F ó k u s z b a n. A magyar gazdaság növekedése 2017 második negyedévében

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A magyar gazdaság növekedése 217 második negyedévében 217. szeptember Dinamikus maradt a magyar gazdaság az idei második negyedévben is: negyedéves összevetésben,9, az előző év azonos időszakához képest 3,-kal nőtt a bruttó hazai termék. A GDP emelkedését többek között az alacsony bázis, az optimista lakossági és üzleti várakozások, valamint a széles körben elérhető európai uniós források támogatták. A gazdasági növekedés viszonylag széles lábakra támaszkodott: termelési oldalról nézve az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor, felhasználási oldalról a fogyasztás és a bruttó állóeszköz-felhalmozás is hozzájárult a GDP bővüléséhez. Összességében a belső tényezők adtak lendületet a magyar gazdaságnak, ami az exportot meghaladó importdinamikában is tükröződött. A tavalyi évi 1,9% után idén minden valószínűség szerint gyorsabb növekedésre lehet számítani: a fogyasztás a korábban megfogalmazott prognózisunk szerint 217 első felében elérte a válság előtti szintet, és a vállalati várakozások is évek óta nem tapasztalt optimizmust tükröznek a 217- ben tervezett hazai eladásokra vonatkozóan. Az exportpiacok idei teljesítményével kapcsolatban is javuló tendenciával kalkulálnak a magyarországi vállalatok. A beruházásokat az újra szélesedő uniós források, a lassan bővülésnek indult hitelezés és a fokozódó beruházási kedv is hajtja. Az idei konjunktúraindexek alapján a gazdasági bizalom fennmaradása esetén 3,9-5, közötti gazdasági növekedésre lehet számítani 217-ben második negyedévében a magyar gazdaság a nyers adatok alapján 3,2, a naptárhatással és szezonálisan igazított adatok szerint 3,-kal bővült éves szinten (1. ábra). Az első negyedévben 4,2, ill. 3, volt a növekedés üteme, azaz némileg lassult a növekedés tempója, azonban az első félévben igazított adatok szerint elért 3,7%-os éves dinamika 214 második félév óta a leggyorsabb ütemet jelenti. Az első negyedévhez képest visszafogottabb dinamikában szerepet játszott a bázishatás: 216 első, ill. második három hónapjában 1,2, ill. 2,-kal bővült a 1% -1% I 26.III 27.I 27.III A tartalomból 1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III Negyedév/negyedév (bal t.) * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III Év/év (jobb t.) 217.I Egyszámjegyű dinamika és többletes mérleg jellemezte a külkereskedelmet a második negyedévben... (5. oldal) 217 második negyedévében is folytatódott a beruházások gyors ütemű bővülése... (6. oldal) Júliusban vélhetőleg átmeneti okokból lassult az ipar, júniusban továbbra is szárnyal az építőipar... (7. oldal) Változatlanul a tercier szektor maradt termelési oldalról a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje... (8. oldal) A kiskereskedelmi forgalom bővülését augusztusban is számos tényező támogatta... (9. oldal) Tovább javultak a nyári hónapokban a munkaerőpiaci statisztikák... (1. oldal) Az év közepén a fogyasztói árindex közeledett a jegybanki célkitűzéshez... (11. oldal) A hazai pénzintézetek kamat- és jutalékeredménye évek óta stabilan alakul... (12. oldal) A pénzintézetek a vállalati hitelkereslet mérséklődését várják az év hátralevő részében... (13. oldal) Növekvő geopolitikai kockázatok állították meg a közép-kelet-európai devizák erősödését augusztusban... (14. oldal) A kedvező külföldi tendenciák is támogatták a hazai hozamok süllyedését augusztusban... (15. oldal) Az anyag zárásának időpontja: Készítette: Mádi Judit (Madi.Judit@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 gazdaság éves bázison. A negyedéves alapú GDP-statisztika szerint a 217. első negyedévi 1,-os növekedést,9%-os bővülés követte az április - június időszakban. A növekedés szerkezete termelési szemszögből 217 második negyedévében az ipari kibocsátás 3,, ezen belül a feldolgozóipari termelés 3,-kal nőtt éves öszszehasonlításban. A 3,-os GDP-növekedést összességében,7 tal támogatta a szekunder szektor teljesítménye. Az ipar lendületének mérséklődésében jelentős szerepet játszott, hogy a legnagyobb súllyal bíró járműgyártás kibocsátásának volumene mintegy,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, amit csak részben ellensúlyozott a kisebb súlyú feldolgozóipari ágazatok bővülése (2-3. ábra, 1. táblázat). Az építőipar hozzáadott értéke 28,-os ütemben ugrott meg egy év alatt, az adat az 1996-ig visszanyúló KSH adatok között példa nélküli. A primer és szekunder szektorhoz hasonlóan az építőipari számokban is közrejátszott a bázishatás (egy évvel korábban 24,-os visszaesés jellemezte az építőipart). Az ágazatot a széles körben megnyíló uniós támogatások és a kormányzati élénkítő intézkedések (építési, vásárlási kedvezmények, nyári nemzetközi sportesemények rendezése) is segítették. A szegmens viszonylag kis gazdasági súlya ellenére is,8 tal járult hozzá a gazdasági növekedéshez a második negyedévben. Legutóbb másfél évtizede adott ekkora lendületet a gazdaságnak az építőipar. A szolgáltató szektor továbbra is dinamikus pályán mozog, 2,-ot ért el a növekedés üteme 217 második negyedévében (év/év). Az egyes alágak mindegyike bővült a közigazgatás, oktatás, egészségügy ágazat kivételével. Kedvező fejlemény, hogy a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatban 215 után ismét éves szintű növekedés (+1,) volt regisztrálható. A tercier szektor összességében 1,5 tal segítette 217 második negyedévében a GDP bővülését. A szolgáltató szektor gazdasági növekedéshez való hozzájárulása hatodik egymást követő negyedévben múlta felül az iparét, és a termelés oldali komponensek közül a gazdasági növekedés fő tényezője maradt 217. április - június között is. Mindez annak is