Fenntarthatósági kérdések a közlekedésben előadás Előadó: Princz-Jakovics okleveles építőmérnök tudományos munkatárs Jakovics Tibor(PhD) (PhD), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék 1
Tartalom 1. Közlekedési szektor fenntarthatósága 2. Közlekedésfejlesztési nehézségek 3. Közlekedéspolitika, EKFS 4. Városi közlekedés 5. Vidéki közlekedés 6. Local Agenda 21 2
Közlekedés és fenntarthatóság I. Forrás: Transman Kft 3
Közlekedés és fenntarthatóság II. Fenntartható közlekedési rendszer jellemzői 1. Biztosítja az egyének és társadalmak alapvető mobilitás igényeinek kielégítését 2. Megfizethető 3. Hatékony 4. Korlátozza az emissziót, hulladékot 4
A skandináv modell 1. Magas környezettudatosság a lakosság körében (pl.: szelektív hulladékgyűjtés) 2. A környezeti tervezés a kormányzati munka fontos része (környezetvédelmi programok) 3. Energiaracionalizálás, energia megtakarítás 4. Megújuló energiaforrások prioritása (napkollektorok, szélturbinák, vízerőművek) 5. Reciklálás 6. Közösségi közlekedés erőteljes támogatása 7. Kerékpáros közlekedés fejlesztése 8. Környezetvédelmi adók 9. Ökológiai adóreform megvalósítása 10.Élenjáró magatartás a nemzetközi környezetvédelmi egyezményekben. 5
A közlekedés okozta környezeti károk számszerűsítése Magyarországon (2003) Közlekedésből származó államháztartási bevételek: 512 mrd Ft (ebből 384 mrd Ft üzemanyagadóból származik) Közlekedéssel kapcsolatos államháztartási kiadások: 3 000 mrd Ft Fedezetlen költség: ~ 2 700 mrd Ft (a közlekedés támogatása, a központi költségvetés kb. 51%-a) Részletezve: 1. 1 100 mrd Ft a környezeti és egészségügyi károk 2. 800 mrd Ft a személygépkocsok magánhasználata 3. 350 mrd Ft ingyenes parkolás 4. 200 mrd Ft hálózatfejlesztés, fenntartás, felújítás 5. 200 mrd Ft egyéb kár 6. 161 mrd Ft üzemanyag-manipuláció Forrás: Lukács András A közlekedés fenntartható fejlesztésének koncepciója 6
A fenntartható közlekedés fogalma A fenntartható közlekedés olyan közlekedést jelent, amely nem veszélyezteti alakosság egészségét és az ökoszisztémákat, továbbá aközlekedési igényeket úgy elégíti ki, hogy a megújuló erőforrásokat lassabb ütemben használja fel, mint az újratermelődésükhöz szükséges idő, a nem megújuló erőforrásokat pedig az azokat helyettesítő megújuló források előállítási üteménéllassabban használja fel. OECD /2001./ A fenntarthatóság aközlekedésben nem azonosítható a mobilitás mértékének a fenntartásával, a forgalom mennyiségi növekedésének megőrzésével. Fleischer Tamás/2001./ 7
Közlekedési munkamegosztás Magyarországon és EU 27-ben 8
9
10
Vasúti közlekedés helyzete Magyarországon 1) A magyar vasúti hálózat sűrűsége magasabb az EU átlagánál, a minőségi jellemzők azonban ettől elmaradnak. 2) A vasúti pályák hossza meghaladja a 7.500 km-t, de a pályák általában rossz állapotban vannak gyakori az állandó és jelentős sebességkorlátozás. 3) A fejlesztések elmaradása miatt az alkalmazott technológiák (pálya és tartozékai, biztosító berendezések, távközlés, járművek stb.) elavultak, 4) az átjárhatóság korlátozottan biztosított, így a vasút versenyképessége, gazdaságossága nagymértékben és folyamatosan csökken. 11
Magyarország vasúti térképe 12
Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat Magyarországon 13
14
15
