F ó k u s z b a n. Az amerikai eszközvásárlási program visszafogásának hatása a feltörekvő gazdaságokra. milliiárd $ I 2008.

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Az amerikai eszközvásárlási program visszafogásának hatása a feltörekvő gazdaságokra 214. március A Fed 28 végén megkezdett és három szakaszból álló mennyiségi lazítási politikája jelentős tőkebeáramlást eredményezett a fejlődő országokba, s a program harmadik periódusának szűkítése épp ezeket a feltörekvő piacokat érintette leginkább hátrányosan az árfolyamok, a portfolió befektetések, a részvénypiacok, az állampapírhozamok és a CDS-felárak tekintetében egyaránt. A legnagyobb visszaesések az eszközvásárlások visszafogásról szóló első hírek 213. májusi bejelentésekor voltak tapasztalhatóak, majd 214 januárjában a program tényleges megkezdésekor ennél valamelyest visszafogottabb piaci reakciók következtek, amelyet februárban mérsékelt javulás követett. A Fed által 28 végén indított eszközvásárlási programok (quantitative easing) alapvetően a pénz- és tőkepiacok likviditásának bővítését és a gazdasági aktivitás ösztönzését célozták. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény három hullámban alkalmazta ezt a nem konvencionális monetáris politikai eszközt, az első szakasz (QE1) 28 decembere és 21 márciusa között zajlott le, és összesítve közel 17 milliárd dollárnyi elsősorban jelzálog fedezetű eszköz vásárlását jelentette, a kisebb szünet után induló második periódus (QE2) 21 novembere és 211 júniusa közé esett és 6 milliárd dollárt tett ki. A harmadik szakasz (QE3) megkezdését 212 szeptemberében jelentette be a Fed, amely először havi 4 milliárd dollárnyi jelzálog fedezetű eszköz vásárlását foglalta magába, majd 212 decemberében ezt további havi 45 milliárd dollárnyi állampapír vásárlásra fordítható kerettel bővítették, a program szűkítését pedig a munkaerőpiaci folyamatok javulásától tették függővé. Ezek a korábban nem látott méretű monetáris politikai beavatkozások jelentősen érintettek más gazdaságokat is, különösképpen a feltörekvő piacokra gyakoroltak számottevő hatást. A fejlett országokban nulla közeli kamatokkal szembesülve számos befektető a magasabb hozamokat ígérő és jelentős növekedési potenciállal rendelkező fejlődő térségek felé fordult, azonban ez az erőteljes tőkebeáramlás a növekedés elősegítése mellett jelentős egyensúlytalanságok kialakulásához is vezetett. (folytatás a 2. oldalon) milliiárd $ ábra: A portfolió befektetések egyenlegének alakulása néhány fejlődő országban QE1 QE2 QE3 Forrás: Reuters, Central Bank of India, Central Bank of Turkey, MFB 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV India* Indonézia Törökország Brazília Összesen * India esetében a 213. III-IV. negyedéves adat hiányzik milliárd $ A tartalomból Lendületbe jött a magyar gazdaság, a beruházások szárnyalását elsősorban a közösségi fejlesztések támogatják.. (4. oldal) Európai összehasonlításban is kimagasló teljesítményt ért el az építőipar 213-ban... (5. oldal) Jelentősen bővült a kiskereskedelmi forgalom az év első hónapjában... (6. oldal) Ötéves mélyponton a munkanélküliségi ráta... (7. oldal) Éves szinten változatlan fogyasztói árak Magyarországon 214 első két hónapjában... (8. oldal) Visszafogott üzleti tevékenység, stabil tőkehelyzet és javuló nyereségesség a bankszektorban... (9. oldal) A rekordszintre olvadt hitelkamatok ellenére sem bővül a vállalati hitelállomány... (1. oldal) A mérséklődő kamatemelési várakozások és a feltörekvő piaci nyomás ellenére erősödött a forint... (11. oldal) Az EU -os GDP arányos költségvetési hiányt vár idénre, februárban csökkentek az állampapírhozamok... (12. