A Gyerekesély Közhasznú Egyesület alapszabálya. 1. A szervezet neve: Gyerekesély Egyesület - Chances for Children Association

Átírás

1 A Gyerekesély Közhasznú Egyesület alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve: Gyerekesély Egyesület - Chances for Children Association 2. A szervezet nevének rövidítése: GYERE (CCA) 3. Az alapítás éve: A szervezet mőködési területe: a Magyar Köztársaság, Európa 5. A szervezet székhelye: Budapest, Trombitás utca Az Egyesület jogi személy. 7. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el. 8. Az Egyesület közhasznú, cél szerinti tevékenysége alapján az évi CLVI. törvény 26. rendelkezései szerint. II. Az Egyesület célja és feladatai 1. Az egyesület fı célja a gyerekek életesélyeinek javítása, a gyerekszegénység újratermelıdésének megakadályozása. Ennek érdekében anyagi és szellemi forrásokat győjt és közvetít; szolgáltatásokat fejleszt és nyújt; segítı módszereket dolgoz ki; önálló intézményeket, szervezeteket hozhat létre; tudományos kutatásokat végez; képzéseket nyújt. Együttmőködik mindazon magyar, külföldi és nemzetközi szervezetettel, intézménnyel és személlyel, amelynek/akinek célja, elvei és tevékenységei összhangban vannak a gyerekszegénység és a kirekesztés elleni alapértékekkel 2. Az egyesület céljai megvalósítása érdekében közhasznú tevékenységeket végez/het (1997. évi CLVI. törvény 26. c) az alábbi területeken: Egészségmegırzés, betegségmegelızés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység; Szociális tevékenység, családsegítés; Tudományos tevékenység, kutatás; Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; Kulturális tevékenység;

2 Környezetvédelem; Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet; Hátrányos helyzető csoportok társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése; Emberi és állampolgári jogok védelme; Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével; Munkaerıpiacon hátrányos helyzető rétegek képzésének, foglalkoztatásának elısegítése ideértve a munkaerı kölcsönzést is- és a kapcsolódó szolgáltatások; Euroatlanti integráció elısegítése. 3. Vállalkozási tevékenységet folytathat, vállalkozásban vehet részt közhasznú céljai elérése és feladatai hatékony és magas színvonalú ellátása érdekében. A vállalkozási tevékenység eredményét visszaforgatja alapcéljaira a nonprofit mőködés alapelvei szerint. 4. Tagjain kívül szolgáltatásaiból, tevékenysége eredményeibıl mások is részesülnek. III. Az Egyesület tagsága 1. Alapító tagok azok, akik a 2006 óta mőködı MTA Gyerekesély Iroda munkájában részt vesznek, és az elsı közgyőlésre szóló meghívásnak eleget tesznek. Új tag felvétele két alapító tag ajánlásával, a közgyőlés egyszerő többségi elfogadásával történik. 2. Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan bel- és külföldi természetes személy, aki az egyesület céljaival egyetért, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezınek elfogadja, taggá válását a közgyőlés határozatával elfogadja, az alapszabályt elfogadja, kötelezi magát, hogy közremőködik az egyesületi célok megvalósításában, és a tagdíjat megfizeti. 3. Pártoló tagok azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az Egyesület tevékenységét. 4. Tiszteletbeli tagoknak választhatja a közgyőlés azokat a magánszemélyeket, akik az Egyesületnek vagy a gyerekszegénység megszüntetése ügyének különleges, kiemelkedı szolgálatot tettek. a közgyőlésen szavazati joggal részt venni az Egyesület szervezetében tisztséget vállalni, jelöltet javasolni az Egyesület ügyintézı és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

