A 24. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALŰSI JEGYZÉK 2015.06.08-06.12. 2015.06.08. (H) PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) mfsz. 2. tárgyalóterem gondatlanságból fk.f.j.d. elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntette 2015. 06.08. 9.00 A vádirat szerint röviden: A vádlott és a sértett egy mezőgazdasági középiskolába jártak. 2014. november 12-én a sértett, a sértett egyik barátja és a vádlott egy tancsoportba kerültek. Feladatuk egy tehéntelepen a tehenek ellátása és az istálló tisztítása volt. A munkavégzés alatt a délelőtti órákban, a sértett és a vádlott között szóváltás alakult ki, ennek során a vádlott egy alkalommal meg is ütötte a sértett arcát. A dulakodásnak a sértett barátja vetett véget. Később újabb vita alakult ki a sértett és a vádlott között, ekkor a sértett barátja már nem volt jelen. Ennek során a sértett a vádlottat a földre vitte, majd többször, ököllel megütötte a vádlott fejét, azután elengedte. A vádlott felállt, a közelében a földön heverő, műanyag, 90 cm hosszú villanypásztor karót felkapta, és annak műanyag végével a neki akkor háttal álló sértettet a bal vállánál megütötte. Az ütés miatt a karó kettétört és az egyik vége a sértett fejébe, a baloldali tarkótájékon becsúszott, közvetett életveszélyes állapotot hozva létre. A bíróság a tárgyalást megkezdi az ügyben. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36-30-6566-710 sebestyena@pecsit.birosag.hu Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) mfsz. 2. tárgyalóterem emberölés bűntette és G.B. más bűncselekmény 2015. 06.08. 14.00 A vádirat szerint a vádlott és a sértett 2008-ban ismerkedtek meg, ettől kezdve a vádlott több alkalommal vásárolt a sértettől kábítószert, illetve a sértett segített a vádlottnak számítógépet összeállítani. A vádlott ezért több alkalommal járt a sértett lakásán. 2010. január 30-án este 22.15 és 22.30 között a vádlott a sértett lakóhelyére ment, ahová a sértett beengedte. Rövid időn belül közöttük dulakodás alakult ki, melynek során a vádlott a pulton lévő olajsütővel közepes erővel a sértett koponyájának hátsó részére, majd nagy erővel az arcára sújtott. Az ütésektől a sértett a földre került. A vádlott egy kést vett magához, majd a földön fekvő sértett mögé lépett és a késsel a sértett nyaki ereit balróljobbra, hátra- felfelé irányuló mozdulattal átmetszette. A Pécsi Törvényszék 2012. december 19-én jogerősen felmentette a vádlottat az ellene emelt vád alól. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt nyújtott be az ügyben új bizonyítékokra hivatkozva. A Pécsi Ítélőtábla elrendelte a perújítási eljárás lefolytatását. 1
A perújítási eljárásban a bíróság folytatja a tárgyalást. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36-30-6566-710 sebestyena@pecsit.birosag.hu SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék - I. emelet 53. tárgyalóterem T. M. és társai hűtlen kezelés bűntettének kísérlete 2015. június 8., 11. 9.00 A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o - Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép- Dunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 60-70 hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. 2
A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően 3
előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. A 2015. június hó 8. és 11. napján megtartásra kerülő folytatólagos tárgyalásokon előreláthatóan iratismertetésre kerül sor. Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 sandorg@szolnokit.birosag.hu 4
5
2015.06.09. (K) KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem T. G. T.I. r. és 6 társa hivatali visszaélés bűntette 2015. 06. 09. (határozathirdetés) 09.00 Az első- és másodfokú bíróság az okmányiroda dolgozóit hivatali vesztegetés bűntette mellett hivatali visszaélés bűntettében is marasztalta, amiért hivatali tevékenységük ellátásához kapcsolódóan ajándékokat fogadtak el, cserébe soron kívüli ügyintézést végeztek. A jogerős határozat ellen a fellebbviteli főügyészség a terheltek terhére, téves minősítés és ebből fakadóan törvénysértő büntetés, illetőleg törvénysértően alkalmazott intézkedés miatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla N. N. B. + 1 fő Vesztegetés elfogadásának bűntette 2015.06.09. 10:00 Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 júniusában Dr. N. N. B. I.r. vádlottat, 8 rb. hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt 10 év börtönbüntetésre, 1.500.000.- Ft pénzbüntetésre és 3.300.