vagy közelítően egyenáram esetére

Átírás

1 . Staconárus áram Áramerőssé : ey adott felület teljes keresztmetszetén dőeysé alatt átáramló töltésmennysé, vays: t Q t vay közelítően eyenáram esetére Q t Áramsűrűsé z elektromos áramsűrűsévektor: abszolút értéke az áramlás rányra merőlees eysény keresztmetszeten dőeysé alatt átáramló töltéssel eyezk me j lm ránya ped a poztív töltéshordozók áramlás rányával. Ezzel jd Hosszú, eyenes vezető ellenállása Ohm-törvény l Eyenáramra: U Krchhoff. törvénye, vay a csomópont törvény Krchhoff. törvénye vay huroktörvény Ey csomópontba befolyó és onnan kfolyó áramok alebra (előjeles) összee zérus. n Bármely zárt hurok mentén a feszültséesések alebra összee zérus: n U Sorosan kapcsolt ellenállások U UU e e Párhuzamosan ellenállások kapcsolt U U U e e e

2 Eyenáram munkája U W Ut t t Eyenáram teljesítménye U P U Előtét-ellenállás Sönt-ellenállás Dfferencáls Ohm-törvény feszültsémérővel sorosan kötve ( n) n U U nu E b valós mért Umax z áramerőssé-mérővel párhuzamosan kötve n n n s b valós mért max j E, lletve E j, ahol. Mánessétan Lorentz-erő mpère-erő Áramjárta vezetőkeretre ható foratónyomaték ey B máneses térben v sebesséel mozó, q töltésű részecskére ható erő FL qv B, ha a sebessé merőlees a máneses ndukcóra: FL qvb ha a sebessé párhuzamos az ndukcóval F L Áramjárta vezetőre máneses térben erő hat F drb, homoén máneses térben, eyenes vezetőre F B ha a vezető merőlees a máneses ndukcóra B F ha a vezető párhuzamos az ndukcóval F M for B ha a vezetőkeret síkja párhuzamos az ndukcóval M for B ha a vezetőkeret síkja merőlees az ndukcóra M for

3 Máneses momentum vay máneses dpólmomentum Mánesezettsé Máneses térerőssé Máneses szuszceptbltás Áramhurokra: m mánesezettsé vektora meadja az adott pontban az eysény m térfoatra jutó máneses nyomatékot. M lm V V B H M o, azt adja me, hoy az anya mánesezettsée mlyen mértékben fü a külső máneses tértől: M H elatív permeabltás Meadja, hányszor nayobb az llető anya permeabltása a vákuuménál: r bszolút permeabltás r vákuum permeabltása 7 4 Máneses ndukcófluxus Bd Vs m Homoén máneses térben B Ha a felület merőlees az ndukcóra B Máneses Gauss-törvény Tetszőlees zárt felületre számított máneses ndukcófluxus mnd zérus. Bd Máneses mező enerája WM WM V HBdV Homoén máneses térben HBV Máneses enerasűrűsée mező wm HB Ha a polarzácóvektor arányos a térerősséel wm H Vákuumban wm H

4 . Elektrománesessé mpère-féle törvény erjesztés máneses térerőssé zárt örbére vett nterálja eyenlő a örbe által határolt felületen áthaladó áramok összeével: Hds j, vay Hds jd j Hosszú, eyenes, áramjárta vezető máneses tere H r Szolenod tekercs máneses tere a tekercsen belül H N l Mozás ndukcó Faraday-féle (tömör alak) ndukcótörvény Faraday-féle ndukcótörvény (teljes változat) Szolenod tekercs önndukcós eyütthatója Kölcsönös ndukcós eyüttható szoros csatolás esetén dott sebesséel máneses térben mozó vezetőben ndukálódó B feszültsé: ( vb) dl, B Homoén máneses térben, csak dőben változó sebesséel mozó eyenes vezető esetén B ( vb) l ( v, B, l) Ha mndhárom vektor merőlees eymásra, és jobbkéz-rendszert alkot vbl B Ha mndhárom vektor merőlees eymásra, és balkéz-rendszert alkot vbl B Ha bármely két vektor párhuzamos eymással B árt örbe mentén az ndukált elektromos feszültsé eyenlő a zárt vonal által körülfoott máneses fluxus változás yorsasáának ellentettjével. d d Eds L l L N NN l Bd

