Chapter 18 (7) Rögzített árfolyam és devizapiaci intervenció

Tartalom A jegybank mérlege Jegybanki intervenció és pénzkínálat Hogyan rögzíti a jegybank az árfolyamot? Fizetésimérleg-válság és tőkemenekülés Rögzített árfolyamok típusai: tartalékvaluták és az aranystandard rendszer Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-2

Bevezetés Több ország próbálja rögzíteni az árfolyamát valamely valutához vagy valutakosárhoz azzal, hogy interveniálnak a devizapiacon. Több ország, mely rugalmas vagy lebegő árfolyamrendszert alkalmaz, valójában az irányított lebegtetés gyakorlatát folytatja. A központi bank időről időre irányítja az árfolyamot valuták és más eszközök eladásával vagy vételével, különösen azokban az időszakokban, amikor az árfolyam nagyon volatilis. Hogyan interveniálnak a központi bankok a devizapiacon? Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-3

Jegybanki intervenció és a pénzkínálat Ahhoz, hogy tanulmányozzuk a jegybanki intervenció hatását a devizapiacra, először állítsunk össze egy egyszerűsített jegybanki mérleget! a jegybanki mérleg a jegybank eszközeit és forrásait tartalmazza a jegybankok kettős könyvelést alkalmaznak: azaz minden tranzakció kétszer jelenik meg a jegybanki mérlegben Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-4

A jegybank mérlege Eszközök jegybanki devizakötvény (külföldi államkötvények) (hivatalos nemzetközi tartalékok) arany (hivatalos nemzetközi tartalékok) hazai államkötvények belföldi bankoknak nyújtott hitelek (az USA-ban diszkont kölcsönnek hívják) Források a hazai bankok jegybanknál elhelyezett betétei a forgalomban lévő valuta (korábban a jegybank köteles volt a hazai fizetőeszközt aranyra vagy ezüstre átváltani) Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-5

A jegybank mérlege (folyt.) Eszközök = Források + Nettó vagyon ha azt feltételezzük, hogy a nettó vagyon konstans, akkor az eszközökben bekövetkezett növekedés ugyanakkora növekedést jelent a forrásokban az eszközökben bekövetkező csökkenés ugyanakkora csökkenéshez vezet a forrásokban a jegybanki mérlegben bekövetkező változás változást okoz a forgalomban lévő valuta mennyiségében vagy a bankok betéteiben, ami végül módosítja a pénzkínálatot ha a bankok jegybanki betétei nőnek, akkor ezeket kikölcsönözhetik a fogyasztóknak, így a forgalomban lévő készpénz mennyisége nő Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-6

Eszközök, források és a pénzkínálat Bármely aktíva megvásárlását a jegybank készpénzzel vagy a jegybank által kiállított csekkel ellentételezheti, mindkettő hazai valutában denominált, és mindkettő növeli a forgalomban lévő pénzkínálatot. a tranzakció azonos nagyságú növekedéshez vezet az eszközökben és a kötelezettségekben. Amikor a jegybank hazai vagy külföldi kötvényt vásárol, azzal növeli a hazai pénzkínálatot. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-7

Eszközök, források és a pénzkínálat (folyt.) Bármely aktíva értékesítésekor a vevő készpénzzel vagy a jegybanknak kiállított csekkel fizethet, mindkettő hazai valutában denominált. A készpénz a jegybank páncélszekrényébe kerül, vagy a csekk csökkenti a hazai bankok jegybanknál elhelyezett betéteit, ez a pénzkínálat csökkenéséhez vezet. A tranzakció azonos mértékű csökkenéshez vezet az eszközökben és a forrásokban. Amikor a jegybank hazai vagy külföldi kötvényt ad el, azzal csökkenti a hazai pénzkínálatot. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-8

A devizapiac A központi bankok külföldi államkötvényekkel kereskednek a devizapiacon. A külföldi valutában denominált betétek és a külföldi államkötvények gyakran egymás helyettesítői: mindkettő viszonylag likvid eszköz külföldi valutában denominálva. Mind a külföldi valutában denominált betétek, mind a külföldi államkötvények eladása és vásárlása befolyásolja az árfolyamot. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-9

