Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
|
|
- Hanna Balázsné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
2 A FŐ HISZTOKOMPATIBILITÁSI GÉNKOMPLEX (MHC)
3 A fő hisztokompatibilitási komplex (Major Histocompatibility Complex MHC) olyan géneket foglal magában, melyeknek szerepük van a szöveti összeférhetőség (hisztokompatibilitás) meghatározásában. Az MHC-gének kb. 400 millió évvel ezelőtt a porcos halakban jelentek meg. Minden gerincesben megtalálhatók, de az MHC-gének elrendeződése és száma fajonként eltérő. Elnevezésük szövet összeférhetőségi komplex jelzi, hogy felfedezésük azokhoz a korai vizsgálatokhoz kötődik, amelyekben azt tanulmányozták, hogy miért nem lehet egy adott faj egyik egyedének szöveteit egy másik egyedbe átültetni. Az MHC-funkció megismerésének jelentős állomása volt az MHC-korlátozás jelenségének felismerése, majd sikerült az MHC-géntermékek térszerkezetét feltárni és tényleges biológiai funkciójukat azonosítani. Mai ismereteink szerint a klasszikus MHC-gének termékeinek alapvető szerepe van az immunológiai saját meghatározásában, a T-sejt készlet kialakításában és a fehérjék T-sejtek általi felismerésében. Ezek a molekulák az immunválasz során az antigének felismerésében fontos peptid receptorokként működnek.
4 Történeti áttekintés Terápiás célú bőrátültetést először az első világháborúban égési sérülést szenvedett pilótákon próbáltak ki. Az akkori sikertelenségek hátterében álló folyamat felfedezését a Japánban és Kínában évszázados hagyományokon alapuló, előkelő hobbiként űzött egértenyésztés XIX. századi angliai és amerikai elterjedése tette lehetővé. The Tale of Mice Period: Edo period ( , Japan)
5 A szövetösszeférhetőségért felelős gének vizsgálatát 1930-ban Peter Goren angol patológus professzor kezdte el, akinek 1936-ben közölt egér tumortranszplantációs vizsgálatai azt igazolták, hogy a tumorfejlődéssel szembeni rezisztenciát a tumorsejtek felszíni antigénjei ellen képződő ellenanyagok biztosítják. George Snell professzorral végzett közös kutatásaik azt bizonyították, hogy ezeknek az antigéneknek a kódolásáért az egér 17-es kromoszómáján elhelyezkedő, előzetesen már azonosított hisztokompatibilitási (H) gének felelősek, így ezt a génszakaszt H-2 régiónak nevezték el. Peter Medawar, a Londoni Egyetem kutatója 1944-ben igazolta, hogy a bőrtranszplantátumok túlélését szintén a H-2 gének határozzák meg. Medawar további fontos megfigyelése volt, hogy ismételt bőrátültetést követően az adaptív immunválaszhoz hasonlóan gyorsabb és hatékonyabb a kilökődési reakció. A későbbi transzplantációs vizsgálatok a H-2 régióban több (legalább 7) lókusz jelenlétét igazolták, ezért ezt a szakaszt hisztokompatibilitási génkomplexnek nevezték el. Ezt később a szervkilökődésben kisebb szerepet játszó, más kromoszómákon kódolt minor hisztokompatibilitási génektől való elkülönítés érdekében Major Histocompatibility Complex (MHC) elnevezésre módosították. Jean Dausset francia kutató 1965-ben az emberi MHC-ben 10 hisztokompatibilitási gént azonosított. A további vizsgálatok a humán MHC-n belül számos alrégiót, és a szerkezeti gének nagy számát igazolták. Az emberi MHC-régió általánosan használt elnevezése, a Human Leukocyte Antigen (HLA) szintén a gének felfedezésének körülményeire utal.
6 1980-ban Nobel-díj
7 Az emberi MHC felépítése és jellegzetességei Gyakran használt elnevezése: Human Leukocyte Antigen (HLA-komplex) a humán genom egyik legfontosabb régiója, amely fontos szerepet játszik a fertőző betegségek leküzdésében, az autoimmun betegségek kialakulásában, a szerv- és szövetátületésben és a veleszületett immunitás szabályozásában. A 6. kromoszóma rövid karján található génkomplex Mb méretű, ami az emberi genom mintegy ezredrészét jelenti, és méretében megfelel az E. coli teljes genomjának. A humán MHC első teljes géntérképét 1993-ban közölték, amit 1999-ben a Human Genom Project keretében meghatározott első, szekvencia alapú géntérkép követett. Az MHC-vel kapcsolatos genetikai alapfogalmak A lókusz egy adott gén valamelyik allélját tartalmazza. Az allélok termékei az allotípusok. A lókuszt nagybetűkkel jelöljük (pl. a humán MHC-I lókuszok elnevezése: HLA-A, HLA-B és HLA-C. A beltenyésztett egerek MHC-alléljait felső indexként írott nyomtatott kisbetűkkel jelölik (pl. H-2 q ). Egy adott egyénben az egyik kromoszómán kifejeződő allélok készletét haplotípusnak nevezzük, az allélok összessége eredményezi a fenotípust. A HLA-régióban több, legalább 500 SNP-t tartalmazó haplotípus fordul elő. Az MHC-allélek kapcsoltan, haplotípusokban öröklődnek.