5 Maxwell.: mpère-maxwell féle erjesztés törvény d Hds j Dd, vay j d Hds jd Dd Maxwell.: Faraday-féle ndukcós törvény Maxwell.: Elektromos Gauss-törvény Maxwell V.: Máneses Gausstörvény Maxwell.: mpère-maxwell féle erjesztés törvény (dfferencáls alak) Maxwell.: Faraday-féle ndukcós törvény (dfferencáls alak) Maxwell.: Elektromos Gauss-törvény (dfferencáls alak) Maxwell V.: Máneses Gausstörvény (dfferencáls alak) d Eds Dd Q Bd roth D j t B rote t dvd dvb Bd Elektrománeses hullámok E E sn( tk r) H H sn( tk r), hol a hullám transzverzáls, és ahol a hullám sebessée a fénysebessé, lletve H E Fénysebessé anyaban c Fénysebessé vákuumban 8 c 3 m s Snellus-Descartes törvény sn n c n, ahol c-k az adott közebel fénysebessé értéke, sn n c n-ek az adott közere vonatkozó törésmutatók, n ped a két köze határára vonatkozó törésmutató Lencse leképezés törvénye f k t Lencse nayítása K k N T t

6 V. Váltóáramú hálózatok Kapactív ellenállás vay kapactanca: XC C nduktív ellenállás Általánosított huroktörvény soros LC körre Tekercs rákapcsolása állandó feszültsére vay nduktanca: d Q L C XL L t t L (t) e e t t Kondenzátor ksütése C (t) e e Soros LC kör általánosított huroktörvényének meoldása Soros LC kör mpedancája Ha a körre adott feszültsé (t) cos( t), az áramerőssé a körben (t) cos( t ) XL XC L C Soros LC kör fázs-eltolása XL XC t cos Váltóáramú Ohm-törvény eff, lletve eff Feszültsé és áramerőssé effektív értéke Pllanatny teljesítmény Hatásos teljesítmény Ha a feszültsé és az áramerőssé sznusz-füvény szernt változk eff eff Pt ( ) ( tt ) ( ) cos( t)cos( t) cos( t) cos eff Váltóáramú LC körben P eff eff cos eff Vay a csúcsértékekkel P cos Látszólaos teljesítmény Váltóáramú LC körben l eff eff Meddő teljesítmény Váltóáramú LC körben sn P P m eff eff ezonanca-frekvenca (áram-rezonanca) r LC Transzformátor N U N U

7 V. tomfzka Foton Elektronvolt (ev) Stefan-Boltzmann törvény Wen-féle (eltolódás) törvény a fény részecskéjének neve z az enera, amelyet ey elektron ey volt potencálkülönbséen 9 való áthaladásakor nyer. ev,6 J z abszolút fekete test teljes (vays az összes hullámhosszra összezett) suárzása (suárzásának enerája, ezzel a teljesítménye) arányos a test abszolút (Kelvnben mért) hőmérsékletének neyedk hatványával és a test felszínével: P 4 teljes = T 8 4 hol 5,67 W / m K a Stefan-Boltzmann állandó. az abszolút fekete test maxmáls emsszó-képessééhez tartozó hullámhossz (λ max, azaz a örbék csúcsahoz tartozó hullámhossz) az abszolút (Kelvnben mért) hőmérséklettel fordítva arányos: T= konst. max Foton enerája E hf, ahol h6,63 34 Js Fotoeffektus hf Wk mv és a fény határ-frekvencájára hf határ W foton lendülete h hf c k tom átmenet során ksuárzott/elnyelt foton Két enerasznt között atom átmenet által ksuárzott fény frekvencája nyahullám hullámhossza (de Brole hullámhossz) hf E E k, k Eyelektronos közelítés a Bohr-modellben fnm h z m n Hesenber-féle határozatlansá relácó x x / Moseley törvény fnm ( z ) m n

8 V. adoaktvtás endszám () protonok száma az atommaban Tömeszám () z adott atommaban a neutronok és a protonok számának összee zotóp Olyan atommaok, amelyeknek rendszáma uyanaz, de neutronszáma (ezért tömeszáma s) különbözk 4 4 α-bomlás X Y He β - -bomlás β + -bomlás elektron-befoás X Y e, vays ekkor X Y e, vays ekkor X e Y, vays ekkor n p e p n e p e n * γ-bomlás X X Bomlástörvény mé elbomlatlan atommaok száma exponencálsan csökken. /λ az átlaos élettartam. t N(t) N e Felezés dő ktvtás bszorpcós törvény z az dőtartam, amely alatt a kezdetben bomlatlan maok fele ln T/ elbomlk. -val jelöljük, a mntában dőeysé alatt bekövetkező bomlások N száma, t (), t melynek dőbel változása (t) e t e, ahol N md Elnyelt dózs E D m [Gy] Dózs eyenérték H D Q [Sv] nya-enera ekvvalenca E mc

9 Félkövér és dőlt betű: beuróban szerepel, ahol a job oldal sávban s jelölve van, ott a beuróban csak az adott változat fo szerepeln, de a vzsán kellen fo az általános s! Félkövér betű: alapvető foalmak, a tételek mellett ezek szerepelnek kérdésként Sma betű: seítsé a több értelmezéséhez. Fontos kemeln, hoy az anya nem tartalmaz mnden összefüést, am a vzsára kell!