Sterilizáció Mivel a külföldi kötvények devizapiacon történő eladása és vásárlása hatással van a hazai pénzkínálatra, a jegybank lehet, hogy ki akarja egyenlíteni ezt a hatást. Ezt a kiegyenlítő hatást hívjuk sterilizációnak. Ha a jegybank külföldi kötvényt ad el a devizapiacon, ezzel egy időben hazai államkötvényt vehet a kötvénypiacon remélve, hogy így a pénzkínálat változatlan marad. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-10

Rögzített árfolyamok Ahhoz, hogy a jegybank rögzítse az árfolyamot a valuta kínálatát és keresletét befolyásolja a hazai és külföldi eszközök kereskedésével, így az árfolyam (a külföldi valuta ára hazai valutában kifejezve) konstans marad. A devizapiac akkor van egyensúlyban, ha: R = R* + (E e E)/E Rögzítsük az árfolyamot E 0 szinten; rögzített árfolyam esetén a piaci szereplők azt várják, hogy az árfolyam változatlan marad. Ekkor a fedezetlen kamatparitás, azaz a devizapiaci egyensúly feltétele: R = R* Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-12

Rögzített árfolyamok (folyt.) Az árfolyam rögzítése érdekében a jegybanknak addig kell kereskednie a devizapiacon külföldi és hazai eszközökkel, míg R = R* lesz. Vagy másképp, a jegybank kiigazítja a monetáris eszközök mennyiségét a pénzpiacon, míg a hazai kamatláb egyenlő nem lesz a külföldi kamatlábbal, adott árszínvonal és reálkibocsátás (output) mellett: M s /P = L(R*, Y) Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-13

Rögzített árfolyamok (folyt.) Tegyük fel, hogy a jegybank E 0 szinten rögzíti az árfolyamot, de a reálkibocsátás szintje Y1 ről Y2 re nő, emelve ezzel a reál-pénzkeresletet L(R, Y1) ről L(R, Y2) re. Ez nyomást gyakorol a kamatra (hogy nőjön) és az árfolyamra (hogy, felértékelődjön) (3*). Hogyan tud reagálni erre a jegybank, ha meg akarja őrizni a rögzített árfolyamot? Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-14

Rögzített árfolyamok (folyt.) A jegybanknak külföldi eszközöket kell vennie a devizapiacon, ezzel emeli a hazai pénzkínálatot (M2), illetve rövid távon csökkenti a kamatot (1*). Másképpen: azzal, hogy külföldi valutában denominált eszközöket vásárol és hazai valutát ad el, emeli a külföldi valuta relatív árát és csökkenti a hazai valuta relatív árát a külföldi valuta hazai valutában kifejezett értéke nő. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-15

Monetáris politika és rögzített árfolyamok Amikor a jegybank külföldi eszközöket vásárol és értékesít, annak érdekében, hogy fixen tartsa az árfolyamot, és biztosítsa a hazai és a külföldi kamat egyenlőségét, nem képes kiigazítani a hazai kamatot úgy, hogy más célokat is elérjen. Rögzített árfolyamrendszer esetén a monetáris politika különösen hatástalan az output és a foglalkoztatás befolyásolásában. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-17

Leértékelés, felértékelés A leértékelődés és a felértékelődés a piaci változásoknak köszönhető árfolyamváltozásokra utaló kifejezések. A leértékelés és a felértékelés a jegybank által okozott változásokra utalnak egy rögzített árfolyamrendszerben. Leértékelés esetén egy egységnyi hazai valuta kevésbé lesz értékes, így több egység hazai valutát kell adni egy egység külföldi valutáért. Felértékelés esetén egy egységnyi hazai valuta értékesebb lesz, így kevesebb egység hazai valutát kell adni egy egység külföldi valutáért. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-18