köszönhető, hogy a szolgáltatások relatíve nagymértékben támaszkodnak a több negyedéve dinamikusan erősödő belföldi vásárlóerőre, ráadásul a hazai kereslet az MFB tavaly év végi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) során gyűjtött céges visszajelzések alapján növekvő húzóerővel bír a szektor vállalatai számára. A mezőgazdaság hozzáadott értékének volumene éves szinten 12,9%-os ütemben csökkent 217. április - június között. Kis súlya ellenére az agrárium,5 tal húzta vissza a gazdasági növekedést 217 második negyedévében (semleges hatású agrárium esetén 3,2 helyett 3,7% lett volna a GDP-bővülés üteme). Az agrárium visszaesése nem tekinthető meglepetésnek a tavalyi magas bázisból kiindulva: a kedvező tavalyi eredmények az idei éves alapú statisztikákra negatívan hatnak, ráadásul az áprilisi fagykár az év második felében is éreztetheti a hatását (2. ábra, 1. táblázat). Az egyes szektorok közül az időjárási viszonyoktól jelentősen függő és erőteljes évközi szezonalitással jellemezhető mezőgazdaság még nem érte el a válság előtti, 28. második negyedévi szintet (4. ábra). Egyelőre szintén elmarad az akkori teljesítménytől 1. táblázat: Gazdasági növekedés és a növekedés komponensei 217. II. negyedévben Termelési oldal növekedés (év/év) hozzájárulás gazdasági növekedéshez () Felhasználási oldal növekedés (év/év) hozzájárulás gazdasági növekedéshez () Agrárium -12,9% -,5 Fogyasztás - ebből: 2, 1,8 Ipar 3,,7 Építőipar 28,,8 Szolgáltatások Termékadók egyenlege 2, 1,5 háztartások fogyasztása közösségi fogyasztás Bruttó állóeszközfelhalmozás 3, 2, -1, -,2 21, 3,7,6 Készletváltozás -1,4 Export 3, Import 5,1% Nettó export -1, GDP 3,2 GDP 3,2 2. ábra: A szektorok hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év, GDP termelési oldala) , 2,5, -2,5-5, -7,5-1, I 5, 3, 27,9% -,7% -,1% -2, Vegyi anyag, termék gyártása 28.III 29.I Villamosenergia gyártás 29.III Járműgyártás 21.I 21.III 9, 2,7% 2, 3,9% 5, 5, 5, 6,1% Élelmiszer, ital, dohány gyártás 211.I 4. ábra: A GDP alakulása* (termelési oldal) 28. II. negyedév = 1 * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok, 25. évi átlagáron 4,1% 3, 1, 7, 3, 7,7% 11, 6,9% Villamos berendezés gyártása Iparon belüli súly (jobb t.) Növekedési ütem* (év/év, bal t.) 211.III Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 212.I 3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének* alakulása és iparon belüli részaránya 217. II. negyedévében Fafeldolgozás 212.III 213.I Textília, ruházat, bőrtermék gyártása 213.III 214.I Gumi, műanyag termék gyártása 214.III 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 216.II 216.IV 217.II Gyógyszer-gyártás 215.I 215.III Fémfeldolgozás 216.I Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar 216.III 7,9% Számítógép, elektr. termék gyártása 217.I Építőipar 15, Gépgyártás Szolgáltatások 5, 2,, -2, -5, -7, Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.) -1, * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok GDP összesen (piaci beszerzési áron) szeptember

3 az uniós források hullámzásának nagymértékben kitett építőipar, azonban az utóbbi negyedévekben tapasztalt dinamika révén megközelítette, és várhatóan az idei év második felében meg is haladja az akkori teljesítményt. Ezzel szemben a hazai fogyasztásra nagymértékben támaszkodó szolgáltató szektor bruttó hozzáadott értéke már 11,-kal túlszárnyalta azt, és 217 tavasza óta az iparé is meghaladta a 28. április - június közti szintet. A növekedés struktúrája felhasználási szempontból A GDP felhasználási oldalát vizsgálva a végső fogyasztás az első negyedéves 1, után 2,-kal nőtt az április - június közti időszakban (év/év). A fogyasztást részletesebben vizsgálva eltérő irányt lehet megfigyelni a komponensekben: míg a növekvő bérek, az alacsony infláció, a bővülő foglalkoztatás és az optimista fogyasztói várakozások következtében a háztartások tényleges fogyasztása 3,-kal emelkedett, addig a közösségi fogyasztás 1,-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás rekordütemben bővült az év első negyedévében (+28,, év/év), a dinamika a rákövetkező három hónapban is lendületes maradt (+21,). Az év hátralevő részében a továbbra is támogató alacsony tavalyi bázis mellett a bővülő közösségi források és a vállalati hitelezés is segítheti a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedését. Az export és az import volumene 3,5, ill. 5,1%-kal nőtt éves alapon. Az áruk és a szolgáltatások esetében is lassult az ütem, utóbbi esetében erőteljesebb volt a visszaesés. Az áruexport bővülését a némileg lassuló ipari dinamikára lehet elsősorban visszavezetni. Felhasználási oldalról nézve a gazdasági növekedés fő húzóereje egymást követő második negyedévben is a bruttó állóeszköz-felhalmozás volt, amely január - március után a második negyedévben is 3,7 tal járult hozzá a GDP bővüléséhez. A háztartások fogyasztása 2, ot adott hozzá a gazdasági növekedéshez (a közösségi fogyasztás,2 tal fogta vissza a növekedést, így a végső fogyasztás GDP-növekedésre gyakorolt hatása 1,8 volt). Az import exportot meghaladó bővülése következtében a nettó export ezúttal fékezte a gazdasági növekedést, ennek mértéke -1, volt (5. ábra). A külkereskedelmi mérleg azonban továbbra is többletet ért el és a külkereskedelmi szektor egyéb csatornákon (pl. foglalkoztatás, ipari megrendelések, technológiaimport, stb.) továbbra is támogatja a gazdasági felzárkózást. A GDP felhasználási oldali komponensei közül az export és az import 217 második negyedévében 38,8, ill. 26,-kal haladta meg a válság előtti szintet, és a közösségi fogyasztás is magasabb volt a 28. második negyedéves szintnél (+21,1%). Ahogy korábban prognosztizáltuk, a háztartások fogyasztása idén határvonalat lépett át, a második