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Stankovits Klaudia Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A Fed eszközvásárlási programjának egyes szakaszai és a feltörekvő országok pénzügyi mérlegében a portfólió befektetések (a külföldiek részvényekbe, kötvényekbe és pénzügyi derivatívákba történő invesztíciói) növekedése között szoros összefüggés figyelhető meg. A mennyiségi lazítás első és egyben legnagyobb volumenű szakasza idején összességében közel 14 milliárd dollárral emelkedett a Brazíliába, Indiába, Indonéziába és Törökországba áramló külföldi portfolió befektetések értéke. A második szakasz során beáramló portfolió tőke, valószínűleg a QE1-hez viszonyítva visszafogottabb értékpapír vásárlások hatására 5 milliárd dollárt tett ki, míg a második periódus végével 211 harmadik negyedévében nullára csökkent az egyenleg. A 211 végén újra meginduló portfolió befektetés - növekedéshez valószínűleg az angol és a japán központi bankok által ebben a negyedévben bejelentett további eszközvásárlások is hozzájárultak, míg a 212 végén tapasztalt jelentősebb bővülésben már a mennyiségi lazítás harmadik szakasza is szerepet játszhatott. Mind az eszközvásárlási program szűkítésére (tapering) először 213 májusában tett utalásra, mind pedig a decemberben bejelentett tényleges döntésre drasztikusan visszaestek a portfolió befektetések Brazíliában, Indiában, Indonéziában és Törökországban egyaránt (1. ábra) Az MSCI feltörekvő gazdaságokra vonatkozó részvénypiaci indexe amely 21 fejlődő ország részvénypiacának teljesítményéből tevődik össze 7,-kal csökkent az idei év januárjában, ami elsősorban szintén a Fed eszközvásárlási programjának szűkítésének a következménye. A tapering megkezdésének hatása az amerikai és a fejlett európai országok részvénypiaci teljesítményében is tükröződött: az év első hónapjában 5,, ill. 5,-kal estek vissza az MSCI e térségekre vonatkozó börzeindexei. Az amerikai, európai és fejlődő piacok eltérő dinamikáját mutatja, hogy az előbbi kettő esetében a mérsékeltebb visszaesést követően februárban már 6,1, ill. 5,-kal emelkedtek a részvénypiaci indexek, míg a feltörekvő piacokon ennél csak jóval visszafogottabb, 2,-os volt a javulás mértéke (2-3. ábra). A tapering tavalyi bejelentése, majd idei évi megkezdése a portfolió tőke mozgások mellett intenzíven hatott a feltörekvő országok devizaárfolyamaira is. Csupán a szűkítés eshetőségének hírére 213. május eleje és június vége között 15,1%- kal gyengült a brazil reál, az indiai rúpia és a dél-afrikai rand pedig 12,9, ill. 1,9%-ot veszített értékéből a dollárral szemben, mindazonáltal a tényleges bejelentésre már valamelyest visszafogottabban reagáltak a fejlődő térségek devizapiacai. 213 decemberében a török líra 5,-ot, az indonéz rúpia 3,-ot, a dél afrikai rand 2,-ot, a brazil reál pedig,- ot veszített értékéből, míg az orosz rubel és az indiai rúpia mérsékelten erősödött. Januárban a török, a dél-afrikai és az orosz deviza mutatott további számottevő -ot meghaladó mértékű gyengülést, azonban ehhez például Törökország esetében a taperingen kívül egyéb (elsősorban belpolitikai) tényezők is hozzájárultak. A feltörekvő piacok egészével kapcsolatos aggodalmak enyhülését jelzi, hogy 214. március elejére az indiai, brazil és indonéz fizetőeszköz dollár árfolyama újra elérte a 213. december eleji szintet (de még mindig 15-19% közötti mértékben elmaradnak a 213. májusi szinttől), ebben ugyanakkor jegybanki kamatemelések is szerepet játszottak ábra: MSCI részvénypiaci indexek az USA-ban, Európában és a feltörekvő piacokon MSCI Fejltett európai országok részvénypiaci indexe MSCI USA részvénypiaci indexe MSCI Feltörekvő piacok részvénypiaci indexe ábra: A Fed mérlegfőösszege és az MSCI feltörekvő országokra vonatkozó részvénypiaci indexe QE1 vége QE2 vége Forrás: Fed, Reuters, MFB MSCI Feltörekvő országokra vontakozó részvénypiaci indexe (bal t.) Fed mérlegfőösszeg (jobb t.) ábra: Néhány feltörekvő ország devizaárfolyamának alakulása = feltörekvő devizák gyengülése Brazil reál Orosz rubel Indiai rúpia Dél-afrikai rand Török líra Indonéz rúpia 5. ábra: Néhány feltörekvő ország devizaárfolyamának havi teljesítménye az amerikai dollárral szemben Orosz rubel feltörekvő devizák erősödése Indiai rúpia Brazil reál Dél-afrikai rand Indonéz rúpia 213. december 214. január 214. február Török líra milliárd $ március