8 Az emberi fő hisztokompatibilitási génkomplex (HLA) vázlatos térképe A humán MHC HLA-A, HLA-B és HLA-C lókuszain elhelyezkedő szerkezeti gének az I. osztályba tartozó klasszikus MHC-fehérjék (MHC-I) α-láncát kódolják. A II. osztályba tartozó MHC-molekulák (MHC-II) kódolásáért a HLA-DP, HLA-DQ és HLA-DR régiók felelősek, amelyeken belül az A- és a B-gének az α- és β- láncokat kódolják. A HLA-E, HLA-F és HLA-G gének a nem klasszikus MHC-Ib, a HLA-DM- és a HLA-DO-régió számos génje pedig az MHC-IIb-fehérjéket kódolja. A III. osztályba sorolható gének között komplement- és hősokkfehérjék, valamint a TNFα és a limfotoxinok kódolásáért felelős citokingének találhatók.
9 Az emberi HLA-A lókuszon elhelyezkedő allélek kodomináns mendeli öröklődésének menete A klasszikus MHC-gének közös, minden gerinces fajra jellemző sajátsága a poligenitás, vagyis az, hogy ellentétben a fehérjék zömét kódoló génekkel, mindkét kódoló régióban több, feltételezhetően duplikációval keletkezett gén helyezkedik el. A klasszikus MHC-gének másik fontos sajátsága a nagyfokú genetikai polimorfizmus, aminek alapján a gerincesek legtöbb változattal rendelkező génjei közé sorolhatók. A szülőktől öröklött, genetikailag meghatározott MHC-mintázat jellemző az egyedre, és az élet során nem változik. Egy adott fajon belül azonban az egyedek között nagymértékű az MHC-gének sokfélesége. Az egypetéjű ikrek azonos MHC-fehérjemintázattal rendelkeznek. Az emberi populáció egyes, földrajzilag elkülöníthető csoportjaiban bizonyos MHC-allélkombinációk gyakrabban fordulnak elő, mint más populációkban, és ezért az MHC-fenotípus jellegzetes mintázatokat mutat.
10 A klasszikus hisztokompatibilitási gének által kódolt fehérjék szerkezeti jellegzetességei és biológiai funkciói Az MHC-I- és az MHC-II-régióban elhelyezkedő klasszikus MHC-gének által kódolt membrán glikoproteineket a génkomplex alapján MHC-fehérjéknek nevezzük. Az MHC-I- és az MHC-II-gének által kódolt fehérjék szerkezete és funkciója sok vonatkozásban hasonló, de szöveti megoszlásuk, és az immunrendszer működésében betöltött szerepük jelentősen eltér egymástól. A humán MHC-I-fehérjék α-láncát a genetikailag polimorf HLA-A-, -B- és C-gének kódolják, és ez a lánc a β-2-mikroglobulin (β2m) fehérjével társulva fejeződik ki a sejtek felszínén. Egérben az MHC-I-fehérjék α-lánca a H-2D, H-2K vagy H-2L gének terméke. A β 2 m-t kódoló gén emberben a 15., egérben pedig a 2. kromoszómán található. A humán MHC-II-fehérjék α- és β-láncát a HLA-DR-, -DQ- és DP-gének kódolják. Ehhez hasonlóan, az egér MHC-II-fehérjék α- és β-lánca a H-2A- és H-2E-gének terméke. A klasszikus MHC-I- és MHC-II-molekulák jellegzetes felépítésű és hasonló térszerkezetű membránfehérjék, melyeknek a membrántól távol eső részén sajátos peptidkötőhely található, amelynek kialakításában a kötőhelyet képező polipeptidlánc(ok) szabályosan rendeződött β-lemezei és α-helikális szakaszai vesznek részt.
11 Az MHC-I és az MHC-II membránfehérjék doménszerkezete Az MHC-I-molekula egy polimorf α- és egy közös β2-mikroglobulin (β2m) láncot, míg az MHC-II-molekula egy polimorf α- és egy polimorf β-láncot tartalmazó heterodimer. A polimorf láncok az extracelluláris domének mellett transzmembrán és citoplazmatikus szakaszokat is tartalmaznak. Az MHC-I-molekula α3, az MHC-II-molekula α2- és β2-doménjei, valamint a β2m az Ig-szupergénfamília tagjaira jellemző szerkezettel rendelkeznek. Az MHC-I-molekulában az α1 és az α2, az MHC-II-molekulában pedig az α1 és a β1 domének alakítják ki a peptidkötő helyet.
12 Az MHC-I-gének a szervezet minden magvas sejtjének felszínén megjelenő MHC-I-fehérjék szintéziséért felelősek, de a fehérjék kifejeződésének mértéke jelentősen függ az adott szövet típusától (immunprivilegizált helyek, pl. a központi idegrendszer, az ízületek, a szem, az ivarszervek, ahol a szöveti sejteken az MHC-Imolekulák csak kis számban jelennek meg). Az MHC-II-gének termékei az MHC-IImembránfehérjék, melyek kifejeződése az MHC-I-fehérjékkel ellentétben a sejttípustól függően korlátozott és szigorúan szabályozott. Az MHC-II-fehérjék elsősorban az immunrendszer működésében fontos szerepet játszó hivatásos antigénprezentáló sejteken (APC) jelennek meg.