negyedévi statisztika 1,-kal már meghaladta a kilenc évvel korábbit. A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene eddig csak ideiglenesen érte el a kilenc évvel ezelőtti szintet 215 végén, azonban az idei dinamikus bővülés nyomán csupán 2,-kal marad el attól, és az év további részében várható ütem alapján tartósan is meghaladhatja azt 217 második felétől (6. ábra). A régiós országok gazdasági növekedése A szezonálisan és naptári hatással igazított adatok alapján éves bázison 3,-kal bővülő magyar gazdaságnál lassabban, 2,-kal emelkedett az euróövezet GDP-je 217 második negyedévében, így tovább közeledett a magyar gazdaság az eurózóna átlagához (7. ábra). A közép-kelet-európai uniós országok növekedésének -2 - szerkezete között továbbra is hasonló vonásokat lehet kimutatni, -3 - ami egyben a hazai gazdasági folyamatokat is árnyal- ja. Egyrészt a gazdasági növekedés egyik húzóereje a régióban változatlanul a lakossági fogyasztás, amely feletti -4 - ütemben bővült az év második negyedévében éves szinten, sőt Növekedési különbség (bal t.) Eurózóna (jobb t.) Magyarország (jobb t.) * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok Romániában 7,9%-ot ért el a bővülés üteme. A fogyasztást az optimista lakossági várakozások, az élénkülő munkaerőpiac, az alacsony infláció és a csökkenő hitelkamatok is támogatják (8. ábra). Másrészt trendforduló következett be a visszaeső beruházásokban, miután az európai uniós források kihelyezése új lendületet vett a as költségvetési időszakra való áttéréssel. Magyarországon 2 feletti, Csehországban és Szlovákiában -ot 3-2,5-5, -7,5-1, -12, ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 7,5 5, 2,5, 28.II 28.I 29.I 28.III 6. ábra: A GDP alakulása* (felhasználási oldal) 28. II. negyedév = 1 * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok, 25. évi átlagáron 29.IV 29.I 21.III 29.III 21.I 211.II 21.III 212.I 211.I 212.IV 211.III 213.III 212.I Nettó export (bal t.) Végső fogyasztás összesen (bal t.) II 212.III 215.I 213.I 215.IV 213.III 216.III 214.I 217.II 214.III 215.I 215.III 216.I Háztartások tényleges fogyasztása Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszközfelhalmozás Export Import 216.III 217.I Bruttó felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) GDP összesen 7. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon és az eurózónában (év/év) Forrás: Eurostat, MFB 1996.I 1997.I 1998.I 1999.I 2.I 21.I 22.I 23.I 24.I 25.I 26.I 27.I 28.I 29.I 21.I 211.I 212.I 213.I 214.I 215.I 216.I 217.I 7, 5, 2,, -2, -5, -7, -1, -12, szeptember

4 meghaladó ütemű volt a bruttó állóeszköz-felhalmozás bővülésének éves üteme, Lengyelországban és Romániában a tavalyi viszszaesést követően lényegében stagnálás volt jellemző, és csupán Szlovákiában következett be visszaesés, ez azonban a 215. évi erőteljes beruházási boom után nem számít meglepetésnek (9. ábra). Harmadrészt bár folytatódott az export bővülése, azonban némi lassulás jellemzi a régiós külkereskedelem egészét: Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban nagyobb, Romániában kisebb mértékben csökkent a dinamika a január - március időszak után, csupán a relatíve lassú ütemben bővülő cseh és szlovén export tempója gyorsult kisebb mértékben. A régióban több gazdaságban tapasztalt lassulás oka, hogy a környező országok többségében kifejezetten élénk volt az export mind az idei első negyedévben, mind a tavalyi második negyedévben, amit kisebb fékezés követett a bázishatás következtében idén április - június között negyedéves és éves összevetésben is (1. ábra). Növekedési kilátások 217-ben A hazai gazdasági szereplők várakozásait tükröző és az Európai Bizottság által 1996 elejéig visszanyúló magyarországi ESI hangulatindex tavaly október óta folyamatosan emelkedik (11. ábra), sőt idén májusban, majd júniusban és végül júliusban is új historikus szinteken állt (július: 12,8 pont). A történelmi csúcsokat döntő konjunktúraindex élénk gazdasági növekedést vetít előre az idei évre, így a következő negyedévekben is feletti lehet a GDP bővülés üteme. Az EU tagországok keresztmetszeti adataira támaszkodva 1 pontnyi emelkedés az ESI indexben számításunk szerint kb.,15-,27 tal magasabb GDP növekedést jelez előre. Ugyanakkor ez a hangulatindex akárcsak az összes konjunktúra index csupán egy indikátora, előrejelzője a várható gazdasági növekedésnek, a tényleges gazdasági ütem kisebb-nagyobb mértékben eltér az ESI alapján kiolvashatótól. A gazdasági szereplők optimizmusa alapján mindenesetre 217-ben 3,9-5, közötti gazdasági növekedést vetít előre az ESI konjunktúraindex (12. ábra). A környező országokban az első féléves GDP adatok többé-kevésbé közel esnek ahhoz, amelyek az ESI indexek tavalyi és idei alakulásából kiindulva várhatóak voltak. Románia és Lengyelország jelent bizonyos kivételt, ugyanis relatíve gyorsan bővült a gazdaság az első és a második negyedévben a 216 július 217 júniusi közti konjunktúra indexekhez képest. 11% 1 9% 7% 1% I 214.I 214.I 214.II 214.II 214.II 8. ábra: A lakossági fogyasztás alakulása egyes közép-kelet-európai országokban (év/év)* * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok ** szezonálisan kiigazított adatok 214.III 214.III 214.III 214.IV 214.IV 214.IV 215.I 215.I 215.I 215.II 215.II 215.II 215.III 9. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása egyes közép-kelet-európai országokban (év/év)* * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 215.III 215.III 215.IV 215.IV 215.IV 216.I ** szezonálisan kiigazított adatok 216.I 216.I 216.II 216.II 1. ábra: Az áru- és szolgáltatás export alakulása egyes közép-kelet-európai országokban (év/év)* 216.II 216.III 216.III 216.III 216.IV 216.IV 216.IV 217.I 217.I * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok ** szezonálisan kiigazított adatok 217.I 217.II 217.II 217.II Cseh Köztársaság Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia** Forrás: Eurostat, MFB Cseh Köztársaság Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia** Forrás: Eurostat, MFB Cseh Köztársaság Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia** Forrás: Eurostat, MFB pont I 1997.I 1998.I 1999.I 2.I 21.I 22.I 23.I 24.I 25.I 26.I 27.I 28.I 29.I 21.I 211.I 212.I 213.I 214.I 215.I 216.I 217.I 11. ábra: Magyar ESI gazdasági hangulatindex és gazdasági növekedés Magyarországon Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok Magyarországra számolt ESI hangulatindex (3 havi átlag, bal t.) Gazdasági növekedés* (év/év, jobb t.) , 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 12. ábra: Néhány közép-kelet-európai EU tagország gazdasági növekedése 217. első félévben és a 217-ben várható gazdasági növekedés az ESI hangulatindexek alapján Forrás: Európai Bizottság, Eurostat adatok alapján MFB becslés Magyaro. Szlovénia Cseho. Bulgária Románia SzlovákiaLengyelo. 217-re várt növekedés (alsó becslés*, bal t.) 217-re várt növekedés (felső becslés*, bal t.) 217. I-II. negyedéves növekedés (tényadat, év/év, bal t.) ESI hangulatindex (216. július június átlag, pont, jobb t.) * az ESI index és a gazdasági növekedés közti kapcsolat vizsgálata alapján adott prognózisok szeptember

5 Külkereskedelem, fizetési mérleg Egyszámjegyű dinamika és többletes mérleg jellemezte a külkereskedelmet a második negyedévben 217. április - június között a magyarországi export 3,5, az import 5,1%-kal bővült éves bázison, az előző negyedévekhez képest mérsékelt ütem a magas tavalyi bázis, ill. a lassuló ipari termelés következménye. A GDP-növekedés motorja a belföldi felhasználás maradt a második negyedévben, amely 4,1 ot adott hozzá a növekedéshez, míg a nettó export 1, tal visszafogta azt, a kettő egyenlege alapján alakult ki a 3,-os GDP-bővülés. Az első félévben a külkereskedelmi mérleg 1495 aktívummal zárt, a gazdasági növekedés a válságot megelőző évektől eltérően 21 óta többletes külkereskedelmi mérleggel párosul (1-2. ábra). A hazai külkereskedelmi többlet továbbra is elsődlegesen a gépek és szállítóeszközök jelentős nettó exportjára vezethető vissza, míg regionálisan az ázsiai kontinens kivételével a nagyobb országcsoportok mindegyikével szemben szufficites a magyar külkereskedelem (3-4. ábra). A folyó fizetési mérleg a második negyedévet is többlettel zárta, az április-június között elért jelentős szufficit (659,8 milliárd Ft) a megelőző negyedévekhez hasonlóan az áru- és szolgáltatásmozgások pozitív egyenlegének (+1112,7 ) volt köszönhető. A pénzügyi mérleg alapján a magyar gazdaság a külfölddel szemben továbbra is nettó finanszírozó képességgel rendelkezik (5-6. ábra). 1. ábra: A belföldi felhasználás és nettó export hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása és a gazdasági növekedés Magyarországon féléves bontásban I 28.III 29.I 29.III 21.I Nettó export (bal t.) Belföldi felhasználás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I I. félév 23. II. félév 24. I. félév 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. félév 29. II. félév 21. I. félév 21. II. félév 211. I. félév 211. II. félév 212. I. félév 212. II. félév 213. I. félév 213. II. félév 214. I. félév 214. II. félév 215. I. félév 215. II. félév 216. I. félév 216. II. félév 217. I. félév Külkereskedelmi egyenleg (bal t.) GDP növekedés (év/év, jobb t.) I 212.II 3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege árufőcsoportonként () 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV Gépek és szállítóeszközök Energiahordozók Élelmiszerek, italok, dohány 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I 216.II 216.III Feldolgozott termékek Nyersanyagok Összesen 216.IV 217.I 217.II I 212.II Egyéb országok 4. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege országcsoportonként () 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III Amerikai országok 213.IV 214.I 214.II 214.III 214.IV Ázsiai országok 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I Új EU-tagok (EU 13) 216.II 216.III 216.IV 217.I EU II 5. ábra: A folyó fizetési mérleg havi szintű alakulása 6. ábra: A pénzügyi mérleg havi szintű alakulása Áruk és szolgáltatások Elsődleges jövedelmek Másodlagos jövedelmek Folyó fizetési mérleg Egyéb szektorok Államháztartás Egyéb monetáris intézmények MNB Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség szeptember

6 Beruházások 217 második negyedévében is folytatódott a beruházások gyors ütemő bővülése Az idei első negyedéves kiemelkedő teljesítményhez hasonlóan alakultak a beruházások a második negyedévben is április-június között a beruházások volumene 26,-kal, a bruttó állóeszköz-felhalmozásé 21,-kal haladta meg az egy évvel korábbit (1. ábra). Ennek ellenére bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátája továbbra is elmarad a régiós átlagtól, az utolsó négy negyedév átlagában mindössze 19,-ot ért el (2. ábra). A második negyedévben a költségvetési szervek körében 56,1, a versenyszférában 29,-os az első negyedéves rekordhoz hasonló ütemű volt a beruházás bővülés éves bázison (3. ábra). A dinamikus növekedésben az előző évi alacsony bázison kívül meghatározó szerepet játszott a as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projektekkel öszszefüggő munkálatok aktivizálódása és a vállalkozások fejlesztésében bekövetkezett expanzió (4. ábra). Az élénkülés a nemzetgazdaság csaknem minden területét érintette: a meghatározó gazdasági súlyú feldolgozóiparban az előző év azonos időszakához képest 16,-kal bővültek a beruházások 217 második negyedévében, a kapacitások kihasználtságát figyelembe véve pedig további fejlesztésekre lehet számítani. A beruházások további bővülését vetíti előre az EU források felhasználásának várható felfutása, a jelentős építő- és autóipari beruházások folytatása, az állami beruházások felgyorsulása, valamint a munkaerőhiányból fakadó hatékonyság- és termelékenységfokozó beruházások kényszere (5-6. ábra). 