3 214 februárjában a vizsgált devizák közül egyedül az orosz rubel veszített értékéből, ami leginkább az ukrajnai helyzet következménye (4-5. ábra). A feltörekvő gazdaságokba irányuló intenzív portfolió befektetések mellett a külföldi hitelintézetek Brazília, India, Törökország, és Oroszország számára nyújtott dollárhiteleinek volumenében is nagymértékű emelkedés volt megfigyelhető a 29 eleje és 213 eleje közötti időszakban, Brazíliával szemben például ezen időszak alatt közel duplájára nőtt a külföldi bankok követelésállománya (6. ábra). Az utóbbi hónapok kedvezőtlen árfolyamváltozásai ezen hitelek helyi valutában számolt értékét jelentősen növelték, s ez azon országokra róhat komoly terheket, amelyek dollárban denominált adóssága nagy arányt képvisel az exportvolumenükhöz viszonyítva. A portfolió befektetések kivonása és a hitelezés visszafogása mellett a feltörekvő országok számára a külföldi finanszírozáshoz való hozzájutást tovább nehezíti az a tényező, hogy a Fed eszközvásárlási programja szűkítésének hírére az országkockázati prémiumok jelentősen megugrottak ezekben az országokban. Indiában a 213. május eleji 222 bázispontos szint után az év második felében 37 bázispont felett is járt az 5 éves CDS felár. 214 januárjában a vizsgált országok (Brazília, Oroszország, India, Indonézia, Törökország) közül azonban India volt az egyedüli, ahol a tapering megkezdésének hatására nem nőtt a CDS felár. Az év második hónapjában azonban Oroszország kivételével (ahol a politikai tényezők következtében néhány nap alatt több mint 2-kal emelkedett a mutató) már minden vizsgált piacon csökkent a kockázati prémium, ami az árfolyamtrendekkel összhangban a feltörekvő térségek kockázati megítélésének enyhe korrekcióját jelzi (7. ábra). A növekvő CDS felárak mellett a külföldi finanszírozás nehézkesebbé válását mutatja, hogy 213 májusa óta számottevően emelkedtek és jóval volatilisabbá váltak a vizsgált országok állampapírhozamai is (8. ábra). A Fed eszközvásárlási programjának szűkítése összességében egyaránt hátrányosan érintette az indiai, az indonéz, a brazil, a török és az orosz piacokat, azonban a 214 januári negatív folyamatokat több gazdaság esetében belpolitikai tényezők is súlyosbították. Ennek következtében nehezen becsülhető meg, hogy a tapering folytatásának hasonló mértékű vagy akár az eddigieknél is intenzívebb hatása lesz-e ezekre a piacokra. Mindazonáltal az e térségekben továbbra is fennálló egyensúlytalanságok következtében a február óta mérsékelten javuló pénz- és tőkepiaci helyzet különösen törékenynek tekinthető. milliárd $ bázispont % 1 9% ábra: Az 5 éves CDS-felárak alakulása 1.ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása az Európai Unióban néhány feltörekvő országban ábra: Külföldi bankok egyes feltörekvő országokkal szembeni követelésállománya 25.I 25.III 26.I A Fed eszközvásárlási programjának szűkítéséről szóló első hírek Oroszország Törökország India Indonézia Brazília III I 8. ábra: 1 éves állampapírhozamok alakulása néhány feltörekvő országban III 28.I III I III A Fed eszközvásárlási programjának szűkítéséről szóló első jelzések Brazília Oroszország India Törökország Indonézia 21.I 21.III 211.I Forrás: BIS, MFB Brazília India Oroszország Törökország 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III milliárd $ bázispont % 1 9% március

4 Gazdasági növekedés Lendületbe jött a magyar gazdaság, a beruházások szárnyalását a közösségi fejlesztések támogatják A német Ifo intézet 214 eleji felmérésének eredményei a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos növekvő optimizmusra utalnak. A tavalyi utolsó negyedévben a kínai gazdaságban kissé mérséklődött a növekedés üteme (7, év/év), míg az USA GDP-je a kedvezőtlen időjárás miatt a vártnál lassabban bővült (2,). Az eurózóna bruttó hazai terméke hét negyedéves folyamatos (éves szintű) visszaesést követően nőtt ismét (,) (1-2. ábra). A magyar gazdaság 213 utolsó negyedévében a várakozásoknál gyorsabb ütemben (2, év/év,, n.év/n.év) bővült, s a régióban Románia mögött a második legjobb teljesítményt érte el (3. ábra). A növekedés szerkezete mind a termelési, mind a felhasználási oldalon kiegyensúlyozott volt. A feldolgozóipar mellett a mezőgazdaság és a szolgáltatások is hasonló mértékben járultak hozzá a GDP bővüléséhez, valamint az építőipar hozzájárulása is tovább nőtt. A tercier szektor éledezését segítette a háztartások fogyasztásának bővülése (+1, év/év), a javuló külső környezetnek köszönhetően pedig a nettó export adta a növekmény több mint felét (4-5. ábra). A beruházások volumenének 213 utolsó negyedévi 14,9%-os növekedését a közösségi fejlesztések hajtották (6. ábra). 