Közlekedésfejlesztési nehézségek Magyarországon Kínálati oldalon: 1. Magyarország közlekedési infrastruktúrájának (vasúti és közúti hálózat) leromlott állapota 2. Az alágazatok közti arányok kedvezőtlenek (a közút és a vasút közötti versenyhelyzet => kombinált közlekedés) 3. Vasút helyzete (piac megteremtése, MÁV részleges privatizációja) 4. A direkt útdíjak hiánya Keresleti oldalon: 1. Mobilitási igények növekedése (mennyiségi) 2. Utazáskényelem (minőségi: mindenki autóval utazna ) 16
A magyar közlekedéspolitika (2003-2015) I. OGY 19/2004 határozata Célkitűzések: 1. Fenntartható fejlődés, a természetes, táji és az épített környezet védelmének biztosítása 2. A közlekedésbiztonság növelése 3. Katasztrófák elleni védelem hatékonyságának javítása 4. Magas színvonalú, korszerű technológián alapuló, kiszámítható, biztonságos és pontos közlekedési szolgáltatás 5. Meglévő közlekedési hálózatok, hálózati elemek (csomópontok, műtárgyak) biztonságos és hatékony megőrzése, fejlesztése 6. A hiányzó infrastrukturális elemek kiépítése, a szűk keresztmetszetek megszűntetése 7. A közlekedés-üzemeltetés, -fenntartás és fejlesztés számára alkalmas kiszámítható finanszírozási rendszer 8. Versenyképesség és hatékonyság nemzetközi szinten 9. Szaktudás, korszerű technológia, fejlett technika alkalmazása 17
Eszközök: A magyar közlekedéspolitika (2003-2015) II. 1. EU által bevezetett decoupling 2. A közúti forgalom növekedési ütemének lassítása 3. A kombinált szállítás fejlesztése 4. A közösségi közlekedés részarányának (modal split) megőrzése, a járműállomány és az infrastruktúra fejlesztése 5. Az EU által előírt emissziós normák betartása 6. A meglévő kapacitás kihasználtságának növelése 7. A közlekedési hálózat környezetbarát fejlesztése 8. A társadalom tájékoztatásának növelése 18
19
20
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 /Fehér Könyv/ Személyközlekedés fejlesztési céljai: 1.) A személyközlekedési munkamegosztás optimalizálása a közösségi közlekedés részarányának EU25 átlaga feletti megőrzésével 2.) A közösségi közlekedési munkamegosztás hatékonyságának javítása a komodalitás biztosításával 3.) Növekvő mobilitás elérése a mobilitási esélyegyenlőség javítása mellett 4.) elviselhető fenntarthatósági terhek mellett kell megoldani a növekvő mobilitási igényeket 21
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 /Fehér Könyv/ Áruszállítás fejlesztési céljai: 1.) Az áruszállítási munkamegosztásban a környezetkímélő ágazatok részarányának az EU25 átlaga feletti arányának biztosítása 2.) A környezetkímélő szállítási módok jövedelmezőképességének, ezen keresztül azok infrastruktúra fenntartó képességének javítása 3.) A kombinált áruszállítás részarányának növelése 4.) Az intermodális logisztikai szolgáltató központok hatékonyságának javítása 22
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 /Fehér Könyv/ Közlekedési infrastruktúra fejlesztési céljai: 1.) A gazdasági versenyképességet javító főhálózati szerkezet kialakítása 2.) A térségi elérhetőség javítása különböző szinteken 3.) A városi és elővárosi közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése 4.) A növekvő tengelynyomású közúti járművek közlekedéséből eredő fokozott útelhasználódás megelőzése 23
Eszközök és intézkedések 24
Magyarország tervezett gyorsforgalmi úthálózata 2015. 25
