F ó k u s z b a n. Az olajár-emelkedés hatásai és mozgatórugói. $/hordó. A tartalomból

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Az olajár-emelkedés hatásai és mozgatórugói 211. május A kőolaj tavaly nyár óta tartó, s különösen az idei első negyedévben felgyorsuló drágulása az inflációra és a reálgazdaságra gyakorolt negatív hatásokon túl, egyaránt befolyásolja a pénz- és tőkepiacokat, hozzájárulva a vállalati forrásköltségek emelkedéséhez és az államháztartási hiányok dráguló finanszírozásához. Az olajár szárnyalása, ill. fogyasztói árakba való begyűrűzése többek között fontos szerepet játszott abban, hogy az Európai Központi Bank márciusban a monetáris szigorítás mellett döntött, valamint az Egyesült Államok monetáris hatóságának aggodalmait is erősíti, ami a történelmi trendek alapján növeli a kamatemelés esélyét az Atlanti-óceán túlpartján is (1. ábra). A hosszú ideig mélyponton lévő jegybanki kamatok emelése, főleg egy esetleges kamatemelési ciklus elindulása érdemi változásokat indíthat el a kötvénypiacokon is: egyik oldalról a gyorsuló infláció a növekvő hozamokban, másik oldalról a történelmi mélypontról emelkedni kezdő kamatszintek az egyéb pénz- és tőkepiaci termékek vonzerejének növekedésében érezteti majd hatását. Az olajáremelkedéssel is összefüggésben gyorsuló inflációs környezet és emelkedő finanszírozási forrásköltségek tükrében jó stratégiai döntés volt, hogy az ÁKK az idei devizakötvény-kibocsátási tevékenységét az év elejére koncentrálta. $/hordó ábra: A WTI-típusú nyersolaj ára és a FED alapkamat együttmozgása Forrás: FED, ICIS WTI olajár (bal t.) FED alapkamat (jobb t.) Az olajár pénzügyi folyamatokban játszott szerepének, ill. a következő hónapokban várható trendek megértéséhez fontos tisztázni, hogy milyen tényezők játszanak, játszottak szerepet annak 21. nyár óta tartó, ill. az idei év elején felgyorsuló rallijában. A fekete arany árának alakulását hagyományosan a kereslet-kínálati fundamentumok mellett a (geo)politikai kockázat (a kereslet és a kínálat meghatározó hányada földrajzilag távol eső régiókban található), ill. az elmúlt évtizedben egyre inkább a spekulatív kereskedés határozza meg. A jelenlegi árrobbanást sok elemző a 28. nyárihoz hasonlóan döntően spekulatív tényezőkkel (ill. az észak-afrikai válsággal) hozza összefüggésbe, véleményünk szerint azonban emellett nem elhanyagolható a fundamentumok alakulása sem, amely hosszabb távon is magas árszínvonalat feltételez. (folytatás a 2. oldalon) A tartalomból Rekord többlet a februári magyar külkereskedelmi mérlegben, a külső konjunktúra dinamikája továbbra is kedvez a hazai exportszektornak... (3. oldal) Nincs pozitív elmozdulás sem a háztartások fogyasztási kilátásaiban, sem a munkaerőpiacon, amely továbbra is erős féket jelent a gazdasági növekedés számára... (4. oldal) A kereskedelmi banki finanszírozási lehetőségek egyre kedvezőtlenebbé válnak, ami növeli a magyar vállalatok regionális versenyhátrányát... (5. oldal) A gyorsuló hazai infláció hátterében a nyersanyagok világpiaci árának emelkedése és a hazai energiár-emelkedés áll... (6. oldal) A forint erősödése nem állt meg, de lelassult áprilisban, a globális hangulat és a magyar gazdaság javuló megítélése újabb többhónapos árfolyamcsúcsokhoz vezetett... (7. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Közreműködött: Horváth Bálint Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Az olajár-emelkedés hatásai és mozgatórugói (folytatás az 1. oldalról) Kereslet-kínálat. A kereslet növekedésében szerepet játszik a 21. második felétől beinduló és a vártnál gyorsabb ütemű világgazdasági kilábalás, amelynek motorjai egyre inkább azok a feltörekvő gazdaságok (és elsősorban Kína), amelyek nyersanyag- és energiaintenzitása jóval meghaladja a fejlett országokét. A kínálati oldal a fizikai korlátok miatt (kitermelő kapacitások növelésének, újraindításának magas idő- és költségigénye) csak késéssel tudja követni az emelkedő keresletet, ill. a kapacitások kiépítése a gazdasági válság miatt is akadályokba ütközött. A fundamentumok árfelhajtó hatása a tavalyi