13 Immune privilege Certain sites of the human body have immune privilege, meaning they are able to tolerate the introduction of antigens without eliciting an inflammatory immune response. Tissue grafts are normally recognised as foreign antigen by the body and attacked by the immune system. However, in immune privileged sites, tissue grafts can survive for extended periods of time without rejection occurring. Immune privilege is thought to be an evolutionary adaptation to protect vital structures from the potentially damaging effects of an inflammatory immune response. Inflammation in the brain or eye can lead to loss of organ function, while immune responses directed against a fetus can lead to the loss of the fetus. Medically, a cornea transplant takes advantage of this, as does knee meniscal transplantation. (From Wikipedia)
14 az MHC-membránfehérjék peptidkötő receptorként működnek, amit a jellegzetes térszerkezettel rendelkező molekula felszínén kialakuló peptidkötő mélyedés (zseb) biztosít Az MHC-I- és MHC-II-molekulák peptidkötő funkciója a kötőhely hasonló térbeli elrendeződése ellenére eltér egymástól. Az MHC-I típusú molekulák esetében a peptidkötőhely két végét az α1 és α2-domének adott pozícióiban elhelyezkedő konzervatív aminosavak képezik, amelyek a peptidek láncvégi NH 2 - és COOH-csoportjainak megkötésére alkalmasak. Így a molekula felszínén kétoldalt zárt kötőhely alakul ki, amely csak meghatározott méretű peptidek befogadására képes. Ezzel szemben az MHC-II fehérjék konzervatív aminosavai a peptidkötő hely egész hosszában, egyenletesen elosztva helyezkednek el, így a kötőhely a két végén nyitott, és a peptidek N- és C- terminális aminosavai szabadon kilóghatnak a kötőhelyből.
15 MHC-molekulák olyan konzervatív szerkezetű peptidreceptoroknak tekinthetők, melyek a kötőhely felépítésében eltérnek egymástól és így különböző, de bizonyos szerkezeti követelményeknek megfelelő peptid-készlet megkötésére képesek. Az MHC-molekulák nem tesznek különbséget a szervezet számára sajátként elfogadható és a nem-saját vagy veszélyes antigénből származó peptidek között, de képesek azok megkötésére és sejtfelszíni bemutatására. MHC-I membránfehérjék zsebébe illeszkedő peptidek elsősorban a sejtben szintetizálódó sejtmag-eredetű és citoplazmatikus fehérjék degradációs termékekből származnak (endogén). Ezzel ellentétben az MHC-II-molekulákhoz kötődő peptidek membránfehérjékből, nagy részük az MHC-molekulákból és kis hányaduk a külső szöveti térben található fehérjékből származik (exogén). Mindezek alapján feltételezhető, hogy az MHC molekulák közös szerkezetük és peptid bemutató funkcióik mellett egyedi sajátságokkal is rendelkeznek.
16
17 Az MHC egyéb génjei Az MHC a klasszikus, polimorf gének közé ékelődve számos egyéb gént is magában foglal: MHC-I-szerű molekulák, nem polimorf gének termékei, fontos szerepet játszanak a nem fehérje természetű antigének bemutatásában, MHC-II-szerű molekulák, fontos szerepet töltenek be az MHC-II-molekulák peptiddel történő feltöltésében és az exogén antigének bemutatásában, Az MHC-III-régió a komplementrendszer egyes polimorf fehérjéinek (C2, C4, B-faktor), a TNF-α és limfotoxin citokineknek, valamint hősokkfehérjéket kódol. A CD1-molekulacsalád A klasszikus MHC-I- és MHC-II-molekulák csak fehérjeeredetű fragmentumok megkötésére képesek. DE a T-limfociták képesek más kémiai összetételű molekulákat is felismerni. Az emlősök 1. kromoszómáján megjelenő monomorf gének termékei, a CD1-molekulák β2m-nal asszociált formában fejeződnek ki a sejtfelszínen. Ellentétben azonban a klasszikus MHC-I-fehérjékkel, ezek a molekulák hosszú láncú, módosított lipidek prezentálására képesek, és így az MHC-szerű molekulák speciális családját alkotják.
18 Az MHC-molekulák biológiai funkciói A nagyfokú genetikai polimorfizmussal rendelkező, de konzervatív szerkezeti felépítésű sejtfelszíni MHC-fehérjék az immunrendszer fejlődése és működése során a természetes és az adaptív immunválasz folyamataiban is kulcsfontosságúak, és meghatározó szerepet töltenek be mind az egyed, mind a teljes populáció túlélési lehetőségeinek irányításában. A klasszikus MHC-fehérjék: intracelluláris peptidkötő receptorként és sejtfelszíni antigénprezentáló molekulaként működnek, a tímuszban a fejlődő T-limfociták számára bemutatják az immunológiai saját környezetet és elősegítik a T-sejtek fejlődését és az adott egyedre szabott szelekcióját, a perifériás szövetekben az érett T-limfociták számára folyamatosan bemutatják a tolerálható saját és az idegen vagy veszélyes fehérjékből származó degradációs termékeket, az NK- és T-sejtek egyes gátló receptoraihoz kötődve szabályozzák azok működését, a hivatásos APC-k felszínén elindítják az antigén-specifikus immunválaszt, allogén vagy xenogén szövetátültetés során fő szövetösszeférhetőségi (hisztokompatibilitási) antigénként viselkednek, és intenzív T-sejtválaszt provokálnak.