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztései Előnyök: 1. Korszerű, modern hálózati infrastruktúra a forgalmi igényeknek megfelelően. 2. Utazási idők csökkennek. 3. Forgalombiztonság javul. Hátrányok: 1. A Budapest centrikus hálózatszerkezet nem változik. 2. A régióközi hálózat szerepe nem tisztázott. 3. A hálózat kiszolgálja azokat a forgalomra érzékeny területeket, amelyeket mentesíteni akar. 4. Egymáshoz közeli párhuzamos folyosók. Feladatok: 1. Átgondolt stratégiai tervezés. 2. Folyosó szintű vizsgálatok. 26
A városi közlekedés fenntarthatósága I. Feladatok 1. Környezetbarát közlekedési módok fejlesztése (vasút, kombinált szállítás) 2. Közösségi közlekedés fejlesztése 3. Kerékpárút-hálózat megvalósítása (országos kerékpártörzshálózat, B+R rendszerek) 4. Gyalogos övezetek kialakítása avárosközpontokban 5. Gépjárműpark korszerűsítése 27
A közlekedési igények, útvonalválasztás befolyásolási Jogi eszközök Pénzügyi eszközök lehetőségei Gépjárműszabványok Gépjárműtárolási követelmények Országos és területi kvóták Fogyasztási adó az első vásárláskor a) A gépjármű-tulajdonlás befolyásolásának eszközei. Éves gépjárműadó Fizikai, jogi közl. terv. eszközök Pénzügyi eszközök Parkolás szabályozás Autóbuszsávok, külön tgk és szgk sávok Behajtási engedélyek Behajtási korlátozások Tervezett késleltetések Jó közösségi közlekedés Üzemanyagadó Parkolási díjak Útvámok Viteldíjak a közösségiközlekedésben Területi úthasználati díj Közterületi parkolási díjak Magánterületi parkolóhelyek adóztatása Belépődíjas rendszer b) A gépjárműhasználat befolyásolásának eszközei Kiegészítő engedély (cimke) vásárlás Járműút hossza szerint Jogi, szabályozási eszközök Pénzügyi eszközök Előnyök buszoknak és több utassal (HOV) közlekedő szgk-nak P+R parkolj és utazz tovább Rugalmas munkaidő c) A közlekedési szokások befolyásolása Taxik több utassal Munkáltatói többletadó a csúcsórákban közlekedő alkalmazottak száma szerint 28
A városi közlekedés fenntarthatósága II. Gazdasági és jogi ösztönzők a helyi forgalmi viszonyok befolyásolására 1. Éves gépjármű adó módosítása. (pl. a család első, ill. további autójának eltérő adóztatása) 2. Parkolás szabályozás. 3. Előnyök biztosítása aközösségi közlekedés járművei számára. (pl. autóbusz sávok) 4. Behajtási engedélyek alkalmazása. (kis területek esetében) 5. Hálózati átalakítás (lakóövezetek forgalomcsillapítása) 6. Útdíj rendszerek (behajtási, területi, megtett út alapján) 7. P+R rendszerek 8. Car pooling 29
Gyalogos övezetek kialakítása és kerékpáros közlekedési hálózat fejlesztése -London 30
Korszerűen kialakított belvárosi gyalogos övezet - Párizs 31
Vélib rendszer: a világ egyik legfejlettebb kerékpáros közlekedési rendszere - Párizs 1995-2006 Hálózatfejlesztés 1)370km új építésű kerékpárút 2)120 km vegyes használatú kerékpár és buszsávkialakítása 2007 Vélib, kerékpár-kölcsönző rendszerbevezetése 1)Európa legnagyobb ilyen típusú szolgáltatója 2)Járműállomány: 20000 kölcsönözhető kerékpár 3)1500 automatizált, kártyás rendszerű depó (B+R parkolók a metró állomásoknál) 4)A kölcsönzés első fél órája ingyenes!! 32
