Numerikus módszerek 1.

Hasonló dokumentumok
Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma

Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 12. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április / 35

Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 3. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április 3. 1 / 28

Matematika (mesterképzés)

1. Az euklideszi terek geometriája

Numerikus módszerek I. zárthelyi dolgozat (2017/18. I., A. csoport) Megoldások

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

1 Lebegőpontos számábrázolás

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek

Numerikus módszerek 1.

Táblán. Numerikus módszerek 1. előadás (estis), 2017/2018 ősz. Lócsi Levente. Frissült: december 1.

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Numerikus módszerek 1.

NUMERIKUS MÓDSZEREK PÉLDATÁR

2. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Mátrixok Mátrixműveletek Speciális mátrixok, vektorok Norma

Numerikus módszerek 1.

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40

Norma Determináns, inverz Kondíciószám Direkt és inverz hibák Lin. egyenletrendszerek A Gauss-módszer. Lineáris algebra numerikus módszerei

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk

NUMERIKUS MÓDSZEREK I. BEUGRÓ KÉRDÉSEK

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

6. gyakorlat. Gelle Kitti. Csendes Tibor Somogyi Viktor. London András. jegyzetei alapján

Numerikus módszerek 1.

Numerikus módszerek beugró kérdések

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Lineáris algebra gyakorlat

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák:

Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján

10. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 10. előadás Sajátérték, Kvadaratikus alak

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok

Faragó István Horváth Róbert NUMERIKUS MÓDSZEREK

Numerikus matematika vizsga

Hadamard-mátrixok Előadó: Hajnal Péter február 23.

1. Mit jelent az, hogy egy W R n részhalmaz altér?

Determinánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony.

Numerikus matematika. Irodalom: Stoyan Gisbert, Numerikus matematika mérnököknek és programozóknak, Typotex, Lebegőpontos számok

Mátrixok 2017 Mátrixok

Numerikus módszerek példatár

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak

Numerikus módszerek példatár

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n}

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Saj at ert ek-probl em ak febru ar 26.

Lineáris leképezések. 2. Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y) = (x + y, x 2 )

II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés

i=1 λ iv i = 0 előállítása, melynél valamelyik λ i

Matematika A1a Analízis

17. előadás: Vektorok a térben

Lineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Szinguláris érték felbontás Singular Value Decomposition

Boros Zoltán február

Alkalmazott algebra - SVD

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Irodalom. (a) A T, B T, (b) A + B, C + D, D C, (c) 3A, (d) AD, DA, B T A, 1 2 B = 1 C = A = 1 0 D = (a) 1 1 3, B T = = ( ) ; A T = 1 0

Numerikus módszerek 1.

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

A KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek

1. Transzformációk mátrixa

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1

I. VEKTOROK, MÁTRIXOK

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Az impulzusnyomatékok általános elmélete

(Diszkrét idejű Markov-láncok állapotainak

Normák, kondíciószám

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

Tétel: Ha,, akkor az ábrázolt szám hibája:

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

9. Előadás. (9. előadás) Lineáris egyr.(3.), Sajátérték április / 35

út hosszát. Ha a két várost nem köti össze út, akkor legyen c ij = W, ahol W már az előzőekben is alkalmazott megfelelően nagy szám.

Mátrixhatvány-vektor szorzatok hatékony számítása

Gráfelmélet/Diszkrét Matematika MSc hallgatók számára. 13. Előadás

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Valasek Gábor

Gauss-Seidel iteráció

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

LNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei

1. Bázistranszformáció

Gyakorló feladatok I.

Analízis I. Vizsgatételsor

1. Diagonalizálás. A Hom(V) diagonalizálható, ha van olyan bázis, amelyben A mátrixa diagonális. A diagonalizálható van sajátvektorokból álló bázis.

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

FFT. Második nekifutás. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék október 2.

Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS 2

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Az egydimenziós harmonikus oszcillátor

A gyakorlati jegy

Optimalizálási eljárások GYAKORLAT, MSc hallgatók számára. Analízis R d -ben

A következő feladat célja az, hogy egyszerű módon konstruáljunk Poisson folyamatokat.

A valós számok halmaza 5. I. rész MATEMATIKAI ANALÍZIS

karakterisztikus egyenlet Ortogonális mátrixok. Kvadratikus alakok főtengelytranszformációja

Lineáris algebra numerikus módszerei

Matematika elméleti összefoglaló

1. Algebrai alapok: Melyek műveletek az alábbiak közül?

1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában

Átírás:

Numerikus módszerek 1. 6. előadás: Vektor- és mátrixnormák Lócsi Levente ELTE IK 2013. október 14.

Tartalomjegyzék 1 Vektornormák 2 Mátrixnormák 3 Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák 4 Mátrixnormák további tulajdonságai válogatás

Tartalomjegyzék 1 Vektornormák 2 Mátrixnormák 3 Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák 4 Mátrixnormák további tulajdonságai válogatás

Emlékeztető: Vektorok hossza Definíció: vektorok hossza Az x R n vektor hagyományos értelemben vett hosszát, avagy kettes normáját jelölje. 2. A következőképpen számolható: x 2 := x, x = ( n x x = k=1 x 2 i ) 1 2. A (vektor)norma a hossz, nagyság általánosítása.

