F ó k u s z b a n 75,0 62,5 50,0 37,5 25,0 12,5 0, nyár. A tartalomból

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Rekord magasan az MFB-INDIKÁTOR: Tovább javult a makrogazdasági és a piaci környezet a vállalatok megíése szerint, eddig nem látott arányban terveznek fejlesztéseket a vállalkozások és nőtt a cégek forrásbevonási szándéka 213. november Határozott optimizmus jellemzi a vállalatokat az MFB 213. i, 56 vállalat válaszait tartalmazó felmérésének eredményei alapján. A vállalati felmérés adataiból képzett konjunktúra mutató, az MFB-INDIKÁTOR félév alatt 4,6 ponttal emelkedve októberben 57,3 pontra ugrott, s ezzel meghaladta az eddigi rekordot jelentő 211. i szintet is. (A mutató 5 pont feletti értéke a hazai gazdasági folyamatok kedvező irányú változását, valamint a vállalatok optimista várakozásait tükrözi.) A részindexek közül a makrogazdasági környezet változását mérő ún. Makrogazdasági- és a beruházási tervekre vonatkozó Beruházás-index is a felmérés eddigi történetében nem látott szintre emelkedett, míg a piaci feltételek alakulását jelző Piac- valamint a finanszírozási helyzetet és terveket tükröző Finanszírozás-index két és féléves csúcsra nőtt. Az MFB-INDIKÁTOR javulása elsősorban a Makrogazdasági- és Piac-index emelkedésének volt köszönhető, ugyanakkor a részindexek közül továbbra is a Beruházás-index értéke a legmagasabb (1. ábra). Az elmúlt 12 hónapban javuló makrogazdasági helyzetet tapasztaló cégek a következő egy évben is a gazdasági keretrendszer további javulásával számolnak. A vállalkozások kilátásainak kedvezőbbre fordulásában fontos szerepet játszik, hogy a következő hónapokban a külföldi értékesítés bővülése mellett a hazai eladások is elmozdulhatnak a holtpontról. Az optimistább piaci várakozások is közrejátszhatnak abban, hogy a felmérés történetében eddig nem látott arányban (7,) terveznek a cégek fejlesztéseket, amit a hitelfelvételi körülmények kedvező változására, valamint a kapacitáskihasználtság emelkedésére vonatkozó javuló várakozások is támogatnak. 75, 62,5 5, 37,5 25, 12,5, 1. ábra: Az MFB-INDIKÁTOR és a részindexek alakulása (-1-ig skála) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések MFB-INDIKÁTOR Makrogazdasági-index Piac-index Finanszírozás-index Beuráházás-index 75, 62,5 5, 37,5 25, 12,5, (folytatás a 2. oldalon) (Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményeiről a oldalon olvashat bővebben) A tartalomból Stabilan magas a külkereskedelmi többlet, az ipari termelésnek a járműgyártás ad lendületet... (4. oldal) Rekordszintre emelkedett a forinthitel-kihelyezés, mélypontra zuhantak a hitelkamatok... (5. oldal) Közel három éves csúcson a fogyasztói bizalom... (6. oldal) Már nem csak a közmunkaprogramoknak köszönhetően nő a foglalkoztatás... (7. oldal) Megállt az inflációs ráta csökkenése Magyarországon... (8. oldal) A kedvező befektetői környezet és a javuló reálgazdasági kilátások segítik, a kamatvárakozások ugyanakkor visszafogják a forint erősödését... (9. oldal) Kormányzati várakozás szerint alakul a költségvetés, tovább süllyednek az állampapírhozamok... (1. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Sokat javult a vállalati működés makrogazdasági feltételeinek megíése a 213. i eredmények alapján: a felmérés eddigi történetében első alkalommal tapasztalt több vállalat kedvező fordulatot (35,3%), mint ahányan romló gazdasági folyamatokat érzékeltek (29,). A cégek átlagosan 1,3%-os GDP-növekedéssel számolnak a 213. és 214. közötti 12 hónapra, ugyanakkor a Makrogazdasági-index (48,9 pont, +6,6 pont 213. hoz képest) jelenlegi értéke ennél magasabb, körüli GDP-növekedést implikál ugyanerre az idakra (2. ábra). Mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés várható alakulásával kapcsolatos növekvő optimizmus szerepet játszott a Piac-index (54,2 pont, +5,8 pont) emelkedésében. A cégek relatív többsége (41,) növelni tudta az árbevételét az elmúlt egy évben, s közel minden második (45,3%) ennek folytatását várja a következő 12 hónap során. Ennek eredményeként a cégek 38,-a már az üzemi eredmény növekedésével számol. A vállalatok többsége (5,7%) továbbra is változatlan belföldi értékesítéssel kalkulál, azonban a bővülést váró vállalkozások aránya már több mint 11 százalékponttal meghaladja a visszaesésre számítókét (ez elsősorban annak köszönhető, hogy mindössze a cégek 19,-a számol zsugorodó belföldi eladásokkal) (3. ábra). A külső kereslet élénkülése egyre inkább begyűrűzik a vállalati tervekbe: az exportértékesítéssel kapcsolatos várakozások megközelítették a 211. i szintet (4. ábra). A piaci helyzet kedvező változása a foglalkoztatásra is kedvező hatást gyakorol: az elmúlt egy évben leálltak az elbocsátások, s a következő 12 hónapban a vállalatok több mint ötöde már a munkaerő-állomány bővítését tervezi. A Finanszírozás-index (55,1 pont, +3,2 pont) emelkedése egyszerre volt köszönhető a forrásbevonási szándék erősödésének, a vállalatok javuló finanszírozási helyzetének, valamint a hitelfelvételi követelmények kedvező változásának. A 213. i eredmények alapján változóban van az előző felmérések alapján jellemző kivárás, óvatosság a külső finanszírozási források igénybevételével kapcsolatban: a forrásbevonást tervező cégek aránya 211. óta első alkalommal haladta meg az 5-ot (52,), s mindössze a vállalatok alig ötöde zárkózik el ettől. A vállalkozások pénzügyi helyzetében lassú konszolidáció figyelhető meg: míg a mélypontot jelentő 212 án a vállalatok 35,-a volt kritikus pénzügyi helyzetben (bevételeik teljes egészében nem fedezték működési költségeiket), addig ez az arány idén re 29,7%-ra apadt. A hitelfelvételi feltételek elmúlt félévben végbement javulását a vállalati válaszok is visszaigazolják: az alapkamat-csökkentési ciklus az i felmérés idején már elkezdett átgyűrűzni a vállalati hitelkamatokba, aminek hatására egyre inkább versenyképesek a forintkölcsönök a devizahitelekkel szemben. Az MNB Növekedési Hitelprogramja a hitelkínálat területén is fordulatot hozott: a felmérésben szereplő cégek kedvező változást tapasztalnak a bankok hitelnyújtási hajlandóságában (5. ábra) százalékpont 2. ábra: A Makrogazdasági-index és a magyarországi GDP alakulása Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, KSH , , Makrogazdasági-index (bal t.) 15,3-15,1-28,8-35, , ,4-11,6-3, , ,2 2,3-1, ,4 25, ,9 19, ,5-11,6-14,5-17,2-17,4 21,4 15, ábra: A külföldi értékesítés alakulása GDP (év/év, jobb t.) -31,8 13,7, ,2 Előző 12 hónap* 24,5 13,4 Előző 12 hónap* 3, 11, ,2 2,1 Következő 12 hónap** Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 213. * az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége -8, Következő 12 hónap** * az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége 3,5 3,25 3, 2,75 2,5 2,25 2, 1,75 3. ábra: A belföldi értékesítés alakulása Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 5. ábra: A hitelfelvételi feltételek megíésének* változása 49, 48, , , 44,7% 47, 46, , november százalékpont Forrásbevonási szándék** (jobb t.) Hitelkínálat Kamat mértéke Forint - devizahitel kamatkülönbség Devizaárfolyam Saját erő nagysága Fedezet ** külső forrásbevonást tervező vállalatok aránya *1-5 skála, 5 - sokat javult/sokkal könnyebb lett, 1 - sokat romlott/sokkal nehezebb lett

