B. I. Emberölés bűntette :30

Átírás

1 A 18. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Információ: Debreceni Ítélőtábla B. I. Emberölés bűntette :30 HATÁROZAT HIRDETÉS Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2015 februárjában B. I. vádlottat 2 rb. testi sértés bűntettének kísérlete miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész részbeni megalapozatlanság miatt, a vádlott terhére rótt bűncselekmények téves jogi minősítése miatt a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett. A Hajdú- Bihar Megyei Főügyészség és a Debreceni Járási Ügyészség is 2013-ban súlyos testi sértés kísérletének bűntette miatt emelt vádat B. I. ellen. A két ügyet a Debreceni Törvényszék 2014 augusztusában egyesítette. A vádirat szerint 2013 márciusában a vádlott és felesége B. Iné sértett Hajdúhadházon a közös családi házukban nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztottak, így mindketten ittas állapotba kerültek. Szóváltás alakult ki közöttük. A vádlott magához vette a házban található fejszét és azzal testszerte bántalmazta a sértettet. Az ütések először a sértett lábát érték. A vádlott és a sértett között dulakodás alakult ki, melynek során a vádlott a fejszével a fején is megütötte a sértettet, aki az utcára menekült és a szomszédasszonyától kért segítséget. Életveszélyes állapot, súlyos egészségromlás nem alakult ki. Azonban a sérülések helyét és az erőhatások mértékét, súlyosabb, akár életveszélyes sérülés is kialakulhatott volna. A vádlott ittassága miatt a történtekkel szemben közömbös maradt augusztusában a vádlott arra figyelt fel, hogy fia, B. F. sértett egy fiatal lánnyal tér haza és felesége főzni kezdett. A vádlott ismét vitatkozni kezdett feleségével, majd tarkón ütötte az asszonyt és az ételt kiborította az udvarra. B. F. sértett a vádlottól számon kérte az édesanyja bántalmazását. A vádlott akkor egy kaszával a sértett vállát és alkarját megvágta, 8 napon belül gyógyuló sérüléseket okozva a fiának. A bűncselekmény elkövetésének eszköze alkalmas volt akár életveszélyes sérülés okozására és emberi élet kioltására is. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ L. B. + 1 fő Állatkínzás vétsége :00 A Szerencsi Városi Ügyészség 2012-ben fk. L. B. I.r. és K. J. II.r. vádlottak ellen társtettesként elkövetett állatkínzás kísérletének vétsége illetve társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt emelt vádat. A Szerencsi Járásbíróság 2013 szeptemberében a vádlottakat bűnösnek mondta ki a vád szerinti cselekményben, I.r. vádlottal szemben a Miskolci Városi Bíróság 2011 májusában alkalmazott 1 év 6 hónap próbára bocsátást megszüntette. I.r. vádlottat 1 év 2 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett fk. fogházbüntetésre, míg II.r. vádlottat 1 év 6 hónap fogházbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. Z. III. és K. G. IV.r. vádlottat 1

2 Információ: állatkínzás vétsége, lopás vétségének kísérlete és természetkárosítás bűntette miatt személyenként 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, II.r. vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A Miskolci Törvényszék 2014 októberében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és II.r. vádlottat az ellene emelt társtettesként elkövetett lopás kísérletének vádja alól felmentette, a társtettesként elkövetett állatkínzás vétségének minősülő cselekményből a kísérletre utalást mellőzte és II.r. vádlott fogházbüntetését 1 évre enyhítette. A jogerősen elítélt fk. L. B. I.r. vádlottat - a Be.349. (2) bekezdése alapján a jogerő feltörésével -, a társtettesként elkövetett lopás vétsége kísérletének vádja alól felmentette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélet ellen az ügyész I. és II.r. vádlottak terhére fellebbezett felmentésük miatt, bűnösségük e bűncselekményben való megállapításáért és súlyosításért. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 augusztusában I. és II.r. vádlott Megyaszó külterületén összesen 57 db hurkot helyezett ki azért, hogy ürgét fogjanak. III. és IV. r. vádlott 36 illetve 17 db hurkot helyezett ki a területre ugyanazzal a céllal. Gy. I. hivatásos vadász ellenőrzést végzett a területen, észlelte a vádlottak cselekményét és értesítette a rendőrséget, majd felszedte a hurkokat. Míg III. és IV.r. vádlottak által kihelyezett hurkokkal 14 ürgét fogtak, I. és II.r. vádlott nem járt sikerrel. A III.r. és IV.r. vádlottak által tiltott vadászati eszközzel, hurokkal befogott 14 db elpusztult ürge természetvédelmi rétéke Ft. A vádlottak beismerték a bűncselekmények elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla S. Cs. + 1 fő Befolyással üzérkedés bűntette :30 Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 decemberében Dr. S. Cs. I.r. vádlottat befolyással üzérkedés bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre 6 év közügyektől eltiltásra és Ft pénzbüntetésre ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Dr. Sz. J. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 2 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra, 2 év közügyektől eltiltásra és Ft pénzbüntetésre ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést II.r. vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosításáért. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott a vádbeli időben a Heves megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szervek Bűnügyi Osztályának osztályvezetője volt. II.r. vádlott korábban ugyanezt a beosztást töltötte be, ám a cselekmény elkövetésekor már ügyvédként dolgozott. I.r. vádlott 2012 szeptemberében ismerkedett meg H. T-vel, aki ellen az Egri Törvényszéken büntetőeljárás volt folyamatban. I.r. vádlott tanácsára H. T. II.r. vádlottnak adott meghatalmazást a védelmére. I.r. vádlott azért, hogy jogtalan anyagi hasznot szerezzen kijelentette, hogy meg tudja mozgatni kapcsolatait annak érdekében, hogy a megismételt eljárásban H. T. számára kedvezőbb ítélet szülessen. H. T. nem zárkózott el az ajánlattól. Ezt követően I.r. vádlott pénzt kért H. T-től arra hivatkozással, hogy eddig a megfelelő embereknek már egy millió forintot fizetett ki. Megállapodtak abban, hogy Ft-ot napokon belül megkap I.r. vádlott. II.r. vádlott tudott I.r. vádlott ajánlatáról és felajánlotta a férfinak, hogy vele is elküldheti a pénzt I.r. vádlottnak. Végül 2012 decemberében az M3-as autópályán egy benzinkút 2