Vektornormák Definíció: vektornorma Legyen n N rögzített. Az. : R n R leképezést vektornormának nevezzük, ha: 1 x 0 ( x R n ), 2 x = 0 x = 0, 3 λ x = λ x ( λ R, x R n ), 4 x + y x + y ( x, y R n ). Azaz a leképezés pozitív, pozitív homogén és szubadditív (háromszög-egyenlőtlenség). Ezek a vektornormák axiómái.

Vektornormák Állítás: skaláris szorzat által generált vektornorma Ha adott az.,. : R n R n R skaláris szorzat, akkor az f(x) := x, x függvény norma. Jele: x 2. Biz.: Nem kell. Hamarosan ismét kimondjuk. Ez a hagyományos hossz.

Vektornormák Állítás: Cauchy Bunyakovszki Schwarz-egyenlőtlenség (CBS) x, y x 2 y 2 (x, y R n ) Biz.: Bármely α R esetén x αy 2 2 0. 0 x αy 2 2 = x αy, x αy = = x, x 2α x, y +α 2 y, y ( α R). }{{}}{{} x 2 2 y 2 2 Diszkrimináns nempozitív: 4α 2 x, y 2 4α 2 x 2 2 y 2 2 0, így x, y 2 x 2 2 y 2 2.

Vektornormák Állítás: Gyakori vektornormák (1, 2, ) A következő formulák vektornormákat definiálnak R n felett: x 1 := n x i (Manhattan-norma), x 2 := i=1 ( n i=1 x i 2 ) 1/2 (Euklideszi-norma), x := n max i=1 x i (Csebisev-norma). Biz.: Be kell látni, hogy teljesítik a vektornormák 4 axiómáját.. 1 : mindjárt, táblán;. : hasonlóan, házi feladat;. 2 : nem sokkal bonyolultabb, CBS alapján, nem kell.

Vektornormák Példa: vektornormák Számítsuk ki a következő vektorok 1, 2, normáját: ( ) 4 3 x =, x = 8. 4 1 Szemléletesen?

Vektornormák Állítás: normák közötti egyenlőtlenségek x x 1 n x, x x 2 n x, x 2 x 1 n x 2, sőt ezek alapján x x 2 x 1. Biz.: Nem kell. (Az elsőbe könnyű belegondolni, a negyedikre láttunk példát.)

Vektornormák Definíció: ekvivalens normák Az. a és. b vektornormák ekvivalensek, ha c 1, c 2 R +, hogy c 1 x b x a c 2 x b ( x R n ). Állítás: végesdimenziós normák ekvivalenciája Tetszőleges R n -en értelmezett vektornorma ekvivalens az Euklideszi-vektornormával. (Azaz adott végesdimenziós térben minden norma ekvivalens.)

Vektornormák Állítás: p-normák A következő R n R függvények is vektornormákat definiálnak: ( n ) 1/p x p := x i p (p R, 1 p < ). i=1 Biz.: Nem kell, Minkovszki-egyenlőtlenség. Megjegyzések: 0 p < 1 esetén nem norma, p 1 p 2 = x p1 x p2, Speciális esetek: p = 1 x 1, p = 2 x 2, Sőt: lim p x p = x.

Tartalomjegyzék 1 Vektornormák 2 Mátrixnormák 3 Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák 4 Mátrixnormák további tulajdonságai válogatás

Mátrixnormák Definíció: mátrixnorma Legyen n N rögzített. Az. : R n n R leképezést mátrixnormának nevezzük, ha: 1 A 0 ( A R n n ), 2 A = 0 A = 0, 3 λ A = λ A ( λ R, A R n n ), 4 A+B A + B ( A, B R n n ), 5 A B A B ( A, B R n n ). Ugyanaz, mint a vektornormáknál, plusz: szubmultiplikativitás. Ezek a mátrixnormák axiómái. Megj.: x, x, x, x, x, A, A, A.

Mátrixnormák Definíció: Frobenius-norma A következő függvényt Frobenius-normának nevezzük: 1/2 n n. F : R n n R, A F = a ij 2. i=1 j=1 Állítás: Frobenius-norma A. F függvény valóban norma. Biz.: 1 4. következik a. 2 vektornorma tulajdonságaiból. Kell. Az 5. belátható CBS segítségével. Nem kell.

Mátrixnormák Példa: egyszerű mátrixnormák (a) Számítsuk ki a következő mátrixok Frobenius-normáját. A = ( ) 1 4, B = 2 2 ( ) 3 2. 1 5 (b) Mutassuk meg, hogy M := max m ij nem mátrixnorma, i,j viszont M := n max m ij már igen. (Házi feladat.) i,j (c) Számítsuk ki a fenti mátrixok. normáját.

