E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2004. június 21-i ülésére Tárgy: Zirc várs közktatási intézményei Pedagógiai Prgramjainak Felülvizsgálata és jóváhagyása Előadó: Kasper Ágta, az Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizttság elnöke Előterjesztés tartalma: határzati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés elkészítésében részt vett: Whlfart Zsuzsanna isklaigazgató, Igmándyné Hebling Gabriella óvdavezető, Encz Ilna ktatási referens Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi és Igazgatási Bizttság Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizttság, Láttam:.. Dr. Árpásy Tamás jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! Zirc vársa Stratégiai Prgramjában (2.2.1, 2.2.2., 2.2.3., 2.3.1., 3.1.2., 3.3.1., 3.3.3.) és Gazdasági Prgramjában (ktatás fejezet) megfgalmazttak szerint lehetőségeihez mérten törekszik nevelési ktatási feladatainak színvnalas ellátására. A Közktatási törvény 129. (6) bekezdése értelmében az óvdák, isklák 2004. június 30-ig felülvizsgálják a nevelési, pedagógiai prgramjukat és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Zirc Várs Önkrmányzati Képviselő-testülete a közktatási intézményei által elkészített minőségirányítási prgramk szakértő felülvizsgálatával az Önknet Kft.-t bízta meg, és a feladat elvégzésére a SZAK2004-es pályázatn kért pénzügyi támgatást. A Képviselő-testület 2004. június 21-i ülésén a szakértői vélemény figyelembe vételével jóváhagyja a pedagógiai nevelési prgramkat. Zirc, 2004. június 4. Kasper Ágta OKKB elnök /2004. (VI.21.) Kt. számú határzati javaslat Zirc Várs Önkrmányzati Képviselő-testülete jóváhagyja a Reguly Antal Általáns Iskla és Előkészítő Szakiskla Pedagógiai Prgramját. Felelős: Hrváth László plgármester Határidő: aznnal /2004. (VI.21.) Kt. számú határzati javaslat Zirc Várs Önkrmányzati Képviselő-testülete jóváhagyja a Benedek Elek Napközitthns Óvda és Bölcsőde Nevelési Prgramját. Felelős: Hrváth László plgármester Határidő: aznnal

8420 Zirc, Alktmány u. 12. Tel.: 1. sz. épület: 88/414-504 2. sz. épület: 88/414-509 email:benzirc@vnet.hu HELYI PROGRAM Bármit teszel is, megfntltan tedd és vedd számba, mi lehet a következménye. (Római közmndás)

1. Óvdánk jellemzői Óvdánk működési köre kiterjed Zirc várs és a hzzá tartzó települések - Kardsrét, Akli, Tündérmajr- gyermekeinek ellátására. Az őslaksk leszármazttai a német kisebbséghez tartznak, ezért szülői igények alapján flyik a német nemzetiségi nyelvvel és kultúrával való ismerkedés két csprtban. Ezekben a csprtkban is a Helyi Prgramban meghatárztt cél és feladatrendszer alapján dlgzunk. Földrajzi elhelyezkedésünkből következően az óvdai nevelés prgramjának elkészítésekr messzemenően figyelembe vettük a helyi adttságkat. A várs nevezetességeinek megismerése - Apátsági műemlékegyüttes, Reguly ház, Természettudmányi Múzeum, Galéria, kézműves műhelyek, Arbrétum, stb.- kiemelt helyet kap a nevelés flyamatában. A természeti szépségek, a környék megismerése kirándulásk alkalmával, a néphagymányk felkutatása, áplása, a jeles napk, népszkásk beépítése az óvdai nevelés rendszerébe szintén fnts alapelv. A Nevelési Tanácsadó pedagógusai helyben látják el a rászruló gyermekek lgpédiai és fejlesztő fglalkzását. Mint ahgy helyet adunk a gyermeknek a család életmódjában, szkásaiban és gndlkdásmódjában, úgy tágabb környezetében is gndskdnunk kell szükségleteinek, igényeinek kielégítéséről. Tudmásul vesszük, hgy a gyermek nem csak öröm frrása, hanem az a valaki, akihez alkalmazkdnunk kell, aki körül csendes, egyenletes, nyugdt, biztnságt adó légkört, rendszeres életmódt kell kialakítanunk. Bár az alkalmazkdás kölcsönös, az első lépéseket nekünk kell megtennünk: lyan körülményeket kell teremtenünk, amely megkönnyíti az alkalmazkdást, beilleszkedést. Fntsnak tartjuk még megteremteni a szabad mzgás, tevékenykedés, önállóság, kezdeményezés, a játék és munkálkdás legjbb lehetőségeit. Munkatársi közösségünk értékrendjében az egészséges életmódra nevelés elsődleges és az egészséges életvitel igényének kialakításában ölt testet. A gndjainkra bíztt gyermekek egészségben való megtartása, szervezetük edzése, ellenállóvá tétele, a stresszhatásk feldlgzására való felkészítésük mindennaps, flyamats tennivaló. Az egészségnevelés a pedagógiai munka gyakrlatában integrálódik, valamennyi nevelési főfeladat része minden nevelési-ktatási területnek, funkcinális egységet képez minden nevelői tevékenységgel.

2. Pedagógiai tevékenységünk általáns elvei Szeretnénk nyílt, érdeklődő, szabálykhz alkalmazkdó, kreatívan együttműködő gyerekeket nevelni, akik kedvesek és segítőkészek társaikkal. Célunk lyan gyermekek nevelése, akik rendelkeznek lyan készségekkel, képességekkel, ismeretekkel, melyekkel képessé válnak életkruknak, testi, értelmi szintjüknek megfelelő önálló ismeretszerzésre. A gyermekek legyenek tevékeny részesei önmaguk és környezetük alakításának. Munkánk srán alapelvként fgadjuk el az ENSZ Egyezmény a Gyermekek Jgairól elnevezésű dkumentumt, s egyetértünk az ENSZ 1959. évi deklarációjával, mely a következő: A gyermeknek jga van: 1. Együttérzésre, szeretetre, megértésre. 2. Megfelelő táplálékra és rvsi kezelésre. 3. Ingyenes ktatásra, képzésre. 4. Lehetőségre a játékhz és az üdüléshez. 5. Névre és államplgárságra. 6. Különleges gndzásra, ha fgyatéks. 7. Arra, hgy veszélyhelyzetben elsőként kapjn segítséget. 8. Mindent megkapni ahhz, hgy egyéni képességeit kibntakztathassa, és így a társadalm haszns tagjává válhassn. 9. Arra, hgy békében és egyetemes testvériségben növekedhessék. 10. Arra, hgy mindezeket a jgkat élvezhesse fajra, színre, nemre, vallásra, nemzetiségre és származásra való tekintet nélkül. 3. Óvdai nevelésünk céljai és feladatai Tevékenységközpntú óvdai nevelésünk a gyermek középpntba helyezését és az óvda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivídum és szciális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adttságk, a belső fejlődés-érés- sajáts törvényszerűségei, a spntán és tervszerűen alkalmaztt környezeti hatásk együttesen határzzák meg.

