IV. 2. Tantárgyi programok 1. Vállalatvezetés Ahhoz, hogy a tanácsadók tudása állandóan gyarapodhasson, mély tudásra is szükségük van, ezért fontos megismerni az alapfogalmakat. Világkép A valóságban a funkciók és a diszciplínák közötti átjárhatóságon van a hangsúly. A világot mindig egy paradigmán keresztül látjuk. Vállalatkép tudásalkotó és a tudásfelhasználó vállalatképek. Gyorsaság A vállalatok szerkezetének és folyamatainak egyik része mesterségesen elıállítható, másik része embervezérelt. Embervezérelt szerkezetek és folyamatok modellezése. Változások Benchmarking, új elemeket visznek a szerkezetbe, BPR, újraírják és összehangolják az üzletelési folyamatokat. A lazább struktúrával leírható embervezérelt szerkezetek és folyamatok megváltoztatása gyakrabban ütközik akadályba. Baracskai Velencei: Követı nélkül nincs vezetı. Myrror. 2004. Ridderstråle, J. Nordström, K.: Karaoke kapitalizmus. KJK- KERSZÖV Budapest. 2004. 2. Gazdaságpszichológia A közgazdaságtan klasszikus modelljei az embert tökéletesen racionális lénynek tekintik, és ez a pszichológiai szempontból nyilván alapvetıen hibás modell nagyon jól használható elméletekhez vezetett. Csak a 20. század végén merült fel, hogy a modern kognitív pszichológia eredményeinek figyelembe vételével ezek a modellek lényegesen javíthatók lehetnek. Fıleg a kockázatészlelés és a döntések területén jutott a pszichológia olyan eredményekre, amelyek közvetlenül beilleszthetınek bizonyultak a közgazdaságtan legnépszerőbb modelljeibe. A kurzus fı üzenete : az is racionális, ha számot vetünk az emberi gondolkodás alapvetıen nem racionális voltával. A pénz szerepe ezáltal új megvilágításba kerül. A pénz evolúciója a vállalkozásokon keresztül érvényesül, és eközben nagymértékben átalakította az emberi gondolkodást is. A kurzus folyamán megismerkedünk a pénz és egyéb motivátorok szerepével a gazdasági viselkedésben. Mérı L.: A közgazdaságtan pszichológiai vonatkozásai. In: Hunyady Gy. (szerk.): Gazdaságpszichológia. Osiris, 2003. 37-117. Mérı L.: Az élı pénz. Tericum, 2004, 6-9. fejezetek. 3. Problémamegoldás Kevesen képesek felismerni az üzletelés területén a megoldásra váró problémákat. Ehhez kérdéseket kell feltenni, figyelni kell a mestert, aki el tudja képzelni az addig megvalósítatlant. A problémamegoldás tudáshiány elhárítás. Üzleti problémamegoldással a bizalmi vezényléssel mőködı tudásalkotó vállalatok foglalkoznak. Támogatják az új ötletek születését, melyeknek van esélyük arra, hogy gyarapítsák a meglévı tudást. A probléma felismeréséhez üzleti folyamatokat vizsgálunk. Ahol a folyamatok gyanúsan mőködnek, ott problémagócokat fedezhetünk fel. Ezek körülhatárolásával alakul ki a problématerület. Egyetlen üzleti problématerület sem lehet olyan szők, hogy beleférjen egy diszciplínába. A transzdiszciplináris hozzáállás az üzleti problémamegoldásban elkerülhetetlen. A tudáshiány elhárításához a meglévı tudás rendszerezésére, vizualizációjára van szükség. Ezt támogatják a tudástérképek. Elınyük, hogy a tudás a gondolkodáshoz hasonlóan, szabad asszociációként jeleníthetı meg. Ridderstråle, J. Nordström, K.: Funky business. A tehetség táncoltatja a tıkét. KJK- KERSZÖV Budapest. 2001. de Bono, Edward: Tanítsd gondolkodni a gyereked! Park Könyvkiadó Budapest. 1995.