Tartalomjegyzék 1 Vektornormák 2 Mátrixnormák 3 Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák 4 Mátrixnormák további tulajdonságai válogatás

Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák Definíció: indukált norma, természetes mátrixnormák Legyen. v : R n R tetszőleges vektornorma. Ekkor a. : R n n R, Ax A := sup v x 0 x v függvényt a. v vektornorma által indukált mátrixnormának hívjuk. Egy mátrixnormát természetesnek nevezünk, ha van olyan vektornorma, ami indukálja. Tétel: indukált normák Az indukált mátrixnormák valóban mátrixnormák. Biz.: Táblán. Meggondoltuk.

Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák Megjegyzések: Átfogalmazás: Ax A = sup v x 0 x v = sup Ay v. y =1 A sup helyett max is írható. Átfogalmazás: Ax A = sup v x 0 x v = Ax v x v A = Ax v A x v.

Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák Definíció: illeszkedő normák Ha egy mátrix- és egy vektornormára Ax v A x v ( x R n, A R n n ) teljesül, akkor illeszkedőknek nevezzük őket. Állítás: természetes mátrixnormák illeszkedéséről A természetes mátrixnormák illeszkednek az őket indukáló vektornormákhoz. Biz.: Láttuk. Az x = 0 eset meggondolandó.

Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák Milyen mátrixnormákat indukálnak az elterjedt vektornormák? Tétel: Nevezetes mátrixnormák (1, 2, ) A. p (p = 1, 2, ) vektornormák által indukált mátrixnormák: A 1 = max n n a ij (oszlopnorma), j=1 A = max n A 2 = i=1 i=1 n j=1 ( n max i=1 λ i(a A) a ij (sornorma), ) 1/2 (spektrálnorma). Jel.: λ i (M): az M mátrix i-edik sajátértéke (Mv = λv, v 0).

Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák A bizonyítás dallama : Az adott f(a) értékre: Ax v f(a) x v. Van olyan x vektor, hogy Ax v = f(a) x v. Ekkor az f(a) érték, tényleg a. v vektornorma által indukált mátrixnorma, ezért jelölhetjük így: A v. n Bizonyítás. 1 esetén: Állítás: A 1 = max n a ij. j=1 i=1 n n n n n Ax 1 = (Ax) i = a ij x j a ij x j = i=1 i=1 j=1 i=1 j=1 ( ) n n n n = x j a ij max a ij x j=1 1. j=1 i=1 i=1 }{{}}{{} Legyen x = e k, ahol a k-adik oszlopösszeg maximális. Ekkor Ae k 1 = }{{}... e k }{{ 1. } 1

Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák Bizonyítás. esetén: n Állítás: A = max n a ij. i=1 j=1 A becslés ugyanolyan stílusú, mint. 1 esetén. Házi feladat. Válasszuk az x = ±1. ±1 vektort az egyenlőséghez, megfelelően választott előjelekkel... ( Bizonyítás. 2 esetén: Táblán. n Állítás: A 2 = max i=1 Előbb belátjuk, hogy a sajátértékek nemnegatívak. A becslés a diagonalizálás alapján adódik. λ i (A A)) 1/2. Válasszuk a legnagyobb sajátértékhez tartozó sajátvektort az egyenlőséghez.

Tartalomjegyzék 1 Vektornormák 2 Mátrixnormák 3 Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák 4 Mátrixnormák további tulajdonságai válogatás

Mátrixnormák további tulajdonságai Állítás A Frobenius-norma nem természetes mátrixnorma. Biz.: Tekintsük az I R n n egységmátrix normáját. Ix Indukált normák esetén I = sup v = 1. x 0 x v Másrészt I F = n. Tehát nincs olyan vektornorma, ami a Frobenius-normát indukálná (ha n > 1).

Mátrixnormák további tulajdonságai Állítás A Frobenius-norma illeszkedik a kettes vektornormához. Biz.: CBS segítségével: 2 n n n n n Ax 2 2 = a ij x j a ij 2 x j 2 = A 2 F x 2 2. i=1 j=1 i=1 j=1 j=1

Definíció: spektrálsugár Mátrixnormák további tulajdonságai Egy A R n n mátrix spektrálsugara (A) := n max i=1 λ i(a). Állítás: spektrálsugár és norma (A) A Biz.: Belátjuk, hogy λ A. (Lejjebb v 0.) Av = λv Avv = λvv A vv Avv λvv = vv = λ

Mátrixnormák további tulajdonságai Feladatok Igazoljuk a következő állításokat. (a) Ha A A = AA (normális), akkor A = (A). (Spec.: ha A szimmetrikus, akkor normális.) (b) Ha Q ortogonális, akkor Qx 2 = x 2, Q 2 = 1, QA 2 = AQ 2 = A. (c) A 2 F = tr(a A), ahol tr(b) := n b kk a mátrix nyoma. k=1 (d) Ha Q ortogonális, akkor QA F = AQ F = A F. (e) A 2 F = n λ i (A A). i=1 (f). F és. 2 ekvivalens mátrixnormák.

Példák Matlab-ban 1 Példák p-normákra, egységgömbökre (p = 1, 2,,... ). 2 Indukált mátrixnorma szemléltetése R 2, p = 2 esetén. 3 Indukált mátrixnormák közelítő számítása tetszőleges R n és p esetén (m = 100,..., 1000 vektor próbájával).