1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex 2. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB 1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213. III 214.I Várakozások a következő 6 hónapra Jelenlegi helyzet megítélése I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III Kína Eurózóna Németország USA ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) 4. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Eurostat, MFB 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211. III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV Magyarország Csehország Románia Szlovákia Lengyelország százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, -7,5 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltató szektor GDP (jobb t.) % 5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 6. ábra: A versenyszféra és a költségvetési szektor beruházásainak alakulása (év/év) Magyarországon százalékpont I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV Végső fogyasztás összesen Nettó export Bruttó felhalmozás GDP-növekedés (jobb t.) I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I Versenyszféra beruházásai 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III Költségvetési szektor beruházásai március

5 Külkereskedelem és ipar Európai összehasonlításban is kimagasló teljesítményt ért el az építőipar 213-ban A tavalyi év végén gyorsult a nemzetközi kereskedelem növekedése, s bár az idei év első hónapjaiban nőttek a feszültségek a világgazdaságban, a kedvező külső környezet továbbra is lendületet adhat a már tavaly is rekord-magas (7 milliárd dollár) aktívumot elért hazai külkereskedelmi szektornak (1. ábra). Az ipari termelés 6,1%-kal nőtt (év/év) 214. januárban Magyarországon (2. ábra). A feldolgozóipar 213-as 2,-os bővülésének egyetlen mozgatórugója az autógyártás volt. Ennek kedvezőtlen hatása érződik abban, hogy az erre az alágazatra jellemző év végi leállások egyre jelentősebb hatással vannak a szektor egészének utolsó negyedéves teljesítményére. A javuló külső környezet, valamint a vállalati várakozások alapján a feldolgozóipari termelés bővülése az idei év első felében tovább gyorsulhat (2-5. ábra). Az építőipar teljesítménye tavaly decemberben is 1 feletti ütemben nőtt (11, év/év), 213 egészében pedig 9,-os volt a növekedés üteme. A megrendelések alapján az ágazat 214 első felében tovább támogathatja a hazai gazdasági növekedést, amit az előző EU-s költségvetési ciklus hátralevő kifizetései is segíthetnek. A hazai építőipar tavalyi teljesítményével a második helyen végzett az Európai Unión belül, Litvánia (+11,) mögött (5-6. ábra) ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (213. január - december) Járműgyártás Vegyi anyag előállítás Villamos berendezés gyártása Egyéb feldolgozóipar Fémfeldolgozás Fafeldolgozás Élelmiszer, ital, dohány gyártás Gépgyártás Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Gumi, műanyag termék gyártása Gyógyszergyártás Számítógép, elektr. termék gyártása FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN * az előző év azonos időszaka = 1 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: CPB, OECD, MFB ,9% 87, 99, 98, 97, 92, 16, 12, 12, 1,9% 1, 12, 119, ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) * OECD Composite Leading Indicator: OECD OECD konjunktúra index (bal t.) tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Világexport** (jobb t.) Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2-21, jobb t.) ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 4. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB ESI - Feldolgozóipar (bal t.) *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok * ESI (European Sentiment Index) Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) 6. ábra: Építőipari termelés alakulása az Európai Unióban* 213-ban (év/év) Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) *Dánia, Észtország, Írország, Görögország, Ciprus, Luxemburg, Finnország: nincs elérhető adat Litvánia Magyarország Lettország Svédország Egyesült Királyság Spanyolország Ausztria Németország Románia Francaiország EU-28 Szlovénia Eurózóna Málta Belgium Horvátország Hollandia Forrás: Eurostat, MFB Szlovákia Bulgária Csehország Lengyelország Olaszország Portugália 214. március