4. Tudásmenedzsment Sokan és sokféleképpen szeretnék a tudást menedzselni. Ehhez két kultúrproblémát kell megoldani, az egyik erkölcsi, a másik információtechnológiai. A rendkívüli emberek tudásának menedzseléséhez olyan hangulatot kell teremteni, ahol a mit csinálni tudású, a miként csinálni tudású és a rutinos feladatelvégzı tudását külön mércével tudják jutalmazni. Azok a tanácsadók, akik a gyorsan és látványos eredményeket elérı adat- és dokumentummenedzselés helyett a tudásmenedzsmentet inkább a tudás rendezhetıségének irányába terelik, gyakran számíthatnak ellenállásra. A tárgy célja a különbözı tudástípusokhoz szükséges tudásmenedzselés megértése, és annak támogatása. A tudásalkotó vállalatokban a rendkívüli emberek tudásmegosztásának lényege a mőhelymunka. Ez bizalmon alapszik, lehetetlen szabályozni. Ahány ember, annyiféle tudást kell menedzselni. Baracskai: Z. Profi coach. Myrror. 2007. March, J.G.: Szervezeti tanulás és döntéshozás. Alinea kiadó. 2005. 5. Konstruktivista tanulás A konstruktivista gondolat lényege rendkívül egyszerő: a tudás nem közvetítéssel, átplántálással, befogadással jön létre, hanem konstrukció eredménye, aktív, önálló, értelmezı tevékenység eredménye. Ez az egyszerőség azonban egy egészen új világot takar, amelyben alapvetıen átértékelıdik a tapasztalatok szerepe, a megismerés logikája az általánosan ismertnek az ellenkezıjére fordul, amelyben a tudás visszakapja eredeti becsületét. A tanulásról, tudásról, a tudás kialakulásáról Az új tudás- és tanulásszemlélet elızményei. Ismeretátadás, szemléltetés, cselekvés, tudáskonstrukció. A megismerés konstruktivista értelmezésének sajátosságai A tanulás típusai a konstruktivista elméletben. Kommunikációelmélet. A konstruktivista tudás- és tanuláselmélet Az egész életen át tartó tanulás követelményei és realitása. Önszabályozott tanulás, a tanulás stratégiáinak kialakítása egy konstruktivista tanulásszemlélet keretében. Konstruktivizmus és politika, konstruktivizmus és gazdaság Szociális konstruktivizmus, Hayek tévedése, konstruktivista ökonómia. Nahalka István: Hogyan alakul ki a gyerekekben a tudás? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 2002. Feketéné Szakos Éva: A felnıttek tanulása és oktatása új felfogásban. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2004. 6. Szociálpszichológia Az ember társas viselkedésének vannak nagyon általános alapösszefüggései, amelyek világos ismerete és élményszintő megértése nagyban segíti tevékenységének hatékonyságát. Az egyik alapvetı axióma, hogy a társas/társadalmi világunk megkonstruált valóság. Azaz, nincs egy objektív társadalmi valóság, ami akkor is ott van és olyan, amikor nem irányul rá a figyelmem. Minden egyes szituációban aktívan konstruálom a társas valóságot, s ez helyzetrıl helyzetre változik. A másik alapvetı axióma, hogy embertársaink mindig és mindenütt befolyással vannak tevékenységünkre, észlelésünkre, gondolatainkra, érzelmeinkre, akkor is, ha nincsenek jelen, akkor is, ha csak fiktív társakról van szó. Társas viselkedésünket meghatározzák alapvetı motivációk és információfeldolgozási elvek. A társas viselkedés legalapvetıbb motivációja a kontroll érzésének megszerzése és fenntartása. E nélkül nincs eredményes tevékenység és egészséges lélek, hiányában depresszió, hosszabb távon az egészség összeomlása következik be. További motivációk a társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása, valamint az, hogy saját magunkról és csoportunkról a riválisokhoz képest pozitív képet alakítsunk ki és tartsunk fenn. Társas viselkedésünk során az információfeldolgozásban konzervatív attitőd jellemez bennünket: nagyon erısen ragaszkodunk nézeteinkhez, akár a cáfoló információ ellenében is. Az adott szituációban éppen számunkra hozzáférhetı információnak származzon akár kívülrıl ingerként, akár belülrıl gondolatként aránytalanul nagy befolyása van észlelésünkre, ítéletalkotásunkra, döntésünkre