Leértékelés Leértékelés esetén a központi bank külföldi eszközöket vásárol, így nő a hazai monetáris eszközök mennyisége (M), ami a kamatok esését eredményezi, ezzel csökkentve a hazai valutában denominált betétek hozamát. A hazai termékek relatíve olcsóbbak lesznek a külföldi termékekhez képest, így az aggregált kereslet és a kibocsátás növekszik. A hivatalos nemzetközi tartalékok (külföldi kötvények mennyisége) nőnek. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-19

Fizetésimérleg-válság és tőkemenekülés Ha a jegybanknak nincs elegendő hivatalos nemzetközi tartaléka, hogy fenntartsa a fix árfolyamot, akkor ez fizetésimérlegválsághoz vezethet. A rögzített árfolyam fenntartásához a jegybanknak rendelkeznie kell elegendő értékesíthető külföldi eszközzel, annak érdekében, hogy kielégítse azok keresletét az adott rögzített árfolyamon. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-20

Fizetésimérleg-válság és tőkemenekülés (folyt.) A befektetők azt várhatják, hogy a hazai valutát leértékelik, s emiatt inkább külföldi eszközöket tartanának a hazai eszközök helyett, amiknek az értéke várakozásaik szerint hamarosan esni fog. 1. Ez a várakozás vagy félelem csak ront a fizetésimérlegválságon: A befektetők rohannak, hogy a hazai eszközeiket külföldi eszközökre cseréljék, gyorsítva ezzel a devizatartalékok kimerülését. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-21

Fizetésimérleg-válság és tőkemenekülés (folyt.) 2. Ennek eredményeként a tőke gyorsan átáramlik a hazai eszközökből a külföldi eszközökbe, amire tőkemenekülésként is hivatkoznak. Így a hazai gazdaságnak hiánya lesz befektetésre fordítható pénzügyi tőkéből, és alacsony lesz az aggregált kereslete. 3. Egy ilyen kimenet elkerülése érdekében a hazai eszközöknek magas kamatot kell ajánlani, hogy ösztönözze a befektetőket azok tartására. A jegybank úgy tudja emelni a kamatlábat, ha szűkíti a pénzkínálatot (külföldi és hazai eszközök értékesítésével). 4. Ennek eredményeképp a hazai gazdaságban nőhet a kamat, szűkülhet a pénzkínálat, csökkenhet az aggregált kereslet, a kibocsátás és a foglalkoztatás szintje. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-22

Fizetésimérleg-válság és tőkemenekülés (folyt.) A fizetésimérleg-válsággal kapcsolatos várakozások csak mélyítik a válságot és gyorsítják a leértékelést. Mi okozza a várakozások megváltozását? Megváltozhatnak a várakozások a tekintetben, hogy a jegybank képes-e, vagy hajlandó-e fenntartani a rögzített árfolyamot. Megváltozhatnak a gazdasággal kapcsolatos várakozások: a külföldi termékek keresletéhez képest a hazai termékek iránti csökkenő kereslet azt jelzi, hogy a hazai valutának kevésbé értékesnek kell lennie. Valójában a leértékelési várakozások leértékelést okozhatnak: azaz önbeteljesítő valutaválságot. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-23

Fizetésimérleg-válság és tőkemenekülés (folyt.) Mi történik, ha a jegybanknak elfogynak a devizatartalékai (a külföldi eszközei)? Ekkor le kell értékelni a hazai valutát, azaz egy egységnyi külföldi valutáért (eszközért) több hazai valutát (eszközt) kell adni. Ez lehetővé teszi a jegybank számára, hogy újra feltöltse a külföldi eszközeit, azaz visszavásárolja őket egy leértékelt árfolyamon, Növelve ezzel a pénzkínálatot, Csökkentve a kamatot, Csökkentve a hazai termékek értékét, Idővel emelve az aggregált keresletet, a kibocsátást és a foglalkoztatást. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-24

Fizetésimérleg-válság és tőkemenekülés (folyt.) Egy fizetésimérleg-válságban a jegybank vásárolhat hazai kötvényeket és eladhat hazai valutát (hogy emelje a pénzkínálatot) megakadályozva ezzel a kamatemelkedést, de ez még jobban leértékeli a hazai valutát. A jegybank általában nem tudja egyidejűleg megvalósítani az alacsony hazai kamatcél elérését (a külföldi kamathoz képest) és a rögzített árfolyamrendszer fenntartását. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-25