3 férfimosdójában kapta meg a pénzt I.r. vádlott. Miután mindketten kijöttek az épületből, I.r. vádlottat a TEK emberei elfogták, és megtalálták nála az összeget. Első nyilvános ülés. Információ: Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK B. 171/2015 Vádlott: N. J. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete tárgyalás A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint N. J januárjában szabadult Tiszalökről, ahonnan édesanyja debreceni, Nagy Sándor telepi lakásába költözött. Az asszony pár hónappal később meghalt, és miután fia nem dolgozott, nem tudta fizetni az albérleti díjat, így utcára került. Nappal a városban időzött, éjszakáit a hajléktalanszállón töltötte. N. J novemberében egy alapkompetencia oktatáson ismerkedett meg N. J-vel, aki iránt azonnal vonzalmat érzett. A nő édesanyjával lakott Pacon, ahová nem sokkal később a vádlott is odaköltözött. Az idős asszony sérelmezte, hogy lánya már nem vette ki a részét az otthoni munkákból, így a pár elköltözött a férfi "fogadott szüleihez". A hely szűkössége miatt azonban onnan is menniük kellett, így hajléktalan életmódot folytattak. Nappal üvegeket, dobozokat szedtek össze, az éjszakákat pedig a Nagyerdőn töltötték. A sértett édesanyjához azonban visszajártak, és még feszültebb lett a kapcsolat, amikor 2014 nyarán az asszony kék - zöld foltokat fedezett fel lánya arcán, és ezt számon kérte a vádlotton. A vita tettlegességig fajult, az ittas vádlott többször is megütötte az asszonyt. A vádlott és a sértett viszonya ebben az időszakban kezdett megromlani. A férfi egyre többet ivott, ittasan agresszívvé vált. Többször is bántalmazta a nőt, de az mindig megbocsátott neki, mert a vádlott azt ígérte, hogy megváltozik. Hajléktalan ismerőseik is többször látták a nyomokat, de a nő sosem tudta, merte elmondani azok valódi okát júniusának végén a pár hajléktalan ismerőseit látogatta meg a stadionnal szemben lévő erdős területen. Az ott lakók egyike megsajnálta őket, és felajánlotta, hogy költözzenek melléjük egy sátorba. Még sátrat is adott kölcsön, a sértett és a vádlott mindössze egy matracot hozott magával. Június 30-án a vádlott meglehetősen sokat ivott, így estére kifejezetten ittas állapotba került. Kötekedni kezdett az asszonnyal, féltékenységi jelenetet rendezett. N. J. egy ideig csendben tűrte a helyzetet, amikor azonban a férfi a sátor előtt tarkón ütötte a nála jóval alacsonyabb, gyengébb testalkatú sértettet, akkor már számon kérte rajta a kötekedés, bántalmazás okát. A vádlott ütésekkel reagált a kérdésre, mire a nő visszafutott a sátorba. N. J. is visszafordult, magához vett egy 11 centiméter pengehosszúságú kést, és szurkálni kezdte az asszonyt. A nőt az arcán, nyakán, mellkasán, hasán, combjain összesen 50- szer sebesítette meg - írja a vád. A sértett felkelni sem tudott, vérző sérüléseivel a sátorban töltötte az éjszakát. Másnap gyalogos rendőrjárőrök keresték fel az erdőben élő hajléktalanokat, ők fedezték fel a sátorban a magatehetetlen sértettet, akihez azonnal mentőt hívtak. Igazoltatták a vádlottat is, aki azt mondta: előző este külföldiek támadtak az asszonyra az Egyetem sugárúton, ő maga hozta haza, és nem gondolta, hogy ennyire súlyosak a sérülései. 3