és magatartásunkra. S végül minden helyzetben kialakul, hogy a rendelkezésünkre álló információt alaposan, figyelmünket és gondolkodási képességeinket latba vetve dolgozzuk föl, hogy valamilyen ökölszabályra támaszkodva rövidre zárjuk a döntési folyamatot, megmaradva a felszínes információfeldolgozás szintjén. Eliot R. Smith & Diane M. Mackie: Szociálpszichológia. Osiris, 2001. Síklaki István: Vélemények mélyén. Kossuth, 2006. 7. Emberi észjárások Az ember gondolkodása alapvetıen eltér a számítógépekétıl. Már a memóriánk szervezıdése is lényegesen különbözik. Az emberi intelligencia és kreativitás a kognitív sémák mőködésén alapul. A kognitív sémák mennyisége és fejlettsége határozza meg a kompetenciánkat az élet minden területén, a hétköznapi életben és a szakmánkban egyaránt. A kognitív sémák mennyisége egy agyban legfeljebb százezer körül tud lenni, és ez határozza meg egy-egy szakma legnagyobb mestereinek a teljesítıképességét. Ez a szám egy nagyságrenddel magasabb a szakma átlagos szakértıi által ismert és mőködtetni tudott sémák mennyiségénél; ez magyarázza a nagymesterek kivételes problémamegoldó képességeit. Az utóbbi két évtized gondolkodáspszichológiai kutatásainak talán legfontosabb eredménye, hogy kiderült: az emberi gondolkodás szorosan összefügg az érzelmekkel, még a tisztán racionális gondolkodás is. Az érzelmek alapvetıen meghatározzák, milyen gondolkodási stratégiákat (azaz: kognitív sémákat) alkalmazunk és valamennyire azt is, milyen eredményre juthatunk. Mérı L.: Új észjárások. Tericum, 2001. 1-3, 6, 7, 9-11, 13-14, 17. fejezetek Atkinson, R. L. és társai: Pszichológia. Osiris. 1995, 7, 8, 10, 11. fejezetek. 8. Döntéstámogatás A döntések meghozatalakor létfontosságú kérdés az elképzelések gyors összevetése az elvárásokkal. A gyorsaságot csak akkor tudjuk elérni, ha képesek vagyunk néha elvárásainkból engedni. A döntés elıkészítésére és meghozására szánt idı nem lehet annyi, amennyire szükség van egy laboratóriumszagú elképzelés szerint. Fontos megérteni a következı figyelmeztetést: minden lassú döntés rossz a gyors döntés lehet ott és akkor kielégítı. Ebbıl következıen nincs biztos jó, de van biztos rossz döntés. A döntéstámogatás területén a 90-es évek fı árama a MI fejlesztése volt. A tudásbázisú rendszerek nem teljes értékő, bővös helyettesítıi az embernek, csak támogatják döntéseit. A laikusok gyakran feltesznek egy kegyetlenül együgyő kérdést: ki dönt jobban, a számítógép vagy az ember? Erre a kérdésre lehetetlen válaszolni. A tantárgy választ ad a következı kérdésre: Melyik ember dönt kényelmesebben aki használja, vagy aki nem használja a tudásbázisú rendszert a döntések támogatásához? Baracskai Z., Velencei J.: Követı nélkül nincs vezetı. Myrror. 2004. Szeghegyi Á., Velencei J.: Üzleti döntéshozásra alkalmas tudásalapú döntéstámogató rendszerek. BMF. 2003. 9. A tanácsadó stratégiája A tanácsadó független munkavállaló, akinek esetleg saját kisvállalata is van, amelyben egyedül, vagy egy-két társsal dolgozik. Ennek megértése nélkül leírhatatlan a célhoz vezetı út. Ez önmenedzselést jelent. Ma sokaknak meg kell tanulni, hogyan találják meg azt a munkát, ahol valami hasznosat adhatnak, és miként tanuljanak olyasmit, amit holnap továbbadhatnak. Látható, hogy a tanácsadó útközben tanul, tehát menet közben kialakuló stratégiája lehet. Az ellenállás megértése és kezelése a stratégiaalkotás nélkülözhetetlen része. Az önálló élet várható, hogy akiknek van egy csomagjuk,