Óvdánk, mint nevelő intézmény, a gyermeki személyiség kibntakztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Nem csupán megengedjük, hgy a gyerek fejlődjön, hanem lehetővé tesszük, elősegítjük azt tudatsan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. Óvdai nevelésünk a hárm-hét éves krú gyermekek szciális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli. Pedagógiai céljaink és feladataink középpntjába tudatsan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk: azaz kperációra és kmmunikációra kívánjuk képessé tenni óvdáskrban a gyermekeket. A kperáció knkrét tartalma: a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös, összehanglt erőfeszítésén alapuló újratermelése. A kmmunikáció knkrét tartalma: a közmegegyezésre (knszenzusra) való törekvés mindazkban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebnylítását, ellenőrzését és értékelését szlgálják. Óvdánk a pedagógiailag segített, ösztönzött szcializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhz, hgy bldguljn, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek közt tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez a kmplex életfeladat a szciális tanulás intenzív frmája. Ennek egy részét eltérő kulturális színvnaln a családk teljesítik. Mi nem csupán kiegészítő szerepet kívánunk játszani az elsődleges szcializáció flyamatában, hanem aránys fejlesztését, intenzitásának fkzását, magasabb színvnalra emelését is vállaljuk: azaz kiegészítjük, felerősítjük a szciális tanulást. A társadalm és az egyén kölcsönvisznyának valamiképpen a nevelés fgalmában is tükröződnie kell. Felfgásunk szerint a nevelés a társadalm számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. A hárm-hét éves krú gyermekek társadalmi gyakrlatra való általáns felkészítése, magában fglalja: A teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. A gyermeki megismerés alapja hárm-hét éves krban a flyamats érzékelés, tapasztalás és cselekvés. A nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő, rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatárztt szcializáció igazi determinánsait. A gyermeki szükségletek és óvdáskri adttságk alapjai a nevelés alapnrmáinak. Prgramunk vallja, hgy a gyereket minden életkri szakaszban rientálni kell valamire, vezetni kell valahvá. Mire rientálhatunk? A szélesen értelmezett életfeladatkra. Tehát nem feladatunk a szűken vett isklai feladatkra való felkészítés. Az életre való felkészítés csak valóságs tevékenységek, csak a tevékeny életre alapztt nevelőmunka útján valósítható meg.

4. Szükségleteink szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajáts, életkrnként, életkri szakasznként, és egyénenként váltzó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatárzó szerepe van. A környezeti hatásk közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szcializációs szintér, amely a kisgyermeket frmálja. A családi nevelés mellett az óvdának igen nagy szerepe van az elsődleges szcializáció srán. Az óvda nem a spntán szcializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szcializációnak színtere, ahl az elemi kperációs és kmmunikációs frmák tudats kibntakztatása flyik. Az óvdás krú gyermek érzelmi állaptát, beflyáslhatóságát nagymértékben az a családi atmszféra határzza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése (biztnságérzet, védettségérzet) a feltétele annak, hgy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutassn, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvónő nagyn eltérő érzelmi kívánalmakkal találkzik. Az óvdában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fgadni, és empátiakészséget mutatni ugyanúgy, hzzátartzik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyztt, harmnikus alaphangulat kialakítása. Az érzelmi nevelés feladatai: A szeretet és kötödés képességének fejlesztése. A másk iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése. Az élmény befgadás képességének fejlesztése. Az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése. Az ösztönök és az érzelmek irányításának fejlesztése. Az érzelmi zavark tmpítása, leépítése. A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csprtba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül. Megismerkedett a felnőttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztnságsan mzg az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gndzása az óvdai nevelőmunka alapvető feladata; lyan sajáts nevelési feladat, amelynek színvnalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapzza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek tvábbi fejlődéséhez nagymértékben hzzájárul. Az óvónő feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: Az egészséges óvdai környezet megteremtése. A nyugdt, kiegyensúlyztt, szeretetteljes óvdai légkör kialakítása. A gyermek megfelelő gndzttságának biztsítása. A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése.

Étkezés A növekedés és fejlődés egyik legfntsabb feltétele a táplálkzás. Óvdánk napi hármszri étkezést biztsít. Az étkezések időpntját a csprt napirendje és a gyermekek egyéni igénye határzza meg. A heti étrendet a szülők is figyelemmel kísérhetik, szükség szerint kiegészíthetik. Az önálló étkezés és az önkiszlgálás szkásait fkzatsan alakítjuk ki, az egyéni igények és egyéni fejlettségi szintek figyelembe vételével, megfelelő időt hagyva a gyermekeknek a tevékenységre. Flyadék (víz) egész nap a gyermekek rendelkezésére áll. A helyes étkezési szkásk, étkezés mellett nagy figyelmet frdítunk az esztétikus terítésre. A gyermekek ízlésében, étvágyában, táplálkzási szkásaiban nagy egyéni különbségek vannak. Igyekszünk új ízekkel megismertetni őket, ösztönözzük a gyümölcsök, zöldségek fgyasztását is. Csak annyi ételt kapnak, illetve szednek a tálból, amennyit jó étvággyal el tudnak fgyasztani. Étkezési tevékenységek 3-4 éves krban Felnőtt segítségével ismerkednek: a használati tárgyak alkalmazásával, az önkiszlgálás műveleteivel, azk srrendjével. Kis segítséggel elteszik az eszközöket. A nem kívánt ételeket a tányérjukn hagyják. Enni, inni kérnek szükségletük szerint. Étkezési tevékenységek 4-5 éves krban Az evőeszközöket megfelelően használják. (a kés használatát a csprt fejlettségi szintjétől tesszük függővé).

A kancsóból kis segítséggel töltenek. Csuktt szájjal rágnak, tisztán étkeznek. A szalvétát felszólítás nélkül és rendeltetésének megfelelően használják. Az asztal mellett természetes testtartással ülnek. Ügyelnek az asztal tisztaságára. Étkezési tevékenységek 5-6-7 éves krban Önállóan szednek maguknak a tálból. Gndlnak az étel mennyiségének helyes megítélésére. A kancsóból önállóan töltenek. Helyesen használják az evőeszközöket. Étkezés közben kultúráltan viselkednek. Vigyáznak az asztal és környékük tisztaságára. Testáplás, öltözködés, pihenés Bensőséges kapcslat kialakítására törekszünk a gyermekek igényeihez, tthnról hztt szkásaihz alkalmazkdva. A gyerekek szappannal, flyóvízben msnak kezet WC-használat után, étkezés előtt és minden lyan esetben, amikr szükséges. A körmök tisztántartása érdekében a körömkefe is a rendelkezésükre áll. A gyermek haját szükség szerint fésüljük. Figyelünk arra, hgy ne lógjn a szemükbe. A papírzsebkendő a csprtszbákban a gyermekek számára elérhető helyen van elhelyezve, és egyszeri használat után fedett szeméttartóba dbhatják. A helyes rrfújás technikáját és a zsebkendő használat kialakulását tapintatsan segítjük elő. Szkásrendünk lehetővé teszi, hgy a gyermekek akkr mehetnek WC-re, amikr azt szükségleteik megkívánják. Az intimitás szkásainak kialakítását a legtöbb csprt már a WC kagylók függönnyel történő leválasztásával ldja meg. A WC-papír a gyermekek számára elérhető helyen található. Az öblítő berendezés és a WC-papír rendszeres és helyes használatára szktatjuk a gyermekeket. A gyermekek fgainak rmlását elsősrban a túlztt édességek fgyasztása, az intenzív rágás hiánya és fgmsás mellőzése idézi elő. A fgak védelme és a fgmsás szkásának kialakulása érdekében óvdánkban ebéd után mshatnak fgat. A jó illatú és kellemes ízű fgkrémekkel ösztönözzük a legkisebbeket is a fgmsásra. Minden gyermek fgmsó felszerelésének, törölközőjének, fésűjének higiénéjét flyamatsan biztsítjuk.