A vidéki közlekedés fenntarthatósága I. Vidéki területek: Népsűrűség < 150 fő/km 2 A mezőgazdasági foglalkoztatottsági arány 15% feletti. Vidéki közlekedés főbb jellemzői: A (kis)települések és rurális környezetük közötti kis távolságú - legfeljebb kb. 25-30 km hatósugarú - személyszállítás Az utazások fő célja a legközelebbi város, illetve településcentrum elérése. A vonzáskörzeti közlekedés részaránya kb. az utazási teljesítmények 90%-nak feletethető meg. A (kis)települések egymás közötti közlekedési/szállítási igényei erősen másodlagosak. Európa számos vidéki területén a szétszórt település-hálózat következtében az alapfokú szolgáltatásoktól való távolságok (élelmiszerbolt, ált.iskola, bank) meglehetősen nagyok (~8km). 33
A vidéki közlekedés fenntarthatósága II. Utazások megoszlása [%] Távolság [km] 34
A fenntartható fejlődés lokális programja (Local Agenda 21) I. Bevezetés ENSZ Környezet és Fejlődés konferenciája -Rio de Janeiro, 1992. => Agenda 21 c. alapdokumentum elfogadása, a fenntartható fejlődés megvalósítása globális szinten A globális szintű program megvalósítása, lokális, (regionális) szintű intézkedésekkel kezdődik. => Local Agenda 21, (LA 21) A LA21 program célkitűzése A természet - gazdaság- társadalom hármasában megteremteni helyi, kisregionális szinten az összhangot a fenntarthatóság hosszú távú elveit szolgálva.. 35
A fenntartható fejlődés lokális programja (Local Agenda 21) II. ALA 21 stratégiai céljai 1. A kizárólag környezetvédelmi célú programokon túlmutatva, a természet-gazdaság-társadalom hármast egységként kezelni. 2. Komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban, tervezi az épített környezet, infrastruktúrális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium, jövőorientált alakulását. 3. A helyi adottságok figyelembevételével, alakóhelyi és kisrégióbeli közösség igényeinek megfelelően, ahelyi hatóságokkal, elsősorban a helyi önkormányzattal együttműködve a helyi problémák felismerése és megoldása szélesebb ökológiai, és regionális és megnyújtottidőkeretben(legalább3generációsidőtávban). 4. A helyi jellegű kérdések, ügyek, döntések és intézkedések és a globális hatások közötti összefüggések vizsgálata.. 36
A vidéki közlekedési rendszerek SWOT elemzése Erősségek(belső) 1) Nagyfokú települési lefedettség, széleskörű fizikai elérhetőség 2) Jó együttműködés helyi szinten az önkormányzatok ésaközlekedési szolgáltatók között 3) Alvállalkozásban üzemeltethető buszjáratok számának növekedése 4) Környezetbarát szemlélet erősödése 5) Javuló részvételi arány kutatási projektekben Gyengeségek(belső) 1) Innovatív, rugalmas szolgáltatások (pl. háztól-házig) hiánya 2) Igény állami segítségre a fejlesztésekhez 3) Hiányoznak a minőségi közlekedési szolgáltatások 4) Hiányoznak az információs szolgáltatások 5) Szervezeti gyengeségek Lehetőségek(külső) 1) Szabályozott és ellenőrzött tarifa-rendszer kialakítása. 2) Civil szervezetekkel való együttműködés fokozása 3) A vasúti és közúti közösségi közlekedés szolgáltatásainak egyre fokozottabb összehangoltsága 4) Pályázatiforrások kihasználása Veszélyek(külső) 1) Szabályozatlan verseny az üzemeltetők között, az üzemeltetők közötti verseny hiánya 2) Kis utasforgalom, térben elszórtan jelentkező igények 3) A helyi lakosok nem rendelkeznek megfelelő fizetési hajlandósággal a magas színvonalú szolgáltatások megfizetésére 4) Merev piacrajutás magánüzemeltetés esetén 37