4 A sértettet a mentő a Kenézy Kórház traumatológiájára szállította, ahol életmentő hasi - és mellkasi műtétet hajtottak rajta végre. Információ: Tatár Timea, Debreceni Törvényszék, 36/ Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/ sajto@debrecenit.birosag.hu, 36/ FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II B.1280/2010 terrorcselekmény bűntette A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L április 21- én a Hősök terén tartott A Kezdet Napjának nevezett rendezvénnyel útjára indították a Hunnia Párhuzamos Magyarország mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a Hunnia katonáinak jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára 4

5 Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az forintot decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben Vörös Csepel néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a Vörös Csepel nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a Hunnia mozgalom katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. S. a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a Ft-ot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a Ft-ot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk nagy kör -nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű, a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport 5

6 PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a Hunnia mozgalom részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz.ii. tárgyalóterem Sch. M. testi sértés bűntette és más bűncselekmény

7 Információ: A vád szerint a vádlott október 30-án otthonában, édesanyjával összeveszett, ennek következtében megfélemlítés céljával éjjel, a konyhában, egy macsétát tett az anyja nyaka elé. Amikor az anyja nem adott fogfájására fájdalomcsillapítót, egy zacskóba hígítót öntött, s mikor édesanyja ezt megpróbálta megakadályozni, a kezéből a zacskót kivenni, annak tartalmát az anyjára öntötte, majd egy öngyújtót csattogtatott előtte, azt a látszatot keltve, hogy az bármikor begyulladhat és felgyújthatja. A vádlottat ugyanezen a napon testvére kérdőre vonta az édesanyjával történtek miatt, és felszólította, hogy hagyja békén a szüleiket, eközben a vádlott testvérét bántalmazta, macsétával fenyegette, és eltörte a bal keze kézközépcsontjának fejét. A bíróság folytatja a tárgyalást. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő sebestyena@pecsit.birosag.hu Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz. II. tárgyalóterem H. G. R. emberölés bűntette A vád szerint H.G.R. vádlott előzetes megbeszélésük szerint, társával T.Cs. dunaújvárosi lakossal január 21-én 22 óra körüli időre találkozóra hívta K. J. sértettet Pécsett a Laterum Szálló elé. A vádlott és társa ez után az Orfűre vezető műútra mentek, ahol H.G.R. vádlott elrejtőzött, majd társa T.Cs. a sértett K. J. -t 22 óra körüli időben gépkocsijába felvette és elindult vele az Orfűre vezető útra, a vádlott rejtekhelye felé. Miután odaértek, a vádlott nem jött elő és perc várakozás után K.J. sértett elindult vissza Pécs irányába gyalogosan a műúton. Ekkor a vádlott előjött rejtekhelyéről, beült az autó vezető ülésére, míg T.Cs. a hátsó ülésre és elindultak K.J. után. A sértett a vádlott és társa felszólítása ellenére nem akart beszállni a gépkocsiba, így a vádlott és társa kiszállt, majd szóváltás alakult ki közöttük, melynek során T.Cs. 3-4 alkalommal ököllel arcul ütötte K. J.-t, aki a földre esett. T.Cs. odament hozzá, fejét a földről felemelte, majd visszaengedte és otthagyta. A sértett ekkor egy 8-10 cm pengehosszúságú zsebkést vett elő, T.Cs. erre a gépkocsi kesztyűtartójából elővette a H.G.R. vádlott tulajdonát képező pisztolyt és azt csőre töltve felszólította a sértettet a kés eldobására. A sértett ezt nem tette meg, T.Cs. A földbe lőtt, erre a sértett a kést eldobta. T.Cs. A pisztolyt a mellényzsebébe tette, miközben a vádlott elővett egy 95 cm hosszú és 6 cm vastag csákánynyelet, ezzel ütlegelni kezdte a sértett fejét, nyakát, lábát. Ennek során 16 közepes erejű ütés érte a sértettet, melynek következtében a jármű mögött összeesett. Őt a vádlott és társa a szalagkorlátig húzták és a korlátra ültették, a sértett azonban a korlátról lecsúszott és mintegy 10 métert gurult a mögötte lévő lejtős, havas területen. Ekkor H.G.R. vádlott felvette a jármű mellől a sértett kését és azzal a sértett után ment és a hason fekvő K.Jt a hátán, a vállán a nyakán, az arcán kis-közepes erővel megszurkálta, mintegy 19 esetben, a már magatehetetlen sértettet. A kést a sértett közelében a földön hagyta. A helyszínt H.G.R. vádlott társát hátrahagyva a gépkocsival elmenekült, míg T.Cs. gyalogosan az erdőn át jutott el a városba. A vádlott a történtek után külföldre szökött, elfogatóparancs alapján március 9- én fogták el Angliában és június 7-én sikerült Magyarországra szállítani. T.Cs-vel szemben január 30-i elfogását követően a büntetőeljárást már jogerősen lefolytatták. A bíróság folytatja az eljárást. 7