Az öltözködés fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát. Fnts, hgy kényelmes, praktikus ruhában járjanak óvdába, amiben nem fáznak, nem izzadnak, és szabadn mzghatnak. A hőmérsékleti váltzásk ellensúlyzására célszerű a többrétegű öltözködés. A szülők igénye szerint külön udvari ruhát hzhatnak gyermeküknek, amiben felszabadultan játszhatnak. Minden gyermeknek tartalék fehérneműt és csere cipőt kérünk. Ösztönözzük őket az önálló öltözködésre, cipőkötésre, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, egyéni fejlettségi szintjét. A pihenés és az alvás a napirendben fnts szerepet kap. Alvási szkásaikat tiszteletben tartjuk, apróbb tárgyaikat, játékaikat magukhz vehetik. Fektetés előtt a csprtszbákat jól kiszellőztetjük. A gyerekek alá is teszünk takarót, hgy minden ldalról meleg réteg vegye körül, ne izzadjanak rá az ágyakra. A felesleges ruhaneműt, cipőt levetjük. A nyugdt pihenés, alvás egyik feltétele a belső és külső ingerek megszüntetése. Ezért fnts az alvás előtti mese, halk dúdlgatás. Igyekszünk a pihenéshez szükséges kedvező körülményeket minden gyermek számára megteremteni és fenntartani (simgatás, gyermek mellé ülés). Fő tevékenységek 3-4 éves krban Kis segítséggel felhúzzák ruhájuk ujját, arct msnak, szárazra törlik kezüket, arcukat. Figyelnek arra, hgy a vizet ne fröcsköljék szét. A szappant és a törölközőt használat után helyére teszik. WC használat után segítséget kérnek, vagy megpróbálják önállóan használni a papírt és az öblítő berendezést. Ismerkednek a zsebkendő használatával. Próbálkznak a fgmsással. Próbálkznak az öltözködéssel. Fő tevékenységek 4-5 éves krban Segítség nélkül, időnként ellenőrzéssel kezet msnak WC használat után, étkezés előtt és szennyező tevékenység után. Használják a körömkefét, ha szükséges. Kezüket szárazra törlik, majd a törölközőt helyére teszik. Önállóan msnak fgat, fgápló szereket tisztán teszik a helyére. Rövid hajúak önállóan fésülködnek. Önállóan tűrik fel ruhájuk ujját, majd megigazítják Önállóan használják a zsebkendőt, fújják az rrukat.

Önállóan öltöznek, ha szükséges segítséget kérnek. Fő tevékenységek 5-6-7 éves krban Észreveszik, ha beszennyeződik a kezük és figyelmeztetés nélkül msnak kezet. Ruhájuk ujját fel- és letűrik. WC használat után a lányk minden esetben használnak papírt. Hajukat rendben tartják, a hsszú hajúak kérik a segítséget. Fgat msnak, fgápló eszközeiket tisztán teszik a helyére. A zsebkendőt felszólítás nélkül használják ha szükséges, helyesen fújják az rrukat. Köhögéskr, tüsszentéskr a zsebkendőt szájuk elé tartják. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki- be gmblják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan összehajtva helyére teszik. Az óvdai élet tevékenységfrmái JÁTÉK MUNKA SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG ISMERETSZERZÉSI TEVÉKENYSÉG 5. Játék Felfgásunk szerint a játék a hárm-hét éves krú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. Prgramunk szempntjából a játék nem csak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kipróbálhatja, feldlgzhatja, gyakrlhatja az életben előfrduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkr megldási módkat kaphat biznys élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugdhat, kiélheti szrngásait, prblémáit, és újra élheti kellemes élményeit. A világról a játékn keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé.

A játék tehát lyan kmplex tevékenységfrrás, melyet tudatsan kell felhasználnunk a nevelés flyamatában céljaink eléréséhez. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hgy ne csak a tárgyi, manuális vagy mzgáshz kapcslt tevékenységeket ismerjük el, hanem szellemi alktást is tevékenységként fgjuk fel. A gyermek gndlatban megalktja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti azkat. Nagyn fnts lyan hangulatk, ingerek tárgyi lehetőségek megteremtése, melyeknek hatására a gyermek spntán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Emellett szükség van az általunk kezdeményezett vagy irányíttt játékra is. A helyes arányk megtalálására aznban figyelnünk kell. A játék személyiségfejlesztő hatása attól is függ, milyen mélységben vagyunk képesek az óvdában a gyermeki játék minőségét emelni. Jót és jól játszani ez a gyermek dlga az óvdában. A mi feladatunk, megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt nevelési céljaink elérése érdekében és szükség esetén, indirekt módn beflyáslni azt. A játék kicsiben maga az élet, amit a kisgyermek felfg, és reknstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedhet ki. Olyan tulajdnságk fejlődhetnek, ami később a gyermek társadalmba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti. pl. társakkal való együtt játszás kialakulása, vagy játékn belüli önállóság a másik játékának tiszteletben tartása kezdeményezőkészség kibntakzása, - másk mzgósításának képessége alá-fölérendeltségi visznyk önkéntes kialakítása szerep elsztása a másság tlerálása. Feladataink a játékkal kapcslatban Nyugdt légkör biztsítása az elmélyült játék feltételeinek megteremtéséhez. Elegendő idő, hely és eszköz biztsítása a játékhz. Lehetőségek, ötletek, helyzetek a skszínű játék kialakulásáhz. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása és tartatása. Ha igénylik, kapcslódjunk be a játékba, játsszunk együtt a gyermekekkel. A játékeszközök igazdjanak a gyermekek életkri sajátsságaihz, fejlesztő hatásúak, esztétikusak legyenek. Kiscsprtban (de később is) nehezen vállnak meg játékszereiktől, lehetőséget adunk, hgy tthni játékaikat bevihessék a csprtba. Célunk, hgy legyen minden játékból elegendő pl: kiscsprt - húzgató, tlgatható játékk középső csprt - játszásra alkalmas anyagk (leplek, takarók)