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Ugyanakkor a bíróság a vádlottat az ellene 3 rb. közokirathamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Dr. K. J. G. II.r. vádlottat az ellene 2 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész mind I.r. mind II.r. vádlottak terhére a büntetések súlyosítása érdekében fellebbezett. A közbizalom elleni bűncselekmények miatti felmentő rendelkezések ellen mindkét vádlott esetében bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebbezett. A törvényszék által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott a Szegedi Törvényszék bírói tisztségéből 2012 januárjában felfüggesztett tanácselnöke. II.r. vádlott a Szegedi Járásbíróság elnökhelyettese. 2011 szeptembereoktóbere között részleges munkavégzésre kirendeléssel I.r. vádlott által tanácselnökként vezetett tanács munkáját segítette. I.r. vádlott és Dr. K. Z. ügyvéd évfolyamtársak voltak a jogi egyetemen. Ennek az ismeretségnek köszönhetően kölcsönösen együttműködtek abban, hogy Dr. K. Z. A. bizonyos védencei ügyében kedvezőbb bírósági döntések szülessenek. Ezt az együttműködést I.r. vádlott és az ügyvéd több büntetőügyben folytatta, amelyek során I.r. vádlott rendszeres haszonszerzésre törekedett. I.r. vádlott az eljárás során tett, részletes vallomásai szerint mind a nyomozás alatt, mind a törvényszék előtt következetesen tagadta a terhére rótt valamennyi bűncselekmény elkövetését. Ügyészi vádbeszéd folytatása. 6
Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem E. Z. Emberölés bűntettének kísérlete 2015.06.09. 9.00 Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a következő tényállást állapította meg. A vádlott (1956) egy panzióba költözött, ahol S. Gy. sértett portásként dolgozott. 2013. január 22. napján este a sértett, a vádlott és U. Zs. tanú az épület aulájában televíziót néztek, amikor a sértett megkérte a vádlottat és a tanút, hogy menjenek fel szobáikba, mert az épület előtti havat akarja eltakarítani, ezt azonban csak úgy tehette meg, ha a portán a távollétében senki nem tartózkodik. A vádlott és a tanú felmentek a szobáikba, azonban a vádlott feldühítette magát, ezért visszament a portára és ott kiabálni kezdett a sértettel. U. Zs. tanú a kiabálást hallva lement a földszintre lecsitítani a vádlottat, majd visszaküldte őt a szobájába. A vádlott azonban nem nyugodott meg, ezért magához vett egy 11 cm pengehosszúságú kést, azt a háta mögé rejtette és visszament az aulába, a sértetthez lépett és szó nélkül egy hirtelen mozdulattal, kis erővel megszúrta a nyakának bal oldalát. Ezután a sértett igyekezett védekezni, így dulakodni kezdtek. A vádlott tovább hadonászott a kezében lévő késsel így egy-egy ízben kis erővel megvágta a sértett bal arcfelét és a bal fülcimpája alatti részt, majd egy alkalommal közepesnél nagyobb erővel megszúrta a sértett mellkasát. A tanú a sértett segélyhívó kiáltását hallva lesietett az aulába, ahol a vádlott és a sértett közé ugrott, majd kicsavarta a vádlott kezéből a kést. A sértett sérülése a sértett életét közvetlenül veszélyeztette, szakszerű orvosi ellátás nélkül a sértett halála következhetett volna be. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete (Btk. 160. (1) bekezdés) miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés fele részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabásáért, míg a vádlott és a védője elsődlegesen a minősítés megváltoztatásáért, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 ferenczyt@gyoritb.birosag.hu KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.22. D.F. csalás bűntette június 9. 9.00 7
A 48 éves kaposvári vádlott kortárs festőkkel korábban élt neves művészek alkotatásait készíttette el, melyeket eredetinek feltüntetve adott el a sértetteknek, ezzel összességében több tízmilliós kárt okozva. Folytatólagos tárgyalás. Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 vadocza@kaposvarit.birosag.hu Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt. 25. H.T. testi sértés bűntette június 9. 8.30 A 35 éves vádlott a sértett felesége volt a vádbeli időszakban. 