Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter

Hasonló dokumentumok
Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Antigén, Antigén prezentáció

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Immunológia alapjai (Fogász)

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Az immunológia alapjai Az MHC-I és MHC-II szerkezete és genetikája.

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Az angliai csata hozadéka

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Immunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

A hisztokompatibilitási rendszer sejtbiológiája és genetikája. Rajczy Katalin Klinikai Immunológia Budapest,

Mikrobiális antigének

Az immunológia alapjai

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

4. A humorális immunválasz október 12.

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Immunológia alapjai

Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS

A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? password: immun

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia

Saját és idegen megkülönböztetés Antigén bemutatás MHC (HLA) fehérjék Kombinatórikus receptorok, antigénfelismerő

Allergia immunológiája 2012.

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése

Az immunrendszer szerepe

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Az immunválasz genetikai szabályozása. Falus András Semmelweis Egyetem GSI Intézet

Tumor immunológia és immunterápia

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

Immunitás és evolúció

Immunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés

Dendritikus sejtek differenciálódásának szabályozása hormonreceptorok által című OTKA pályázat záró jelentése.

Endocitózis - Exocitózis

Immunpatológia. Az előadások anyaga megtalálható - részben az Immunbiológia tankönyvben, ill. - a tanszék honlapján:

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Természetes immunitás

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok

Immunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

DOKTORI ÉRTEKEZÉS A FO HISZTOKOMPATIBILITÁSI KOMPLEX (MHC) ÉS SZEREPE KÜLÖNBÖZO AUTOIMMUN BETEGSÉGEKBEN

1b. Fehérje transzport

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai

Tumor immunológia

A.) Az immunkezelés általános szempontjai

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés

T sejtek II Vizler Csaba 2010

Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére

Lujber László és a szerző engedélyé

Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest

BEVEZETÉS AZ IMMUNOLÓGIÁBA

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai

HLA-B27 pozitivitás vizsgálati lehetőségei

Kórélettan hematológiai esetek

Átírás:

Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter

MHC A saját és idegen antigének a gazdaszervezet specializált glikoproteinjéhez kapcsoltan válnak felismerhetővé. Ezeket szövet-transzplantáció során fellépő immunválasz tanulmányozásával felismert nagyszámú csoportból álló gén kódolja - Major Histocompatibility Complex (MHC). Az antigén-kötő fehérjéket MHC molekulának (vagy MHC antigénnek) nevezzük.

MHC-terminológia Fő hisztokompatibilitási komplex molekula MHC: fő hisztokompatibilitási komplex antigén, Embernél a Human-Leukocita-Antigén = HLA Fő feladata: az antigén megkötése és prezentációja a T sejt receptor számára

Antigén felismerés Peptid A T-sejtek az antigént kizárólag feldolgozott, MHC-peptid komplex formájában képesek felismerni.

Az MHC függő antigén felismerés különbségei a Th és Tc sejtek között

Immunglobulin szuperfamilia család Domén - struktúrával

Az MHC-I molekula szerkezete polymorph α-lánc monomorph β2-mikroglobulin MHC-I molekula = HLA-A-,B-,és-C molekula nagyobb polymorfizmus több mint 1000 különböző allél

Az MHC-II molekula szerkezete polymorph α-lánc polymorph β-lánc MHC-II molekula = HLA-DP, DQ,és -DR molekula nagyobb polymorfizmus több mint 1000 különböző allél

Az MHC-I és MHC-II molekula szerkezete Antigénkőtőzseb Peptid: 8-10 aminosav 12-17 aminosav Eredet: citoszolikus extracelluláris fehérje

A peptidkötő-régió szerkezete: a peptidek lehorgonyzása α1 α2 Horgonyzó Anker- Horgonyzó Anker- Aminosäuren aminosavak Aminosäuren aminosavak Dekapeptid α1 β1 P1 NH P2 2 P3 P4 P5 P6 Oktapeptid P7 P8 P9 COOH -2 NH 2-1 P1 P4 P6 P9 10 11 Magszekvenciák COOH α1 Bindungstaschen Kötőzsebek MHC-I MHC MHC-Klasse-I I zárt α2 NH 2 α1 Bindungstaschen Kötőzsebek MHC-II MHC Klasse II nyitott β1 COOH Egy MHC-molekula 300-500 különböző peptidet képes megkőtni, melyek az allélspecifikus konszenzus-szekvenciák