nagycsprt építő, knstruáló játékk Pzitívan értékeljük, ha a játékszert ötletesen használják: a megszkttól eltérően (kreativitás). A csprtk közötti játékcserére legyen lehetőség. (pl. óriáskcka, bábkészlet) Próbáljuk meg az eddig szkatlan tárgyakat játékként elképzelni. (pl. fatuskók, termények) Hagyjuk, hgy a gyermekek maguk találjanak ki velük játékt! Csak akkr kell beavatkzni, ha a játék veszélyes, vagy durva. Fnts az óvónő játékhz való visznya, játszani tudása, játékszeretete. Személyisége, pedagógiai, pszichlógiai, módszertani felkészültsége, empátiás készsége, gyermekszeretete meghatárzó szerepet tölt be. Az élményszerűség biztsítása érdekében nagyn fnts a gyermekek családi, szciális hátterének megismerése, a közös óvdai tevékenységekhez kapcslódó élményháttér biztsítása: almaszüret dióverés befőzés bevásárlás a zöldségesnél kirándulásk közös főzés a szabadban arbrétumi séta erdei séta múzeum, galéria, kézműves műhelyek látgatása Játékirányítás alapelvei: támgató, engedő, melléálló, elfgadó óvónői attitűd hagyjuk, hgy a kisgyermek eredetisége szabadn fejlődjék el kell fgadnunk, hgy a játék = szükséglet és létfrma a gyermek számára a mesével együtt a játék örömszínezetű kell, hgy legyen egyéni sajátsságk figyelembevételével játéktervek készítése. Fő tevékenységek 3-4 éves krban Gyakrlójáték:

megfelelő mzgástér biztsítása megfelelő játékszer kiválasztása, beszerzése Húzgató, raksgató játékk: Szerepjáték: anyagk be és kipaklására alkalmas ládák, dbzk, ksarak pancslás, töltögetés, sarazás, tépés, gyúrás a szerepeknek megfelelő magatartás felvállalása megkívánja a társra figyelést, a kívánságk késleltetését, az elgndlásk módsítását fnts az élménynyújtás, tapasztalatszerzés, vagy a meglévő élmények felelevenítése Építő-knstruáló játékk: biztsítsunk sk-sk lehetőséget az építésre lehetőleg hagyjuk, a játék eredményét, az építményt skáig lehessen nézegetni, javítani, tvábbépíteni biztsítsunk ehhez is élményeket, új anyagt, eszközöket az összerakós játékk nyugalmat és sk segítséget igényelnek Dramatizálás-bábzás: Szabályjáték: legyen a csprtszbában néhány báb, amit az óvónő állandóan használ, legyen a gyermekek számára elérhető báb a meghitt mesélés, bábzás-mesehallgatás szkásának kialakítása egyszerű frmái már előfrdulnak a kiscsprtban; elsősrban mzgáss szabályjátékk: pl. fgócskák, bújócskák, körjátékk, labdajátékk fnts, hgy megszkják: szabályk vannak, és be kell őket tartani a magasabb fejlettségi szinten álló gyermek részére tvábbfejlesztő játékk biztsítása. Fő tevékenységek 4-5 éves krban Gyakrlójáték: általában a knstrukciós és szerepjáték elemeként jelenik meg: pl. szállítja a kckákat, vagy új játékszert próbál ki hagyjuk, hgy próbálkzzanak, amíg aktívan belefeledkeznek a játékba a kiscsprts játékszinten rekedő gyermekek játékának tvábbfejlesztése Szerepjáték: tartósan kialakul a kisebb-nagybb csprtkban való együtt játszás igénye

egyre jbban megértik környezetük jelenségeit, és ezeket újra alktják játékukban fnts az élménynyújtás, tapasztalatszerzés: pl. bevásárlás a zöldségesnél, befőzés, nagytakarítás próbáljanak megsztzni a szerepeken, az óvónő csak szükség esetén avatkzzn be! hagyjuk, hgy ők kezdjék a játékt adhatunk eszközöket, de ők is választhassanak eszközt a játékhz Építő-knstruáló játék: képesek játékelemekből más játékt készíteni építenek, szerelnek, szerkesztenek - gyakran a szerepjátékhz kapcslódva próbálják meg a skféle eszközt kmbinálva használni skféle élmény nyújtása a valódi élmény felhasználásával (technikák megfigyelése) Dramatizálás: nagybb szerepet kapnak a gyermekek bábzásai: mesék vagy egyszerű jelenetek készítsünk a gyermekekkel együtt egyszerű, könnyen mzgatható bábkat a középsős mesék (sk tündér és király) eljátszásának biztsítása Szabályjátékk: kedveltek a szabálykn alapuló játékk világs, érthető szabályk megfgalmazása az óvónő részéről, ezek betartásának szándéka a gyermekek részéről kedveltek a társasjátékk, dminók, memóriajátékk, nyelvi játékk kedveltek a mzgáss játékk a szbában, és az udvarn Fő tevékenységek 5-6-7 éves krban Gyakrlójáték: előfrdul, egy-egy gyermek játékában, de nem ez a dmináns, túlztt jelenléténél tvábbi teendők vannak Szerepjáték: megértik és elfgadják játszótársaik elgndlását, alkalmazkdnak a játékszabálykhz le tudnak mndani a játékszerepről, egy-egy kedves szerepről hagyjuk, hgy ők maguk válasszanak szerepet tartós kapcslat alakul ki az együtt játszók között túlnymórészt önállóak Építő-knstruáló játék: a finmabb mzgást igénylő építőjátékk (Legó, fémépítő), csavarható, szögelhető játékk mdellkészítés szerepjátékkhz kapcslódva épít (vár, kapu, trny stb.)

Dramatizálás: Szabályját ék: a különböző anyagkat, eszközöket kmbináltan alkalmazzák. pl. fakckák, kövek, dbzk, székek, padk stb. a bábjáték mellett szerepet kap a dramatizálás, (tündér mesék) asztalra tehető báb paraván, hgy a gyerekek maguk is játszhassanak - egyszerű ujj- és síkbábk készítése a gyermekekkel kellékek biztsítása hagyjuk, hgy az egészséges versengés hangulata kialakuljn, s lehetőleg a negatív érzelmek kifejezésébe ne csapjn át meg kell tanulnia a gyermekeknek a kudarc elviselését is az értelmi képességet fejlesztő játékk mellett mzgáss játékkat is választhatunk, pl. testnevelési játékk- a szabadban dals és mndókás népi játékk labdajátékk versengések. 6. Munka A munka személyiség fejlesztő hatása elengedhetetlen. A gyermekek elsajátítják azkat a jártasságkat, készségeket, melyek az óvdai élet rendjét szlgálják. A munkavégzés srán fejlődik figyelmük, fegyelmük, kitartásuk. Alakul felelősség érzetük. Célunk a munka jellegű tevékenységek megszerettetésére, az elvégzett munka megbecsülésére nevelés. A tevékenységek srán a gyermekek felelősségérzetének alakítása, a gyermekek önállóságának, erősítése. Fnts: a felnőttek példamutatása az igényesség önkéntesség jó kedvvel végezzük munkánkat a munka elismerése. Minden krcsprtban lehetőséget adunk arra, hgy minden lyan tevékenységet maguk végezzenek, amire fejlettségi szintjüknél fgva képesek. Biztsítunk számukra gyermek méretű eszközöket. A munkák fajtái: rendszeres

alkalmszerű Feladataink a munkával kapcslatban: Balesetmentes, gyermekméretű eszközök biztsítása. Megfelelő hely biztsítása. Elegendő idő biztsítása. Állandó dafigyelés, dicséret, ösztönzés, segítés. Tevékenységek 3-7 éves krig A saját személyükkel kapcslats tevékenységek: öltözködés tisztálkdás terítés játék elrakása. A csprtért végzett tevékenységek: napsság az önálló munkavégzésre nevelés érdekében a gyerekek életkrának megfelelő szinten, ha az óvónő úgy ítéli meg teremrendezés a csprt rendben tartása, dekrálása növényáplás, természetsark rendezése akvárium, kis állatk gndzása segítség a felnőtteknek és egymásnak. Az óvdáért, egymásért végzett tevékenységek: udvari játékk, udvar rendben tartása segítés a kisebbeknek, az óvda dlgzóinak apróbb megbízatásk teljesítése. 7. Szabadidős tevékenység