2014. június 6-án szóváltásba keveredtek, melynek során a sértett egy 19 cm pengehosszúságú késsel a sértett mellkasának irányába szúrt. A sértett védekezésül felemelte bal karját, ezáltal hárította el az életveszélyes sérülést. Első tárgyalás. Marosiné Tumó Tünde sajtótitkár 06/30 206-0474 marosit@kaposvarit.birosag.hu MISKOLCI TÖRVÉNYSZÉK Miskolci Törvényszék Miskolci Törvényszék Miskolc, Dózsa Gy. u. 4. I/127. tárgyalóterem Fk.Lakatos Dániel és társa vádlottak 18. életévét be nem tölött személy sérelmére erőszakkal, többek által elkövetett szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények 2015. június hó 09. és 11. napján 8:30 óra Új büntetőügy tárgyalását kezdi meg a törvényszék június 09-én 8:30 órától az I/127. számú tárgyalóteremben Fk. L. D. és társai ellen 18. életévét be nem töltött személy sérelmére erőszakkal, többek által elkövetett szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben. A vádlottak a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében puszta kedvtelésből bántalmazták egy zárkatársukat combozással (a sértett kiáll a zárka közepére és a többiek a combját rugdossák), kutyajátékkal (a Ki a kutya? kérdésre adott választól függően ököllel ütik a sértettet), illetve az előzőekhez hasonló tiszteletjátékkal (akit kérdésre nem tisztel, ő üti a sértettet) és papucsozással (a sértettet papuccsal ütik azért, hogy az ütlegelés nyoma ne látszódjon). Ezen túlmenően több alkalommal szexuális erőszak bűntettét is elkövették a vádirat szerint a vádlottak. Miskolci Törvényszék 06-46/ 815-249 8
2015.06.10. (SZ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla G. P. + 7 fő Bélyeghamisítás bűntette 2015.06.10. 10:00 Határozat hirdetés Az első fokon eljárt Egri Törvényszék 2013 decemberében Dr. G. P. Z. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett bélyeghamisítás bűntette, sikkasztás bűntette, sikkasztás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 2 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra, 1.000.000.- forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. H. T. III.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége, költségvetési csalás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 1.000.000.- forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Sz. I. IV.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás bűntette, folytatólagosan, üzletszerűen, részben közvetett tettesként elkövetett csalás bűntette és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év fogházbüntetésre, 300.000.- forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság a vádlottal szemben 4.925.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. K. Z. B. VIII.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. Dr. Sz. E. X. r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás bűntette, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre, 1.000.000.- forint pénzbüntetésre és 4 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra illetve 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. L. A. XI.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás bűntette, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre, 1.000.000.- forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. B. K. XII.r. vádlottat 40 rb. magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta. Cs. A. XV.r. vádlottat 1 rb. bélyeghamisítás bűntette és 1 rb. folytatólagosan elkövetett bélyeghamisítás bűntette miatt 150.000.-forint pénzbüntetésre ítélte. J. Sz. XVII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége és költségvetési csalás bűntette miatt végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett 9 hónap börtönbüntetésre és 500.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. B. M. XX.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett 9 hónap börtönbüntetésre ítélte. A megismételt eljárásban hozott ítélet ellen / A Heves Megyei Bíróságnak az ügyben 2011 márciusában hozott ítélete II.,V.,VI.,VII.,IX.,XIII.,XIV.,XVI.,XVIII. és XIX. r. vádlott esetében jogerőre emelkedett. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 2012 áprilisában az elsőfokú ítéletet I., III., IV., VIII., X., XI., XII., XV., XVII., és XX.r. vádlott esetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. / 9
A vádirati tényállás szerint I.r. és II.r. ügyvéd vádlott 1999. első felében ismeretlen személytől hamis illetékbélyegeket szereztek meg, és azokat társasági szerződések és módosítások, bejegyzési, változás bejegyzési kérelmek illetékfizetési kötelezettségeinek lerovása alkalmával használtak fel, de I.r. vádlott perújítási kérelem és fellebbezési illetéklerovás során is felhasználta azokat. III.r. vádlott szintén ismeretlen személytől szerzett meg nagy mennyiségű illetékbélyeget, majd azt jóval a névérték alatt részben X.r. ügyvéd vádlotton keresztül értékesítette IV., X. és XI.r. vádlott részére. Elmondta nekik az illetékbélyeg ellenértének visszaszerzési módszerét, azt, hogy fiktív kereseteken kell felhasználni és aztán az illetékhivataltól annak ellenértékét visszaigényelni. A szisztéma az volt, hogy a vádlottak, részben saját nevükben az ország különböző bíróságain fiktív keresetleveleket nyújtottak be hamis illetékbélyegek felhasználásával. Majd a bíróságok érdemi intézkedései megtétele előtt, megegyezésre, valamint a fiktív követelések megfizetésére hivatkozással kérték a vádlottak a perek megszüntetését, illetve a keresetlevelek idézés kibocsátása nélküli elutasítását. A jogerős eljárást lezáró végzések birtokában a területileg illetékes megyei illetékhivataloktól kérték az általuk hamis illetékbélyegben lerótt eljárási illetékösszegek visszatérítését. A hamis bélyegeket 1999 júniusa és 2003 januárja között használták fel. Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Szegedi Ítélőtábla Fszt. 11-es tárgyaló Vádlott: L. Antal Bűncselekmény: Emberölés kísérlete Szentesen Tárgyalás időpontja: 2015. 06 10. szerda 9 óra Emberölés bűntettének kísérletben mondta ki bűnösnek a Szegedi Törvényszék L. Antal (1980 szentesi lakos) vádlottat, és ezért őt, mint erőszakos, többszörös visszaesőt, életfogytig tartó fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság kimondta: a vádlott a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. (TÉSZ) Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan eltérő jogi minősítés miatt és a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. A bűncselekményről A korábban többször is büntetett vádlott 2005-ben élettársi kapcsolatot létesített első alakalommal P. Renáta sértettel, és ebből a kapcsolatukból 2007-ben egy gyermekük született. Az élettársi kapcsolat a vádlott börtönbe kerülését megelőzően megszakadt, majd amikor a vádlott 2010 májusában szabadult, az élettársi kapcsolatukat felújították. 2011-ben újabb gyermekük született, de az élettársi kapcsolat még abban az évben ismét megszakadt. Ezt követően a két gyermek édesanyjuknál maradt. Az első fokú ítélet szerint a vádlott nem tudott belenyugodni az élettársi kapcsolat megszakadásába, ezt követően a gyermekeket látogatva többször is felkereste a sértettet, és ilyenkor megpróbálta felújítani a kapcsolatot. Egy ilyen alkalom során a 2012. augusztus 25-én reggel 9 óra tájban a vádlott ismét megjelent a volt élettársa szentesi lakásán, ahol egy idő után a kapcsolat felújítására és közösülésre tett ajánlatot. A sértett ezt 10
visszautasította, mire a vádlott mérges lett, és az asszonyt sértegetve felelősségre vonta, hogy biztos mással él nemi életet. Ezt követően a vádlott, a sértett, a gyerekek, valamint a sértett mostoha apja, V. Béla együtt, gyalogosan indultak el V. Béla szentesi ingatlanához. Röviddel az indulás után a mostohaapa én a nagyobb gyerek előre mentek, így a vádlott, a sértett és a babakocsiban tolt kisebbik gyerek hármasban maradtak. A gyaloglás közben a vádlott ismét sértegetni kezdte a volt élettársát vélt szexuális kapcsolata miatt. Elővett a nadrágjából egy kést, és közölte a sértettel, hogy most megöli. Ezt követően a sértettet a mellkasán, szívtájékon akarta megszúrni, azonban az asszony a kezeit felemelve védekezett, és így a szúrás erejét tompította. A vádlott látva, hogy szúrása nem ért célt, még legalább 4-5 alkalommal a sértett mellkasa felé szúrt. Mivel a megtámadott ezeket a szúrásokat is igyekezett kivédeni, a vádlott utolsó alkalommal a sértett nyaka felé szúrt. Ezt a sértett nem tudta elhárítani, a kés a sértett nyakát eltalálta, ami azonnal és erősen vérezni kezdett. Amikor a vádlott látta, hogy a sértett erősen vérzik, a cselekménye folytatásával abban a hitében, hogy a kívánt eredményt elérte felhagyott, a kést a helyszín közelében eldobta, majd egy gazos területen elbújt, ahol át is öltözött. Ezt követően megjelent a Szentesi Rendőrkapitányságon. A sértetthez a segítségkérést észlelő járókelők mentőt hívtak, ami az asszonyt kórházba szállította, ahol őt orvosi ellátásban részesítették. A vádlott sérülései 8 napon belül gyógyultak, azonban figyelemmel a sérülések elhelyezkedésére és a vádlott által használt kés tulajdonságaira, a sértettnél életveszélyes állapot és a halál is bekövetkezhetett volna. Dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár 06/30/337-3653 batyiz@szegeditb.birosag.hu PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Szigetvári Járásbíróság (Szigetvár, Kossuth tér 15.) fsz. 2. tárgyalóterem Lőfegyverrel és lőszerrel 2015. L. G. visszaélés bűntette 06.10. 14.00 A vádirat szerint a vádlott 2014. év nyarán a pécsi vásárban ismeretlen személytől 1 db házilagos módon kiköszörült vagy lecsiszolt gyártási számú magyar gyártmányú puskát vásárolt a hozzá tartozó gyártói jelzés nélküli zárdugattyúval együtt, melyhez lőszert is vett (90 darab golyós pisztoly- és puskatöltényt). A vádlott a lőfegyvert lakóháza fürdőszobájában, a kazán és a fal közé rejtve, míg a lőszereket két dobozban, a kazán tetején tárolta, míg ebből kettő darabot a tulajdonát képező tehergépkocsi vezető oldali ajtajának tároló rekeszében tartott. A rendőrség házkutatás során a lőfegyvert és a lőszereket lefoglalta. A bíróság megkezdi a tárgyalást. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36-30-6566-710 sebestyena@pecsit.birosag.hu 11