6 Fogyasztás, megtakarítás Jelentősen bővült a kiskereskedelmi forgalom az év első hónapjában Hat hónap folyamatos javulást követően 214. februárban mérséklődött először a hazai fogyasztói bizalom. A régióban a magyar mellett a szlovák háztartások kilátásai lettek kedvezőtlenebbek az év második hónapjában (1-2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom a múlt év egészében,9%-kal nőtt. Az utolsó negyedévben 3,-os volt a bővülés (év/év). A meghatározóbb termékcsoportok közül a ruházati termékek, az üzemanyagok és a bútor, ill. műszaki cikk eladása járult hozzá elsősorban a bővüléshez (3. ábra). A több éves rekordon álló fogyasztói bizalomnak, a javuló foglalkoztatásnak és a tartósan növekvő reálbéreknek köszönhetően a várakozásokat jóval meghaladó szinten bővült (3,9% év/év) a kiskereskedelmi forgalom 214. januárban (4. ábra). A pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a háztartások finanszírozási képessége 213 utolsó negyedévében a GDP 6,9%-a (554 ) volt, miközben hitelállománya 28 közepe óta nem látott szintre süllyedt (8329,2 milliárd Ft) mind a tranzakciókból (törlesztés), mind az árfolyamhatásnak (forinterősödés) köszönhetően (5. ábra). A lakosság az idei év első hónapjában is folytatta a mérlegalkalmazkodást: januárban a törlesztések összértéke 39, milliárd forinttal haladta meg az új kölcsönök kihelyezésének összegét (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* termékcsoportok szerint (213. IV. negyedév) ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a föbb termékcsoportok szerint (év/év) Csomagküldő kiskereskedelem Forrás: KSH, MFB * előző év azonos időszaka =1 Textil, ruházat Használtcikk Üzemanyag Illatszer Bútor, műszaki cikk Élelmiszer Iparcikk jellegű vegyes Gyógyszer és illatszer Könyv, papíráru, számítástechnika Kiskereskedelem összesen 96,9% 1, 16, 14, 14, 13, 12, 11, 13, 18, 14,1% ábra: A háztartások hitelállományának változása * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III Tranzakciók (bal t.) Átértékelődés (bal t.) Hitelállomány (jobb t.) Forinthitel tranzakciók (bal t.) Devizahitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) március

7 Munkaerőpiac, keresetek Ötéves mélyponton a munkanélküliségi ráta 213. november és 214. január között a munkanélküliségi ráta 8,9%-t ért el, 2,3 százalékponttal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A javulás egyszerre volt köszönhető a munkanélküliek jelentős csökkenésének (-93,9 ezer fő), s a foglalkoztatotti létszám rekord mértékű (+175,3 ezer fő) emelkedésének. A munkanélküliek száma 5 év után csökkent ismét 4 ezer fő alá. Ennek hátterében elsősorban a téli közmunkaprogram bevezetése állt, aminek eredményeképpen a tavalyi év végén a közfoglalkoztatottak létszáma meghaladta a 2 ezer főt. 214 januárjában az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 1 ezer alatt maradt (a szezonális hatások miatt), de így is közel 3-os (év/év) növekedést mutatott (1-3. ábra). A tavalyi utolsó negyedéves adatok alapján az éves szintű foglalkoztatás-bővülés a közigazgatást is megelőzve (+64,1 ezer fő) a feldolgozóiparban volt a legmagasabb (+66,7 ezer fő), az alkalmazottak száma azonban csak alig 8,7 ezer fővel nőtt. A javuló várakozásoknak köszönhetően ez utóbbiban további lassú bővülés várható az idei év elején (4-5. ábra). 213 egészében a bruttó bérek 3,-kal, míg a nettó bérek 4,9%-kal nőttek. A nettó keresetek reálértéke ennek megfelelően 3,1%-kal emelkedett tavaly (6. ábra). ezer fő ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása % 1 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 9% ezer fő ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 4. ábra: Foglalkoztatottak számának változása néhány ágazatban ezer darab Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Forrás: NFSZ, MFB Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) ezer fő Mezőgazdaság Feldolgozóipar Élelmiszeripar Fémfeldolgozás 213.IV / 212.IV (bal t.) Számítógép, vill.gép gyárt. Járműgyártás Építőipar Kereskedelem Szállítás Egyenleg* (jobb t.) Szálláshely-szolg., vendéglátás Pénzügy Közigazgatás Oktatás, eü., szoc. ellátás Összesen ezer fő * 28. IV. negyedévhez viszonyítva 5. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) 2 1 Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) -2-4 ezer fő Nettó bér* Nettó reálbér* Bruttó bér** * családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér március