1. ábra: A GDP és a bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása (év/év) 2. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában IV 1997.IV 1998.IV 1999.IV 2.IV 21.IV 22.IV 23.IV 24.IV 25.IV 26.IV 27.IV Bruttó állóeszköz-felhalmozás 28.IV 29.IV 21.IV 211.IV 212.IV 213.IV 214.IV GDP (bal t.) 215.IV 216.IV 2 27% % 2 19% 1 17% 21.I Forrás: Eurostat, MFB 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III * 4 negyedéves gördülő átlag 2 27% % 2 19% 1 17% Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I 3. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon * 49 fő feletti vállalatok Vállalati szektor* (év/év) Szállítás, raktározás IKT szektor Oktatás Mezőgazdaság Építőipar Feldolgozóipar Kereskedelem Ingatlanügyletek Villamosenergia ÖSSZESEN Ebből: Építés Ebből: Gép, berendezés, jármű -1-2,9% 1 Költségvetési szervek (év/év) 5. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) 9,9% 16, 15,9% 2 2, 25, 21, 3 3, 29,7% 4 45, 43, I. negyedév 217. II. negyedév , mrd Ft 4. ábra: EU transzferek egyenlege, vállalati hitelállomány változás a hiteltranzakciók nyomán és bruttó állóeszköz-felhalmozás* I Forrás: KSH, MNB, MFB * 4 negyedéves gördülő átlag ** előző évi átlagáron 24.IV 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 216.II 216.IV 217.II 28.III EU tranzakciók (bal t.) Vállalati hiteltranzakciók (bal t.) Tranzakciók együtt (bal t.) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (jobb t.)** 6. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban 29.I 29.III 28.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III Forrás: Eurostat, MFB Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I 217.III mrd Ft szeptember

7 Ipar és építőipar Júliusban vélhetőleg átmeneti okokból lassult az ipar, júniusban továbbra is szárnyal az építőipar 217 második negyedévében az ipar és az építőipar bruttó hozzáadott értéke 3,-kal, ill. 28,-kal nőtt (év/év), így a két ágazat GDP-növekedéshez való hozzájárulása,7, ill.,8 ot ért el. Termelési oldalról április-június között a gazdasági növekedést a szolgáltató szektor, az építőipar és az ipar hajtotta, 1,5,,8, ill.,7 tal támogatva azt (1. ábra). Az ipar relatíve gyenge második negyedéves alakulását az okozta, hogy az össztermelés közel egyharmadát adó járműgyártás kibocsátása,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, amit a kisebb súlyú ágazatok bővülő termelése részben tudott ellensúlyozni (2. ábra) júliusban az ipari termelés volumene az előzetes adatok alapján éves bázison csupán,-kal növekedett, miközben havi szinten 4,-kal csökkent (3. ábra). A nem várt visszaesésnek az oka feltehetően a szektor össztermelésében meghatározó szereppel bíró járműgyártás nyári szezonális leállása lehetett (lehetséges, hogy augusztus helyett júliusban álltak le a hazai autógyárakban a gyártósorok). A júliusi megtorpanáson való gyors túllendülést segítheti az élénk németországi konjunktúra, amely magával húzhatja a hazai ipart is (4. ábra). Az építőipar kibocsátása az előző havi rekordot követően júniusban is élénk maradt, éves szinten 27,-kal bővült. Az ágazat további dinamikus bővülését vetíti előre az új építési engedélyek korábban nem látott szintre történő növekedés (5-6. ábra). 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 1. ábra: Az ipar és az építőipar hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I 5, 2,, -2, -5, -7, Ipar (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) -1, ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének* alakulása és iparon belüli részaránya 217. II. negyedévében 5, 3, 27,9% -,7% -,1% -2, Vegyi anyag, termék gyártása Villamosenergia gyártás Járműgyártás 9, 2,7% 2, 3,9% 5, 5, 5, 6,1% Élelmiszer, ital, dohány gyártás 7,9% 15, 4,1% 3, 1, 7, 3, 7,7% 11, 6,9% Villamos berendezés gyártása Iparon belüli súly (jobb t.) Növekedési ütem* (év/év, bal t.) Fafeldolgozás Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Gumi, műanyag termék gyártása Gyógyszer-gyártás Fémfeldolgozás Számítógép, elektr. termék gyártása Gépgyártás * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 3. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 4. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása 2 1 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Forrás: KSH, CESifo, MFB IFO-index: 3 hónappal eltolva *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Magyar feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) ábra: Az építőipari termelés volumene ágazatonként (év/év) Épületek építése ágazat Egyéb építmények építése ágazat Speciális szaképítés ágazat Építőipar összesen 7 ezer m ábra: Kiadott új építési engedélyek 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I 216.II 216.III 216.IV 217.I 217.II Nem lakóépületek alapterülete (ezer m2, bal t.) Lakóépületek alapterülete (ezer m2, bal t.) Lakóépületek száma (jobb t.) Nem lakóépületek száma (jobb t.) szeptember