19 Az MHC-molekulák tényleges biológiai szerepének tisztázásával a szövetkilökődési reakció, azaz a más allotípusú MHC-fehérjék ellen irányuló T-sejtválasz értelmezése is új megvilágításba került. Ma már megmagyarázható az a régi megfigyelés, hogy a legnagyobb intenzitású sejtes immunválaszt és a T-sejt készlet legnagyobb hányadát érintő aktivációt, az eltérő MHC-allélokat hordozó, más egyedből származó sejtek váltják ki. Transzplantációs nómenklatúra
20 Dr. Christiaan Barnard, the first surgeon to perform a human heart transplant. Cover of Dec. 11, 1967 issue of Time magazine featuring (Image via Time.com) GVHD: Graft-versus-host disease is a rare medical complication following the receipt of transplanted tissue from a genetically different person. Immune cells in the donated tissue recognize the recipient as "foreign." The transplanted immune cells then attack the host's body cells. /immunologie/lehre/vl15_transplantation_sawitzki.pdf
21 A szaglóreceptorok génjei a HLA gének közelében helyezkednek el, és azokkal együtt öröklődnek. Chemosensation Although it is not known exactly how MHCspecific odors are recognized, it is currently believed that proteins bound to the peptidebinding groove of the MHC may produce the odorant. Each MHC protein binds to a specific peptide sequence, yielding a set of uniquely bound peptide-mhc complexes for each individual. During cellular turnover, the MHCpeptide complex is shed from the cell surface and the fragments are dispensed in bodily fluids such as blood serum, saliva, and urine.
22 Major histocompatibility complex and sexual selection In 1976, Yamazaki et al demonstrated a sexual selection mate choice by male mice for females of a different MHC. MHC sexual selection has been observed in the black-throated blue warbler. Hypothesis: if individuals heterozygous at the MHC are more resistant to parasites than those that are homozygous, then it is beneficial for females to choose mates with MHC genes different from their own, and would result in MHC-heterozygous offspring. Individuals with a heterozygous MHC would be capable of recognizing a wider range of pathogens and therefore of inciting a specific immune response against a greater number of pathogens thus having an immunity advantage. In 1995, Claus Wedekind found that in a group of female college students who smelled T-shirts worn by male students for two nights (without deodorant, cologne, or scented soaps), by far most women chose shirts worn by men of dissimilar MHCs, a preference reversed if the women were on oral contraceptives. wikipedia
23 Az MHC és betegségek kapcsolata Az MHC-gének teljes hiányával járó betegségek az emberi populációban nincsenek, ami arra utal, hogy MHC-gének által kódolt fehérjék hiánya végzetes a magzat fejlődésére. Az MHC-II-gének teljes vagy részleges hiányával járó ritka betegség az autoszomális recesszív öröklésmenetet mutató meztelen limfocita szindróma (Bare Lymphocyte Syndrome, BLS). Bizonyos MHC allélokkal összefüggő betegségek pl.: Kelet-Afrikában a HLA-DRB1*0101 allélt hordozó egyedek rezisztensek a Plasmodium falciparum által okozott súlyos maláriával szemben, míg Nyugat-Afrikában a rezisztenciát biztosító allél a HLA-DRB1*1302. Narkolepszia, gyakorisága 0,02 0,05%. E kórkép egyetlen eddig ismert kockázati faktora a HLA-DQA1*0102/B1*0602 (DQ6.1) allél jelenléte, amely a betegek %-ában jelen van. A cöliakia a vékonybél autoimmun megbetegedése (gyakorisága 0,5-1,0%), amelynek kiváltó oka a gabonafélék gluténfehérjéjéből származó α-gliadin. A betegek 90%-ára a HLA-DQA1*0501/DQB1*0201 (DQ2), 5%-ára a HLA-DQA1*0301/DQB1*0302 (DQ8) allélek jelenléte jellemző. A reumatoid artritisz az ízületek krónikus gyulladásos betegsége (gyakorisága ~1%). A betegek 90%-ában a HLA-DRB1*0401 (DR4.1), HLA-DRB1*0404 (DR4.4) vagy HLA- DRB1*0101 (DR1) jelenlétét igazolták.
24 Az MHC-I-termékek sejtfelszíni megjelenésének csökkenése vagy teljes hiánya gátolja a tumorspecifikus Tc-sejtek felismerő és effektor működését. A gyorsan osztódó daganatsejtek és a vírussal fertőzött sejtek egyik leghatékonyabb rejtőzködési lehetősége a citotoxikus T-sejtek által való felismerés és citolízis elől az MHC-I fehérjék korlátozott vagy teljesen gátolt sejtfelszíni kifejezése. Többféle tumorsejt, így melanoma és különböző karcinómasejtek esetében igazolták, hogy elsősorban az áttétek képzésére hajlamos rákos sejtek nem, vagy csak nagyon kis számban fejeznek ki MHC-Imolekulákat. Az MHC-fehérjék sejtfelszíni megjelenésének gátlása vírussal fertőzött és tumoros sejtekben
25 AZ ANTIGÉNEK BEMUTATÁSÁNAK FOLYAMATA A fehérjékből származó peptidek T-limfociták számára történő bemutatását az MHC-I és MHC-II sejtfelszíni fehérjék végzik, míg a lipidtermészetű molekulák prezentációja az MHC-I-hez hasonló szerkezetű CD1-molekulák által valósul meg.