A szabadidő tartalma: a lehetőségek közötti önkéntes szabad választás. A gyermek megtanulja, hgyan gazdálkdjn a rendelkezésére álló idővel. Az egyéni képességek kibntakztatására is hatáss eszköz, mert nagybb lehetőséget nyújt az azns érdeklődésű gyermekek kiscsprts fglalkztatásáhz. Feladataink A lehetőségeinkhez mérten nagybb mzgás és tevékenységi teret biztsítunk, ennek bővítésére törekszünk. A választásra felkínált lehetőségek körét tágítjuk, váltzatssá tesszük. A gyermekek fantáziájának fejlesztését elősegítjük egyszerű, maguk által készített eszközökkel. Lehetőséget biztsítunk a differenciált gyakrlásra a gyermekek egyéni kérésének, kívánságának teljesítésére. 8. Ismeretszerzési tevékenységek A játék és ismeretszerzési tevékenység teljes mértékben összekapcslódik óvdás krban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, új ismeretekre tesz szert. Játék közben, játéksan, szinte észrevétlenül tanul. A nevelési flyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hgy erőltetés nélkül, spntán, vagy irányíttt módn szerezzenek ismereteket. Az ismeretszerzési tevékenység csupán része a nevelési flyamat egészének. Legfőbb célkitűzésünk, hgy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségében és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak óvdásaink. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a skldalú cselekedtetés mindennél fntsabb a hármhét évesek fejlődésének szempntjából.

Anyanyelv Az emberek közötti kmmunikációnak, a szciális kapcslatk kiépítésének legfntsabb eszköze az anyanyelv. Kmplex flyamat, mely az óvdai nevelés egészében jelen van. Segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szciális kapcslatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes isklai tanulásának megkezdését. Az tthni nyelvi környezet meghatárzza a gyermek beszédét. Fejlesztési feladatainknak a család megismeréséből kell kiindulnia és a gyermek képességeinek megismerésén keresztül kell hatását kifejtenie. Feladataink az anyanyelvi nevelés fejlesztésében Az óvónő beszéde legyen követésre méltó, nyelvhasználata a hangk ejtésében is legyen kifgástalan. Mndatszerkesztése legyen egyszerű, de váltzats. Természetes hangn, a csprt hang- és zörejszintjéhez alkalmazkdva beszéljen. A óvónő kérdéseivel is fejlessze a gyerekek gndlkdását, ösztönözze beszédre őket. Mindig találjn időt és módt arra, hgy válaszljn a gyerekek kérdéseire. Az óvónőnek a gyerekek beszédkészségéről szerzett benymásain túl tudats és flyamats megfigyelésre van szüksége, hgy megismerje azt a beszédszintet, amelyről elkezdheti a csprt, illetve az egyes gyerekek fejlesztését. A gyerekek fejlődése érdekében fnts, hgy az óvónő ismerje fel a beszédhibákat. Súlysabb, vagy rögzült beszédhibák esetén irányítsa a gyermeket lgpédushz. 5 éves krban mindenképpen el kell kezdeni a beszédhibás gyerek lgpédiai kezelését. Az anyanyelvi nevelés feladatainak megtervezésekr figyelembe kell venni: - milyen fgalmakat kívánunk megismertetni a gyermekkel - milyen alkalmak kínálkznak a gyermek szóbeli aktivizálására - milyen anyanyelvi játékkat tudunk felhasználni egy-egy fglalkzásn. Mese vers, dramatizálás, bábzás Az óvdában mindennap mesélünk, nem teszünk különbséget kezdeményezés és elalvás előtti mese között. Elsősrban a magyar népmesekincsünk alktja a mesekezdeményezések gerincét. Szívesen válgatunk névadónk Benedek Elek gyűjtéseiből, mert fntsnak tartjuk, hgy nyelvileg tiszta és

esztétikailag értékes mesét ismerjenek meg a gyermekek. A mese és a vers emberi kapcslatkra tanít, erkölcsi tartalmat hrdz, belső indulatú élményeket közvetít. Ha az élmény és gyakrlás hatására a gyermek befgadóból maga is előadóvá válik, akkr éri el az irdalmi nevelés a fejlesztő hatását. Ezért fnts, hgy legyen lehetőségük bábzás, dramatizálás, vagy más frmában megjeleníteni a műveket. Lehetőségekhez mérten biztsítunk alkalmat színvnalas bábelőadásk látgatására (zirci Művelődési Ház, veszprémi Kabóca Bábstúdió). Nagycsprtsk rendszeresen látgatják a vársi gyermekkönyvtárat, ahl a kölcsönzés technikájának elsajátítása mellett, nekik szervezett játékkba, vetélkedőkbe is bekapcslódnak. Az óvdás gyermek életkrának legmegfelelőbb irdalmi műfajk a vers, a mese, melyek élmények a gyermek számára, ha: várják a vele való találkzást. szeretik a verset, mesét örömet kz neki ahhz, hgy a gyerekek irdalmhz hzzájussanak, közvetítőre van szükségük együttlétre a felnőttel, aki az alkalmhz illő mndókákat, verseket mnd megmutatja a hzzájuk tartzó játékkat, mzdulatkat emlékezetből, ritkábban könyvből lvasva, arca és hangja játékával kísérve életre kelti a mesét. Feladataink Csak nyelvileg tiszta és értékes meséket, verseket választunk. Az óvónő a mindennapi mesélés, verselés, mndókázás biztsításakr ügyeljen a gyermekekkel való szrs érzelmi kapcslat, a meghitt légkör megteremtésére. Törekszünk a helyi hagymányk feltárására, felhasználására. Lehetőségek 3-4 éves krban Az irdalmi nevelés a mzgással kísért énekelt szöveg gyakri ismételgetésével, az ősi frma felidézésével kezdődjék. (dúdlt, ritmikus mndókák, mndókamesék - a beszktatás időszakában jó szlgálatt tehetnek, vigasztaló játékk- a felnőtt barátkzását, a feltétlen elfgadást jelenti). Több legyen a mndókajáték, ezt kövessék (életkr előre haladtával) az állathangutánzó és felelgetős mesék, halmzó láncmesék, versek, verses mesék, majd később prózai mesék. Ne jelentsen srrendet, mert: A kisebbek is szívesen hallgatnak egy-egy tündérmesét.