A TCR együttesen ismeri fel az MHC molekulát és az általa bemutatott peptidet

A MHC-I molekula expressziós mintázata Minden magvas sejten és a trombocitákon különböző mennyiségben expresszálódik Limfoid sejteken, granulocitákon, makrofágokon, dendritikus sejteken erősebb kifejeződés Nem expresszál klasszikus MHC-I Molekulát: a kornea-epithél, a nyálmirigyek exokrin sejtjei, pankreas, neuronok, trophoblastok

Az emberi MHC génszerkezete = HLA-lókusz HLA-DP, HLA-DQ, HLA-DR HLA-B, HLA-C HLA-A

MHC-I szerű molekulák A placenta magzat felőli felületén a trofoblastok expresszálják

Az MHC-I génrégió 3 lókuszra oszlik HLA-A: 303 különböző allélja ismert HLA-B: 559 allélból áll HLA-C:150 allélból áll A HLA-A, B és C két allélja a szülőktől örökölt és kodomináns módon expresszált MHC-haplótipus. A β 2 -mikroglobulin molekula nem polimorf a 15-s kromoszómán kódolódik

Az MHC-I gén öröklödése Apai HLA-A HLA-C HLA-B Anyai HLA-A HLA-C HLA-B 303< 150< 559< Minden magvas sejt potenciálisan 6 különböző MHC-I molekulát képes expresszálni!

MHC-II gének

Az MHC-II génrégió Az MHC II géneket kódoló lókusz 3 klasszikus géncsaládra osztható: HLA-DR: 3 α- és 440 β-lánc allél HLA-DQ: 25 α- / 56 β allél HLA-DP: 20 α- / 108 β allél

Az MHC-II gén öröklödése Apai B2 A2 B1 A1 HLA-DQ Anyai B2 A2 B1 A1 = 8 Variáció (cis-trans) Apai B1 B2 B3 B4 A HLA-DR Anyai B1 B2 B3 B4 A = 8 Variáció (cis) Összesen 12-20 MHC-II molekulát fognak a sejtek kifejezni.

Az MHC öröklödése: 1. Poligénes: (különböző gének kódolják az I. osztályú (HLA-A, B, C) és II- osztályú molekulákat (HLA-DP, DQ, DR), a fehérjék különböző egyedi tulajdonságokkal kódolódnak) 2. Polimorf: alléltól függően különböző géntermék, mely egyedi specifitást jelen. 3. Kodomináns öröklödés: egyénenként mindkét szülő MHC haplotipusa (allélvariánsa) expresszálódik

Az emberi MHC lókusz géntermékeinek expressziója MHC-I MHC-II B8 B27 C1 C6 A24 A1 trans trans Minden alle Zellen magvas sejt αβ Makrophage B sejt, B-Zelle makrofág, DC 1 1 αβ 2 2 B8 C1 A24 β 2 m α 1 β 1 α 2 β 2 cis B27 C6 A1 β 2 m DQ1 DQ2 trans cis

Az MHC II expressziósmintázata antigént bemutató sejtek (APC) professzionális antigénprezentáló sejtek (APC) dendritikus sejtek, Langerhans-sejtek, B-sejtek makrofágok, monociták thymus epitélsejtek fakultativ antigénprezentáló sejtek pl. gyulladásos endotélsejtek, epitélsejtek, kötőszöveti sejtek, T-sejtek

Az MHC fehérjék szöveti megoszlása Sejtek, szövetek, szervek MHC-I MHC-II LYMPHOID SEJTEK T-lymphocyta +++ - B-lymphocyta +++ +++ MYELOID SEJTEK makrofágok +++ ++ dendritikus sejtek +++ ++ neutrophil granulociták +++ - EGYÉB SEJTEK Vvt-k - - KÜLÖNBÖZŐ SZERVEK ÉS SZÖVETEK Máj + - Vese + - Agy + - Izületek + - Szem + - Placenta + - Szivizom - - Vékonybél ++ ++ Gyomor - -

A professzionális APC-k tulajdonságai Makrofágok Dendritikus sejtek B-sejtek Lokalizáció Nyirokszövetek Kötőszövet, testüreg Epithél, szövetek afferens limfoid erek limfoid szövetek Limfoid szövetek, vér Antigénfelvétel Fagocitózis (FcγR, CR, Mintázat felismerő receptorok) Makropinocitózis, fagocitózis BcR-közvetitett antigénspecifikus Endocitózis MHC-Expresszió Baktérium komponensek és citokinek indukálják Éretlen DC-n alacsony, érett DC-n nagy számban konstitútív A kostimulációs szignál kifejeződése indukálható konstitutív az érett DC-n indukálható Prezentált Antigén Intra-és extracelluláris patogének Peptidek, virális antigének, allergének oldott antigének, toxinok, virusok

Dendritikus sejtek - DC Szerepe: - Az antigének szállítása - Migráció - Naiv T-sejtek aktiválása - Érés: MHC-II és B7 molekula nagy mértékben expresszálódik - Típusai: - mieloid dendritikus sejtek APC - limfoid dendritikus sejtek perifériás T-sejt-tolerancia fenntartása

MHC-II / Antigénprezentáló sejtek

4. előadás Antigénprezentáció

A T sejtek antigén felismerése -T sejtek az antigént kizárólag feldolgozott, a saját sejtek MHC molekuláihoz kötött formában ismerik fel Fő T sejt típusok: - CD8+ (cytotoxikus) T sejt MHC I-peptid komplex - CD4+ (helper) T sejt MHC II-peptid komplex

MHC restríkció α3 β2 mgl α2 α1 β2 β1 α2 α1

Milyen sejtek expresszálnak MHC-I és MHC-II molekulákat? MHC I MHC II Minden magvas sejt és a trombociták Elsősorban a professzionális antigén bemutató sejtek Dendritikus sejtek B sejtek Makrofágok (Thymus epithél sejtek)

Antigen Presenting Cell is presenting antigen peptides MHCII-eGFP Nucleus Cytoskeleton T lymphocyte recognizes antigen Nature 2004

Antigén bemutatás az MHC-I molekulán

Antigén feldolgozás és prezentálás az MHC-I molekulán

TAP (Transporter Associated with Antigen Processing) molekula Molecular Immunol. 2002

Chaperonok az MHC-I antigén prezentációban Calnexin, calreticulin, Erp57, tapasin

Csermely P.: Stresszfehérjék, 2001 Chaperonok molekuláris gardedame Olyan fehérjék, melyek a részlegesen felcsavarodott fehérjéket, egy polimerszerkezet egyik láncát stabilizálják majd a végleges fehérje-összeszerelődést elősegítik (pl. Hsp-90, 70, Calnexin, Tapasin, CLIP).

Antigén bemutatás az MHC-I -en -citoszol eredetű, gyakran virális fehérjék -Proteoszomális degradáció -Peptid transzfer az ER-ba (TAP1&2) -MHC-I láncok termelése az ER riboszómáin -Chaperonok: calnexin, calreticulin, Erp57 -Tapasin és TAP1&2 -MHC-I & peptid kötödés, Golgi transzfer, majd felszíni expresszió

Antigén prezentáció az MHC-II molekulán

Endocitózis és antigén fragmentáció

Peptid kötődés az MHC-II molekulákhoz CLIP Ii: invariáns lánc HLA-DM: MHCII chaperon CLIP=class II associated invariant chain peptide

Antigén prezentálás az MHC-II molekulán -Endocitózis: baktériumok, bakteriális termékek, internalizált és receptorhoz kötött peptidek, más sejtek degradációs termékei -Endoszomális degradáció -MHC-II láncok termelése az ER riboszómákon -invariábilis lánc -HLA-DM: MHCII specifikus chaperon -CLIP=class II kötött, invariábilis peptid -MHC-II & peptid kötödés az endoszomában, ER-n kívül

A CD1 molekula lipid antigéneket prezentál mikrobiális lipidek, glikolipidek, lipopeptidek

Hogyan képesek a patógének elkerülni a felismerést? MHC-I Herpes simplex TAP gátló fehérjét termel Adenovirus egy MHC-I kötő fehérjét termel, ami az ER-ben tartja az antigént bemutató molekulát Cytomegalovirus felgyorsítja az MHC-I transzlokációját a citoszólba, ahol az degradálódik HIV gyorsabban mutálódik, mint ahogy az adaptív immunválasz reagálna MHC-II Helicobacter pylori egy 95 kda toxin-t termel, mely megemeli a lizoszomák ph-ját megakadályozva ezzel a proteáz aktivítást.

Szuperantigének Egy normál antigénindukálta T-sejt válasz során az összes T-sejt mintegy. 001-.0001% aktiválódik, a szuperantigének (Sagsendotoxinok) képesek arra, hogy T sejtjeink 20%-át aktiválják. Ez egy masszív immunválaszt vált ki (toxikus sokk szindróma) ami nem specifikus a Sag egyik epitójára sem. T-sejtek citokineket termelnek - szisztémás toxicitás, az adaptív immunválasz gátlása