3 részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, észrevételeket, javaslatokat tenni, véleményt nyilvánítani az Egyesület mőködésével kapcsolatban; az Egyesület szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni. felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységérıl, amelyre az Egyesület vezetısége 30 napon belül köteles választ adni; indítványt tehet a Közgyőlés és az Elnökség napirendi pontjaira; betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba; a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyőlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti 5. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogosultak az Egyesület által számukra biztosított szolgáltatásokat és kedvezményeket igénybe venni, a közgyőlésen tanácskozási joggal részt venni. 6. A tagok kötelesek az Egyesület eszközeit megóvni, a szervezet érdekeit szolgálni, tekintélyét, megbecsülését gyarapítani. 7. A tagsági viszony megszőnik kilépéssel, kizárással és törléssel. 8. Kizárásról a közgyőlés dönt. Abban az esetben alkalmazható, ha a tag tagsági kötelezettségeit huzamos ideig nem teljesíti, tevékenysége nyilvánvalóan sérti az Egyesület érdekeit, vagy több mint egy évig nem fizet tagdíjat. A kizárásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a tagot mulasztása vagy az Egyesületet sértı tevékenysége megszüntetésére az elnökség elızetesen írásban figyelmeztette, felhívta, de a tag ennek hatására sem pótolja mulasztását, vagy nem változtat tevékenységén. A kizárási javaslatot az elnökség terjeszti a közgyőlés elé. 9. A törlés akkor alkalmazandó, ha a magánszemély tag meghalt, illetve a jogi személy tag megszőnt. IV. Az Egyesület szervezete 1. A Közgyőlés 1.1. Az Egyesület legfıbb döntéshozó szerve a közgyőlés. Dönthet az Egyesületet érintı minden kérdésben. Kizárólagos jog- és hatáskörében elfogadja, módosítja az alapszabályt, kimondja az Egyesület megszőnését vagy más szervezettel való egyesülését. 2 évre megválasztja az elnökséget és a felügyelı bizottságot, dönt az egyesület költségvetésérıl, az egyesületi tevékenység fı irányairól, meghatározza a tagdíj mértékét, elfogadja a beszámolót és a közhasznúsági jelentést A közgyőlést az elnökség hívja össze, évente legalább kétszer. Minimum 2 évente tisztújító közgyőlést kell tartani, ahol a tagok legalább 50%+1 fınek jelen kell lennie. A közgyőlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni. A közgyőlésre a meghívást a hely, az idıpont, a javasolt napirend megjelölésével 14 nappal elıbb meg kell tenni. A napirend a közgyőlésen kiegészíthetı, módosítható, azt a közgyőlés szavazással fogadja el.

4 1.3. A közgyőlés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a közgyőlés a külön meghívottak számára megszavazhatja. A közgyőlés nyilvánossága érdekében a közgyőlésrıl szóló tájékoztatást a hatályos jogszabálynak megfelelıen közzé teszi 1.4. A közgyőlés határozatait egyszerő szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlıség esetén a levezetı elnök szavazata dönt. A közgyőlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt közgyőlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ugyanazon a napon - változatlan napirend mellett - egy órával késıbb az eredetileg határozatképtelen közgyőlés - kivéve a tisztújító vagy alapszabályt módosító közgyőlést - érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza, és minimum a tagok 30% jelen van Közgyőlési szavazáson a megjelentek 2/3-os többsége szükséges az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához, az Egyesület föloszlatásához, illetve más szervezettel való egyesüléséhez. A tisztségviselık megválasztása titkos szavazással történik A közgyőlés dönt az Egyesület más szervezetben tagként való részvételérıl. 2. Az Elnökség 2.1. Az elnökség két közgyőlés között az Egyesület vezetı szerve. Az elnökség az Egyesület alakulásakor öt tagú. Ha az Egyesület rendes tagsága meghaladja a 100 fıt, akkor az elnökség kilenc tagúra bıvül. Az elnököt és az elnökség tagjait a közgyőlés választja meg. A tisztségviselıket az elnökség saját tagjai közül választja. Az elnökség saját maga határozza meg a mőködésmódját. A választott tisztségviselıkre az összeférhetetlenségi törvényi szabályozás vonatkozik: (1) A közhasznú szervezet megszőntét követı két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszőntét megelızı két évben legalább egy évig - vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (2) A vezetı tisztségviselı, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elızetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejőleg más közhasznú szervezetnél is betölt Az elnökség - a közgyőlés kizárólagos hatáskörét érintı kérdések kivételével - az Egyesületet érintı bármely kérdésben intézkedik és állást foglal Az elnökség kizárólagos hatáskörében a közgyőlés elé terjeszti a szervezeti és mőködési szabályzatot, benne ügykezelési, gazdálkodási és fegyelmi elıírásokkal, továbbá a közgyőlés által elfogadott kereteken belül az éves munkatervet, a részletes költségvetést, és a beszámolót Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja. Ülésein belsı törvényességi felügyeletként részt vesz a felügyelı bizottság delegált tagja. Az üléseket az Elnök hívja össze írásban, a napirendi javaslat jelzésével, az ülés elıtt legalább 10 nappal.