8 Információ: Dr. Sebestyén Ágnes Komlói Járásbíróság (Komló, Bajcsy Zs. u. 2.) B. L. Kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette Információ: A vád szerint a vádlott 2014 júniusában Nagypallon egy ingatlan épületének tetőfedési munkálataiban, mint egyéni vállalkozó vett részt. A vádlott az alkalmazásában munkát végző tetőfedő személyek közül az egyik munkavállalót munkaszerződés és a munkaviszonya adóhatósághoz történő bejelentése nélkül foglalkoztatta június 17. napján a fenti ingatlanban a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének munkatársai munkaügyi ellenőrzést végeztek, melynek során amíg a egy Kft.-t ellenőriztek, a vádlott mint egyéni vállalkozó munkavállalói elhagyták a helyszínt, ezért a hatóság képviselői június 18. napján is ellenőrizték a foglalkoztatottak munkaviszonyát. Mialatt a fenti napon és helyen hivatalos eljárása során a hatóság képviseletében eljáró ellenőr, mint hivatalos személy a helyszínen volt személyek munkaviszonyát ellenőrizte az addig távol volt és az ellenőrzés megkezdéséről értesült vádlott a helyszínre ért. Mivel a vádlottal szemben korábban a hatóság több alkalommal szabott ki bírságot a foglalkoztatási szabályok be nem tartása miatt és a vádlott a hatóság eljárásának menetét pontosan ismerte, ezért a vádlott úgy döntött, hogy az ellenőrnek előnyt ad, illetve ígér, azért, hogy a foglalkoztatási szabályok be nem tartását ne tárja fel és a hatósági ellenőrzést ne folytassa le. Ennek során amikor az ellenőr a vádlotthoz fordult és a hatóság eljáró tagjaként bemutatkozott, illetve a hatósági eljárásról a vádlottat tájékoztatta, a vádlott az ellenőrnek kezet nyújtott úgy, hogy a kezében 1 darab ,- forint címletű bankjegy volt. A vádlott szándéka arra irányult, hogy a kézfogáskor a bankjegyet mások számára nem látható módon átcsúsztassa az ellenőr kezébe azért, hogy az ellenőr a hatósági eljárás során az általa tapasztalt hiányosságokat és szabályszegéseket ne tárja fel, ezáltal hivatali kötelezettségét megszegje. Az ellenőr a vádlott cselekményét a kézfogáskor észlelte, ezért kezét visszarántotta és felszólította a vádlottat, hogy a pénz átadására irányuló magatartását fejezze be, majd a munkaügyi ellenőrzést lefolytatta. A járásbíróság megkezdi a tárgyalást az ügyben. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő sebestyena@pecsit.birosag.hu SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 16. számú tárgyalóterem dr. L. E. vádlott és 50 társa Költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények április 27. és óra Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint Dr. L. E. ideg-elmegyógyász végzettségű, I. r. vádlott Hódmezővásárhelyen praktizált, és feladati közé tartozott többek között fogyatékossági 8

9 SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK támogatások igénylése kapcsán szakorvosi igazolások kiállítása. A vádlott 2001 szeptembere és 2010 decembere közötti időszakban számos betege, valamint a betegei által megnevezett, számára ismeretlen személyek részére - azok jogtalan haszonszerzése érdekében - olyan valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat állított ki, amelyek megalapozták, hogy az igénylők jogosulatlanul jussanak fogyatékossági támogatáshoz. Ezekben az esetekben a vádlott nem végezte el az ilyenkor szokásos szakmai vizsgálatokat és teszteket, hanem ezek hiányában, ismerve a támogatás iránti igény jogtalanságát igazolta azt, hogy a juttatást jogosulatlanul igénylő személyek alacsony IQ-val rendelkeznek. Az igazolást kiállítani kért vádlottak a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokkal az esetek nagy részében Dr. F. M. háziorvost keresték fel abból a célból, hogy az a valótlan tartalmú, I. r. vádlott által adott szakorvosi igazolások és az érintettek nyilatkozata alapján állítson ki részükre egy a fogyatékossági támogatás igényléséhez szükséges beutalót. IV. r. vádlott 13 esetben bírt tudomással arról, hogy a szakorvosi igazolás valótlan tartalmú volt, és hogy az igénylő valótlan tartalmú nyilatkozatot tett előtte a jogosultság megállapítása érdekében. Ezt követően a fogyatékossági támogatást igénylő 49 vádlott a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat és beutalókat a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez benyújtotta, majd az eljáró ügyintéző az egészségügyi iratokat az Országos Orvosszakértői Intézet Szakértői Bizottságának megküldte. A bizottság a csatolt valótlan tartalmú, hitelesnek tekintett okiratok alapján minden esetben megállapította, hogy az igényt előterjesztő vádlottak fogyatékosak, melyre tekintettel a Magyar Államkincstár a fogyatékossági támogatás rendszeres folyósításáról rendelkezett. A fogyatékossági támogatások jogosulatlan igénybevétele folytán a magyar állami költségvetést az esetek döntő többségében 1 millió és 2,5 millió forint közötti kár érte, amely csupán egyetlen esetben, egy kisebb összeg vonatkozásában térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még több tárgyalást tart. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu Szolnoki Törvényszék - I. emelet 53. tárgyalóterem T. M. és társai hűtlen kezelés bűntettének kísérlete április A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. 9