26 Az antigén-prezentáció folyamata magában foglalja: A bemutatásra kerülő endogén molekulák szintézisét, az exogén fehérjék, glikoproteinek és glikolipidek felvételét a külső térből, a sejten belüli enzimatikus lebontást, az MHC- és CD1-fehérjék ligandumkötő helyének feltöltését a képződő peptidekkel vagy lipidekkel, valamint az MHC peptid vagy CD1 lipidkomplexek sejtfelszíni megjelenését biztosító transzport lépéseit. Ezek a folyamatok eltérő molekuláris mechanizmusok révén, egymástól elkülönülő intracelluláris környezetben mennek végbe az APC-ben, dajkafehérjék (chaperonok) és járulékos molekulák részvételével. Az antigén-feldolgozás és -bemutatás teszi lehetővé a citotoxikus (Tc) és a segítő (Th) T-limfociták antigén-felismerő működését, valamint a nem fehérje természetű molekulák bemutatását.
27 Az antigén bemutatását megelőző antigén-feldolgozás többlépéses folyamat. Az antigén-prezentációt biztosító intracelluláris lépések különböző sejtkompartmentumokban mehetnek végbe, ami meghatározza a klasszikus MHC-I és MHC-II, valamint a CD1-molekulák által bemutatható degradációs termékek körét is. Ennek eredményeként az antigén-bemutatás három rokon, de eltérő egyedi sajátságokkal rendelkező prezentáló molekula révén (MHC-I, MHC-II és CD1), különböző intracelluláris transzportfolyamatok közvetítésével, eltérő útvonalakon és más segítő fehérjék (chaperonok) részvételével megy végbe. A sejten belüli fehérjelebontás két helyszínen zajló folyamatra épül. Az egyik a citoplazma, ahol elsődlegesen a rövid életidejű és károsodott citoszolikus fehérjék szabályozott degradációja zajlik, a másik pedig az endo- és lizoszómák vezikuláris rendszere, ahol a savas környezetben aktiválódó proteázok hasítják a fehérjéket. Az MHC-I-fehérjék elsődlegesen a citoplazmatikus lebontási folyamatok eredményeként képződő endogén, míg az MHC-II-fehérjék az endo- és lizoszomális környezetbe bejutó exogén fehérjék fragmentumait mutatják be a T-limfociták két eltérő funkciójú típusának, a CD8+ és a CD4+ T-sejteknek. Minden MHC-I-et kifejező magvas sejt képes az endogén fehérjékből származó peptideket az effektor CD8+ sejtek számára bemutatni. Az MHC-II-molekulák ellentétben az MHC-I-fehérjékkel csak a hivatásos APC-k felszínén jelennek meg, amelyeknek közös sajátsága a hatékony endocitózis és fagocitózis.
28 Az endogén és az exogén fehérjék bemutatása eltérő funkciójú T-limfocitáknak. A citotoxikus aktivitással rendelkező CD8+ effektor T-sejtek (Tc) az endogén saját fehérjék és az APC-ben szintetizálódó virális, intracelluláris baktériumból vagy tumorsejtekből származó proteinek lebomlása során képződő peptidek MHC-I-molekulákkal alkotott komplexeit ismerik fel. A két sejt kapcsolatát az MHC-I-membránfehérjéhez kötődő, kostimuláló CD8-molekula stabilizálja. A CD4+ segítő T-limfociták (Th) a hivatásos antigén-prezentáló sejtek által felvett exogén, oldott saját és idegen fehérjék (bakteriális toxinok, allergének) és részecskék (apoptótikus sejtek, pollenek, mikróbák) lebomlása során képződő peptidek MHC-II-molekulákkal alkotott komplexeit ismerik fel. A két sejt kapcsolatát az MHC-IImembránfehérjéhez kötődő, kostimuláló CD4-molekula stabilizálja.
29 A citoplazmatikus fehérjéket a proteaszóma enzimkomplex 8 12 aminosavból álló peptidekre hasítja, melyeket a TAP az ER lumenébe szállít. Az ER-ben szintetizálódó MHC-I α- lánc kalnexin dajkafehérjével és a β2m-mel társulva peptidek megkötésére alkalmas konformációban van. A megkötött peptid által stabilizált MHC-I-fehérjék a Golgi-rendszeren át a membránfehérjékre jellemző szekretoros úton a sejtfelszínre kerülnek. A proteaszóma, a TAP és az MHC-Ifehérje nem tesz különbséget a sejt saját fehérjéiből vagy a sejtben képződő antigénekből (pl. vírusfehérjékből) származó peptidek között. Ezért saját és idegen peptidek MHC-I-gyel alkotott komplexei egyaránt megjelennek a sejtmembránon. Endogén antigének prezentációja
30 Exogén antigének prezentációja Az MHC-II-membránfehérjék polimorf α- és β-láncai az ER-ben szintetizálódnak. A két lánc megfelelő párosodását a szintén az ER-ben képződő Ii biztosítja. Az Ii chaperonként működve a peptidkötő helyet az ER-ben előforduló peptidek számára nem hozzáférhető konformációban tartja. Az Ii másik fontos funkciója, hogy az α- és β-láncból álló MHC-II-dimereket az endolizoszóma-rendszer vezikulumaiba irányítja. Itt az Ii-t a savas proteázok fokozatosan hasítják, de végső hasítási terméke, a CLIP mindaddig az MHC-II peptidkötő helyén marad, amíg azt egy jobban illeszkedő peptid le nem szorítja. Az MHC-II molekulák nem tesznek különbséget az APC által felvett saját és idegen fehérjékből származó peptidek között, így ezek MHC-II-vel alkotott komplexei egyaránt megjelennek a sejtmembránban.