3 A felmérés négy részindexe közül továbbra is a Beruházási-indexé (71,2 pont, +3, pont) a legmagasabb érték, ugyanakkor a 213. i felméréskor tapasztalt megugrást követően most ez a részindex nőtt a legkisebb mértékben. A következő 12 hónapban fejlesztéseket tervező vállalatok aránya az MFB-INDIKÁTOR eddigi történetében újabb rekord szintre emelkedett (7,). Ebben a meglévő kapacitások kihasználtságának növekedése mellett szerepet játszhattak az elmúlt években elhalasztott beruházások, amelyek most a hitelkamatok csökkenésével, ill. a bővülő hitelkínálat révén váltak finanszírozhatóvá (6. ábra). Ezt alátámasztja, hogy a fejlesztési hajtóerők között a korábban elhalasztott ( régóta esedékes ) beruházások a leghangsúlyosabbak, megelőzve az erős piaci verseny jelentette motivációt. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy elör alapvetően az elmúlt évek amortizációját pótolják a vállalatok, s csak ezt követően kerülhet sor a bővítő beruházásokra. 6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező és kapacitásfelesleggel rendelkező vállalatok arányának alakulása ,1% ,7% 52,3% 5, , 66, 45,9% 4,7% , 48, , 53, Beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.) 59, , 57,3% Kapacitásfelesleggel küzdő vállalkozások aránya (jobb t.) 7, 33, 45,9% fordított skála Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések november

4 Külkereskedelem és ipar Stabilan magas a külkereskedelmi többlet, az ipari termelésnek a járműgyártás ad lendületet 213. szeptemberben a behozatal forintban számított értéke 12,7%, míg a kivitelé 13,9%-kal nőtt (év/év). A kereskedelmi mérleg aktívuma az év első kilenc hónapjában összesen 1616,3 milliárd forint volt, 69,6 milliárd forinttal több, mint tavaly ugyanekkor (1-2. ábra). Szeptemberben az ipari termelés (a munkanaphatástól megtisztított előzetes adat alapján) 3,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kilátásokat azonban némiképp árnyalja, hogy a szektor teljesítménye továbbra is egylábú : egyedül a járműipar járul hozzá érdemben a bővüléshez, a tizenkét feldolgozóipari alágazatból nyolcnak zsugorodott a teljesítménye január és augusztus között (3-4. ábra). Változatlanul jól teljesít a hazai építőipar: az ágazat teljesítménye augusztusban 14,-kal (év/év) emelkedett, míg az új szerződések közel 5-kal haladták meg a tavalyi szintet. A mélypontról való kilábalást elsősorban a közösségi fejlesztéseknek köszönhetően megkezdő hazai építőipar az év eleje óta fokozatosan elszakadni látszik a régión belül továbbra is visszaeső teljesítményt mutató Szlovákiától és Csehországtól (5-6. ábra). 1. ábra: A forintban számolt export és import alakulása (év/év) Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - szeptember) Import Export ,2-817,4-537,2-532,8 725,2 1 83, , , ,3-53,4-35, ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon * 3 hónapos gördülő átlag *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (213. január - augusztus) Járműgyártás Vegyi anyag előállítás Egyéb feldolgozóipar Villamos berendezés gyártása Fafeldolgozás Élelmiszer, ital, dohány gyártás Fémfeldolgozás Gépgyártás Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Gumi, műanyag termék gyártása Gyógyszergyártás Számítógép, elektr. termék gyártása FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN * az előző év azonos idaka = , 86,7% 97,9% 97,7% 97,7% 96, 96,1% 99,1% 99, 18, 13,1% 11,7% 113, ábra: Az építőipar teljesítményének alakulása a közép-keleteurópai régióban (21 = 1*) Forrás: Eurostat, MFB * szezonálisan igazított adatok Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia november