A nagybbaknak is örömet kz, ha kisebb kruk meséit, mndókáit ismét hallhatják, mndgathatják. Feltételezzük, hgy a kicsik óvdába kerülve biznys számú etető, msdató, tapsltató, vigasztaló mndókát már megismertek, sőt mndgatják is! Napjainkban ez egyre ritkább, ezért ezekkel kell kezdeni az irdalmi nevelést! Az altató, hintáztató, járni tanító, ujj kiszámló, állathívgató népi mndókák megismertetik a gyermeket testrészeivel, segítik a közvetlen, majd a tágabb környezet megismerését. Ezek ismételgetése (skszr, akár napnta többször is!) Megnyugtató, örömet adó! Az egyszerű, ritmizált frmulamesék, melyeket érdemes dallammal is kísérni többszöri ismétléssel, ráérősen, dramatizálással, bábzással. Legyen a meséhez kapcslva valamilyen szkás minél többször fejből meséljünk! A mindennaps mesélés magában rejti: az egymásra figyelést kapcslatteremtést kifejezés és megértés gyakrlását. A meséket meg lehet sztani. (ugyanazt a mesét lehetőleg ugyanaz az óvónő mesélje) A pihenés, alvás előtt mndtt mesélés mássága: szelídebb flyású, esetleg flytatáss, duruzsló hangn elmndtt mesék. A gyerekek bármikr nézegethessék a mesekönyveket beszélgessenek a képekről. Az év flyamán 8-10 mndóka, vers ismételgetése, körülbelül ugyanannyi csak meghallgatásra. 10-12 új mese. Lehetőségek 4-5 éves krban Mndókák a környezetről, időjárásról, évszakk megfigyeléséből, természeti jelenségekről, tárgyakról, állatkról, növényekről. Hangutánzó mesék, párbeszédes játékk, vidám, grteszk, humrs versek, szólás-mndás, találós kérdések, nyelvtörők. Az állatmesék mellett tündér - királymesék (esetleg helyi gyűjtésű mesék) Az év flyamán 2 3 kilvasó, 6 7 vers mndgatása, 12 14 új mese hallgatása. Szkás kialakítás: - mesehallgatás - mesedramatizálás.

A gyermekek kívánsága szerint ölbe ülős meséket is lvasunk, flytatáss történeteket elsősrban altatás előtti időszakban választunk. Lehetőségek 5-6-7- éves krban Kiszámlók, hintáztató, labdáztató, párválasztó, felelgető, tréfás mndókák. (4-5 db) 15-20 vers meghallgatása a gyermekkr élményvilágára építve, 6-8 vers megjegyzése. Állatmesék, tréfásmesék, tündérmesék egyszerűbb váltzatai. Várják, kérik a mesemndást, segítenek az ahhz kapcslódó feltételek kialakításában megszilárdulnak a mesehallgatáshz kapcslódó szkásk. Flytatáss mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni (pl.: Mici Mackó, Brumi stb.). A mesedramatizálás leginkább ennek a krnak a jellemzője kellékes láda, leplek, takaró, krnák bábparaván: a gyermekek önálló bábzása szituációs játékk: Mit tennél, ha te lennél Kígyós Jancsi? Ha van már kedvelt mesehősük, szívesen beviszik a játékukba a vele megtörtént dlgkat mese + játék összefnódása. Szívesen rajzlnak a halltt meséről mesekönyv készítés gyermekrajzkból. A királys mesék dramatizálása a mesélés, verselés kimzdítása a csprtszbából. A meséhez kapcslódó játékk: Hány szereplőről tudsz? Ki tud többet megnevezni? Melyik mesében szerepelt? Találjunk ki mesét! Színházlátgatás fntssága (valódi) Előadás a kisebbeknek (pl.: Betlehemes-játék, lakdalmas stb.) A gyermek könyvesplc könyveinek átválgatása, állandó felújítása. Találós kérdések: - óvónő által mndtt gyermekek által kitalált. Matematikai ismeretek A gyermek az óvdába kerülés előtt a családban már felfigyel a dlgk minőségi, mennyiségi összetevőire. Érdeklődéssel frdul a matematikai infrmációk felé. Az óvdai nevelés építhet ezekre a krai tapasztalatkra. Aznban az óvdáskrt jellemző fejlődésbeli egyenetlenség, a krai családi fejlesztés eltérései azt sugallják, hgy a matematikai nevelésben a gyermeknél két életkri szintet jelöljünk meg. Az első szint: bevezetés a matematikába, az 5. évig tart.

Feladata a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibntakztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapzása. A másdik szint: az intenzív fejlesztés szakasza, az 5-6-7. évben. Feladata az isklai alkalmassághz szükséges tapasztalatk megszerzése, részképességek, műveletek, szkásk elsajátítása. Feladataink: Az óvónő feladata lyan eszközök és tevékenységek biztsítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatk és ismeretek megszerzését. A kmplex matematikai fglalkzásknak vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden esetben támaszkdnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játéksan, játékba építetten szükséges megvalósítani. Az ismeretszerzés frmái A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli visznyai, frmái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben létrejöhetnek lyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkr, ha az óvónő képes az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására. Az óvónő dönti el, hgy mely matematikai témát dlgzza fel fglalkzásn, vagy elegendőnek tartja a játékidőben szerzett benymáskat. A fglakzásn 1-2-3 matematikai tartalmú szabályjáték eljátszására kerül sr. A fglalkzás felépítése előre átgndlt, de a gyermek érdeklődése, fejlettségi szintje beflyáslja azt. A játékkat és szabályait a fejlesztendő részképességnek megfelelően válgatjuk, módsítjuk. A fglalkzásk módszerei, eszközei Az óvdás krú gyermek egyéni feladatban jól mtiválható. A frntális szemléltetés csak rövid ideig köti le figyelmét, a másik gyermek feladatmegldásának megfigyeléséből keveset tanul. A frntális szemléltetést ezért az egyéni feladatmegldással párhuzamsan végezzük.

A gyermek, ismerős eszköznél jbban el tud vnatkztatni annak hangsúlys, számára látványs elemeitől. Ügyelni kell az egyhangúság kiküszöbölésére is. A megszktt eszköz új elnevezéssel vnzó helyzetben az újszerűség ingerével hat a gyermekre. Kezdetben knkrét, térhatású tárgyakkal végezzenek matematikai műveleteket. Később megjelenhet a lerajzlt tárgy képe, ezzel manipulálhat a gyermek. Mely matematikai képességek fejlesztésére törekedjünk: mzgás krdináció finmmtrika észlelés megkülönböztetés figyelem (kiterjesztése, megsztása, összpntsítása) elvnatkztatás általánsítás knkretizálás számlálás pótlás csökkentés csprtsítás összefüggések felismerése érdeklődés-kíváncsiság feladattudat kitartás munkatempó prblémamegldás. Matematikai témák: minőségi eltérések megfigyeltetése mennyiségi eltérések megfigyeltetése

mennyiségi eltérések megállapítása tő- és srszámnevek testek körberajzlása, színezése aznsság, egyenlőség megfigyelése becslések, mérések vnalak megfigyeltetése térbeli tájékzódás. Fő tevékenységek 3-4 éves krban Ismerkedés a környezetükben található tárgyakkal, tulajdnságaikkal. Névutók fgalmának megismerése, használatuk. (erre-arra, alatt-fölött, előtt-mögött, mellett) Tárgyak nagyságának megkülönböztetése, összehasnlítása elemi szinten. (kicsi-nagy, magas alacsny, azns méretű) Azns tulajdnság alapján tárgyak halmazba srlása, válgatása. Számlálgatás, ismerkedés a számsság fgalmával (sk, kevés, semmi, ugyanannyi) Ismerkedés a körülöttünk levő tárgyak frmájával és azk tulajdnságaival. Összetartzás fgalmának elemi megismerése, személyek, tárgyak egymáshz rendelése. Statikai tapasztalat szerzés. Tárgyak srba rendezése (első és utlsó elem felismerése). Fő tevékenységek 4-5 éves krban Tájékzódás a térben (előtt, mögött, mellett, közel-távl, erre-arra). Számfgalm előkészítése. Érzékelhető tulajdnságk alapján tárgyak felismerése, megfigyelése. Magasabb, alacsnyabb érzékeltetése, összehasnlítás, összemérés. Statikai tapasztalatk, k-kzati összefüggések keresése. Párk, ellentétpárk keresése, megnevezése. Srba rendezés nagyság szerint, új elem elhelyezése a srban. Srba rendezés megadtt tulajdnság szerint. Frmák aznsítása, megkülönböztetése.