8 Infláció Éves szinten változatlan fogyasztói árak Magyarországon 214 első két hónapjában A januári 18,3 dollárról 18,9 dollárral nőtt (+,) februárban a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára. Az USA-ban 1,6, Kínában 2,5, az eurózónában pedig, volt a pénzromlás üteme az év első hónapjában (1-2. ábra). Az előzetes adatok szerint az európai monetáris unióban a fogyasztói árak éves változása februárban is, maradt. Az inflációs környezet hasonlóan alakul a közép-kelet-európai régió valamennyi országában, a közös európai módszertan alapján számított éves ráta egyedül Romániában haladta meg az 1%-ot (1,) az év első hónapjában (3. ábra). Magyarországon a januári, után februárban,1% volt a 12 havi fogyasztói árindex. Mivel az év második hónapjában már a tavalyi rezsicsökkentés első szakasza nem szerepelt a bázisban, így ez tartósan mérsékelt inflációs környezetre utal (ezt megerősíti az éves maginfláció jelentős,6 százalékpontos csökkenése is). 213 hasonló időszakával összevetve a szeszesitalok és dohánytermékek, valamint a szolgáltatások drágultak legnagyobb mértékben, míg a háztartási energia mellett az üzemanyagok, a tartós fogyasztási, ill. ruházkodási cikkek ára is mérséklődött (4-5. ábra). Az fogyasztói árindex alapmutatói továbbra is mérsékelt inflációs pályát jeleznek előre (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában , 7, 1, 7, $/hordó 5, 2, 5, 2, CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.), -2, USA Eurózóna Kína, -2, 3. ábra: A fogyasztói árak* 12 havi változása Közép-Kelet-Európában (év/év) 4. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év) 1 9% 1% -1% % 1% -1% Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia Forrás: Eurostat, MFB * harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices) Fogyasztói árindex Maginfláció Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex - 5. ábra: Fogyasztói árak évesi szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (214. február) 6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) Szeszes italok, dohányáruk Szolgáltatások 8,1% 2,1% Élelmiszerek, Ruházkodási cikkek -, Tartós fogyasztási cikkek -, Egyéb cikkek, üzemanyagok -1, Háztartási energia, fűtés -1, Összesen,1% % Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 1% *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve március

9 A bankszektor helyzete Visszafogott üzleti tevékenység, stabil tőkehelyzet és javuló nyereségesség jellemző a szektorra 213-ban a részvénytársasági hitelintézetek adózás utáni nyeresége 49,5 milliárd forintot ért el. Egy évvel korábban 164, milliárdos volt a veszteségük, s a négy éve nem tapasztalt eredmény a szektor stabilizálódását jelzi. A lakossági devizahitelek pénzügyi rendszerből történő kivezetésére irányuló kormányzati törekvés ugyanakkor várhatóan újabb terheket ró a bankokra (1. ábra). A profitabilitás tavalyi javulását az eszközállomány, a hitelállomány, valamint a közvetlen külföldi források állományának zsugorodása kísérte, azaz defenzív stratégiát követve javult a szektor jövedelmezősége (2-3. ábra). A bankok alapvetően a hitelezés visszafogásával, a hitel/betét arány csökkentésével reagáltak az elhúzódó válságra, ugyanakkor az elmúlt hónapokban tapasztalt fejlemények (pl. a hitel/betét ráta csökkenésének megtorpanása) azt jelzi, hogy a gazdasági növekedés révén vélhetően módosul ez a stratégia és fokozatosan aktivizálódnak a pénzintézetek a hitelezési piacon (4. ábra). A szektorban a nem teljesítő hitelek részarányának emelkedése 213-ban megállt, ugyanakkor a lakossági hiteleket tekintve a romló minőségű portfolió aránya tovább nőtt (5. ábra). A bankrendszer tőkehelyzete régiós összehasonlításban továbbra is stabil: a hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója 213. decemberben 17, volt (6. ábra) ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye 174, , , ,8 Adózás előtti eredmény , ,6 29,1 Adózott eredmény 29 12,3 21 * MFB, EXIM, KELER nélkül -243,3 