= k, ahol. E, mértékegysége: N. , mértékegysége Volt, ahol 1 1 J. Ha kiszámoljuk a Munka kifejezéséből, akkor U. , mértékegysége Volt, ahol 1V

Átírás

1 . Elektrosztatika oulob-erő QQ 1 Naysáa: F = k, ahol r k 9 91 N Vákuu perittivitása 1 1 8, k N Elektroos térerőssé F E, értékeysée: N Q. Erőhatás elektroos térben F QE Feszültsé U W Q B, értékeysée Volt, ahol 1 1 J B V. Ha kiszáoljuk a Munka kifejezéséből, akkor U B B Edr Feszültsé hooén elektroos térben z elektrosztatikus ező. alaptörvénye Kapacitás Kondenzátor U E d, értékeysée Volt, ahol 1V 1 J. Ha az elozdulás párhuzaos a térerősséel, U Edr Q, értékeysée a Farad, ahol 1 F 1 U V Ed. Két vezető test elszietelve eyástól, aelyet sokszor töltés tárolására használnak Elektroos dipólus Ey pozitív Q ponttöltésből és ey uyanolyan naysáú neatív ponttöltésből (-Q) áll, elyek távolsáa. Ha kicsiny a feladatban előforduló eyéb távolsáokhoz képest, akkor pontszerű dipólusról beszélünk. Elektroos dipóloentu p Q, értékeysée Dipólusra ható foratónyoaték Töltésközéppont helyvektora Polarizációvektor M pe r tkp for P Qr i i Q p li V V i, értékeysée Elektroos indukcióvektor, értékeysée D E P

2 Elektroos szuszceptibilitás elatív perittivitás bszolút perittivitás Elektroos fluxus z elektrosztatika. alaptörvénye Síkkondenzátor kapacitása Kondenzátor eneriája, aely a lineáris anyaeyenlet esetében eadja, hoy elektroos térben ilyen erősen polarizálódik az anya: P E. Meadja, hányszor nayobb az illető szietelő vay dielektriku perittivitása a vákuuénál: 1 r r Meadja a felületet átdöfő elektroos indukcióvonalak előjeles száát, pontosabban: Dd, értékeysée. Hooén elektroos térben: D Ha a felület erőlees az indukcióra: D Dd Q r d Q 1 1 W QU U Elektrosztatikus eneriája Elektrosztatikus eneriasűrűsée ező ező 1 WE D EdV V Hooén elektroos térben 1 WE DEV 1 we DE Ha a polarizációvektor arányos a térerősséel we E Vákuuban E we

3 . Stacionárius ára Áraerőssé : ey adott felület teljes keresztetszetén időeysé alatt átáraló töltésennyisé, vayis: t Q () t dt t1 vay közelítően eyenára esetére Q, értékeysée t Árasűrűsé vektor hossza j li, értékeysée, iránya a pozitív töltéshordozók áralási iránya. Ezzel jd. Hosszú, eyenes vezető ellenállása l, ahol a fajlaos ellenállás, értékeysée, vay Oh-törvény U Ellenállás Kirchhoff. törvénye, vay a csoóponti törvény Kirchhoff. törvénye vay huroktörvény U, értékeysée Oh, ahol 1 1 V Ey csoópontba befolyó és onnan kifolyó áraok alebrai (előjeles) összee zérus. n i1 i Bárely zárt hurok entén a feszültséesések alebrai összee zérus: n i1 U i Sorosan kapcsolt ellenállások 1 U U1U e 1 e i i Párhuzaosan ellenállások kapcsolt U U U e e 1 1 e i i Eyenára unkája U W Ut t t Eyenára teljesíténye U P U Differenciális Oh-törvény j E, illetve E j 1, ahol a fajlaos vezetőképessé.

4 . Mánessétan Lorentz-erő père-erő père-erő hooén áneses térben, eyenes vezetőre Árajárta vezetőkeretre ható foratónyoaték Máneses oentu vay áneses dipóloentu Máneses dipólusra ható foratónyoaték Mánesezettsé Máneses térerőssé Máneses szuszceptibilitás FL qvb, ahol B a áneses indukcióvektor, értékeysée Tesla, ahol 1T 1 Vs. Ha a sebessé erőlees a áneses indukcióra, FL qvb; ha a sebessé párhuzaos az indukcióval, F L. F dr B F B, ahol B a áneses indukcióvektor, értékeysée Tesla, ahol 1T 1 Vs. Ha a vezető erőlees a áneses indukcióra F B; ha a vezető párhuzaos az indukcióval F. M for B ha a vezetőkeret síkja párhuzaos az indukcióval M for B; ha a vezetőkeret síkja erőlees az indukcióra M. Árahurokra:, értékeysée M B for M li, értékeysée V V. B H M, értékeysée. o, aely a lineáris anyaeyenlet esetében eadja, hoy áneses térben ilyen erősen áneseződik az anya: M H for elatív pereabilitás Meadja, hányszor nayobb az illető anya pereabilitása a vákuuénál: 1 r bszolút pereabilitás r vákuu pereabilitása Máneses indukciófluxus Vs Bd, értékeysée Vs.