Vidéki közlekedési szolgáltatások Magyarországon 1) Menetrend szerinti autóbuszok 2) Vasúti közlekedés 3) Taxi közlekedés 4) Falubuszok 5) Iskolabuszok 6) Rugalmas közlekedés 7) Információs technológián alapuló szolgáltatások 38
A vidéki közlekedés fejlesztésének nemzetközi példái (EU projektek) VIRGIL projekt 1) Európai Unió 4. sz. kutatási keretprogram (1999-2000): Ellenőrizni, megerősíteniavidéki közlekedésiszolgáltatásokmegerősítését 2) Elméletei háttér összefoglalása a rurális területek közlekedésfejlesztésének, az innovatív és rugalmas közlekedési szolgáltatásokkialakításánakelvi kérdéskörében ARTS projekt 1) (Actions on the Integration of Rural Transport Keretprogram-Közösségiközlekedésfejlesztése Services) 5. 2) Iskolaiközlekedésiszolgáltatásokintegrációja 3) Rugalmasközlekedésiszolgáltatások 4) Információalapú szolgáltatások 5) 8demonstráció(mintaprojekt)megvalósítása (több mint 1000 oldal kutatásijelentés) 39
ARTS Projekt - demonstrációk ALMA (osztrák demonstráció) LEPPAVIRTA (finn demonstráció) SAMKOM (svéd demonstráció) BEALACH (ír demonstráció) Terület 108 km² 1519 km² 3100 km² 1500 km² A térség népessége (fő) 1 200 11 000 31 500 12 120 Népsűrűség 11,1 / km² 7,3 / km² 10,2 / km² 8,0 / km² Időtartam 12 hónap 12 hónap 12 hónap 8 hónap Járművek 1 kisteherautó 1 mikrobusz, 5 taxi (kisteher) A szolgáltatást használók 3288 utazás Mikrobuszjáratok: 9161 utazás, taxik: 1246 utazás Napi utazások 13,2 mikrobusz: 36.6 7 furgon 9 minibusz alacsony padlós 3642 utazás 2232 utazás Járatsűrűség H-P; igény szerint Mikrobusz: H-P, napi 2-3 alkalom Taxik heti egy-két alkalom területenként változó (napi 1, heti 3, heti 2) heti 1 vagy 2 Egyéb Rendelés telefonon 30 perccel előre Tarifa: 1,50 Euro/óra Tanításhoz, üzletek nyitva tartásához igazodó menetrend. Háztól házig szállítás is lehetséges. Önkéntes szervezetek v. magánszolgáltatók üzemeltetik rögzített útvonal, kérésre háztól házig szolg. is Úticélok élelmiszerbolt, rendelő, bank, vasútállomás Vásárlás, más a központban található szolgálatások 40
A vidéki közlekedési szolgáltatások tervezésének, előkészítésének és megvalósításának folyamatábrája (ARTS dokumentumok Kézikönyv) 41
A vidéki közlekedési rendszerek fejlesztési céljai 1. Célkitűzés: Aközlekedési szolgáltatásokkal való ellátottság javítása rurális térségekben. 2. Célkitűzés: Az alapvető szolgáltatások elérhetőségének javítása avidéki térségekben lakók számára. 3. Célkitűzés: A közlekedési szolgáltatások fizikai elérhetőségének javítása. 3a. Célkitűzés: Háztól-házig szolgáltatások bevezetése. 3b. Célkitűzés: Alacsonypadlós járművek alkalmazása. 4. Célkitűzés: Ameglévő közösségi közlekedési rendszerek hatékonyságának javítása más rendszerekkel való integrálás révén. 5. Célkitűzés: Emelt szintű szolgáltatást nyújtani az utasoknak, színvonalas információs rendszer révén. 6. Célkitűzés: Integrált szolgáltatást nyújtani az utasoknak, elérhető áron. 7. Célkitűzés: Költség-hatékonyság biztosítása aközlekedési rendszerek integrálásával. 42
A megfelelőségi elemzés blokk-diagramja sötét szürke mező: nem (egyértelműen) jelenik meg az ARTS céljai között világos szürke mező: nem (egyértelműen) feleltethető meg fenntarthatósági értékrendnek szaggatott nyíl: bizonyos ARTS célok csak részben fedik le a fenntarthatósági értékrend egyes elemeit. [saját szerkesztés] 43