2015.06.11. (CS) KÚRIA KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem M. L. III. r. emberölés bűntette 2015. 06. 11. (határozathirdetés) 14.30 2001 júliusában a III. r. terhelt megállapodott az I. r. terhelttel, hogy erőszakos vagyon elleni bűncselekményeket rablásokat követnek el, a rendszeres haszonszerzésre törekedve. Ehhez csatlakoztak az ügy további terheltjei. Az elsőfokú bíróság további terheltek mellett a III. r. terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett emberölés bűntettében és további (33 rendbeli) személy elleni, közrend elleni és (25 rendbeli) vagyon elleni bűncselekményben állapította meg. A bíróság a III. r. terheltet halmazati büntetésül életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, és úgy rendelkezett, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A másodfokon eljáró ítélőtábla a III. r. terheltre vonatkozóan az elsőfokú határozatot a cselekmények minősítése, rendbelisége tekintetében változtatta meg. A Legfelsőbb Bírósága végzésében az első- és a másodfokú bíróság ítéleteit hatályában fenntartotta. A III. r. terheltnek a Magyar Köztársaság ellen benyújtott kérelme alapján eljárva az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014. május 20. napján hozott, 2014. október 13. napján végleges ítéletében az Egyezmény 3. cikkének és 6. cikk 1 bekezdésének megsértését állapította meg. A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványában indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú bíróság ítéleteit változtassa meg és mellőze a feltételes szabadságra bocsétásból kizáró rendelkezést, továbbá állapítsa meg, hogy a terhelt az 1978. évi IV. törvény 47/A. (1) és (2) bekezdése alapján feltételes szabadságra bocsátható. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla M. S. Csalás bűntette 2016.06.11. 11:00 Az első fokon eljárt Egri Járásbíróság 2014 májusában M. S. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 10 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a próbaidő tartamára I.r. vádlott pártfogó felügyeletét rendelte el. M. N. L. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 1 év börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Á. Zs. III.r. vádlottat magánokirat hamisítás vétsége miatt megrovásban részesítette. Kötelezte a bíróság II.r. vádlottat, hogy fizessen meg B. S. magánfélnek kártérítés címén 2.781.370.- Ft tőkét. A 12
Debreceni Ítélőtábla másodfokon eljárt Egri Törvényszék 2014 októberében I.r. vádlottat a társtettesként elkövetett csalás bűntette vádja alól felmentette, a vele szemben kiszabott büntetést megrovásra enyhítette és a pártfogó felügyelet elrendelését mellőzte. II.r. vádlott tekintetében a csalás bűntette társtettesi elkövetését mellőzte. Az ítélet ellen az ügyész I.r. vádlott terhére a vádlott részfelmentése miatt, az elsőfokú ítélet helybenhagyásáért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott 2007 őszén ismerkedett meg II.r. vádlottal Cserháthaláp községben. II.r. vádlott kérésére I.r. vádlott áruhitel felvételében nyújtott segítséget úgy, hogy M. S. írta alá az áruvásárlási szerződést. Így ő volt az adós, míg a részleteket II.r. vádlott fizette meg. 2008 februárjában M. N. L. II.r. vádlottnak újabb kölcsönre volt szüksége, de annak felvételéhez már fedezetre is szükség volt. II.r. vádlott 100.000.- forintot ígért M. S. I.r. vádlottnak azért, hogy ingatlanát fedezetként nyújtsa a kölcsönhöz. I.r. vádlott elfogadta az ajánlatot. 2008 márciusában M. N. L. II.r. vádlott 3.650.000.- forintot kért és kapott kölcsön 3 hónapra B. S. sértettől. A kölcsönszerződést dr. Lné Á. Zs. III.r. vádlott készítette elő, amit férje dr. L. J. ügyvéd ellenjegyzésével látott el. III.r. vádlott M. S. I.r. vádlottat szerepeltette a kölcsönvevőként és egyben fedezet felajánlóként, abból kihagyta II.r. vádlottat, mint tényleges kölcsönvevő személyt annak ellenére, hogy tudomása volt a valós helyzetről. M. S. I.r. vádlott azzal is tisztában volt, hogy az általa fedezetként felajánlott ház, kb 500.000.- forintot ér, semmiképpen nem fedezné a kölcsön összegét. Ezzel II.r. vádlott is tisztában volt. A sértett az ingatlant nem nézte meg, elhitte, hogy az megfelelő fedezetül szolgál. II.r. vádlott a megbeszéltekkel szemben 100.000.- Ft helyett 20.000.- Ft-ot adott át I.r. vádlottnak. A szerződésben írt határidőben a sértett a kölcsön összegét nem kapta vissza, próbálta elérni II.r. vádlottat, aki minden esetben elhárította a beszélgetést. B. S. ekkor felkereste I.r. vádlottat és szembesült azzal, hogy a fedezetként felajánlott ingatlan 500.000.