3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai ,5-164, ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya , ,6 6 53, 6 514, , , , , , ,2 26 3, , ,8 19 8, , , , , , ,9 2 23, * MFB, EXIM, KELER nélkül Eszközállomány Hitelállomány Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek 4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. június december) 25 2 Belföldi betétek Közvetlen külföldi forrás *MFB, EXIM, KELER nélkül * MFB, EXIM, KELER nélkül Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány Összes hitel/betét arány ábra: Nem teljesítő hitelek aránya* 6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban * 9 napon túl késedelmes hitelek állománya / teljes hitelállomány Hitelek összesen Vállalati hitelek Lakossági hitelek Önkormányzati hitelek 17, 17, 16, 16, 15, 15, 14, 14, 13, 13, 12, 12, Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB , 17, 16, 16, 15, 15, 14, 14, 13, 13, 12, 12, Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia március

10 Vállalati forráshelyzet A rekordszintre olvadt hitelkamatok ellenére sem bővül a vállalati hitelállomány A magyarországi lakossági, vállalati és önkormányzati hitelek állománya januárban havi szinten a devizahitelek magas aránya és a forint gyengülése miatt,9, 2,1, ill.,-kal emelkedett. A vállalati szektorban ugyanakkor a tranzakciók nyomán a forint, ill. devizakölcsönök állománya 34,, ill. 28,6 milliárd forinttal csökkent. Idén januárban a térség más országaiban is legfeljebb minimális ütemben nőtt a vállalati hitelállomány (1-3. ábra). A vállalkozói hitelek körében a novemberi 14, után decemberre 14,-ra mérséklődött az öt évnél hosszabb futamidejű kölcsönök aránya (4. ábra). A hazai vállalatok a monetáris lazítás következtében egyre kedvezőbb áron juthatnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz: az 1-5 éves, ill. 5 év feletti hitelkamatok átlagos mértéke januárra 23, ill. 6 bázispontos mérséklődést követően 5,4, ill. 4,9-ra, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 23-ig visszanyúló adatai alapján egyaránt újabb mélypontra süllyedt (5. ábra). Így 214 elején a hazai cégek által elérhető banki finanszírozási források ára még jobban megközelítette a lengyelországit, azonban a visegrádi országok közül továbbra is Magyarországon a legdrágábbak a kölcsönök (6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok Forinthitel Devizahitel Összes hitel ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok * 3 hónapos bankközi kamatok * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva Forrás: ECB, MFB BUBOR EURIBOR Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * MFB, EXIM, KELER nélkül 21% 2 19% * hó végi állománnyal súlyozva Lejárat nélkül 5 év felett 1-5 év 3-12 hó 1-3 hó -1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.) Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia március

11 Árfolyamok A mérséklődő kamatemelési várakozások és a feltörekvő piaci nyomás ellenére erősödött a forint Az amerikai tapering mellett az ukrajnai események nemzetközivé terebélyesedése tovább fokozta a feltörekvő devizákra nehezedő nyomást február végén, ami különösen az orosz rubel és az ukrán hrivnya értékét rontotta (1. ábra). A januári gyengélkedést követően februárban a forint volatilis mozgás mellett,9%-ot erősödött az euróval szemben, s,4, ill. 3,-os ütemben értékelődött fel a svájci frankkal, ill. az amerikai dollárral szemben. Ugyanezen időszak alatt a cseh korona és a lengyel zloty,6, ill. 1,9%-ot erősödött az euró ellenében, míg a román lej,-ot veszített értékéből (2-3. ábra). A magyar gazdaság élénkülése és a reálgazdasági kilátások javulása ellenére alapvetően gyenge pályán mozog a forint euróval szembeni jegyzése (4. ábra), mivel az amúgy is kedvezőtlen pénz- és tőkepiaci környezetben a jegybanki kamatcsökkentés és a fiskális fegyelem folytatása következtében egyre alacsonyabb a magyar eszközök kínálta hozamprémium (5. ábra). A magyar pénzügyi eszközökkel szemben újra erősödő bizalmat jelzi, hogy átmenetinek bizonyultak a piac szereplők januárban felerősödő kamatemelési várakozásai (6. ábra). 