MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág
A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha a közvetítőnek megvan a saját véleménye. Támogató viselkedés: éreztetni, hogy a közvetítő törődik a résztvevőkkel, gondoskodik róluk, biztonságos légkört teremt, ahol a felek megtudnak nyílni. Az ítélkezés kerülése: Nem azt kérdezni: "Miért tette ezt?" Inkább azt: "Mi történt?" vagy "Hogyan érzi?" Ügyesen kommunikálni: felerősíteni a felek javaslatait, nem tanácsot adni. A szóhasználat fontossága Nyerő/nyerő megközelítés használata: azon dolgozni, hogy mindkét fél győzzön. A szembenálló felek pozícióját átfordítani a problémamegoldó partnerek pozíciójába.
A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Jó összegző készség. Gyűjtsük össze a tényeket, érzéseket, véleményeket és előremutató javaslatokat, majd újból tálaljuk fel azokat. Kapcsolatteremtő készség. Teremtsük meg azt az érzést az emberekben, hogy gondolataikat és érzelmeiket megértettük, adjunk nekik lehetőséget a döntéshozatalra - saját sebességükkel - és mutassunk valódi érdeklődést a résztvevő felek vitájának rendezése iránt. Határozottság. Legyünk tisztában saját céljainkkal és ezt juttassuk kifejezésre mások felé is.
A MEDIÁTOR ERÉNYEI A helyzetek és az emberek megértése. Tapasztalat az emberekkel kapcsolatban, a legkülönfélébb viselkedési formák és élethelyzetek megértése. Tanulás tapasztalat útján. A tudásra, az önismeretre és mások megértésére építő szándék. Hitelesség. Megfelelő önismeret, saját erősségeink és gyengeségeink ismerete. Nyitottság más emberek felé. Tisztelet, a különbségek elfogadása és önnön előítéleteink ismerete.
A MEDIÁTOR ERÉNYEI Pártatlanság. Mindkét fél iránti elkötelezettség a megoldás érdekében és ennek kimutatása a felek irányába. Tudatosság. Saját érzéseink és viselkedésünk figyelemmel követése, nehogy valamelyik féllel szemben részrehajlóak legyünk, anélkül, hogy észrevennénk azt. Rugalmasság. Ennek segítségével meg tudjuk változtatni a folyamat irányát, amennyiben a helyzet úgy kívánja. Kiegyensúlyozottság. Saját érzéseink ismerete és ezek kiegyensúlyozása a helyzet alapján a tekintély és az irányítás párosítása a felek iránti elkötelezettséggel.
A TÜKRÖZÉS HASZNÁLATA A MEDIÁCIÓBAN A visszatükrözés nagyon hasznos lehet egy konfliktusfeloldási dialógus nyitásaként, de a mediátor akkor is használhatja, ha a felek nagyon dühösek egymásra. Lényege, hogy a résztvevőket megkérjük, hogy mondanivalójukat un. "én-állítások" formájában fogalmazzák meg. A mondatokat én-nel, vagy azzal egyenértékű szóhasználattal (pl.: "ahogy én látom"..., "az én szemszögemből...", "nekem...", "ahogy én érzek ezzel kapcsolatban..." stb.) kell indítani. Az egyik szereplő megfogalmaz egy kijelentést, amit a másik szereplő az aktív meghallgatás segítségével megpróbál újrafogalmazni.
A TÜKRÖZÉS SZABÁLYAI A TÜKRÖZÉS alapos és konkrét legyen a megfigyeléseit megfigyelésekként, érzelmeit érzelmekként, feltevéseit feltevésekként közölje A TÜKRÖZÉS ne analizálja a másikat A TÜKRÖZÉS különösen pozitív észrevételeket tartalmazzon A TÜKRÖZÉS másoknak információt AKARJUNK adni, és ne megváltoztatni Ellenőrizni, hogy rendesen megértették-e a visszajelzést
POZITÍV VISSZAJELZÉS Bármikor alkalmazható a mediációs eljárás során Az adott helyzetre, tényre, érzésre reagál Nem dicséret Konkrét, és személynek, személyre szóló
Mit ne tegyen a mediátor? Kommunikációs gátak a mediációs folyamatban UTASÍTÁS: "Meg kell tennie...", "Ne tegye..." FENYEGETŐZÉS: "Jobban tenné, ha...", "Ha nem teszi..." PRÉDIKÁCIÓ: "Ajánlatos lenne...", "Amikor én annyi idős voltam, mint maga..." LECKÉZTETÉS: "Ez az oka, amiért a dolgok balul ütnek ki..." ÍTÉLKEZÉS: "Úgy tűnik, hogy nem nagyon törődik vele..." NYUGTATGATÁS: "Ne aggódjon, később majd jobban érzi magát. ELEMZÉS: "Úgy vélem, hogy ezt önmagának sem képes beismerni..." PROVOKÁCIÓ: "A másik fél azt mondta, hogy Ön nagyon felzaklatta őt. Tud valami magyarázatot adni erre?" FAGGATÓZÁS: "Mit keresett ott? Ki volt még ott? Mennyi ideig tartott?" MORALIZÁLÁS: "Igazából ez nem olyasmi, amit mi szívesen hallgatunk."
Én állapotok közötti tranzakciók Szülő Gondoskodó Kritikus Szülő Gondoskodó Kritikus Felnőtt Felnőtt Gyerek Lázadó Alkalmazkodó Szabad Gyerek Lázadó Alkalmazkodó Szabad
Sérülés nélküli tranzakciók Szülő Gondoskodó Kritikus Szülő Gondoskodó Kritikus Felnőtt Felnőtt Gyerek Lázadó Alkalmazkodó Szabad Gyerek Lázadó Alkalmazkodó Szabad
ÉLETCIKLUSOK ( Lievegoed) 0-7 év minden gyermeknek meg kell tanulni, hogy a világ jó 7-14 év meg kell tanulni, hogy a világ szép(önbizalom megerősödik) 14-21 év meg kell tanulni, hogy a világ igaz(értékek)
ÉLETCIKLUSOK 21-28 év Vándorévek, ez az időszak az énről kell, hogy szóljon( szakma tanulás, praktikus képességek) 28-35 év szociális képességek, felelősségvállalás megjelenése 35-42 év Tudatosság 34-37 midlife crisis kezdete, belső nyugtalanság, fontos, hogy elkezdjünk gondolkodni magunkról ( a negyven közeli emberek mindig értékekről beszélnek, mert ez a fontos nekik.
ÉLETCIKLUSOK 42-49 év megújulás ( újítás, belső értékek, bölcsesség) vagy merevség( nincs belső munka, szabályok maradnak) 49-56 év a nagy feladat 56-63 év bölcsesség