegállapodás bejelentése 211. február: elővigyázatossági IMF hitel megállapodás bejelentése 211. július 4: a Fitch befektetésre ajánlott kategóriába sorolja Romániát 28. november 1: a Fitch spekulatív kategóriába sorolja Romániát Román lej/euró 28. október 27: a S&P spekulatív kategóriába sorolja Romániát 6. ábra: 1 éves állampapírhozamok alakulása spekulatív kategóriába kerülés előtti és utáni napokban* spekulatív kategóriába kerülés előtti kereskedési napok száma spekulatív kategóriába kerülés utáni kereskedési napok száma 5 75 Forrás: Reuters * Románia:.27, Görögo.: :27, Port.:.5, Íro.:.12, Magyaro: Románia Görögország Írország Magyarország Portugália február

3 A vállalkozások várakozásai alapján is gyengül a külső környezet dinamizáló hatása a magyar gazdaságban Az MFB-INDIKÁTOR 211. novemberi felmérésének eredményei negatív fordulatot mutatnak a hazai vállalatok piaci lehetőségeiben: miközben a megelőző egy év során még viszonylag jó teljesítményről számoltak be a cégek, addig a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásaik már erősödő pesszimizmusról árulkodnak. Ennek hátterében egyrészt a vállalatok működési környezetének kedvezőtlenebbé válása, másrészt a már korábban is akadályozó belföldi helyzet mellett a külföldi feltételek megítélésének romlása áll. A makrogazdasági feltételrendszerben 29. nyár óta tartó javulás a 211. őszi eredmények alapján megtorpant, s ez visszafogta a vállalatok várakozásait is: a következő egy évben a cégek kevesebb, mint negyede számol (adózás előtti) eredményeinek növekedésével (1. ábra) Mind a belföldi, mind a külföldi piaci helyzet kedvezőtlen irányba változott a 211. tavaszi felméréshez képest. Ugyanakkor a belső piacok lefékeződése jelentősebbnek bizonyult, így a külső és belső folyamatok közötti divergencia tovább folytatódott a vállalatok megítélése szerint. A külpiacok húzóerejének gyengülése tetten érhető a vállalati eredmények alakulásában is: a jelentősebb exportorientációval rendelkező vállalatok eredmény-kilátásai is számottevően mérséklődtek, s a következő egy év viszonylatában az exportkapcsolatok a korábbi dinamizáló hatás helyett legfeljebb védőhálóként tudnak majd szolgálni az eredmények csökkenése ellen (2. ábra). A vállalati költségeken belül megugrott a munkabér és járulékok súlya, s ez negatívan hatott az eredménnyel kapcsolatos várakozásokra is. A válaszok alapján ezt azok a vállalkozások képesek érdemben kezelni, amelyek működésében a munkavállalók képzettsége és az alkalmazott technológia szerepe meghatározó. Az export bővülését a következő hónapokban egyre szűkebb vállalati kör lesz csak képes elérni: ez azonban elsősorban ágazati különbségeket jelent, míg a vállalati méret kevésbé játszik fontos szerepet, azaz az exportáló KKV-k (különösen amelyek beszállítói kapcsolatokkal is rendelkeznek) a külföldi értékesítés viszonylag kedvező alakulására számíthatnak. Ugyanakkor Kínát és a balkáni régiót leszámítva a külföldi értékesítés bővülését váró cégek aránya valamennyi célországban, ill. régióban visszaesett a 211. tavaszi felméréshez képest, sőt a legfontosabb piacokon (Nyugat-Európa, Közép-Kelet-Európa) már az 5-ot sem éri el. Azaz a hagyományos külkapcsolati csatornák már nem feltétlenül nyújtanak majd támaszt a visszaeső bevételek ellen, ami a súlypontok újragondolására, új piacokon való megjelenésre sarkalhatja a hazai vállalatokat. A belföldi kilátások a megrendelések állományának elmúlt egy éves változása, valamint várható alakulása alapján sem biztatóak, mivel a következő időszakban is elsősorban a külföldi piacokra termelő cégek rendelésállománya fog növekedni (3. ábra). A vállalatok foglalkoztatási terveiben szintén negatív fordulat következett be: miközben a felmérést megelőző 12 hónapban a cégek több mint ötöde vett fel új munkatársakat, az azt követő egy évben a munkaerő-állományt bővíteni szándékozó vállalkozások aránya a 21. nyári szintre () süllyedt vissza. Az exportorientáció továbbra is fontos hajtóereje a foglalkoztatás növelésének (vállalati mérettől függetlenül), s elsősorban az olyan speciális szaktudást igénylő ágazatokban várható új munkahelyek létrehozása, mint a közúti jármű-, gép- és vegyianyag gyártás, ill. az IKT szolgáltatások. Fordulatot jelez az is, hogy míg a korábbi felmérések alapján elsősorban a nagyvállalatok álltak a munkaerő-piaci változások hátterében, ez a hatás csökken, s egyre inkább felértékelődik a KKV-szektor stabilizáló szerepe, ami különösen fontos lehet egy esetleges újabb recessziós környezetben (4. ábra) ábra: A makrogazdasági környezet megítélése és a vállalati eredményekkel kapcsolatos várakozások közötti kapcsolat 19, 26, % 59% 49% 41% Nincs export 2. ábra: Adózás előtti eredmények alakulása a vállalatok exportorientációja alapján* Előző 12 hónap Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt) 3, 1 9,1% % 19% 23% 3 37% 3 27% 2 43% 5 49% - 31% 33% 75- Nincs 1 export % 5- Következő 12 hónap * a külföldi értékesítésből származó bevétel aránya a teljes árbevételen belül Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz 3. ábra: A foglalkoztatás bővítését tervező vállalatok aránya az exportorientáció* alapján az egyes méretkategóriákban * a teljes árbevételen belül az exportértékesítésből származó bevétel aránya Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz 18, 2 36, 1 42, 19,3% 2 24, Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 29. nyár 29. tél 21. nyár 211. tavasz 211. ősz 7, A következő 1 évben növekvő vállalati eredményeket váró cégek aránya (bal t.) 1 3 Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat 2 1 Az elmúlt 1 évben javuló makrogazdasági környezetet érzékelő cégek aránya (jobb t.) 1 29% 3 33% 4 43% % % Nincs export 3. ábra: Megrendelések állományának alakulása a vállalatok exportorientációja alapján* - Nincs - 5- Nincs - 5- Nincs - 5- Nincs - 5- export 5 1 export 5 1 export 5 1 export Előző 12 hónap Csökken(t) a megrendelések állománya Nem változott/változik a megrendelések állománya Nő(tt) a megrendelések állománya - 29% 53% % 39% 1 13% Nincs 1 export Következő 12 hónap 75-1 * a teljes árbevételen belül az exportértékesítésből származó bevétel aránya Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz február

4 Külkereskedelem és ipar Novemberben jól teljesített a hazai exportszektor és az ipari ágazat A globális konjunktúra tovább mérséklődött a tavalyi év végén, ami erőteljesen fékezi a világexport bővülését is (1. ábra). A magyar külkereskedelmi szektor ugyanakkor továbbra is jó teljesítményt mutat: az export novemberi volumene (7388,3 millió euró) mindenidők legmagasabb értéke, a 211 milliárd forintos kereskedelmi többlet pedig a 211. év negyedik legjobb eredménye volt (2. ábra). Míg az export volumenének bővülése továbbra is érdemben meghaladja az importét, a forint jelentős gyengülése miatt a kettő értékének alakulása közötti eltérés csökkent (3. ábra). Az ipari termelés éves szinten 3,-kal, míg az export-orientált feldolgozóipar 3,-kal bővült novemberben (4-5. ábra). A kilátásokat azonban több tényező is rontja: egyrészt a termelés növekedésének egyik hajtóereje az átlagosnál hidegebb időjárás miatt az energiaipar (hőtermelés) volt, másrészt mind a belföldi, mind a külföldi megrendelések visszaestek éves szinten. Az építőipar az éledezés halvány jelét mutatta tavaly novemberben: az ágazat teljesítménye 29 júniusa óta első alkalommal bővült éves alapon (+3,), s habár az új megrendelések is növekedtek, tartós javulásra azért sem lehet számítani, mivel ebben elsősorban az állami projektek (út- és vasútépítés) játszottak fontos szerepet (6. ábra) 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon 112,5 11, 17,5 15, 12,5 1, 97,5 95, 92,5 9, 2 * OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság Forrás: CPB, OECD OECD konjunktúra index (bal t.) Világexport (jobb t.) A világexport átlagos alakulása (2-27, jobb t.) ábra: Ipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) milliárd Ft Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: Az export import olló* alakulása Magyarországon 1 *az export-import olló pozitív, ha az export bővülési üteme meghaladja az importét 1 - *3 hónapos mozgó átlag Export import olló* (év/év, volumenindex) Export import olló* (év/év, euróban számolva) Belföldi megrendelések (bal t.) Ipari termelés (jobb t.) Export megrendelések (bal t.) 5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) ESI - Feldolgozóipar: 1 hónappal eltolva ESI - Feldolgozóipar (bal t.), Európai Bizottság * ESI (European Sentiment Index) ** 3 hónapos gördülő átlag 2 1 Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) Építőipari termelés (jobb t.) Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) február

5 Vállalati forráshelyzet A javuló európai pénzpiaci hangulat ellenére bizonytalan a hazai vállalati hitelezés idei alakulása Az euróban nyújtott vállalati hitelkamatok 3-6 bázisponttal mérséklődtek 211. október és november között Magyarországon, azonban a forinthitelek a kamatemelési várakozások realizálódásával 5 bázispont körüli mértékben emelkedtek (1. ábra). Kedvezően érintheti ugyanakkor a hazai vállalatok finanszírozását, hogy a 212. januárban optimistábbá váló befektetői hangulatban és az ECB 211. végi monetáris lazítása nyomán az európai pénzpiacon olcsóbban juthatnak forrásokhoz a bankok is (2. ábra). A visegrádi országok közül továbbra is Magyarországon a legdrágább a vállalati finanszírozás (3. ábra). Négy éve nem tapasztalt mértékben zuhant a vállalati szektor hitelállománya decemberben: a forinthitelek esetében 79,3, devizahitelek esetében pedig 69,6 milliárd forint volt a tranzakciók nyomán adódó csökkenés, ráadásul a betétek állománya is 22,6 milliárd forinttal süllyedt (4. ábra). A kedvezőtlen piaci kilátások mellett a hazai bankok változatlanul magas hitel/betét aránya (november: 15,9%) is fékezi a hitelezési aktivitást, ugyanakkor novemberre a vállalati hitel/betét ráta 16-ra mérséklődött (5. ábra). A vállalati hitelállomány továbbra is régiós átlag feletti mértékben süllyed Magyarországon, a forintban számolt állomány 1,-os bővülése 211-ben a hazai deviza gyengüléséből fakadt (6. ábra) * 3 hónapos bankközi kamatok 1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok, MNB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR 3. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves bázispont 2. ábra: Európai pénzintézetek 5 éves CDS-felára és 3 hónapos euró/dollár swap alakulása ( ) dráguló dollárforrás Európai pénzintézetek 5 éves CDS-felára (bal t.) 3 hónapos euró/dollár swap (jobb t., fordított skála) 4. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forrás: Reuters bázispont , MNB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia milliárd Ft Devizahitel Forinthitel Összes hitel Forrás: MNB milliárd Ft 5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. június november) 6. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása * MFB, EXIM, KELER nélkül * euróra konvertált állományok Forrás: PSZÁF Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány Összes hitel/betét arány Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország február

6 Fogyasztás és foglalkoztatás Változatlan munkaerőpiaci feltételek mellett élénkült a kiskereskedelmi forgalom Az üzleti és fogyasztói bizalom folyamatos romlása ellenére a kereskedelmi forgalom novemberben negyedik hónapja bővült, s a növekedés üteme (1,1% év/év) 21. július óta a legmagasabb értéket érte el (1-2. ábra). Ez különösen annak fényében kedvező adat, hogy egyrészt a forint árfolyamának gyengülése a devizában eladósodott lakosság rendelkezésre álló jövedelmét csökkentette, míg a végtörlesztés lehetőségével élő adósok valószínűleg mérsékelték egyéb kiadásaikat. A 211. szeptember-novemberi időszakhoz képest elsősorban szezonális okokból 19 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig 1,6-ról 1,7%-ra emelkedett október és december között, s ezzel Magyarország az Európai Unió tagállamai között a felső harmad alján helyezkedik el (3-4. ábra). Jelentősen csak a balti államokban sikerült csökkenteni a munkanélküliséget az elmúlt egy évben. Csekély javulás volt tapasztalható az elmúlt két évben a hazai munkaerőpiacon, amely a 29-es átmeneti évet követően gyakorlatilag egy új szinten stabilizálódott, magas munkanélküliséggel, valamint a bejelentett új (nem támogatott) álláshelyek viszonylag alacsony számával (5. ábra). Ez utóbbi tavaly decemberben már a 1 ezret sem érte el (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon % -1% Forrás: GKI Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom -3% Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) ezer fő ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása % 1 11% 1 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 5. ábra: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek és a munkanélküliségi ráta alakulása (Beveridge-görbe) 9% 7% ábra: A munkanélküliségi ráta és éves változása az Európai Unióban Forrás: Eurostat Spanyolo. Görögo.** Litvánia* Letto.* Íro. Portugália Szlovákia Észto.* Bulgária Magyaro. Eurózóna EU-27 Lengyelo. Franciao. Ciprus Olaszo. Nagy-Britannia** Szlovénia Dánia Finno. Svédo. Belgium Románia Cseho. Málta Németo. Luxemburg Hollandia Ausztria *211. szeptember **211. október; 6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek 211. december (bal t.) százalékpont Éves változás (év/év, jobb t.) Bejelentett új nem támogatott álláshelyek (ezer darab) Forrás: ÁFSZ, KSH % 9% 1 11% 1 Munkanélküliségi ráta ezer darab Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.) Támogatott (bal t.) Forrás: NFSZ február

7 Infláció A fogyasztói árak emelkedése az egy évvel korábbinál mérsékeltebb volt 211 egészében Januárban a kőolaj átlagos napi jegyzési ára 2,-kal haladta meg a decemberi értéket, s a többi nyersanyag világpiacán is mérsékelten emelkedő trend volt megfigyelhető (1. ábra). A világgazdaság főbb térségeiben azonban 212 első hónapjaiban is folytatódhat az inflációs nyomás tavaly év végi csökkenése az alacsony gazdasági aktivitásnak köszönhetően (2. ábra). A hazai fogyasztói árak éves szinten 4,1, míg az előző hónaphoz képest,-kal nőttek 211 utolsó hónapjában. Az éves maginflációs ráta,3 százalékpontos emelkedése jelzi, hogy habár az alacsony kereslet fékezi a folyamatot, a gyenge forintárfolyam hatása lassan megjelenik az árakban (3-4. ábra). Az üzemanyagok fogyasztói ára csökkent, míg a jövedéki adóemelés fokozatos érvényesítése miatt ismét jelentősen drágultak az alkohol- és dohánytermékek decemberben (5. ábra). 