- forint körüli értéket képvisel. Ekkor tudta meg azt is, hogy I.r. vádlott valójában csak rábeszélésre és a 100.000.- Ft reményében ajánlotta fel fedezetként az ingatlanát. I. és II.r. vádlottak a sértettet jogtalan haszonszerzésre törekedve tévedésbe ejtették és neki 2.781.373.- Ft kárt okoztak. III.r. vádlott a valótlan adatokat tartalmazó szerződést a földhivatalhoz benyújtotta, mely alapján a földhivatal a sértetti jogát bejegyezte. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 K. J. + 1 fő Csalás bűntette 2015.06.11. 12:00 Az első fokon eljárt Miskolci Járásbíróság 2013 novemberében K. J. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette, társtettesként elkövetett magánokirathamisítás vétsége miatt, mint különös visszaesőt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. M. N. II. r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette, társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. B. D. III.r. vádlott a tárgyalási szakban 2012 októberében elhunyt. F. D. IV.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 24.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. K. Gy. V.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett magánokirathamisítás vétsége miatt 24.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. A másodfokon eljárt 13
Miskolci Törvényszék 2014 júniusában az elsőfokú ítéletet I. és II.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatta. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett magánokirathamisítás vétsége miatt, 1 évre próbára bocsátotta és megállapította, hogy pártfogó felügyelet alatt áll. A bíróság II.r. vádlottat megrovásban részesítette. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért fellebbezett és azért, hogy a harmadfokon eljáró ítélőtábla mondja ki I. és II.r. vádlottat bűnösnek társtettesként elkövetett csalás büntettében is. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott 2007-ben felkereste III.r. vádlottat, segítséget kérve tőle, hogy élettársával, II.r. vádlottal lakást tudjanak venni Miskolcon. Úgy tudták, hogy III.r. vádlott segíteni tud a fészekrakó hitellel lakáshoz jutni. Lakáshirdetés alapján megtalálták a megfelelő lakást és megállapodtak a 7.500.000.- forintos vételárban. A hitel felvételéhez szükséges valótlan tartalmú munkáltatói igazolást III.r. vádlott segítségével szerezte be I.r. vádlott IV. r. vádlott közreműködésével, V.r. vádlottól. A pénzintézet a 25 éves futamidőre igényelt 6.750.000.- forintos Fészekrakó hitelt megadta I. és II.r. vádlottnak. I. és II.r. vádlott a felvett hitelből 14 havi törlesztőrészletet fizetett meg, majd mivel a többszöri fizetési felszólításnak nem tettek eleget, így a pénzintézet 2008-ban felmondta a kölcsönszerződést. I. és II.r. vádlott alkalmi munkából élt, nem volt reális esélyük arra, hogy a hitelt fizetni tudják. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 MISKOLCI TÖRVÉNYSZÉK Miskolci Törvényszék Miskolci Törvényszék Miskolc, Dózsa Gy. u. 4. I/127. tárgyalóterem Fk.Lakatos Dániel és társa vádlottak 18. életévét be nem tölött személy sérelmére erőszakkal, többek által elkövetett szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények 2015. június hó 09. és 11. napján 8:30 óra Új büntetőügy tárgyalását kezdi meg a törvényszék június 09-én 8:30 órától az I/127. számú tárgyalóteremben Fk. L. D. és társai ellen 18. életévét be nem töltött személy sérelmére erőszakkal, többek által elkövetett szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben. A vádlottak a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében puszta kedvtelésből bántalmazták egy zárkatársukat combozással (a sértett kiáll a zárka közepére és a többiek a combját rugdossák), kutyajátékkal (a Ki a kutya? kérdésre adott választól függően ököllel ütik a sértettet), illetve az előzőekhez hasonló tiszteletjátékkal (akit kérdésre nem tisztel, ő üti a sértettet) és papucsozással (a sértettet papuccsal ütik azért, hogy az ütlegelés nyoma ne látszódjon). Ezen túlmenően több alkalommal szexuális erőszak bűntettét is elkövették a vádirat szerint a vádlottak. Miskolci Törvényszék 06-46/ 815-249 14
PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Járásbíróság (7623 Pécs, Széchenyi tér 14.) fsz. 19. tárgyalóterem Befolyással üzérkedés B.B. bűntette 2015. 06.11. 9.00 A vádirat szerint 2014. novemberében a vádlott felkereste a sértettet azzal, hogy tudomása szerint mindkettőjükkel szemben vagyonosodási vizsgálat lefolytatását kezdeményezte ismeretlen személy az adóhatóságnál. 3 héttel később a vádlott a sértettnek előadta, hogy a vele szemben folyatott eljárás véget ért, és 3.000.000 forintot kellene fizetnie az adóhatóság felé azonban kapott egy telefonhívást egy ismeretlen személytől, aki arról tájékoztatta, hogy ha 24 órán belül átutal 400.000 forintot egy meghatározott bankszámlára, akkor a bírság összege 30.000 forintra fog csökkenni. Ezt követően 2014. december 4-én, a vádlott magát más személynek kiadva, felhívta a sértettet a telefonján azzal, hogy a sértett által üzemeltetett szolgáltató Kft-vel szemben adóhatósági vizsgálat folyik, és kérte, hogy a céges autók rendszámát és kilométeróra állását diktálja be. Mivel a sértett ekkor az adatokat nem tudta bediktálni, a vádlott még ezen a napon, egy későbbi időpontban ismét felhívta, ekkor a kért adatokat bediktálta. 2014. december 17-én a vádlott személyazonosságát továbbra is letagadva - ismét felhívta a sértettet azzal, hogy tud segíteni neki abban, hogy az adóhatósági bírságot elkerülje, de ehhez 12 db informatikai adat törlését kellene elvégezni, melyek költsége darabonként 10.000 forint, összesen 120.000 forint lenne. A törlést az adóhatóságnál dolgozó informatikus végezné el. A pénzt 2014. december 18-án 15.00 óráig kellene megfizetni egy pécsi lakosnak. A vádlott személyazonosságát továbbra is elhallgatva közölte a sértettel, hogy a pénzt jobb lenne, ha a vizsgálaton már átesett vádlott adná át, majd a beszélgetést azzal zárták, hogy a sértett majd felhívja a vádlottat. A sértett ekkor nem hívta fel a vádlottat, hanem a vádlott már saját nevében hívta fel a sértettet azzal, hogy az adóhatóságtól felhívták, hogy be kellene folynia a vizsgálatba, és érdeklődött, hogy mit kellene csinálnia. A sértett közölte a vádlottal, hogy egy adóhatósági informatikus munkáját kéne megfizetnie másnap Pécsett, de a pénzt ténylegesen a vádlottnak kéne átadnia. A sértett és a vádlott 2014. december 18-án délután indultak Pécsre a 120.000 forint átadására. A vádlott azt a látszatot keltette, hogy a pénzt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozó személy részére fogja átadni azért, hogy az a személy, hivatali kötelezettségét megszegve, az adóhatóság informatikai rendszeréből adatokat töröljön. Ezzel a sértettet tévedésbe ejtve, a vádlott 120.000 forint jogtalan haszonra kívánt szert tenni. A bíróság megkezdi a tárgyalást. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36-30-6566-710 sebestyena@pecsit.birosag.hu SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék - I. emelet 53. tárgyalóterem T. M. és társai hűtlen kezelés bűntettének kísérlete 2015. június 8., 11. 9.00 15
A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o - Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép- Dunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 60-70 hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen 16
indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek 17
figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. A 2015. június hó 8. és 11. napján megtartásra kerülő folytatólagos tárgyalásokon előreláthatóan iratismertetésre kerül sor. Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 sandorg@szolnokit.birosag.hu 18
Szolnoki Törvényszék - I. emelet 62. tárgyalóterem T. I. előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete 19 2015. június 11. 9.00 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség T. I. vádlottat előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletével, valamint lőfegyverrel visszaélés bűntettével vádolja. A vádirat szerint T. I. vádlott 2013 májusára olyan helyzetbe került, hogy kilátástalannak látta anyagi problémáit, adósságai összességében meghaladták a tízmillió forintot. A házát eladni nem tudta, míg adósságai minden nappal csak emelkedtek. A gondok megoldását már abban látta, ha olyan személytől vesz el pénzt, értékeket, akiről feltételezte, hogy rendelkezik vagyonnal. Mivel D. T. sértettet, akivel korábban üzleti kapcsolatban állt, ilyen emberként ismerte, elhatározta, hogy a sértettől fog pénzt szerezni, akár annak megölése útján is. Terve megvalósításához ismeretlen személytől beszerzett egy 9 mm Luger kaliberű Glock gyártmányú pisztolyt, a hozzá tartozó 2 darab tárral együtt, melyben egyenként 17 darab lőszer volt. A vádlottnak tudomása volt arról, hogy D.T. sértett eladásra hirdette a tulajdonát képező gépkocsit. 