8 Szolgáltató szektor Változatlanul a tercier szektor maradt termelési oldalról a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje 217 második negyedévében a szolgáltató szektor bruttó hozzáadott értéke 2,-kal nőtt (év/év), így a szegmens GDP-növekedéshez való hozzájárulása 1,5 ot ért el. A szektoron belül a több éve meghatározó kereskedelem, gépjárműjavítás, vendéglátás ágazaton (+,6 ) és a szakmai, műszaki, tudományos tevékenységen (+,5 ) kívül az információ, kommunikáció alágazat (+,3 ) adott leginkább lökést a GDP bővülésének 217. április-június között (1-2. ábra). A tercier szektor ágazatai a közigazgatás, oktatás, humán-egészségügy kivételével bővülni tudtak 217 második negyedévében, a legdinamikusabb területnek a szakmai, műszaki, tudományos tevékenység és az információ, kommunikáció bizonyult (6,5, ill. 6,-kel emelkedett a kibocsátás éves bázison) (3. ábra). Az elmúlt negyedévek élénk dinamikájához képest némiképp mérséklődött az áruszállítás lendülete, árutonna-kilométer szerint 217 második negyedévében,-kal nőtt a forgalom. A nemzetközi szállítmányozás -,-kal csökkent, a belföldi szállítás 4,1%-kal bővült éves szinten (4. ábra). Míg a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma január-március között 6,-kal haladta meg az egy évvel korábbit, addig április-június között már 13,1%-os volt bővülés éves mértéke (5. ábra). A szolgáltató szektor vállalatainak idei kilátásai az MFB legutóbbi, 216. őszi, egy évre előretekintő vállalati felmérése (MFB- INDIKÁTOR) szerint bizakodást tükröznek, különösen a belföldi eladásokkal kapcsolatban erős az optimizmus (6. ábra). 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 1. ábra: A szolgáltató szektor hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I Szolgáltató szektor (bal t.) 212.III 3. ábra: A szolgáltató szektor alágazatainak kibocsátása (év/év) 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I GDP-növekedés (jobb t.) 5, 2,, -2, -5, -7, -1, 3, 2, 1,, -1, -2, -3, 2. ábra: A szolgáltató szektor alágazatainak hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I Művészet, szórakoztatás, szabad idő Szakmai, tudományos, műszaki tev. Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szállítás, raktározás Szolgáltató szektor összesen 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 4. ábra: Az áruszállítás alakulása szállítási mód, ill. terület szerinti bontásban 216.I 216.III 217.I Közig., oktatás, humán-egészségügy Ingatlanügyletek Információ, kommunikáció Ker.,gépjárműjav., turizmus I 215.II 215.III 215.IV 216.I 216.II 216.III 216.IV 217.I 217.II Szolgáltatások összesen Ker.,gépjárműjav., turizmus Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev. Közig., oktatás, humánegészségügy Művészet, szórakoztatás, szabad idő árutonna-kilométer I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III Csővezetékes Vízi Közúti Vasúti Belföld Nemzetközi Összesen 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I 216.II 216.III 216.IV 217.I 217.II , 47, 48, 48, 48,1% 213.I 5. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái az január-márciusi és az április-júniusi időszakban 214.I 215.I 216.I 217.I Külföldiek vendégéjszakái (bal t.) Belföldiek aránya (jobb t.) 43,7% 213.II 46, 47, 47,7% 47, 214.II 215.II 216.II 217.II 6, 57, 55, 52, 5, 47, 45, 42, 4, Belföldiek vendégéjszakái (bal t.) 8 Külföld (pont) 8 6. ábra: A belföldi és a külföldi piaci folyamatok megítélése 216. őszén ágazati bontásban* 1 - Növénytermesztés 2 - Állattenyésztés 3 - Vad- és erdőgazdálkodás 4 - Élelmiszeripar 5 - Textil- és bőripar 6 - Fafeldolgozás, papírtermékgy. 7 - Bútorgyártás 8 - Vegyi anyag- és gyógyszer gy. 9 - Gumi-, műanyaggyártás 1 - Fémfeldolgozás 11 - Közúti járműgyártás 12 - Számítógépek, elektr. t. gy Gépgyártás 14 - Villamosgép gyártás 15 - Energia-, gáz-, gőzellátás 16 - Víz-, szennyvíz-.hulladékgazd Építőipar 18 - Kereskedelem 19 - Gépjárműjavítás, karbantartás 2 - Szállítás, raktározás 21 - Turizmus 22 - Információ, kommunikáció Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. ősz Ingatlanügyletek Belföld (pont) * -1 pontos skála, ahol az 5 pont a változatlanságot, míg az ennél kisebb érték a romló, a magasabb érték pedig a javuló gazdasági helyzetet és várakozást jelenti 24 - Szakmai, tud., műszaki tev Adminisztratív szolgáltatások 26 - Oktatás 27 - Egészségügyi, szociális ellátás 28 - Művészet, szórakoztatás 217. szeptember

9 Fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom bővülését augusztusban is számos tényező támogatta A háztartások tényleges fogyasztása éves bázison 217 második negyedévében 3,-kal nőtt. A 3,-kal bővülő GDP-hez a háztartások tényleges fogyasztása 2, tal járult hozzá, így felhasználási oldalról nézve a bruttó állóeszköz-felhalmozás mellett továbbra is a gazdasági növekedés egyik fő húzóereje maradt a fogyasztás (1. ábra). Bár a júniusi 6, után júliusra 4,1%-ra mérséklődött, azonban továbbra is élénk maradt a kiskereskedelmi forgalom bővülésének éves üteme (2. ábra). A hónap során az élelmiszerek (+2,1%), az üzemanyagok (+3,) és az egyéb termékek (+7,1%) eladása is nőtt éves szinten a naptárhatástól megtisztított statisztikák szerint (3. ábra). A fogyasztás élénkülését támogatják az augusztusi lakossági várakozások: noha az inflációval kapcsolatos aggodalmak minimálisan fokozódtak, a munkanélküliséggel kapcsolatos várakozások továbbra is mélypont közelében maradtak, a nagyobb kiadások és megtakarítások növekedését várók aránya pedig ismét tizenegy éves rekordszintjük közelébe emelkedett (4. ábra). A növekvő fogyasztást többek között a keresetek tartós és dinamikus emelkedése is támogathatja az elkövetkező hónapokban: a nettó reálbérek éves szintű növekedése immár harmadik hónapja haladja meg a 1-ot (5. ábra). Ezenfelül júliust követően élénkítheti a fogyasztást a hónapok óta mélypontjuk közelében tartózkodó forint hitelkamatlábak is (6. ábra). 1. ábra: A háztartások (tényleges) fogyasztásának hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I 5, 2,, -2, -5, -7, -1, Természetbeni juttatás non-profit intézményektől (bal t.) Természetbeni juttatás a kormányzattól (bal t.) Háztartások fogyasztási kiadása (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) - * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok % % 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 1 9% % 4. ábra: A személyes megtakarítások volumenére, a munkanélküliségre, a nagyobb kiadások vállalására és az inflációra vonatkozó lakossági várakozások* Magyarországon 1 pont növekedéssel, emelkedéssel kapcsolatos várakozások Megtakarítás Nagyobb kiadások * következő 12 hónapra vonatkozó várakozások Forrás: Európai Bizottság, MFB Munkanélküliség Árak alakulása 6. ábra: A háztartásoknak nyújtott forinthitelek átlagos évesített kamatlába (a hó végi állománnyal súlyozva) Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottakkal együtt Nettó reálbérek* Folyószámlahitel Lakáscélú hitel Fogyasztási és egyéb hitel szeptember