10 A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o - Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép- Dunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy 10

11 egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így 11

12 megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. A április hó 27. napján megtartásra kerülő folytatólagos tárgyaláson előreláthatóan iratismertetésre kerül sor. Információ: Dr. Sándor Géza 06-30/ sandorg@szolnokit.birosag.hu VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. fsz. 23. sz. tárgyaló B.52/2015. Sz. T. Életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény április ,30 óra A törvényszék az ügyben első tárgyalást tart, amelyen a vádlott és a tanúk kihallgatása, valamint a szakértő meghallgatása várható. 12

13 A vádirati tényállás lényege szerint: Sz. T. vádlott évben rendszeresen fogyasztott alkoholt és kábító hatású gyógyszereket, jövedelemmel azonban nem rendelkezett. A vádlottat június 3. napján a gyógyszerek és az alkohol fogyasztása miatti rosszulléte folytán mentővel a Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházba szállították, ahonnan ellátását követően önkényesen eltávozott. A vádlott a kórházból való távozását követően további nagyobb mennyiségű Frontin tablettát vett be, melyre alkoholt fogyasztott. Sz. T. vádlott június 4. napján a reggeli órákban pénz nélkül Veszprém belvárosában tartózkodott, amikor meglátta az A. T. utazási irodából kilépő, 77 éves F. E. sértettet, akinél a válltáskájában elhelyezett borítékban és pénztárcában összesen Ft készpénz volt. A vádlott ekkor elhatározta, hogy a sértett idős korát kihasználva a táskáját, a benne lévő pénzzel és értékekkel együtt eltulajdonítja, ezért a kapucnit a fejére húzva követte F. E. sértettet, majd a sértett mellé lépett. F. E. sértett a válltáskáját a teste előtt behajlított jobb karjára akasztva tartotta, amikor Sz. T. vádlott váratlanul megragadta a táska egyik vállpántját, és azt abból a célból, hogy a táskát meg szerezze erőteljesen megrántotta. F. E. sértett azonban ellenállt, és azért, hogy értékeit védje, a bal kezével megmarkolta a válltáskája tetejét, míg a jobb kezével az arra ráakasztott másik vállpántjánál fogva továbbra is tartotta a táskát. Sz. T. vádlott a sértett ellenállásának megtörése és az értékek elvétele végett a táskát az egyik pántjánál fogva tovább rángatta, azonban azt nem sikerült kitépnie a sértett kezéből. Sz. T. vádlott a sértett táskájának megszerzése érdekében alkalmazott erőszak során amelynek következtében a táska egyik vállpántja el is szakadt, a táska rángatás a közben meglökte a sikítozó F. E. sértettet, aki ennek következtében hanyatt, a földre esett, és a járda macskakő burkolatába nagy erővel beütötte a fejét. Mivel a vádlott a sértett értékeit nem tudta megszerezni, a vérző sértettet hátra hagyva a helyszínről elmenekült. A támadás során F. E. sértett kiáltását több tanú is meghallotta és a sértett segítségére siettek. Egyikük értesítette a mentőket, akik az életveszélyes állapotban lévő F. E. sértettet a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházba szállították, ahol sérüléseit ellátták. F. E. sértett Sz. T. vádlott bántalmazása következtében a tarkótájék jobb oldalának repesztett sérülését, a tarkócsont törését, jobb oldali keményagyhártya alatti vérömlenyt és a bal kisagyfélteke pókhálóhártya alatti vérömlenyét szenvedte el. A sértett sérüléseinek gyógytartama összességében 8 napon túli, a tényleges gyógytartam 6-8 hétre tehető. A sértett koponyaűri vérzései életveszélyes sérülésnek minősülnek. F. E. sértettnél a bántalmazás következményeként szövődménymentes gyógyulás esetén maradandó fogyatékosság, vagy súlyos egészségromlás kialakulása nem várható. Sz. T. vádlott cselekménye és F. E. sértett sérülései között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. Mivel köztudott, hogy egy idősebb ember védekezési képességében, mozgáskoordinációjában korlátozott, még nem túlzottan nagy erejű lökéstől is egyensúlyát veszti, így Sz. T. vádlott nyilvánvalóan felismerte, hogy a tőle jóval idősebb sértett táskájánál fogva történő rángatása és meglökése a sértett földre zuhanását okozhatja, amely a sértett kemény, szilárd és bordázott felülethez ütődése, csapódása folytán akár életveszélyes koponyasérüléssel járhat, amely eredmény iránt közömbös maradt. Sz. T. vádlottnál a bűncselekmény elkövetésekor személyiségzavar, krónikus alkoholizmus és drog-abúzus (drog káros használat) volt megállapítható. A vádlott személyiségzavara nem érinti a beszámítási képességét, azt nem zárja ki és nem is korlátozza. Sz. T. vádlottnál kábítószer-függőség fennállása nem állapítható meg, 13