Kamatkülönbségek Több ország esetén a betétek (eszközök) várható hozama nem egyezik meg: R > R*+(E e E)/E. Miért? Fizetésképtelenségi kockázat: Az a kockázat, amikor egy ország kölcsönvevője nem tesz eleget a hitel visszafizetési kötelezettségeinek. Emiatt a kölcsönadónak magasabb kamattal kell kompenzálni a kockázatot. Árfolyamkockázat: Ha megvan annak a kockázata, hogy egy ország valutája leértékelődik vagy leértékelik, akkor a kölcsönvevőnek magasabb kamatot kell fizetnie, hogy kompenzálja a külföldi kölcsönadót. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-27

Kamatkülönbségek (folyt.) Ezek miatt a kockázatok miatt a hazai és a külföldi eszközök nem kezelhetők egyformán. Korábban azt feltételeztük, hogy a külföldi és a hazai eszközök egymás tökéletes helyettesítői: a különböző valutában denominált betéteket ugyanolyan típusú befektetésként kezeltük, mivel azt feltételeztük, hogy ezen eszközök kockázata és likviditása ugyanaz. De általában a külföldi és a hazai eszközöknek eltérő a kockázata, emiatt nem tökéletes helyettesítői egymásnak. A piaci szereplők a befektetési döntések meghozatalakor mérlegelik az eszközök hozamát és kockázatát is. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-28

Kamatkülönbségek (folyt.) Az egyik ok, hogy nem egyezik meg a külföldi és a hazai eszközök várható hozama, azok eltérő kockázata: R = R*+(E e E)/E + ahol a kockázati prémium: szükség van pótlólagos hozamra, amely kompenzálja a befektetőket a magasabb kockázatért A kockázat lehet árfolyamkockázat vagy fizetésképtelenségi kockázat. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-29

A mentőcsomag: csökkentése Az USA és az IMF felállított egy 50 milliárd $-os alapot, hogy garantálja a Mexikó kormányának nyújtott hiteleket, csökkentve ezzel a fizetésképtelenségi kockázatot és az árfolyamkockázatot, mivel a külföldi hitelek hivatalos talékként is működhetnek, ami stabilizálja az árfolyamot, ha szükséges Az 1995-ös recessziót követően a gazdaság kezdett talpra állni. A mexikói termékek relatíve olcsóbbá váltak, lehetővé téve a termelés növekedését. A mexikói termékek iránt megnövekedett (a külföldi termékek keresletéhez képest) kereslet stabilizálta a peso értékét és csökkentette az árfolyamkockázatot. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-30

Rögzített árfolyamrendszerek típusai 1. Tartalékvaluta rendszerek: létezik egy valuta, amelyet hivatalos nemzetközi tartalékként tartanak. Az 1944 és 1973 között fennálló rögzített árfolyamrendszer alatt a dollár volt az a valuta, mely hivatalos nemzetközi tartalékvalutaként funkcionált. Minden ország, kivéve az USA-t, amerikai dollárt tartott a hivatalos nemzetközi fizetések rendezésére. 2. Aranystandard: az arany funkcionál hivatalos nemzetközi tartalékként, s minden ország aranyat használ a hivatalos nemzetközi fizetések rendezéséhez. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-31

Tartalékvaluta-rendszerek 1944 és 1973 között a jegybankok világszerte a dollárhoz rögzítették valutájukat azzal, hogy hazai eszközöket vásároltak vagy adtak el dollárban denominált eszközökért cserébe. bármely két valuta egymáshoz viszonyított árfolyamát a devizapiaci arbitrázslehetőség automatikusan rögzítette. tegyük fel, hogy a japán jegybank rögzíti az árfolyamot 360 /$ árfolyamon, a francia jegybank pedig 5 frank/$ árfolyamon. így a jen/frank árfolyam (360 /$)/(5 frank/$) = 72 /frank ha nem ennyi az árfolyam, akkor a valutakereskedők könnyen profithoz juthatnak azzal, hogy valutát vesznek ott ahol olcsó, majd eladják azt, ahol drágább Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-32