életképesek lesznek. Kompetencia, ami megkülönböztet a többiektıl. Önmenedzselés Fel kell tenni a kérdéseket: Ki vagyok, mit tudok, milyen felelısségem van mások szabadsága iránt? Menet közben kialakuló stratégia Ez a stratégia a szervezet kísérletezési képességének elismerésével megnyitja az utat a tanulás elıtt. A menet közben kialakuló stratégia egy döntés megvalósítási lépéseinek sorozata. Minden lépés visszajelzése validálja a döntést, és meghatározza a következı lépést. Az ellenállás az ellenállás felismerése, megértése és kezelése, a közös munka segítése. Handy, C.: Az elefánt és a bolha. HVG kiadó. 2004. Mintzberg, H.: Stratégiai szafari. HVG Kiadó. 2005 10. A tanácsadó üzleti terve A tanácsadók mind gyakrabban pályáznak fejlesztési pénzekért. Ezért hasznos megtanulni a projektek készítését, amelynek majdnem mindig része egy üzleti terv is. A projektek megvalósításáról gyakran kell jelentéseket készíteni. A tervezés lényege, hogy tudjuk, miképp lehet részeket úgy összeilleszteni, hogy az egész mőködjön. Tervezési iskola Ansoff elképzelése, a portfolió és a SWOT elemzés. Kisvállalatok üzleti terve szoftvertámogatás, használat, tartalmi összefüggések illesztése. Statisztikai módszerek excellel statisztikai módszerek alkalmazhatósága. Projektmenedzsment A projektnek van kezdete és vége, valamint kiszámítható ideje és költsége. A feladat jellege határozza meg, hogy egy feladatot projektként kell-e tervezni. Bizonyos feladatok tervezésére a project alkalmas, más típusú feladatokhoz más eszköz lehet hasznos. Verzuh, E.: Projektmenedzsment. HVG kiadó. 2006 Fiala Tibor: Pénzügyi modellezés Excellel. Kossuth kiadó. 1999. Tedlow R.: Vállalkozó titánok titán vállalkozások. HVG kiadó. 2003. 11. Forrásteremtés, pályázatírás A képzés célja: a résztvevık - támaszkodva korábbi szakmai ismereteikre - a képzés elvégzése után képesek lesznek a pályázathoz kapcsolódó adminisztrációs, szervezési és projekt-menedzsment feladatok megoldására, valamint közremőködni a pályázatok megtervezésében, megírásában, elszámolásában, follow-up monitoringjában vállalatok pályázati tanácsadójaként. A képzés felépítése Gyakorlati feladatok segítik elı az elméleti ismeretek elmélyítését és gyakorlatba történı átültetését. Fıbb témakörök: Forrásteremtés - Mi a támogatásszervezés és miért kell ezzel foglalkozni? Hol találhatunk támogatókra? Pályázatfigyelés, pályázati források. Pályázati projekt-ciklus menedzsment. Lépések a jó pályázat felé, a pályázat életciklusa. Projektötlet megbeszélés. Stakeholderek. Projekt-generálás. Megvalósíthatósági tanulmány. Humán erıforrás tervezés. Pályázatírás és kapcsolattartás. Közbeszerzés. Pályázati beszámoló elkészítése. Monitoring Mivel nem létezik univerzális pályázatírási módszer, és az információk gyors avulása miatt az ajánlott forrásokat a résztvevık egyéni igényeinek meghatározása után ajánlunk. A felkészülést a kiadott elektronikus anyagok biztosítják.
12. Projektmenedzsment Korunk egyik divatossá vált szava a projekt. Elıfordul, hogy egy vállalat projektmenedzsert keres a gazdasági problémáinak megoldására. Projekt résztvevıknél nem tudjuk összhangba hozni a szervezeti hierarchiát és a projekt szerepköröket. Szinte mindenki ismeri a projektnek 4-es követelményét. Tudja, hogy a feladatot csapatban kell és lehet csak elvégezni, szükséges a dokumentáció és a kommunikáció, mégis a projektek nagy része nem hoz felhıtlen örömöt a projekt szereplıi számára. A képzés során megismerkedünk a projekt eredmény sikertelenség okainak és elhárítás lehetıségeinek elméleti hátterével. Ismeretet kapunk a projektmenedzselést segítı informatikai eszközökrıl és módszerekrıl. Gyakorlat során minta projekt kereti között, projektkezelı eszközök használatával és szituációs gyakorlattal sajátíthatjuk el a helyes projektirányítás és projektcsapatban végzett munka sikerének módszerét. Keith Lockyer, James Gordon Projektmenedzsment és hálós tervezési technikák. Kossuth kiadó, 2000 Dr. Papp Ottó: Projektmenedzsment a gyakorlatban. LSI Informatikai Oktatóközpont, 2002