5 Vállalati forráshelyzet Rekordszintre emelkedett a forinthitel-kihelyezés, mélypontra zuhantak a hitelkamatok A Magyar Nemzeti Bank 212 augusztusában indított jegybanki kamatcsökkentési ciklusa nyomán a vállalati szektor egyre kedvezőbb áron juthat banki kölcsönhöz. Szeptemberben az 1-5 éves és az ennél hosszabb futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába is alá, új történelmi mélypontra (5,99, ill. 5,63%) süllyedt, így tovább csökkent a hazai vállalatok által fizetendő hitelkamat-felár régióbeli versenytársaikhoz képest (1-2. ábra). Szeptemberben a magyarországi vállalkozások a Növekedési Hitelprogram I. pillérének hatására 399, milliárd forinttal több forinthitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, amire még nem volt példa az MNB 21-ig visszanyúló adatai alapján. A devizahitelek állománya (tranzakciós szinten) 188,6 milliárd forinttal, soha nem tapasztalt volumenben apadt a II. pillér eredményeként. A forinthitelezés felpörgése nyomán éves összevetésben a régió több országához hasonlóan már nem csökkent, hanem stagnált a vállalati hitelállomány, s ezen belül a hosszú lejáratú kölcsönök aránya a júliusi 14,-ról augusztusra 14,9%-ra emelkedett (3-5. ábra). A bankszektor javuló hitelezési kedvét jelzi, hogy a hitel/betét ráta március óta emelkedik (6. ábra) * 3 hónapos bankközi kamatok 1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR 3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában Devizahitel Forinthitel Összes hitel * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MFB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország Szlovénia ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. december augusztus) * MFB, EXIM, KELER nélkül 21% 2 19% 1 17% Lejárat nélkül 5 év felett 1-5 év 3-12 hó 1-3 hó -1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.) 25 * MFB, EXIM, KELER nélkül Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány Összes hitel/betét arány november

6 Fogyasztás Közel három éves csúcson a fogyasztói bizalom Tovább javultak a kilátások a magyar gazdaságban: a 213. októberi felmérés alapján mind az üzleti hangulat, mind a fogyasztói bizalom 211 eleje óta nem látott szintre emelkedett (1. ábra). Az előzetes adatok alapján az augusztusi 1, után szeptemberben a vártnál kisebb arányban,,3%-kal bővült (év/év) a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon. Folytatódott ugyanakkor az előző hónapokra jellemző tendencia, hogy az eladások bővüléséhez gyakorlatilag csak az üzemanyag-értékesítés növekedése járult hozzá (2-3. ábra). A javuló várakozások mellett a nettó bérkiáramlás gyorsulása (és a javuló munkaerő-piaci helyzet) is támogathatja a lakossági vásárlások alakulását (4. ábra). A jegybanki kamatvágások hatására olvadó betéti kamatok miatt a lakossági megtakarítások a kötvénypiacra (állampapírok) és a befektetési alapokba áramlanak. Emellett a háztartások mérlegkiigazítása továbbra is folytatódik. Kisebb élénkülés tapasztalható azonban a forintkölcsönök piacán: itt a kihelyezések összértéke április óta minden hónapban meghaladta a törlesztésekét. Az állományi adatok alapján elsősorban a fogyasztási kölcsönök indultak növekedésnek, de kisebb emelkedés tapasztalható a legfeljebb öt éves lakáscélú hitelek körében is (5-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása a föbb termékcsoportok szerint (naptárhatástól tisztított volumenindexek) 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok Kiskereskedelmi forgalom Nettó reálbérek ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) 6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Készpénz (forint) Készpénz (valuta) Belföldi bankbetétek Nem részvény értékpapírok* Belföldi befektetési jegyek Belföldi tőzsdei részvények Összes pénzeszköz *állampapírok, egyéb kötvények Forinthitel tranzakciók (bal t.) Devizahitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) november