14 azonban kábítószer káros használata (kábítószer-abúzus) véleményezhető. Sz. T. vádlott képes volt arra, hogy a cselekménye következményeit felismerje és ennek a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson. A fenti tényállás alapján a Veszprémi Megyei Főügyészség 1 rendbeli, életveszélyt okozó testi sértés bűntette, valamint 1 rendbeli, a bűncselekmény felismerésére, elhárítására koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat Sz. T. vádlottal szemben. A főügyészség a vádlottal szemben fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását, a vádlott közügyek gyakorlásától való eltiltását, továbbá a nyomozás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezését indítványozta. Információ: dr. Laczkó Henriett Tel laczkoh@veszpremvb.birosag.hu 14

15 (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. III. tanács fsz. Díszterem Inform áció: V. G. II. r. és 6 társa vesztegetés vétsége A vesztegetés vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben első fokon eljáró törvényszék bűnösnek mondta ki a másodfellebbezéssel érintett V. rendű vádlottat 7 rb. vesztegetés bűntettében, a II. rendű, a VI. rendű, a IX. rendű és a XII. rendű vádlottakat 1-1 rb., a VIII. rendű és a X. rendű vádlottat pedig 2-2 rb. vesztegetés vétségében. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, az V. rendű vádlottat 5 rb. vesztegetés bűntette, a II. rendű, a VI. rendű, a VIII. rendű, a IX. rendű, a X. rendű és a XII. rendű vádlottat 1-1 rb. vesztegetés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az elsőfokú ítéletben megállapított és a másodfokú bíróság által pontosított, kiegészített tényállás lényege a másodfellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában a következő: Az V. rendű vádlott szülésznőként, a II. rendű, VI. rendű, VIII. rendű, IX. rendű, X. rendű és XII. rendű vádlottak szülész-nőgyógyászként dolgoztak egy állami fenntartású egészségügyi intézményben, ahol a ingyenesen járó egészségügyi szolgáltatás elvégzéséért (pl. szülés levezetéséért, vagy az epidurális érzéstelenítésért) előre anyagi ellenszolgáltatást kértek és fogadtak el. A másodfokú ítélet ellen az ügyész a II. rendű, a VI. rendű, a IX. rendű és a XII. rendű vádlottak teljes körű, valamint a az V. rendű, a VIII. rendű és a X. rendű vádlottak részbeni felmentése miatt e vádlottak terhére; az V. rendű vádlott és védője, valamint a VIII. rendű vádlott védője és a X. rendű vádlott védője pedig e vádlottak felmentése érdekében jelentett be másodfellebbezést. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla K. Cs. + 2 fő Sikkasztás bűntette :30 Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 októberében K. Cs. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett sikkasztás bűntette, felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és Ft vagyonelkobzásra ítélte. B. A. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntette és közokirathamisítás bűntette miatt 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. Dr. K. A. G. III.r. vádlottat 2 év börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását mindhárom vádlott esetében 2 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság kötelezte a vádlottakat, hogy az érintett kft magánfél részére fizessenek meg Ft kártérítést és a hozzá kapcsolódó késedelmi kamatot. Az ítélet ellen a vádlottak felmentésért fellebbeztek továbbá a polgári jogi igény miatt is. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott a vádbeli időszakban egy pécsi székhelyű beruházó kft ügyvezetője volt ban elhatározta, hogy újabb gazdasági társaságot hoz létre. Rábírta II.r. vádlottat, alkalmazottját, hogy vállalja el névleg az új társaság vezetését márciusában Egy miskolci kft, Miskolc belvárosi építkezés kapcsán generál-kivitelezési két szerződést kötött a Széchenyi-negyed A és B épületére vonatkozóan I.r. vádlott cégével. I.r. vádlott kft-je a vállalkozási szerződés alapján 15