10 Munkaerőpiac Tovább javultak a nyári hónapokban a munkaerőpiaci statisztikák A munkanélküliségi ráta 217. május-július között 4,-ra csökkent, ami,4 tal alacsonyabb egy évvel korábbi periódusban regisztráltnál. Ugyanebben az időszakban az aktivitási és a foglalkoztatási ráta 62,, ill. 59,-ot ért el, ami éves összevetésben,7, ill.,9 os emelkedést jelent, és így mindhárom foglalkoztatási adat a munkaerőpiac feszítettebbé válását tükrözte (1. ábra). Júniusban az alkalmazottak száma 1,-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a létszámbővülést a versenyszférában végbement 3,-os emelkedés húzta magával (2. ábra). A közfoglalkoztatottak száma júniusban 169, ezer fő volt, ami 22,-kal maradt el a 12 hónappal korábbitól (3. ábra) júniusban sem torpant meg a béremelkedés, részben az egyre fokozottabb szakemberhiány, illetve a minimálbér 1- os, a garantált bérminimum 2-os emelése okán: a versenyszektorban 12,3, a költségvetési szférában az egészségügyben regisztrált 2,7%-os növekedés hatására 16,-kal emelkedtek a bruttó bérek éves szinten. Nemzetgazdasági szinten a bruttó fizetések 13,5, a nettó bérek az SZJA kulcs csökkentése révén 14,-kal nőttek (4. ábra). A lakosság várakozásai optimizmust tükröznek a munkaerőpiac jövőbeli alakulására vonatkozóan, és noha a képzett munkaerő egyre fokozódó hiánya lassíthatja a foglalkoztatás bővülést, a munkaadók tervei is azt jelzik, hogy további munkaerőt tud majd felszívni a hazai munkaerőpiac (5-6. ábra). 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) 2. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (217. június, előző év azonos időszaka = 1) Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) Oktatás Szálláshely-szolg., vendéglátás Építőipar Ipar Kereskedelem Infokommunikáció Szállítás, raktározás Pénzügyi közvetítés Egészségügy Mezőgazdaság Adminisztratív, szolg. támogató tev. Közigazgatás Ingatlanügyletek Szociális ellátás Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN 8 97, 94, 89, 95, , 16, 15, 12,9% 12, 12, 12, 11,7% 11, 11,1% 11,1% 13, 11, ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 4. ábra: A bruttó bérek* alakulása (217. június, előző év azonos időszaka = 1) ezer fő Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) Egészségügy Szociális ellátás Ingatlanügyletek Szálláshely-szolg., vendéglátás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Forrás: KSH, MFB Szállítás, raktározás Közigazgatás Ipar Mezőgazdaság Építőipar Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Infokommunikáció Oktatás Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér ,7% 12, 117, 116, 115, 115, 112,7% 112, 112, 112, 111, 18, 17, 17, 116, 112, 113, pont ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása és a következő 12 hónapban a magyar gazdaság munkanélküliségi helyzetére vonatkozó lakossági várakozás * éves korosztály javuló várakozás Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Munkanélküliséggel kapcsolatos várakozás (bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) 1 11% 1 9% 7% ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) ezer fő 217. szeptember

11 Infláció Az év közepén a fogyasztói árindex közeledett a jegybanki célkitűzéshez Kisebb süllyedést követően végül emelkedéssel zárta az augusztus végét a Brent nyersolaj ára, 1 hordó olaj 52,7 dollárba került a hónap végén, ami 1,-os drágulásnak felel meg havi szinten. A nyersanyag- és élelmiszerárakat összegző indexek ellenben tovább süllyedtek (-1,4, ill. -6,, hó/hó) (1. ábra). Az előző hónapokhoz képest Magyarországon némiképp lassabban, de tovább emelkedtek a termelői árak: a mezőgazdasági termelői árak júniusban 2,-kal, az ipari termelői árak júliusban 1,-kal haladták meg az egy évvel korábbit (2. ábra). A fogyasztói árak júliusban éves összevetésben szinten 2,1%-kal nőttek, havi szinten júniushoz hasonlóan továbbra sem történt változás (3. ábra). Noha a 12 havi maginflációs ráta több mint három éve nem látott szintre, 2,-ra emelkedett, az inflációs trendet viszonylag jól előrejelző ritkán változó árú termékek átlagosan csupán 2,-kal drágultak (év/év) (4. ábra). A termékegységre jutó munkaerőköltség az idei év harmadik negyedévében az előző három hónaphoz képest,-kal növekedett, és noha 4,-kal még mindig elmarad a 21. évi átlagtól, kitartóan közelíti azt (5. ábra). Ezenkívül a nyár végére egyre fokozódó lakossági inflációs várakozások is (amelyet a növekvő bérek is egyre jobban fűtenek) a gyorsuló áremelkedés irányába mutatnak (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőiár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon Forrás: Reuters, MFB $/hordó Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe Ipari termelőiárindex Importárindex CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) Exportárindex 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 1 2, 2, 1, *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 1,,, - -, Forrás: KSH, MNB, MFB - -1, Infláció (hó/hó, jobb t.) Infláció (év/év, bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 1% Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja % 5. ábra: Termékegységre jutó munkaerőköltség alakulása Magyarországon 6. ábra: Lakossági inflációs várakozás és a 12 havi inflációs ráta Forrás: OECD, MFB Forrás: MNB, Európai Bizottság, MFB emelkedő inflációs várakozás pont Negyedév/negyedév (jobb t.) 21 = 1 (bal t.) 2.I 2.IV 21.III 22.II 23.I 23.IV 24.III 25.II 26.I 26.IV 27.III 28.II 29.I 29.IV 21.III 211.II 212.I 212.IV 213.III 214.II 215.I 215.IV 216.III 217.II Inflációs várakozás (bal t.) 12 havi inflációs ráta (jobb t.) szeptember