31
32 A keresztprezentáció A keresztprezentáció során a DC-k által bekebelezett apoptotikus sejtek vagy vírusok fehérjekomponensei a fagolizoszómákba kerülnek, ahol részlegesen lebomlanak. A képződő peptidek az MHC-II, valamint a citoplazmatikus antigénprezentációs útvonalon keresztül haladva, az MHC-I-membránfehérjék révén is bemutatásra kerülnek.
33
34
Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett
RészletesebbenAntigén, Antigén prezentáció
Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenImmunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter
Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter MHC A saját és idegen antigének a gazdaszervezet specializált
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:
RészletesebbenSejtfelszíni markerek és antigén csoportok
Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok Markerek A sejthártya aszimmetrikus: extracellulárisan oligoszacharidokban gazdag (glikoprotein és glikolipid oldalláncai révén) Sejteket jelölő anyagok markerek
RészletesebbenAz ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért
RészletesebbenA T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció
A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció Autotranszplantáció: saját szövet átültetése, pl. autológ bőrtranszplantáció, autológ őssejt-transzplantáció.
RészletesebbenAz angliai csata hozadéka
Kozma és Demjén Az angliai csata hozadéka A laboratóriumi egér eredete japán és angol fancy mouse breeders Lathrop kolóniája 1902-től Castle- ( Harward ) nak szállít Little cégei és listája ( DBA ) 1909:
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenA hisztokompatibilitási rendszer sejtbiológiája és genetikája. Rajczy Katalin Klinikai Immunológia Budapest,
A hisztokompatibilitási rendszer sejtbiológiája és genetikája Rajczy Katalin Klinikai Immunológia Budapest, 2018.03.12 A fő szöveti összeférhetőségi génkomplex (Major Histocompatibility Complex) MHC Szinte
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia alapjai (Fogász)
Immunológia alapjai (Fogász) 3-4. előadás Az immunrendszer molekuláris komponensei: 1. An6gén felismerő molekulák: immunglobulinok, T sejt receptor 2. MHC és an6gén bemutatás Dr. Boldizsár Ferenc Immunrendszer
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás
RészletesebbenImmunitás és evolúció
Immunitás és evolúció (r)evolúció az immunrendszerben Az immunrendszer evolúciója Müller Viktor ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék http://ramet.elte.hu/~viktor Az immunitás
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenAz immunológia alapjai Az MHC-I és MHC-II szerkezete és genetikája.
Az immunológia alapjai Az MHC-I és MHC-II szerkezete és genetikája. Boldizsár Ferenc 02/16/2012 Antigén felismerés B sejt T sejt Receptor BcR (Ig) TcR Antigén natív denaturált (prezentált) APC nem szükséges
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenImmunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun
Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
Részletesebben1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták
Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok A test őrei 1. Az immunrendszer működése Az individualitás legjobban az immunitásban mutatkozik meg. Feladatai: - a saját és idegen elkülönítése, felismerése -
RészletesebbenImmunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK
II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK 2. Immunbiológia Immunbiológia - II Hasonlóan az antitest válaszhoz, a T sejtek által közvetített immunválasz szintén antigén-specifikus. A T sejtválasz két fontos szempontból
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenTRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNITÁS ÉS TOLERANCIA
TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNITÁS ÉS TOLERANCIA Dr. Petrányi Győző KLINIKAI IMMUNOLÓGIA ÉS ALLERGOLÓGIA KÖTELEZŐ TANFOLYAM ORFI 2017.02.07 TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNITÁS IDEGEN SEJTEKKEL ÉS SZÖVETEKKEL SZEMBENI
RészletesebbenImmunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter
Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Prof. Sármay Gabriella, Dr. Bajtay Zsuzsa, Dr. Józsi Mihály, Prof. Kacskovics Imre Prof. Erdei Anna Szerdánként, 10.00-12.00-ig, 5-202-es terem 1 2016. 02. 17.
Részletesebben1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése
1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:
RészletesebbenSzervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés
Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Erdei Anna ELTE, TTK, Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ELTE, Pázmány-nap, 2012. Az immunrendszer fő feladata a gazdaszervezet védelme a
RészletesebbenSaját és idegen megkülönböztetés Antigén bemutatás MHC (HLA) fehérjék Kombinatórikus receptorok, antigénfelismerő
Saját és idegen megkülönböztetés Antigén bemutatás MHC (HLA) fehérjék Kombinatórikus receptorok, antigénfelismerő molekulák A csodálatos immunrendszer: http://www.mit.hu/docview.aspx?r_id=3332323037 free
RészletesebbenImmunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)
Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett
RészletesebbenA csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet
A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt
RészletesebbenTöbbgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll
Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása
RészletesebbenIrányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA
Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Dr. Kacskovics Imre tszv. egy. tanár Immunológiai Tanszék ELTE http://immunologia.elte.hu/ Medicina Kiadó 2012. Az Immunológiai Tanszék kutatási témái: http://immunologia.elte.hu/
Részletesebben4. A humorális immunválasz október 12.