7 Munkaerőpiac Már nem csak a közmunkaprogramoknak köszönhetően nő a foglalkoztatás Magyarországon A munkanélküliségi ráta több mint négy éves mélypontra süllyedt az idei harmadik negyedévben (9,), elsősorban a foglalkoztatottak számának jelentős bővülése következtében (399 ezer fő állt foglalkoztatásban) (1. ábra) július és szeptember között 25,-kal több nem támogatott új munkahelyet jelentettek be a munkaadók, mint 212 hasonló idakában. Ennek hatására a foglalkoztatás növekedésében a közfoglalkoztatás mellett egyre fontosabb szerepet játszanak az elsősorban a feldolgozóiparban létrehozott új (piaci) állások. A munkaerőpiaci helyzet elmúlt egyéves javulása leginkább a középfokú végzettséggel rendelkezőknek kedvezett. Ez a réteg profitált egyrészt a közmunkaprogramok felfuttatásából (a legalacsonyabb iskolázottságú csoport kárára), másrészt az ipari szektorban megjelent új munkahelyek is elsősorban a szakképzettséggel rendelkezők számára voltak elérhetőek (2-4. ábra). 213 első nyolc hónapjában a bruttó fizetések a nemzetgazdaságban átlagosan 3,-kal nőttek (év/év). Az építőiparban és az egészségügy területén volt a legjelentősebb a keresetek növekedése. A bérkiáramlás üteme az év hátralévő részében tovább gyorsulhat, miután a pedagógus béremelés is megjelenik majd az adatokban (5-6. ábra). 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 2. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 15 13% ezer fő % 1 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 9% 7% ezer darab Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Forrás: NFSZ, MFB Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon ábra: A foglalkoztatottak munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség, regionális regionális és szektorális és bontásban (év/év) ezer fő Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) ezer fő Alapfok Középfok Felsőfok Iskolai végzettség Közép-Mo. Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Mo. Észak-Alföld Lakóhely régiója Dél-Alföld Mezőgazdaság Ipar Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltató szektor Piaci szolgáltatás Közszolgáltatás Szektor ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) Nettó bér* Nettó reálbér* Bruttó bér** * családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér ábra: A bruttó bérek* alakulása (213. január - augusztus, előző év azonos idaka = 1) Építőipar Egészségügy Infokommunikáció Közigazgatás Szálláshely-szolg., vendéglátás Ipar Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Mezőgazdaság Kereskedelem Szállítás, raktározás Pénzügyi közvetítés Oktatás Szociális ellátás Ingatlanügyletek Versenyszféra Költségvetési szektor** * rendszeres havi bruttó bér: Összesen prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 17, 17,3% 15,1% 14,7% 14, 13, 13,7% 13, 12,7% 12, 12, 11, 1,7% 97, 13, 13, ** közfoglalkoztatás nélkül 13, november

8 Infláció 1% alatti éves inflációs ráta Magyarországon A szeptemberi 111,9-ről 19,2 dollárra csökkent (-2,) októberben a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti ára a világpiacon. Az USA-ban 1,2, Kínában pedig 3,1%-os volt a pénzromlás üteme az év kilencedik hónapjában. Az eurózónában 12 havi inflációs ráta az egy hónappal korábbi 1,1-ről,7%-ra süllyedt októberben (1-2. ábra). A 12 havi inflációs ráta a szeptemberi 1,-ról váratlanul,9%-ra süllyedt októberben Magyarországon, míg az előző hónaphoz viszonyítva az árak átlagosan,3%-kal mérséklődtek. A dohány-árrés megemeléséből, ill. a pénzügyi tranzakciós illeték áthárításából fakadó áremelkedést a háztartási energiaárak csökkenése már eddig is ellensúlyozta, így az inflációs ráta mostani visszaesése elsősorban az üzemanyagárak csökkenésének (év/év), valamint az alacsony belső kereslet árleszorító hatásának volt köszönhető. Ez utóbbi a tartós fogyasztási és ruházkodási cikkek árában érvényesült leglátványosabban (3-4. ábra). A hosszabb távú inflációs kilátások szempontjából kedvező, hogy a fogyasztói árak növekedésének idei, historikusan alacsony szintje egyre inkább hatással van a lakossági várakozásokra (5. ábra) és a vállalati árképzési tervekre is (6. ábra). Ez utóbbi eredményeként továbbra sem várható kínálati oldali inflációs nyomás a magyar gazdaságban a következő hónapokban. 