őszi hónapokban volt jól megfigyelhető, amikor a nyersolaj ára szorosan együtt mozgott a többi nyersanyagéval, azonban a politikai kockázatok megjelenésével és pénzügyi befektetők fokozódó érdeklődésével az év elejétől kezdve az olaj ára elszakadt a többi árucsoportétól (2. ábra). Politikai kockázat. Az észak-afrikai válság az olaj világpiaci árának szempontjából elsősorban politikai bizonytalanságot jelentetett, míg a kínálati oldalon csak átmeneti zavarokat okozott, mivel a térségben egyedül a líbiai kitermelésben (1,3 millió hordó/nap) jelentkeztek számottevő fennakadások, azonban ezt a kiesést a többi olajtermelő ország (elsősorban Szaúd-Arábia) a termelés megemelésével képes volt ellensúlyozni. A politikai kockázatnak azonban megjelent a korábbi szállítási, kitermelési kérdésen túl egy újabb dimenziója: a gazdasági válság, ill. az erősödő szociális feszültségek lehűtésére szolgáló jóléti intézkedések miatt az olajtermelő országok többsége az olajból származó bevételek növelésével kívánja fedezni a költségvetési kiadások megugrását. Spekuláció. A pénzügyi befektetők érdekeltsége különbözik a nyersanyagok világpiacain jelenlévő többi szereplőétől, mivel nem az olaj fizikai megszerzése a céljuk, arra mint pénzügyi instrumentum (határidős termék) tekintenek. Ennek megfelelően üzleti stratégiájukat alapvetően nem a fundamentumok, hanem a piaci és konjunkturális változások diktálják, így a kereskedésben betöltött szerepük növekedésével könnyen elszakadhat az ár a tényleges fizikai kereslet és kínálat által meghatározott szinttől ábra: Nyersnyagárindexek és a kőolaj árának alakulása ( = 1).1 CRB nyersanyagpiaci index CRB-index (nyersanyagok) CRB-index (fémek) Brent-típusú kőolaj Forrás: Reuters ábra: A részvény- és olajpiacok közötti kapcsolat alakulása ( = 1) 4. ábra: Spekulatív prémium* a WTI-típusú kőolaj árában $/hordó * a WTI-típusú kőolaj spot ára és a 4 hónapos szállításra vonatkozó ár közötti különbség (45 napos gördülő átlag) 2-27 közötti átlag WTI-típusú kőolaj (bal t.) 27.1 Forrás: Reuters S&P 5 (jobb t.) Forrás: EIA Ez történt az idei első négy hónapban is, habár a spekulációs kereskedés mértéke 28-hoz képest mérsékelt maradt. A pénzügyi befektetők olajár alakulásban játszott szerepét jelzi többek között, hogy a kőolaj világpiaci ára a korábbinál erőteljesebben korrelál a pénzpiacok más szegmenseivel (pl. S&P 5 részvénypiaci index) (3. ábra), illetve hogy a határidős szerződések (long) és a jelenlegi (spot) árak közötti különbség megközelítette a 28. nyári szintet (4. ábra). Szintén a spekulatív kereskedés elmúlt hónapokban olajárra gyakorolt súlyát jelzi a május első napjaiban kialakult és sem fundamentális, sem politikai kockázati tényezők által nem indokolt eladási hullám, amely a fekete arany árának közel 1-os zuhanását okozta. Várakozásaink szerint a jelenlegi áremelkedésben fontos szerepet játszó politikai (kockázati), valamint spekulatív prémium is mérséklődni fog a következő hónapokban, azonban a piaci fundamentumok alapján hosszú távon is 1 dollár feletti olajárral számolunk, amely így tartós nyomást fejthet ki az infláción és kamatszinteken keresztül a finanszírozási költségekre mind a nemzetközi, mind a hazai piacokon. A fogyasztói áremelkedés hazai gyorsulása (6. oldal) a lakossági fogyasztás (4. oldal), míg a dráguló hitelek (5. oldal) a vállalati beruházási tervek számára jelentenek komoly akadályt, így a továbbra is dübörgő külkereskedelmi szektor és a külföldi befektetők javuló megítélése (7. oldal) ellenére a belső kereslet jelentősen fékezi a magyar gazdaság növekedését (3. oldal) május