12 A bankszektor helyzete A hazai pénzintézetek kamat- és jutalékeredménye évek óta stabilan alakul A magyarországi bankok mérlegfőösszege 217 második negyedévében 1,7, ill. 7,7%-kal nőtt negyedéves, ill. éves összevetésben, utóbbi közel hat éves rekord szintet jelent. A nettó hitelek állománya egy év alatt 12,-kal emelkedett, ezen belül a vállalati és a lakossági szegmensben 7,3 (nyolc éve nem látott dinamika), ill. 4,7%-ot ért el a bővülés mértéke. Az ügyfélbetét állomány 9,-kal bővült (év/év), így a hitel/betét ráta 93,-ról 94,1%-ra emelkedett (1-2. ábra). A nem teljesítő hitelek (NPL) aránya a 217. márciusi 5,-ról júniusra 4,-ra süllyedt. A vállalatok körében három hónap alatt 5,-ről 4,-ra, a lakossági szegmensben ennél is nagyobb ütemben, 1,6-ról 9,-ra csökkent a mutató (3. ábra). A hitelintézetek adózás előtti, ill. adózott eredménye a második negyedévben 28,6, ill. 188,1 milliárd forintot ért el. A negyedéves gördülő adatokkal számolt eszközarányos, ill. saját tőke arányos nyereség (1,3, ill. 12,) válság előtti szint közelében alakult. A második negyedévben az előző év azonos időszakához képest a kamateredmény 3,-kal csökkent, a jutalékeredmény 1,-kal emelkedett, a működési költségekből pedig 19,1%-ot sikerült lefaragniuk a pénzintézeteknek (4-5. ábra). A bankszektor tőkehelyzete változatlanul erősebb a régiós átlagnál, a tőkemegfelelési mutató 217. júniusra három hónap alatt,1 tal 21,-ra emelkedett (6. ábra). ezer ábra: Hitelintézetek eszközállománya, hitelállománya és betétállománya * nettó állomány Háztartási hitelek* Vállalkozói hitelek* Hitelek* Ügyfélbetétek Mérlegfőösszeg ábra: Hitelintézetek hitel/betét állományának aránya (26. december június) Összes hitel/összes ügyfélbetét arány Vállalati hitel/vállalati betét arány Lakossági hitel/lakossági betét arány Hitelek összesen Háztartások 3. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya* * 9 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány Nem pénzügyi vállalatok Belföldi önkormányzatok ábra: Hitelintézetek eredményének összetevői Rendkívüli eredmény Értékvesztés és kockázati céltartalék változása Működési költségek Egyéb nem kamateredmény Jutalékeredmény Kamateredmény 5. ábra: Eszközarányos (ROA) és saját tőke arányos (ROE) nyereség a bankszektorban 6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban 2 ROE - 4 negyedéves gördülő átlag (bal t.) 1 ROA - 4 negyedéves gördülő átlag (jobb t.) IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 216.II 216.IV 217.II 2, 1, 1,,, -, -1, -1, -2, % 2 19% 1 17% Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB % 2 19% 1 17% szeptember

13 Vállalati forráshelyzet A pénzintézetek a vállalati hitelkereslet mérséklődését várják az év hátralevő részében 217. júliusban a vállalati hitelállomány az árfolyamváltozást is figyelembe véve havi szinten 16,9 milliárd forinttal nőtt (+,), így folytatódott a 216 nyarán mélypontra süllyedt hitelállomány bővülése. Futamidőt tekintve a rövidebb futamidejű kölcsönök voltak keresettebbek júliusban: az 1 évnél rövidebb és az 1-5 év közötti hitelek állománya 12,9, ill. 4 milliárd forinttal bővült, a hosszabb lejáratú kölcsönök állománya nem változott (1-2. ábra). A tranzakciók eredményeként a forintkölcsönök állománya 73,8 milliárd forinttal nőtt, a devizahiteleké viszont 9,7 milliárddal csökkent júliusban, így összességében 64,2 milliárd forint volt a bővülés a hitelfolyósítások és törlesztések egyenlege nyomán (3. ábra). Az MNB legfrissebb hitelezési felmérése alapján a pénzintézetek az év hátralevő részében a mikro- és kisvállalatok, ill. a nagyobb cégek részéről is mérsékeltebb hitelkeresletre számítanak, mint az előző néhány negyedévben. Ugyanakkor továbbra is többségben vannak a hitelkondíciók lazítását tervező hitelintézetek a szigorításra készülőkkel szemben (4-5. ábra). A forint hitelkamatok júliusban a bankok által jelzett terveknek megfelelően csökkentek: az 5 évnél hosszabb lejáratú kölcsönök évesített kamatlába 3,-ról 2,7-ra süllyedt, az 1-5 éves hiteleké 2,61%-ról 2,59%-ra csökkent (6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati és lakossági hitelek állománya 2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban Nem pénzügyi vállalatok Háztartások éven belüli 1-5 éves 5 éven túli lejáratú ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 4. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* Forinthitel Devizahitel Összes hitel Közép- és nagyvállalatok Mikro- és kisvállalatok Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 216.II 216.IV 217.II * hitelkereslet növekedését váró bankok aránya mínusz csökkenést váró bankok aránya 5. ábra: A következő 6 hónapban a kínált hitelek feltételeiben tervezett változtatások iránya* az igénylő vállalat mérete szerint 6. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok II Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB * nettó változás pozitív = szigorítás 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 216.II 216.IV 217.II * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - 5 éven túli Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel éves szeptember