2013. május 23-án D.T. sértettet azzal az ürüggyel, hogy szeretné megvenni a meghirdetett gépkocsit fia számára. Másnap a sértett lakásán találkozott a vádlott a sértettel és annak feleségével. A beszélgetés során a vádlott kifaggatta a sértettet, hogy gyermekeik mikor nem lesznek otthon, annak érdekében, hogy a tervezett bűncselekményét mikor hajthatja végre. A vádlott és a sértettek megállapodtak, hogy a gépjárművet a vádlott megvásárolja fia számára, a szerződés megkötésére 2013. május 27-én 9.00 órát jelölték ki. A vádlott tudta, hogy a sértettek gyermekei eben az időpontban már nem lesznek otthon, de azzal is tisztában volt, hogy a sértett felesége a házban fog tartózkodni. 2013. május 27-én a vádlott D.T. sértett irodájába ment, amely a sértett lakóházának szomszédos épületében volt. A vádlott D.T. sértettel együtt 9.00 óra körül ment át a sértettek házába. Az étkezőben a sértett és felesége leültek, hogy a gépkocsi adásvételi szerződését megírják, míg a vádlott állva maradt. A vádlott kihasználva, hogy a sértettek az írással vannak elfoglalva, elővette egy viperát és fegyverét, azt kibiztosította, majd az ez által megfélemlített sértetteket beküldte a nappali szobába. Leültette őket az ajtóval szemben lévő ablak alatt lévő kanapéra. A vádlott a magával hozott kötelet D.K. sértetthez dobta, és azt követelte, hogy kötözze meg férjének kezét, lábát, miközben a fegyver csövét a sértettekre irányította. Megfenyegette őket, hogy ha nem teljesítik, amit kér, lelövi őket. D.K. sértett a zsinórral a férje hátrakulcsolt kezét és lábát lazán megkötözte. A vádlott közölte a sértettekkel, hogy pénzre van szüksége, és minden pénzt adjanak át neki, mert ellenkező esetben D.K. sértett csontjait egyenként fogja a viperával eltörni. A fenyegetések közben a vádlott a pisztoly elé a kanapén talált egyik párnát tartotta. A sértettek közölték, hogy csupán 30.000.- Ft-ot tudnak átadni, melyet a vádlott kevesellt és tovább fenyegetőzött. Ennek hatására D.T. sértett szólt a feleségének, hogy a másik szobában lévő széfben lévő ott őrzött külföldi valutákat és ékszereket átadta a vádlottnak. Az ékszereket és a pénzt a vádlott zsebre rakta, de még ezt is kevesellte és további pénzt, értékeket követelt. Míg felesége az ékszerek átadásával megosztotta a vádlott figyelmét, D.T. sértett a kezéről a kötelet leszedte, és a kanapéról hirtelen felugrott, hogy védekezzen a vádlottal szemben. A vádlott azonban megelőzte őt, a fegyvert
előtte a párnával ráfogta a sértettre, és ezzel megállásra kényszerítette D.T. sértettet, akit visszaültetett a kanapéra. A vádlott ezek után a magával hozott ragasztószalagot, illetve annak egy darabját D.K. sértettnek adta, és arra utasította, hogy ragassza le a férje száját. A vádlott a sértettek bal oldalán állt, majd bal kézben fogva a viperát kis erővel csapkodni kezdte D.K. sértett bal lábát, miközben azzal fenyegetőzött, hogy eltöri a csontjait, amennyiben nem mondja meg, hogy hol tartják a többi pénzt. D.K. sértett közölte, hogy a többi pénz bankszámlán van, de ő nem tudja, hogy hol, és erről kérdezze meg a férjét, majd egy hirtelen mozdulattal lerántotta a férje szájáról a ragasztót. Ekkorra D.T. sértett a lábáról kioldotta a kötelet, de még mindig összekötözött kézzel, indulatosan a kanapéról felugrott, és a vádlottra kiabálva tett egy lépést felé, aki ugyancsak ráordított a sértettre. Kihasználva férje mozdulatát, D.K. sértett hirtelen felpattant a kanapéra, onnan az ablakpárkányra lépett, feltépte az ablakot és kiugrott az utcára. A vádlott megpróbálta ezt megakadályozni, és legalább két ízben a viperával ráütött D.K. sértettre. D.T. sértett a kanapé mellett állva megpróbálta megakadályozni felesége bántalmazását, ekkor a vádlott azonban közelről, a kezében lévő lőfegyverrel rálőtt a sértett mellkasának jobb oldali részére, majd az ennek következtében hasra eső sértetthez lépett, és további három lövést adott le rá. A vádlott ezután a nyitva maradt ablakon kiugrott, és a segítségért kiabáló D.K. sértett után futott azzal a szándékkal, hogy őt is megöli. A vádlott magával vitte az eltulajdonított tárgyakat és a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközöket. A sértettnek azonban, mielőtt a vádlott rálőhetett volna, a közeli NAV székházba sikerült bemenekülnie, és segítséget kérnie. A vádlott ezt követően robogóján a helyszínről elmenekült, azonban a rendőrség még aznap elfogta őt Szolnok területén. Az elszenvedett sérülések következtében D.T. sértett a helyszínen életét vesztette. A vádlott cselekménye következtében D.K. sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A 2015. június hó 11. napján megtartásra kerülő folytatólagos tárgyaláson előreláthatóan pszichológus szakértő meghallgatására és tanúk kihallgatására kerül sor. Dr. Papp Judit sajtószóvivő 06-56/501-400 3109-es mellék soosrdr@szolnokit.birosag.hu Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 sandorg@szolnokit.birosag.hu 20