5 Határozatképes, ha az ülésen az elnökség több mint fele jelen van. Az ülés nyilvánossága érdekében az elnökségi ülésrıl szóló tájékoztatást a tagoknak elektronikus levélben, a nyilvánosság számára az egyesület honlapján közzé kell tenni Az elnökség határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza, szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt Az elnökségi ülések nyilvánosak, azon külön meghívás nélkül is bármely tag részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot az elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja. Az ülés nyilvánossága érdekében az elnökségi ülésrıl szóló tájékoztatást közzé kell tenni Az elnökség a feladatok ellátására tagok és külsı szakértık fölkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre Az Egyesületet az elnök képviseli, e jogkörét esetenként az elnökség bármely tagjára átruházhatja Fizetett alkalmazott esetére az SZMSZ-ben meghatározottak érvényesek. 3. A Felügyelı Bizottság 3.1. Az Egyesület és az elnökség gazdasági munkáját, mőködése törvényességét 3 tagú felügyelı bizottság kíséri figyelemmel. Két tagját és elnökét a közgyőlés választja meg nyílt szavazással, többségi szavazattal (ugyanannyi idıre, mint az elnökséget), az elnökség megválasztásával egyidejőleg A felügyelı bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább évente egyszer, írásban, a napirendi javaslat jelzésével, az ülés elıtt legalább 10 nappal. Az ülés határozatképes, ha azon a testület több mint fele jelen van. Határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza, szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. Az felügyelı bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg A felügyelı bizottság a vezetı tisztségviselıktıl jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet A felügyelı bizottság az Egyesület mőködési szakmai gazdasági beszámolóját elızetesen véleményezi, s errıl tájékoztatja a közgyőlést A felügyelı bizottság észrevételeirıl írásban tájékoztatja az elnökséget. Amennyiben észrevételei alapján az elnökség nem teszi meg a megfelelı intézkedéseket, a felügyelı bizottság a közgyőléshez fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az elnöknek rendkívüli elnökségi ülést vagy közgyőlést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, a felügyelı bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha súlyos és huzamosan fennálló törvény- vagy alapszabálysértést tapasztal és észrevételei nyomán sem az elnökség, sem a közgyőlés részérıl nem történik meg a megfelelı intézkedés, az ügyészséghez kell fordulnia A felügyelı bizottság munkájába szükség esetén külsı szakértıket is bevonhat. Ha ennek pénzügyi kihatása van, akkor ezt az elnökség elızetes jóváhagyásával teheti meg.

6 4. A határozatok rendje 4.1. A közgyőlés, az elnökség és a felügyelı bizottság üléseirıl részletes jegyzıkönyvet kell vezetni A testületek jegyzıkönyveinek tartalmazniuk kell különösen: - a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség és a felügyelı bizottság esetében név szerint), - a határozatképességet, - a véglegesített napirendet, - a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is, és a végrehajtásért felelıs személyek megnevezését - a véglegesített határozat szó szerinti kihirdetésének rögzítését, - a közgyőlési döntéseket támogatók, ellenzık és tartózkodók számát (az elnökség és a felügyelı bizottság esetében név szerint) A jegyzıkönyveket hitelesítik: - a közgyőlési jegyzıkönyvet a jegyzıkönyv-vezetı és két, a közgyőlés által megválasztott hitelesítı tag, - az elnökségi jegyzıkönyvet a jegyzıkönyv-vezetı és az elnök, - a felügyelı bizottsági jegyzıkönyvet a jegyzıkönyv-vezetı és a bizottság elnöke A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza: - a határozat véglegesített szövegét, - a határozathozatal idıpontját, - annak érvényességi körét, hatályát, - a testületi döntéseket támogatók, ellenzık és tartózkodók számát (az elnökség és az felügyelı bizottság esetében név szerint) A testületek döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, valamint évente el kell készíteni a "Határozatok Tára" c. dokumentumot, amelyet egy példányban az egyesület székhelyén meg kell ırizni, a tagoknak, illetve a határozatokban érintetteknek meg kell kapniuk elektronikus formában.