A vidéki közlekedési rendszerek fejlesztési céljai, a fenntarthatósági alapelvekhez való illeszkedés A célkitűzések listájának kiegészítése a hiányzó környezeti és közlekedésbiztonsági célokkal. 8. cél: A közösségi közlekedés járművein utazók (pl. diákok, idősek) biztonságos módon történő szállításához szükséges feltételek megteremtése. 9. cél: Az innovatív vidéki közlekedési megoldásoknak hozzá kell járulniuk a helyi környezeti feltételek javításához a járművek által okozott károsanyagkibocsátások és zaj csökkentésével. 44
Az utazási szokás-jellemzők összefoglalása 1. Személygépkocsival való ellátottság 2. Személygépkocsi tulajdonlás 3. Jogosítvánnyal rendelkezők aránya 4. Fontosabb utazási igények [%] ALMA osztrák mintaprojekt DEVELOPMENT magyar mintaprojekt 523 szgk/1000 lakos 229 szgk/ 1000 lakos háztartások 9%-a nem rendelkezik szgk-val 17%-ának nincs jogosítványa (férfiak: 4%, nők: 29%) háztartások 37%-a nem rendelkezik szgk-val 56%-ának nincs jogosítványa a.) Munka 45,5 59,4 b.) Oktatás 14,0 15,2 c.) Vásárlás 15,2 9,0 Megjegyzés A teljes (18 évnél idősebb) népesség Utazási naplók alapján d.) Egészségügy 8,1 4,9 45
A demonstrációs szolgáltatások útvonalai 46
Javaslatok a vidéki közlekedési rendszer komplex, innovatív fejlesztésére I. a.) Kistérségi, vagy agglomeráció szintű területekre komplex közlekedés-fejlesztési koncepció kidolgozása, a vidéki közlekedés hatékonyabb integrációja. b.) Az integrált iskolabuszos közlekedés széleskörű megvalósítása. c.) Rugalmas, a változó igényeknek megfelelően működő közösségi közlekedési rendszerek kialakítása. d.) Információs technológián alapuló szolgáltatások fejlesztése. e.) Intermodális szolgáltatások fejlesztése. 47
Javaslatok a vidéki közlekedési rendszer komplex, innovatív fejlesztésére II. f) A kistérségi együttműködés erősítése, többcélú kistérségi társulások, közlekedési szövetségek létrehozása. [A szövetség a közösségi közlekedési szolgáltatásokat magas színvonalon és integrált módon szervezi és ellenőrzi. A szolgáltatók az utasokért, ne a támogatásértversenyezzenek.] g) Alacsony népsűrűségű területeken a személy és a kisáruszállítás integrálása. h) Önkéntességre épülő, magán-kezdeményezésű szolgáltatások kialakítása (főleg aszociális ellátás területén). i) Aközösautóhasználat (car-pooling) és car-sharing (rövid idejű autóbérlés támogatása informatikai rendszerekkel. Közös úticél esetén az utazások összehangolásával csökkenthető az egyéni gépjármű-használat. j) A kerékpározás feltételeinek javítása (B+R létrehozása). 48
Irodalom Budapesti Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtani és technológiai tanszék (2005): A fenntartható fejlődés fogalmának hazai értelmezése és ágazati koncepciói Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan tanszék (2004): Környezetvédelmi hatásvizsgálati módszertan és alkalmazás a közlekedéspolitikai intézkedési tervhez GKM (2003): Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015. koncepció KTI (2008): Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia
Köszönöm a figyelmüket! PRINCZ-JAKOVICS Tibor (PhD) okleveles építőmérnök tudományos munkatárs BME Környezetgazdaságtan Tanszék Tel: +36 1 463-39193919 Fax: +36 1 463-2825 E-mail: tprincz@kornygazdeu.bme.hu