Tartalékvaluta-rendszerek (folyt.) Mivel a legtöbb ország rögzített árfolyamot tartott fenn azzal, hogy dollárban denominált (külföldi) eszközökkel kereskedett, hatástalan volt a monetáris politikájuk. A Federal Reserve-nek nem kellett interveniálni a devizapiacon, így olyan monetáris politikát tudott folytatni, mely befolyásolja az aggregált keresletet, az outputot és a foglalkoztatást. így az USA speciális helyzetet élvezett, mert képes volt alkalmazni a monetáris politikáját, ahogyan azt akarta Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-33

Tartalékvaluta-rendszerek (folyt.) Valójában az USA monetáris politikája más országok gazdaságaira is hatást gyakorolt. Tegyük fel, hogy az USA növeli a pénzkínálatát. ez csökkenti az amerikai kamatot, ezzel leértékelődési nyomást gyakorolva a dollár értékére ha a többi jegybank fenntartja a fix árfolyamot, akkor dollárban denominált (külföldi) eszközöket kell vásárolniuk, hogy növeljék a pénzkínálatukat valójában a többi ország monetáris politikájának az USA monetáris politikáját kell követnie, ami nem mindig optimális az ő kibocsátási vagy foglalkoztatási szintjük részére Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-34

Aranystandard rendszer az aranystandard rendszer alatt: 1870 és 1914 között, és néhány országban 1918 után; minden jegybank rögzítette valutája értékét egy meghatározott mennyiségű (amit unciában, vagy grammban mértek) aranyhoz azzal, hogy a hazai eszközeiket hajlandóak voltak aranyra váltani, ha az árfolyam védelme azt megkövetelte például ha a Fed az aranyárát 35 $/unciában rögzítette, míg a Bank of England 15,58 /unciában, akkor a $/ árfolyamnak 2,40 $/ -nak kellett lennie Miért? Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-35

Aranystandard rendszer (folyt.) Az aranystandard rendszer egyik ország monetáris politikájának sem - az USA-énak sem - biztosított kiváltságos szerepet. Ha egy ország veszít a hivatalos tartalékaiból (az aranyból), akkor a pénzkínálata csökken, ezzel egy időben egy másik ország tartaléka nő, ahol ez a pénzkínálat növekedéséhez vezet. Az aranystandard automatikus fékként is működik: gátolja, hogy a pénzkínálat túl gyorsan nőjön, megakadályozva ezzel az inflációs monetáris politikát. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-36

Aranystandard rendszer (folyt.) De a monetáris politika ilyen fajta fékje korlátozza a jegybankokat, hogy a pénzkínálat emelésével növeljék az aggregált keresletet, a kibocsátást és a foglalkoztatást. Ezen kívül az arany relatív ára nem stabil, az arany kínálatától és keresletétől függően változik. egy új aranylelőhely növeli az arany kínálatát, ami csökkenti annak relatív árát (pl. 1/3 termékkosárról ¼ termékkosárra), míg az áruk és szolgáltatások relatív ára nő, mivel az arany árfolyama fix (pl. ha az arany ára 35 $/uncia: az 1. esetben 3*35=105 $ egy tipikus termékkosár, a 2. esetben 4*35=140$ egy tipikus termékkosár) az arany-ékszerek iránti erős kereslet növeli az arany relatív árát, így az áruk és szolgáltatások relatív ára csökken a fix arany árfolyam miatt Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-37

Aranystandard rendszer (folyt.) A helyreállított aranystandard rendszer új aranykészleteket igényelne, hogy emelhető legyen a pénzkínálat a gazdaságok és a népesség növekedésével. Egy visszaállított aranystandard rendszer szabályozatlan befolyást tenne lehetővé a jelentős aranykészlettel rendelkező országok számára pl. Oroszország, Dél-Afrika, USA - a nemzetközi pénzügyi és makrogazdasági feltételekre. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-38

Az aranydeviza-rendszer Az aranydeviza-rendszer: egy ilyen rendszerben a jegybanki tartalék aranyból és az aranyhoz kötött árfolyamú devizából áll nagyobb rugalmasságot enged a jegybanki tartalékok növekedésében, a makrogazdasági feltételektől függően, mivel a tartalékként tartott valutákban megengedi a változást nem korlátozza úgy a gazdaságokat, mint az arany kereslete és kínálata az 1944 és 1973 között működű rögzített árfolyamrendszer aranyat használt a rendszer működéséhez, így inkább aranydeviza-rendszerként működött, mint tartalékvalutarendszerként Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-39

Arany- és ezüststandard rendszer Bimetalizmus: a valuta értéke mind az ezüstön, mind az aranyon alapult Az USA 1837 és 1861 között bimetális standard rendszert alkalmazott. A bankok meghatározott mennyiségű aranyat és ezüstöt vertek nemzeti pénzegységekké 371,25 gran ( gabona szemcsényi, 0,0648 g) ezüstöt vagy 23,22 gran aranyat lehetett átváltani ezüst vagy arany dollárra így az arany 371,25/23,22 = 16-szor értékesebb volt, mint az ezüst a bimetális standard rendszer leírását lásd: http://www.micheloud.com/fxm/mh/index.htm Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-41

Összefoglalás 1. A jegybanki mérlegben bekövetkező változás megváltoztatja a hazai pénzkínálatot. A hazai vagy külföldi eszközök vásárlása növeli a pénzkínálatot. A hazai vagy külföldi eszközök eladása csökkenti a pénzkínálatot. 2. Amikor a piac azt várja, hogy az árfolyam fix marad, akkor a hazai és a külföldi eszközöknek egyenlő a várható hozamuk, feltéve ha azok egymásnak tökéletes helyettesítői. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-43

Összefoglalás (folyt.) 3. A monetáris politika hatástalan az output vagy a foglalkoztatás befolyásolásában rögzített árfolyamrendszer esetén. 4. Az átmeneti fiskális politika sokkal hatásosabb az output és a foglalkoztatás befolyásolásában rögzített árfolyamrendszer esetén, összehasonlítva azt a lebegő árfolyamrendszer alatt elért hatásával. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-44

Összefoglalás (folyt.) 5. A fizetésimérleg-válságok akkor következnek be, amikor a jegybanknak nincs elég devizatartaléka, hogy fenntartsa a rögzített árfolyamot. 6. Tőkemenekülés akkor következhet be, amikor a befektetők leértékelésre számítanak. Ez pedig akkor történhet meg, ha azt várják, hogy a jegybank nem képes többé fenntartani a fix árfolyamot: ekkor egy önbeteljesítő valutaválság alakulhat ki. 7. Lehetséges, hogy a hazai és a külföldi eszközök nem tökéletes helyettesítői egymásnak a különböző fizetésképtelenségi- vagy árfolyamkockázat miatt. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-45

Összefoglalás (folyt.) 8. Tartalékvaluta-rendszer esetén minden jegybank kereskedik a tartalékvalutával, hogy fenntartsák a rögzített árfolyamot, kivéve azt, amelyik kontrollálja a tartalékvaluta kínálatát. 9. Aranystandard rendszer esetén minden jegybank kereskedik arannyal, hogy fenntartsák a fix árfolyamot. Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-46

Kulcsfogalmak fizetésimérleg-válság, p. 502 bimetális standard /bimetallic standard, p. 516 tőkemenekülés, p. 504 jegybanki mérleg, p. 486 leértékelés, p. 496 aranydeviza-rendszer, p. 516 aranystandard, p. 511 irányított árfolyam-lebegtetés, p. 481 tartalékvaluta, p. 511 felértékelés, p. 497 kockázati prémium, p. 508 önbeteljesítő valutaválság, p. 504 sterilizált devizapiaci intervenció, p. 488 Copyright 2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 18-47