16 Információ: további alvállalkozókat vett igénybe a munka elvégzéséhez. Az egyik alvállalkozó kft a munkát elvégezte, azzal kapcsolatosan minőségi kifogás nem merült fel, így az kiállította a csaknem 15 millió forintos vállalkozói díjról szóló számlát. Ezt azonban I.r. vádlott cége nem akarta kifizetni, tekintettel arra, hogy vele a 2006 márciusában kelt kivitelezési szerződést 2007 nyarán felbontották. Azonban az addig elvégzett munkáért járó díjat időarányosan kifizették. Az érintett alvállalkozói cég 2008 januárjában fizetési felszólítást küldött I.r. vádlott részére, mely szerint, fizetési kötelezettségüknek 15 napon belül tegyenek eleget, különben felszámolási eljárást kezdeményez velük szemben. Így tette a parkolóház építése kapcsán, a megrendelő cég is. A pénzt egy ügyvédi iroda letéti számlájára utalták, azért mert I.r. vádlott cége képviseletében III.r. vádlott Dr. K. A. G novemberében megállapodást kötött a főkivitelező cég ügyvezetőjével. Eszerint a felek megállapodtak abban, hogy a közöttük fennálló jogvitát oly módon rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. Vagyis I.r. vádlott cége a főkivitelező kft-vel, illetve a parkolóház megrendelőjével szembeni kereseteitől eláll, illetve kéri az eljárás megszüntetését. Ennek ellentételezéseként a két megrendelő cég összesen 50 millió forintot helyezett letétbe azzal, hogy I.r. vádlott cége közli azt a számlaszámot, amire az összeg átutalását kéri. Az összeget a II.r. vádlott kft-je /amit valójában I.r. vádlott vezetett / számlájára utaltatták. Ez a cég a miskolci építési munkákban semmilyen formában nem vett részt. A pénzmozgások igazolására I. és II.r. vádlott 2007 júliusa és 2007 novembere között színlelt alvállalkozói szerződéseket kötött. I.r. vádlott cége annak ellenére, hogy a vádbeli időszakban 50 millió forintos bevételhez jutott az alvállalkozói díjat nem fizette meg, holott arra lehetősége lett volna. I.r. és III.r. vádlott egymás tevékenységéről tudva az I.r. vádlott cégének vagyonát jogtalanul eltulajdonították a II.r. vádlott kft-jével való színlelt ügylet megkötésével, illetve nem létező követelés elismerésével, mivel az 50 millió forintot jogalap nélkül a II.r. vádlott társaságának bankszámlájára utaltatták. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla R. B. + 2 fő Emberkereskedelem bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 januárjában R. B. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberrablás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése fele részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. T. R. II.r. vádlottat felbujtóként elkövetett emberrablás bűntette és felbujtóként elkövetett lopás bűntette miatt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. P. B. III.r vádlottat felbujtóként elkövetett emberrablás bűntette és társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt 6 év 2 hónap fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. II. r. vádlott büntetése 2/3 részének letöltése után, III. r. vádlott 2/3 részének letöltése után, de legkevesebb 3 hónap letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője téves jogi minősítés miatt és enyhítésért, II. r. vádlott védője téves jogi minősítés miatt és részbeni felmentésért, III. r. vádlott és védője téves jogi minősítés miatt részbeni felmentésért és enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott élettársi kapcsolatban él 2000-től V-K. L. sértettel Miskolcon, aki jelentős és sikeres vállalkozást tartott fenn. Közös gyermekük a bűncselekmény elkövetésekor 3 és fél éves volt év közepén I.r. vádlott bankszámlájára a sértett átutalt Ft-ot, amit a lakásban egy 16

17 széfben helyeztek el. I.r. vádlott és a sértett között 2007 végén megromlott, melyről II.r. vádlott, aki bejáratos volt a sértett házába, többször dolgozott a férfinak, jó viszonyban voltak. Ismerte az ingatlant, tudta milyen a riasztórendszer, hány kamera figyeli a házat, az egyik széfet is ő szerelte be a lakásba. A sértett 2007 őszén egy másik széfet is vásárolt, amelyet a lakás első emeleti szobájába szereltetett fel és a pénzt ebbe helyezték el. II.r. vádlott 2008 januárjában elhatározta, hogy a pénzt megszerzi a sértettől és az I.r. vádlottól februárjában P. B. III.r. vádlott és S. Cs. terhelt II.r. vádlott megbízásából betört V-K. L. sértett házába és onnan az egyik széfből Ft készpénzt, Ft értékű vásárlási utalványt, valamint laptopot, és Ft értékben ékszereket vittek el. Azt a páncélszekrényt, amiben a Ft volt nem találták meg. II., III., r vádlott és S. Cs. terhelt az ékszereket egymás között elosztották. A betörés után nem sokkal a sértett a forintot a bankszámláját vezető bankban egy széfben helyezte el azzal a kikötéssel, hogy az ő tulajdona, amely majd a kisfiáé lesz. I.r. vádlott mivel a sértettel az élettársi kapcsolata megromlott, elhatározta, hogy a banki széfben lévő pénzt megszerzi, amellyel saját és gyermek jövőjét bebiztosítja. II.r. vádlott felajánlotta, hogy segít az asszonynak ebben, mivel van neki olyan ismerőse, aki tud neki segíteni. II.r. vádlott szólt III.r. vádlottnak, aki újra kapcsolatba lépett S. Cs. terhelttel, azért, hogy a sértettől akár erőszak útján is, de megszerezzék a forintot. A vádlottak közösen, részletesen kidolgozták a bűncselekmény elkövetésének minden mozzanatát. Abban is megállapodtak, hogy I.r. vádlott a forintból forintot kér, a többit egymás között osztják fel segítői márciusában I.r. vádlott azzal az ürüggyel, hogy rosszul érzi magát, haza hívta a sértettet. A lakásban már bent tartózkodó S. Cs. terhelt a tervnek megfelelően egy gázpisztolyt tartott I.r. vádlott fejéhez, majd a sértett fejéhez és berántotta a férfit a házba. A rémült állapotba került V-K. L-lel ordítva közölte, hogy adjon pénzt és akkor sem nekik, sem a gyerekeiknek nem lesz baja. Elhitette a sértettel, hogy több támadó van, akik közül négyen az első házasságából született lányánál vannak. Ezt megerősítendő felhívta telefonon III.r. vádlottat ás úgy tett, hogy a sértett is hallja közlését, a telefonba belemondta, hogy a lányát hagyjátok, mert együttműködik.i.r. vádlott sírást és félelmet színlelve könyörgött a sértettnek, hogy fizessen. A sértettel tovább kiabálva közölte, hogy hívja fel a bankot és mondja a banki ügyintézőnek, hogy az élettársa és az egyik barátja fog bemenni a bankba és adja oda nekik a széf tartalmát. A sértett teljesítette a követelést. R. B. I.r. vádlottat T. R. II.r. vádlott és J. E. terhelt vitte a bankba, ahonnan az asszony egy táskában elhozta a pénzt. Mindeközben S. Cs. a sértettet bezárta a lakás italtároló helyiségébe és közölte, hogy ha megvan a pénz, az asszonnyal elvitetik magukat és egy órán belül visszaengedik, és majd ő fogja az italtárolóból kiengedni. A bűncselekményt követően S. Cs. J. E. terheltek és P. B. III.r. vádlott, a T. R. II.r. vádlott által átadott Ft készpénzt egymás között elosztották, míg II.r. vádlott a fennmaradó készpénzt a nyékládházi családi házában a falburkolat mögött elrejtette. A nyomozóhatóság a házkutatás során megtalált forintot, így a kár részben megtérült. S. Cs. terhelt öngyilkosságot követett el, majd 2008 júniusában meghalt. A sértett R. B. I.r. vádlottnak megbocsátott, az élettársi kapcsolatukat helyreállították. Szakértők meghallgatása. Információ: Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/