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában , 7, Forrás: Reuters, MFB 1, 7, $/hordó 5, 2, 5, 2, Forrás: Reuters, MFB 1 95,, CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) -2, USA Eurózóna Kína -2, 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év) Fogyasztói árindex Maginfláció 5. ábra: Inflációval kapcsolatos fogyasztói várakozások 4. ábra: Fogyasztói árak változása a főbb termékcsoportok szerint (213. szeptember) Szeszes italok, doháuk Ruházkodási cikkek Egyéb cikkek, üzemanyagok Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia, fűtés Év/év Hónap/hónap Szolgáltatások Élelmiszerek Összesen -1, -1, -2,1% -1,9% -,1% -8,9% -,3%,1% 3,, 1,1%,1% 1,9%,1%,9% 1, Forrás: KSH, MFB ábra: Vállalati várakozások az inflációs ráta felmérést követő 12 hónapos átlagos alakulására 8 7 Várakozások: 4 hónappal eltolva 1 7, 6, Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Árak alakulásával kapcsolatos fogyasztói várakozások (bal t.) Fogyasztói árak éves változása (jobb t.) Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB 5, 4, 3, 2, 1,, 5,1% , ,1% , ,9% ,3% november

9 Árfolyamok A kedvező befektetői környezet és a javuló reálgazdasági kilátások segítik, a kamatvárakozások ugyanakkor visszafogják a forint erősödését Az élénkülő magyarországi reálgazdasági várakozások októberben segítették a forint felértékelődését (1. ábra): az euróval szemben 1,1, a svájci frankhoz képest 2,, az amerikai dollárral szemben pedig 2,1%-ot erősödött a hazai deviza (2. ábra). A forint/euró kurzus három hónapos szintre süllyedt, amiben a Fed eszközvásárlási programjának folytatódása nyomán ismét kedvezőbbre forduló befektetői hangulat is közrejátszott (3. ábra), a hónap végi jegyzés 294,9 HUF/EUR volt. A magyar fizetőeszköz régiós átlag felett teljesített az előző hónapban, mivel a lengyel zloty 1,2, a román lej,-os mértékben értékelődött fel az euróval szemben, míg a cseh korona október 31-i euró árfolyama megegyezett a szeptember végivel (4. ábra). A hazai deviza gyorsabb ütemű erősödését fékezi, hogy a német állampapírokhoz képest csökken a magyar kötvények nyújtotta hozamprémium. A mérséklődő hozamkülönbség alapvetően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) laza monetáris kondíciók melletti határozott elköteleződésére vezethető vissza: az MNB Monetáris Tanácsa októberben új történelmi mélypontra, 2 bázispontos csökkentéssel 3,4-ra módosította az irányadó kamatot, s további monetáris lazítást várnak a piacok (5-6. ábra). 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megíése (ESI-index) 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megíése fordított skála forint gyengülése Forrás: ECB, MFB Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása* 4. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 213. októberben* 6 5 Forrás: ECB, Reuters, MFB VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) % CZK/EUR HUF/EUR PLN/EUR RON/EUR 11% pont globális kockázatvállalási kedv javulása 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése *a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni Forrás: ÁKK, Reuters, MFB HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) bázispont 99% 9 97% Forrás: ECB, MFB euróval szembeni árfolyamerősödés * =1 6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat Forrás: ECB, MNB, MFB HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) % 9 97% 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatláb-megállapodások (FRA-k) alapján november