5 Máneses indukciófluxus B, értékeysée Vs. hooén áneses térben Ha a felület erőlees az indukcióra B Máneses Gauss-törvény Bd Máneses ező eneriája 1 WM V H BdV Hooén áneses térben WM 1 H BV Máneses eneriasűrűsée ező wm 1 H B Ha a polarizációvektor arányos a térerősséel wm H ; Vákuuban wm H

6 V. Elektroánesessé père-féle erjesztési törvény Hds j j, vay Hds jd Hosszú, eyenes, árajárta vezető áneses tere H r Szolenoid tekercs áneses tere a tekercsen belül H N l Mozási indukció (Neuanntörvény) ( vb) B dl Mozási indukció hooén áneses térben (Neuanntörvény), csak időben változó sebesséel ozó, eyenes vezető esetén B B ( vb) l ( v, B, l) Ha indháro vektor erőlees eyásra, és jobbkéz-rendszert alkot vbl B Ha indháro vektor erőlees eyásra, és balkéz-rendszert alkot vbl B Ha bárely két vektor párhuzaos eyással B Faraday-féle (töör alak) indukciótörvény d dt Faraday-féle indukciótörvény (teljes változat) d Eds dt Bd Szolenoid tekercs önindukciós eyütthatója Kölcsönös indukciós eyüttható szoros csatolás esetén Maxwell.: père-maxwellféle erjesztési törvény Maxwell.: Faraday-féle indukciós törvény Maxwell.: Elektroos Gauss-törvény L l L 1 N N1N l d Hds j Dd dt, vay d Eds dt Dd Q j Bd d Hds jd Dd dt

7 Maxwell V.: Máneses Gausstörvény Bd Maxwell.: père-maxwell féle erjesztési törvény (differenciális alak) roth D j t Maxwell.: Faraday-féle indukciós törvény (differenciális alak) B rote t Maxwell.: Elektroos Gauss-törvény (differenciális alak) divd Maxwell V.: Máneses Gausstörvény (differenciális alak) divb Elektroáneses hulláok E E sin( tk r), H H sin( tk r) hol a hullá transzverzális, és ahol a hullá sebessée a fénysebessé, illetve H E Fénysebessé anyaban 1 c Fénysebessé vákuuban 1 8 c 31 s Snellius-Descartes törvény sin n c1 n1, ahol c-k az adott közebeli fénysebessé értékei, sin n1 c n-ek az adott közere vonatkozó törésutatók, n 1 pedi a két köze határára vonatkozó törésutató Lencse leképezési törvénye f k t Lencse nayítása K k N T t

8 V. Váltóáraú hálózatok Kapacitív ellenállás 1 vay kapacitancia: X nduktív ellenállás Általánosított huroktörvény soros L körre Tekercs rákapcsolása állandó feszültsére vay induktancia: d Q L dt XL L t t L (t) 1 e 1 e t t Kondenzátor kisütése (t) e e Soros L kör általánosított huroktörvényének eoldása Soros L kör ipedanciája Ha a körre adott feszültsé (t) cos( t), az áraerőssé a körben (t) cos( t ) 1 XL X L Soros L kör fázis-eltolása XL X t cos Váltóáraú Oh-törvény eff, illetve eff Feszültsé és áraerőssé effektív értéke Ha a feszültsé és az áraerőssé szinusz-füvény szerint változik eff eff Pillanatnyi teljesítény Hatásos teljesítény Pt () () tt () cos( t)cos( t) cos( t) cos eff Váltóáraú L körben P eff eff cos eff Vay a csúcsértékekkel P cos Látszólaos teljesítény Váltóáraú L körben Pl effeff Meddő teljesítény Váltóáraú L körben P sin ezonancia-frekvencia 1 r (ára-rezonancia) L Transzforátor N U 1 N U 1 1 eff eff

9 V. tofizika Foton Elektronvolt (ev) a fény részecskéjének neve z az eneria, aelyet ey elektron ey volt potenciálkülönbséen 19 való áthaladásakor nyer. 1eV 1,6 1 J 4 Stefan-Boltzann törvény P T teljes 8 4 hol 5, 67 1 W / K a Stefan-Boltzann állandó. Wien-féle (eltolódási) törvény T= ax, ahol λ ax a axiális intenzitáshoz tartozó hulláhossz 34 Foton eneriája E hf, ahol h6,63 1 Js a Planck-állandó Fotoeffektus 1 hf Wki v és a fény határ-frekvenciájára hf W határ foton lendülete h hf c ki toi átenet során kisuárzott/elnyelt foton Két eneriaszint közötti atoi átenet által kisuárzott fény frekvenciája nyahullá hulláhossza (de Brolie hulláhossz) h f E E ik, i k Eyelektronos közelítés a Bohr-odellben fn h z 1 1 n Heisenber-féle határozatlansái reláció x x / Moseley törvény 1 1 fn ( z ) n

10 V. adioaktivitás endszá () protonok száa az atoaban Töeszá () z adott atoaban a neutronok és a protonok száának összee zotóp Olyan atoaok, aelyeknek rendszáa uyanaz, de neutronszáa (ezért töeszáa is) különbözik 4 4 α-bolás X Y He β - -bolás β + -bolás elektron-befoás X Y e, vayis ekkor 1 X Y e, vayis ekkor 1 X e Y, vayis ekkor 1 n p e p n e p e n * γ-bolás X X Bolástörvény Felezési idő ktivitás t N(t) N e T 1/ ln -val jelöljük, a intában időeysé alatt bekövetkező bolások N száa, t (), értékeysée 1 t s. dőbeli változása (t) t e, ahol N bszorpciós törvény Elnyelt dózis e d E D, értékeysée a Gray [Gy] Dózis eyenérték H D Q, értékeysée a Sievert [Sv] nya-eneria ekvivalencia E c Félkövér és dőlt betű: beuróban szerepel, ahol a job oldali sávban is jelölve van, ott a beuróban csak az adott változat fo szerepelni, de a vizsán kelleni fo az általános is! Félkövér betű: alapvető foalak, a tételek ellett ezek szerepelnek kérdésként Sia betű: seítsé a többi értelezéséhez. Fontos kieelni, hoy az anya ne tartalaz inden összefüést, ai a vizsára kell!