Tárgyak elhelyezése a térben (elé, fölé, mellé, közé) Gömb alakú tárgyak felismerése, gömb frma létrehzása. Irányk megfigyelése, aznsítása, követése. Hsszabb, azns méretű, rövidebb érzékeltetése. Szögletes és nem szögletes határvnalú síkidmk felismerése, szétválgatása. Halmaz elemeinek felsrlásával a gyűjtőfgalm megnevezése. Téglalap, hármszög, kör, négyzet tulajdnság szerinti összehasnlítása. Több, kevesebb érzékeltetése becsléssel, pársítással. Körfrma, mint zárt alakzat érzékeltetése, vnal, hullámvnal. Űrtartalm mérése. Síkmértani frmák aznsítása, megkülönböztetése. Tömegmérés. A szimmetria, mint játék. Számlás gyakrlása. Fő tevékenységek 5-6-7- éves krban Tájékzódás a térben (előttem-mögöttem, jbbról-balról, közel-távl). Számfgalm alapzása: halmazk összemérése, számsság alapján. Több-kevesebb fgalmának mélyítése pársítás segítségével is. Statikai tapasztalatk, k-kzati összefüggések keresése. Összemérés. Párs-páratlan fgalmának tudatsítása. Sík elemekből térfrmák kialakítása. Halmazk eleminek felsrlásával a gyűjtőfgalm megnevezése. Tárgyak, személyek, halmazk szétválgatása ismert vagy megnevezett tulajdnság szerint. Srba rendezés megadtt tulajdnság szerint. Környezetben található tárgyak összehasnlítása szabálys testekkel, síkfrmákkal. Térfgat-kerület mérés. Srszámnevek. Srzatk készítése. Mérések különböző egységekkel. Hsszúság, tömeg és űrtartalm mérés. Szimmetria megláttatása. Számlás.

Természeti-társadalmi környezet Döntően az emberek természetszemléletének, környezeti attitűdjének a megváltztatására van szükség világszerte, és hazánkban is. Nemcsak a környezet megvédésére kívánunk nevelni, hanem a természettel való együttélésre is. A környezeti kultúra létrejöttét szeretnénk elérni óvdás gyermekeinknél. A környezeti kultúra ugyanis: életmód gndlkdás viselkedésmód védelem fejlesztés mértéktartó felhasználás. Feladataink Az óvda segítse elő, hgy a gyermek rácsdálkzzn a természetben és az emberi környezetben a szépre, és jóra, tisztelje és becsülje azt. Az óvda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, életkri sajátsságaira építve biztsítsn a gyermekeknek váltzats tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatkat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Az óvónő feladata az, hgy biztsítsn alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spntán, és szervezett tapasztalat-, és ismeretszerzésre, a környezetkultúra, és a biztnságs életvitel szkásainak alakítására. A tevékenységeket állítva a nevelés középpntjába, fejleszteni kívánjuk a képességeket készségeket, megpróbálva frmálni a gyermek személyiségét. A személyiség fejlődésében hangsúlys szerepet kapnak a spntán, és tervezett környezeti hatásk, és az érzelmek. Az érzelmi nevelési feladatk közül, a szeretet, és kötődés, az élménybefgadás, az érzelmek kifejezőképességének, a másk iránti elfgadás, a tisztelet, megbecsülés érzésének kifejlesztéséhez nagyban járul hzzá a környezeti nevelés.

Ebben a nevelési flyamatban az óvónő személyisége is kulcsfntsságú. Mdell szerepe csak akkr érvényesül, ha maga is aznsulni tud a környezeti nevelés céljaival, követelményeivel. Ezért jó, ha mindannyian felülvizsgáljuk környezeti attitűdjeinket, viselkedési-, vásárlási szkásainkat, életmódunkat, értékrendszerünket. Az óvónőn múlik, hgy a gyermekek megszeressék a természetet, az ő értelmi szintjüknek megfelelően lássák a sk nehézséget, amivel a világ küzd. A környezeti nevelés is tevékenységekben jelenik meg. A feladatrendszer elemei: játék, ismeretszerzési, társas- közösségi, munka, és szabadidős tevékenységek átszövik egymást. A környezeti nevelés módszerei, szervezeti keretei A környezeti nevelés jellemzője a gyermeket körülvevő világ felfedezési, megismerési lehetőségeinek skldalú biztsítása. Az óvónő dlga az, hgy megtalálja a szűkebb és tágabb környezetben a megismerési módk helyszíneit, időt, módt adjn a rácsdálkzásra, teremtsen alkalmat a gyermeki érdeklődés kielégítésére. Érzelemmel kísért tapasztalatszerzések juttatják élményekhez az óvdást, ezért a környezeti nevelésnek érzelem közpntúnak kell lennie. A természet szépségének hatását fkzhatja, elmélyítheti az óvónő, az ahhz tartalmilag, hangulatilag kapcslódó irdalmi alktásk: versek, mndókák elmndásával, az da illő dalk éneklésével. Módszereink között találhatók hagymánys módszerek (beszélgetés, szemléltetés, magyarázat) vagy mint a megfigyelés, vizsgálódás, kísérlet, mérés, összehasnlítás, stb. Tapasztalatszerzéseink legtöbbször a valódi természeti-, és társadalmi környezetben történnek. A közeli erdő, családi házak zöldséges-, és virágskertjei, barmfiudvark, istállók, rétek, a Cuha patak, az Arbrétum, mind kedvenc felfedező helyeink. Kiránduláskat szervezünk; Baknybél, Gerence-völgy, Csesznek, Kerteskő, Pálihálásra vnattal, ill. autóbusszal. Kiváló lehetőségeket kínál a felfedezésre a Baknyi Természettudmányi Múzeum rendszeres látgatása. A szülőföldhöz való kötődést erősíti a Reguly ház, a Bazilika, néprajzi gyűjtemény megtekintése. A bábszínházi látgatásk a viselkedéskultúra elsajátítására adnak alkalmat. Óvdán belül a csprtszbákban fntsak a mikrszkóps, nagyítós megfigyelések. A csíráztatás, hajtatás, élősark gndzás, akvárium, halak etetése, gndzása stb. A felsrltak egyben mind fnts munkajellegű tevékenységek is. Fnts, lényeges mzzanatk, az óvda udvarán a fák, bkrk, virágk évszaknkénti megfigyelései. Termények, termések flyamats gyűjtése.