10 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Kormányzati várakozás szerint alakult a költségvetés, tovább süllyedtek az állampapírhozamok Októberben az államháztartás központi alrendszere 61,4 milliárd forintos szufficittel zárt, míg az év első tíz hónapjának hiánya 887,7 milliárd forint (a módosított éves cél 84,-a) lett. A szeptemberig befolyt állami bevételek 498,9 milliárd forinttal meghaladták a tavalyi ugyanezen idaki befizetéseket, míg a kiadások 186,9 milliárd forinttal emelkedtek, alapvetően a központi költségvetésbe átkerülő önkormányzati feladatok és finanszírozásuk miatt. A decemberre időzített nagy adóbevételi többlettel várhatóan teljesül a tervezett hiánycél, ahogy azt az Európai Bizottság novemberi prognózisa is megerősítette (1. táblázat, 1-2. ábra). Az idei évben a magyar hozamgörbe rövid vége a jegybanki kamatcsökkentésekhez igazodik, míg a hosszú hozamokra a nemzetközi piaci hangulat ingadozása is nagymértékben hat, így a Fednek az amerikai eszközvásárlási program szigorítására tett i jelzése felfelé, majd a szűkítés későbbre halasztására vonatkozó szeptemberi bejelentése lefelé mozdította a hosszú hozamokat. Októberben a diszkontkincstárjegy hozamok bázispontot, az 5 és 1 éves kötvényhozamok pedig 43, ill. 38 bázispontot sülylyedtek. Az előző hónapban a 1 éves magyar állampapírok másodpiaci hozama régiós átlag feletti mértékben zuhant: Lengyelországban 34, Szlovákiában és Romániában 13-13, Csehországban 9 bázisponttal mozdultak lefelé a referenciahozamok (3-4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása teljesítés (előzetes) I-IX. hó éves teljesítés %-a törvényi módosított előirányzat I-IX. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 943,6 6564, 69, 1232,4 762,9 69, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1157,2 638,8 55, 1451,3 648, 44,7% Társasági adó 342,3 147,1 43, 32,8 141,8 44, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 146,5 73,7 5,3% 312,6 82,7 26, 25,6 125, 49,9% 149, 112,4 75, 372,7 287,5 75, 4286,9 2921,4 68,1% 2747,4 213,5 76, 2953,2 251,5 69, Jövedéki adó 929,4 69,8 74,3% 947,1 667,1 7, Lakosság befizetései 169,4 1186,6 73,7% 1657,8 1229,1 74,1% Személyi jövedelemadó 1498,4 1111,6 74, 151,6 1122,9 74, ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és szeptember között (milliárd forint) -824,3-855,6-1 88, ,7-628, ,9 64,5 559,4 519,6 724, , ,3 786, 2 186, 2 322,1 2 45, 1 59, , 1 82,6 638,8 2 87, ,6 1 13, , ,4 1 69,9 2 24,6-8,2-686,5-646, -1 21, -8,7-934,8-87,1-894,5-98,6-82,1-83,7-92,2-1 69, , ,3-1 99,4-1 43, , , ,1-3 62, , ,6-376,3-483,1-476,5-467,9-618,4 648, 2 921, , ,2-571, Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 2765,5 269,4 74, 2847,3 2294,9 8, Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, MFB 1744,6 133,6 74,7% 184,3 1391,2 77,1% -2 Forrás: NGM, KSH I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII ábra: Magyar állampapírok referenciahozama 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama 8, 7, 7, 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 8, 7% 7% Fed jelzés az eszközvásárlási program szűkítésére vonatkozóan 7, 7, 6, 6, Forrás: ÁKK, MFB 5, 3% 3% 5, 4, 4, 1% 1% Fed jelzés az eszközvásárlási program Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 3, szűkítésének elhalasztására vonatkozóan 3, hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia november