F ó k u s z b a n. Adósságkompromisszum az eurózónában és az Egyesült Államokban 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 40% A tartalomból

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Adósságkompromisszum az eurózónában és az Egyesült Államokban 211. augusztus Júliusban ismét az adósságválságokkal kapcsolatos hírek mozgatták a piacokat, miután az újabb görög csőd elkerülése mellett az USA fizetőképességébe vetett hit is megingott. Az eurózóna döntéshozói július 21-én fogadták el azt az adósságkezeléssel kapcsolatos új megállapodást, amely átmenetileg megnyugtatta a piacokat. A Görögországnak nyújtott új mentőcsomag (az 159 milliárd eurós keretből várhatóan 5 milliárdot a magánszektor áll 211 és 214 között) alacsonyabb kamatokat, hosszabb futamidőt, a lejáró állampapírok piaci értéken való visszavásárlását, valamint a kötvények egy részének bankok és biztosítók általi önkéntes alapon történő hosszabb futamidőre való cserélését tartalmazza. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a görög állam finanszírozása a következő években nem függ a piacok ítéletétől. Az első kommentárok ugyan azt emelték ki, hogy az immár sokadik európai szintű válság-egyezmény túlmutat a legégetőbb görög fizetőképességi probléma megoldásán, s egy új Európa-szintű adósságkezelési, megelőzési mechanizmus elemeit az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) hatásköreinek kiszélesítését hordozza magában, azonban a kezdeti optimizmus hamar alábbhagyott. Ennek oka pedig továbbra is az, hogy a kiszélesített hatáskörök, mechanizmusok is csak egy görög (legfeljebb portugál, ír) méretű problémára lettek szabva és nem adnak választ olyan nagy tagállamok fizetési problémáinak kezelésére mint például Spanyolország vagy Olaszország Forrás: IMF Augusztus 1-én éjjel, a végső határidő előtt néhány 5 5 órával az amerikai képviselőház és szenátus is egyezségre jutott adósságügyben, s elfogadta az amerikai adósságplafon megemelését e nélkül az Egyesült Államokat a fizetésképtelenség fenyegette volna. A kompromisszum eredményeként az idei év 4 4 eurózóna eurózóna - IMF prognózis USA - IMF prognózis USA végig 1, míg 212 végéig újabb 11 milliárd dollárral emelik meg az adósságlimitet, amelyre az 196-as évek eleje óta immáron 79. alkalommal került sor. A döntés ugyan lélegzetvételnyi időt ad az USA-nak a költségvetési kiigazítás alapos előkészítéséhez amelyet a társadalom elöregedése, az egészségügyi reform és a megemelkedett katonai kiadások is egyre jobban megterhelnek, azonban az amerikai államadósság további növekedése a kötvénybefektetőket bizonytalaníthatja el, a kétpárti megegyezés fejében vállalt állami kiadáscsökkentés pedig az amerikai gazdaság, ill. áttételesen a világgazdaság növekedésére vet komoly árnyékot. A kompromisszum fogadtatása néhány órás megkönnyebbülést okozott a piacokon, azonban mivel az amerikai gazdaság a legfrissebb adatok szerint tovább lassult és a Standard & Poor s augusztus 5-én az USA leminősítése mellett döntött, a befektetői hangulat rövid időn belül pesszimizmusba váltott át. A tartalomból A külső konjunktúra lassulásának első jelei már érződnek a feldolgozóiparban... (2. oldal) GDP-arányos államadósság az eurózónában és az Egyesült Államokban A májusban a holtpontról talán elmozduló kiskereskedelmi forgalomnak a lakosság pesszimista fogyasztási kilátásai szabnak gátat... (3. oldal) A vállalatok finanszírozási helyzetében a vártnál lassabban következik be pozitív fordulat... (4. oldal) A csillapodó inflációs kockázatok ellenére egyelőre nem várható monetáris lazítás... (5. oldal) Júliusban a forint újabb történelmi szintre gyengült a svájci frankkal szemben... (6. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Külkereskedelem és ipar A külső konjunktúra lassulásának első jelei már érződnek az export-orientált feldolgozóiparban Miközben a legfrissebb (júliusi) adatok már egyértelműen a gazdasági hangulat borúsabbá válását jelzik mind az eurózónában, mind a közép-kelet-európai régióban (1. ábra), a májusi külkereskedelmi statisztika alapján a hazai export a második negyedévben is jól szerepelt (2. ábra). Az év ötödik hónapjában a kivitel volumene 15,6, míg a behozatalé 1,9%-kal nőtt az egy évvel korábbi értékhez képest, a 195 milliárd forintot meghaladó egyenlege pedig az idei év harmadik legnagyobb aktívuma. A világgazdasági konjunktúra lassulása már a májusi adatok alapján jelentkezett az ipari termelés növekedésének visszaesésében (3. ábra). Az export-orientált feldolgozóipar éves bővülési ütem áprilist követően májusban is egyszámjegyű (8,) volt, amelynek hátterében az új export megrendelések növekedésének jelentős visszaesése áll (4. ábra). A konjunkturális okok mellett azonban ebben jelentős szerepe van a bázishatásnak is. Az éves visszaesés (-4,) mellett halvány optimizmusra adhat okot, hogy áprilishoz képest 6,-kal bővült az építőipar termelése, illetve az új megrendelések mindössze 4,1%-kal maradtak el tavalyhoz képest (5. ábra). A lakásvásárlási kedv második negyedéves jelentős zuhanása ugyanakkor gátat szabhat az ingatlanpiac regenerálódásának (6. ábra) ábra: Gazdasági hangulatindexek* alakulása az eurózónában, Németországban és a visegrádi országokban Forrás: Európai Bizottság * Economic Sentiment Index (ESI) Eurózóna Magyarország Lengyelország Csehország Németország Szlovákia 3. ábra: Az ipari termelés* és értékesítés** alakulása (év/év) * munkanaphatástól megtisztított ** szezonálisan kiigazított *** 3 hónapos mozgóátlag ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) * 3 hónapos gördülő átlag Hó végi szerződésállomány (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) Ipari termelés*** Külföldi értékesítés*** Belföldi értékesítés*** Új szerződések volumene* (bal t.) ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) * 3 hónapos mozgóátlag, év/év Export volumen (év/év, jobb t.) 4. ábra: A feldolgozóipari termelés és az új megrendelések alakulása (év/év) Belföldi megrendelések* (bal t.) Feldolgozóipari termelés* (jobb t.) % 1 5% -1-15% -2-25% -3 Export megrendelések* (bal t.) 6. ábra: Új lakóépületekre kiadott engedélyek száma és a következő 12 hónapra vonatkozó lakásvásárlási tervek, Európai Bizottság Lakásvásárlási szándék a következő 12 hónapban (bal t.) Új lakóépületekre kiadott engedélyek (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.) darab augusztus

3 Fogyasztás és foglalkoztatás A kiskereskedelmi forgalom növekedését a borús lakossági kilátások fékezik A három hónapja folyamatosan csökkenő üzleti hangulat mellett a fogyasztói bizalom már a 21. év eleji szintre esett vissza Magyarországon (1. ábra). A tavalyi év végéhez képest a lakosság saját finanszírozási helyzetével, a gazdaság általános állapotával kapcsolatos értékelése és a munkanélküliség esélyének megítélése is jelentősen romlott (2. ábra). Ez pedig (a svájci frank brutális erősödése által okozott sokkal kiegészülve) jelentős akadálya a belső fogyasztás bővülésének, amely a májusi kiskereskedelmi adatok (éves szinten +,7%) alapján talán már éppen elmozdulni látszik a mélypontról (3. ábra). Az élelmiszerek értékesítése nem változott, míg a nem élelmiszer jellegű termékek (+1,7%), elsősorban az illatszer és a könyv, újság, papíráru cikkek eladása nőtt (4. ábra). Ismét a 21 végi szintre (1,) süllyedt a munkanélküliségi ráta az április és június közötti időszakban, elsősorban annak köszönhetően, hogy közel 3 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest (5. ábra). Azonban a válság előtti (28. április - júniusi) szinthez viszonyítva a foglalkoztatottak száma még mindig közel 6 ezerrel alacsonyabb, s a nem támogatott (piaci) új állások alakulása továbbra sem bíztató (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon , GKI - Sonda Ipsos Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2. ábra: A finanszírozási és gazdasági helyzet lakossági megítélése, ill. a munkanélküliséggel kapcsolatos várakozások Forrás: Európai Bizottság fogyasztói felmérése Háztartás finanszírozási helyzete* Munkanélküliség* Gazdasági helyzet* *a következő 12 hónapban 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom tevékenységcsoportok szerint (év/év) 1% -1% - -3% - - Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) Illatszer Könyv, újság, papíráru Gyógyszer, gyógyászati ermék Élelmiszer Üzemanyag Textil, ruházat Bútor, háztartási cikk, építőanyag Iparcikk jellegű vegyes Forrás: Kiskereskedelem összesen KSH 21. január - május 21. május -1 5% 1 15% 5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek ezer fő 12,5% 12, 11,5% 11, 1,5% 1, 9,5% 9, 8,5% 8, 7,5% 7, ezer darab Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.) Támogatott (bal t.) Forrás: NFSZ augusztus

4 Vállalati forráshelyzet A vállalatok finanszírozási helyzetében a korábban vártnál lassabb lehet a javulás A problémás vállalatok és vállalati hitelek számának év eleje óta tartó csökkenése némileg lelassult a tavaszi hónapokban, a vállalati szektor azonban a korábban vártnál lassabban juthat túl a válság mélypontján (1. ábra). A vállalati hitelállomány az áprilisi átmeneti emelkedést leszámítva egy éve folyamatosan zsugorodik, a júniusi csökkenés árfolyamhatástól megtisztítva 87,3 milliárd forint, 21. március óta a legnagyobb volt (2. ábra). A következő 12 hónapban az energetikai, a szállítással, raktározással foglalkozó, és a mezőgazdasági cégek között várható a banki források iránt nagyarányú kereslet az MFB vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján (3. ábra). A régióban Magyarországtól eltérően a vállalati hitelállomány egyre gyorsabban bővül, így a hazai vállalatok forrásszerzési hátránya régiós versenytársaikhoz képest egyre nagyobb (4. ábra). Magyarországon a hitelkínálat mellett a banki források ára is kedvezőtlenül alakul: a vállalati forinthitelek kamata 21. januári, az euróhiteleké pedig 29. februári szintekig emelkedett júniusban (5. ábra). A szlovák és lengyel vállalati hitelek fokozatos drágulása ellenére nem szűkül a köztük és a magyar hitelkamatok közti különbség, ugyanakkor a bolgár, román és magyar nemzeti valutában kínált hitelkamatok közötti eltérés egyre kisebb (6. ábra). 1. ábra: A KHR-ben* nyilvántartott fennálló és lezárt hitelszerződések, illetve gazdasági társaságok 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása ezer db ezer db Lezárt hitelszerződés (bal t.) Fennálló hitelszerződés (bal t.) Gazdasági társaságok (jobb t.) Forinthitel Devizahitel Összes hitel Forrás: MNB * Központi Hitelinformációs Rendszer Forrás: BISZ ábra: A következő 12 hónapban banki és EU-s forrásokat igényelni tervezett vállalatok aránya* 4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása kereskedelmi banki hitelek EU-s forrás *többszörös választás is lehetséges állattenyésztés 2 - növénytermesztés 3 - növényt. + állatt. 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - könnyűipar 1 - vegyianyaggyártás 11 - egyéb ipar 12 - gazdasági szolg gépjármű keresk. + jav IKT szolg ingatlanügyletek 16 - kiskereskedelem 17 - nagykereskedelem 18 - pénzügyi szolg szállítás, raktározás 2 - turizmus, vendéglátás 21 - egyéb szolg. Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. tavasz * euróra konvertált állományok Cseho. Lengyelo. Románia Szlovákia Magyaro. 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* * 3 hónapos bankközi kamatok, MNB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves , MNB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia augusztus

5 Infláció Tovább mérséklődött az infláció üteme Júniusban tovább csökkent a fogyasztói árak növekedésének dinamikája (éves szinten 3,5%), sőt májushoz képest még csökkentek is az árak (1. ábra). Ennek köszönhetően az EU-s rangsorban is egyre jobb helyezést ér el Magyarország a pénzromlás ütemét tekintve (2. ábra). Ugyanakkor a hosszabb távú trend szempontjából fontosabb maginfláció folyamatos emelkedése jelzi az év eleji ársokkok (olaj, élelmiszer) beépülését a várakozásokba (3. ábra), ami a globális kockázati hangulattal kiegészülve továbbra is óvatosságra inti a monetáris politika döntéshozóit. Hiába csökkentek májushoz képest 1,-kal az élelmiszerek árai (4. ábra), ez egyelőre csak a nyersanyagok áresésének köszönhető, míg a feldolgozott élelmiszerek belföldi értékesítési ára 1 feletti ütemben drágult (5. ábra). Az ipari szektor többi szegmensében ugyanakkor a termelői árakkal összhangban jelentős árzuhanás bontakozott ki nem utolsósorban a nyersolajár-rally csillapodásának köszönhetően. Intő jel ugyanakkor, hogy júliusban ismét emelkedni kezdett a fekete arany árfolyama a világpiacon, jelentős és tartós emelkedést azonban a fundamentumok nem indokolnak (6. ábra) ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Hónap/hónap Év/év ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon Maginfláció Fogyasztói-árindex ,5% 2, 1,5% 1,,5%, -,5% -1, 1 Románia Észtország Litvánia Lettország Ciprus Nagy-Britannia Szlovákia Luxemburg Lengyelország Ausztria MAGYARORSZÁG Bulgária Finnország Belgium Portugália Málta EU-27 Görögország Olaszország Spanyolország Dánia Eurózóna Hollandia Németország Franciaország Csehország Szlovénia Svédország 2. ábra: Fogyasztói árak* változása 211. júniusban az Európai Unióban * HICPs (Harmonised Indeces of Consumer Prices) Forrás: Eurostat 4. ábra: Fogyasztói árak változása főcsoportos bontásban Élelmiszerek Egyéb cikkek, üzemanyagok Ruházkodási cikkek Háztartási energia Szolgáltatások Szeszesitalok, dohányáruk Tartós fogyasztási cikkek Forrás: Fogyasztói árak összesen KSH Hónap/hónap Év/év - 5. ábra: Termelői és belföldi értékesítési árak alakulása (év/év) az ipari szektorban 6. ábra: A nyersanyagár-indexek és a kőolaj világpiaci árának változása 15% 15% % Ipari termelői árak Belföldi értékesítési árindex - Élelmiszeripar Belföldi értékesítési árindex - Feldolgozóipar 5% Forrás: Reuters CRB nyersanyagpiaci árindex (bal t.) CRB-élelmiszerindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) $/hordó augusztus

6 Árfolyamok Júliusban újabb történelmi rekordot ért el a forint svájci frankkal szembeni árfolyama Az európai és amerikai adósságválsággal kapcsolatos félelmek felerősödése a biztonságos eszközök iránti kereslet megugrásához vezetett júliusban: az arany világpiaci ára (1623 $/uncia) és a svájci frank euróárfolyama (1,1418 CHF/EUR) is új rekordot döntött (1. ábra). A közép-kelet-európai devizák különösen a hónap első felében gyengültek az euróval szemben (2. ábra), júliusban a régióban a forint nyújtotta a leggyengébb teljesítményt (1,5%-os leértékelődés). A forint árfolyamát alapvetően a világpiaci befektetői hangulat hullámzása mozgatta (3. ábra): a forint/euró árfolyam és az S&P 5 tőzsdeindex közti korreláció május után ismét szoros (-,61) volt. Június után júliusban is a lengyel zloty és a forint euróáfolyama között volt a legerősebb a szinkron (a korreláció,92 volt), míg a cseh korona egyre látványosabb régiós menedékdeviza szerepet vív ki magának (4. ábra). A forint svájci frank árfolyama július 29-én új rekordot döntött (236,4 HUF/CHF) az alpesi deviza szárnyalása következtében (5. ábra). A forint gyenge teljesítménye ellenére a hazai állampapírok a regionálisan magas kamatok és a javuló költségvetési helyzet miatt továbbra is népszerűek külföldön, ugyanakkor egyre inkább a rövidebb lejáratú papírok a keresettek (6. ábra). 1. ábra: Az arany világpiaci ára és a svájci frank/euró árfolyam 2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* $/uncia svájci frank erősödés Forrás: LBM, ECB 1,1 1,15 1,2 1,25 1,3 1,35 1,4 1,45 1,5 fordított skála 13% 1 11% 1 99% 9 97% 9 95% 9 * =1 euróval szembeni árfolyamerősödés 13% 1 11% 1 99% 9 97% 9 95% Aranyár (jobb t.) Svájci frank/euró (bal t.) Cseh korona Forint Román lej Orosz rubel Lengyel zloty 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 5 tőzsdeindex alakulása 4. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama fordított skála euróval szembeni árfolyamerősödés 4,25 4,2 4,15 4,1 4,5 4, 3,95 3,9 14, Reuters ,85 3, S&P 5 (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) Forint/euró (bal t.) Lengyel zloty/euró (jobb t.) ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) ábra: A külföldi kézben lévő magyra állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő Forrás: ÁKK Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.) 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, év augusztus