4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező
Részletesebben17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására
11. 2016. nov 30. 17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 17.3. ábra A sejtközötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok
Részletesebbenhttp://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia
http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet
RészletesebbenTRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNITÁS ÉS TOLERANCIA
TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNITÁS ÉS TOLERANCIA Dr. Petrányi Győző IMMUNOLÓGIAI TANFOLYAM I. ELMÉLET 2018.03.09 TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNITÁS IDEGEN SEJTEKKEL ÉS SZÖVETEKKEL SZEMBENI IMMUNREAKTIVITÁS ALLOIMMUNITÁS
RészletesebbenTRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNITÁS ÉS TOLERANCIA
TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNITÁS ÉS TOLERANCIA Dr. Petrányi Győző IMMUNOLÓGIAI TANFOLYAM I. ELMÉLET 2019.03.05 ORFI ADOPTÍV IMMUNITÁS TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNITÁS IDEGEN SEJTEKKEL ÉS SZÖVETEKKEL SZEMBENI IMMUNREAKTIVITÁS
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás
RészletesebbenHLA-B27 pozitivitás vizsgálati lehetőségei
HLA-B27 pozitivitás vizsgálati lehetőségei Pálinkás László, Uherkovichné Paál Mária, Berki Timea Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Immunológiai és Biotechnológiai Intézet HLA-B27 Humán Leukocita Antigén
RészletesebbenImmungenomika és tumor immunológia
Immungenomika és tumor immunológia Két határterület mezsgyéjén Rajnavölgyi Éva az MTA doktora, egyetemi tanár, intézetigazgató Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenA transzplantáció immunológiai vonatkozásai. Transzplantáció alapfogalmak. A transzplantáció sikere. Dr. Nemes Nagy Zsuzsa OVSZ Szakképzés 2012.
1 A transzplantáció immunológiai vonatkozásai Dr. Nemes Nagy Zsuzsa OVSZ Szakképzés 2012. Transzplantáció alapfogalmak Transzplantáció:szövet/szervátültetés Graft: transzplantátum Allotranszplantáció:
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS A FO HISZTOKOMPATIBILITÁSI KOMPLEX (MHC) ÉS SZEREPE KÜLÖNBÖZO AUTOIMMUN BETEGSÉGEKBEN
DOKTORI ÉRTEKEZÉS A FO HISZTOKOMPATIBILITÁSI KOMPLEX (MHC) ÉS SZEREPE KÜLÖNBÖZO AUTOIMMUN BETEGSÉGEKBEN Dr. Vatay Ágnes Témavezeto: Prof. Dr. Füst György Semmelweis Egyetem, Budapest Tudományági Doktori
RészletesebbenA genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben
A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben Tory Kálmán Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika A ~20 ezer fehérje-kódoló gén a 23 pár kromoszómán A kromoszómán található bázisok száma: 250M
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
RészletesebbenPOSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK
POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék
RészletesebbenA fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések
A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések APAI Ag ANYAI Ag FERTŐZÉS AUTOIMMUNITÁS MAGZATI ANTIGEN ALACSONY P SZINT INFERTILITAS BEÁGYAZÓDÁS ANYAI IMMUNREGULÁCIÓ TROPHOBLAST INVÁZIÓ
RészletesebbenAZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet
AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet A méhnyak rák előfordulása / év / 100 000 nő WHO 2005 A KÓROKOZÓK ÉS AZ IMMUNRENDSZER KÉTIRÁNYÚ
RészletesebbenB-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban
B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.
Részletesebben3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4
A Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS 1. Mi atlr-5 legfontosabb ligandja? A endospóra B flagellin C poliszacharid tok D DNS E pilus 2. Mi alkotja az ellenanyag antigénkötő helyét? A a H és L láncok konstans
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenImmunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok. Az immunválasz kezdeti lépései: fehérvérsejt migráció, gyulladás, korai T sejt aktiváció, citokinek. T sejt receptor komplex ITAMs
RészletesebbenAllergia immunológiája 2012.
Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
RészletesebbenKórokozók elleni adaptiv mechanizmusok
Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok 2016. 10. 05. Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására. Nyálkahártyán keresztül Különbözó patogének eltérő utakon jutnak a szervezetbe Légutakon
RészletesebbenTranszporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest
Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban 2016. Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest Membrántranszport fehérjék típusok, lipid-kapcsolatok A membránok szerkezete
RészletesebbenHogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?
ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,
RészletesebbenImmunológia alapjai
Immunológia alapjai 2011.11.03. A sejt-mediálta immunválasz effektor mechanizmusai (CMI): 1. Citotoxicitás 2. T H sejt mediálta makrofág aktiváció (Késői típusú hyperszenzitivitás = DTH.) Az adaptív immunválasz
RészletesebbenAz immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) A CELLULÁRIS IMMUNVÁLASZ ÉS EFFEKTOR FOLYAMATAI http://www.nobelprize.org/ Az adaptív immunválasz során a B- limfocitákból plazmasejtek keletkeznek, melyek
RészletesebbenMembrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia
Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg
RészletesebbenAz ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata
Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett
RészletesebbenHátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.