7 5. A testületi összeférhetetlenség 5.1. A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, bármilyen más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelı cél szerinti juttatás Nem lehet az Egyesület elnöke vagy elnökségi tagja az a személy, aki: (1) A közhasznú szervezet megszőntét követı két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszőntét megelızı két évben legalább egy évig - vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki A felügyelı bizottság elnöke vagy tagja a törvényi összeférhetetlenségi szabályozás szerint: (1) A közhasznú szervezet megszőntét követı két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszőntét megelızı két évben legalább egy évig - vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (2) Nem lehet a felügyelı szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezetı szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. V. Az Egyesület gazdálkodása 1. A mőködéshez szükséges anyagi eszközök forrásai: - a közhasznú tevékenység folytatásából származó bevétel, - az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel, - a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele, - tagdíj, - a vállalkozási jövedelem, - adomány, támogatás, pályázati bevétel,

8 - egyéb bevételek. 2. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik. 3. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. 4. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt közhasznú céljai szerinti tevékenységeire fordítja vissza. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a nonprofit mőködés alapelvei szerint. 5. Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységbıl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. 6. Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejőleg a közgyőlés elé terjeszti elfogadásra a közhasznúsági jelentést, amelynek részei: - a számviteli beszámoló, - a költségvetési támogatás felhasználása, - a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás, - a cél szerinti juttatások kimutatása, - a központi költségvetési szervtıl, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitıl kapott támogatás mértéke, - a vezetı tisztségviselıknek nyújtott juttatások értéke, összege, - a közhasznú tevékenységrıl szóló tartalmi összefoglaló. A beszámolót és a közhasznúsági jelentést a közgyőlés - az elnökség elıterjesztése és az felügyelı bizottság véleményezése birtokában - egyszerő szótöbbséggel fogadja el. 7. A tisztségviselık, tagok költségeinek megtérítésérıl, amelyek kizárólag az Egyesület mőködésével függnek össze, illetve más, tisztségviselık (titkár, pénztáros) díjazásáról az SZMSZ-ben leírtak az irányadóak. 8. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel. 9. Az Egyesület megszőnése esetén fennmaradó vagyonáról a közgyőlés dönt, ennek hiányában egy, a gyerekszegénység csökkentését szolgáló szervezetnek kell átadni. 10. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

9 11. A bankszámla feletti rendelkezést az elnök, az alelnök és az elnökség, egy az elnökség által választott tagja közül kettı együttesen gyakorolja. 8. (1) A vezetı szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatás. VI. Az Egyesület mőködésének nyilvánossága 1. Az Egyesület a közgyőlés, illetve az elnökségi ülés idıpontja elıtt legalább 10 nappal, elsısorban saját honlapján megjelenteti a közgyőlésrıl szóló tájékoztatását. 2. A tagok és a határozatokban érintettek számára minden évben elérhetıvé teszi a "Határozatok Tára" c. dokumentumot. 3. Az Egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhetı módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban elızetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is. 4. Az Egyesület irataiba a tagok szabadon betekinthetnek, azokat az irattározás helyszínén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki 10 napon belül az igénylı taggal egyeztetett idıpontban biztosítja a betekintést. 5. Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, arról - a saját költségére - másolatot készíthet. Mivel a közhasznúsági jelentés része az Egyesület beszámolója, valamint mőködésének és szaktevékenységének legfontosabb adatai, ezek nyilvánosságára is ugyanez a szabály vonatkozik. VII. Záró rendelkezések 1. A közgyőlés az éves tagsági díjat évi Ft-ban, azaz kettıezer forintban állapítja meg. A tagdíj mértékét évente határozza meg a közgyőlés. 2. Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak. 3. A jelen alapszabályt a közgyőlés szeptember 28-án fogadta el.