1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama* 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama dollárral szembeni árfolyamgyengülés Brazil reál * = Orosz rubel Indiai rúpia Dél-afrikai rand Török líra Ukrán hrivnya Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 11% 11% * = % 99% 9 9 euróval szembeni árfolyamerősödés Forrás: ECB, MFB Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 32 HUF/EUR (havi átlag, bal t.) 31 ESI (jobb t.) 3 Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB kilátások javuló megítélése fordított skála 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest Forrás: ÁKK, Reuters, MFB HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) bázispont ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Forrás: ECB, MNB, MFB ,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján március

12 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az EU -os GDP arányos költségvetési hiányt vár idénre, februárban csökkentek az állampapírhozamok Januárban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 75,4 milliárd forint volt, a központi költségvetés 166,6 milliárd forintos hiánya és a Társadalombiztosítási Alapok 54,6, valamint az Elkülönített Állami Alapok 36,6 milliárd forintos többlete egyenlegeként. Februárban az előzetes és nem részletes adatok alapján 48 milliárd forint hiány keletkezett a központi alrendszerben. A deficit oka elsődlegesen egyes kiadások (pl. önkormányzatok adósságkonszolidációja, a már költségvetési szervként működő egészségügyi intézmények költségvetési kiadásai, pedagógus béremelés) megemelkedése volt. Az Európai Bizottság legfrissebb, februári prognózisa alapján a tavalyi 2, után idén 3,, jövőre 2,9% lehet a GDP-arányos költségvetési hiány. Az idei évre várt magyarországi adat az EU középmezőnyébe tartozik (1. táblázat, 1-2. ábra). Az elmúlt hónapban mérséklődött a magyar állampapírokra nehezedő eladói nyomás, lejjebb tolódott a hozamgörbe. Elsősorban a rövid hozamok zuhantak: a 3, 6 és 12 hónapos hozamok 36, 17, ill. 14 bázispontot süllyedtek, míg az 5 és 1 éves kötvények referenciahozama 23, ill. 19 bázispontot csökkent (3. ábra). A régióban is enyhültek a kötvénypiaci feszültségek: Csehországban 1 bázisponttal 2,2-ra, Romániában 2 bázisponttal 5,6-ra, Lengyelországban 35 bázisponttal 4,41%-ral mérséklődtek a 1 éves állampapírhozamok, így továbbra is Magyarországon a legmagasabb a 1 éves kötvények hozama a régióban (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása teljesítés (előzetes) I. hó éves teljesítés %-a előirányzat I. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1967,8 694,5 6, 1697,3 691,1 6, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1152,1 64, 5, 1351,7 81,5 6, Társasági adó 322,5 24,1 7, 358,8 31,8 8,9% Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 148,5 2,2 1,5 19,4 5,9 3,1% 148,9 3,5 2, 144, -,3 -, 455,3 292,8 7, 4316,7 313,3 7, 289,6 225,7 8, 314,1 21,8 7, Jövedéki adó 897,3 62,2 6,9% 931,9 64,8 7, Lakosság befizetései 1654,4 169,4 1, 17,1 164,6 9, Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, MFB 154,6 16,4 1, 155, 156, 1,1% 315,2 268,8 8,9% 2964,6 277, 9, 1847,8 16,6 8, 1884,2 168,5 8,9% 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása januárban (milliárd forint) -1,5 11,6 38,8-11,8 85,3-9,7-166,6 7,1 341,1 212,4 217,1 96,6 75,8-73,2-65, -54,3-62,2-58,7-93,3-14, -38,8-42,5-42,4-75,1-55,6-59,9-72,7-239,5-23,6-19,4-267,6-24,6-148,7-164,6-339,5-57,6 74, 295,8-294,8-54,5 49,3 325,3 213,4 133,4-319,7-434,2-53,3 56,9 33,3 172,2 13,3-52,8 72,1 365,9 154, 196,2-332,5-415,5-69,1 64, 81,5 292,8 169,4 154,2 113,9-67,8 313,3 164,6-458,6-57, Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: Az Európai Bizottság 214. évi GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó prognózisa % -2.1% % Forrás: Európai Bizottság, MFB % 1% 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Lengyelország Németország Észtország Luxemburg Lettország Dánia Svédország Bulgária Ausztria Románia Görögország Litvánia Finnország Olaszország Belgium Málta Csehország Magyarország Hollandia Szlovákia Szlovénia Portugália Franciaország Írország Egyesült Királyság Horvátország Spanyolország Ciprus Forrás: ÁKK, MFB hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves MNB alapkamat % Forrás: ÁKK, Reuters, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) pont március