Múlt órán: Lehetséges tesztfeladatok: Kitől származik a variáció-szelekció paradigma, mely szerint az egyéni, javarészt öröklött különbségek között a társadalmi harc válogat? Fromm-Reichmann Mill Gallton
RészletesebbenA preventív vakcináció lényege :
Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív
Részletesebbenimmungenetika Az immunrendszer génjei szerepük egészségben és betegségben 2014 május 12 Prechl József
immungenetika Az immunrendszer génjei szerepük egészségben és betegségben 2014 május 12 Prechl József Immungének immun és más betegségekben Polimorfizmus az immunrendszer génjeiben MHC / HLA KIR BCR, TCR
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.
Immunológia alapjai 24-25. előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Tolerált bőr graftok MHC (H2) azonos egereken TOLERANCIA & AUTOIMMUNITÁS Toleranciáról beszélünk, ha
RészletesebbenTÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenImmunológia alapjai. 23-24. előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.
Immunológia alapjai 23-24. előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Tolerált bőr graftok MHC (H2) azonos egereken TOLERANCIA & AUTOIMMUNITÁS Toleranciáról beszélünk, ha
Részletesebben2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa
6. Komplementreceptorok fajtái és szerepük az immunválasz során 2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa A komplementrendszer - Vérben, testnedvekben inaktív állapotban jelenlévő - egymást láncreakcióban aktiváló faktorok
RészletesebbenTudománytörténeti visszatekintés
GENETIKA I. AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI Minek köszönhető a biológiai sokféleség? Hogyan történik a tulajdonságok átörökítése? Tudománytörténeti visszatekintés 1. Keveredés alapú öröklődés: (1761-1766,
RészletesebbenGenetika 3 ea. Bevezetés
Genetika 3 ea. Mendel törvényeinek a kiegészítése: Egygénes öröklődés Többtényezős öröklődés Bevezetés Mendel által vizsgált tulajdonságok: diszkrétek, két különböző fenotípus Humán tulajdonságok nagy
RészletesebbenDecember 1. az AIDS világnapja. 1th December is the World AIDS Day. Dr. Forrai Judit
December 1. az AIDS világnapja 1th December is the World AIDS Day forrai.judit@med.semmelweis-univ.hu Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet Initially submitted November 15, 2013; accepted for publication
RészletesebbenKLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.
Kórházhigienikus képzés, DE OEC KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Dr. Sipka Sándor DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika Regionális Immunológiai Laboratórium A főbb ábrák és táblázatok
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei A komplement- és a Toll-szerű receptorok kifejeződése és szerepe emberi B-sejteken fiziológiás és autoimmun körülmények között - az adaptív és a természetes immunválasz kapcsolata
RészletesebbenA KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin
A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS
RészletesebbenAZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András
1 AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Buzás Edit, Erdei Anna, Rajnavölgyi Éva, Füst György, Mándi Yvette, Sármay Gabriella, Szekeres Júlia, Falus András Az immunrendszer a szervezet védelmét szolgálja a baktériumokkal,
RészletesebbenA szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek
A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek Tanulási támpontok: 19. és 20. Sántha Péter 2017. 10. 09 A veleszületett (természetes) és a szerzett (adaptív)
RészletesebbenAz immunválasz genetikai szabályozása. Falus András Semmelweis Egyetem GSI Intézet
Az immunválasz genetikai szabályozása Falus András Semmelweis Egyetem GSI Intézet a modell..a humán genom Nature 171, 737-738 1953. április 25. 2001. február 15-16...az enciklopédia...1000-2500-5 millió
RészletesebbenKromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenAz immunológia alapjai (2016/2017. II. Félév)
Az immunológia alapjai (2016/2017. II. Félév) A CELLULÁRIS IMMUNVÁLASZ ÉS EFFEKTOR FOLYAMATAI http://www.nobelprize.org/ Az adaptív immunválasz során a B- limfocitákból plazmasejtek keletkeznek, melyek
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenHOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK?
HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK? KACSKOVICS IMRE, DSc ELTE, IMMUNOLÓGIAI TANSZÉK 2015 TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT AZ ELŐADÁS VÁZLATA Történeti áttekintés
RészletesebbenPetrányi Gyódi A fõ hisztokompatibilitási rendszer
Petrányi Gyódi A fõ hisztokompatibilitási rendszer A FÕ HISZTOKOMPATIBILITÁSI RENDSZER (MHC) MOLEKULÁRIS GENETIKAI SZEREPE A SAJÁT ÉS IDEGEN FELISMERÉSBEN ÉS JELENTÕSÉGE A FAJFEJLÕDÉSBEN Petrányi Gyõzõ
RészletesebbenLujber László és a szerző engedélyé
Allergia genetikai háttere Dr. Szalai Csaba 2012. Szeptember 24. 1 Allergia: multifaktoriális vagy komplex betegség: Genetikai háttér (több száz gén, több ezer genetikai variáció) + környezeti tényezők
Részletesebben