211-ben a pénzromlás üteme 1 százalékponttal volt alacsonyabb (3,9%) Magyarországon, mint 21-ben (6. ábra). Legnagyobb mértékben az üzemanyag- és energiaárak emelkedtek, azonban ezek üteme is elmaradt a 21. évitől, míg az élelmiszerek drágulásának mértéke több mint kétszerese volt az egy évvel korábbinak. Az alacsony belső keresletre utal, hogy a piaci szolgáltatások áremelkedésének üteme tovább lassult. 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az eurózónában, Kínában és az USA-ban , 1, , 7, $/hordó 5, 2, 5, 2, 45 Forrás: Reuters CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.), Forrás: Reuters -2, Kína Eurózóna USA, -2, 3. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon 1 2, 5 1 2, 4 1, 1,, százalékpont Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.), -, -1, Különbség (bal t.) Fogyasztói-árindex Maginfláció - 5. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint 6. ábra: Fogyasztói árak éves átlagos változása 21-ben és 211-ben termékcsoportok szerint Szabadáras háztartási energia Piaci szolgáltatások Élelmiszerek Ipari termékek Szabályozott árú termékek Üzemanyag Fogyasztói-árindex 211. december 211. november Alkohol, dohány -,,,1%,,,1%,,, 1,3% 1,, 1,,7% 1, Forrás: MNB 3, -1,, 1, 2, 3, 4, Szabadáras háztartási energia Szabályozott árú termékek 7, 3,1% 4,1% 6, 2,3% Piaci szolgáltatások 3, Üzemanyag Élelmiszerek Ipari termékek Alkohol, dohány Fogyasztói árindex 1, 1,, 8, 3,9% 4,9% 9, 1, 15, 2, Forrás: MNB február

8 Árfolyamok Történelmi rekord árfolyam, majd határozott erősödés jellemezte a forint mozgását januárban A forint/euró árfolyam január 5-én 324,1 HUF/EUR szinten történelmi rekordot állított fel, ugyanakkor a kedvező globális befektetői hangulatban januárban összességében 6,-ot erősödött a hazai deviza (1. ábra). A globális piaci optimizmus esetleges folytatódása segítheti a forint felértékelődését, a magyarországi reálgazdasági szereplők piaci várakozásai ugyanakkor januárban tovább romlottak, s ez megakaszthatja a további forinterősödést (2. ábra). A deviza- és kötvénypiac 212 első hónapi mozgása hasonlóan alakult: január 5-én 31 hónapos magasságba emelkedett a 1 éves államkötvények referenciahozama (1,6), a hónap végére azonban 8,89%-ra süllyedt a kötvényhozam (3. ábra). Az euró dollárral szembeni 1,-os felértékelődése következtében január 31-én 223,1 forintot ért egy dollár, s 243,9 forintba került egy svájci frank (8,3, ill. 5,7%-os forinterősödés történt), így decemberi eleji szinteken zártak a jegyzések január végén (4. ábra). Az év első hónapjában a forint teljesítményét megközelítette a lengyel zloty 5,-os erősödése, míg a cseh korona 2,3%-os ütemben értékelődött fel az euróval szemben, s a román lej,-ot veszített értékéből. A forint a korábbi eltávolodás után ismét felzárkózott a régiós trendekhez, ami a zloty/euró árfolyammal való összevetésben is látható (5-6. ábra). 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 5 tőzsdeindex alakulása 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) fordított skála , Reuters tőzsdeindex emelkedése HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése fordított skála S&P 5 (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) , Európai Bizottság ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar állampapírok hozama 4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 11, 1,5 1, 9,5 9, 8,5 8, 7,5 7, 6,5 Forrás: ÁKK, ECB forint gyengülése éves állampapírhozam (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 5. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* * =1 euróval szembeni árfolyamerősödés ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama euróval szembeni árfolyamerősödés 5, 4,8 4,6 4,4 4,2 4, 3, CZK/EUR HUF/EUR RON/EUR PLN/EUR HUF/EUR (bal t.) PLN/EUR (jobb t.) február