3 Külkereskedelem és ipar Rekord többlet a külkereskedelmi mérlegben, továbbra is kedvező külső környezet A németországi konjunktúra jelenti továbbra is az első számú húzóerőt a magyar gazdaság számára: habár az elmúlt hónapok világgazdasági folyamatokat befolyásoló eseményei (japán katasztrófa, magas olajár, erős euró) a német üzleti várakozásokban is meglátszanak, ez egyelőre csak mérsékelt hatást fejt ki a hazai kivitelre (1. ábra). Az export dinamikus bővülése mellett a stagnáló fogyasztás (lásd 4. old.) alacsony importvonzata továbbra is ellensúlyozza az energia- és nyersanyagimport magas világpiaci árakkal összefüggő növekvő értékét. Ennek köszönhetően a magyar gazdaság minden idők legnagyobb külkereskedelmi mérleg aktívumát (225,2 milliárd forint) produkálta februárban (2-3. ábra). A feldolgozóipar termelése 15,-kal nőtt februárban. Az exportorientált ágazat teljesítményének bővülése várhatóan tartós marad, köszönhetően az export-megrendelések lendületes (februárban éves alapon 29,-os) emelkedésének (4-5. ábra). Az építőipar továbbra is az alacsony belső kereslet és hitelezési aktivitás foglya: bár az ágazat termelése az előző hónaphoz képest (a kedvezőbb időjárás miatt) 1,7%-kal nőtt, éves szinten 3,-kal csökkent februárban. A kilátások azonban különösen az új megrendelések drasztikus elmaradása (49%-kal csökkent éves alapon) miatt továbbra is kedvezőtlenek (6. ábra). 1. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export változása (év/év) 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon IFO-index: 3 hónappal eltolva 28.7, CESifo IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Magyar export volumen (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.) Magyar export volumen - MFB becslés (jobb t.) milliárd Ft Külker. mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: A külkereskedelmi forgalom bővülése árufőcsoportos bontásban (211. január-február, év/év) Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Élelmiszerek, italok, dohányok Gépek és szállítóeszközök Import Export ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) ábra: A feldolgozóipari termelés és az új megrendelések változása * 3 hónapos mozgóátlag, év/év Belföldi megrendelések* (év/év, bal t.) Export megrendelések* (év/év, bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)* 6. ábra: Az új építőipari szerződések és az építőipari termelés alakulása ** 3 hónapos mozgóátlag 26.1 ESI: 1 hónappal eltolva, Európai Bizottság * European Sentiment Index (ESI) ESI - Feldolgozóipar (bal t.) Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) Feldolgozóipari termelés - MFB becslés** (jobb t.) Új szerződések: 12 hónappal eltolva 2,, -2, -5, -7, -1, -12, -15, -17, -2, Új szerződések (év/év, bal t.)* Építőipari termelés (év/év, jobb t.)* Építőipari termelés - MFB becslés (jobb t.)* * 12 hónapos mozgóátlag 211. május

4 Fogyasztás és foglalkoztatás Stagnáló fogyasztás, rezignált munkaerőpiac A márciusi 28 ősze óta nem látott mértékű zuhanást követően valamelyest javultak a konjunktúrakilátások a magyar gazdaságban áprilisban, azonban az üzleti és a fogyasztói bizalom sem tudott visszakapaszkodni a februári szintekig (1. ábra). A háztartások fogyasztása az idei év első felében várhatóan még nem bővül éves alapon (2. ábra). Ez megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is: februárban az értékesítés az előző hónaphoz képest nem változott, míg az egy évvel korábbi értéket csak minimálisan (,-kal) haladta meg (3. ábra). A munkaerőpiac továbbra sem képes elmozdulni a mélypontról: az idén január-március között mért munkanélküliségi ráta (11,) nem sokkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál (11,), és a foglalkoztatottak száma is mindössze 13,2 ezer fővel nőtt, a december-februári időszakhoz képest ugyanakkor 1,7 ezer fővel csökkent (4. ábra). Tovább emelkedett a bejelentett új munkahelyek száma, de ez kizárólag az (újra)induló közmunkaprogramoknak tudható be (5. ábra), az új álláslehetőségek száma a versenyszférában stagnál. A feldolgozóiparban az idén átlagosan 25-3 ezerrel bővülhet a foglalkoztatottak száma (éves alapon), ami még így is közel 7 ezerrel elmaradhat a válság előtti szinttől (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 2. ábra: Fogyasztói bizalom és a háztartások fogyasztásának változása (év/év) Magyarországon , GKI - Sonda Ipsos Fogyasztói bizalom: 5 hónappal eltolva 7, 5, 2,, -2, -5, -7, -1, -12, -7, GKI - Sonda Ipsos Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom Fogyasztói bizalom (bal t.) Háztartások fogyasztása (jobb t.) Háztartások fogyasztása - MFB becslés (jobb t.) ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 4. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) ezer fő , 12, 11, 11, 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * A foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek 6. ábra: Foglalkoztatási tervek és a foglalkoztatottak számának változása (év/év) a feldolgozóiparban ezer darab Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.) Támogatott (bal t.) Forrás: NFSZ Forrás: Európai Bizottság, KSH 27.1 Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) Foglalkoztatottak számának változása - MFB becslés (jobb t.) ezer fő május

5 Vállalati forráshelyzet A finanszírozási környezet továbbra is fékezheti a magyar vállalati szektor növekedését A problémás vállalatok és vállalati hitelek számának év eleje óta tartó csökkenése alapján a szektor túljutott a válság mélypontján (1. ábra), a bankrendszer azonban a továbbra is magasra értékelt kockázat és a romló jövedelmezőség (magas forrásköltség, különadó, stb.) következtében csak mérsékelten hitelez, a vállalati szereplők pedig főleg a deviza kölcsönök viszszafizetése következtében nettó törlesztők (2. ábra). A vállalati hitelállomány bővülése a térségben egyedüliként Magyarországon nem indult még el, februárban 4,-os volt a hitelállomány éves szintű mérséklődése (3. ábra). A hazai vállalati hitelkamatok tovább emelkedtek, a forinthitelek kamatai 21 eleji szinteket értek el márciusban, míg a bankközi euró források drágulását a bankok az euróhitelek kamataiban is érvényesítik, s e tendencia folytatódása várható a következő hónapokban is (4. ábra). A térségben megfigyelhető volt márciusban a vállalati hitelkondíciók szigorodása, a magyar hitelkamatok regionálisan továbbra is magasak (5. ábra). A banki finanszírozás problémái és a vállalatok lassan javuló anyagai helyzete felértékelte az állami és EU-s források szerepét Magyarországon (6. ábra), összességében azonban a még mindig nehezedő hitelfeltételek és az ezzel együtt is gyenge kereskedelmi banki hitelezés gátolják a vállalati szektor növekedését. 1. ábra: A KHR-ben* nyilvántartott fennálló és lezárt hitelszerződések, illetve gazdasági társaságok 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása ezer db ezer db Lezárt hitelszerződés (bal t.) Fennálló hitelszerződés (bal t.) Gazdasági társaságok (jobb t.) milliárd Ft Forinthitel Devizahitel Összes hitel Forrás: MNB milliárd Ft * Központi Hitelinformációs Rendszer Forrás: BISZ ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 4. ábra: Pénzpiaci* valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok * euróra konvertált állományok Cseho. Magyaro. Lengyelo. Románia Szlovákia * 3 hónapos bankközi kamatok, MNB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 5. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 6. ábra: A következő 12 hónapban forrásbevonás céljából említett finanszírozási csatornák* , MNB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia EU-s forrás 29. június 29. november 211. február Kereskedelmi bankok saját hiteltermékei Kockázati tőke Egyéb pénzintézetek saját hiteltermékei MFB hiteltermékek Bulgária * említések aránya a forrásbevonást tervező vállalatok között Állami támogatás Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés május

6 Infláció A nyersanyagárak begyűrűzése okozza az infláció gyorsulását Márciusban a múlt havi értékeknél magasabbra, 2,-ra emelkedett az éves maginfláció, míg a 12 havi fogyasztói árindex négy tizedszázalékponttal 4,-ra nőtt (1. ábra). Az inflációs pálya utóbbi hónapokban tapasztalt emelkedése a nemzetközi trendekkel (2. ábra) mutat összhangot, globális forrása pedig a nyersanyagárak mind szélesebb termékkörbe való begyűrűzése (3. ábra). A februárhoz képest gyorsuló inflációt egyrészt az élelmiszerek, ezen belül a feldolgozott élelmiszerek (liszt, cukor, kenyér) drágulása okozta: a termelők mindinkább kénytelenek az inputárak emelkedését a fogyasztókra hárítani. Az áremelkedés megugrásához másrészt a háztartási energiaár növekedése járult hozzá (4. ábra). Ennek alakulása tükrözte a kőolajárak szárnyalását, mely a vezetékes gáz árának tavalyi többszöri emelését, továbbá a februári elektromos-energia áremelést vonta maga után (5. ábra). A juttatásokat (prémium, jutalom) nem tartalmazó bruttó kereset növekedése márciusban továbbra is visszafogott volt, a negatív kibocsátási rés nem szűkült (6. ábra), az inflációra tehát továbbra sem hat kereslet oldali inflatorikus nyomás. 1. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon 2. ábra: Az eurózóna*, a visegrádi országok* és az USA 12 havi fogyasztói árindexei 1 9% 7% Forrás : KSH 1 9% 7% 7% - *harmonizált árindex Forrás: Eurostat, BLS ábra: 12 havi fogyasztói árindex főcsoportos bontásban Járműüzemanyag Élelmiszerek Háztartási energia Szolgáltatások Egyéb cikkek* Szeszesitalok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztás cikkek *KSH adatok alapján MFB számítás - márciusi átlagos infláció 1 1 Február Március ábra: A háztartási energia és főbb komponenseinek árindexei* valamint a hazai üzemenyagár alakulása** ** Ólommentes 95-ös benzin havi fogyasztói átlagára *29 január = Infláció Maginfláció Eurózóna Magyarország Szlovákia Lengyelország Csehország USA (jobb t.) 3. ábra: CRB nyersanyagár-indexek és a kőolaj hordónkénti ára Forrás: EIA, Reuters CRB nyersanyagpiaci árindex CRB-index (élelmiszerek) BRENT-típusú kőolaj (jobb t.) $/hordó 6. ábra: Az infláció keresletoldali tényezői Ft/liter Forrás: MNB, KSH *az MNB több módszerrel készített előrejelzéseinek összesített sávja **év/év I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 29.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I Üzemanyagok (jobb t.) Elektromos energia Háztartási energia (aggregát) Távfűtés Vezetékes gáz Kibocsátási rés* Rendszeres havi bruttó átlagkereset a versenyszférában** Havi nettó átlagkereset a versenyszférában** május

7 Árfolyamok Forint: stabilizálódás áprilisban a márciusi ralli után Az április hónapot javuló globális befektetői hangulat jellemezte (a VIX-index átlaga 16 pont volt), az adósság- és inflációs félelmek azonban kedveztek a biztonságos eszközök iránti keresletnek (az arany világpiaci ára 1536 dollár/uncia áron új rekordot ért el, a svájci frank történelmi szintre erősödött a dollárral szemben) (1. ábra). A magyar gazdaság megítélésének javulása (az országkockázati felár közel egyéves mélypontra süllyedt) támaszt adott a forintnak is, amely azonban nem tudott a márciusihoz hasonló ütemben erősödni (2. ábra). Habár az első négy hónapban a forint volt a térség legjobban teljesítő devizája, áprilisban jobban szerepelt a többi régiós fizetőeszköz (3. ábra), s tovább lazult a forint és zloty árfolyama közötti együttmozgás is (4. ábra). A magyar forint árfolyama a svájci frankkal szemben öthónapos, az euróval és a dollárral szemben pedig 12, ill. 16 hónapos szintre erősödött áprilisban (5. ábra), azonban a további árfolyamerősödés feltétele a szerkezeti reformok újabb részleteinek bemutatása és az annak nyomán növekvő külföldi bizalom. A forint erősödése és a hazai infláció rontotta a magyar gazdaság reáleffektív árfolyamon számolt versenyképességét, amit a külső piacokon erősödő infláció nem tudott ellensúlyozni (6. ábra) ábra: A globális kockázatvállalási kedv* és az arany világpiaci ára globális kockázatvállalási kedv erősödése * a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni VIX-index (bal t.) Aranyár (jobb t.) Forrás: LBM, CBOE $/uncia bázispont ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára, Reuters éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) ábra: Közép-kelet-európai valuták euróárfolyama* 4. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama , % 9 97% 9 euróval szembeni árfolyamerősödés % 9 97% ,15 4,1 4,5 4, 3,95 3,9 9 9 * = euróval szembeni árfolyamerősödés 3,85 3, Cseh korona Forint Román lej Orosz rubel Lengyel zloty Forint (bal t.) Lengyel zloty (jobb t.) ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alapján (27. január = 1) 27.1 Forrás: JP Morgan versenyképesség javulása Magyarország Csehország Lengyelország Románia Bulgária 211. május