18 DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Járásbíróság, Iparkamara u. 1. fszt.7. B. 277/2015 Vádlottak: I.r. M. A., II.r. G. R. J. Szexuális erőszak, felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette tárgyalás A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint M. A. és G. R július 4-én Debrecenben, a Csapó utca környékén időzött, azt tervezték, hogy kerékpárt fognak lopni, amiből pénzt csinálnak. A vádlottak azonban nem találtak olyan biciklit, amelyet el tudtak volna vinni, így a főtér, majd a Hatvan utca felé vették az irányt. Az I. r. vádlott vetette fel, hogy csináljanak egy komolyabb balhét, amiből jó pénzt lehet húzni. A vádlottak a Hatvan utcára érve látták meg a sértettet, aki a Nagyposta előtt sétált egy borítékkal és telefonjával a kezében. A két férfi feltételezte, hogy a borítékban pénz van, ezért eldöntötték, hogy elveszik tőle. A lány felé indultak, az I.r. vádlott menet közben azt kiabálta, hogy helló cicababám van gazdád?, a II.r. vádlott pedig na most partiba vágjuk megjegyzéssel közeledett a sértetthez írja a vádhatóság. A nő szerette volna elkerülni a találkozást, ezért befordult a Hatvan utcát és a Déri teret összekötő átjáróba, ahová azonban a két férfi követte. A vádirat szerint, amikor a két vádlott utolérte a nőt, M. A. az egyik oszlophoz szorította, és obszcén mondatot vetett oda neki. Miközben M. A. a falnak nyomta a sértettet, G. R. elvette a telefont és a borítékot, nézegetni kezdte a tartalmát, figyelte a járókelőket, illetve, hogy vannak-e esetleg rendőrök a közelben. A sértett próbált szabadulni az I.r. vádlott szorításából, de a férfi simogatni kezdte, majd egy 8-10 centiméter hosszúságú konyhakést vett elő, és végigvágta a nő ruháját a mellkasától egészen a hasáig. A nő testét a kés több helyen is felsértette. Az I.r. vádlott szexuális tartalmú megjegyzéseket sugdosott a nyöszörgő sértett fülébe, próbálta egészen intim területen is megérinteni. A férfi felszólította arra is, hogy ne merjen kiabálni, közben a két vádlott végig gúnyosan nevetett. Végül otthagyták a bántalmazott nőt és a Hatvan utca felé elfutottak. A vérző sértett a főtér irányába rohant és ott kért segítséget. A támadók menekülés közben a nőtől elvett borítékot eldobták, a mobiltelefont pedig 5 ezer forintért a használt piacon adták el. Az ügyészség vádiratában megállapította azt is, hogy az M. A. által használt konyhakés emberi élet kioltására alkalmas. Információ: Tatár Timea, Debreceni Törvényszék, 36/ Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/ sajto@debrecenit.birosag.hu, 36/ FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II., Fő u Kb.393/2013 Előljárói intézkedés elmulasztása A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket,

19 melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az 19

20 MTV-székház szeptember 18-i ostromakor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére két kivétellel elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az Ignácz és Árvai - jelentések, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a 20