Az óvónő feladata, hgy csprtja ismeretében, adtt témakörben és szituációban eldöntse, kötött, vagy kötetlen frmájú ismeretszerzést választja. Mindkét frmát egyaránt hassa át a játéksság, és az élményt adó, ldtt légkörben való tevékenykedés. A természeti-társadalmi környezet témáhz legjbban a kötetlenség a legcélravezetőbb frma. Kötetlenség melyben az óvónő tudatsan és tervszerűen, előre felkészülve biztsítja a gyermekek fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenységi lehetőséget. Ha az óvónő a kötetlen fglalkzást választja, akkr a gyermeknek lehetősége van, hgy önként válassza meg mikr és milyen tevékenységben vesz részt. Az óvdai nevelés szinterei az ünnepek, és megemlékezések is. Ilyenkr nyílik alkalm a szülőkkel való szrsabb együttműködésre. Lehetőséget ad a csprt, az óvda egyéni arculatának megteremtésére. Több tevékenységre ad módt, kiemelve az ünnep résztvevőit a hétköznapkból, aktivitásra, kreativitásra ösztönöznek. Az ünneplés lényege skszr nem az ünnep, hanem a sk-sk előkészület, ami önálló ötletek kidlgzására, megvalósítására ad lehetőséget. Teret ad az együttműködésnek és a kmmunikációnak, a viselkedés gyakrlásának. Óvdai ünnepeink, megemlékezéseink Az óvdai élet hagymánys ünnepei: születés és névnapk megünneplése Mikulás ünnep madarak karácsnya anyák napjára készülődés évzáró gyermeknap kézműves hetek Néphagymánykhz kapcslható: adventi ünnepkör farsang húsvéti szkásk Helyi szkáskhz kapcslódó ünnepek: óvdánk névadójának ünnepe (Benedek Elek Nap) Kihívás Napja Időszaks, adtt alkalmhz kapcslódók:

Takarítási Világnap Állatk Napja Föld Napja Madarak és Fák Napja Egyéb ünnepek: Március 15. Feldlgzásra ajánltt témakörök 3-4 éves krban óvda épülete, udvara felnőttek neve (óvónők, dajkák) testrészek (fej, végtagk, stb.) rvs munkája évszakk jellemzői háziállatk növények (gyümölcsök, zöldségek, virágk) színek (fekete, fehér, pirs, kék, sárga, zöld, barna) alapvető gyalgs közlekedési szabályk család Feldlgzásra ajánltt témakörök 4-5 éves krban teljes név család rvs gyógyító szerepe az óvda és közvetlen környéke növények (gyümölcsök, zöldségek, virágk) főbb légi, vízi, vasúti és közúti járművek erdei és vadállatk végezzenek egyre több munkát egymásért, segítsék egymást játékban, öltözködésben barátkzzanak egymással, legyenek képesek az együttjátszásra Feldlgzásra ajánltt témakörök 5-6-7 éves krban lakhely szüleik fglalkzása közlekedés (légi, vízi, vasúti, közúti, személy és teher szállítás)

fglalkzásk testrészek napszakk a hét napjai évszakk gyűjtőfgalmak (élőlény, növény, állat stb.) házi- erdei- vadállatk vállaljanak önként egyre több önálló feladatt gyengéden viselkedjenek egymással lelkesen készüljenek az isklára Vizuális tevékenység Az ember ismeretei döntő részét vizualitása által nyeri, így a vizualitás a társadalmi érintkezésben (kmmunikációban) egyenrangú szerepet tölt be. A vizuális fejlődés több mzzanatában hasnló jelleget mutat, mint a művészi alktóflyamatk. Eredményei is hasnlóak az igazi alktáskhz. A vizuális nevelés látásnevelés, képzetek, utánzás, gyakrlás segítségével. Ismereteink, gndlataink lejegyzésének lehetősége az ábrázlás, a vizuális nyelv egyik frmája, melyet a nap flyamán bármikr, kötetlen frmában végzünk. Másrészt testi fejlesztés is, hisz a látás segítségével manuálisan képződik a közvetlenül érzékelhető valóság, a sémák valóságává. Minden fajtája elősegíti a térérzékelést, tájékzódást. A vizuális nevelés területeinek csprtsítása: a. firkálás b. ábrázlás c. kézművesség d. díszítés e. építés A gyermeki ábrázlás speciális játéktevékenység, melynek srán a gyermek sémákat vagy másképpen szimbólumkat használ. Hiányzó ismereteit értelmezési kényszere miatt fiktív összefüggések létrehzásával pótlja, egészíti ki. Az ábrázlás a gyermek első alktótevékenysége. A gyermek képi szimbólumai alapfrmák, melyek flytnsan gazdagdnak. Ábrái a valóságból annyit jelölnek, amennyire szüksége van a kis alktónak. A

gyermek ábrázlásai mindig reálisak, de ez nem fényképszerű hűséget jelent, hanem az ábra hatásssága az ábrázló céljainak való megfelelést jelent. A vizuális nevelés : a. játék és tanulási tevékenység b. társas és közösségi tevékenység c. munkatevékenység d. szabadidő tevékenység. A vizuális nevelés jellemzői, feladatai Elsősrban a zavartalan és skrétű tevékenykedtetés. Az eszközök mindig elérhető helyen legyenek. A gyermeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi- plasztikai kifejezőképesség birtkába juttassuk. Kialakítva a gyermekben az elemi képlvasási, kmpnáló, téri tájékzódó és rendezőképességet. A megfigyelés és ábrázlás által frmálódnak a gyermek képzetei, gazdagdik élmény- és fantázia világuk. Nő az önbizalmuk, fejlődik alktóképességük. Segíti a téri, frmai és színképzetük kialakítását, gazdagdását, elősegíti a természet színeire, frmáira való rácsdálkzással, a művészi rajzk, festmények, szbrk, népi alktásk nézegetésével, a szépség iránti vnzódás és értékelő képesség kialakulását. Megismertetjük a gyermeket a különböző technikai fgáskkal, anyagkkal. A tevékenységek inspirálásáhz a helyi lehetőségeinket maximálisan kihasználjuk. Ilyen lehetőséget nyújt a Reguly Antal Múzeum népi kismesterségeket bemutató kiállításai, gyakrló termei. Óvdagalériánkban az óvdás gyerekek munkáin kívül a Reguly Antal Általáns Iskla és a III. Béla Gimnázium vizuális tagzatú sztályaiban készült munkáknak is helyet adunk. Óvdánk flysóján található Hffer Ildikó zirci keramikus művész alktása melyet névadónk Benedek Elek meséi inspiráltak. A művésznő műhelyének megtekintésére is lehetőségünk van. Látgatjuk a Zirci Galéria, Művelődési Közpnt kiállításait. Nagy sikerrel rendezzük évente a Kézműves heteket. Szempntk a vizuális tevékenységek tervezéséhez a. az életkr és egyéni képességek figyelembevétele b. a fejlesztés céljainak megfelelő feladatk kitűzése, a technikák meghatárzása c. a vizuális műfajk (ábrázlás, kézművesség, díszítés, építés) arányainak meghatárzása d. a többi fejlesztési területtel való összehanglás. A tervezésnél figyelembe vesszük az évszakkat, ünnepeket, közös élményeket, helyi sajátsságkat. Ajánltt technikák 3-4 éves krban